Csúcsról csúcsra a Központi-Mátrában
Mátraháza Magyarország egyik legmagasabban fekvő, ritkán lakott üdülőterülete. Korábbi neve Rózsadomb volt, amelyet feltehetően a környéken előforduló havasalji rózsa (Rosa pendulina) után kapott. Mai neve 1930-ból származik, ugyanis ekkor építették a Kékesalja menedékházat. A május 15-én átadott épület nemcsak Rózsadomb, de az egész Központi-Mátra első igazi turistaháza volt - innen a tréfásnak is mondható Mátra háza elnevezés.
A település tengerszint feletti magasságát 719 méterre becsülik, a jó levegő, a hatalmas bükkösök, a gyógyító környezet lehetővé tették , hogy a ’30-as évek elején szanatórium épüljön a Nagy-Somor-völgyben, mely a mai napig állami gyógyintézetként működik. Hatalmas fenyőfákkal teli parkjában még a II. Világháborúban elesett orvosok és betegek sírjai is megtalálhatóak.
Author’s recommendation

Safety information
A zöld négyzet Mátraháza - Nagy-Hidas-patak közötti szakasza kőpergős, a patakszurdokba vezető ösvény keskeny, esős időben csúszós.Start
Destination
Turn-by-turn directions
Galyatetőre vezető túránkra Mátraházáról, a nagy parkoló végében kezdődő zöld négyzet jelzésen indulunk. Utunk egyből egy erőteljes ereszkedővel kezdődik és a Nagy-Hidas-bércen át egészen a Nagy-Hidas-patak völgyéig tart. Bár kialakított pihenőhely nincs a patakvölgyben, mégis érdemes néhány percet eltölteni itt a szinte már szurdoknak számító képződményben.
A pihenő után egy rövid, cserjékkel benőtt emelkedős szakasz következik, majd megérkezünk a Hatökör Urán található útelágazáshoz. A hely legendák szerint onnan kapta nevét, hogy egykor egy elborult elméjű földesúr riogatta az erre járókat. Az útelágazás után továbbra is a zöld négyzet jelzésen haladunk Galyatető irányába. Itt már egyre jobban érezhetővé válnak az út változatos terepviszonyai. Az ösvény a Nagy-völgyet elzáró gáttal kialakított Csórréti-víztározóval szembe halad, így egy keleti irányba vezető, hirtelen emelkedővel kerüli el a vízmű védterületet. Az emelkedőt követően keresztezzük a víztározóhoz vezető bekötőutat, rövid ideig a zöld négyzet jelzés is ezen az úton halad. Már látható távolságba kerül a vízmű bejáratának kapuja, amikor az ösvény ismét betér az erődbe és szintén kelet-északkeleti irányba halad tovább.
A Csórréti-víztározót völgyzárógát kiépítésével alakították ki 1977-ben. Ez Magyarország legmagasabban fekvő ivóvízellátást biztosító víztározója. A tározó Mátraháza, Kékestető, Sástó és a Felső-Mátra településeinek ivóvízellátását szolgája. Térfogata: 1,1 millió m3, területe: 13 hektár. Vízgyűjtőterülete főleg északi irányba, a Galya tömbje felé terjed. Öt állandó patak táplálja a tározót a Nagybérc-folyás, az Aranybánya-folyás, a Kisagyagos-folyás a Nyírjes-folyás és a Nagy Lipót-folyás. A tó átlagos mélysége nagyjából 10-20 méter között váltakozik. A Víztározó területe vízmű védterület, szigorúan őrzött, látogatók elől elzárt terület.
Utunk a víztározó keleti oldalán, rövid emelkedő után szintben halad tovább Galyatető irányába, egy fenyves és egy bükkös találkozásának szegélyén. Bár a fenyves elfedi a pár évvel ezelőtt még élvezhető tóra való kilátást, de a víztározót tápláló patakok közül többet is keresztezünk. Az utolsó patakátkelés után az ösvény ereszkedni kezd, majd utunkat mindkét oldalról körülölelő fenyves kíséri tovább. Ezt a sűrű fenyőerdőt akár „Meseerdőnek” is nevezhetnénk, ugyanis főleg őszi időszakban meglehetősen sok légyölő galócával találkozhatunk itt, amelyeknek látványa mesekönyvbe illő hangulatot varázsol a túrázó elé. Amint elhagyjuk a fenyvest nagyjából túránk feléhez, a Nyírjesi erdészházhoz érkezünk. Ezen a helyen érdemes újabb pihenőt tartanunk, ugyanis az erdészházat elhagyva utunk egészen Galyatetőig emelkedik. Túrázók számára kialakított pihenőhellyel, asztalokkal és padokkal továbbra sem találkozunk.
A Nyírjesi-elágazás után a kék kereszt jelzést követjük egészen Galyatetőig. A jelzés az egykori Kéktúra vonalán halad, így az erdészház kapuján még megtalálhatjuk a régi Kéktúra bélyegző maradványait. A mai erdészháztól pár száz méterrel feljebb az egykori vadászháznak már csak romjait találjuk. A romokat elhagyva az ösvény egyre emelkedik. A jelzés egy feltehetően 2 évtizede végzett tarvágáson halad keresztül, utunkat kelet felől kerítés szegélyezi. A túra ezen a szakaszon kissé monotonabbá válik, megtekintésre méltó látnivalóval nem találkozunk. Amint emelkedünk érdemes vissza-vissza nézni, hiszen hátunk mögött már felbukkan az 1014 méter magas Kékes a Tv-toronnyal. A kerítéssel elzárt tarvágást lassanként fiatal vörösfenyőerdő váltja fel. A Nyírjes-bércen át tartó hosszas, olyakor unalmasnak tűnhető menetelés nem volt hiábavaló: a csúcsra érve csodás panoráma tárul elénk. A Nyírjes-bérc legmagasabb pontjáról keleti irányba nyerünk szabad kilátást. Szemünk elé tárul a velünk párhuzamosan emelkedő Bagoly-bérc és a Nagy-Lipót, a Keleti-Mátra vonulata és a Kékes tömbje, távolban pedig a parádi-medence települései és a Bükk-fennsík is.
A kilátóponttal szemben épült vízátemelő objektumot elhagyva ismét egyenes szakasz következik. A Károlyvágási-kerékpárutat keresztezve egy fenyvesen át jutunk ki a Mátra-nyerget Pásztóval összekötő műútra. Innen mindössze már csak pár száz méter választ el minket a csúcstól. Egy újabb kereszteződést elérve a kék kereszt jelzéshez csatlakozik a sárga sáv jelzés is, Galyatetőre ezek kettősén jutunk. Az utolsó szakasz esőzések után lehet körülményesebb, ugyanis a Galya-csurgó alatti rétről nehezen folyik el mind a forrás vize, mind pedig a felgyülemlett csapadékvíz, ebből kifolyólag saras, lápos szakaszra kell készülnünk néhány méteren keresztül. A körülményes útszakaszt elhagyva egy utolsó, kisebb emelkedőt leküzdve jutunk fel Galyatetőre. A jelzés a hátsó nagy parkolóba érkezik, ahonnan mindössze már csak néhány perc választ el minket a településrész központjától.
Galyatető hazánk második legmagasabb pontja, a Mátraszentimréhez tartozó településrész nevét a 964 m magas, hasonló nevű Galya-tetőről kapta. A „galya” szlovák eredetű szó, jelentése fátlan, füves hegy. Ez utal a hegy egykori, erdőterület mentes küllemére. Galyatető mára kedvelt turisztikai célpont. Megtekintendő látnivalói közé tartozik a Magyarok Nagyasszonya kápolna, melyet csak Kodály-kápolnaként ismerünk, az egykori Horthy szálló épülete, a bivakszállásokatt is kínáló Galya-kilátó, a Galyatető Turistacentrum, a Kodály Zoltán sétány vagy éppen a Kodály park. A wellness szolgáltatásokra vágyó vendégektől kezdve az egynapos kirándulásokat kedvelőkön át a komolyabb túrázókig mindenki megtalálja a számára megfelelő időtöltés módját az ország második legmagasabb csúcsán.
Note
Public transport
Public transport friendly
Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, minden nap menetrendszeri járatok közlekednek Mátraházára és Galyatetőre is eyaránt, átszállás nélkül Budapestről, a Stadion autóbusz-pályaudvarról illetve Gyöngysről, az autóbusz-állomásról.
Questions and answers
Do you have questions regarding this content? Ask them here.
Reviews
Photos from others