Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Barangolás az érsekség erdőiben

· 2 reviews · Hiking Trail · Bükk-hegység · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Bükk hegység egyik legteljesebb panorámája nyílik a Vár-hegy északi oldalából, a felhagyott dolomitbányából
    / A Bükk hegység egyik legteljesebb panorámája nyílik a Vár-hegy északi oldalából, a felhagyott dolomitbányából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Komótosan emelkedik a Nagy-Egedhez észak felől felvezető út
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eger-patak völgyén túl a Mátra vulkáni háta magasodik (középen a Kékes)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőtárkány hegyes környezete a Kő-köz sziklájáról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Előttünk a Nagy-Eged csúcsa magasodik, keringőben a Tiba-hegy körül
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőtárkány és a Tárkány-patak völgye hosszan nyújtózik a Vár-hegy alatt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várkúti turistaház erdei kényelemmel csábít pihenőre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövesdi-kilátó középidei rétegzett közetei
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Eged csúcsán egykor kápolna is állt, ma már csak kereszt ékesíti
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Eged csúcsrétjéről pazar kilátás nyílik Egerre és az Alföldre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bírja még a magyar acél! - egy letűnt korszak útjelzőtáblái Várkúton
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőtárkány házai a Bükk hegység erdei közé ékelődnek
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bükk déli lábára és az Alföldre a Kövesdi-kilátóból (Noszvaj és Mezőkövesd házaival)
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldalazás a tikkasztó déli oldal tölgyesében
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegylábi rétekről visszalátunk a Bükk-fennsík déli köveire
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis kitérő a Hegyikristály Ökopark
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várkúti-rét kegyhelye, oltalmazó Szűzanyánk emlékére
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkony az erdők felett, rálátás Felsőtárkányra a felhagyott dolomitbányából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Felsőtárkányi Erdei … megállóhely) Bábakalács Erdei Iskola Várkúti turistaház Felsőtárkányi Erdei … állomás)
Kellemes körtúránkkal a Dél-Bükk leghosszabban elnyújtózó vonulatát járjuk be Felsőtárkány és Eger között. A vár-hegyi erdőrezervátum peremén, a nemzeti park fokozottan védett területén az egyik utolsó bükki rengetegbe pillanthatunk be, míg a kilátópontokról, az Eged-hegy füves oldaláról és a Kövesdi-kilátó sziklás erdei tisztásáról a Bükk lábát, az Alföld fölé tornyosuló hátakat, valamint Palócföld hullámzó dombvidékét láthatjuk a végtelenbe nyújtózni. Tartalmas, hangulatos körtúra a Bükk utolsó, déli vonulatán, tölgyesekben, kilátópontok hátán.
open
easy
Distance 17.5 km
5:15 h
697 m
697 m

Három kilátópontot érintünk hosszú, lankásan emelkedő körtúránkon. Az egyébként meredeken hullámzó tájon, a Bükk utolsó délnyugati gerincén segítségünkre van a 20. századi erdészeti vasút nyomvonala, a középkori eredetű Török út és a helyi lakosság természetes adottságokat kihasználó Zsérci útja. E három utat a meredeken emelkedő hegytömböket kerülgető erdészeti úton kötjük össze, így az egész túrán adódó közel 700 méteres szintemelkedést okosan beosztva küzdjük le.

A túra meghatározó eleme, hogy a Bükki Nemzeti Park legdélnyugatabbra kiágazó nyúlványát kerüljük, csak a Nagy-Eged tömbje körül hagyjuk el az egyébként fokozottan védett terület határát. A megkülönböztetést az Egri Érsekségi Uradalom öreg erdője, annak is a Vár-hegyet, a Köves-tetőt és a Csák-pilist borító, fajgazdag erdőrezervátumi magterülete érdemelte ki. Az évszázados, magfának meghagyott tölgy és bükk matuzsálemek mellett az elegyfajokat képviselő juhar, kőris, szil és hárs is szépen megőrződött, alapot adva az újonnan felcseperedő erdők szokszínűségének.

Túránk legtávolabbi pontján, a Nagy-Eged csúcsán a Déli-Bükk egyik legszebb kilátását élvezhetjük, a tágas Eger-parak völgyén keresztül pedig már a szomszédos Mátra és a Karancs-Medves vulkáni vidékeire is rálátunk. A legmesszebbre nyújtózó dél-bükki kiszögellés az egriek kultikus hegye, ahonnan őrbástyaként pásztázzuk a vidéket. Feltehetően megfigyelőpont lehetett a vészterhes időkben, különösen a hódoltság idején. A városból is jól látható kereszt azonban az orom spirituális vonatkozását szimbolizálja. A püspöki, majd érseki központtá emelkedett városból szent emberek vonultak vissza az Eged-hegy erdeibe. Szent Egyedtől eredeztethető a hegy neve is, aki a zarándokok és reményvesztettek védőszentje, s éltét maga is a remeteségnek szentelte. Az 1700-as években kápolna is állt itt, ahol rendszerint körmenetet és búcsú is tartottak.

Világi vonatkozású túránk másik csúcspontja a Vár-hegy tömbje, itt ugyanis a legmagasabb ponton bronzkori földvár állt, amit az Árpád-házi királyok idején megerősítettek. Bár útvonalunk nem érinti a sáncokat, a hegytömb erdőrezervátumát hosszan keresztezzük a hegycsoport kerülése közben. Ez a rengeteg az érsekség felsőtárkányi erdőgondnokságának öreg tölgyese, amelynek végvágását a népes vadállomány okozta vadkár, a felnövő újulat visszarágása miatt halasztották, végül az 1986-ban megalakt nemzeti park védelem alá helyezte. A rezervátum egyik különösen hangulatos, mohával vastagon benőtt molyhos tölgyesében érjük el másik kilátópontunkat, a Kövesdi-kilátót a Köves-tető sziklás gerincén. Innen a Déli-Bükk erdős hátait pásztázhatjuk végig - egészen a párába vesző Alföldig.

Utolsó kilátópontunk közvetlenül a kiinduló- és végpont, a Kő-köz felett átvezető tanösvény egyik kiszögelléséről tárul fel, a Szikla-forrás és a Felsőtárkányi-tó fölé magasodó sziklaszirtről. Egy feltehetően Árpád-kori várat fedeztek itt fel a 2000-es években, melynek már csak elegyengetett sáncai kivehetőek. Innen a falu és a Tárkány-patak hosszan elnyúló völgye látszik a Mátráig magasodó dombokkal keretezve. Szerencsés esetben jó időben, naplementében érkezünk erre a látványos helyszínre, ahol rendszerint a helyiek is ünneplik a nap utolsó fényeit.

Author’s recommendation

  • Az Eged-hegy nyugati oldalán két rét is található: egy a jelzett úton, ahol a kereszt is van, viszont feljebb, északnyugat felé leágazva egy kisebb rétet is találunk, ahonnan észak felé, a Bükk-fennsík irányába is ellátunk.
  • A túra visszatérő ágán a Vár-hegy alatt a Vár-kúnál található menedékházban felfrissülhtünk vagy akár szezonban meg is szállhatunk. Ez az erdei szálláshely ideális lehetőséget nyújt, hogy a túrát kiegészítsük az Ódorvár felé, ami tovább a török úton, a P jelzésen folytatva, a PL jelzésen letérve közelíthető meg.
  • Végpontunk kiindulópont is lehet a Bükk belső vidékei felé vezető felfedezőtúrának, hiszen ez a hegység nyugati kapuja, ahogy a nemzeti park látogatóközpontja is hirdeti, illetve a népszerű via ferratát, azaz a drótbiztosítással vezetett vasalt utak egyikét is kipróbálhatjuk a Kő-közben.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 24, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
589 m
Lowest point
231 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az Eged-hegyen található a romos egykori kilátó, amit telekommunikációs eszközök telepítésére használnak. Az egyébként életveszélyes kilátóba felvezető lépcsőt leszerelték. Ne kíséreljük meg a vasszerkezet igen kockázatos megmászását, ugyanis teljesen fölöslegesen kockáztatnánk életünket. A hegy nyugati oldalában található rétről sokkal szebb, teljesebb és hangulatosabb panoráma tárul fel.

Start

Felsőtárkány, BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpont (239 m)
Coordinates:
DD
47.981388, 20.434479
DMS
47°58'53.0"N 20°26'04.1"E
UTM
34T 457799 5314386
w3w 
///porpoise.alarmingly.patterns

Destination

Felsőtárkány, BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpont

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A látogatóközponttól jelzetlen úton megyünk az erdei vasút végállomásáig.
  • A K jelzésen a vadaskerten át a Tiba-kút alá oldalazunk a hegyek lábánál.
  • A Tiba-kúthoz a K● jelzés vezet fel, ahonnan a P● jelzésen folytatjuk az Eged-hegy alatti nyereghez.
  • Rövid kitérőt teszünk a P▲ jelzésen a Nagy-Eged kilátópontjához.
  • A nyeregből visszafelé a P jelzésen jutunk a Várkúti turistaházon keresztül a Vasbánya-nyeregbe.
  • A Zsérci-úton leereszkedünk Felsőtárkány felé a K/ jelzésen a falu határába, ahol felkapaszkodunk a Felsőtárkányi-tó feletti sziklakiszögellésre, majd visszatérünk kiindulópontunkra.

A túráról részletesen:

Felsőtárkány határában, a Tárkányi-völgy peremének szintútján

Felsőtárkány hegy felőli széléről, a Bükk mélyébe vezető Kő-köz mellől, a Felsőtárkányi-tó partjáról, a Bükki Nemzeti Park Nyugati Kapu Látogatóközpont mellől indulunk a Bükk központjához képest pont ellenkező irányba. A jelzés nélküli Ifjúság úton tartunk nyugat felé az erdészeti vasút sínjei mentén. A 20. századi gépiesített erdőgazdálkodás egyik ipartörténeti emlékét tekinthetjük meg a jelenlegi végállomáson, ami egykor összekötötte a hegyekbe felkúszó nyomvonalakat az Eger-patak völgyében vezető szélesnyomtávú állami vasutakkal.

Bár a kisvasúti nyompályát csak utunk legelején érintjük, érdekes, hogy miért kapaszkodik fel a hegyoldalban az egyébként lefelé, Felnémetibe tartó nyomvonal. Az eredeti kisvasút ugyanis Felsőtárkányon keresztül hatolt be a dél-bükki rengetegekbe a fa hatékony elhordását elősegíteni, de a lakosság nem nézte jó szemmel a falu életét felforgató vonatot, így egyik éjszaka felszedték a síneket. A kedélyek lecsillapítására új nyomvonalat építettek, ami elkerülte a falut a hegyoldalban. Később a Vár-hegy oldalában működő dolomitbányához épült lecsatlakozás tartotta életben a teherautók által kiszorított vasúti szállítást, de a rendszerváltás előtt ez is megszűnt. A kerékpárút használja napjainkban az egykori vasúti töltést, ami mentén becsatlakozik a Bükki Kék K jelzése is. Ez lesz túránk első szakaszának irányadója.

A falu sportpályáját nagy ívben kerüljük a K jelzésen, majd a túloldalon az erdőbe lépve letérünk a vasúti bevágásról az enyhén emelkedő tölgyesben vezető úton. Hamar felérünk a tekintélyes tölgyfák között a dombtetőre, a régi dolomitbányába felkapaszkodó vasúti bevágást keresztezve. Felettünk a Vár-hegy, a Nagy-Oltár meredek oldalakkal határolt tömbje magasodik. A lankásabb térszín a püspöki vadaskertnek adott helyszínt, amit már csak a térkép, valamint az erdőrezervátumban megőrződött számos vadállomány tanúsít. Fokozottan védett tölgyerdők szélén, a letörés és a lankás hegylábi lejtők határán futó dózerúton kerüljük a hegyet közel szintben. A várhegyi erdőrezervátum túloldalát a visszafelé vezető úton érintjük a Várkúti turistaház környékén.

Egy kis völgyet keresztezünk, aminek túloldalán állt egykor a helyi természetjáró egyesület turistaháza - ennek mára nyoma sem maradt. Itt különösen kacskaringóssá válik a szintút: a felettünk magasodó Kis- és Nagy-Tiba hegy párhuzamos gerinceinek nyúlványait kerülgetjük, aztán egy bő kilométer kanyargás után letérünk róla, elhagyjuk a Bükki Kéket, és a K● jelzésen felkapaszkodunk a következő kis völgyecskén a Tiba-kúthoz.

A Nagy-Eged kilátópontjánál, a Bükk délnyugati őrbástyáján

A vízmosás végénél kis kőépítmény jelzi a kút helyét, amit feltöltött a hordalék. Az eltömődött kút felett romos pad emlékezik a jobb időkre. Innen a P● jelzésen haladunk tovább a Nagy-Eged hátoldalán a lankás erdőben. A tölgyes sűrű lombkoronájának oltalmában tudjuk le a szintemelkedés nagy részét. A Nagy-Eged mögötti nyeregben érintjük a P jelzést, amit majd visszafelé követünk, de a hegytetőre a nyeregből jobbra kiágazó P▲ jelzésen teszünk rövid kitérőt. Itt már ritkul az erdő, a köves hegytető gazdag cserjeszinttel burjánzó tölgyes otthona. A tetőn egy pihenőhely után elérjük a legmagasabb ponton felállított romos kilátót. A csúcs alatt, a tető peremén kiszélesedő tisztásról feltárul a panoráma a hegy lábánál elterülő városra, az Eger-patak völgyére és a környező dombokra, szőlőkre. A dombvidék túloldalán a Mátra sötét vulkánjai emelkednek, hazánk legmagasabb pontjával a középpontban. Északnyugatra jó időben a Karancs-Medves vulkáni vidéke is feltűnik, míg a déli látóhatár felé az Alföld párás végtelenjébe ereszkednek a Déli-Bükk erdős dombjai. Ha a tetőről észak felé nyíló rétre is kinézünk, akkor a Bükk-fennsíkra is rálátunk, ami innen, a hegység déli végpontjáról mutatja meg a legteljesebben magát. A látó-kövek fehér szalagja a Három-kőtől egész a megcsonkított Bél-kőig követhető, a legmagasabb Tar-kővel és a legsziklásabb Pes-kővel jól kivehetően.

A Török úton, a Várhegyi erdőrezervátum peremén

Visszautunk a P jelzés mentén vezet a Nagy-Eged alatti nyeregből. A P▲ jelzésen visszatérünk a már megtett úton, pár lépést teszünk a P● jeleken, aztán a P jelzésen folytatjuk végig a gerincélen, enyhe hullámzással a hegytetőket lekövetve. Kellemes tölgyes erdőkben vezet utunk; néha felsejlik a lombokon keresztül a környező, alacsonyabb táj. Itt ugyanis a Bükk egyik különös, hosszan délnyugatra elhúzódó nyúlványán haladunk; északnyugatra a Tárkányi-patak széles völgye, délre pedig az Alföldbe simuló hegylábi dombvidék terül el.

A Bikk-bérc tetejét nyugatról kerüljük, ami után az út északnak fordul, és egy kis nyereg után kapaszkodásba kezd a Vár-hegy tömbjén. A Bükkös-tető nyergébe felkapaszkodva matuzsálemi bükkfák között lépünk be a Várhegyi erdőrezervátum védőzónájába. Innentől egészen Felsőtárkány határáig a rezervátum védőzónájában haladunk. Az erdő szemmel láthatóan elhagyja eddigi monotonitását, ahol a bükkös és tölgyes dominancia a meghatározó a hegyoldal fekvéséhez igazodva. Itt már jellemzően vegyes erdőben haladunk néhány matuzsálemi egyeddel megtámogatva. Felbukkan néhány erdei kunyhó, nyaraló a meredek oldalban, ahogy kapcsolódunk a Noszvaj felől felkapaszkodó úthoz; a murvás csík mellett megsokasodnak a nyaralók. Az út végén egy kis tisztás fogad, szélén a Várkúti turistaházzal.

Idilli környezet a vad Várhegyi rezervátum szélén sütkérező erdei tisztás, ahol a Várkúti turistaház fogadja a természetjárás szerelmeseit. Idényben szállással és frissítővel is szolgál a patinás épület, egyébként hétvégenként találjuk nyitva nagyobb eséllyel a házat. A rét túloldalán a Vár-hegy tömbjének legmagasabban fakadó forrása, a Vár-kút található; mellette pihenő, esőbeálló csábít a tölgyfa matuzsálemek árnyékában. A hegyen dolgozók védelmére egy Szűz Mária kegyhely is áll itt a tisztás felső végében.

A várkúti tisztás után folytatjuk a kapaszkodást a Vár-hegy meredek keleti oldalában. Szerencsére az útvonal okosan és kíméletesen kapaszkodik a leglankásabb térszíneket lekövetve. Ez a vonalvezetés még a középkorból maradt ránk: erre vezetett az Oszmán Birodalom egyik végváraként szolgáló egri központból a portyázó csapatok útja. Ennek megfelelően Török útként maradt meg az emlékezetben, ami a déli gerincet követve a Bükk-fennsíkon keresztül tekintett át a Bükk-vidék északi oldalára. A Török út vár-hegyi szakaszán, túránk legmagasabb pontján egy sziklás gerincet kerülünk, ahol a köves erdőben kinyílik a lombkorona délkeleti irányban. Ez a Kövesdi-kilátó, ahol valóban Mezőkövesd irányába látunk el, bár a matyók fővárosának megpillantásához különösen tiszta idő kell. A Déli-Bükk erdőszélhez simuló falvait azonban végignézhetjük: alattunk sorakoznak Noszvaj, Bükkzsérc és Szomolya házai. Hosszan hullámoznak a dél-bükki erdős dombhátak az Alföld irányába.

A sziklás kilátópont után ereszkedésbe kezdünk a göcsörtös, mohás törzsű tölgyes erdőben. Végig a rezervátum szélén haladunk itt a Vár-hegytől a Vasbánya-nyergen át a Csáki-pilis északi oldaláig. A Vasbánya-nyereg kis pihenővel fogad, ahol csatlakozunk a Zsérci úthoz, bár pont az ellenkező irányban, Felsőtárkány felé a P+ és K átlós jelzésen.

A Vasbánya-nyeregtől fokozatosan egyre meredekebb úton haladunk észak felé. A Kőbánya-lápánál, a Csák-pilis északi lábánál már egészen mélyre vágódik a szekérút a hegyoldalban. Még mindig az erdőrezervátum határán ereszkedünk, ami látszik az utat kísérő öreg fák méretén is. Az északi letörés alatt a jelzés egy széles dózerútba torkollik, amin jobbra hamarosan elérjük a régi úttörőtábor területét. Innen már a turizmust szolgáló épületek mellett haladunk. A Táltos étterem alatt már aszfaltot taposunk, ami visszavezet a falu sportpályájához.

Erről azonban érdemes letérni: közvetlenül a konferenciaközpont felett egy ösvény vált be a tölgyerdőbe, amin a K átlós jelzés navigál tovább. Egy utolsó látványosságként a K átlós jelzés felkanyarodik a Felsőtárkányi-tó fölé magasodó sziklára, ahonnan remekül rálátunk a falura és a tóra, pont napnyugat irányában. Ezzel a kis kitérővel megkoronázzuk a túránk során begyűjtött kilátások füzérét. A szikláról leereszkedünk a K átlós jelzésen a Felsőtárkányi-tóhoz, ahol bezárul körtúránk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Eger felől busszal a Felsőtárkány, Csárda vagy a Felsőtárkány, fűtőház megállóhelyig utazunk.
  • Kisvasúttal a Szikla-forrás vagy a Fűtőház megállóhelyen érdemes leszállni.

Getting there

  • A túra kezdőpontja a Felsőtárkányi-tó déli oldalán van, a csárda megállóhelytől pár száz méteres sétára déli irányban, a fűtőháztól pedig észak felé.

Parking

  • Felsőtárkány felső végénél, a Kő-köz előtt találunk parkolóhelyet, ahonnan a legkönnyebb megközelítei a túra kiindulópontját, de a faluban lejjebb, a focipálya mellett is parkolhatunk, mivel itt elhalad azútvonal, rögtön a túra elején.

Coordinates

DD
47.981388, 20.434479
DMS
47°58'53.0"N 20°26'04.1"E
UTM
34T 457799 5314386
w3w 
///porpoise.alarmingly.patterns
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a tájékozódáshoz Természetjáró App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(2)
Botond Tamás
April 05, 2021 · Community
Terepfutóknak is ajánlott edzés gyanánt remek kis útvonal !!
Show more
Botond Tamás
April 05, 2021 · Community
2021. április 5., hétfő 9:07:52
Photo: Botond Tamás, Közösség

Photos from others

2021. április 5., hétfő 10:04:24
2021. április 5., hétfő 9:07:52

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
17.5 km
Duration
5:15 h
Ascent
697 m
Descent
697 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp