Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

Barangolás a zsombolyokat rejtő rengetegben

Hiking Trail · Aggteleki-karszt· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Vecsem-bükkbe vezető szekérút kettészeli a zuzmós, gyertyános erdőt
    / A Vecsem-bükkbe vezető szekérút kettészeli a zuzmós, gyertyános erdőt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy karsztplatója várfalként tornyosul a Bódva völgye fölé
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag táborhelye barlangászok és túrázók körében is jól ismert
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Meteor-barlang elágazásánál már sűrű erdőben járunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-pallag egykori kaszálója most a vadak terített asztala
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Márvány-bánya letörése az Alsó-hegy platójának peremén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bódvaszilas magtára és templomai, háttérben az Esztramos csonka kúpja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztosodott, mohás sziklafal alja a Meteor-barlang bejáratát rejti
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy peremén elvarázsolt erdőben járunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-hegy rengeteg barlangot rejt (Pócsa-kői-víznyelő)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás mészkőtömbökkel szegélyezett útszakasz a Márvány-bányánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bódvaszilas és hátterében az Esztramos
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Alsó-hegyi kilátóhely (Bódvaszilas)
Körtúránkkal beleveszünk az Alsó-hegy, a Bába-völgy és a Vecsem-bükk misztikus erdőségébe, ahol hazánk különleges barlangjait, keletkezésük okait kutatjuk - természetesen csak a felszínen. Hogy mit rejt az Alsó-hegy rengetege, e töbrökkel hullámos karsztvidék, azt csak személyesen tapasztalhatjuk meg az ősi hangulatú világ kulisszái mögé lépve. Bár a mélység titkait csupán a barlangászok láthatják, a barlangok, zsombolyok bejáratánál átérezhető a párás sötétségbe vesző üregek atmoszférája. Mohás fatörzsek és sziklák labirintusában barangolunk; a sűrű erdőségek palástját mindössze a fennsíki kaszálók, valamint a falu körüli rétek nyitják fel.
Open
easy
Distance 16.1 km
4:40 h
637 m
637 m
556 m
165 m

A barlangászok körében legendás Alsó-hegyen misztikus hangulatú, mohás törzsű, fennsíki erdőben járunk. Mintha a hegy barlangokkal lélegző tüdeje tartaná párásan a rengeteget – pedig a közeli Kárpátok klimatikus hatását érezzük. Az Alsó-hegy Erdőrezervátumban és a Bába-völgy sötét bükkösében valódi őserdei miliőben túrázunk, és a tiszta levegőnek hála vastag moha és zuzmó fedi a fák kérgét.

Bár barlangokat szép számban találunk az Alsó-hegyen, a párás levegő csak ezek torkánál tartja nedvesen a mohapárnákat, mivel az üregeknek egy különleges fajtája jellemző e karsztfennsíkon. A zsombolyoknak nevezett hasadékbarlangok tekintélyes mélységű, függőleges járattal fúródnak a hegy belsejébe. A legnagyobb ilyen képződmény az Aggteleki-karszton jelenlegi ismereteink szerint a Vecsem-bükki-zsomboly, amely jellemzően alig pár tíz négyzetméteres alapterületen, de több száz méteres mélységig zuhan alá az Alsó-hegy mészkövében. Benne rejtőzik az ismert legnagyobb egybefüggő kürtő is: a zsomboly bejárata alatt 90 méterrel elhelyezkedő, 83 méteres akna közel egyöntetű, keskeny hasadékkal hatol 180 méterrel a felszín alá. A megközelíthetetlen, függőleges aknák felfedezéséhez elengedhetetlen volt a modern kötéltechnika. Bár a két világháború között, a bejárattól már Kessler Hubert is tekintélyes, 90 méteres mélységbe jutott kötélhágcsók segítségével, de az 1970-es éve elején hatoltak csak le a ma ismert 236 méteres végpontig, ahol viszont a híg agyag útját állta a további felfedezésnek.

Másik gigászi barlangunk, a Meteor-barlang az Alsó-hegy déli peremén már inkább a klasszikus formavilágot idézi. Ez is víznyelőként működhetett a múltban, sőt még napjainkban is tekereg benne nagy esőzések során egy rövidke vízfolyás, amit a látványos, mohás sziklafal alján nyíló tölcsér fogad magába. Ma már kiépített bejárattal rendelkezik, ugyanis az 1960-as évek elején ismertté vált az ember számára is. Nevét is a felfedező barlangkutatókról kapta, akik a Vörös Meteor Sportegylet barlangi osztályától érkeztek, és tudományos kutatásaik során kezdték el kitermelni a két szomszédos töbör alján felhalmozódott törmeléket. Ugyanis az 1960-as években megfestették az addig ismert barlangok vizét (ezt nevezik víznyomjelzésnek), de az Alsó-hegy Bódvaszilas feletti forrásaiban nem jelentkezett a színes karsztvíz. Így bukkantak rá a mélybe vezető járatrendszerre, amely egy hatalmas terembe, a Titánok csarnokába torkollik. A közel 100 méter hosszú üreg közepén a nevét is ihlető, hatalmas, fehér cseppkőoszlopok fogadták a mélybe szállt barlangi felfedezőket.

Bár a földalatti csodákat csak a barlangászok láthatják, ha ismerjük, mit rejt a mélység, magunk is másként szemléljük a vidéket. Titkokat rejtő, ősi hangulatú világot kínál az Alsó-hegy, amelynek érdemes felkutatni és testközelből megismerni természetét.

Author’s recommendation

  • A túra kiegészíthető a Szádvár felkeresésével, illetve a derenki romközségbe vezető úttal. Így érdekes történelmi helyszíneket fedezhetünk fel a nyugati szomszédságban. Ezzel egy kiadós körtúrát tehetünk 20 kilométer feletti távval - vagy kényelmesen bejárhatjuk a két túrát két nap alatt, ha közben megszállunk pl. a Szalamandra Házban vagy valamelyik faluban.

  • Ha rövidebb útvonalat szeretnénk bejárni a jellegzetes látnivalók megtartásával, akkor a Meteor-barlangtól menjünk tovább egyenesen a K jelzésen a Szabó-pallagig, és onnan a K+ jelzést kövessük eredeti leírásunk szerint. Így megspóroljuk a Bába-völgy felé kitérő szakaszt, megfelezzük az alsó-hegyi kört, de a jellegzetes karsztvidéki hangulatból nem veszítünk.

  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges földalatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. Bódvaszilassal szemben, a bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes ezt a kitérőt beiktatni, és megcsodálni e föld alatti kristálypalotát.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: December 20, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
556 m
Lowest point
Bódvaszilas, 165 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A barlangok száját fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítsük meg. A bejáratot körülölelő sziklaperem a párásodás miatt általában nedves, csúszós; a zsombolyok körül a lecsúszás könnyen végződhet tragédiával.

Start

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló (165 m)
Coordinates:
DD
48.536557, 20.732915
DMS
48°32'11.6"N 20°43'58.5"E
UTM
34U 480284 5375973
w3w 
///advice.refurbished.tread

Destination

Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Bódvaszilasról a K jelzésen túrázunk fel az Alsó-hegy platójára, a Meteor-barlang közelébe.
  • A Meteor-barlanghoz rövid letérővel ereszkedünk le a KΩ jelzésen.
  • A K jelzésen visszafordulva a Z jelzés elágazásáig gyalogolunk.
  • A Z jelzést jobbra,a Bába-völgyig követjük.
  • A Bába-völgyben jobbra követjük a K jelzést Szabó-pallag erdészházig.
  • A romos erdészháztól egyenesen tartunk a K+ jelzéssel vezet a Vecsem-Bükkbe.
  • Egy elágazásban jobbra kanyarodunk a Z jelzésre.
  • Pár méter után kitérőt teszünk balra a ZΩ jelzésen a Vecsem-bükki-zsombolyhoz.
  • A Z jelzésen ereszkedünk a hegyről az Országos Kéktúra elágazásáig.
  • A K jelzésen ereszkedünk vissza Bódvaszilasra.

A túra részletes leírása:

A Bódva völgyének hosszú teknőjében

Bódvaszilas központjából kezdjük körtúránkat a K jelzésen. Az Árpád-kori falu egykor szebb napokat megélt, patinás épületei mellett, az erődtemplom és az Esterházy-kastély mögött visz utunk. A tekintélyes uradalmi magtárnál hagyjuk el a települést, ahonnan visszatekintve rálátunk a Bódva völgyének szegletében ülő településre.

Bódvaszilas történetében meghatározó volt a közeli Szádvár, ami uradalmi központként trónolt a vidék felett egészen a Habsburgok 1686-os megtorlásáig, amikor a kuruc ellenállás felszámolásának érdekében felrobbantották az erősséget. A központi szerepet Bódvaszilas vette át; a vidék ekkori birtokosai, az Esterházyak is ide, az erődtemplom mögé épült kastélyba tették át székhelyüket. A filoxérajárvány és a feldarabolódó földbirtokok miatt sokan elvándoroltak Amerikába. A trianoni határok meghúzásával az egykor Kassára vezető, forgalmas Bódva-völgy határvidék lett. A járási székhely Tornáról Bódvaszilasra került, így hivatali központként újra megerősödött, ez viszont csak relatív felemelkedést jelentett az egyébként elszegényedő térséghanyatlásához képest.

Lassú emelkedéssel közeledünk az Alsó-hegy masszív mészkőtömbjéhez, amely hosszan nyújtózik keleti irányban egyetlen meredek, sziklás-cserjés mészkőfrontjával. Az út viszont okosan megtalálja a mészkőfalból előrenyúló, lankásabb, Kónya nevű kiszögellést, amin a legkisebb meredekséggel jutunk fel az Alsó-hegy fennsíkjára. A vízművet kerülve bokros, ligetes erdőben érkezünk a hegyorra, ahol belépünk az Aggteleki Nemzeti Park területére. Körtúránk innentől végig védett területen vezet.

Az Alsó-hegy peremének függőkertjében

Jobbra alattunk a Kökény-berki- és a Vecsem-forrás fakad, amik a látszólag vízfolyás nélküli fennsík vizét vezetik a felszínre. A karsztvidékre jellemzően ugyanis itt a felszínről beszivárgó vizek a mészkőrétegek repedéseiben, nagyobb, oldott járataiban, a felszín alatt gyűlnek össze, majd egyesülve lépnek napvilágra a hegy lábánál. Utunk első barlangja is ezt a szerepet tölti be, a Meteor-barlang ugyanis egy régi víznyelő hagyatékaként kis patakkal és az ország egyik legnagyobb barlangi termével összesíti a mészkőtömb gyomrában közlekedő vizeket, amelyeket még ismeretlen járatokon juttat ezekbe a forrásokba.

A feltáratlan föld alatti járatok felett, a hegy nyúlványán, majd egy meredek lejtőt dózerúton leküzdve érkezünk a fennsík peremére, ahol a karsztvidék jellegzetes, sziklás töbrei között kanyargunk a K jelzésen. Két nagyobb töbör között egy kiágazó ösvény indul jobbra, a mélyedés aljára (KΩ jelzés). Az öreg gyertyános-bükkös árnyékos félhomályában rejtőzik a Meteor-barlang bejárata egy látványos, mohás, oldott sziklafal tövében. A hegy gyomrában tekergő járatrendszert az 1960-as évek elején fedezték fel, amikor vízfestés segítségével követték a mészkőben elszivárgó csapadékot, amely a Vecsem-forrásokban lépett felszínre. A barlang is ekkor kapta nevét, ugyanis a Vörös Meteor SE barlangkutatói tárták fel a csodálatos föld alatti világot. Különlegessége a gigászi cseppkőképződményekkel ékes, hatalmas Titánok csarnoka, ami az ország egyik legnagyobb és leglátványosabb barlangi terme.

Ha csak rövid túrát akarunk tenni, akkor a Meteor-barlangtól követhetjük észak felé a K jelzést a Szabó-pallag erdészházig. De túraleírásunkat követve, egy pár kilométeres ráadással betekinthetünk a karszt egyik hangulatos függővölgyébe, a Bába-völgybe is. Ehhez vissza kell mennünk a K jelzésen száz métert a Nagy-Vizes-töbör oldalába, majd csatlakozni a Z jelzéshez nyugat felé (jobbra). Meredek, sziklás vidékbe vágott úton oldalazunk a Nagy-Kopasz-galy csúcsot kerülve. Némi ereszkedéssel érkezünk a Drúga-pallag töbrös laposára, ahol már csak a név őrzi az egykori hegyi kaszálót, mert az erdő visszafoglalta az őt megillető területet. Rövid kapaszkodással kelünk át a Bene-bérc nyergén, és a túloldali bükkösben behatolunk a misztikus Bába-völgybe.

A mára már szárazzá vált völgy alján számos barlangi üreg, töbör tátong, jelezve a mélyület vízelvezető szerepét. A mohos sziklákkal tűzdelt, sötét, sűrű erdőnek misztikus hangulata van. A lapos töbörsorral nyugati irányba lejtő völgy alján ismét csatlakozunk a K jelzéshez, amin észak felé (jobbra) kanyarodva hatolunk mind mélyebbre a fennsík belsejébe, a Szabó-pallag irányába. A Bába-völgy keskenyedő árka lassan emelkedik, és alig pár száz méterre tőlünk már az országhatár fut: az Alsó-hegy túloldala Szlovákia. Igaz, a Torna völgyének településein főként magyar szót hallani erős palóc dialektusban.

Az Alsó-hegy fennsíkján, az erdőrezervátumban

Egy erdőgazdasági út keresztezése után felérkezünk a platóra. Innentől töbrök és lekerekedett hegytetők enyhe formáinak ritmikus váltakozásával hullámzik a táj. A Kárpátok központi tömegének közelsége a klímára is hatással van, ezért az alacsony átlagmagasság ellenére hegyvidéki fajok jellemzik a vidéket. E vonást akarta kamatoztatni a helyi erdőgazdaság is a fenyőfélék telepítésével. A tűlevelű foltok hagyatékaként ma kiterjedt tarvágásokat láthatunk, mivel a változó klíma nyomán legyengült, tájidegen fenyőerdők terjedő kórokozói miatt a helyi természetvédelem a kivágásukat szorgalmazta.

Egy ilyen bebokrosodott, hajdani fenyves helyén maradt irtás szélén, tekintélyes töbör oldalában találjuk a Szabó-pallagi-zsombolyt, közismert nevén a Baglyak szakadékát, ami azonban kevésbé látványos sziklatorokkal nyílik, mint amilyen szerteágazó kürtő- és hasadékrendszerrel terjed szét minden irányban a felszín alatt. Bejárása nagy szaktudást, fizikai és pszichés állóképességet igényel, bízzuk ezért ezt a profi barlangászokra. Megközelítése is veszélyes, amit az egyre sűrűsödő bozótos egyébként is egyre nehezebbé tesz.

A töbröktől zegzugos tájon kanyargó erdészeti út hamarosan eléri az egykori erdészházat és a környező legelőket. A Szabó-pallag erdészház romos kőépülete és a mellette található, szalonnasütővel és esőbeállóval felszerelt pihenőhely stratégiai pontja barlangászoknak és túrázóknak egyaránt. Innen közelíthető meg legkönnyebben mindhárom híres alsó-hegyi zsomboly: az imént érintett Baglyak szakadéka, a közvetlenül a határ mellett nyíló Almási-zsomboly és utunk fordulópontja, a Vecsem-bükki-zsomboly, amely mélységével sokáig listavezető volt a magyarországi barlangok sorában.

A Szabó-pallagnál a K+ jelzésre váltva tartunk tovább keletnek a fennsíkon. Hangulatos kaszálóréten vágunk keresztül; a fennsíki mező a Bükk platóját és a közeli, kárpáti legelőket idézi. A vadvirágos mező túloldalán belépünk a sűrű vegyeserdőbe, ami innentől meghatározó lesz végig az Alsó-hegyen. A Vecsem-bükknek nevezett terület az Alsó-hegy Erdőrezervátum része, az erdőkép így megmarad természetes, elegyes összetételében, és nem szaggatják irtások az összefüggő lombkoronát. Az áthatolhatatlan, árnyas rengetegben kanyargó, töbröket kerülgető út teljes mértékben időtlenné teszi a gyaloglást; egy idő után pedig az elveszettség érzése uralkodhat el rajtunk a tájékozódási támpontokat nélkülöző, ismétlődő tájon. Figyeljük a jelzést, nehogy eltévedjünk az utak szövevényében. Egy hosszabb, északra tartó szakasz után kitartóan haladunk kelet felé a mélyedések között. A kárpáti klímahatásnak köszönhetően a fák törzsét moha és zuzmó borítja, ami erősíti az őserdei hangulatot.

Kapu a mélységbe: a Vecsem-bükki-zsomboly

Mikor már úgy érezzük, hogy teljesen elvesztünk a sűrű erdőség töbröktől hullámos, sziklás világában, a Z jelzés keresztezi az utunkat a Vecsem-bükk északi szegletében. Az út a szlovák oldalra tart, hiszen itt egy alig egy kőhajításnyira vagyunk az országhatártól. Visszafordulunk déli irányba a Z jeleken, majd pár lépés után rövid kitérőt teszünk a ZΩ jelzésen az alattunk elterülő, tágas töbörhöz. Oldalában nyílik a hegység legmélyebb barlangja, a Vecsem-bükki-zsomboly.

Bár a barlangok ritkán fedik fel titkaikat első pillantásra, azért a Vecsem-bükki-zsomboly torkánál érződik az irdatlan mélységbe vezető hasadék mérete. A nyílás hűs, nedves levegőt lehel a hegy gyomrából, a lépcsőzetesen összezáródó, mohos sziklák pedig a párás homályban tűnnek el alattunk.

Az elágazáshoz visszakapaszkodva, déli irányban követjük a töbrök közt tekergő erdei utat, amin a Z jelzés navigál. A fennsík elvarázsolt erdőjéből hozzávetőleg egy bő kilométer után keveredünk ki. Hirtelen feltűnőek az alattunk lezuhanó hegyoldal nyitotta táj tágas távlatai. Az út élesen jobbra kanyarodik, és kitartó ereszkedésbe kezd a köves hegyoldalba vágva. Egy kis nyak pihenője után lomha ívvel sétálunk tovább a Pályi-völgy völgyfőjében, majd a túloldali, lankás lejtőt elérve érkezünk vissza a K jelzéshez. Innen a már felfele megtett, bevezető szakaszon jutunk el Bódvaszilasra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A többnyire Miskolc vagy Kazincbarcika felől érkező buszokról a Bódvaszilas, élelmiszerbolt megállóhelnél kell leszállni.
  • Vonattal is eljuthatunk Bódvaszilas vasútállomásra a Miskolc és Tornanádaska közötti szárnyvonalon.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.
  • A vasútállomásról a K◼ jelzés vezet a buszmegállóhoz és a túra kiindulópontjához (550 m). 

Parking

  • Bódvaszilason az élelmiszerbolt előtt parkolhatunk.

Coordinates

DD
48.536557, 20.732915
DMS
48°32'11.6"N 20°43'58.5"E
UTM
34U 480284 5375973
w3w 
///advice.refurbished.tread
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Bármely turistatérkép az Aggteleki-karsztról, illetve a Gömör-Tornai-karsztról

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
easy
Distance
16.1 km
Duration
4:40 h
Ascent
637 m
Descent
637 m
Highest point
556 m
Lowest point
165 m
Public-transport-friendly Circular route Cultural/historical interest Scenic Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Dog-friendly Healthy climate Insider tip

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp