Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

Bazaltmesék a Badacsonyból

Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Hertelendy Ferencz emlékhelynél ???
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljes panorámáért!
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Hertelendy-emlékkő Tördemici-kilátóhely, Badacsony Kisfaludy-kilátó Bujdosók lépcsője
A hegy bazaltsapkáját megkerülő körtúra a Kisfaludy-kilátót és a hegy két nagy bányáját is érinti.
open
moderate
11.8 km
3:55 h
575 m
575 m
Ez a jól variálható badacsonyi körtúra a vasútállomásról indulva járja be a Badacsony szoknyáját és belső zugait. A hegy kialakulása mellett annak pusztulására is figyelmeztet minket az oldalába mélyülő tomaji és tördemici bánya. Utóbbi tetejéről gyönyörű kilátás nyílik tanúhegyeink irányába, ám a 438 m magas csúcson még teljesebb kilátásban lesz részünk. Építészeti, történelmi látnivalókban és mondákban sem szűkölködik legnagyobb Balaton-felvidéki tanúhegyünk, mint pl. a Szegedy Róza ház vagy a Kisfaludy ház. Felettük nem sokkal letesztelhetjük a Rózsa-kőhöz fűződő hagyományt is. Szintén a Badacsony híres jellegzetessége a Bujdosók lépcsőjének 464 bazaltfoka.

Author’s recommendation

  • A hegyen két kiváló bivakolási lehetőség is van: a Kőkunyhó és az Egri József-kilátópont. Utóbbit a fennsík déli peremén haladó K jelzés mentén, a Ranolder-kereszt után találjuk; szép panorámát kapunk Fonyód irányába.
  • Ha a P● jelzés helyett a P jelzésen folytatjuk utunkat, az egykori munkatábort is meglátogathatjuk.

 

Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: November 24, 2020
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Badacsony, 438 m
Lowest point
108 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A törmelékes szakaszokon óvatosan közlekedjük!
  • Eső után a lankás ösvények is csúszóssá válhatnak.
  • A bazaltoszlopokra ne másszunk fel - egyrészt, mert a hegy teteje fokozottan védett természeti terület, ahol a kijelölt ösvényeket tilos elhagyni, másrészt balesetveszélyes.

Start

Badacsony vasúti megállóhely (107 m)
Coordinates:
DD
46.788229, 17.506415
DMS
46°47'17.6"N 17°30'23.1"E
UTM
33T 691299 5184681
w3w 
///approaching.glistening.weasels

Destination

Badacsony vasúti megállóhely

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A K▲ jelzésen szeljük át a lakott területet.
  • A Rózsa-kőtől kelet felé indulunk a P jelzésen.
  • 700 m múlva jobbra tartva a P● jelzésen folytatjuk utunkat.
  • Mikor újra elérjük a P jelzést, érdemes először balra a tomaji bányába kitérőt tenni. Mikor 300 m múlva a jelzés balra tart, mi egyenesen megyünk tovább a jelzetlen ösvényen a bányafal alá.
  • Visszatérünk a P jelzésre, észak felé indulunk rajta tovább.
  • Felkapaszkodunk a Bujdosók lépcsőjén vezető K jelzésen.
  • Czinka Panna-pihenőjénél kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a tördemici kilátóponthoz.
  • Visszatérünk a K jelzésre.
  • Pár m után a Mária Henrietta emléktáblát elhagyva a K+ jelzés becsatlakozásánál balra fordulunk.
  • A Kőkapu völgyénél visszacsatlakozunk a K jelzésbe.
  • Pár m múlva a töredmici bánya fölé vezető S▲ jelzésen teszünk rövid kitérőt.
  • A K jelzésen a salakkúp teteje felé haladunk.
  • A K▲ jelzésen balara kanyarodva érjük el a Kisfaludy-kilátót, majd a jelzést követve ereszkedünk le Badacsonyba.

A túráról részletesen

Fel a szőlők fölé

Ha a vasútállomásról lesétáluk a kikötőbe a K jelzésen, már a mólón állva is szép kilátása tárul elénk: a Badacsony tömbjétől keletre az Örsi- és a Csönge-hegy több mint 250 millió éves gerince magasodik, majd az Fülöp-hegy és a Küszöb-orra emelkedik a tó fölé, mögöttük a Tihanyi-félsziget nyúlik a Balatonba. A déli partra szinte teljes hosszában rálátunk, amiből kiemelkednek Fonyód kilátóval ékesített hegyei. A Vár-hegy oldalában jól látszik a „löszfal” is, ami igazából az egykor itt hullámzó Pannon-tó rétegsora, melynek csak a felső, igen rövid szakaszát fedi lösz.

A K▲ jelzésen a hegy felé vesszük az irányt. A Park utca sarkán áll a Lapos Birtok látványpalackozója és bisztrója, a Hableány, aminek bájos a látnivalója Kumpost Éva 1965-ben készített 18 m2-es, 252 db magastüzű mázas kerámialapból álló Hableány c. alkotása. A sellő, a tó halai, a Nap és az emberiséget a metszésre megtanító (jelen esetben kos szarvú) kecske gyönyörűen foglalja össze az 1910-1949 között Hableánynak hívott település(rész) atmoszféráját. De mi köze van a sellőknek a Badacsonyhoz? A hagyomány szerint egykor a Badacsony vulkán ura szerelmes lett egy gyönyörű lányba, akinek hívására az meg is jelent neki. Ekkor vette észre, hogy a kedvese egy sellő. Hevében utána vettette magát a tóba, így aludt ki a vulkán, s lett Hableány a neve Badacsonynak. Az épület már a 19. század vége óta vendéglátóhely, illetve 1883-ban szálló is nyílt benne. Maihoz hasonló alakját 1963-ban nyerte el.

Az utca túloldalán áll az egykori Poharazó. Callmeyer Ferenc bravúros tervezésű bazaltkőépületében ma a Pláne Badacsony borterasz üzemel, ahol egész évben a badacsonyi borvidék válogatott borai és remek kávé kóstolható.

A beszédes nevű Római úton balra kanyarodunk, amelynek mentén már a hegy híres szőlősorai között sétálunk. A hagyomány Probus császárhoz (i.u. 232-282) köti a szőlő meghonosítását a vidéken, de valójában már jóval korábban, akár az itt élő kelták is termeszthették. A népcsoport fontos lelete a La Téne-kultúrából származó monumentális Badacsonylábdihegyi kétarcú fej szobor.

500 m múlva jobbra fordulunk. Innen kezd utunk igazából kaptatóssá válni. Miközben elhaladunk a Szeremley Borház és Étterem mellett, újra kilátás nyílik a Balaton felé, majd jelzésünket követve a Szegedy Róza házhoz és az út túloldalán álló Kisfaludy-házhoz érkezünk. Előbbiben irodalmi és bormúzeum is működik, valamint megismerkedhetünk a híres badacsonyi ürmösborral. Az alatta álló két ikonikus jegenye nyarat 2018-ban vágták ki. Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező Tatay Sándor műve alapján rendezett Ház a sziklák alatt, és Szigligeti Ede Liliomfi című drámájának több jelenetét is a Badacsonyon forgatta. Utóbbinak több jelenetét a Szegedy Róza Házban forgatták 1954-ben. Férje, Kisfaludy Sándor császári katonatiszt és testőr, korának legelismertebb költője 18. századi, barokk stílusú présházában ma éttermet találunk. Tövében fakad a Kisfaludy-forrás.

Innen a parkoló mellett elhaladva már csak pár méter a Rózsa-kő, ahonnan újabb Fonyód felé nyíló kilátással leszünk gazdagabbak. A hagyomány szerint Kisfaludy Sándor és kedvese is előszeretettel üldögélt a szív alakú kőtömbön. Ha egy leány és egy legény a Balatonnak háttal ráül egymás kezét fogva, még abban az évben férj és feleség lesznek. A kőtől nem messze, az erdő szélén áll a 2014-ben készített Badacsonyi Napkorona Emlékhely. 

A hegy földtani felépítése

A 438 m magas Badacsony alsó, lankás oldalai kb. 300 m magasságig felsőpannon korú homokból, illetve homokos agyagrétegekből állnak. Ezen találjuk a híres badacsonyi szőlőket, amelyek fölött hatalmas bazaltoszlopokkal, ún. kőzsákokkal határolt vulkáni eredetű, törmelékszórások és lávafolyások által képződött piroklasztit és főként bazalt rétegek állnak. Az utóbbiak négy kitörési szakaszban képződtek. A nagyon jó vízadó képességű homokkő, kőzetliszt és agyagmárga váltakozásából felépülő pannon összlet alatt (kis mélységben) nagy mennyiségű karsztvíz tárolására alkalmas miocén korú, sekély tengeri mészkő települ. Az itt lévő karsztvizet amikor elérte a feláramló magma, freatomagmás (rétegvíz-magma találkozása) robbanások történtek. Az alapi torlóárak és a törmelékszórás anyagából a kürtő körül pedig egy sekély piroklasztitgyűrű épült fel, ami kb. 5 m vastagságban települ a bazalt alatt, de mára jórészt lepusztult, illetve a bazaltoszlopok lábánál elterülő hatalmas lejtőtörmelékek takarják. Mivel idővel egyre csökkent, illetve megszűnt a vízutánpótlás, magmás robbanásos kitörések következtek, melynek során lávatüzijátékok építettek salak-, illetve lávafröccskúpokat a tufagyűrűbe.Később ún. Hawaii-típusú lávaöntő működés során a kőzetolvadékból hirtelen felszabaduló, szétfröccsenő gázbuborékokból keletkezett lávaszökőkutak és lávafüggönyök borzolták a tufagyűrűben kialakult lávató felszínét. Ezt követően rövid ideig ismét magmás robbanásos, ún. Stromboli-típusú kitörések következtek, amik egy vöröses színű salakkúpot építettek a Badacsony tetejére. A nagy vastartalomtól vörösbarna színű, gázokban gazdag hólyagos-salakos bazalt a hegy északi felén, így a kilátó környékén is települt, de lenyúlik a két bánya tetejéig is. Mivel ennek a kőzetnek a fizikai tulajdonsága lényegesen rosszabb, mint szürke, tömött szövetű bazalté, a bányászat szempontjából meddő-letakarásnak minősült. Ennek a vastag kőzetrétegnek (Badacsonytomajon 15-30 m, Badacsonytördemicen helyenként a bányafal fele) az eltávolítása és szállítása komoly költség volt a bányaüzem számára.

A hegy kialakulása után rögtön el is indult a lepusztulása. Léte során hol a félsivatagi környezet homokviharai hordták el körüle a vulkán törmeléket és a pannon összletet, hol a jégkorszaki fagyok hasítottak le kisebb-nagyobb tömböket az egykori lávató bazalttestéből, míg végül kialakult a ma látható ikonikus, koporsó formájú tanúhegy, ami az egykori ősfelszín magasságáról tanúskodik, amire a láva egykor kiömlött, megvédve azt az eróziótól.

Körbe a hegy peremén

Kelet felé indulva eleinte enyhén, majd bazaltlépcsőn emelkedünk a hegycsúcsot körbejáró Kuruc körúton, ami a P jelzésen halad. Az itt futó turistautat Zala vármegye alakíttatta ki 1894-ben, majd 1953-ban a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 250. évfordulója emlékére alakították ki körúttá; ekkor kapta nevét is. Jelzésünket követve kb. 300 m múlva jobbra tartunk, és a lejtőtörmelék alatt haladva a bánya közelében egy feketefenyvesített erdőrészbe érünk, amelyben az őshonos fafajok közül már felfedezhető a virágos kőris, és néhány kocsánytalan tölgy csemetével is találkozunk.

Kb. 700 m múlva, jobbra tartva a P● jelzésen folytatjuk utunkat. A helyenként törmelékes ösvényen a S jelzés betorkollása (rajta kb. 300 m a Szent Isván-kápolna) után a kis eredi pihenőnél érünk Klastrom-kút foglalásához, amit a Badacsony Bazaltbánya R. T. készített 1927-ben. Mellette állhatott egykor az első nyolc pálos kolostor egyike. A Szent Imre titulusú épület 1263-ban már biztosan létezett, alapítása a 13. század első felére tehető, de sem alapítóját, sem alapításának idejét nem ismerjük. Adám Iván 19. század végi felmérése alapján két különálló keletelt épületrész lehetett itt. Megtalálta többek között az egykori szentély és a nála kisebb hajó maradványait, valamint sírboltok vagy kripták helyeit is. Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben már a romok teljes megsemmisüléséről tudósítanak. A kolostor már valószínűleg a török pusztítás első időszakában elpusztult. Az egykori rendház helyén ma szabadtéri szentély áll. A kislevelű hársak alatt megbújó bazaltkő oltár mögött kis kápolnát emeltek II. János Pál pápa emlékére, benne Udvardi Erzsébet festőművész egész alakos festményével. A pihenőhelyet a Bakonyerdő Zrt. készítette 2006-ban.

A tomaji bánya

Mikor újra elérjük a P jelzést, érdemes először jobbra fordulni rajta, és kitérőt tenni a tomaji bányába. Mikor 300 m múlva jelzésünk balra tart, mi egyenesen menjünk tovább a jelzetlen ösvényen, amin elhaladunk egy szétesőben levő agglomerátum-szikla mellett. A kőtömb úgy keletkezett, hogy a vulkán által kiszórt salakos bazaltdarabok a repülés közben, illetve földet érésük után „összesültek”, kialakítva ezt az érdekes kőzetet. Utunkat egészen egy feketefenyvesig követjük, amin át egy keskeny ösvény vezet a tomaji bányaudvar 750 m hosszú, 70—80 m magas bányafala alá. A Badacsony csonka-bazaltkúpjának fő tömegét adó, tömött szövetű réteges-pados elválású bazaltban szabad szemmel csak az olivin nevű ásvány zöld kristályai ismerhetők fel itt-ott. A kiváló minőségű, síklap szerint hasadó kőzet elsőrendű kőanyag kockafaragásra.

A hegyen 1900 körül indult el az útépítő kő bányászata Badacsonytomaj felett, majd 1905-ben a kőbányai sörfőzdéjéből meggazdagodó Freund család megalapította a Badacsonyi Bazalt bánya Rt-t. A bányászott követ egy 1630 m hosszú drótkötélpályán a badacsonytomaji vasútállomás melletti zúzóüzembe szállították, ahonnan később a vonat mellett vízi úton is szállították a település teherkikötőjéből. Az első nagyobb bányát 270 m magasságban nyitották, ahol a falu határáig érő hatalmas lejtőtörmelékek anyagát termelték, de hamar bebizonyosodott, hogy a törmelék alatt itt még a pannon összlet található, ezért új bányát nyitottak 302 m-en, a Klastrom-kút magasságban. Néhány év alatt azonban itt is elérték a pannon rétegeket, így az immár végleges bányaudvart 315 m magasságba telepítették. A követ siklóra rakva engedték le a drótkötélpálya régi, 302 m magasan kiépített feladóállomására.

Az 1930-as években itt készült az ország legtöbb bazaltkockája. A II. világháború alatt a bányát hadiüzemmé nyilvánították, ahol többek között munkaszolgálatosokat is dolgoztattak. Az 1944-ben szétbombázott helyszín újjáépítését követően már közel 600-an, két műszakban dolgoztak itt és a tördemici bányában. Tomajon 1950-ig robbantással termelték a bazaltot, majd két évig tartott, amíg „kitakarították” a bányaudvart. 1949 tavaszán egy újabb szigorúan őrzött, 5 éven át működő munkatábort létesítettek a kőbányában ekkortól dolgozó raboknak, akik főleg politikai foglyok, kuláknak minősített gazdák és munkaszolgálatos kiskatonák voltak. Őket egy L alaprajzú, lapos tetős épületben zsúfoltak össze. A tomaji üzemet 1950-53 között áttelepítették a tördemici bányába. A bányafal egyes részein már a bezárást követően nem egészen 70 évvel láthatjuk a félig már kipreparálódott bazaltoszlopok vagy kőzsákok kezdeményeit. A fal megközelíthetetlen részein védett és fokozottan védett madarak fészkelnek, így költési időszakban ne látogassuk a területet!

A tördemici bánya

Visszatérünk a P jelzésre, és a Kőkapu alatt bemohásodott, édesgyökerű páfrányok és erdei pajzsikák tarkította törmeléktakarók között haladunk tovább, immár a tördemici bánya alatt. Az út jobb oldalán több jó kilátópontot is találunk, amikről a szomszédos Szent György-hegy irányába nyílik panoráma.

700 m múlva megérkezünk a tördemici bánya bejáratához. A bányaudvar eredetileg 350 m magasságban helyezkedett el, amiben 500 m hosszan, 50-55 m magas bányafallal termelték a hegy anyagát. 1950-53 között a tomaji üzemrész ide telepítésének a keretében kiegyenesítették és több mint 2 km hosszúra bővítették a tomaji szögállomásos drótkötélpályát, így a bányából Badacsonytomaj felé is tudták szállítani a kitermelt követ. Az egyre mélyülő bányaszinten 1964-ben itt is elérték a 312 m magasságot. A kitermelt területen jól megfigyelhető, miként rakódik a meddő salakos bazalt a bányászott pados elválású bazaltra. A bányászat megszüntetésében kiemelt szerepet játszott Jugovics Lajos, akinek segítségével, valamint az erőteljes társadalmi tiltakozásnak és felháborodásnak – aminek egyik vezéralakja Herceg Ferenc író, volt – köszönhetően 1964-ben a tördemici bányában is leállt a termelés, és egy évre rá tájvédelmi körzetté nyilvánították a Badacsonyt. A közel 60 év alatt 12 millió tonna követ termeltek ki a két területről. A bányát végül sajnos a Tátika bazaltcsoportjának nyugati végében a Kovácsi-hegy nagy kiterjedésű bazaltmezájára telepítették át, óriási, helyrehozhatatlan károkat okozva többek között a hegy belvizes tavaiban, mint például az endemikus algavegetációval rendelkező, de a robbantások miatt teljesen kiszáradt Vad-tóban. Hova kellett ennyi bazaltkő? Nagy részét a múlt század elején fellendülő vasúti építkezések vették fel, mint például a Balaton északi partján futó, de sok más egyéb köz- és magánúthoz is használták a zúzalékot és a bazaltkockákat egyaránt. 

Visszatérve kellemes szintutunkra újabb kilátópontok mellett haladunk el. Egy lépcső után elegyes akácoson át, majd balra tartva érkezünk a Rodostói turistaházhoz, azt követően pedig a Bujdosók lépcsőjéhez, amin a K jelzés vezet.

Fel a Bujdosók lépcsőjén

A turistaházat megkerülve a Rákóczi emlékév (1935) keretében Bujdosók lépcsője névre keresztelt, 464 fokos lépcsősorhoz érünk, amelyen csodaszép lejtőtörmelékek és kipreparált bazaltoszlopok, kőzsákok között haladunk. A fullasztó kapaszkodást a kuruc kor kiemelkedő személyiségeiről elnevezett, kiépített pihenők tagolják. Az egyiktől nem messze nyílik 4 m hosszú, kimállásos eredetű Rodostó-barlang. Mivel a Badacsony fennsíkja fokozottan védett természeti terület, így a jelzett turistaútról tilos letérni! A barlangot és a rajta kívül a bazaltorgonák között megbújó kb. 25 további barlang méretet elérő üreget sem szabad meglátogatni.

A monda szerint a régi magyar Isten utolsó táltosa ezekben az üregekben húzta meg magát üldözői elől. Mikor már nagyon megöregedett, úgy döntött, elhagyja a Badacsonyt és a nyugati gyepűt. Elindult a Balaton jegén át. Mikor a tihanyi apátság őrszeme meglátta, nagyot kiáltott: "Ott megy a táltos! Vérdíjat fizet érte a veszprémi Gerhard úr!" A nyomban üldözőbe vevő páncélos katonák már majdnem utolérték az öreget, de ő még csak hátra se nézett. Tudta, hogy sorsa Isten kezében van, s nem ember szándékában. Egyszer csak parttól partig meghasadt mögötte a jég, így üldözői nem tudták elkapni. Aznap halászok adtak neki szállást, de tovább kellett mennie keletnek, míg elérte Erdély hegyeit. Itt fáradtságában összeesett, majd egy látó asszony kunyhójában tért magához. Egészen tavaszig a rimaasszonynál maradt, majd továbbindult Székelyföldre, és életének utolsó évét fent töltötte a havason. Mikor érezte, hogy elérkezett számára az idő, kiválasztotta a székelyek legjobbját, akivel felmentek a legmagasabb hegyre. Itt az öreg táltos egy cserzett bőrből kivett kardot adott neki: Isten kardját, amit Géza fejedelem óta őriztek. A székely átvette a kardot, az öreg pedig azt mondta neki: "Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok és magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben: egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint." Azóta évente egyszer egy székely felmegy a legmagasabb hegyükre, megtisztítani a kardot.

Czinka Panna pihenőjénél egy esőházat is találunk. Innen érdemes rövid kitérőt tenni a K▲ jelzésen a tördemici kilátóponthoz, ahonnan Badacsonytördemicre, a Szent György-hegyre, tőle balra a távolban a sümegi Vár-hegyre és a Kecskevárra látunk rá. A kilátópontnál padok teszik kényelmesebbé a pihenést. Visszatérünk a K jelzésre, és tovább folytatjuk rajta utunkat a bazaltsapkás hegy fennsíkjának peremén. A másodlagos erdőn át hamar elérjük Mária Henrietta belga királyné 1887. évi itt tartózkodásának emlékére állított kőtáblát, ahonnan a Szigligeti-öbölre nyílik kilátás. A fák lombja Szigligetnek csak a déli végét engedi megpillantani a Királyné szoknyája fölött egykor álló őrtorony helyén lévő Óvár-kilátóval, ami mögött a Keszthelyi-hegység Balatonig nyúló abráziós teraszai sorakoznak. Az alacsonyabb Garga-hegyen a Bél Mátyás-, a Pap-hegyen pedig a Batsányi-kilátó vehető ki, alattuk Balatongyörök látható.

Pár méter múlva a K+ jelzés becsatlakozásánál balra fordulunk. A hegy fennsíkját átszelve a Kőkapu völgyénél érjük el annak szélét, ahol becsatlakozunk a K jelzésbe. Utána néhány méterrel a S▲ jelzésű ösvény vezet ki balra a tördemici bánya sarkához a Kőkapu impozáns bazaltoszlopai fölé. Szép kilátás nyílik innen a Kőkapura, a mögötte levő Örsi-hegy re és a Balatonra, amitől egészen a Keszthelyi-hegységig terjed a panoráma.

Visszatérünk K jelzésre, és a hegy csúcsát alkotó salakkúpra felkapaszkodva a K▲ jelzésen balra térünk a Kisfaludy-kilátóhoz. 

A Badacsony tetején

A 438 méteres csúcson álló, 18 m magas, az ég felé nyíló torony 2011-ben épült, tervezője Kőmíves Szabolcs. Földszint + 3 emeletes látványos, csavart szerkezete a nyolcszögű, membrán-szerű gerendarácsfödémek egységnyi elfordulásának köszönhető. Szerkezete acélból és borovifenyőből készült, melyben csigalépcső vezet fel a kilátószintre. Az innen nyíló szinte teljes körpanorámát csak a Badacsony erdeje szakítja meg egy kis szakaszon délnyugat felé. A környező hegyeket a mellvédre rögzített táblák fotókkal mutatják be.

Vissza a Rózsa-kőhöz

Miután kigyönyörködtük magunkat, a K▲ jelzésen ereszkedünk visszafelé. A Kőkunyhónál balra fordulunk, és egy lankás ősi völgyben haladunk a lejtőn, aminek azért ilyen csekély az esése, mert az az alatta fekvő kemény, pados elválású bazaltban nem tudott hátravágódni. Mikor meredekebbé válik a terep, bazaltlépcsők segítik a biztos lépéseket. Hamarosan megérkezünk a Hertelendy-emlékhez és a mellette lévő Páholy nevű kilátóponthoz. Hertelendy Ferenc a főrendiház tagja, zalai, majd temesi főispán, több szervezet elnöke, illetve alelnöke volt. Politikai kapcsolatait felhasználva elévülhetetlen érdemeket szerzett a tó északi partja turisztikai fejlesztésének ügyében, amelyek közül kiemelkedik a vasútvonal építésének ösztönzése. Bár a Páholy a fennsík peremétől kb. 40 m-rel alacsonyabban van, neve nem véletlen. Kelet felé szinte a Balaton teljes északi partja látható innen. Alattunk Badacsonytomaj, majd az Örsi-és Csönge-hegy fekszik, rajta túl a Fülöp-hegy, a Küszöb orra, majd a Tihanyi-félsziget vízbe nyúló alakja látszik.

Jelzésünkön innen már hamar visszaérünk a Rózsa-kőhöz, ahonnan ugyanazon az úton térünk vissza a Badacsonyi mólóhoz, amin idefelé jöttünk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Budapest - Tapolca vasútvonalon közlekedő vonatról Badacsony vasúti megállóhelyen kell leszállni.
  • Autóbuszok Tapolca, Révfülöp, Ajka, Hévíz és Salföld felől érkeznek. A Badacsony, vasúti megállóhelyig utazzunk.
  • Menetrendszerinti hajóval is érkezhetünk a tó más részéről Badacsony hajóállomásra. (A menetrend a BAHART Zrt. honlapján érhető el.)

Getting there

  • A túra a vasútállomástól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.
  • A buszmegálló közvetlenül a vasúti megállóhely mellett van.
  • A hajóállomásról 100 m sétával jutunk a vasútállomásra a K jelzésen északnyugat felé indulva.

Parking

  • Badacsonytomaj a 71. sz. út mentén fekszik.
  • A Kisfaludy Sándor utca és a Római út kereszteződésében nagy, kiépített parkolót találunk, de a településen több lehetőség is adódik, hogy letegyük az autót.

Coordinates

DD
46.788229, 17.506415
DMS
46°47'17.6"N 17°30'23.1"E
UTM
33T 691299 5184681
w3w 
///approaching.glistening.weasels
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Balaton-felvidék útikalauz

Author’s map recommendations

  • A Tapolcai-medence turistatérképe
  • A Badacsony turistatérképe
  • A Balaton turistatérképe

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions & Answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
11.8 km
Duration
3:55h
Ascent
575 m
Descent
575 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp