Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Csóványos extrákkal - a börzsönyi vadon oldalgerincein

· 4 reviews · Hiking Trail · Börzsönyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a szomszédos erdőkre a Jelesfáról
    / Kilátás a szomszédos erdőkre a Jelesfáról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvár sáncának fejedelmei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Dunakanyar felé a Három-hársról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklakibúvásokban gazdag része ez a Börzsönynek
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az északi gerincekre jellemzőek a kisebb, ligetes szakaszok
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fultán-kereszthez közelítve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jelesfa, szemben a Nagy-Mána
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Börzsöny belső katlana
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dobogó-bérc elkeskenyedő élén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fultán-kereszt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Magas-Börzsöny szálbükkösei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jelesfánál
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyír-réti-nyiladék a Csóványos oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyva a Három-hársat
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcső a Csehvár felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Verebes-kaszálón
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lefelé a Rózsa-völgybe
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kemence-patak oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Jelesfáról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ismét a Csóványos alatti bükkösökben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Jelesfa-patak túloldalára
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dugóhúzó oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The view towards the Danube Bend
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvár-gerinc utolsó, meredek és kellemetlen lejtője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvári-kaszáló
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tűzköves-forrás és Bársony István emléktáblája
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Magosfa felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Montán bükkös a Csóványoson
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pogányvár gerincére érkezve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Három-hárs sajátos hangulatú gerincén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 25 20 15 10 5 km Három-hárs gerinc Diósjenői pincesor Csóványosi kilátó Verebes-kaszáló Diósjenői pincesor
A Csóványos népszerű kilátójának közvetlen szomszédságában a Börzsöny legelhagyatottabb, vadregényes, éles gerincei és mély völgyei húzódnak. Túránk ebbe a varázslatos világba, valóban kárpáti hangulatú tájra vezet.
open
difficult
Distance 25.9 km
8:30 h
1,210 m
1,210 m

A Börzsöny vulkáni szerkezete, a központi horpadás (kaldera) meghatározza a vízfolyás-hálózatot is. Ez különösképpen a Csóványos északi oldalán szembetűnő: a vizek nagyjából sugárirányban sietnek lefelé a körpalásthoz közelítő alakú tűzhányóstruktúra maradványáról. A rövid távon nagy szintkülönbségeket megtevő patakok az andezitben nem tudnak elnyelődni (mint mondjuk sok esetben a mészkőben), ezért a felszín anyagát koptatva vágódnak egyre mélyebbre, ezzel szűk, szurdokszerű völgyeket vésve maguknak a Kemence-patak irányába. Vízesések ugyan nincsenek rajtuk, de kőgörgeteges medrük - különösen a felső szakaszon - számtalan zúgótól hangos. Köztük meredek lejtőjű, hazai viszonylatban szokatlanul keskeny tetőszintű gerincek húzódnak, melyekből a válogató erózió (azaz a puhább kőzeteket gyorsabban pusztító, ezáltal az ellenállóbbakat lassan kiemelő lepusztulás) néhol zord sziklákat faragott ki.

A Börzsönynek ezen a részén jókora erdőrezervátum védelmezi a rengeteget a beavatkozásoktól, és mivel a turisták többsége is elkerüli a nehezen megközelíthető, hosszú menetelésre kényszerítő térséget, ezért meglepően háborítatlan, elhagyatott tájat talál az, aki vállalja a fárasztó, hosszú túrát a Dobogó-bérc, a Pogányvár, a Nagy-Mána vagy éppen a Rakottyás-bérc gerincére. A helyenként természetes módon kibukkanó sziklafelszínek, a régi időkre jellemző nagyüzemi fakitermelés és a lemosódás néhol ligetes, panorámás tisztásokat alakított ki. Az ember által korábban jócskán megbolygatott (átalakított) térséget a természet elsöprő erővel formálta át egyik napról a másikra 2014 decemberében: az ónos eső nyomán a fák ágain képződő jégpáncél döbbenetes károkat okozott. Gyufaszálakként dőltek ki teljes hegyoldalak és völgyek rengetegei. Az egyveretű faj- és korösszetételű, ezáltal gyengébb ellenállóképességű erdők pusztulása, és napjainkban tartó újjáéledése még évtizedekig meghatározza majd a tájképet.

Túránk során azonban nem csak e szomorú nyomokkal találkozunk, hanem két épségben megmaradt, vadregényes gerincet is felkeresünk. Nehéz és hosszú menetelés vár ránk, hiszen Diósjenőről felkapaszkodunk a Csóványosra, hogy körbenézzünk a hegység legmagasabb pontjának kilátójából, majd a Pogányvár éles, érintetlen, erdős-sziklás gerincén ereszkedünk alá. Ezután Királyháza megközelítésével a Rózsás-patak völgyéből ismét fölfelé indulunk a Dobogó-bérc és a Jelesfa feledhetetlen hangulatú tetővonalára, ahonnan pazar kilátásban gyönyörködhetünk a szomszédos völgyekre és a Börzsöny csúcsaira. Az apró ligetekkel szabdalt bükkösben újra elérjük az egyik csóványosi turistautat, de ezúttal már lefelé tartunk, hogy Diósjenőn finisbe érve visszazárjuk a kört.

A túrát azoknak ajánljuk, akik a Csóványos híres panorámáján kívül a hegység rejtettebb, alig ismert zugaira is kíváncsiak, és bevállalnak egy hosszú, jelentős szintemelkedést is megkívánó gyaloglást az élmény érdekében.

Author’s recommendation

  • Túránkat két részre is oszthatjuk, amennyiben a Rózsás-patak völgyének végén útba ejtjük Királyházát - itt szállást is foglalhatunk. A völgy azonban nehezen járható, helyenként sűrű növényfalon kell áttörnünk magunkat.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Updated: March 08, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Csóványos, 938 m
Lowest point
Diósjenő, vasútállomás, 231 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Pogányvár murvás, meredek lejtője miatt mindenképpen bakancsban vagy túracipőben induljunk el!

Tips and hints

  • A 2014-es jégkár által megtépázott börzsönyi erdőkről, melyeket hosszan keresünk fel túránk során, aktuális turistaút-információkat az Ipoly Erdő honlapján találunk.

Start

Diósjenő, vasútállomás (230 m)
Coordinates:
DD
47.939995, 19.049263
DMS
47°56'24.0"N 19°02'57.3"E
UTM
34T 354317 5311472
w3w 
///redden.dealerships.albums

Destination

Diósjenő, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Diósjenő vasútállomásáról (vagy a buszmegállóból) a Z jelzést követve megyünk végig a falun, és vágunk neki a hegyeknek.
  • A Csehvár után, a Vörös-kő oldalában a PX jelzésre, azaz a sífutóútra váltunk. Ezt kell követni a Fultán-keresztig.
  • A Fultán-kereszttől a K jelzésen érjük el a Csóványost.
  • A Csóványosról a Z jelzésen ereszkedünk a Varsa-tetőig.
  • A P▲ jeleket követve megyünk végig a Pogányvár gerincén.
  • A völgyben becsatlakozunk a P jelzésbe, melyen Királyháza mellékéig sétálunk.
  • A Dobogó-bércre a jobbra kiágazó K◼ jelzésen kaptatunk fel, és ezt követjük végig a gerincen.
  • A Hárombarát-nyeregnél balra térünk a Z jelzésre, amin visszaérünk Diósjenőre.

A túráról részletesen

A Csehvár alatt

A szebb napokat is látott vasútállomást elhagyva jobbra fordulunk, majd az első kereszteződésben balra, hogy ezzel megkezdjük hosszú falusétánkat Diósjenőn keresztül. A tetők fölé emelkedő alacsony, erdős hegyek egyelőre nem tárják elénk a Börzsöny valódi magasságát és a hegység erdőinek zegzugos világát. Némi kanyargás után be is lépünk a fák közé, hamarosan pedig aszfaltúton találjuk magunkat.

A fakihordó szállítóutat gyorsan elhagyjuk bal felé, ahogy egy napvilágos tölgyesbe térünk. Rövid emelkedést követően újabb erdészeti úton kelünk át, majd meredek kapaszkodásra kényszerülünk a Dugóhúzó völgyecskéjének oldalában. Ennek végéhez közeledve egyre megerőltetőbbé válik az út, immár a völgytalpon kaptatunk fölfelé. Az utolsó métereken lépcső segíti a haladást, bár használatára inkább csak esős-sáros, vagy havas időszakban lehet szükség.

Úton a Magas-Börzsönybe

A Börzsöny számtalan erőssége közül az egyik tőlünk balra, a róla elnevezett Csehvár tetején állt. Már csak sáncárkát fedezhetjük fel, a kilátást is benőtte az erdő. Utunk jobbra vezet; pillanatokon belül átlendülünk a Börzsöny keleti peremhegysorának gerincén, hogy aztán hátsó oldalán, a PX jelzés sífutóknak felfestett útján folytassuk túránkat. Többnyire fiatalosok szorításában gyalogolunk a Kemence-patak oldalában, de a vízfolyástól olyannyira távol, hogy zúgása nem hallatszik föl idáig. Az erdőt a Verebes-kaszáló tisztása töri meg - a pihenőhellyel ellátott réten Sándor Géza erdőmérnök kopjafáját találjuk.

Nagyot változik a túra jellege: fenyvessel kevert öreg bükkösben folytatjuk. Tulajdonképpen ezzel megérkezünk a Magas-Börzsöny világába. Érdemes felfigyelni a vörösfenyőkre: a faj nem őshonos ugyan, de már a 18. század eleje óta jelen van a hegység északkeleti (és részben északi) részén. A diósjenői erdőbirtokkal 1715-től rendelkező Esterházyak újfajta szervezeti hierarchiát alakítottak ki az erdőkezeléshez, és a korukban modernnek számító módszereket meghonosító porosz, morva, illetve német telepeseket költöztettek a Börzsönybe. Ők hozták magukkal az első vörösfenyőket, a törzsenként árverezett fajra pedig igen nagy kereslet mutatkozott. Hogy a hegyvidék faállományára mekkora szükség volt, azt hangsúlyozza a verőcei Duna-partig kiépített faúsztatórendszer, melyre nem ismert másik példa mai középhegységeinkből (a módszer a Kárpátok magashegységeiben volt elterjedt).

A jelzés rövidesen elhagyja a széles utat, és a köves patakmedren átkelve ösvényben folytatódik. A hatalmas bükkökből álló, csarnokszerű erdő sötétjében már hűvösebb szelek fújnak, mint utunk alacsonyabb szakaszán. Visszatérünk a dózerútra, és enyhe kanyargással, nem csillapodó szépségű erdőből lépünk ki a Fultán-kereszt tisztására.

A Csóványos alatt

Fultán János egykori erdőőr két fatolvajra várva bújt meg a környező lombok alatt, akik a viharos éjszakában végül megölték - az emlékmű állításakor szép számú ember gyűlt össze Diósjenő lakosaiból. A pihenőhelyes rét már a Csóványosra vezető útszakasz utolsó részét jelöli. Felkapaszkodunk a Három-hárs jellegzetes gerincére: jobbról öles, öreg bükkfák sötétje ásít, bal felől aranylóvá szikkadó fűszálak lengedeznek, és megnyílik a kilátás a Szén-patak völgyére. Egy pontról rálátunk Szokolyára is, de a Dunakanyar túlsó oldalának hegyei is feltűnnek. A panoráma segít érzékelni, milyen tekintélyes magasságba jutottunk a környező tájakhoz képest.

Az erdő kisvártatva ismét összeborul a fejünk fölött, és ezüstös kérgű, általában szélfútta montán bükkösben rohamozzuk meg a Csóványost. Az ösvény elhagyja a Fultán-vágás egyenes pásztáját (mindegy, melyiket választjuk, párhuzamosan haladnak), és mintegy 10-15 perc hegymenettel megérkezünk a kilátó tövébe. A 938 métert további 20 méterrel megtoldó torony felső erkélyéről pazar körpanoráma nyílik. A hegység közepén állva belátunk a völgyekkel felszabdalt kalderába, feltárul előttünk a zöld lepellel takart Börzsöny csaknem teljes szerkezete - mindössze következő úti célunk vidéke, az északi gerincek világa van takarásban. A Bükk csak kivételesen tiszta időben tűnik fel, de a Mátrától a Gerecséig általában végighordozhatjuk tekintetünket a pannon tájon. Észak felé a Felvidék hegyei látszanak: a Tribecstől a Madarason és a Selmeci-hegységen át a Polyánáig követhetjük hullámzásukat, ritka (főleg téli) napokon azonban a távoli Magas-Tátra sziklacsipkéi is kibukkannak az Alacsony-Tátra gyephavasai mögül.

A Vadálló-kövek miniatűr másolata

Ereszkedésünket keleti irányban, a bükkös egy másik nyiladékán kezdjük meg - a Z jelzés persze néhány méterrel a széles pászta mellett kanyarog lefelé. Rövidesen a Varsa-tetőhöz érünk, mely a pogányvári gerinc csatlakozása a Csóványos oldalsó nyúlványába. Itt balra fordulunk a P▲ jelzésre. Ismét megtörténik a magas-börzsönyi varázslat: egyik méterről a másikra, egy könnyed irányváltással mintha újabb tájra lépnénk. Mindössze néhány méteresre keskenyedő, köves gerincszakaszra váltunk, melyet változatos korösszetételű, tekintélyt parancsoló matuzsálemeket is éltető, sötét bükkerdő fed, a talajt a leszakadt, girbegurba ágak szőnyege gazdagítja.

Magyarországon párját ritkítja ez az alig járt vadon, ahogy ennyire szűk, meredek falú gerinceket is nehezen találunk máshol. Itt-ott felhallatszik a két szomszédos völgy patakzúgása, keskeny ösvényünk pedig zord, csak a mohaszőnyeg által szelídített andezitsziklákat kerülget - helyenként az a benyomásunk támadhat, mintha a Vadálló-kövek kicsinyített, erdő fedte mását látnánk. A néha már-már borzongató hangulatú, elhagyatott rengeteg rezervátumterületen fekszik, azaz a vadregényért és a gyönyörű látványért felelős védelem a lehető legmagasabb fokozatú, hiszen itt erdészeti beavatkozás nem történik, a természetet a szinte zavartalan ökológiai folyamatok vezérlik.

A korábbi lakosok földjén

Egy kis tisztás után rövid kaptatón érünk föl a Pogányvár 823 méteres magaslatára - az igen meredek kapaszkodás közben úgy hajlongunk a göcsörtös, öles vén bükkök előtt, mintha fejedelmek elé járulnánk. A jól védhető helyen épített várból a sáncárkon (melyen ösvényünk vezet) kívül nem maradt már semmi - így is izgalmas idők tanúja. A bronzkori Kyjatice (település Szlovákiában, magyar nevén Kiéte) kultúra cseréptöredékeit találták itt meg, akárcsak számos másik börzsönyi erődítményrom körül. Az akkori csapadékos éghajlat sejthetően a mainál több forrást működtetett a Magas-Börzsönyben, ezért a törzsek a legjobban védhető, meredek falú hegyekre építkezhettek. Alighanem valamilyen külső fenyegetés ellen összefogva alakíthattak törzsszövetséget, városaik is hasonlóak voltak: egy kivételével nem jellemző rájuk a belső tagoltság, ami a társadalmi tagolódás hiányára utal. Állataikat a hegységperemi legelőkön tarthatták, hiszen a vad, meredek csúcsok közt erre egyszerűen nem volt helyük. Sorsuk, végzetük ismeretlen; telepeiket később más törzsek lakták be, akik időnként a római csapatokat is meg-meglepték portyáikkal.

Egy természeti katasztrófa nyomában

A turistaút a szelídebb lejtőt követve hurkot ír le, aztán nagy lejtésszögű, morzsalékos ösvényre kényszerül. Túránk legszebb erdei szakaszát csak a Pogányvári-kaszáló rétje töri meg. Szűken rálátunk a szomszédos Jelesfa gerincére, ahová egyébiránt éppen tartunk. Lassacskán nem csak a gerinc fogy el, hanem sajnálatos módon a rengeteg is szellősebbé válik, majd hatalmas, földön fekvő fák takarója szegélyezi utunkat. A 2014 decemberében történt jégkár a Pogányvári-patak völgyének felső szakaszáról gyakorlatilag eltörölte az erdőt, a turistajelzés megszűnt, mindmáig járhatatlan állapotok uralkodnak - és igaz ez a balról csatlakozó Rózsa-völgyre is. Az erdészet emberfeletti munkával tisztította meg Királyházától idáig az utat - amint a völgyaljra érünk, érzékelni fogjuk, hogy ez bizony nem jelent könnyű járhatóságot: fejünk fölé ér a cseperedő, ágas-bogas növényzet, melyen át kell törnünk magunkat. A szélviharok és jégdöntések a természetes erdők életének részei, funkciójuk az idősebb facsoportok elpusztítása révén az életlehetőség biztosítása az újulat előtt - s ezáltal a pagony megfiatalítása. Persze évszázadok óta hasznosított erdőségeinkben (még a napjainkban fokozottan védett részeken is) a korábbi tarvágások hatalmas területeken hoztak létre azonos korú, egy faj alkotta állományokat, melyek így egyformán sérülékenyek vagy ellenállóak a természeti csapásokkal szemben. Itt, a Börzsöny északi részén óriási kiterjedésben fedték a lejtőket ugyanolyan korú bükkszálerdők, melyek a 2014. decemberi ónos eső okozta jégkár martalékává váltak. Egy természetes állapotú rengetegben a különböző korú és fajú fáknak (eltérő ellenállóságuk okán) általában csak kisebb csoportjai esnek áldozatul egy-egy szélviharnak vagy az esetleges téli jégpáncélnak. Remélhetőleg a jövőben a Börzsöny e részén ilyen erdők indulhatnak növekedésnek, túlélésüket pedig a fokozott védelem biztosíthatja.

A völgyalj a hiányzó erdőfoltok miatt helyenként ligetes képet fest. Mára nehéz elképzelni, hogy egykor kisvasút csattogott a patak mentén. Kb. 1 km után balról csatlakozik a P jelzés, ezt egyenesen kell tovább követnünk. A bővizű Rózsás-patakot kis sziklafal tereli el, ám a vízfolyás sem hagyja magát: folyamatos csiszolásával bemélyítette a kőzetfal alját, így az abból fakadó Tűzköves-forrás ritkás fonalú fátyolként csöpög alá. Fölötte márványtábla emlékeztet Bársony István vadász-íróra. Nem sokkal lejjebb, jobbra kiágazik a K◼ ösvény, melyen nekivágunk a Dobogó-bérc gerincének. (Rövid kitérővel felkereshetjük Királyháza erdei telepét is, ahol szállást bérelhetünk éjszakára előzetes bejelentkezés alapján.)

Kilátás a kárpáti vadonra

Napsütötte tölgyesben járunk, amelyet lassan hidegkedvelőbb fajok színesítenek, majd végül bükkös népesíti be a terepet. A gerinc többnyire annyira éles, hogy az erdő nem is tudja teljesen befedni, alján ezért magas fű nő, melyet a lemenő nap fénye aranylóvá fest. Bal oldalt ugyanakkor a Jelesfa-patak völgyébe zárt, döbbenetesen sötét rengeteggel szalad le az árnyas hegyoldal. Itt-ott sziklák bújnak elő a földből. Egy meredekebb bércet követően végre megérkezünk a Jelesfa ligetes-gyepes gerincszakaszára. Jobbra feltárul a panoráma: a Pogányvár és a Nagy-Mánát hordozó Sasfészek-bérc erdős magaslatai mögött a Csóványos-Magosfa főgerinc falszerű leszakadása zöldell. A fűben heverő, korhadt facsonk mögötti látvány olyan zárt, kárpáti erdővadont tár elénk, melyhez foghatót keveset találunk az országban.

Ki a hegységből

Továbbindulva előbb köves hegyoldallá, majd szálbükkös lakta, széles hegyi tereppé változik a táj. Dózerútra lépünk, és 15 percen belül, a Málna-hegy oldalában visszaérkezünk a Z jelzésre. Egykor vadászház állt ezen a helyen, a turistajelzés pedig balra, lefelé az Ételhordó utat követi, mely a régi nyír-réti vadászkastély ellátását szolgálta. Szellős, természetesen és mesterségesen is ritkított erdőben haladunk, a bükköt lassan tölgyesre cseréli a mikroklíma, végül leérünk a Kemence-patak köves völgyébe. Áttalpalunk a vízfolyáson, és a Gál-rét tisztásánál nekiduráljuk magunkat a Börzsöny keleti hegyvonulatának. A Csehvár előtt találkozunk a jó pár órával korábban bejárt PX jelzéssel, és újfent ereszkedni kezdünk. Ezúttal gyorsabban lépkedhetünk végig a Dugóhúzó mentén, és Diósjenő utcáit is csak lefelé kell követnünk, hogy valamelyik tömegközlekedési lehetőséggel, esetleg autóval hagyjuk el a börzsönyi települést.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Diósjenői vasútállomásra Vác és Drégelypalánk felől érkeznek vonatok; ezekbe az irányokba is távozhatunk.
  • Busszal érkezve a Diósjenő, Arany János út megállót kell keresnünk. Ez a falu felső végéhez legközelebbi érkezési és távozási lehetőségünk, így néhány kilométerrel lerövidíthetjük a túrát.

Getting there

  • A vasútállomás és a buszmegálló is a Z jelzés mentén található.
  • A buszmegálló a Z jelzés mentén fekszik. Ha innen indítjuk a menetet, akkor ezt követve rövidesen becsatlakozunk a PX jelzésbe.

Parking

  • Diósjenőn a Dózsa György út vegyesboltja előtti placcon tudunk parkolni.

Coordinates

DD
47.939995, 19.049263
DMS
47°56'24.0"N 19°02'57.3"E
UTM
34T 354317 5311472
w3w 
///redden.dealerships.albums
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Börzsöny turistakalauz
  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny (könyv)

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(4)
Tamás Gaál
December 28, 2020 · Community
Remek túra! Igazi változatos, zord téli hegyi út volt. Jó emelkedőkkel, megfagyott hóval, gyönyörű kilátással, változatos tájjal. Kicsit későn indultam Diósjenőről (11óra), így Királyháza előtt 2kmel lecsaptam és egy régi nem használt ösvényen átvágtam a szemközti hegyre ami a patakmedertől indult. Így épp visszaértem sőtétedésre. Köszönöm a túrát. Tamás
show more
Norbert Kriller
April 26, 2020 · Community
Fantasztikus túra! A Csóványostól a forrásig tartó szakasz valami zseniális! Gyönyörű, vadregényes, szinte érintetlen vidék. Hihetetlen élmény végig menni a hegygerincen. A terep helyenként tényleg nehéz és az össz emelkedő embert próbáló, de egy rengeteg élménnyel teli egésznapos túra program.
show more
When did you do this route? April 24, 2020
Show all reviews

Photos from others

+ 8

Status
open
Reviews
Difficulty
difficult
Distance
25.9 km
Duration
8:30 h
Ascent
1,210 m
Descent
1,210 m
Public-transport-friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp