Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Az óhutai erdőkerülő egy napja - avagy barangolás a regéci uradalom szívében

Hiking Trail · Háromhutai-hegycsoport · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    / Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pengő-kő mértani alakzatokat formázó sziklái
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Sólyom-bércről, a távolban Regéc vára
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár
    Photo: Péter Farkas
  • / A Kavicsbánya-rét a hegységre jellemző, hágó laposán ülő kaszáló
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőn
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi erdészház az István-kúti nyírjesben
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Péter-mennykőre vezető ösvény
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét a Nagy-Péter-mennykő előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rákóczi-kő a kuruc világra emlékezik
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óhuta békés főutcáján még a keritésből is gomba nő
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára
    Photo: Péter Farkas
  • / The pond and the foresters' lodge in the birchwoods of István-kút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc vára alatt a Tolcsva patak vízgyűjtője (Czárán-pihenő)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / The castle of Regéc
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Zabarla zuzmófoltos tölgyese
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Solyom-bérc a levegőből
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Viharfelhők a Pengő-kő felett, az irtásrétről kitárul a hegység déli része
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőn
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar előtti csend a Nagy-Péter-mennykőn
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A regéci vár újjáépített palotaszárnya
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Óhuta feletti erdős hátak a Kis-Zabarla rétjéről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyutcás Óhuta a nyugalom otthona
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Regéc felett magasodnak a hegység központjának legnagyobb hegyei
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az István-kúti kulcsosház
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Czárán-pihenő a Tolcsva patak völgye fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szoba a regéci vár visszaépített palotaszárnyában
    Photo: Péter Farkas
  • / Napfelkelte a Nagy-Péter-mennykőről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Birchwoods of István-kút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km István-kúti nyírjes Nagy-Péter-mennykő Regéci vár Sólyom-bérc
A Tokaji-hegység szívében, vízválasztó gerincek találkozásánál járunk, az egykori regéci uradalom központjában, a legmélyebbre nyújtózó völgyek mentén, a fő vízfolyások eredeténél. Az egész hegység leglátványosabb körtúráját tehetjük az Óhuta és Regéc körüli rétek kilátásaival, valamint a legszebb természetes kilátópontok, a regéci Várhegy, a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc panorámájával. A hegyvidéki, erdei hangulatot pedig a központi területek kiterjedt tölgyesei, bükkösei, az egykori hagyásfák matuzsálemi kort megért egyedei biztosítják.
Open
moderate
Distance 25.3 km
8:05 h
1,056 m
1,056 m

Az óhutai erdőkerülő egy tartalmas napját járjuk végig a legmélyebbre vágódó völgyek, legmagasabb gerincek és kilátópontok felkeresésével, ahogy azt a környék erdőmunkáit ellenőrző szakember is tehette az évszázadok folyamán.

Bár maga a település fiatal, alig pár száz éves, Óhuta mégis romantikus, hegyvidéki hangulatot áraszt a zempléni falvakra jellemző nyugodt, természetközeli harmóniával. A szűk völgytalpon meghúzódó, sűrű erdőkkel körbevett egyutcás település a kárpáti tájakat idézi. Az azonosság kézenfekvő, hiszen a Kárpátokhoz tartozó Tokaj-Eperjesi-hegylánc legmélyén a hegységek lakói, felvidéki és galíciai szlávok alapították a falut.

Innen indulunk felfedezőutunkra, a környék vízfolyásainak eredetéhez. A Regéc melletti hegyháton a Szerencs-patakkal a Tiszába ömlő Arka-patak és a Bodrogba rohanó Tolcsva patak vízrendszerének határán járunk, míg a Tokár-tető környékén a Hernád felé induló Ósva-patak és a Bózsvával a Ronyvába tartó Kemence-patak völgyfőjét érintjük. E fontos völgyeknek kitüntetett szerep jutott a környék erdőségeinek kitermelésében. A 20. század elején a kisvasút is hosszan felnyújtózott rajtuk: amit a huták nem emésztettek fel, azt a trianoni határokkal erdői nagyját elvesztő ország faéhsége kebelezte be. A tarolás hanyagságához elkeserítő méreteket társultak; ezért az elmúlt 100 év az erdészet és az egykori tulajdonosok részéről a lassú gyógyításról szólt.

Az erdőkerülők nyomába eredve a fő útvonalak és hágók mellett a legjobb kilátópontokat is felkeressük. Regéc Várhegyéről a központi hegytömegre, a Nagy-Péter-mennykőről az északi erdőségre, míg a Sólyom-bércről a Tolcsva patak völgyrendszerének legnagyobb részére nyílik kiváló rálátás. Az elmúlt kétmillió évet tarkító jégkorszakok fagyhatása bontogatta ki azokat a vulkanikus anyagú sziklaformákat, amelyek a természetes kilátóhelyeket hordozzák. Ezeken a magaslati terepeken a panoráma mellett különleges klíma honol, melynek következtében ritka természeti értékeket rejt a táj. A Nagy-Péter-mennykőn és az István-kúti nyírjesben hazánkban ritka áfonyás található.

A kiterjedt, mohás aljú bükkösökben, valamint az öreg hagyásfáktól fenséges tölgyesekben csapadékos időjárás után gombaszőnyeg fogadja az erdőjárót. Tudta ezt és gyűjtötte a gombát a környék lakossága is, ahogyan azt az erdőn dolgozók ma is teszik. Nem ritka, hogy a faszállító teherautóból kipattanó favágók gyorsan átpásztázzák a legjobb helyeket - mint ahogy az is megesik, hogy a turisták gombával tömik meg hátizsákjukat, kosarukat.

A vidék gazdagságát állatvilága is bizonyítja. Ha csendben járunk, szinte biztosan láthatunk őzet, szarvast, a sziklás, köves vidékeken mufloncsapatot. Középhuta felett, a Soltész-hegy oldalában lőtték azt a 22-es szarvasbikát, amelynek trófeája Berlinben aranyérmet kapott a vadászati kiállításon. Ha szeptemberben járjuk a térséget, hangos az erdő a szarvasok nászénekétől - annak ellenére is, hogy a nagyragadozók jelenléte miatt kevesebbet és rövidebb ideig bőgnek a bikák.

Ugyanis hazánkban ide települt vissza először a szürke farkas a 20. század végén, ahogy a hiúz is lakója a meredek, sűrű erdőknek. A hegység kárpáti összeköttetésének köszönhetően sok hegyvidéki faj húzódott le a nagyobb hegyekből. Hamvasszürke nagytestű ragadozó madarunk, az uráli bagoly legnagyobb hazai populációja él itt. A parlagi és szirti sas is jelen van pár példánnyal, míg hollót vagy ölyvet szinte mindig láthatunk az erdők felett portyázni. A Tolcsva patak völgyében található, erdőmélyi fészkelőhelyéről jár le vadászni a Bodrog árterére a fekete gólya. E völgy felett vitorlázó, rendkívül ritka és érzékeny nagytestű madarunk érzékelteti, hogy itt még nem emésztett fel minden értéket a természet és a civilizáció folytonos küzdelme.

Author’s recommendation

  • Mindenképp érdemes a környéken megszállni és ráhangolódni a vidékre. A három hutatelepülés bármelyikében találunk kiadó szobát, házat, ahol átélhetjük az erdők között megbúvó falvak nyugalmát. Háromhuta remek szálláshelyeket kínál az árnyas Tolcsva patak völgyében, így Középhután, a kiindulópontunk mellett is vendégházak sora közül választhatunk. A nyári idényben, ünnepek alatt foglaljunk előre a népszerű turistacélpontban!
  • A túra bevezetésére előző nap, vagy akár levezetésképpen a következőn érdemes bejárni az Óhuta körüli tanösvényeket. Meglepően változatos, hangulatos a táj itt a hegység szívében, és sok vonásában az erdős Kárpátokat idézi.
  • Nem véletlen a Nagy-Péter-mennykő elnevezése. A környék legjobb kilátópontjának magasba nyújtózó andezitfalait a villámok is előszeretettel találják meg. Jó tudni, ha vihart kapunk itt a hegygerincen, a közeli Pengő-kő áthajló sziklatornyai menedéket nyújthatnak a felhőszakadás elől, de még jobb, ha az István-kúti gerendaház teraszán vagy a Mlaka-rét esőbeállójánál tudjuk magunkat meghúzni. A hegyháton elemi erővel csaphat át a vihar, jobb az ilyen helyzetekre felkészülve észben tartani a menedékeket.

  • Ha tömegközlekedéssel utazunk, vigyázzunk a menetrenddel, mert nem minden busz megy be Óhuta központjába, egy részük csak az elágazásnál áll meg. Ezt tartsuk észben, amikor lejövünk a hegyről, és ennek megfelelően kanyarodjunk vissza Óhutára, vagy le a Tolcsva patak völgyébe.

  • Regéc mellett haladunk el, de ha fogyasztanánk valamit a büfében, rövid kitérővel a K és P jelzésen továbbsétálva betérhetünk a kicsiny településre. A falu közepén található elágazástól csak vissza kell kanyarodnunk az országúttal Óhuta (Tolcsva) irányába, hogy a gerincen csatlakozzunk eredeti nyomvonalunkhoz. Szezonban a regéci várnál is kapunk enni- és innivalót a beléptető melletti büfében. A nyitvatartásról mindig (különösen szezonon kívül) tájékozódjunk előre!

  • Útban a hutafalvakba, dél felől a vulkánok közé kanyarodva áthaladunk a patinás hegyaljai településen, Tolcsván. A boráról, történelméről híres faluban érdemes megállni egy pihenőre, akár a központi Waldbott-kastély kávézójában, akár a bormúzeumban, vagy a középkori eredetű katolikus templomnál. A különleges, hagymakupolás templomban a szent koronát is őrizték a hódoltság idején.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: November 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pengő-kő, 712 m
Lowest point
Regéc, országút, 230 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A túra hossza miatt érdemes élelemmel, energia-utánpótlással felszerelkezve elindulni. Vizet csak az István-kútnál tudunk biztosan szerezni, túl a túra felén.
  • A sziklás kilátópontoknál óvatosan mozogjunk a peremeken! A zuzmós sziklák csúszósak lehetnek, a görgeteges sziklafelszínen is könnyen megcsúszik a bakancs.

Start

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló (257 m)
Coordinates:
DD
48.378466, 21.398082
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.1"E
UTM
34U 529477 5358443
w3w 
///replicating.overhears.furnish

Destination

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Óhutáról a P◼ jelzésen indulunk nyugatnak a Zabarlán át a regéci vár irányába.
  • A P jelzésekkel érkezünk a regéci vár alá.
  • Regéc várába egy rövid kitérővel kaptatunk föl a PL jelzésen.
  • Visszatérve a P jelzésen folytatjuk utunkat a vár alatt egy elágazásig.
  • Az elágazásból egyenesen, a Z kerékpáros jelzésen jutunk az országútra.
  • A Z jelzésen jobbra indulunk, és felkapaszkodunk a Kavicsbánya-rétre.
  • A hegyháton jobbra az Országos Kéktúra K jelzését követjük.
  • Jobbra rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Pengő-kőhöz.
  • Tovább indulunk a K jelzésen.
  • Balra a K▲ jelzésen sétálunk ki a Nagy-Péter-mennykőre, majd visszatérünk a Kéktúrára.
  • K jelzésen gyalogolunk az istván-kúti kulcsosházhoz.
  • A ház mellől egy hurokkal, a K● jelzésen kitérünk az István-kúthoz, majd elsétálunk a vadászházhoz.
  • A vadászháztól ismét a K jelzést követjük a Mlaka-rétre.
  • A Mlaka-réttől a K▲ jelzésen látogatjuk meg a Sólyom-bércet, ahonnan visszatérünk a Mlaka-rétre.
  • A Mlaka-rétrőlS jelzésen ereszkedünk le Háromhuta völgyébe.
  • A patakon átkelve, az aszfalton jobbra indulunk (Z kerékpáros jelzés).
  • Az út balkanyarja után balra, a nehezen követhető, piros C betű formájú jelzésen felkapaszkodunk a Czárnán-pihenőhöz, és ugyanezen a jelzésen sétálunk tovább a háromhutai elágazásig.
  • Az elágazástól Óhuta felé az aszfalton, a Z kerékpáros jeleket követve sétálunk vissza kiindulópontunkra.

A túráról részletesen:

Pirkadat a huták felett

Hajnalban csendes a falu: az erdőn dolgozók kis csoportjai már kirajzottak a környékre, hogy az első fénysugarak már fadöntés közben találják őket, a többiek pedig még visszadőltek, vagy a házban serénykednek - már aki megmaradt az eredeti háromhutai lakosságból. Elődeiket még a Rákóczi-időkben a fejedelem telepítette ide a Kárpátokból, Galíciából. Az utóbbi évtizedekben a legtöbben városokba költöztek, csak néhányan maradtak az idővel egyre inkább üdülőhellyé váló falvakban.

A párás patakvölgyben indulunk nyugat felé a regéci országút aszfaltcsíkján, amely tekervényes szalagjával belesimul a mély fekvésű terepbe. A P◼ jelzés hangulatos ösvénye a Zabarlákon át Regécre, a Várhegy alá vezet a Huta-völgyi- és a Mély-patak találkozásától, a falu határából. A vízfolyás fölött ívelő kis fahídon átlépünk a Zabarla oldalába, melynek keleti gerincén megkapjuk reggeli áldásunkat, a kelő nap első sugarait. Meredek a kaptató, de a hegytető ligetes rétjei és a napsütötte tisztások erőt adnak a kapaszkodáshoz. Öreg hagyásfák, mohás és zuzmós törzsű tölgymatuzsálemek között érkezünk a hegytetőre, a meredek letörés pereméhez, ahonnan utunk során először visszapillanthatunk a megtett útra, a „huták völgyére". A sűrű erdőkkel borított hegyvidéken még a házak is az erdőből nőnek ki, mint rozsdabarna gombák a zöld mohaszőnyegből.

A Kis-Zabarla kaszálókkal csinosított vidékén a harmatos fűben futó párhuzamos szekérnyomon vágunk át. A nagyobb Zabarlán már bekebelez az erdő; a Tölgyes-tetőt kerülve pedig ráfordulunk a Serfőző-patak forrásvidékére, ahol bükkösök moha- és gombaszőnyegét keresztezve kapaszkodunk fel a regéci Várhegy alá.

Öreg tölgyfák között szegődünk a Szent Erzsébet zarándoklathoz a Rákóczi-turistaúton, amelynek P jelzése hamarosan kiegészül az Országos Kéktúra K jeleivel. A várat ostromló meredek ösvényhez érkezünk, balra ráfordulva gyökerek fonatán, természetes lépcsőfokokon vesszük be a Regéci várat a KL jelzést követve.

A különösen meredek, sziklás csúcs egy vulkán kürtőjéből megmaradt andezitláva nyak, amely körül a tűzhányó nagy része már lepusztult. Körötte található a vulkán kalderája, azaz a berogyott, erodált krátermaradvány, azaz a Regéci-medence.

Az évszázados falak közé lépve fülünkbe csenghet a kuruc induló, a bujdosó fejedelmet, a dicső Rákóczi-időket sirató régi dallam. Kora gyermekkorát töltötte itt a fejedelem, a szabadságharc alatt azonban már csak romjaiban láthatta az egykor délceg fellegvárat. Nem hiába épült ide még az Árpád-korban az Abák erődítése: falairól adódik a környék legteljesebb panorámája. Belátunk a Hernád és a Bodrog völgyébe, valamint a kettő között elterülő hatalmas, erdővel borított hegyvidékre. Alattunk hosszan húzódik a Tolcsva patak völgyrendszere, eddigi utunk erdős szalagja, és vulkáni eredetű kúpok sorozatát vehetjük szemügyre a Gergely-hegytől egészen a Sátor-hegyekig. E vidék központi részét vesszük most célba.

Keresztül a hegység meridiánján: Regéctől a Mlaka-rétig a vízválasztón

A Rákóczi-turistaút P piktogramjaihoz visszatérve folytatjuk utunkat észak felé. Hamarosan ez az Országos Kéktúrával együtt lekanyarodik Regécre, de mi egyenesen haladunk tovább a murvás úton a Z kerékpáros jelzésen. A Regéc és Óhuta közötti nyereg széles, rétekkel nyitott térségén vágunk át, majd az országúton a Z jelzés kacskaringós vonalát követjük jobbra, a kaszálókon át - a regéci vár őrző tekintetétől kísérve. A Huta-völgyi patak forrásvidékét közel szintben keresztezzük, eleinte még a kaszálók szélén, majd az erdőbe térve csatlakozunk a völgyeket és gerinceket kerülgető dózerúthoz - a legnagyobb kanyart azonban levágjuk a Rákóczi-völgyben felkapaszkodó erdei úton. A fejedelem címerével ellátott, nagy andezitmonolit és a felette ligetes térségben fakadó Rákóczi-kút is a kuruc időket idézi.

A forrásoktól vizenyős terület felett visszacsatlakozunk a már a csúcsrégióhoz közel kanyargó dózerúthoz, melyen feltáróutak csomópontjához érkezük. Habár a jobbra, felfelé tartó jelzetlen úttal egyenesen megérkeznénk a gerincre, mi most balra kerüljük a Tokár-tető tömbjét a Mély-patak forrásvidéke felé, a Pengő-kőre tartó nyomon.

A hosszú Kavicsbánya-réten érkezünk a nyeregbe, ahol a Tolcsva és az Ósva-patak völgyrendszere találkozik. Alig pár száz méterre innen, a Tokár-tető keleti oldalából pedig már a Kemence-patak táplálkozik. A körbejárt Tokár-tetőt így tekinthetjük a hegységrész központjának, ugyanis mindhárom meghatározó vízfolyás eredete a tömbjéhez kötődik.

A Kavicsbánya-rét laposán csatlakozunk ismét az Országos Kéktúrához, melynek K jelzését innen (jobb felé) hosszan követjük a Mlaka-rétig. A Tokár-tető túloldalán a Pengő-kő sziklái mellett visz az út; a K▲ jelzésen alig száz méteres kitérővel megtekinthetjük a hegytető különös sziklaalakzatait. A szabályos formájú kompozíciók mintha építőkocka elemeiből összeállított tornyokként emelkednének a piciny csúcson. Ez túránk legmagasabb pontja, de kilátást már nem ad, a környező bükkös túlnőtte a sziklákat. Ellenben a Pengő-kőt követő szakaszon kiterjedt irtásról tekinthetünk a regéci várra és környezetére.

A szomszédos völgyfőbe átkanyarodva a Pin-kút feletti réthez érkezünk, ahol bal felé ismét rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen, immár a Nagy-Péter-mennykőre, a hegység impozáns kilátóbástyájára. A réten átvágva, majd erdőben kapaszkodunk fel, a tekintélyes bükkös egyre kövesebb, ahogy a csúcshoz közelítünk. Aztán szinte „elszakad" a hegy, és alattunk pár ugrással a mélybe zuhan a féloldalas hegytető.

700 méter feletti magasságával a hegység egyik legmagasabb természetes kilátópontja a Nagy-Péter-mennykő. Északon a Kemence-patak szerteágazó völgyrendszere szabdalja részleteire a tájat, az erdőkkel takart vulkáni kúpok hosszan hullámoznak körülöttünk. Meghatározó látvány a szemközti Csattantyú-hegy és a mögötte húzódó Nagy-Milic széles csoportja, mely az egykor szilaj tűzhányók kitörési központjának hagyatéka.

Visszatérve a K jelzésre egy újabb kanyarral beereszkedünk az István-kúti katlanba, az egykori erdészházhoz, rétek szövevényébe. A hegyi idillt, a mesebeli hangulatot a ligetes tisztás közepén álló gerendaházikó teszi teljessé, mellette kis tóba gyűlik a ház mögötti forrás vize. Az árnyas pagony a szomszédos kőház egykori tulajdonosait szolgálta, itt kaszálta állatainak a szénát az erdész. Az 1970-es években felhagytak a kaszálással, így az erdő vissza is vette volna birtokát, de a tisztásokon élő védett növények és állatok megtartásának érdekében a cserjéket kiirtották, azóta pedig rendszeresen, évente lekaszálják a területet. A kulcsosháznál ágazik ki a K● jelzésű ösvény az öreg bükkfák árnyékában megbúvó István-kúthoz, ahol minden időszakban friss vízhez juthatunk. A forrás környezetét óvó véderdő tekintélyes bükkfa matuzsálemekből áll; nyugodt, meghitt erdei hangulatot áraszt a szürke bükktörzsek temploma.

Az István-kúti nyírjes zöldellő ligetén átvágva, a nyeregtől széles dózerúton érjük el a Mlaka-rétet, a hegyhát másik védett kaszálóját. Bár a csábítás erős, hogy a következő kilátópontot, a Kerek-kőt is megnézzük, hiszen alig egy kilométernyire található, de a Nagy-Péter-mennykőről már láthattuk az északi tájakat. Közel van azonban a Tolcsva patak völgyének legszebb kilátópontja, a Sólyom-bérc.

A Sólyom-bérctől Óhutáig

A nyírfacsoportokkal tarkított rét túlvégén egy ösvény ágazik le jobbra a K▲ jelzéssel a szemközti bükkös lejtőre. Mohos andezitgörgetegek között kaptatunk fel a sziklás hegygerincre, melynek túloldalán drámai hirtelenséggel tárul ki a táj a tornyok tetejéről. Szemközt sűrű tölgyesekkel takart hegygerincek húzódnak hosszan Óhuta irányába, a mélyen alattunk bevágódó Tolcsva patak völgyébe. A házakat nem látjuk, ellenben a völgyet hosszan pásztázhatjuk, egész a hegyeken túli Bodrog árteréig. A Regécig húzódó, masszív vulkáni hegysor is kibontakozik, mely a Várhegy impozáns tömbjével zárul.

Visszatérve a Mlaka-réthez jobbra fordulunk a köves hegyoldalba vágott dózerúton, és dél felé folytatjuk utunkat a S jelzésen. A Kis-Pockála nyergénél rákanyarodunk a Nagy-Királyos oldalára, és lendületes szintvesztéssel beereszkedünk a Tolcsva patak völgyébe.

Középhuta alvégén érkezünk a völgytalpra a patak fölött átívelő fahídon. A körtúra bezárásához még bő két kilométert kell megtennünk, eleinte a völgy aszfaltján, a Z kerékpáros jelzésen. Az égerfákkal benőtt árnyas patakvölgy, a gyermek Tolcsva patak gyökerek közti játéka hangulatos befejezése a hosszú túrának. Amennyiben van még energiánk, és a monoton aszfaltsétát is kihagynánk, alig pár száz méterre balra, a nehezen követhető, ritkásan felfestett piros C jelzésen térjünk ki a hegyoldalba, egy benőtt erdei úton. Bár a túra számos kilátópontján már kémleltük a vidéket minden irányban, a Czárán-pihenő és az Éles-bérc kilátópontjai markáns hangulattal bírnak.

Szövevényes, fenyőerdei ösvényről érkezünk ki a hegyoldal tűlevelűekkel övezett kaszálórétjére, melynek felső végén pad fogad, a Czárán-pihenő. Az erdélyi természetjárás nagy alakjáról elnevezett helyszín valóban erdélyi tájakra emlékeztet. A környező fenyveseken túl sűrű erdővel fedett, meglepően vad formavilágú bércek vesznek körül. Szemben a Nagy-Királyos tekintélyes kúpja domborodik, míg a mélyen bevágódó Tolcsva patak völgye felett, a nyugati látóhatárt magasan meghaladva a regéci vár trónol. A réttől jobb felé, egy régi dózerúton oldalazunk. Egy kis tisztás elágazásánál balra tart a szintút az Éles-bércre, amelynek sziklás, meredek taréján leereszkedve, majd köves keréknyomon találunk vissza a völgybe, a Huta-völgyi- és a Tolcsva patakok összefolyásához.

A 19-20. század fordulóján itt állt az utolsó üveghuta, amely előtte az egész völgyet végigjárta, és közvetve benépesítette. Sokáig kocsma is működött itt, a kilométereken elnyújtott település geometriai középpontjában; mára pár ház és egy panzió maradt csak. Az utolsó kilométeren, a völgy legtágasabb vidékén, az egykori szántók füves laposán érjük el Óhuta házait a Z kerékpáros jeleken (az aszfaltot követve). A csendes falun végigsétálva érkezünk vissza kiindulópontunkhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Óhutára busszal utazhatunk, ami az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról indul (Vámosújfaluból). A buszok egy része nem megy be Óhutára, csak a Tolcsva-patak völgyének elágazásához, amely szintén a túra része.

  • A túra kezdő- és végpontja a Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló.

Getting there

  • A túra Óhuta központjából, a buszmegálótól indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parking

  • Óhuta központjában, a túra kezdő- és végpontjánál a közért és a kocsma előtt parkolhatunk.

Coordinates

DD
48.378466, 21.398082
DMS
48°22'42.5"N 21°23'53.1"E
UTM
34U 529477 5358443
w3w 
///replicating.overhears.furnish
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő, enni- és innivaló, navigációhoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
25.3 km
Duration
8:05 h
Ascent
1,056 m
Descent
1,056 m
Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp