Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Bányászoktól a betyárokig a Bakonyban

Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A vadgyümölcsfák ligete a vaddisznók kedvelt csemegézőhelye, ahogy azt a túrások is mutatják
    / A vadgyümölcsfák ligete a vaddisznók kedvelt csemegézőhelye, ahogy azt a túrások is mutatják
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Reggeli fények a Csinger-völgyben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csinger-völgyi bányamúzeum, túránk kiinduló- és végpontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pokol-lik (Sobri Jóska-barlang) sejtelmes torka tátong a bükkök gyökerei között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pokol-lik (Sobri Jóska-barlang) belsejében bepillantunk a hegység geológiájába
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színesedő őszi erdő a Szerencse fel-forrás mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A László-forrás a Hubertusz-lak tőszomszédságában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök ligete a platón
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utunk során több esőbeálló is oltalmat nyújt a szélsőséges időjárástól
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 8 6 4 2 km Hubertus turistaszálló

Az alacsony térszín ellenére a mély völgyekkel szabdalt, sűrű, öreg erdőkkel borított dél-bakonyi táj megkapó túraútvonalakat rejt. Kirándulásunkkal felkeressük a bányászmúltat megőrző múzeumot, a Köves-árok bányászok által kedvelt erdeit és forrásait, valamint a híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska búvóhelyét.

open
easy
9 km
2:45 h
288 m
288 m

A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. A szurdokok sekély barlangjai a betyárok búvóhelyéül szolgáltak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. Itt, Ajka mellett is található egy Savanyó Jóska-barlang, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől.

Savanyó Jóska mokány ember volt, 160 cm magas - ezt az adottságát használta ki, hogy szorongatott helyzetéből megmeneküljön. A Bakony erdős, sziklás vidékén sokszor húzta meg magát szűk sziklaodúkban, hogy üldözői nyomát veszítsék. A 19. század végén tevékenykedő betyár végül egy árulás következtében került a törvény kezére: egyik társa altatót kevert italába, így a zalahalápi fogadóban rájuk törő csendőrök könnyűszerrel lefogták. Az indíték a rablóvezér fejére kitűzött 1000 forint vérdíj mellett az volt, hogy árulója bátyját egy vitában lelőtte Savanyó Jóska.

Bár már a bitót állították, végül életfogytiglani fogságra ítélték, mert kegyetlen tetteinek csak egy részét tudták rábizonyítani - sokat csak a nevében követtek el. Végül húsz év rabság után a váci püspök kegyelmével szabadult, hogy szabólegényként fejezze be életét. Mindössze egy évet élt a börtön után, 1907 áprilisában önkezével véget vetett életének, levelében elviselhetetlen reumáját okolva. Sírja Tótvázsonyban afféle romantikus zarándokhely.

A vidék kevésbé híres, de még inkább meghatározó mokány szegénylegényei a környéken lakó, szenet termelő bányászok voltak. Ajka mellett a 19. század derekán, pont Savanyó Jóska ténykedésének idején találták meg a később iparvárossá fejlődő Ajka olvasztóinak, kemencéinek élesztőjét, a kréta korú barnakőszenet. A tájat meghatározó eocén mészkő azonban fedte az ásványi nyersanyagot, így főként mélyművelésű bányákat nyitottak a kőszén kitermelésére.

Ennek a művelési formának azonban jelentős költsége és veszélyei voltak. 1909 január 14-én be is következett a tragédia, amikor olajozás közben kigyulladt a mélyművelésű bánya szellőztető rendszerének motorja. Bár a veszélyre figyelmeztették a bányászokat, a több, mint 250 ember felszínre menekítése hosszadalmas folyamat volt. Így történhetett, hogy pánik alakult ki, többen a bányában rekedtek, és a fojtó füst áldozatává váltak. 55 bányász veszett az üregben azon a napon.

A szénvagyont közel 140 éven keresztül termelték az ajka környéki völgyekben, főleg itt, a Csinger-völgyben. Alapja volt a barnaszén a világhírű ajkai üveggyártás olvasztóinak, de hőerőmű is települt a rohamléptekben iparvárossá fejlődő településen. Bauxitot és mangánércet is találtak az ajka körüli dombokon, így a környék megélhetésének alapjává vált a bányászat és az arra települő ipar. A termelés gazdaságossága azonban a rendszerváltással megkérdőjeleződött - a hőerőmű tartotta életben még 2002-ig az utolsó szénbányát, azonban napjainkra már "megújuló" energiaforrással fűtik az erőművet a Bakony erdeivel. Így nem csak a bányászok, de a térség fő vonzereje, a sűrű bakonyi erdők is kárt vallottak a változással.

Author’s recommendation

  • Kezdhetjük a túrát a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától, és megnézhetjük a területet kezelő erdészet kiállítását, ami kitömött bakonyi állatokkal, életmódjukat, viselkedésüket bemutató kisfilmekkel látványos eleme lehet a kirándulásnak - főként, ha gyerekkel indulunk el. Így testközelből is megtapasztalhatjuk a környék gazdag élővilágát - vagyis levetett szőrmeköntösüket.
  • A kiindulóponton található múzeumban betekinthetünk Ajka bányászati múltjába eredeti eszközökkel, gépekkel, kőzetekkel. Egy ipari időutazással bepillantást nyerhetünk az egykor termelékeny idők verejtékes munkáiba.
  • Az ajkai Bányászati Múzeum mellett található egy hangulatos étterem, ahol a túra végeztével felfrissülhetünk, falatozhatunk az erdők ölelésében.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 26, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
431 m
Lowest point
328 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Hubertus Erdészeti Erdei Iskolánál egy darabon követjük az aszfalt utat, ami nyitva áll a forgalom előtt. A sűrű erdőben kanyargó burkolat főleg nedves, párás időben nehezen belátható, így ügyeljünk, hogy a menetirány szerinti bal oldalra lehúzódva közlekedjünk!

Equipment

Start

Ajka, Bányászati Múzeum (331 m)
Coordinates:
Geographic
47.080391, 17.594100
UTM
33T 696917 5217363

Destination

Ajka, Bányászati Múzeum

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Az ajkai Bányászati Múzeumtól a K+ jelzést követjük a Jószerencsét-forrásig.
  • A Peres-tisztást a fekete tölgyfalevél T tanösvény jelzéssel kerüljük a Szerencse fel-forrásig.
  • A forráshoz a S+, majd az arról kiágazó S● jelzés visz le.
  • S+ jelzésen jutunk tovább a Hubertus Erdészeti Erdei Iskoláig.
  • Az épület alatti murvaúton a kék tölgyfalevél KT tanösvény jelzésen, majd a később becsatlakozó S jelzésen megyünk fel a Pokol-likhoz és a Párka-lap fennsíkjára, ahonnan a barna tölgyfalevél PT tanösvény jelzéssel jutunk vissza a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.
  • Innnen a jelzetlen, északi irányba induló ösvény visz vissza Cservár-pusztán át a Bányászati Múzeumhoz. Az utolsó, rövid szakaszt a S+ jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen:

Források nyomában

Az ajkai Bányászati Múzeum elől indulunk a Köves-árok alján haladó murvaúton a K+ jelzés mentén. A Bakonyra jellemző fennsíkok közé szorított sekély szurdokvölgyben haladunk a meredek oldalakkal és bükkösökkel határolt völgytalpon. Ajka közelsége révén a városok körül jellemző nyaralók mellett haladunk el, ahol egykor szánkópálya (ródlipálya) is üzemelt. A völgy alján bányászemlékmű áll a turistaút mellett, hiszen ez a környék a bányászatról volt híres a 19- 20. században.

Erdei pihenőhelyek váltogatják egymást, míg az egyre jobban összezáródó völgyben beérünk az erdőbe. Öreg bükkfák között követjük a patak folyását a fák között, míg egy visszafordító kanyarral jobbra felkanyarodik az ösvény a hegyoldalba. Egy irtás szélén, a hagyás bükkfák törzsei mellett érkezünk vissza már jóval feljebb a vízmosásba, ami mentén hamarosan kiérünk a Jószerencsét-forráshoz. A foglalás körül padokkal és asztalokkal ellátott hangulatos pihenőhelynél tudunk szusszanni egyet. A hozambiztos, hűs víz felfrissít az emelkedő után.

Bár az Ajka környéki dombok nem rejtenek nagy szintkülönbséget, azt a keveset is idáig jórészt letudtuk, amivel a Köves-árokból felkapaszkodtunk a platóra. A K+ jelzésen tovább kiérünk egy hosszú rétre, aminek a túloldalán a gyertyánosban fekszik egy ismeretlen német katona sírja. Mi a hosszú tisztás szélén haladó ösvényt követjük dél felé, amin egy nehezen észrevehető, fekete tölgyfalevelet ábrázoló tanösvény jelzés mutatja az utat. Lényegében csak a tisztást kell követni, ami hamarosan kiszélesedik. A ligetes terület és a gyertyános erdő határán nyugatra fordulva kell a jelzett erdőgazdasági utat követni.

Egy lokális maximumon áthaladva kis mélyedésbe érkezünk, ahol jobb kéz felől becsatlakozik a S+ jelzés, amit még a Köves-árokban hagytunk el. Ezen teszünk egy rövid kitérőt észak felé a Szerencse fel-forráshoz, ami alig száz méterre található a leágazástól. Egy S● jelzés hívja fel a figyelmünket a sűrű erdőben meglapuló víznyerő helyre. A rövid kitérő után visszamegyünk az elágazáshoz, ahol az eddig követett fekete tölgyfalevél jelzéssel egyesülő S+ jelzést követjük tovább délnyugatnak a Peres-tisztás ligete mellett. Egy kisebb hullám után a túloldali gyertyános-bükkösben ereszkedünk a Köles-Kepe-árokba.

Egy hangulatos rét szélén esőbeállót érintünk, majd az egyre mélyülő vízmosások között kiérkezünk a régen Hubertusz-lak névre hallgató Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához. A régi, takaros erdészház megújulva, az erdő életét bemutató kiállítással, erdei iskolával nyújt betekintést a környező erdők rejtett világába. A kiállítás előtti teraszon akár meg is ebédelhetünk. A körbekerített épületegyüttes mellett Ajka irányában bővizű forrást találunk. A László-forrásról látják el az erdei iskola épületegyütteség vízzel, ezért előfordulhat, hogy szakaszosan folyik csak a víz a foglalásból.

A betyárok nyomdokain

A völgyön lefelé, az aszfaltúton indulunk tovább a kékes színű tölgyfaleveleket mintázó KT tanösvény jelzésen, amihez pár száz méter után a völgy kanyarulatánál csatlakozik a S jelzés - itt kell a patakon átkelnünk. A falként magasodó sziklás hegyoldalt lépcsősorral kikerülve kapaszkodunk fel ismét a fennsíkra.

Az árnyas bükkösben emelkedő ösvény felső szakaszán egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a bükkfagyökerek között. A Pokol-liknak nevezett karsztos üreg a nép szerint Savanyó Jóska búvóhelye volt. Az eocén szőci mészkőben képződött barlang az alacsony és szűk bejárat mögött zsákszerűen kiszélesedik, és bár ferde aljzata nem éppen kényelmes szálláshely, a belseje elég tágas, nagyobb szobára emlékeztet valóban. Bár a Bakony több barlangját is elnevezte a nép Savanyó Jóskáról, feltételezhető, hogy itt is bujdosott a törvény elől.

A barlang felett kiérünk a fennsíkra, ahol egyenes lefutású, mesterséges tűzvédelmi irtásokban halad a S jelzés. Az első keresztben futó irtásnál balra fordulunk. Hamarosan kiérkezünk egy kis rétre, és a Kab-hegyet kerülő műút mellett haladunk tovább, immár a S jelzést elhagyva a barnáspiros tölgyfalevél PT tanösvény jelzésen, ami visszaereszkedik a völgybe a Hubertus Erdészeti Erdei Iskolához.

A kiindulóponthoz visszavezető szakasz az erdei iskola épülete mögött felkapaszkodó dózerúton tart északnak jelzetlen úton(régen K● jelzés mutatta az utat, ami lekopott már, de sasszemmel kiszúrhatunk egyet-egyet a fák törzsén) . A széles erdőgazdasági út közel nyílegyenesen szeli ketté a sűrű erdőt, majd egy kilométer után hosszú rét szélén vezet. A Cservár-puszta tisztásának túlsó felén ültetett fenyves szélén pihenőt is érintünk, majd a rét túlvégén a S jelzéssel együtt lekanyarodunk a platóról, és egy rövid, de meredek ereszkedéssel visszaérkezünk a Köves-árokba a Bányászati Múzeumhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Tömegközlekedéssel körülményes a túra kiindulópontjára érkezni, az Ajka, Kenyérgyár buszmegálló található a legközelebb a kiindulóponthoz.

Getting there

  • Az Ajka, Kenyérgyár autóbuszmegállótól a Bartók béla úton, majd a Feketegyémánt úton megyünk Ajka, Csinger felé. Az utolsó szakaszon Viktortelep és Csinger között jobbra a Bányászati múzeum felé térünk le (összesen 3,5 km).

Parking

  • Autóval behajthatunk egészen az ajkai Bányászati Múzeumhoz. A régi bánya melletti murvás parkolóban tudjuk letenni az autónkat.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
9 km
Duration
2:45h
Ascent
288 m
Descent
288 m
Loop Multi-stage route Family friendly Cultural/historical value Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.