Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

Az Upponyi-rög kalandos útjain - avagy látogatás a Bükk hegység öregapjánál

Hiking Trail · Upponyi-hegyhát · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Lázbérci-víztározó kék szalagja simul az Upponyi-hegység erdeinek lábához
    / A Lázbérci-víztározó kék szalagja simul az Upponyi-hegység erdeinek lábához
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bánhorváti határában kaszálók ligetei között haladunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lázbérci-víztározó kedvelt horgász- és piknikező hely
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Upponyi-szoros bevágásában ősi (300 millió éves) kőzeteket láthatunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bánhorváti széle a védett terület határa
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bán-patak völgyét a Lázbérci-víztározó tölti ki Dédestapolcsány határában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tóparti ligetek mentén haladunk a Bükk hegység látványával a háttérben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fűzfaligetek a Bán-patak völgyében, Bántapolcsány határában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy letűnő világ emlékével, régi présházak között hagyjuk el Bánhorvátit
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Kalica-nyereg alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyöngyvirágos tölgyesben halad a Dedevárhoz vezető ösvény
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászház a Köbölic-nyeregben a Damasa-szakadék felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Upponyi-szoros mészkő szurdoka a Kalica-tetőről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakparti fűzesek, szántók, kaszálók mellett halad az út Bánhorváti határában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bánhorváti református templom kecses épületétől indulunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Három-kőről Uppony és a Bükk-hegység irányába nyílik pazar kilátás
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Három-kő-bérc Kalica-tető
A Bükk-vidék egy félreeső, rejtett zugában járunk, távol a fő közlekedési útvonalaktól, az északibb, nagy folyóvölgyektől, az ipari és gazdasági központoktól. A hegység vonulata mögött, Kazincbarcika és Ózd elhíresült egykori iparvidékének árnyékában, gazdag földtörténeti múlttal, látványos földrajzi elemekkel, változatos flórával és faunával képviseli hazánk egyik kimagasló természetvédelmi értékét az Upponyi-hegység.
open
easy
17.1 km
5:05 h
624 m
582 m

Már az ivóvízellátás biztosítására létrehozott Lázbérci-víztározó kapcsán vízbázisvédelmi védőterület-lehatárolás történt, ami a későbbi tájvédelmi körzet alapjául szolgált. A hatvanas évek végén megépült völgyzáró gáttal a Bán- és a Csernely-patak összefolyását árasztották el, ahol csúcsüzemben 6 millió köbméter vizet tartanak visszaduzzasztva. A tározó északkeleti végén a kerítéssel körbevett vízműtelep a közeli iparvidék és a tágabb környék falvainak vízellátásáért felelős. A tározóba érkező patakok értelemszerű tisztántartása így közegészségügyi érdek lett, melyből a természet is profitál.

A Csernely-patak tisztaságát mutatja a vizében élő folyamirák-populáció, illetve a fokozottan védett kárpáti márna erőteljes állománya. A tó halait vízi madarak, ragadozók fogyasztják, mint a vidra és a halászsas, de az erdőben fészkelő védett fekete gólya is előszeretettel jár a tóra halászni. A szoros falán stabilan költ a vándorsólyom. Meglepő közelségben a szomszéd üreget legnagyobb bagolyfélénk, az uhu lakja. A környék erdeiben fészkel még a hazánkban kuriózum uráli bagoly és a darázsölyv. A szoros barlangjai letűnt korok emlékét őrzik, nemzetközileg jegyzett őskori leletanyag került elő innen. A Lázbérci-víztározó földtani feltárásában kilométereken keresztül látható a teljes paleozoikumi rétegsor.

Az Upponyi-hegységben két látványos szurdok is kialakult; mindkettőt érintjük túránk során. Az első egy fiatal vulkanikus tömb leszakadása, a hazánk legnagyobb álbarlangját is rejtő Damasa-szakadék. A földtani értelemben újszülött képződményt a 19. század földrengései hozták létre. A vulkáni kőzettömeg alatti puha üledék a közeli patak alámosásának köszönhetően a földmozgások során megrogyott, lesuvadt, így a rajta nyugvó vulkáni rétegek is alázökkentek.

A másik, még látványosabb földtani képződmény az Upponyi-szurdok, mely hazánk egyik legidősebb kőzetében keletkezett és meredek, sziklás oldalakkal, egyedi természeti környezettel gazdagítja a térség növénytársulásait és állatvilágát. A szurdok feletti sziklás gerincek tekintélyt parancsolóan őrködnek a vidék felett, gyönyörű kilátással ajándékozva meg az arra járókat.

Author’s recommendation

  • A túrát két részre is oszthatjuk, és megszállhatunk Upponyban, a meghitt kis észak-bükki faluban, ahol az Országos Kéktúra útvonala is keresztülhalad. Közvetlenül az Upponyi-szoros túloldalán, a falu legelején találjuk az upponyi erdészházat, ahol szívesen látják a bakancsos turistákat. Ehhez csak tovább kell menni az aszfaltúton, amikor leérkezünk az Upponyi-szoroshoz, vagy még a Kalica-tető előtti nyeregből is lesétálhatunk az Országos Kéktúra K jelzésén a 1,5 kilométerre lévő faluba, hogy másnap ugyanitt visszatérve folytassuk a Kalica-tetőnél.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 29, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
458 m
Lowest point
167 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Damasa-szakadék környéke veszélyesen omlós, mállékony, óvatosan közlekedjünk a peremek körül! A Szakadék tetejére kivezető ösvény meredek és köves, esős időben csúszós. Túrabot használata ajánlott ezen a szakaszon.

Start

Bánhorváti, autóbusz-váróterem buszmegálló (166 m)
Coordinates:
DD
48.231663, 20.504223
DMS
48°13'54.0"N 20°30'15.2"E
UTM
34U 463183 5342168
w3w 
///postage.boxing.issued

Destination

Dédestapolcsány, Tó utcai forduló buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Bánhorváti központjától a K+ jelzésen jutunk a Damasa-szakadékon keresztül az Upponyi-hegység központi részére.
  • Jelzés nélküli szakaszon váltunk a K jelzésre. 
  • Két rövidke kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Három-kő kilátópontjaihoz.
  • A Kalica-tető alatti kereszthez a K jelzésről a K▲ jelzésre térünk.
  • A Kalica-tetőről a visszaereszkedünk a nyeregbe, és a K▲ jelzésen megyünk tovább az Upponyi-szorosba.
  • Rövid kitérővel jutunk a Dedevárhoz a KL jelzésen.
  • Az Upponyi-szorosból ismét a K jelzésen haladunk tovább a Lázbérci-víztározó mellett Dédestapolcsányba.

A túráról részletesen:

Bánhorváti környékén

Túránk Bánhorváti központjából indul a K+ jelzésen észak felé a katolikus és református templomok érintésével. Mindkét épület műemlék; a fagalériával körbevett tornyú, letisztult formájú református templom alapja Árpád-kori, amire a 14. században gótikus hajót építettek. Gyönyörűen festett deszkamennyezete, karzata és padjai teszik a környéken egyedülállóvá.

A falut északnyugati irányban hagyjuk el a Som-patak széles, szántókkal hasznosított völgyében. Alig egy kilométer után a parton tábla hívja fel figyelmünket a Miklós-kútra, ahol a forrás hűsítő vize csörgedezik a patakba. A szántók feletti domboldalakat gyümölcsöskertek és hétvégi házak pettyezik. A szelíden hullámzó dombok a 19. század végéig virágzó szőlőkultúrának adtak otthont. Sajnos az északi határvidéken a 19. század végén sok helyen bekövetkezett filoxérajárvány itt is a szőlőskertek megszűnését eredményezte.

A Damasa-szakadéknál

A falu körüli szántókat pár kilométer után kaszálók és cserjés ligetek váltják. A patakvölgy is egyre szűkebbé válik, és a lankás dombok közt kanyargó út is meredekebb oldalak közé ékelődik. Ugyanis a környéket alkotó fiatal tengeri és folyóvízi üledékek felett itt már vulkanikus kőzetek települnek. Az Északi-középhegységre jellemző vulkáni kőzeteknek itt, a Bükk vidéken is megtaláljuk a képviselőit. Több tíz méter vastag vulkáni tajtékkő borítja az Upponyi-hegység belső területeit, ami foltokban megvédte a felszínt a komolyabb lepusztulástól, míg a puha, gyorsan erodálódó üledékek a vulkanitok körül lekoptak. Az északra felettünk húzódó gerinc, a Damasa-hegy is egy ilyen vulkáni felszínt őrzött meg. Az Egres-völgy felső végénél testközelből is megtapasztaljuk a két különböző kőzet találkozásának különlegességét.

A sűrűsödő erdőben, egy nagyobb tisztás után drámaian megváltozik a táj. A völgytalp szelíd formáiból hatalmas andezittömbök bukkannak elő, melyek között a turistaösvény tekeregve keresi a tovább vezető utat. A mohás tömbök, összeboruló tornyok mögött egy több tíz méteres leszakadás tövénél találjuk hazánk egyik legnagyobb és legfiatalabb kőzethasadékát, a Damasa-szakadékot. A puha, kimosódó üledéken ülő vulkanikus kőzettest alátámasztását elveszítve eredeti helyzetéből alázuhant, maga alá temetve az alatta álló erdőt. A 19. században bekövetkezett drámai esemény egy különleges álbarlangot hozott létre a leszakadó és kettéhasadó kőzettömb közepén; az alig pár méter széles nyílás közel 100 méter hosszan ereszkedik alá a kőzettest mélyére. Omladékos, csúszós felszíne és a hasadék felett megakadt hatalmas törmelékhalom miatt azonban életveszélyes bemászni a hasadékba.

 A turistaút a szakadék pereménél élesen kikerüli a leszakadást, és annak lankásabb folytatásánál kapaszkodik fel a sziklafal tetejére. Vigyázzunk a frissen keletkezett peremnél, itt bármikor lezuhanhat egy kilazult tömb. A völgy alját jellemző sötét gyertyános-tölgyes, bükkös erdő itt a domb tetején már világos cseresbe vált.

A Damasa-szakadékot elhagyva egy erdőgazdasági úthoz csatlakozunk, amin kényelmesen oldalazunk fel a lapos gerincre. A tetőre egy vadászlak mellett érkezünk, ahol aszfaltos út keresztezi a jelzést. Ezen az úton bal kézre folytatjuk túránkat délkeleti irányban, ami pár száz méter után csatlakozik a K jelzéshez a Köbölic-tető keleti szélén.

Az Upponyi-hegység kilátói

Az aszfaltos úton, de már a K jelzésen haladunk tovább. Pár száz méter után egy ösvényen betérünk az erdőbe, és lankásan feljutunk a Három-kő-bércre. A világos, tölgyes erdő dél felé foltokban kinyílik, ahova két helyen a K▲ jelzés is leágazik. A turistaúttal megközelíthető kilátópont ugyanis a Három-kő valóban három sziklakiszögellése, ami kiálló andezittaréjt alkot a meredeken letörő hegyoldalban.

A kilátás innen a legmegkapóbb és legteljesebb az Upponyi-hegységre és a Bükk északi vidékére. Alattunk a hegységnek nevet adó falu házai, melytől keletre a hegység legjellegzetesebb magaslatai, a 450 métert alig meghaladó Köves-Mál-tető, a Kalica-tető és a Vízköz-tető domborodik, míg a falvakkal pettyezett medencétől nyugatra a Heves-Borsodi-dombság és a nógrádi vulkánok zegzugos vidéke vész el a távolban. A kilátást egybefüggő tömegével uralja a háttérben magasodó Bükk vonulata, melynek jellegzetes csúcsait, a foghíjas bükkerdőben tetőző Örvény-követ, az adótoronnyal és kilátóval csúcsosodó Bálványt és a nyugati végen a bányászattal megbontott Bél-követ ismerhetjük fel.

A K jelzésen továbbindulva leereszkedünk a Három-kő-bércről, és a Köves-mál oldalának irtással megbontott bükkösében beérkezünk a Kalica-tető-nyeregébe. A K jelzés itt lekanyarodik Upponyba, de a K▲ jelzésen megyünk tovább, ami kis kitérővel ismét egy remek kilátóponthoz, a Kalica-tető keresztjéhez vezet.

A fáradságot mindenképp megéri a kapaszkodás, mivel a hegytető cserjés erdejéből a túloldalon kiérve döbbenetes látvány tárul elénk. Az Upponyi-rögbe mélyen bevág a Csernely-patak, ami kétszáz méterrel alattunk kanyarog a sziklás szurdok alján. Vizét a szoros túloldalán felduzzasztották, a Bükk vidék legnagyobb mesterséges tavát létrehozva, ami kék szalagként simul a zöldellő hegyek lábához. A Bükk innen is feltűnik, bár csak a legmagasabb csúcsokkal a Kis-fennsík északi peremén. Ha lejjebb sétálunk az alattunk lévő kereszthez, akkor a nyugati oldalra is átlátunk, a közvetlenül alattunk megbúvó Uppony házaira. 

A Kalica-tető különlegessége panorámája mellett, hogy itt belelátunk a Bükk legősibb múltjába. Az ősi alapkőzetek ugyanis itt kiemelve és a patakvölgy által feltárva láthatók hosszan a szoros mentén. A variszkuszi hegységlánc közel félmilliárd éves kristályos mészkövén állunk, ami a Kalica-tetőt és a szemközti Eszkála-tetőt alkotja, míg keletre fiatalodó üledékek, homokkövek és palák építik fel a hegyeket.

A Kalica-tető-nyergébe visszatérve keleti irányban kell továbbhaladnunk a K▲ jelzésen, ami bevisz minket a geológiai értékeket és növényritkaságokat rejtő Upponyi-szorosba. Útközben egy kis leágazással a KL jelzéssel megtekinthetjük a Dedevár csekélyke megmaradt falát, ám sajnos itt kilátásunk nincs, pedig közvetlenül alattunk kanyarodik a víztározó.

Az Upponyi-szoros és a Lázbérci-víztározó

A szoros aljára leérve csatlakozunk a Dédes és Uppony közötti országúthoz, amin megérkezik az Upponyba kitért K jelzés; innentől e mentén haladunk Dédestapolcsány felé. Dédesig hazánk egyik leghangulatosabb országútján gyalogolunk, a patak vizéből megszülető Lázbérci-víztározót a túloldali befolyásig követjük. Ugyanis az ivóvíznyerés céljából visszatartott víztömeg két patak vizéből táplálkozik: az Upponyból érkező Csernely-patakból és a Dédestaplocsány felőli Bán-patakból. Maga a gát és az vízmű nem is megközelíthető; az „Y” alakú tározó keleti csúcsánál található, és a tágabb környék ivóvízellátásáért felelős.

A tározó környezete az ivóvíz és az itt megtalálható természeti értékek miatt is fokozottan védett. A tóban élő halakkal és kétéltűekkel táplálkozik és a környék erdeiben költ a ritka fekete-gólya, de vonulási időszakban nagy bukót, északi búvárt és halászsast is láthatunk. A szoros sziklafalán költ a vándorsólyom és az uhu, legnagyobb bagolyfélénk is. A szurdokban található pár sekély barlang, amiből ősi állatok csontjai és az ősember szépen megmunkált kőpengéi kerültek elő.

A szoros elején az égerligeteket átszelő országút enyhén felkapaszkodik a tározó feletti erdőbe, így a torkolatnál hangulatosan az erdőbe ékelődő tavat egyre inkább eltakarja a sűrűsödő lombozat. Az utolsó szakaszon azonban a régi, duzzasztás előtti országúton haladunk a nádasokkal és rétekkel szegélyezett vízfelület mellett. Padok és asztalok kínálnak pihenési lehetőséget a parton. Érdemes megállni és megfigyelni a gazdag vízi világot, a táplálkozó vízi madarakat.

A tó túlvégén a Bán-patak éger- és fűzfaligete mellett hagyjuk el a tározót, és feltűnnek előttünk Bántapolcsány házai. Dédestapolcsány ugyanis Dédes és Bántapolcsány egyesüléséből keletkezett. Nem szükséges átvágni a hosszú településen, hiszen a bántapolcsányi faluközpontban lévő buszmegállónál megérkezünk túránk végpontjához.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Bánhorváti, autóbusz-váróterem megállóig utazunk busszal, ahonnan a túra is indul.
  • A túra végén a Dédestapolcsány, Tó utcai forduló buszmegállótól vagy a Gagarin utca megállótól utazunk vissza. (A Tó utcai fordulónál ér véget a túra, de ide csak néhány busz kanyarodik be, míg a pár száz méterrel messzebb lévő Gagarin utcai megállónál minden járat megáll.)

Getting there

  • A túra Bánhorváti, autóbusz váróteremtől indul és Dédestapolcsány, Tó utcai fordulóba érkezik. Ha nem konkrét buszt néztünk ki a végpontnál, akkor érdemes kimenni a Gagarin utcai megállóig, ahonnan sokkal több busz közlekedik. Ehhez csak tovább kell menni Bántapolcsány főutcáján és balra fordulni a fő elágazásnál, pár száz méter múlva a patak túloldalán található a buszmegálló.

Parking

  • Parkolni a Bánhorváti református templom előtt vagy Dédestapolcsányban a bántapolcsányi bolt előtt érdemes. Busszal mindenképp kell utaznunk, bár a menetidő alig negyed óra a két falu között.

Coordinates

DD
48.231663, 20.504223
DMS
48°13'54.0"N 20°30'15.2"E
UTM
34U 463183 5342168
w3w 
///postage.boxing.issued
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Bükk turistatérkép (északi rész)

Equipment

Évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
17.1 km
Duration
5:05 h
Ascent
624 m
Descent
582 m
Public-transport-friendly Multi-stage route Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly Point to Point

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp