Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Csúcstúra a Kojsói-havasra a Kassa feletti gerincen

Hiking Trail · Slovenské rudohorie
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) csúcsa őszi színekben pompázik
    A Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) csúcsa őszi színekben pompázik
    Photo: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km

Egy sportértékkel bíró, múltidéző gerincúttal kapaszkodunk fel a Kassa feletti Kojsói-havas fenyőligetes, panorámás csúcsára, és félúton egy felújított menedékház étkezési- és szálláslehetőségével is élhetünk. Útközben a Gömör-Szepesi-érchegység tisztásoktól, fenyő- és bükkerdőktől tarka hegyvidékét, túránk végén pedig a környéknek gazdagságot hozó, ércben dús Ida-patak völgyét ismerjük meg.

moderate
Distance 19.8 km
6:25 h
786 m
688 m
1,246 m
580 m

Fokozatosan emelkedő gerincúton, jól eloszló kapaszkodással, egy felújított menedékház pihenési lehetőségével és sok pihenővel, kilátóponttal fűszerezett útvonalon túrázunk a kassaiak egyik legnépszerűbb hegyére, a Kojsói-havasra (Kojšovská hoľa). A túra nagy részén követett, bükkösöket és telepített fenyveseket éltető gerinc végén, a Kojsói-havason már áfonyamezős, fenyőligetes irtásrét váltja az addig egybefüggő erdőt. E gyepes magaslatról a legteljesebb és legnagyszerűbb a kilátás a történelmi Gömör, Abaúj és Torna erdős hegyeire, de északi irányban is belátjuk a Szepesség hamisítatlanul kárpáti rengetegeit, valamint a Tátrák sziklacsipkés csúcsokat felvonultató hegyvidékét.

A tágabb környék központja Kassa (Košice), amit a legmagasabb pontról, már messziről, szinte madártávlatból pillanthatunk meg. A Kojsói-havasról látni be legjobban azt a vulkáni hegyláncot, amit még trianon előtt egyben Eperjes-Tokaji-hegyvidéknek hívtak, majd a határvonás után neveztek át Szalánci- és Zempléni-hegységnek. Az északkeleti távolban kirajzolódnak az Eperjes körüli szigethegyek, tőlünk északnyugatra, a mélybe vágódó Gölnic folyó völgyében Gölnicbánya környéke, dél felé pedig a Bódva völgyét övező, Szepsi (Moldava nad Bodvou) feletti hegyvidék mutatkozik.

A hegyek alatt a neves bányavárosok ércéből nagyra nőtt kassai olvasztó a mai napig is bőszen ontja a felhőket, kéményektől és gyárépületektől tarka sebhelye meghatározó látvány a Hernád völgyének határhoz közeli szakaszán. Túránk végcélja, az egykori bányászatáról híres Aranyida (Zlatá Idka) fontos helyszíne volt a terület gazdagságának, Kassa régiós központtá fejlődésének. Bár ahogy az a nevéből is kitűnik, itt főként nemesfémeket bányásztak.

Összességében az útvonalat bejárva átfogó képet kaphatunk a Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) kisvasúttal, sípályákkal, bányákkal, öreg bükkösökkel és áfonyás fenyőligetekkel tarka hegyvidékéről, karnyújtásnyira az országhatártól.

Author’s recommendation

  • Érdemes megszállni az útvonalon található Chata Lajoška  menedékházban vagy a Kojsói-havas alatti Chata Erika hegyi hotelben, így több időnk marad a túra kényelmes bejárására.

  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a  Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.

  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: September 15, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Kojsói-havas (Kojšovská hoľa), 1,246 m
Lowest point
Zlatá Idka (Aranyida), 580 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 6.43%Forested/wild trail 78.83%Path 13.39%Road 1.33%
Asphalt
1.3 km
Forested/wild trail
15.6 km
Path
2.7 km
Road
0.3 km
Show elevation profile

Safety information

  • A Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) főgerincén átbukó zivatarok komoly kockázatot jelentenek, a hegytető környéke fokozottan villámveszélyes, így viharban ne kockáztassuk meg a csúcs felkeresését. Rossz időben érdemes a Kojsói-havas alatti nyeregtől (Kojšovská hoľa, sedlo) pár száz métert továbbhaladni a P jelzésen a Chata Erikához, ahol felmelegedhetünk, és akár meg is szállhatunk a másnapi jó időjárás reményében.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Jahodná chata buszmegálló (Jahodná síközpont) (580 m)
Coordinates:
DD
48.768528, 21.133894
DMS
48°46'06.7"N 21°08'02.0"E
UTM
34U 509838 5401733
w3w 
///droplet.jilted.fumes
Show on Map

Destination

Zlatá Idka, pošta buszmegálló (Aranyida)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Kassa melletti Jahodnáról indulunk a P jelzésen.
  • A Chata Lajoška utáni Odb. k Loreley II. nevű elágazásnál jobbra térünk a P▲ jelzésen, amiről előrébb, az Odb. k Loreley I. elágazásban térünk vissza a gerincútra.
  • A gerincen a P jelzést követjük a Kojšovská hoľa, sedlo nevű elágazásig, tehát a csúcs alatti nyeregig.
  • Jobbra fordulva, a S jelzésen érkezünk a Kojsói-havas csúcsára (Kojšovská hoľa), majd visszafelé indulunk el. Közben az aszfaltút keresztezése után egy jelzetlen ösvényen kb. 10 méteres kitérőt teszünk a Kojsói-havas északi kilátópontjáig.
  • Folytatjuk az ereszkedést a S jelzésen a csúcs alatti nyeregbe (Kojšovská hoľa, sedlo).
  • A nyeregből balra, a P jelzésen ereszkedünk le a Golgotáig, a sífelvonó állomásáig.
  • A GolgotátólK jelzésen ereszkedünk le Aranyidára (Zlata Idka).

A túra részletes leírása

A Gömör-Szepesi-érchegység gerincén, a szlovák ellenállás nemzeti hőseinek útján

A II. világháború után kiépült Jahodnáról, a Kassa határában fekvő szabadidős központból, a síelők, hegyikerékpárosok és terepfutók kedvelt gyakorlópályájáról indulunk nyugatnak a Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) gerincén vezető P jelzésen. A megkülönböztetett piros jel a magyarországi kéknek felel meg, ez jelöli ki ugyanis azt a Szlovákián átvezető útvonalat, ami a szlovák nemzeti felkelés (SNP) hőseinek útjaként a monarchiától való függetlenedés és a világháborús partizántevékenység kiemelkedően fontos helyszíneit keresi fel. Az általunk is érintett szakaszon már a II. világháború alatt kiépült egy sífutóút, amelyen 25 vihartetőt is felsorakoztattak. Utunk csúcspontján, a Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) tömbjén a Chata Erika közelében haladunk el, ami partizánakciók központja volt a bécsi döntéssel húzott határ szomszédjában. Jahodnára menet nagy valószínűséggel elhaladtunk a Csermely-patak (Čermeľ potok) völgyében futó kisvasút végállomása mellett: ez egyrészt az északról érkező SNP útvonalának fordulópontja nyugat felé, másrészt a 4,2 km hosszú gyerekvasúttal fontos turistacentrum Kassa (Košice) határában.

Keresztülvágunk a sípálya melletti réten, és egy hirtelen emelkedővel gyorsan felkapaszkodunk az első csúcsra. A P jelzés az erdőben emelkedik, de érdemes a hegytetőn visszakanyarodni a sípálya tetejére, ahonnan a szemközt domborodó Eperjes-Tokaji-hegyvidék legmagasabb vulkáni tömbjeit láthatjuk. A hőskorban még síugró sáncot is építettek itt a honvédek, illetve a jelenlegi sípálya alján áll az a Jahodná hegyi hotel (Horský Hotel Jahodná), amelynek elődje az 1918-ban épített, alig egy évig fennálló Hilda menedékház volt, majd 1932-ben Ottilia menedékház néven újjáépült.

A sípálya tetejéről már közel szintben, legalábbis enyhe hullámzással követjük a tisztásokkal szaggatott gerincet. Az út mentén végig öreg bükkösök állnak, a meglepően aggastyánkorú faegyedeket a turizmus miatt, az erdőgazdálkodás érdekeivel szemben is hagyták fejlődni. A széles szekérúton ugyanis rendszeresen járnak vándortúrázók, hétvégi kirándulók és egyéb hegyi sportok szerelmesei is.

Egy bő kilométernyi enyhe hullámvasutazás után lendületesen emelkedni kezd az út a közeli Chata Lajoška menedékház melletti kápolnáig. A Mária mennybemenetelének tiszteletére felszentelt kápolna népszerű zarándokhely, míg a Chata Lajoška szintén tömegek kedvelt célja, ahol már több mint egy évszázada folyik a kirándulóktól nyüzsgő turistaélet. Az eredeti házat 1914-ben építették, majd az I. világháború végén kikiáltott Tanácsköztársaságban közvagyonként kezelve kifosztották. Ezután 1926-ban és 1934-ben is bővítették, ebből az időből származik neve is, emléket állítva a helyi turistaélet egyik szervezőjének, Konrády Lajosnak. A házat a II. világháborúban felrobbantották, de 1948-ban újra felépült, és azóta is étkezési- illetve szálláslehetőséget kínál a hegyen járó kirándulóknak. Az épületet 2022-ben ismét felújítják.

A Chata Lajoška után két rövid felszökéssel érjük el az 1000 méteres magasságot, amit a következő kilométereken pár csekély kilengéstől eltekintve végig tartunk. Alighogy elhagytuk az 1000 méteres szintet, a dózerút fő csapásából egy ösvény ágazik ki a sűrű bükkerdőben, P▲ jelzéssel kísérve. A P jelzéshez képest alig eltérő távval és szintemelkedéssel a hegygerinc túloldalán kerülő út megéri a kitérőt, hiszen dózerúthoz csatlakozva egy sziklához vezet. Az egyébként hangulatos kilátópont táblája a környékbeli német lakosságra emlékeztet. A rajta szereplő Loreley felirat ugyanis arra a Rajna-parti sziklára utal, ahol a legenda szerint tündérek csábították pusztulásba énekükkel a gyanútlan hajósokat. A Rajna vidékéről idetelepült lakosságot a Loreley sziklára emlékeztette ez a szirt, ezért eredetileg réztáblát készítettek, majd a Kárpát Egyesület a ma is látható gránittáblát helyezte ki a csúcsra. A kilátás elég behatárolt, ám a környező erdő vegyes faösszetétele és a sziklák igazi hegyi hangulatot adnak a helynek, továbbá innen van szerencsénk először megpillantani úticélunkat, a Kojsói-havast (Kojšovská hoľa).

A kilátószirtet elhagyva, a továbbvezető dózerút mentén sávokban vágták ki a bükköst, ami rendkívül idegenül hat a fairtástól megkímélt erdők után, ám minden egyes lékben egy szelet kilátást kapunk az alattunk húzódó völgyre. Ahogy fordul a hegyoldal, úgy állnak össze a kilátásszeletek egy nagyobb panorámává, melynek meghatározó eleme a Kojsói-havas. Csatlakozunk a nemrég elhagyott P jelzéshez, és egy nagyobb irtás mentén feltárul az egész főgerinc, belátjuk utunk nagy részét. Innentől több erdőirtást is érintünk, így több irányba is megnyílik az eddig erdővel takart panoráma.

Kissé leereszkedünk az Ida-hágó (Idčianské sedlo) mélyedésébe, hogy a túloldalon ismét leküzdjük az elvesztett szintet, majd egy nagyobb irtás mentén kerüljük az Idčiansky potok forrásvidékét, végül a Golgota nevű hegygerincen elérjük a sípályákat és a felvonó állomását. Felettünk hívogatóan domborodik a Kojsói-havas fátlan orma, míg alattunk az Ida-patak völgyében végcélunk, Aranyida (Zlatá Idka) fekszik, ahova a sípályán keresztül, közel a legrövidebb úton vezet le a K jelzés. A Golgotától a Kojsói-havasra vezető utat oda-vissza bő 3 kilométer alatt letudjuk, de csak akkor induljunk neki, ha az időjárás stabil, és nem viharos. 

A Kojsói-havas panorámás csúcsán

A sípálya széles nyiladékán kezdjük meg kapaszkodásunkat a Kojsói-havasra (Kojšovská hoľa). Az eddigi közel szintben haladó úthoz képest az utolsó másfél kilométeren bő 200 méteres emelkedőt kell leküzdenünk. A két oldalra tartó sípályák között egy szezonálisan működő büfé épülete, illetve felette egy bő vizű forrás található. Az étkezési lehetőséggel ne számoljunk, de a forrás vize megbízhatóan fakad a felszínre.

A sípályák felett nagy ívben kanyarodunk rá a Kojsói-havas alatti nyeregre (Kojšovská hoľa, sedlo), ahol már a szigetszerűen jelenlévő fenyőcsoportok, és a köztük mindent fedő, térd alatt érő áfonyabokrok dominálnak. A nyár második felében itt számíthatunk a hegy frissítő gyümölcsére. A körülöttünk álló, féloldalas fák jelzik, hogy a főgerinc és a környék legmagasabbra nyúló hegytömbje között komoly viharok szoktak átzúdulni.

A hágóban jelzést is váltunk, innen a S jelzés vezet a hegyre, amelynek lokátorállomást hordozó, tágas csúcsa egyre hívogatóbban domborodik. A S jelzés levágja az aszfaltút kanyarjait, és némi kaptatóval érkezik meg a lenyűgöző látvánnyal, szinte teljes körpanorámával kecsegtető Kojsói-havasra (Kojšovská hoľa, 1246 m). A kilátást csak a radarállomás és a mellette álló fenyves zavarja észak felé, a többi irányban lomhán ereszkedik alá a fenyőligetes csúcs. A környező völgyek és a jellemzően alacsonyabb csúcsok nyitott könyvként tárják fel a körülöttünk hullámzó vidéket. Legszebben az Eperjes-Tokaji-hegyvidék bontakozik ki kelet felé. A világháborúk után megosztott hegyvonulat szinte teljes, Szalánci-hegységnek (Slanské vrchy) keresztelt szlovák szakasza látszik, és a Tokaji-hegység északi része is mutatkozik lomhán domborodó hegyeivel. A Hernád völgye egyre terebélyesebbre szélesedik a vulkánok alatt, és jó időben a Bükk ferde platóval elkülönülő szigete áll a déli látóhatáron. Alattunk délkeleten és nyugaton a Gömör-Szepesi-érchegység fő tömege hullámzik erdős hátaival, míg a nyugati látóhatárt az Alacsony-Tátra legkeletibb pontja, a Király-hegy (Kráľova hoľa) uralja sátortető alakú csúcsával.

Az északi irány hiányzó kilátásszeletét a csúcs alatti jelzetlen ösvényen érjük el, miközben a S jelzésen ereszkedünk visszafelé. Az aszfaltút keresztezése után 100 méterrel egy csapás visz be a fenyőcsoportok közé (jobbra), ahol hamar feltűnik a sziklás kilátópont. A tisztásról a Gölnic folyó völgyébe látunk be, illetve északra a Szepesség fenyvesek dominálta hegyeire. Jó időben a nyári idényben gyakorta felhőbe rejtőző Magas-Tátra koronázza a kilátást. Szépen rálátunk a szomszédos Ida-havas (Zlatoidská hora) fenyőerdővel és adótoronnyal tetőző csúcsára, északi oldalában pedig a Chata Erika hívogat egy rengetegbe vágott tisztáson. Az étkezési és szálláslehetőséget nyújtó hegyi hotelt rövid kitérővel, a P jelzésben ejthetjük útba. Az eddig megtett úton ereszkedünk vissza a Golgota felvonóállomásához, ahol a K jelzésre váltva megkezdjük a völgybe levezető szakaszt. 

Ereszkedés Aranyidára

A Golgotától a sípályán sétálunk a mélyre vágódó Ida-patak (Ida potok) völgyébe. A lendületesen ereszkedő, szélesen felnyitott lejtőről végig a környező hegyeket, valamint a Hernád völgyében éktelenkedő kassai olvasztó épületeit és kéményeit látjuk. Kassa városának felemelkedéséhez helyzete mellett a környező hegyek ércgazdagsága járult hozzá. Míg a Gömör-Szepesi-érchegység nagy részén a vas jelentette az elsődleges nyersanyagot, itt, Aranyidán a nemesfémek, főként arany, ezüst, réz és antimon került elő. Mátyás király idejében a Kassán vert aranypénz alapanyaga Aranyidáról származott.

Kezdetben a patak hordalékából mosták ki az üledékben feldúsult aranyat, majd a török hódoltság előtti időkben, valamint nagyobb lendülettel a 19. században tárnákon keresztül bányászták ki a hegyek nemesfémtartalmát. A hidrotermális oldatokból kiváló teléreket összesen 60 km hosszúságú tárórendszerrel termelték, a bányászat 19. századi fénykorában 2,5 tonna ezüstöt hoztak elő a hegyek mélyéről. A tárnák jelentős része még jelenleg is megtalálható a falu körüli hegyoldalakon, főként az Ida-patak forrásterületén és a patak menti aranyásások gödrei is felismerhetők helyenként.

Ahogy a sípálya eléri a Chata Erikához tartó aszfaltos utat, az erdőben levágjuk annak kanyarulatát, majd egy közel kilométeres szakasz erejéig csatlakozunk az aszfalthoz. Az út visszafordító kanyarjánál bevágunk az erdőbe, és egy dózerúton ereszkedve érünk le a falu határában lévő erdészeti rakodórétre. Itt csatlakozika Z jelzés is, amivel egyesülve, a feljebb követett aszfaltos út végén érjük el a települést.

Aranyidán (Zlatá Idka) először a forrásvidékénél már keresztezett Idčiansky potok felett érjük el a bekötőutat, melyen megérkezünk a postához, ahol a buszmegállót is találjuk. Amennyiben érdekel valakit a falu múltja, érdemes felkeresni a közeli, takaros templomot, vagy a Z és S jelzésen továbbhaladva, kb. két kilométer után a szomszédos Rieka települést, ahol a rézolvasztó állt egykoron.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A Jahodná, chata megállóig utazunk Kassáról a 14-es számú városi busszal 
  • A Zlatá Idka, pošta (Aranyida, posta) megállóig túrázunk, ahonnan busszal utazhatunk vissza Kassára (Košice).

Getting there

  • A túra a Jahodna, chata buszmegállóból indul.
  • A túra a Zlatá Idka, pošta (Aranyida, posta) buszmegállóban ér véget.

Parking

  • Parkolni Jahodnán (parkovisko Jahodná), a túra kiindulópontja mellett tudunk, de érdemes Kassán, a vasút- és buszállomás mellett hagyni az autót, ahonnan a legegyszerűbb tömegközlekedni a túra kezdő- és végpontjára.

Coordinates

DD
48.768528, 21.133894
DMS
48°46'06.7"N 21°08'02.0"E
UTM
34U 509838 5401733
w3w 
///droplet.jilted.fumes
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 136. számú térképe (Volovské vrchy - Košice) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő (bordázott talpú, kényelmes túracipő vagy bakancs), az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
19.8 km
Duration
6:25 h
Ascent
786 m
Descent
688 m
Highest point
1,246 m
Lowest point
580 m
Linear route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp