Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Csóri horgok vidékén: a Palotai-Bakony szurdokvölgyei és sziklagyepes rétjei

Hiking Trail · Keleti Bakony · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a Baglyas-hegy oldalából
    / Kilátás a Baglyas-hegy oldalából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-horogban
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Telepített fenyves a gyepterületen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csór a Bakony és a Mezőföld határán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Inota és a Sárrét a Baglyas-hegyről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyep facsoportokkal
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Torii kapu a Bakony határán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Száraz-horog völgytalpán
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színpompás erdőalj a Túró-horognál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hideg-völgy őszi naplementés fényekben és színekben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dolomitsziklás lejtőgyep és szurdokerdő
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km

Bakonyszéli kóstolónkon a hegység és a Mezőföld tájhatárára hív ez a túra. A Keleti-Bakony Csór és Várpalota közötti délies lejtőit, gerinceit, völgyeit keressük fel, miközben javarészt panorámaúton járunk, nagyszerű kilátásokban gyönyörködve.

open
easy
14 km
4:15 h
455 m
449 m

Érdekes és sokszínű hegységrészre teszünk látogatást, ahol gyorsan váltakoznak a szikla- és lejtőgyepek a bokor- és szurdokerdőkkel. Utóbbiak a gerincekről kiinduló – itt horognak hívott – szárazvölgyek oldalain, talpain települtek meg, hosszanti sávokat alkotva. A térségre jellemző erdő nélküli gerincrégiók és hegyoldalak, a Kárpátok magasabb tagjainak jellegzetes gyephavasaira, kaszálórétjeire emlékeztetnek. Habár itt jóval alacsonyabban vagyunk, a szemlélődő kirándulónak mégis olyan érzete lehet, hogy a Keleti-Kárpátok vagy Máramaros hegyein sétál. A környék legmagasabb pontja a Baglyas-hegy 362 méteres dolomitröge, aminek tetejéről első osztályú körpanoráma tárul elénk a Sárrét vizenyős mocsárvilágától a Vértesig, s a Tési-fennsík felföldjéig pásztázhatunk tekintetünkkel a messzeségben. Mind erdős-sziklás horogból, mind a szél borzolta füves mezőből elég jut majd túránk során.

outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: March 17, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
354 m
Lowest point
117 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Útvonalunk részben a Bakonyi Harckiképző Központ területén vezet, a jelzett utakról tilos letérni! Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a turistautakra való belépését is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Előzetesen az Aktuális információk fül alatt és a következő honlapokról, valamint az ott feltüntetett elérhetőségeken tudunk tájékozódni: Lőtérértesítő, MH BHK

  • A horgok sziklás-köves peremein körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk!

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Csór, Magyar utca buszmegálló (117 m)
Coordinates:
Geographic
47.205413, 18.259227
UTM
34T 292436 5231635

Destination

Várpalota (Inota), Széchenyi utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Z jelzésen a Száraz-horog felső széléig túrázunk.
  • Balra a P jelekre térve a Baglyas-hegyen át Inota irányába megyünk tovább.
  • A P▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk a kilátópontra.
  • A P jeleken Inota központjába ereszkedünk.
  • A jelzés nélküli Széchenyi utcán a buszmegállóhoz sétálunk.

A túráról részletesen

Szent kapun át a természetbe

A buszmegálló mellett északi irányba induló Z jelzések mentén, aszfaltúton kezdjük a túrát, de rövidesen a vízmű kerítéssel övezett telephelye után jobbra, a hegyoldalba térünk. A bővizű karsztforrás egykor tavat táplált Csór határában - vizét a 20. század közepe óta Székesfehérvárra vezetik. Az innen csörgedező patak pedig a Sárrét mocsárvilágán átjutva egyesült a Séddel, és a Malom-csatornán át jutott a Sárvízbe. A vízfolyás malmok kerekeit forgatta a régi időkben, amelyek egy részét nem őrlésre használtak, hanem kallóként, amelyekben a környékbeli birkatartásból származó gyapjút dolgozták fel posztóvá.

Fehér dolomitsziklák között, ösvényen kezdünk a Kilátó-hegy teteje felé kapaszkodni. Odafent a peremen meglepő módon egy ívelt, piros torii kapu áll. Az istenek kapujának is hívott hagyományos japán jelkép rendszerint a Shinto szentély bejáratát jelöli, s ezáltal elválasztja az istenek és az emberek világát. Azonban nemcsak templomoknál, hanem más szent helyeken, pl. bizonyos hegyek tövében is megtalálható. Átlépünk a szimbolikus határvonalon hétköznapi életünket a Bakony lábánál hagyva, és innentől a természet lecsendesítő, átszellemítő világába nyerünk bebocsátást.

Sziklákkal pettyezett füves, nyílt területen, feketefenyő csoportok között sétálunk fel a 180 méteres Kilátó-hegyre, ami nomen est omen-ként csakugyan panorámát kínál a környező tájba. Alattunk Csór házait látjuk, ami mögött a Sárrét síkvidéke húzódik. Menetirányunkban pedig későbbi úti célunk, a Baglyas-hegy antennatoronnyal megjelölt fátlan kiemelkedésével ismerkedhetünk. Tovább kaptatva a füves hegyoldalban, lazán települt fenyőfacsoportok között megyünk el. Keresztezünk két távvezetéket, amelyek pásztáin kitekintve Várpalota épületeit és a már nem működő inotai hőerőmű hűtőtornyait pillantjuk meg.

Egy már felhagyott kicsiny dolomitbánya udvara mellett harckocsiakasztó betongúla mellé érkezünk, s hamarosan egy újabbat is látunk. A harcászati eszközök jelzik, hogy a Bakonyi Harckiképző Központ területére érkeztünk. Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás folyik, az illetéktelenek belépését még a jelzett turistautakon is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Erről előre a Biztonsági előírások és az Aktuális információk fül alatt tájékozódhatunk.

A sziklagyepek és sztyepprétek világa

Széles kövesúton emelkedünk a Belátónak hívott csóri hegyoldalba, ahol a község legmagasabbra települt portáinak kerítései mellett bandukolunk el. Még feljebb jutva mintegy varázsütésre feltárul a táj, és széles panorámát kapunk a Keleti-Bakony karsztfennsíkos területére. A gerincekről mély szurdokok futnak a hegyláb felé. Az állandó vízfolyás nélküli száraz völgyeket e vidéken horognak hívják. Ezek alján és oldalain - ellentétben a jellemzően füves térszínnel - karsztbokor- és szurdokerdők díszlenek, amint az látjuk is álláspontunkról keleti irányba a Száraz-horog sziklás horhosának peremén.

A csupán kisebb fa- és cserjecsoportokkal pettyezett füves terület mind geomorfológiailag, mind az élővilágot tekintve különleges térség, amit erősít a szubmediterrán hatás. A jól aprózódó, és ezért a lejtőkön mozgásban lévő dolomiton csak igen sekély talaj képződhet, ezért errefelé szikla- és lejtőgyepek borítják a felszínt. A 20. században sok helyütt a tájidegen – de a köves talajhoz jól alkalmazkodó – feketefenyővel ültették be ezeket a kopárosokat, ezért láthatjuk a tűlevelűeket túránk során. A gyepeket a múltban legelőként is hasznosították, ahol pedig lösz vagy lejtőtörmelék borítja a hegyoldalakat, oda szőlőket ültettek. A térségre jellemző szubmediterrán mikroklíma szárazságtűrő, meleg- és fénykedvelő flórát éltet. Több helyütt láthatjuk például az árvalányhaj, illetve más fűfélék szélben hullámzó mezőit, és a cserszömörce cserjéit is. Utóbbit bozontos virágzata miatt parókafának is hívják; cserző- és gyógynövényként használják évszázadok óta. Levelei ősszel élénk kárminpirosan díszlenek, feltűnően megszínezve a hegyoldalakat. A csóri kallósok fel is használták a növényt munkájuk során.

Horogra akadva

A tetőn elvégződik a nyitott terület, és szép, ligetes, de helyenként összezáródó fenyvesben, szintösvényen gyalogolunk tovább a Száraz-horog felső szegélyéig. A csak időszakosan vizet vezető aszóvölgy alattunk mélyül. A továbbiakban ennek peremén vezet utunk, szuper kilátást adva a horhosra és környezetére. Jól kirajzolódik az előttünk álló út a kanyargó sziklás szurdok mentén, távolabb pedig túránk csúcspontja, a Baglyas-hegy 362 méter magas bérce jegecesedik. A karsztbokor- és szurdokerdőkkel borított térség fölött a füves gyepterületek terebélyesednek, míg alattunk, a hegy szoknyáján a Csórhoz tartozó gyümölcsöskertek és szőlők tájmozaikjai tarkítják a látványt.

Ösvényünkről itt-ott kitérhetünk a horog szélére és a kiágazó kis kőélekre, ahonnan tágabb panorámában részesülünk. A messzeségben Várpalota épületei és a tájképi elemnek, illetve tájékozódási pontnak számító inotai hűtőtornyok emelkednek a Sárrét vizenyős síkja előtt. A sziklás-köves peremeken körültekintően és elővigyázatosan mozogjunk!

Rövidesen elkanyarodunk a sziklavilágtól, és miután átvágtunk egy fenyvesen, kis tisztásra érünk ki. Szélét murvaút keresztezi, ahol fémtábla és sorompó hívja fel a figyelmet a katonai területre. Mi azonban nem arra megyünk, hanem a csapáson folytatva egy visszafordító kanyarral a Száraz-horog mélyére térünk. Következő szakaszunkon az eddig felülről alaposan megszemlélt horhos talpán, szurdokerdőben túrázunk és szemlélődünk. Az eddigi többnyire nyílt térszín hirtelen bezárul, a fák és a völgyoldalak fölénk tornyosulnak. A mini kanyonban már jelentősebb talajtakaró képződhet, ami pompás virágos kőrises-molyhos tölgyes vegetációt éltet. A völgy jellemzően száraz, csupán extrém nagy esőzésekkor szállít vizet. Vastag avarban, kisebb-nagyobb dolomitkövek mellett lépdelünk, helyenként kidőlt fákat, leszakadt ágakat kerülgetve. Egyszer csak jobbra irányít a jelzés, és emelkedőbe váltunk, hogy újra a horog peremére kapaszkodjunk. Méretes sziklák mellett jutunk fel a nyugati peremére, ahol újra fedetlen területen sétálunk. Jó rálátásunk van a korábbi álláspontjainkra a túloldalon, valamint némileg más perspektívából látjuk az egész környéket.

Bakonyi havasokon a Baglyasra

A peremen nyílt, füves mezőkön és fenyvesek mellett haladunk el, követve a szurdok ívét, aztán egy megnyugtató tölgyesben kereszteződéshez érkezünk. Itt elhagyjuk az eddig követett jelet, és balra, a P jelzés útján folytatjuk. A sziklák folyamatosan eltűnnek utunk mellől, jelezve, hogy kiértünk a völgyből. Összefüggő erdőben bandukolunk, itt-ott mezők szélén járva, ahol magaslesek alatt sétálunk el. Kényelmes ösvényünk érinti a Túró- és a Sár-horog tetejét is.

Rövidesen újra kinyílik a táj, és kiterjedt gyeptérszínre érünk ki, ahonnan a Baglyasig belátjuk a területet. A kárpáti havasokra, kaszálórétekre emlékeztető füves plájon csupán a gerincből levezető két völgy mentén húzódik erdősáv. Becélozzuk a hegyhátat, ösvényen vágunk át a sztyeppréten, miközben pazar kilátásunk van a környékre. Jobbról kerüljük egy régi térképészeti alappont beton csonkgúláját, és hamarosan széles murvaútra csatlakozunk, ahonnan a tetőn álló antennatorony látványa navigál a Baglyas 362 méteres tetejére, miközben Fejér megye területéről Veszprémbe lépünk.

Odafent teljes körpanoráma fogad: a Vértes egy része tűnik elő a Móri-árok mélyületén túl, a Mezőföld felé pedig Székesfehérvár lakótelepei láthatóak. Nyugati irányba a Fajdas és a Bér-hegy magasodik, mögöttük pedig az Eplény feletti Bakony kiemelkedéseket szemlélhetjük, míg északon a Tési-fennsík laposa zárja a látóhatárt. Alattunk a már nem működő inotai alumíniumkohó és az erőmű épületei, némileg távolabb pedig a péti vegyipari üzem füstölgő kéményei nyúlnak az ég felé, a Sárrét széli tórendszer látványával. Mögöttük valahol a messzeségben a Balaton vize hullámzik. Az antenna kerítése mellett kopjafát találunk, amit a szovjet csapatok 1991-es kivonulásának emlékére állítottak. Más militáns emléket is láthatunk a tetőn: fedezék és megfigyelőállás maradványait, amelyek eszünkbe jutatják, hogy katonai területen tartózkodunk.

A Várpalotai Lő-, és Gyakorlótér a kb. 250 km²-es Bakonyi Harckiképző Központ része. Jogelődjét 1905-ben alapították, és azóta is Közép-Európa legnagyobb kiképzőtereként működik. Nem képez összefüggő egységet, hanem több részletben terül el nagyjából Kincsesbánya magasságától Tapolca térségéig. A Várpalota környéki területei részben - természeti értékei okán - a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részévé váltak, és azóta a katonai hasznosítás környezettudatos.

A Baglyas-hegy gyomra nagyméretű bunkert is rejt, amit a Varsói Szerződés korszakában építettek. Hivatalosan az inotai készenléti lakótelep óvóhelyeként vájták a dolomitba a folyosókat és termeket, azonban igazából szovjet híradóközpont üzemelt benne, majd a rendszerváltozás után a Magyar Honvédség használta még néhány évig a rejtett objektumot.

Ereszkedő Inotára

Utunkat a csúcsról a P jelzésen folytatjuk lefelé. Célunk az alattunk lévő völgyfő - azonban mielőtt oda beereszkednénk, érdemes a túloldali sziklás gerincél útjára kitérni, ahonnan a Tési-fennsík irányába kapunk szép panorámát, valamint belátunk a Hideg-völgy jó nagy falakkal övezett sziklaarénájába is. Megindulva a hegyről levezető horhosban beszűkül a táj, és a korábbi horogból már jól ismert virágos kőrisek és molyhos tölgyek között ereszkedünk, amit ősszel csodásan megfest a cserjeszinti cserszömörce. A szűkös völgyből több helyen is a felettünk tornyosuló Baglyas méretes sziklaormait látjuk, de a lábunk alatt az ösvény is kerülgeti a kiálló blokkokat. Nagy balkanyarral érkezünk a Hideg-völgyi-patak időszakosan működő árkához, ami mentén tovább talpalunk lefelé. Hamarosan átkelünk a medren, s a bal kéz felé kiágazó P▲ rövid kitérőjén a völgy feletti kilátópontra cammogunk. Az amfiteátrumszerűen kitáruló katlant három oldalról sziklás hegyek ölelik, a Mezőföld felé nyíló kijáratánál a hőerőmű hűtőtornyai csúfulnak. Odalent két karsztkutat állítottak az ember szolgálatába, elszállítva vizüket a településekre. Álláspontunkról kiválóan tanulmányozhatjuk a Baglyas nagyméretű törmelékkúpjait, amelyek a hegy felsőbb régióiból pusztultak le.

Miután visszatértünk a P jelzésre, 150 méter után ismét kitérhetünk egy jelzetlen ösvényen jobbra, ahonnan a Hideg-völgy beerdősült felsőbb szakaszára és a kimagasodó sziklaszirtekre kapunk príma panorámát. A hegy lábánál füvesútra váltunk, s egy darabig elektromos vezetékek pásztájában haladunk. Elérjük Inota szántóit, ahonnan feltűnnek Várpalota épületei is, míg az ellenkező irányba visszanézve búcsút vehetünk a kimagasodó Baglyas-hegytől. A már sokat csodált erőművi tornyok hármasának megpillantása után kövesútra lépünk, ezen gyalogolunk Inota széléig. A Várpalotához tartozó településrészen aszfalton dobban lábbelink talpa, s az utcákon lépdelve érkezünk a központba, ahonnan a jelzetlen Széchenyi utcán át tudunk a buszmegállóhoz sétálni.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Csór, Magyar utca nevű buszmegállóba Volánbusz járattal érkezhetünk Székesfehérvár vagy Várpalota irányából.
  • A túra végén Várpalota-Inotáról a Várpalota, Széchenyi utca nevű megállóból tudunk továbbutazni Székesfehérvár vagy Várpalota irányába.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és egy másik buszmegállóban végződik.

Parking

  • Csór, Magyar utca nevű buszmegálló környékén könnyen találunk parkolóhelyet.
  • A túra végéről Volánbusz járattal tudunk visszautazni Csórra.
Arrival by train, car, foot or bike


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
14 km
Duration
4:15h
Ascent
455 m
Descent
449 m
Public transport friendly In and out Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.