Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

Az Öreg-kő és a Kőszikla: a Gerecse északi rögei

Hiking Trail · Keleti-Gerecse · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A mogyorósbányai Kőszikla édesvízi mészkő sziklái
    / A mogyorósbányai Kőszikla édesvízi mészkő sziklái
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Mária-kút szépen gondozott lourdi szentélye
    / A Mária-kút szépen gondozott lourdi szentélye
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Baits-barlang gömbfülkékkel ásító torka
    / A Baits-barlang gömbfülkékkel ásító torka
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Erre gyere, ne menj arra: a nyolcast formáló túra csomópontja
    / Erre gyere, ne menj arra: a nyolcast formáló túra csomópontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat emléktáblája a csillagásztáborok helyszínén
    / A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat emléktáblája a csillagásztáborok helyszínén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Országos Kéktúra vándorútja a Gerecse rögjei között
    / Az Országos Kéktúra vándorútja a Gerecse rögjei között
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az árnyas Mária-forrás Péliföldszentkereszt mellett
    / Az árnyas Mária-forrás Péliföldszentkereszt mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg-kői panoráma: tölgyesek és szántók találkozása
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 Jankovich-barlang (Bajóti Öreg-kői barlang) Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla)

A kelet-gerecsei mészkőrögök leglátványosabb képviselője, a remek kilátást kínáló, barlangokkal zegzugos, misztikus Öreg-kő és a hegyből kioldott mészanyag újjászületése, a különleges mésztufa sziklában tetőző Kőhegy látványos túrára csábít ezen a félreeső vidéken.

open
easy
10.8 km
3:30 h
477 m
477 m

Túránk a Gerecse tömbjének előterében sasbércszerűen kiálló, szigetszerű mészkőrögökön kalandozik, betekintést nyújtva a hegység geológiai folyamataiba és a hely lelkiségébe. A fekvő nyolcast formáló túraútvonal a környék legszebb és legérdekesebb helyeit járja végig, esszenciába sűrítve a Gerecse hangulatát.

Kiindulópontunk, a péliföldszentkereszti kolostor nem véletlenül épült pont erre a  helyre: a szelíden hullámzó táj békét és harmóniát áraszt. A szerzetesek elvonulását, természetben való elmélyülését segítette a gerecsei rögök ölelésében fekvő, erdőkkel, ligetekkel borított medence meghittsége. Ha figyelmesen, letisztult érzékekkel járjuk e vidéket, mi is megtapasztaljuk ezt a különleges hangulatot.

Author’s recommendation

  • Az útvonal nyolcast formáló körtúra jellege miatt részekre bontható, és aktuális igényünk, erőnlétünk szerint alakítható.
  • Ha tömegközlekedéssel érkezünk, érdemes megfontolni, hogy a jobb csatlakozással rendelkező Mogyorósbányáról indulunk. Ebben az esetben  érdemes a túrát ellentétes irányban bejárni, és a Kőszikla kilátópontjától a bajóti Öreg-kő felé, Péliszentkeresztre leereszkedni.
  • Az Öreg-kő barlangjainak felfedezéséhez vigyünk magunkkal lámpát, hogy az üregek belső zugait is feltérképezhessük!
  • A túra során két kilátópontot is érintünk, ahonnan a Duna völgye és a Gerecse északkeleti rögei tűnnek elő. Ennek megfelelően érdemes a túrát tiszta időben bejárni, amikor élvezhetjük a panorámát.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: October 30, 2019

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
355 m
Lowest point
151 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Ha a bajóti Öreg-kő barlangjainak belső zugaiban járunk, legyünk körültekintőek a barlangi környezetben! A sziklák a lecsapódó pára miatt szinte mindig nedvesek, csúszósak, így a Jankovich-barlangban legyünk óvatosak a sziklás peremek közelében! A Szalay-barlangban különösen figyeljünk a mennyezet sokszor valószerűtlenül lecsüngő formáira! Sisak nélkül egy hirtelen mozdulat miatt komolyabb sérülést is szenvedhetünk a sziklaélekkel való találkozáskor.
  • A sziklás kilátópontoknál óvatosan közlekedjünk a mély repedésekkel szabdalt kőzetfelszínen! Különösen nedves időben a sziklaperemekről könnyen lecsúszhatunk, tehát figyelemmel és kellő elővigyázatossággal közelítsük meg a meredek letöréseket!

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

 

Start

Péliföldszentkereszt buszmegálló (159 m)
Coordinates:
Geographic
47.708323, 18.589376
UTM
34T 319171 5286697

Destination

Péliföldszentkereszt buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Péliföldszentkeresztről az Országos Kéktúra K jelzését követjük a bajóti Öreg-kő lábánál lévő pihenőig északnyugati irányba, Mogyorósbánya felé.
  • Kitérőt teszünk az Öreg-kő oldalában lévő barlangokhoz a Kjelzésen az Öreg-kői pihenőtől.
  • A pihenőtől Mogyorósbánya felé ismét az Országos Kéktúra K jelzését követjük a Mogyorósbánya feletti nyeregig.
  • A nyeregtől a K+ jelzésen haladunk keleti irányba a Kősziklához.
  • A kilátóponthoz egy jelzés nélküli rövid ösvényen érünk a K+ és a K jelzés kereszteződésétől északkeleti irányban. Ugyanezen az ösvényen kell visszajönnünk az elágazáshoz.
  • A Kősziklától Mogyorósbányára az Országos Kéktúra K jelzésén ereszkedünk le és haladunk tovább dél felé a falu feletti nyeregig.
  • A nyeregből a Mária-úttal együtt haladó K+ jelzést követjük Péliföldszentkeresztre.

A túráról részletesen:

Péliföldszentkeresztről az Öreg-kőre

Utunk Péliföldszentkereszt buszmegállójától indul az Országos Kéktúra K jelzésén a Szalézi rend kolostoregyüttesén keresztül. Az Árpád-kortól lakott települést Peel néven említik először 1243-ban. A török időkben a környékbeli falvak sorsával osztozva elnéptelenedett, és csak a 18. század közepétől települtek be szerzetesek Bakóczy Ferenc hercegprímás jóvoltából. Az újjáéledt templomban és a köré épített kolostorban először nazarénusok, majd pálosok, végül a 20. század elejétől a Don Bosco szellemiségét követő szaléziek tevékenykedtek. A torinói alapítású rend „az anyagi vagy lelki szükségben lévő leány ifjúság keresztény nevelését” tűzte ki célul.  Főként oktatással és karitatív tevékenységgel segítettek a társadalom szélére sodródott fiatalságnak, hitet és életcélt adva számukra. A világháború után a kommunista rendszerben elkobozták a kolostort, ahol ezután vájárképző iskola és internátus működött, illetve a helyi téesz vadászháza lett a teológia épületéből. A rendszerváltással azonban visszakapták a szaléziek jogos tulajdonukat; az újjászerveződő rend képviselői gyarapodó szerzetesi állománnyal és intézményrendszerrel országszerte segítik a rászoruló fiatalokat.

A kolostor öreg fákkal övezett épülete után pár száz méterrel, a lourdi barlangszentéllyel kialakított szent kúthoz érkezünk. Nem csak a szerzeteseket, de az itt keresztülhaladó turistákat is megérinti a hely lelkisége. Érdemes pár percre elidőzni a gondozott rét szélén csobogó forrásnál: igazi béke honol az árnyas völgy szegletében. Ajánlatos hűs forrásvízzel feltöltve továbbindulni, megkezdve a lassú kapaszkodást az Öreg-kő erdővel borított tömbje felé. A völgyből kikanyarodva szántók és kaszálórétek között haladunk az egyre felénk magasodó, sziklafalban csúcsosodó hegy irányába. A hegylábi tölgyerdőben hamarosan elérjük az Országos Kéktúra éles kanyarjánál kiépített pihenőhelyet, ahonnan mindenképpen érdemes egy rövid kitérővel felkeresni a sziklás hegyoldal rejtett kincseit.

A bajóti Öreg-kő izgalmas képződményei

Az Öreg-kő egyre meredekebb oldalában lépcsőkkel támogatott ösvényen haladunk felfelé a KΩ jelzésen. Az első jobb oldali leágazásnál az Öreg-kői 1. számú zsombolyhoz jutunk, melynek vasráccsal lezárt bejáratát tekinthetjük meg a meredek, sziklás hegyoldalban. A rácsozat minket is véd a szakadékszerűen mélybe zuhanó aknabarlang veszélyes kürtőjétől, illetve maga a barlang is fokozott védettséget élvez az itt található képződmények miatt. Számos érdekes barlangi ásványkiválás, mint a karfiolszerű kalcit- és aragonitkristályok mellett az egykor Európa-hírű, nagyra nőtt, táblás baritkristályok már csak elvétve láthatóak a barlang falán.

Az eredeti ösvényhez visszatérve és a meredek hegyoldalban tovább kapaszkodva érdekes jelenséget figyelhetünk meg. A környező fatörzseket egyre nagyobb foltokban borítja vastag moharéteg a nedves mikroklímának köszönhetően. A meredek hegyoldal sziklákkal övezett bevágása egyre jobban bezárul a felénk magasodó szirt árnyékában - végül a párás, hűvös levegőt szolgáltató barlangok előterébe érkezünk. Először a kisebb, egyetlen gömbfülkéből álló Baits-barlang mellett haladunk el, majd balra tovább, a sziklafalhoz érve különös látvány tárul elénk. Az utunkat kísérő szikla egy hatalmas boltívben tetőzve egyszeriben felénk borul, és a hegyoldalból kibontakozik a Jankovich-barlang tekintélyes méretű, különleges sziklaképződménye. A drámai formákat és méreteket kiemelve, a barlang mennyezetéből egy szabályos kerek ablak nyílik az égboltra, természetes fénnyel megvilágítva a tágas sziklacsarnok belsejét. A falakon jól megfigyelhetjük a hegyet alkotó dachsteini mészkő rétegződését, mely 1-2 méter vastag vízszintes sávokban épül egymásra. A barlang belső zugaiban a feltörő melegvizek kürtőszerű üregeket oldottak a mennyezetbe, melyeket a nyári időszakban denevérek szülőkolóniái népesítenek be. A védett, sötét zugokban összegyűlt és az ifjú nemzedéknek életet adó denevérek orrfacsaró jelenlétükkel fontos alapkövei a barlangi ökoszisztémának. A nyári aktivitás miatt felhalmozódó guanót egykor értékes nyersanyagként termelték a Gerecse belső vidékeinek barlangjaiból, mint a lőporgyártáshoz szükséges foszfor alapanyagát; jelenleg a gombák, bogarak és egyéb lebontó szervezetek életfeltételeit biztosítja. Legyünk kíméletesek a jelen lévő törékeny ökoszisztémával és ne háborgassuk az itt lakókat!

A Jankovich-barlangtól vissza, a Baits-barlang előtti elágazásban letérve, ha a köves lejtőn szintben oldalazó ösvényt követjük, némi harántolás után elérjük a Szalay-barlang hangulatos kis tisztásról nyíló bejáratát. Az összesen 40 méter hosszúsággal rendelkező barlang felfedezése igazi kaland. A gömbszerű termek sorából álló zegzugos járatrendszer bejárásához vigyünk magunkkal lámpát! A még természetes fénnyel megvilágított bejáraton és az első teremben is jól látszik a barlang kialakulásának földtani háttere. Az olykor több méteres, egymásba harapó oldási üstök sora alkotja a barlang járatait, melyet a repedések mentén feltörő meleg vizek oldottak ki szabályos gömb alakban a hegyet felépítő tömör mészkőből. A legnagyobb ilyen gömbüst közel 3 méter átmérőjű a hátsó terem mennyezetében.

A barlang előtti tisztás szélén remek kilátópont nyújt panorámát az Öreg-kő oldalára, az alatta húzódó erdőkre, jó időben a Keleti-Gerecse mészkőrögeitől a Pilisen át a Börzsöny vulkáni kúpjáig. Miután visszaereszkedtünk a K és a K jelzés kereszteződésénél lévő pihenőhöz, tovább folytatjuk utunkat az Országos Kéktúra ösvényén keleti irányban.

A Mogyorósbányai Kőszikla és környéke

Az Öreg-kő lábánál elterülő hangulatos tölgyerdőben leereszkedve, egy rét keresztezése után szántóföldek és erdők határán érkezünk a Mogyorósbánya feletti nyeregbe, ahol a K+ jelzésen kell továbbmennünk a Kőszikla irányába. Pár száz méter enyhe emelkedő után kiérünk a Látó-hegy nyitott platójára. A név beszédes: valóban remek panoráma nyílik a környező hegyekre az erdei fenyőkkel tűzdelt ligetes fennsíkról. A K+ jelzést csak nyomokban tartalmazó útról egy szántó túlsó felén kanyarodunk a Kő-hegy irányába, és rövidesen felérünk a fenyőcsoportokkal tarkított tetőre.

A K+ és a K jelzés kereszteződésénél emléktáblához érünk, mely a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát. A táblától alig pár tíz méterre jelzetlen, de jól kijárt ösvényen jutunk ki a Kőszikla mészkőszirtjeihez, ahonnan mi is körbetekinthetünk a tájon. Az Öreg-kőhöz hasonló a kilátás, csak kicsit közelebbről szemlélünk mindent: a gerecsei rögöket, a Dunát, Esztergomot és  a lábunk alatt sorakozó tokodi pincék tarka présházait.

A hegy érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Több millió évvel ezelőtt ugyanis az ősi Gerecsében, a mélybe szivárgó csapadékvizek által feloldott mészanyag a nagyobb hozamú forrásokon keresztül a felszínre bukkanva kicsapódott, létrehozva a mai Kő-hegy anyagát. Ahogy azt a mészkőhegységekben ma is megfigyelhetjük, a források körül elhalt növényi törmelék a vízbe esve meszes réteggel bekérgeződik. Később maga a növény elrohad, de lenyomata megmarad a kőzetben, így egyedi mintázatú, lyukakkal teli szikla alakul ki az egykori forrás emlékeként. Bár a helyet kevesen ismerik, és még kevesebben keresik fel, Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni.

Az elágazáshoz visszatérve a K jelzésen nyugat felé leereszkedünk egy löszbe vágódott mélyúton Mogyorósbányára. A múlt században a falu északi határában bányák nyíltak a kőszénvagyon kitermelésére, melyet vasúton szállítottak tovább. A péliföldszentkereszti vájár iskola tanbányája is itt volt, melyet még a Rockenbauer Pál által forgatott kultikus Kéktúra-filmben üzemelő állapotában láthatunk. A rendszerváltással a bányákat bezárták, a síneket felszedték, ma már csak a falu főutcáján felállított emlékmű emlékeztet az egykori bányász múltra.

Mogyorósbánya főteréről dél felé indulunk tovább a falu feletti nyeregbe, ahová egy kikövezett, löszbe vágódott mélyúton érünk. A nyereg ismerős, mivel az Öreg-kő és a Kőszikla között már jártunk erre, csak most a K+ jelzés Péliföldszentkeresztre vezető ágát választjuk, melyen szántókat keresztezve kényelmesen visszasétálunk utunk kiindulópontjához.

Public transport

  • A túra Péliföldszentkereszt autóbusz megállóhelytől indul és oda is érkezik vissza. Sajnos csak kevés busz jár erre, de lehetőségünk van a nyolcas alakot formáló körtúrát egy másik pontjáról indítani, így a jobb tömegközlekedéssel rendelkező Mogyorósbányáról indulhatunk és oda is érkezhetünk vissza.
  • Ha Mogyorósbánya felől járjuk be a túrát, akkor a falu főterén, a Mogyorósbánya, községháza megállóhelynél kell leszállnunk.

Getting there

  • A túra a Péliföldszentkereszt autóbuszmegállóból indul és oda is érkezik vissza.
  • Ha Mogyorósbányáról kezdjük a túrát, akkor a falu főterén áthaladó K jelzés keresztezi a Mogyorósbánya, községháza megállóhelyet.

Parking

  • Péliföldszentkereszt a Bajót és Tokod közötti országút mentén található, Bajót közigazgatási területén. Parkolni a templomhoz vezető út elágazása előtti kanyar mellett, a murvás parkolóban vagy a péliföldszentkereszti templom mögött tudunk.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A Gerecse turistatérképe


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
10.8 km
Duration
3:30 h
Ascent
477 m
Descent
477 m
Loop Multi-stage tour Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Faunistic highlights Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.