Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

Átkelés a nyugati végeken (Bükk-trekking 2.)

Hiking Trail · Bükkvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kaszálórétek tarkítják utunkat végig a fennsíkon (tavasz a Faktor-réten)
    / Kaszálórétek tarkítják utunkat végig a fennsíkon (tavasz a Faktor-réten)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklataréjok között kapaszkodunk az Őr-kő kilátópontjára
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Háromkúti-erdészház a Bánkút alatti kankalinos rétek zugában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-sár-réten találkozik a Bükk-fennsíkot átszelő két fő útvonal
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík nyugati vége a bányászattal megcsonkított Bél-kő
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Diabáz-barlangot rejtő töbör öreg bükkök lombja alatt hűsöl
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kárpáti hangulatú Kis-Huta-rét a Bükk-fennsík északi pereménél
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eger-patak szurdoka a hegység nyugati végénél (kilátás az Akasztó-hegyről)
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepe Szarvaskő felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 20 15 10 5 km Olasz-kapu és Fekete-sár Őr-kő Bél-kő Gilitka-kápolna Szarvaskői vár

Túránk a bükki vadon központi részén vezet keresztül; a fennsík településektől legmesszebb eső nyugati végét szeljük át. Szarvaskőn keresztül Sirok felé folytonos erdős hegyvidékkel a Mátrához kapcsolódó hegyháton érkezünk az Eger-patak völgyébe, ami ökológiai folyosóként teremt összeköttetést a nyugati Bükk-vidék két nagyobb medencéje között. A hajdan Mátrabükknek nevezett Északi-középhegység központi részén, sziklás vadonban, erdei hangulatokban gazdag terepen járunk, a nyugati kövek vonulatán.

A túra a Bükköt két irányban is átszelő trekking (vándortúra) 2. szakasza.

Open
difficult
Distance 23.3 km
7:05 h
759 m
1,414 m

A fennsíki nagy kaszálóréteken, a fennsík nyugati részén minimális szinttel keresztülvágó K+ jelzést követjük Bánkúttól az Őr-kő-rétig. Ez az útvonal nevezetes és látványos kaszálóréteket érint, mint a Faktor-rét, a Huta-rét, a Fekete-sár-rét, a Kopasz-rét és a Kerek-rét. Ha csúcsélményre áhítunk, rövid kitérővel útba ejthető innen a Bálvány kilátópontja, illetve az Istállós- és a Szilvási-kő, a legmagasabb kiemelkedésért vetélkedő két szomszédos hegytető. Természetes kilátópontokat is érintünk, mint az Őr-kő impozáns sziklafallal leszakadó csúcsa vagy a Bél-kő elbányászott csonka kúpja, ami egykor a hegység legszebb és legkülönlegesebb sziklaképződményeit, növény- és állatkülönlegességeit hordozta.

Amíg az utolsó fennsíki kaszálótól, a Zöld-rétről az Országos Kéktúra alászáll a bélháromkúti apátsági kolostorhoz, elvesztegetve az értékes szintet, addig mi a Z jelzést és a bél-kői kilátás miatt a S▲ jelzést követjük. A Szent Annának ajánlott Gilitka-kápolnánál újra csatlakozunk a K jelzéshez, ahol az ősi egri út is keresztülhaladt a hegylábi erdőségeken. Utolsó látványosságként az Akasztó-domb oldalában a szarvaskői vár sziklabércét érintjük az Eger-patak szurdoka fölött. Az Eger-patakhoz, Szarvaskő falujába leereszkedve ér véget utunk.

A túra egy Bükköt átszelő, többnapos trekkingútvonal 2. szakasza. A bevezető szakasz Diósgyőr széléről vezet a hegység központjába, Bánkútra. Bánkúttól két irányba folytathatjuk a vándorlást: a fennsík nyugati zugain át Szarvaskő felé (a leírásban bemutatott útvonalon), avagy délnek fordulva, kevésbé járt vidékeket keresztezve a Vár-hegy vidékét vehetjük célba.

Author’s recommendation

  • Mivel kilátópontunk csak a fennsík déli oldalán lesz, érdemes felkapaszkodni a Z jelzésen a Bánkút feletti bércre, a Bálvány csúcsára. Itt a Petőfi-kilátóból a hegység legteljesebb panorámáját kapjuk - és fél óránál nem igényel többet a kitérő.
  • Hazánk egyik leghangulatosabb hegyi szállása a Bánkúti menedékház (síház) kényelmes éjszakázási lehetőséget nyújt a túra elején. Ezzel lehetőségünk nyílik, hogy a Bánkúthoz közeli Bálvány kilátópontján a nap zárásaként vagy a következő hajnalban nézzük meg a lenyugvó vagy a kelő nap fényjátékát. Megéri a látvány a kis kitérőt.
  • Ha nem éjszakázunk a Bánkúti turistaházban, egy frissítőre, ételre, italra mégis érdemes betérni. Jólesik a Bükkön keresztülvivő túra csúcspontja alatt közvetlenül megpihenni, megszárítani ruháinkat a cserépkályha mellett egy pohár forralt borral, tartalmas levessel a téli időszakban vagy a sípálya melletti fapadon egy pitével és hűs bambival a nyári melegben. Amennyiben nincs nyitva a menedékház, nagyobb eséllyel kapunk enni- és innivalót a bánkúti parkolónál lévő Fehér Sas Panzióban, ami szintén a túra nyomvonalán található.
  • Ha úgy jobban jön ki a lépés, a túra nyomvonalához közel található a Cserepes-kői barlangszállás, ami puritán, de hangulatos hegyi menedék. Ehhez az Őr-kő-rétről 1,5 kilométert kell visszagyalogolnunk a K jelzésen.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 25, 2021
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Istállós-kő, 958 m
Lowest point
221 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az Őr-kövön és a Bél-kőnél óvatosan mozogjunk a sziklaperemen a leszakadás közelében!

Start

Bánkút (888 m)
Coordinates:
DD
48.097872, 20.481759
DMS
48°05'52.3"N 20°28'54.3"E
UTM
34U 461414 5327308
w3w 
///forsake.lend.plasmas

Destination

Szarvaskő

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A K+ jelzésen szeljük át a Bükk-fennsík nyugati szélét a Faktor-rét és az Olasz-kapu érintésével.
  • A Z▲ jelzésen az Istállós-kőhöz kapaszkodunk. A Szilvási-kő beerdősült csúcsához a kiágazó S▲ jelzésen, majd jelzetlen szakszon tehetünk kitérőt.
  • A K, majd rögtön a K▲ jelzésen keresztezzük az Őr-követ.
  • A K jelzésen ereszkedünk le a Kásás úthoz.
  • Röviden a S jelzésen, majd a S▲ jelzésen érkezünk ki Bél-kő kilátópontjára.
  • A K/ jelzésen ereszkedünk le a Bél-kő mögött, és csatlakozunk a Z jelzéshez.
  • A Z jelzésen, majd a Z● jelzésen érkezünk le a Gilitka-völgybe a kápolnához.
  • A K jelzésen érkezünk le Szarvaskőre; a várba a KL jelzésen teszünk rövid kitérőt.

A túráról részletesen:

Bánkútról keresztül a fennsíkon

Borsod és Heves határán, a Bükk neves turistalátványosságától, a Bánkúti-nyeregtől indulunk a sípályák és a Bálvány látványos déli kaszálórétje között. Az itt álló Fehér Sas Panzió helyén a turistaság hőskorában a Bánkúti turistaház állt, amit azonban a háború utáni államosítással bekebelezett és lelakott a turisztikai ügynökség. A rendszerváltással újították fel a patinás épületet, ahol most étterem és hegyi hotel működik. A kerítése mögött indul az Országos Kéktúra K jelzése és az azt kiegészítő K+ jelzés is; az első kilométeren együtt.

A nyeregből leereszkedünk a Visszafolyó mélyedésébe, ahol az impozáns Diabáz-barlangot rejti a legmélyebb töbör. Itt a fennsík mészkőtömbjén egy vulkanikus kőzetblokk ékelődik a mészkőbe, ahol egy rövid életű, időszakos vízfolyás keletkezik a karsztosodásra alkalmatlan kőzeten. Amint eléri a karbonátos kőzetet, a repedések közt utat oldva a felszín alá bukik a vízfolyás. Ez a jelenség az alapja a Bükk-fennsíkon látott tájnak. Itt a földtörténeti múltban hasonló körülmények alakították ki a mészkő töbrökkel, víznyelőkkel lyuggatott felszínét. A mészkőtömb felett mindig volt némi vulkanikus vagy törmelékes kőzetfedés, amin vízfolyások, sekély völgyek alakultak ki. Ezek a völgyek idővel a mészkőig vágták magukat, amivel a karsztosodó, oldódó kőzetben elnyelődtek a patakok. A régi felszín szinte nyom nélkül lepusztult, anyaga csak néhány foltban, illetve a barlangok üledékében őrződött meg napjainkig.

További utunk a csalánosi fenyves helyén, az irtással kialakult bozótosban vezet. Ezt az erdőt még a 2010-es évek elején egy tornádószerű vihar döntötte le, ami a fennsík peremétől Bánkúton keresztül egész a szentléleki Látó-kövekig egy sávban „leborotválta” az erdőt. A hátramaradt pusztítást az erdészet próbálta rendbe tenni, ahogy a fennsíki rétek nagy része is az erdészeti irtások után maradt fenn a helyi lakosság állatainak fenntartott legelők, kaszálók formájában. Egy ilyen jellegzetes hegyi kaszálóra érkezünk ki egy kilométer után: a Faktor-rét vadvirágos erdei tisztására. Itt elválunk az Országos Kéktúrától a K+ jelzés mentén, amit az Őr-kő-rétig követünk.

A Faktor-rét nevezetességét, a Mária-képes bükkfát a rét túlvégén találjuk, de ehhez le kell térnünk útvonalunkról a tisztás nyugati végében leágazó murvás úton. Itt öreg kőrisfák alatt érintjük a régi erdészeti vasút nyomvonalát, ami a fennsík nyugati peremétől vezetett a plató belsejébe. Ennek a vonalnak a töltését és bevágását még többször látjuk, ugyanis a Huta-rétnél, az Olasz-kapunál és végig a Káposztáskert-lápánál a vasúti nyomvonal adta az erdészeti utak alapját.

A Faktor-rét nyugati végénél egy kis nyergen átcsorgunk a Kis-Huta-rétre, a montán bükkösök és telepített fenyvesek közti mélyedésben megbúvó hosszanti tisztássorozatra. A fenyőcsoportokkal ligetes rét kárpáti hangulattal fogad. A 900 méter körüli átlagmagassága, a hegyvidéki klíma kárpáti fajok otthona; ez teszi a Bükk-fennsíkot különlegessé. A rét zegzugos végében, fenyőcsoport mögött szemérmesen megbújva áll a Hármaskúti erdészház. Az egykori erdészlak a hegyi élet puritán romantikájával nyújt szálláslehetőséget a túra nyomvonalán. Az erdészház alatt, a Huta-rétnél elágazik a völgyben vezető murvaút; a hegyek közé bevezető ágán folytatjuk. A Huta-bérc és a Semmi-bérc egykor összefüggő fenyveseiből megmaradt irtásréten hatolunk a bércek között. Itt keresztezzük a régi fakitermelő vasút nyomvonalát. A nemzeti park megalakulása során fel akart újítani a nyomvonalat, hogy a romantikus kisvasút turistákat szállítson. Az elképzelés szerint a Szalajka-völgyi és a Garadna-völgyi vasutat a fennsíki vonallal, illetve a völgyek és a plató közötti ülős felvonópályával kötötték volna össze. Az elképzelés megmaradt tervnek.

A sekély völgyben kanyargó erdészeti úttal egy kilométer után érkezünk a Fekete-sár-rétre, ahol keresztezzük a fennsíki aszfaltos utat. Alig pár száz méterre nyugatra áll az a sziklakapu, amit olasz hadifoglyok vágtak keresztül kézi erővel az I. világháború alatt az erdészeti vasút vonalvezetése érdekében. A mesterséges sziklaszorost Olasz-kapunak nevezik, ahol a vasutat felváltotta a közúti forgalom. A nemzeti park védettsége előtt itt lehetett kocsival áthajtani Miskolc és Szilvásvárad között. Az autós forgalom kiiktatása miatt akarta a nemzeti park feleleveníteni a kisvasutat, de a természetvédelmi hatóság egyszerűen kitiltotta az autós forgalmat a fennsíkról (bár Olaszkapu túloldaláig, illetve Bánkúig és Jávorkútig meghagyták a lehetőséget az autós turistáknak is).

Az erdészeti kőkunyhó mellett folytatjuk a túrát a rét túloldalán. Felkaptatunk a Kőrös-bérc vállára, ahol figyelmesen kell követnünk a K+ jelezést, ami nem az egyértelmű murvás út mentén halad. Jobb kéz felé, öreg bükkfák között vágunk be a kis réttel tágas töbörhöz vezető ösvényen. A jellegzetes bükki útvonal borókabokrokkal pettyezett hegyi réten halad keresztül. A túloldalon az egykori káposztás-kerti fenyves mentén visszamaradt irtás fiatalosában keresztezzük a Káposztás-kert-lápa töbörsorát. Érintjük Veress Józsi bácsi emlékoszlopát egy pihenésre méltó árnyas bükkösben, majd a vasúti bevágást utoljára keresztezve elérjük az Istállós-kő délkeleti lábát.

Itt a sekély völgy átvezet az Őserdő felé, de mi elhagyjuk a töbröket követő kényelmes utat, és felkapaszkodunk a jobbra nyíló bevágásban az Istállós-kő alatti nyeregbe. Rövid leágazással a Z▲, illetve S▲ jelzésen meglátogathatjuk a Bükk régi és új legmagasabb pontját, az Istállós-követ, illetve a Szilvási-követ (utóbbihoz a kiágazó S▲ jelzésen, majd jelzetlen ösvényen jutunk). A sokáig legmagasabbnak hitt 958 méteres sziklás, erdei tisztással tetőző Istállós-kőhöz képest a Szilvás kő 161 méteres erdős csúcsát csak műholdas méréssel tudták pontosítani, így derült ki a csekély különbség a Szilvási-kő javára.

A Z és K+ egyesült jelzésen nyugat felé ereszkedünk tovább tekintélyes bükkök csarnokában. Egy kis katlanban megpihen a lejtő, majd a Kis-hegy gerincét megkerülve jobbra letérünk a kényelmes útról, és meredeken ereszkedni kezdünk egy bevágásban. Az ösvény a természetes lejtőt követi a Nagy-Kopasz lekerekedett tömbjének tövében.

A bevágás alján egy pihenőnél elbúcsúzik a Z jelzés Szilvásvárad felé, mi oldalazunk tovább a fennsíki réteket követő K+ jelzésen. A Kopasz-rét szélét érintve a völgyfő ligetes bükkében érkezünk át egy sziklakiszögellés sarkán a következő kaszálóra, a Kerek-rétre. Az itteni fenyves, ahogy a Káposztáskert-lápánál vagy a Huta-rét felett is vágásra van ítélve: az erdészet próbálja menteni az egészséges faanyagot a farontó szú elől. A melegebb és szárazabb évszakok a középhegységi fenyvesek állományát nagyban lerontották, a legyengült fákat a viharok és a szú együtt pusztítja. Ha nem a természet bánik el vele, akkor az erdészet vágja ki gazdasági okokból, így a fennsíki fenyvesek végnapjukhoz érkeztek.

A Kopasz- és Kerek-réttel közel egy kilométeren át tartó, fennsíki kaszálókkal, ligetekkel mozaikos tájra érkezünk. A zegzugos felszínen kanyarogva keresi a szekérút a töbörsor szélén tovább vezető szintet. Az utolsó nagyobb rétnél az Almád-töbör tekintélyes félköríves horpadását kerüljük balról, majd becsatlakozunk a felettünk érkező erdőgazdasági útba. Jellegzetes fennsíki bükkös után érkezünk az Őr-kő rét erdei tisztására.

A ligetes tisztás kaszálóvá szélesedik, ahol pihenőhely fogadja az érkezőket a hegység egyik legszebb és legjellegzetesebb kilátópontjához vezető ösvény elágazásánál.

A fennsík őrbástyáin, az Őr-kövön és a Bél-kő csonka ormán

Átvágunk a rét túloldalára, és a K▲ jelzést követő ösvénnyel sziklakapu szűkületén kapaszkodunk az ördögszántással barázdált csúcsra. Egy sziklafal tetején nyílik ki a jellegzetes dél bükki kilátás. Az Őr-kő rászolgál a nevére: a Bükk délnyugati gerincein keresztül a Felsőtárkányi-medencén át Eger városáig, az Alföldig pazar panorámát nyújt a sziklatető. A látvány meghatározó eleme a Bükk-fennsík peremén formálódó bálnahátszerű kövek sora, aminek legjellegzetesebb képviselői, a Tar-kő és a Pes-kő keletre, míg az Ördög-hegy, a Sándor-hegy és a Kerek-hegy erdős háta nyugatra domborodik. Az alattunk függő, füves párkányokkal szabdalt tekintélyes leszakadás a sziklagyepek egyik legszebb képviselője a hegységben.

A kilátóponton túl, a hegy nyugati lábánál érjük el a K jelzést, ami hangulatos tisztásokon keresztül vezet a Bükk-fennsík elvégződéséhez. Az Ördög-hegy és a Sándor-hegy közötti rét után az utolsó fennsíki kaszálónál, a Zöld-rétnél lekanyarodunk a Kásás-útra a S jelzésen. Öreg bükkök övezte gerincszakaszon érkezünk a S▲ jelzéshez, ami a Bél-kő-nyakra és a Bél-kő csúcsára vezet - arra a csonka sziklatorzóra, ami megmaradt Bél-kőből.

A 20. század legelején kezdték el bányászni a hegyet, először a könnyen hozzáférhető északnyugati sziklás oromfalánál, ami a század közepére életveszélyessé vált. 1963-ban tértek át a hegy tetejére, ami a környéken élő palócság szent hegyének számított. Az első aratásból származó kenyeret a hegy sziklás csúcsára hozták áldozati adományként még egészen a múlt századig valamilyen ősi szertartás megmaradt elemeként. A hegy kultikus helyszín lehetett a történelem folyamán, a lábánál fakadó forrásoknak gyógyerőt tulajdonítottak, és a cisztercita rend is itt alapított kolostort még az Árpád-korban. A bányászat 2002-es befejezésével megszűnt a helyrehozhatatlan rombolás. A bánya közel egy évszázados működése alatt 7 millió köbméter mészkövet hordtak el, hogy az új világ építésének oltárán áldozzák fel a palócság szent hegyét. Egyedül a hegy délnyugati elvégződése, a Simon vára őrizte meg eredeti sziklaformáját, élővilágát, ami fokozott védelem alá került. Maga a bányaudvar és a hegy tágabb környezete 2008-ban védettséget kapott a sziklás tájon megtelepedő védett növények érdekében. A szirti pereszlény, a korai szegfű vagy a magyarföldi husáng így visszaveheti megcsonkított otthonát.

A megmaradt 815 méter magas oromról jól belátjuk a közel vízszintesre legyalult, több mint egy kilométer hosszú bányaudvart, ami szürreális síkságával uralja a látványt. Alatta a Béli-medencében Bélapátfalva házai tarkállanak, míg a távolban Palócföld dombos vidéke nyújtózik a Mátra és a Medves-fennsík erdős vonulatáig.

Ereszkedés a nyugti végeken

A Bél-kő-nyakba kell visszasétálnunk, hogy a csúcsra vezető tanösvény mentén a legrövidebb úton ereszkedjünk le a fennsík nyugati csücskétől. A K/ jelzés vezet le a Bél-kő tömbjének elvetődésénél kialakult vályúban. Közel száz méter szintet ereszkedünk hirtelen a bányaudvarhoz felvezető dózerútig. Ezután a felhagyott bánya jelzés nélküli üzemi útján kell pár száz métert ereszkedni, hogy balkézre a hegyoldalba leágazó út mentén visszacsatlakozzunk a gerincen futó Z jelzéshez.

Enyhe hullámzásba kezd az út a tölgyesekkel sűrű délnyugati gerinc mentén, amit a következő 2,5 kilométeren meditatív monotonitással kísérünk. A P jelzés keresztezésénél a nagy háború szomorú emlékét találjuk a Holtember-tető alatt. Egy kopjafa hirdeti, hogy a környező erdőben 20 német katona nyugszik jeltelen sírban. A nyeregből egy kilométerrel, a Rocska-völgy bevágásában leágazunk a Z● jelzésen. A sekély völgyecske felénél romos erdei házat érintünk, az egykor szebb időket látott, omladozó Antónia vadászlakot. A sekély völgy belefut a Gilitka-völgybe, amit stílusosan a Gilitka-forrásnál érünk el. A bő vizű csorgó az első és utolsó vízvételi lehetőségünk a túra folyamán.

A forrás alatt az út erdei tisztásra érkezik, szélén egy furcsa alakú, fehérre meszelt kápolnával. A pihenőhellyel is ellátott zarándokhelyet Kilit egri püspök tiszteletére emelték a régi egri út mentén. Kilit a helyi Bél nemzetségből származó egyházi tekintély volt, aki II. András királyunk bizalmasaként lejegyezte a történelmi jelentőségű 1222-es aranybullát.

A Gilitka-kápolnánál visszacsatlakozunk az Országos Kéktúra vérkeringésébe, hiszen az az ősi nyomvonalon, az Eger és a Béli-medence közötti úton megérkezik a K jelzés. Délnyugat felé folytatjuk lankásan emelkedve a Köves-bérc gerincére. Itt már sokkal, enyhébb formák jellemzik a tájat, mint a Bükk-fennsík peremén, ami az alacsonyabb magasság mellett a hegyet felépítő kőzetben keresendő. A Bél-kő triász Bükk-fennsíki mészköve után itt fiatalabb vulkáni és üledékes kőzetek alkotják a lankásan hullámzó gerincet. A szarvaskői bazalt 150 millió év körüli rétegei mentén ereszkedünk, egyedül itt a Gilitka-völgyben érintjük a hozzá kapcsolódó mélységi magmás, gabbró kőzetet.

A Bükk délnyugati lábánál, Szarvaskő sziklakapujánál

Hangulatos tölgyesek mentén kerülgetjük a gerincen formálódó kúpokat, amíg az Akasztó-hegynél ráfordulunk a szűken vett szurdok feletti sziklás oldalra. Az Eger-patak a Béli-medencében erőt gyűjtve, megannyi patak vizét egyesítve töri át a Mátra és a Bükk közötti vulkáni vonulatot. Régen nem is különítették el a valójában összefüggő hegyvidéket, egységesen Mátraerdőnek nevezték.

A Veres-oldal vulkáni sziklákkal hintett szilikátgyepje kőrisbokrokkal, tölgyfacsoportokkal tűzdelt, meredek tisztás, amiről remek kilátás nyílik az Eger-patak szurdokára, a környező erdőkkel takart dombokra. A gerinc elvégződésénél, a merész bazaltsziklán állt Szarvaskő vára, amit Eger védőbástyájaként, előváraként épített az egri püspök a tatárjárás után. Ezért hívták püspökvárnak vagy tarisznyavárnak, bár tényleges védelmi szerep helyett a püspök vadászkastélyaként funkcionált. A török hódoltsággal az alatta települt falu elnéptelenedett, de a vár még a 18 század elején is állt. Köveit a környező lakosság hordta szét építkezni; jelenleg csak az egyik őrtorony alapja kivehető.

A KL jelzés vezet fel a sziklataréj tetejére, kicsit lejjebb korláttal ellátott kilátópont nyújt fenséges panorámát a falura. A stratégiai őrpont a völgy felé tornyosul, belátva a környező vidéket. Maga a történelmi út a patak áradásai, sziklás, mocsaras medre miatt nem a szurdokban, hanem a szemközti gerincen vezetett.

Egy utolsó ereszkedéssel megérkezünk a völgytalpra a falu félreeső utcáján, ahol a jelzés a vasútállomásra navigál. Bár ez a vasútvonal hazánk egyik leglátványosabb nyomvonalán halad, a buszközlekedés gyorsabb és sűrűbb a falu központjából, amin keresztül érkezünk le a vasútállomáshoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

Figyelem! A túra kezdőpontja nem közelíthető meg tömegközlekedéssel, csak hosszabb sétával egybekötve!

  • Bánkúthoz a legközelebbi buszmegálló Ómassán található: a 15-ös helyi járat Ómassa végállomása.
  • A túra végén a Szarvaskő, italbolt buszmegállóból, vagy Szarvaskő vasúti megállóhelyről utazhatunk haza.

Getting there

  • Az ómassai buszmegállóból a S+ jelzésen jutunk Bánkútra 4,6 km sétával.
  • A túra a buszmegállóba érkezik Szarvaskőn. Ha vonattal szeretnénk utazni, a buszmegállótól délkeleti irányba induljunk a Fő úton, majd az első kereszteződésben forduljunk balra a Vasút utcára, ami az állomásra visz (200 m).

Parking

  • A kiindulóponton és a túra végpontján is tágas parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Coordinates

DD
48.097872, 20.481759
DMS
48°05'52.3"N 20°28'54.3"E
UTM
34U 461414 5327308
w3w 
///forsake.lend.plasmas
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Kényelmes bakancs vagy túracipő, időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
difficult
Distance
23.3 km
Duration
7:05 h
Ascent
759 m
Descent
1,414 m
Public-transport-friendly Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Summit route Dog-friendly Linear route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp