Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Barangolás a zsombolyokat rejtő rengetegben

Hiking Trail · Alsó-hegy · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Alsó-hegy karsztplatója várfalként tornyosul a Bódva völgye fölé
    / Az Alsó-hegy karsztplatója várfalként tornyosul a Bódva völgye fölé
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Meteor-barlang elágazásnál már sűrű erdőben járunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztosodott, mohás sziklafal alja a Meteor-barlang bejáratát rejti
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vecsem-Bükkbe vezető szekérút szeli ketté a zuzmós, gyertyános erdőt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag táborhelye barlangászok és túrázók körében is jól ismert
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag egykori kaszálója most a vadak terített asztala
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy peremén elvarázsolt erdőkben járunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy rengeteg barlangot rejt, jellemzően a töbrök alján (Pócsakői-víznyelő)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Márvány-bánya letörése az Alsó-hegy platójának peremén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás mészkőtömbökkel szegélyezett útszakasz a Márvány-bányánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bódvaszilas magtára és templomai látszanak az Alsó-hegyre felvezető útról, szemben az Esztramos csonka kúpja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Alsó-hegyi kilátóhely (Bódvaszilas)
Körtúránkkal beleveszünk az Alsó-hegy, a Bába-völgy és a Vecsem-bükk misztikus erdejébe, ahol hazánk különleges barlangjait, keletkezésük okait kutatjuk - természetesen csak a felszínen. Hogy mit rejt az Alsó-hegy rengetege, a töbrökkel hullámos karsztvidék, azt csak személyesen tapasztalhatjuk meg, az ősi világ kulisszái mögé lépve. Bár a mélység titkait csak a barlangászok láthatják, a barlangok, zsombolyok bejáratánál átérezhető a párás sötétségbe vesző üregek hangulata. Az üregeket rejtő erdő azonban testközelből kísér végig mohás törzsek, sziklák labirintusában a barangolásunk során; és csak a fennsíki kaszálók, a falu körüli rétek nyitják fel a sűrű erdőségek palástját.
open
easy
15.9 km
4:45 h
637 m
637 m

A barlangászok körében legendás Alsó-hegyen járunk a misztikus, mohás törzsű fennsíki erdőkben. Mintha a hegy barlangokkal lélegző tüdeje tartaná párásan az itteni erdőket, pedig ez a közeli Kárpátok klimatikus hatása. A Vecsem-bükki erdőrezervátumban és a Bába-völgy sötét erdejében valóban őserdei hangulatban túrázunk, a tiszta levegőnek hála moha és zuzmó fedi vastagon a törzseket.

Bár barlangokat jócskán találunk az Alsó-hegyen, a párás levegő csak közvetlenül torkolatuknál tartja nedvesen a mohapárnákat, mivel az üregeknek egy különleges fajtája jellemző itt az Alsó-hegyi karsztfennsíkon. A zsombolyoknak nevezett hasadékbarlangok tekintélyes függőleges mélységgel zuhannak alá a hegy belsejébe. Legnagyobb ilyen képződmény jelenlegi ismereteink szerint a Vecsem-bükki-zsomboly, ami jellemzően alig pár tíz négyzetméteres alapterületen, de több száz méter mélységben zuhan alá az Alsó-hegy tömbjében. A legnagyobb ismert egybefüggő kürtőt is itt találjuk, a 90 méteres aknát, ami a zsomboly bejárata alatt 90 méterrel nyílik, majd egyöntetű, keskeny hasadékkal zuhan alá 180 méterig.

A megközelíthetetlen függőleges hasadékok felfedezéséhez elengedhetetlen volt a modern kötéltechnika. Bár a bejárattól már a két világháború között Kessler Hubert is tekintélyes, 90 méteres mélységbe jutott kötélhágcsók segítségével, de a 70-es éve elején jutottak csak le a ma ismert 254 méteres végpontig, ahol viszont a híg agyag útját állta a továbbjutásnak.

Másik gigászi barlangunk, a Meteor-barlang az Alsó-hegy déli peremén már inkább a klasszikus formavilágot idézi. Ez is víznyelőként működhetett a múltban, sőt még napjainkban is tekereg benne nagy esőzések során egy rövidke vízfolyás, amit a látványos, mohás sziklafal alján nyíló tölcsér fogad magába. Jelenleg már kiépített bejárattal rendelkezik, ugyanis a hatvanas évek elején ismerté vált az ember számára is. Nevét is a felfedező barlangkutatókról kapta, akik a Vörös Meteor Sportegylet barlangi osztályából érkeztek, és tudományos kutatások eredményeképp kezdték el kitermelni a két szomszédos töbör alján felhalmozódott törmeléket. Ugyanis a hatvanas években víznyomjelzéssel megfestették az addig ismert barlangok vizét, de az Alsó-hegy Bódvaszilas feletti forrásaiban nem jelentkezett a megfestett víz. Így találták meg a mélybe vezető járatrendszert, ami egy hatalmas terembe torkollott, a Titánok csarnokába. A közel 100 méter hosszú csarnok közepén hatalmas, fehér cseppkőoszlopok fogadták a mélybe szállt barlangi felfedezőket; róluk kapta a nevét a terem.

Bár a földalatti csodákat csak a barlangászok láthatják, ha ismerjük, mit rejt a mélység, magunk is másként szemléljük a vidéket. Hangulatában mindenképp egy titkokkal rejtőző, ősi világ képét adja az Alsó-hegy, amit testközelből, természetét kutatva és egyre jobban megismerve érdemes bejárni.

Author’s recommendation

  • A túra kiválóan kiegészíthető a Szádvárra, illetve Derenkre vezető úttal, ahol érdekes történelmi helyszíneket fedezünk fel a nyugati szomszédságban. Ezzel egy kiadós körtúrát tehetünk 20 kilométer feletti távval - vagy kényelmesen bejárhatjuk a két túrát két nap alatt, ha közben megszállunk a Szalamandra-házban.

  • Ha rövidebb útvonalat szeretnénk bejárni a jellegzetes túrapontok megtartásával, akkor a Meteor-barlangtól menjünk egyenesen tovább a K jelzésen a Szabó-pallagig, és onnan a K+ jelzésen menjünk tovább az eredeti leírás szerint. Így megspóroljuk a Bába-völgy felé kitérő szakaszt, megfelezzük az Alsó-hegyi kört, de a jellegzetes karsztvidéki hangulatból nem veszítünk.

  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges földalatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. Bódvaszilassal szemben, a bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni, és megcsodálni ezt a föld alatti kristálypalotát.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 05, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
556 m
Lowest point
165 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A barlangok száját fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítsük meg. A bejáratot körülölelő sziklaperem a párásodás miatt általában nedves, csúszós; a zsombolyok körül a lecsúszás könnyen végződhet tragédiával.

Start

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló (164 m)
Coordinates:
DD
48.537061, 20.733722
DMS
48°32'13.4"N 20°44'01.4"E
UTM
34U 480343 5376029
w3w 
///variant.scam.scone

Destination

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Bódvaszilasról a K jelzés mentén túrázunk fel az Alsó-hegy platójára, a Meteor-barlanghoz vezető leágazásig.
  • A Meteor-barlanghoz rövid letérővel ereszkedünk le a KΩ jelzésen.
  • A K jelzésen visszafordulva a Z jelzésre váltunk, ami a Bába-völgybe vezet át.
  • A Bába-völgyben a K jelzést követjük ismét a Szabó-pallagig.
  • A Szabó Pallagtól a K+ jelzés vezet a Vecsem-bükkbe.
  • A Z jelzésen kanyarodunk vissza Bódvaszilasra; közben egy igen rövid kitérővel még leereszkedünk a Vecsem-bükki-zsombolyhoz a ZΩ jelzésen.

A túráról részletesen:

Bódvaszilas felett a Bódva völgyének hosszú teknőjében

Bódvaszilas központjából kezdjük körtúránkat a K jelzésen. Az Árpád-kori falu egykor szebb napokat megélt, patinás épületei mellett, az erődtemplom és az Esterházy-kastély mögött visz utunk. A tekintélyes uradalmi magtárnál hagyjuk el a települést, ahonnan visszatekintve rálátunk a Bódva völgyének szegletében ülő településre.

Bódvaszilas történetében meghatározó volt a közeli Szádvár, ami uradalmi központként trónolt a vidék felett egészen a Habsburgok 1686-os megtorlásáig, amikor felrobbantották az erősséget a kuruc ellenállás felszámolására. A központi szerepet Bódvaszilas vette át; a vidék ekkori birtokosai, az Esterházyak is ide, az erődtemplom mögött épült kastélyba tették át székhelyüket. A filoxérajárvány és a feldarabolódó földbirtokok miatt sokan elvándoroltak Amerikába. A trianoni határokkal az egykor forgalmas Kassára vezető Bódva-völgy határvidék lett. A járási székhely Tornáról Bódvaszilasra került, így hivatali központként újra megerősödött, ez viszont csak relatív felemelkedés volt az egyébként elszegényedő vidék hanyatlásához képest.

Lassú emelkedéssel közeledünk az Alsó-hegy masszív mészkőtömbjéhez, ami hosszan nyújtózik keleti irányban egyetlen meredek, sziklás-cserjés mészkőfronttal. Az út viszont okosan megtalálja a mészkőfalból előrenyúló, lankásabb Kónya-gerincet, amin a legkisebb meredekséggel jutunk fel az Alsó-hegy fennsíkjára. A vízművet kerülve bokros, ligetes erdőben érkezünk a gerincélre, ahol belépünk az Aggteleki Nemzeti Park területére. Innentől védett területen haladunk végig a körtúrán.

Az Alsó-hegy peremének függőkertjében

Jobbra alattunk a Kökény-berki- és a Vecsem-forrás fakad, amik a látszólag vízfolyás nélküli fennsík vizét vezetik a felszínre. A karsztvidékre jellemzően ugyanis itt a felszínről beszivárgó vizek a mészkőrétegek repedéseiben, nagyobb oldott járataiban, barlangjaiban a felszín alatt gyűlnek össze, majd egyesülve lépnek a felszínre a hegy lábánál. Utunk első barlangja is ezt a szerepet képviseli, a Meteor-barlang ugyanis egy régi víznyelő hagyatékaként kis patakkal és az ország egyik legnagyobb barlangi termével összesíti a felszín alatti vizeket, és még ismeretlen járatokon vezeti a karsztvizet ezekbe a forrásokba.

Az ismeretlen föld alatti járatok felett a felszínen a gerincet követve, majd a meredek oldalba egy dózerúttal befordulva érkezünk a fennsík peremére, ahol a karsztvidék jellegzetes sziklás töbrei között kanyargunk a K jelzésen észak felé. Két nagyobb töbör között egy leágazás indul jobbra a mélyedés aljára KΩ jelzéssel a Meteor-barlang bejáratához. Az öreg gyertyános-bükkös erdő árnyékos félhomályában rejtőzik egy látványos, mohás oldott sziklafal tövében az üreg bejárata. A hatvanas évek elején fedezték fel a föld mélyén megbújó járatrendszert, amikor vízfestéssel követték le a hegyen elszivárgó csapadékot, mely a Vecsem-forrásokban lépett a felszínre. A barlang a nevét is így kapta, ugyanis a Vörös Meteor barlangkutatói fedezték fel a csodálatos föld alatti világot. Különlegessége a gigászi cseppkőképződményekkel ékes hatalmas barlangi terem, a Titánok-csarnoka, ami az ország egyik legnagyobbja és leglátványosabbja.

Ha rövid túrát akarunk csak tenni, akkor a Meteor-barlangtól követhetjük észak felé a K jelzést a Szabó-pallagig, de pár kilométeres extra körrel betekinthetünk a karszt egyik hangulatos függővölgyébe, a Bába-völgybe a Nagy-Kopasz-galy túloldalán. Ehhez vissza kell mennünk a K jelzésen száz métert a Nagy-vizes-töbör oldalába, majd csatlakozni a Z jelzéshez nyugat felé. Meredek sziklás vidékbe vágott úton oldalazunk a Nagy-Kopasz-galyt kerülve. Némi ereszkedéssel érkezünk a Drúga-pallagra, a töbrös laposára, ahol már csak a név őrzi az egykori hegyi kaszálót, mert az erdő visszafoglalta az őt megillető területet. Rövid kapaszkodással átkelünk a Bene-bérc lapos nyergén, és a túloldali bükkösben beereszkedünk a misztikus Bába-völgybe.

A mára már szárazzá vált völgy alján számos barlangi üreg, töbör tátong, jelezve a vízelvezető szerepét. A mohos sziklákkal tűzdelt sötét, sűrű erdőnek misztikus hangulata van. A lapos töbörsorral nyugati irányba lejtő völgy alján ismét csatlakozunk a K jelzéshez, amin észak felé kanyarodva hatolunk mind mélyebbre a fennsík belsejébe, a Szabó-pallag irányába. A Bába-völgy keskenyedő bevágása lassan emelkedik észak felé a Kopasz-galy oldalában. Alig pár száz méterre fut tőlünk az országhatár: az Alsó-hegy túloldala már Szlovákia - igaz, a torna-völgyi településeken főként magyar szót hallani erős palóc dialektusban.

Az Alsó-hegy fennsíkján; a Szabó-pallag és a Vecsem-bükki erdőrezervátum

Egy erdőgazdasági út keresztezése után felérkezünk a fennsíkra. Innentől töbrök és lekerekedett hegytetők ritmikus váltakozásával, enyhe formákkal hullámzik a táj. A közeli Kápátok klímahatása miatt az alacsony átlagmagasság ellenére hegyvidéki fajok jellemzik a vidéket. Ezt akarta kamatoztatni a helyi erdőgazdaság is fenyőfélék telepítésével. Ennek hagyatékaként kiterjedt erdőirtásokat találunk manapság erre, mivel a változó klíma, a legyengült fenyőerdők terjedő kórokozói és a helyi természetvédelem is a tájidegen fenyvesek kivágását szorgalmazták.

Egy ilyen felbokrosodott, egykori fenyves után maradt irtás szélén, egy tekintélyes töbör oldalában találjuk a Szabó-pallagi-zsombolyt, közismert nevén a Baglyok szakadékát, ami azonban kevésbé látványos sziklahasadékkal nyílik, mint amilyen szerteágazó kürtő- és hasadékrendszerrel terjed szét minden irányban a felszín alatt. Bejárása nagy szaktudást, fizikai és pszichés állóképességet igényel, bízzuk ezért ezt a profi barlangászokra. Megközelítése is veszélyes, bár ezt az egyre sűrűsödő bozótos egyébként is egyre nehezebbé teszi.

A töbrökkel zegzugos tájon kanyargó erdészeti út hamarosan eléri az egykori vadászházat és a környező legelőket. A Szabó-pallag erdészház kőépülete és a mellette található pihenő, szalonnasütő, esőbeálló stratégiai pontja a barlangászoknak és a túrázóknak. Innen közelíthető meg legkönnyebben mind a három híres alsó-hegyi zsomboly: az imént érintett Baglyok szakadéka, a közvetlenül a határ mellett nyíló Almási-zsomboly és utunk fordulópontja, a Vecsem-bükki-zsomboly, mely mélységével sokáig listavezető volt a magyarországi barlangok sorában.

A Szabó-pallagnál a K+ jelzésre váltva tartunk tovább keletnek a fennsíkon. Hangulatos kaszálóréten vágunk keresztül; a fennsíki rét a Bükk tetejét és a közeli kárpáti legelőket idézi. A vadvirágos mező túloldalán lépünk a sűrű vegyes erdőbe, ami innentől meghatározó lesz végig az Alsó-hegy további vidékén. A Vecsem-bükknek nevezett terület erdőrezervátum, az erdőkép így megmarad természetes vegyes összetételében, itt nem szaggatják irtások az összefüggő lombkoronát. A sűrű, árnyas erdőben kanyargó, töbröket kerülgető út teljes mértékben időtlenné teszi a gyaloglást; egy idő után elveszett érzés vehet erőt rajtunk a tájékozódási támpont nélkül ismétlődő tájon. Figyeljük a jelzést, nehogy eltévedjünk az utak szövevényében. Egy hosszabb északra tartó szakasz után kitartóan keletnek haladunk a töbrök között. A kárpáti klímahatásnak köszönhetően a fák törzsét moha és zuzmó borítja, ami erősíti az őserdei hangulatot.

A Vecsem-bükki-zsomboly: kapu a mélységbe

Mikor már úgy érezzük, hogy teljesen elvesztünk a sűrű erdők töbrökkel hullámos, sziklás világában, a Z jelzés keresztezi az utunkat a Vecsem-bükk északi oldalában. Az út átvisz a szlovák oldalra, hiszen itt egy alig egy kőhajításnyira vagyunk az országhatártól. Visszafordulunk déli irányba, majd pár lépés után rövid kitérőt teszünk a ZΩ jelzésen az alattunk húzódó tágas töbörhöz, aminek oldalában nyílik a hegység legmélyebb barlangja, a Vecsem-bükki-zsomboly.

Bár a barlangok ritkán fedik fel első pillantásra titkaikat, azért a Vecsem-bükki-zsomboly bejáratánál érződik az irdatlan mélységbe vezető hasadék mérete. A nyílás hűs, nedves levegőt lehel a mélységből, a lépcsőzetesen összezáródó mohos sziklák a párás homályban tűnek el alattunk.

Az elágazáshoz visszakapaszkodva déli irányban követjük a töbrök közt kanyargó erdei utat, ahol a Z jelzés navigál. A fennsík elvarázsolt erdejéből egy kilométer után keveredünk ki; feltűnő az alattunk lezuhanó hegyoldal nyitotta tágas érzés. Az út élesen jobbra kanyarodik, és kitartó ereszkedésbe kezd a köves hegyoldalba vágva. Egy kis nyak pihenője után lomha ívvel ereszkedünk tovább a Pályi-völgy völgyfőjében, ahol a túloldali lankás gerincet elérve visszaérkezünk a K jelzéshez. Innen a már felfele megtett bevezető szakaszon visszaérkezünk Bódvaszilasra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Bódvaszilas, élelmiszerbolt megállóhelyig utazunk a Miskolc, Kazincbarcika felől érkező busszal.
  • Vonattal is eljuthatunk Bódvaszilasra a Miskolc és Tornanádaska közötti szárnyvonalon.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.
  • A vasútállomásról a K◼ jelzés vezet a buszmegállóhoz és a túra kiindulópontjához (550 m). 

Parking

  • Bódvaszilason az élelmiszerbolt előtt parkolhatunk.

Coordinates

DD
48.537061, 20.733722
DMS
48°32'13.4"N 20°44'01.4"E
UTM
34U 480343 5376029
w3w 
///variant.scam.scone
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Aggteleki-karszt térkép (Cartographia)

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
15.9 km
Duration
4:45h
Ascent
637 m
Descent
637 m
Public transport friendly Loop Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp