Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Az Öreg-kő és a Kőszikla: a Gerecse északi rögei

Hiking Trail · Keleti-Gerecse · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A mogyorósbányai Kőszikla édesvízi mészkő sziklái
    / A mogyorósbányai Kőszikla édesvízi mészkő sziklái
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mária-kút szépen gondozott lourdi szentélye
    / A Mária-kút szépen gondozott lourdi szentélye
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Baits-barlang gömbfülkékkel ásító torka
    / A Baits-barlang gömbfülkékkel ásító torka
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erre gyere, ne menj arra: a nyolcast formáló túra csomópontja
    / Erre gyere, ne menj arra: a nyolcast formáló túra csomópontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat emléktáblája a csillagásztáborok helyszínén
    / A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat emléktáblája a csillagásztáborok helyszínén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Országos Kéktúra vándorútja a Gerecse rögjei között
    / Az Országos Kéktúra vándorútja a Gerecse rögjei között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az árnyas Mária-forrás Péliföldszentkereszt mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg-kői panoráma: tölgyesek és szántók találkozása
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10

A kelet-gerecsei mészkőrögök leglátványosabb képviselője, a remek kilátást kínáló, barlangokkal zegzugos, misztikus Öreg-kő és a hegyből kioldott mészanyag újjászületése, a különleges mésztufa sziklában tetőző Kőhegy látványos túrára csábít ezen a félreeső vidéken.

open
easy
10.8 km
3:30 h
477 m
477 m

Túránk a Gerecse tömbjének előterében sasbércszerűen kiálló, szigetszerű mészkőrögökön kalandozik, betekintést nyújtva a hegység geológiai folyamataiba és a hely lelkiségébe. A fekvő nyolcast formáló túraútvonal a környék legszebb és legérdekesebb helyeit járja végig, esszenciába sűrítve a Gerecse hangulatát.

Kiindulópontunk, a péliföldszentkereszti kolostor nem véletlenül épült pont erre a  helyre: a szelíden hullámzó táj békét és harmóniát áraszt. A szerzetesek elvonulását, természetben való elmélyülését segítette a gerecsei rögök ölelésében fekvő, erdőkkel, ligetekkel borított medence meghittsége. Ha figyelmesen, letisztult érzékekkel járjuk e vidéket, mi is megtapasztaljuk ezt a különleges hangulatot.

Author’s recommendation

  • Az útvonal nyolcast formáló körtúra jellege miatt részekre bontható, és aktuális igényünk, erőnlétünk szerint alakítható.
  • Ha tömegközlekedéssel érkezünk, érdemes megfontolni, hogy a jobb csatlakozással rendelkező Mogyorósbányáról indulunk. Ebben az esetben  érdemes a túrát ellentétes irányban bejárni, és a Kőszikla kilátópontjától a bajóti Öreg-kő felé, Péliszentkeresztre leereszkedni.
  • Az Öreg-kő barlangjainak felfedezéséhez vigyünk magunkkal lámpát, hogy az üregek belső zugait is feltérképezhessük!
  • A túra során két kilátópontot is érintünk, ahonnan a Duna völgye és a Gerecse északkeleti rögei tűnnek elő. Ennek megfelelően érdemes a túrát tiszta időben bejárni, amikor élvezhetjük a panorámát.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: 06 14, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Altitude
355 m
151 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Ha a bajóti Öreg-kő barlangjainak belső zugaiban járunk, legyünk körültekintőek a barlangi környezetben! A sziklák a lecsapódó pára miatt szinte mindig nedvesek, csúszósak, így a Jankovich-barlangban legyünk óvatosak a sziklás peremek közelében! A Szalay-barlangban különösen figyeljünk a mennyezet sokszor valószerűtlenül lecsüngő formáira! Sisak nélkül egy hirtelen mozdulat miatt komolyabb sérülést is szenvedhetünk a sziklaélekkel való találkozáskor.
  • A sziklás kilátópontoknál óvatosan közlekedjünk a mély repedésekkel szabdalt kőzetfelszínen! Különösen nedves időben a sziklaperemekről könnyen lecsúszhatunk, tehát figyelemmel és kellő elővigyázatossággal közelítsük meg a meredek letöréseket!

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

 

Start

Péliföldszentkereszt buszmegálló (159 m)
Coordinates:
Geographic
47.708323, 18.589376
UTM
34T 319171 5286697

Destination

Péliföldszentkereszt buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Péliföldszentkeresztről az Országos Kéktúra K jelzését követjük a bajóti Öreg-kő lábánál lévő pihenőig északnyugati irányba, Mogyorósbánya felé.
  • Kitérőt teszünk az Öreg-kő oldalában lévő barlangokhoz a Kjelzésen az Öreg-kői pihenőtől.
  • A pihenőtől Mogyorósbánya felé ismét az Országos Kéktúra K jelzését követjük a Mogyorósbánya feletti nyeregig.
  • A nyeregtől a K+ jelzésen haladunk keleti irányba a Kősziklához.
  • A kilátóponthoz egy jelzés nélküli rövid ösvényen érünk a K+ és a K jelzés kereszteződésétől északkeleti irányban. Ugyanezen az ösvényen kell visszajönnünk az elágazáshoz.
  • A Kősziklától Mogyorósbányára az Országos Kéktúra K jelzésén ereszkedünk le és haladunk tovább dél felé a falu feletti nyeregig.
  • A nyeregből a Mária-úttal együtt haladó K+ jelzést követjük Péliföldszentkeresztre.

A túráról részletesen:

Péliföldszentkeresztről az Öreg-kőre

Utunk Péliföldszentkereszt buszmegállójától indul az Országos Kéktúra K jelzésén a Szalézi rend kolostoregyüttesén keresztül. Az Árpád-kortól lakott települést Peel néven említik először 1243-ban. A török időkben a környékbeli falvak sorsával osztozva elnéptelenedett, és csak a 18. század közepétől települtek be szerzetesek Bakóczy Ferenc hercegprímás jóvoltából. Az újjáéledt templomban és a köré épített kolostorban először nazarénusok, majd pálosok, végül a 20. század elejétől a Don Bosco szellemiségét követő szaléziek tevékenykedtek. A torinói alapítású rend „az anyagi vagy lelki szükségben lévő leány ifjúság keresztény nevelését” tűzte ki célul.  Főként oktatással és karitatív tevékenységgel segítettek a társadalom szélére sodródott fiatalságnak, hitet és életcélt adva számukra. A világháború után a kommunista rendszerben elkobozták a kolostort, ahol ezután vájárképző iskola és internátus működött, illetve a helyi téesz vadászháza lett a teológia épületéből. A rendszerváltással azonban visszakapták a szaléziek jogos tulajdonukat; az újjászerveződő rend képviselői gyarapodó szerzetesi állománnyal és intézményrendszerrel országszerte segítik a rászoruló fiatalokat.

A kolostor öreg fákkal övezett épülete után pár száz méterrel, a lourdi barlangszentéllyel kialakított szent kúthoz érkezünk. Nem csak a szerzeteseket, de az itt keresztülhaladó turistákat is megérinti a hely lelkisége. Érdemes pár percre elidőzni a gondozott rét szélén csobogó forrásnál: igazi béke honol az árnyas völgy szegletében. Ajánlatos hűs forrásvízzel feltöltve továbbindulni, megkezdve a lassú kapaszkodást az Öreg-kő erdővel borított tömbje felé. A völgyből kikanyarodva szántók és kaszálórétek között haladunk az egyre felénk magasodó, sziklafalban csúcsosodó hegy irányába. A hegylábi tölgyerdőben hamarosan elérjük az Országos Kéktúra éles kanyarjánál kiépített pihenőhelyet, ahonnan mindenképpen érdemes egy rövid kitérővel felkeresni a sziklás hegyoldal rejtett kincseit.

A bajóti Öreg-kő izgalmas képződményei

Az Öreg-kő egyre meredekebb oldalában lépcsőkkel támogatott ösvényen haladunk felfelé a KΩ jelzésen. Az első jobb oldali leágazásnál az Öreg-kői 1. számú zsombolyhoz jutunk, melynek vasráccsal lezárt bejáratát tekinthetjük meg a meredek, sziklás hegyoldalban. A rácsozat minket is véd a szakadékszerűen mélybe zuhanó aknabarlang veszélyes kürtőjétől, illetve maga a barlang is fokozott védettséget élvez az itt található képződmények miatt. Számos érdekes barlangi ásványkiválás, mint a karfiolszerű kalcit- és aragonitkristályok mellett az egykor Európa-hírű, nagyra nőtt, táblás baritkristályok már csak elvétve láthatóak a barlang falán.

Az eredeti ösvényhez visszatérve és a meredek hegyoldalban tovább kapaszkodva érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A környező fatörzseket egyre nagyobb foltokban borítja vastag moharéteg a nedves mikroklímának köszönhetően. A meredek hegyoldal sziklákkal övezett bevágása egyre jobban bezárul a felénk magasodó szirt árnyékában - végül a párás, hűvös levegőt szolgáltató barlangok előterébe érkezünk. Először a kisebb, egyetlen gömbfülkéből álló Baits-barlang mellett haladunk el, majd balra tovább, a sziklafalhoz érve különös látvány tárul elénk. Az utunkat kísérő szikla egy hatalmas boltívben tetőzve egyszeriben felénk borul, és a hegyoldalból kibontakozik a Jankovich-barlang tekintélyes méretű, különleges sziklaképződménye. A drámai formákat és méreteket kiemelve, a barlang mennyezetéből egy szabályos kerek ablak nyílik az égboltra, természetes fénnyel megvilágítva a tágas sziklacsarnok belsejét. A falakon jól megfigyelhetjük a hegyet alkotó dachsteini mészkő rétegződését, mely 1-2 méter vastag vízszintes sávokban épül egymásra. A barlang belső zugaiban a feltörő melegvizek kürtőszerű üregeket oldottak a mennyezetbe, melyeket a nyári időszakban denevérek szülőkolóniái népesítenek be. A védett, sötét zugokban összegyűlt és az ifjú nemzedéknek életet adó denevérek orrfacsaró jelenlétükkel fontos alapkövei a barlangi ökoszisztémának. A nyári aktivitás miatt felhalmozódó guanót egykor értékes nyersanyagként termelték a Gerecse belső vidékeinek barlangjaiból, mint a lőporgyártáshoz szükséges foszfor alapanyagát; jelenleg a gombák, bogarak és egyéb lebontó szervezetek életfeltételeit biztosítja. Legyünk kíméletesek a jelen lévő törékeny ökoszisztémával és ne háborgassuk az itt lakókat!

A Jankovich-barlangtól vissza, a Baits-barlang előtti elágazásban letérve, ha a köves lejtőn szintben oldalazó ösvényt követjük, némi harántolás után elérjük a Szalay-barlang hangulatos kis tisztásról nyíló bejáratát. Az összesen 40 méter hosszúsággal rendelkező barlang felfedezése igazi kaland. A gömbszerű termek sorából álló zegzugos járatrendszer bejárásához vigyünk magunkkal lámpát! A még természetes fénnyel megvilágított bejáraton és az első teremben is jól látszik a barlang kialakulásának földtani háttere. Az olykor több méteres, egymásba harapó oldási üstök sora alkotja a barlang járatait, melyet a repedések mentén feltörő meleg vizek oldottak ki szabályos gömb alakban a hegyet felépítő tömör mészkőből. A legnagyobb ilyen gömbüst közel 3 méter átmérőjű a hátsó terem mennyezetében.

A barlang előtti tisztás szélén remek kilátópont nyújt panorámát az Öreg-kő oldalára, az alatta húzódó erdőkre, jó időben a Keleti-Gerecse mészkőrögeitől a Pilisen át a Börzsöny vulkáni kúpjáig. Miután visszaereszkedtünk a K és a K jelzés kereszteződésénél lévő pihenőhöz, tovább folytatjuk utunkat az Országos Kéktúra ösvényén keleti irányban.

A Mogyorósbányai Kőszikla és környéke

Az Öreg-kő lábánál elterülő hangulatos tölgyerdőben leereszkedve, egy rét keresztezése után szántóföldek és erdők határán érkezünk a Mogyorósbánya feletti nyeregbe, ahol a K+ jelzésen kell továbbmennünk a Kőszikla irányába. Pár száz méter enyhe emelkedő után kiérünk a Látó-hegy nyitott platójára. A név beszédes: valóban remek panoráma nyílik a környező hegyekre az erdei fenyőkkel tűzdelt ligetes fennsíkról. A K+ jelzést csak nyomokban tartalmazó útról egy szántó túlsó felén kanyarodunk a Kő-hegy irányába, és rövidesen felérünk a fenyőcsoportokkal tarkított tetőre.

A K+ és a K jelzés kereszteződésénél emléktáblához érünk, mely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát. A táblától alig pár tíz méterre jelzetlen, de jól kijárt ösvényen jutunk ki a Kőszikla mészkőszirtjeihez, ahonnan mi is körbetekinthetünk a tájon. Az Öreg-kőhöz hasonló a kilátás, csak kicsit közelebbről szemlélünk mindent: a gerecsei rögöket, a Dunát, Esztergomot és  a lábunk alatt sorakozó tokodi pincék tarka présházait.

A hegy érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Több millió évvel ezelőtt ugyanis az ősi Gerecsében, a mélybe szivárgó csapadékvizek által feloldott mészanyag a nagyobb hozamú forrásokon keresztül a felszínre bukkanva kicsapódott, létrehozva a mai Kő-hegy anyagát. Ahogy azt a mészkőhegységekben ma is megfigyelhetjük, a források körül elhalt növényi törmelék a vízbe esve meszes réteggel bekérgeződik. Később maga a növény elrohad, de lenyomata megmarad a kőzetben, így egyedi mintázatú, lyukakkal teli szikla alakul ki az egykori forrás emlékeként. Bár a helyet kevesen ismerik, és még kevesebben keresik fel, Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni.

Az elágazáshoz visszatérve a K jelzésen nyugat felé leereszkedünk egy löszbe vágódott mélyúton Mogyorósbányára. A múlt században a falu északi határában bányák nyíltak a kőszénvagyon kitermelésére, melyet vasúton szállítottak tovább. A péliföldszentkereszti vájár iskola tanbányája is itt volt, melyet még a Rockenbauer Pál által forgatott kultikus Kéktúra-filmben üzemelő állapotában láthatunk. A rendszerváltással a bányákat bezárták, a síneket felszedték, ma már csak a falu főutcáján felállított emlékmű emlékeztet az egykori bányász múltra.

Mogyorósbánya főteréről dél felé indulunk tovább a falu feletti nyeregbe, ahová egy kikövezett, löszbe vágódott mélyúton érünk. A nyereg ismerős, mivel az Öreg-kő és a Kőszikla között már jártunk erre, csak most a K+ jelzés Péliföldszentkeresztre vezető ágát választjuk, melyen szántókat keresztezve kényelmesen visszasétálunk utunk kiindulópontjához.

Public transport

  • A túra Péliföldszentkereszt autóbusz megállóhelytől indul és oda is érkezik vissza. Sajnos csak kevés busz jár erre, de lehetőségünk van a nyolcas alakot formáló körtúrát egy másik pontjáról indítani, így a jobb tömegközlekedéssel rendelkező Mogyorósbányáról indulhatunk és oda is érkezhetünk vissza.
  • Ha Mogyorósbánya felől járjuk be a túrát, akkor a falu főterén, a Mogyorósbánya, községháza megállóhelynél kell leszállnunk.

Getting there

  • A túra a Péliföldszentkereszt autóbuszmegállóból indul és oda is érkezik vissza.
  • Ha Mogyorósbányáról kezdjük a túrát, akkor a falu főterén áthaladó K jelzés keresztezi a Mogyorósbánya, községháza megállóhelyet.

Parking

  • Péliföldszentkereszt a Bajót és Tokod közötti országút mentén található, Bajót közigazgatási területén. Parkolni a templomhoz vezető út elágazása előtti kanyar mellett, a murvás parkolóban vagy a péliföldszentkereszti templom mögött tudunk.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A Gerecse turistatérképe

Community

 Comment
 Current condition
Publish
  Back to edit
Set point on map
(Click on Map)
or
Best deal:
The point is movable directly on the map
Delete X
Edit
Cancel X
Edit
Change geometry on map
Videos
*Mandatory field
Publish
Please enter a title.
Please enter a description.
Status
open
Difficulty
easy
Distance
10.8 km
Duration
3:30 h
Ascent
477 m
Descent
477 m
Loop Multi-stage tour Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Faunistic highlights Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.