Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Dobogókőtől a Búbánat-völgybe: gerincút a Visgrádi-hegység nyugati peremén

Hiking Trail · Visegrádi-hegység · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sas-hegy nyugati letöréséről rálátunk a hegyek közé lépő Dunára
    A Sas-hegy nyugati letöréséről rálátunk a hegyek közé lépő Dunára
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Dobogó-kő (kilátóhely) Rezső-kilátó Fehér-szikla Dobogó-hegyi kilátóhely

Rendkívül látványos túrát teszünk a Visegrádi-hegység nyugati gerincén erdei hangulatok és remek kilátópontok váltakozásával. A túra hossza jelentős, már-már meditatív hangulatba ringat az erdős hátakon hullámzó erdészeti utak sora, de szinte végig ereszkedünk a hegység legmagasabb pontjáról a Dunáig, miközben a  kilátások mindig felfrissítik érdeklődésünket és kedvünket a környék felfedezésére.

Open
moderate
Distance 19 km
5:30 h
473 m
1,047 m
702 m
110 m

A fél Visegrádi-hegységet keresztülszelő vándorlásukkal a legmagasabb sziklás oromról, Dobogókőről jutunk a hegyek lábánál kanyargó folyamhoz, a hegyvidéket kettészelő Dunához. Hosszú menetelésünk azonban kényelmes ereszkedést tartogat, csak néhány kisebb magaslatra kell röviden felkapaszkodni, illetve a túra elején és végén találkozunk komolyabb terepen ereszkedő úttal is.  Összességében a Pilisi Parkerdő által kezelt örökerdőkben, a természetes állapotokhoz hasonlóan csak szálaló vágással, folyamatos erdőborítás mellett termelt bükkösökben és az alacsonyabb térszínek tölgyeseiben túrázunk. Az erdei hangulatot csak alkalmanként nyitja sziklás, füves orom, ahonnan azonban rendszerint lenyűgöző panoráma nyílik a körülöttünk hullámzó erdőkre, a Pilis mészkőtömbjére, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vulkáni kúpjaira.

Kellemes vándorlásunkkal néhány jellegzetes sziklát is megtekintünk, de az igazán lebilincselő látványt a hegyek közé ékelődő Duna nyújtja, amit Dobogókőről madártávlatból és az utolsó sziklás kiszögelésről, a Hideglelős kereszttől szinte testközelből is csodálhatunk. A széles folyam felelős a hegyvidék merész letöréseiért, mivel a vulkáni tömb kiemelkedése közben lassan, de biztosan vágta magát keresztül a kőzeteken, kialakítva az egyedi látványt és hangulatot.

Author’s recommendation

  • A túra hossza, középső szakaszának monotonitása miatt érdemes felkészülni az eshetőségre, hogy rövidítünk Pilisszentlélek felé. Ha a Fehér-sziklánál a falu felett már kifutunk erőnkből és időnkből, érdemes a Z és P jelzésen lekanyarodni a falu felé, így a távot közel megfelezzük.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: June 15, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
702 m
Lowest point
110 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Baron Loránd Eötvös Hikers’ Lodge

Safety information

  • A túra során több sziklás kilátópontot érintünk, ahol a görgeteges, morzsalékos kőzetfelszín magában rejti a megcsúszás veszélyét, ami komoly következményekkel járhat. Maradjunk a peremektől biztonságos távolságra, a meredek ösvényeken pedig óvatosan, biztosan megvetett léptekkel haladjunk sietség nélkül.

Start

Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m)
Coordinates:
DD
47.719009, 18.898103
DMS
47°43'08.4"N 18°53'53.2"E
UTM
34T 342361 5287209
w3w 
///studious.stemmed.misread

Destination

Esztergom, Búbánatvölgy buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Dobogókőtől a Szakó-nyeregig a P jelzést követjük északnyugat felé.
  • Z+ jelzés mentén érünk az Égett-Hárshoz Pilisszentlászló határában.
  • Az Égett-Hárstól a Z jelzést követjük a Maróti-hegyekig.
  • P+ jelzés mentén ereszkedünk le Basaharci-völgyfőig.
  • Végül a P▲ jelzés mentén kelünk át a Hosszú-tetőn és a Sas-hegyen a Búbánat-völgyig, de útközben rövid kitérőt teszünk a Hideglelős-kereszthez.
  • A Búbánat-völgybe érkezve az utolsó pár száz métert jelzetlen szakaszon, a Fárikúti- és az Őrtorony-úton, illetve a P+ jelzésen tesszük meg a buszmegállóig.

A túráról részletesen:

A csúcsról a legszebb panorámáig

A Dobogókő, hegytető buszfordulótól indulunk a P jelzésen a közeli csúcshoz, a Báró Eötvös Loránd Menedékház felé. Túránk kezdőpontján még utoljára feltölthetjük készleteinket, használhatjuk a ház büféjének, éttermének kényelmét, mert innentől a településeket elkerülve, természetes környezetben haladunk. A ház mögötti kilátóponton megtekinthetjük a hegység legmagasabb ormáról nyíló panorámát, bár ez a helyszín jóval zsúfoltabb, mint a közeli Rezső-kilátó, amit túránk rögtön az első kilométeren érint.

A P jelzés a hegygerincen egyensúlyozó sétányt követi az élesen letörő északi oldal peremén, kényelmes sétaúton melegíthetjük be lábainkat. Az ősmagyar hitvilág elemeivel feldíszített környezetben, röviddel a házak megritkulása után jobbra tart ösvényünk a letörés kanyarodását követve. Egy sziklatorony tetejére kitérőt teszünk a feltáruló kilátásért. Itt, az utolsó 700 méter körüli magaslati ponton található a Rezső-kilátó, a Dobogókő legszebb panorámáját nyújtó kilátóterasz.

A Visegrádi-hegység jelentős részét belátjuk az erdő felé nyújtózó szirt tetejéről. A Vadálló-kövek innen mutatják meg legszebben magukat: mint a hegygerinc állkapcsából kiálló fogak, harapnak a sziklák az erdők közé. A Dunakanyar nyugati fele Dömös házaival, a visegrádi fellegvár és a Szent Mihály-hegy sziklapalásttal barázdált tömege innen látszik legtisztábban Dobogókő környékéről.

Szikláról nyeregbe

A gerinc lankásabb oldalán ereszkedünk fiatal sarjerdőben, andezitgörgetegekkel szórt ösvényen. Az öreg fák között belátunk az északi oldal letörésébe, a részleteiben kibontakozó vadregényes, élénk formavilágú hegyvidékre. A gerinc a Tost-sziklánál meredek letörésbe torkollik; a szikla felett és alatt is padot találunk idilli pihenőhelyként a ritkás erdőből kitekintő látvánnyal. Az ösvény okosan kikerüli a sziklás letörést, öreg bükkfák gyökerein és falépcsők fokain lépdelünk le a meredek oldalban. A sziklakiszögellés aljáról tárul ki valójában a kilátás a lombkoronában nyíló ablakon; hosszan látjuk az erdős hegyeket nyugat felé továbbvezető utunk mentén.

Öreg bükkök csarnokában érkezünk a Szakó-nyereghez, a hegység stratégiai átjárójához, ami összeköti a Dunakanyar feletti mély völgyeket a nyugati, lankásabb vidékkel. Mi nyugatra ereszkedünk a Z+ jelzés mentén, ami egész Pilisszentkereszt határáig navigál a zugos, erdős vidéken. Némi ereszkedéssel erdészeti dózerútra érkezünk, amivel kényelmesen lejt az út a Hoffmann-kúthoz. A hasadékvíz komoly terméskő fallal kirakott foglalásból tör elő, a szomjat oltó forrás biztos vízvételi lehetőség szárazságban is. A falazaton elhelyezett tábla szerint már a 19. század derekán állt a forrásfoglalás, amit az erdészet újított fel az 1950-es években.

Örökerdőben

Aktív erdészeti területen haladunk, az erdőgazdálkodás nyomai mélyen vágódnak az utakba, letermelt erdőrészek foltjaival találkozunk végig útközben. Ez a terület a Pilisi Parkerdő örökerdő kezdeményezésének része, ahol csak szálaló vágással termelnek, apró lékeket vágva az erdőbe, így a folyamatos erdőborítás megmarad, az erdei környezet hűs, nedvességet megtartó klímájával segíti az új sarjak növekedését. Az őserdei állapotokat, az erdő természetes megújulását modellezik, ahol mindig jelen van az öreg, korhadó faanyag, de a természetes újulat is. Az öreg, kidőlt, vagy viharvert, korhadó fákat meghagyják az erdőnek, a természet veszi vissza tápanyagként, a rovarvilág és az odúlakó állatok profitálnak a holtfából.

A forrás alatt dózerútra érkezünk a Hoffmann-kunyhónál, ami nevével ellentétben már masszív vadászházként díszeleg. Eredetileg valóban csak egy fazsindelyes gerendaház állt itt az erdei munkások szállásaként, amit a természetjárók is igénybe vettek a 19. és 20. század fordulóján. Évtizedekig a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya kezelte, de a két világháború alatt lepusztult; kőből építették újjá az 1950-es években. Megépült mellette az erdészház is, de Makovecz Imre tervei alapján az erdei épületek megújultak a ’80-as években. Jelenleg szálláshelyként, rendezvényközpontként, vadászházként üzemel.

 Pilisszentlélek vonzásában

A dózerutat keresztezve a Pilismaróti-Malom-patak völgyének oldalában szintezünk, végig a Pilisszentlélekre tartó Hoffmann út alatt. A nyeregnél elérjük Pilisszentlélek határát, ahol a legközelebb kerülünk a helyi pálos kolostor romjaihoz. Egy kilométeres kitérővel megtekinthetjük az Árpád-kor végén épült maradványokat, amit a többi pilisi kolostorhoz hasonlóan a török portyák néptelenítettek el és romboltak le végleg Buda elestével.

Az Égett-Hársnak nevezett nyeregtől ismét a gerincen haladunk, immár a Z jelzést követve a pilisszentléleki kaszálórétekből megmaradt ligetekben. Eredetileg üveghuta működött az erdős hegyvidéken az 1700-as évek elejétől, szlovák telepesek lakták be a völgyet. Fakitermelés és legeltetés volt megélhetésük forrása, amivel átalakították a Szentléleki-patak forrásvidékét. A tisztásokról kilátunk dél felé, feltárul a házakkal pettyezett völgykatlan, a szomszédos Pilis erdőkkel sűrűn benőtt mészkőtömbje. Rövid, de intenzív kapaszkodással, túránk egyetlen komolyabb emelkedőjével érkezünk a Felső-Ecset-hegyre, ahonnan végig a csúcsrégióban kanyargunk a Visegrádi-hegység kilátásokkal tűzdelt nyugati gerincén.

Csúcsról csúcsra

Névtelen katona sírja mellett haladunk el az Ecset- és Ráró-hegy között. A II. világháborúban komoly harcok folytak itt a Dunazugban, hónapokig vesztegelt a front, mire Esztergom felől bekerítették és menekülésre kényszerítették a szövetséges csapatok a német és magyar hadsereget.

A gerinc északi oldalán egy régebbi tarvágás nyitja a kilátást a hegység északnyugati vidékére. Röviddel a hegycsúcs keresztezése után a déli oldal erdeje is ritkul, sziklás kilátópontok, a Fehér-szikla kiszögelése nyílik a turistaútról rövid letéréssel. A világos foltozató, de barna dácitsziklákról lenyűgöző kilátás nyílik Pilisszentlélekre és a Szentléleki-patak völgyére, szinte a lábunk alatt sorakoznak a házak a Pilis monumentális tömbjének árnyékában.

A turistaút innentől észak felé kanyarodik, és nagyobb látványosság nélkül keresztezi a főként tölgyes erdőket. Az Enyedi-halála nevű emlékhely mellett haladunk el, ami egy helyben agyonütött erdészről emlékezik meg. A történet szerint szerelemféltésből történt a tragédia, bár ahogy az lenni szokott, a népnyelv könnyedén ítélkezik.

A monoton erdei menet egy pontján leágazik a gerincről a Z jelzés, ahol mi a P+ jelzésen folytatjuk utunkat a Maróti-hegyeket keresztező úton. A gerinc egy pontján nyugat felé megritkul az erdő, egy sziklás kilátópont nyitja a panorámát a Vaskapura, az Esztergom feletti hegyekre. Alattunk a tanyákkal mozaikos katlan a Csenke-patak völgye már Esztergom üdülőterülete.

A Maróti-hegyekről a Savó-kúti-tisztásra lendületes ereszkedéssel érkezünk, ahol a P jelzés becsatlakozik egy időre, viszont mi a P▲ jelzést követjük a leágazástól, ami még az eddig követett P+ jelzéssel halad a Basaharci-völgyig. Az utolsó lendülettel még felmegyünk a Hosszú- és a Sas-hegy tömbjére, ahonnan meredeken törik le a felszín a Duna irányába. A Sas-hegy cserjés tetejét keresztezve, a nyugati lejtő legnagyobb leszakadásánál kiritkul az erdő, és lélegzetelállító kilátás nyílik a Dunára. Meghökkentő látvány a meredek hegyek közé ékelődő folyam ezüstös szalagja, valószerűtlenül elüt a hatalmas víztömeg látványa az erdős hegyektől.

A Duna vonzásában

A lejtő alján egy apró katlanba érkezünk, ahol a jobbra magasodó kiszögellésre érdemes kinézni, mert még közelebbről szemlélhetjük a Dunát. A hegy bányászattal megcsonkított ormán találjuk a Hideglelős-keresztet, ahova a P kápolna jelzés vezet fel. Az eredeti keresztet még a 18.század végén állította egy esztergomi gazda hálából a járványból épségben megmenekülő családjáért, de a korhadó fát az esztergomi érsek vaskeresztre cserélte közel egy évszázaddal később. Minden évben körmenet kapaszkodott fel a kereszthez, amit a hegy kőbányászata miatt fogyatkozó csúcsáról lejjebb kellett helyezni.

Alig pár tíz métert kell felkapaszkodnunk, de a dőlésszög jelentős, és a meredek hegyoldal sziklás. Ennek ellenére érdemes felmenni egy utolsó, pazar kilátásért, amit a sziklás orom kínál. Valóban a lábunk alatt hömpölyög a széles folyam, szigetekkel szabdalva, melynek túloldalán hasonlóan erdős hegyvidék húzódik. Szemben a Helembai-hegység sziklás leszakadása, míg kicsit visszább, északkeletnek a Börzsöny vulkáni kúpjai teszik mozgalmassá a kilátást. A két hegység között szünetnyi lapály, az Ipoly hordalékával feltöltve, ugyanis itt szemben éri el Észak-Magyarország folyója a Dunát. Az Ipoly jelöli ki a határt Szlovákia és Magyarország között, így a Duna előttünk még határvidék, a szemközti part Szlovákia.

Visszatérve a meredek oldalba utolsó ereszkedésünket már egy görgeteges völgyben tesszük meg a P▲ jelzéssel az esztergomi útig, a Búbánat-völgy bejáratáig. Érdemes a forgalmas országúttól távol maradni - így a völgyben az első lehetőségnél balra kanyarodunk az Őrtorony utcára, ami túránk végéhez vezet. Az utca neve ókori emléket őriz, ugyanis itt állt egy római őrtorony, aminek maradványait megtalálták a patak partján. A Duna vonala kétezer évvel ezelőtt is határvidék volt, a Római Birodalom északi végeit kijelölő limes, ami mentén hadászati létesítmények sorakoztak.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Dobogókő, hegytető buszmegállóig utazunk Pomáz felől.
  • Esztergom, Búbánatvölgy buszmegállóba érkezünk túránk végén.

Getting there

  • A túra buszmegállóból indul, majd másik buszmegállóban ér véget.

Parking

  • A túra átmenő jellege miatt az autót Pomázon vagy Szentendrén a HÉV állomás parkolójában érdemes hagyni, ahonnan a legegyszerűbben megoldhatjuk a tömegközlekedés kérdését a túra kezdő- és végpontja között.

Coordinates

DD
47.719009, 18.898103
DMS
47°43'08.4"N 18°53'53.2"E
UTM
34T 342361 5287209
w3w 
///studious.stemmed.misread
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
19 km
Duration
5:30 h
Ascent
473 m
Descent
1,047 m
Highest point
702 m
Lowest point
110 m
Public-transport-friendly Linear route Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 15 Waypoints
  • 15 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp