Akadálymentes élménytúra Balatonfűzfőn

Itiner:

• A parkolóból indulva átkelünk a síneken, és jobbra fordulunk a kerékpárúton.
• A kikötő után, a kondiparknál élesen balra kanyarodunk, a parti sétányra.
• A kerékpáros pihenőnél tegyünk egy kitérőt a nádasból kivezető mólóra.
• A kerékpárúton haladunk a Tobruki standig.
• A vasúti átjáró után jobbra fordulunk a Kazinczy utcán.
• Mintegy 1 km után jobbra ismét átkelünk a síneken, és visszatérünk a kerékpárút azon pontjáig, ahonnan indultunk.
• Továbbhaladunk a másik irányba a sínekkel párhuzamosan, majd az állomásnál teszünk egy hurkot a part felé.
• Visszaérve az útra, balra fordulva visszatérünk az indulópontunkra. 

A túra leírása:

A balatonfűzfői vonatállomástól nem messze, a kerékpáros átjáróval szemben találjuk a Posta előtti parkolót, innen indul dupla hurkot leíró túránk. A parkolóval szembeni vasúti sorompónál haladunk át az úttesten és a síneken is. A frekventált vasúti pályát sorompó őrzi, a klasszikus, visszafordítós gyalogos átkelőnél figyelmesen keljünk át. Ez a néhány méter túránk legvárosiasabb szakasza, mely miliő hirtelen, az első jobbkanyar után meg is változik.

Gyalogosoknak és bicikliseknek fenntartott széles útra érünk, a Balaton északkeleti csücskének nádassal benőtt öble mentén vezet a balatoni régióra jellemző öreg nyárfákkal, égerekkel, jegenyékkel határolt árnyas út. A hangokból ítélve a madarak és a vízi élőlények már meg-megjelennek, hajnali és esti időszakban szezonálisan békakórus kíséri utunkat, ahogy elhaladunk jobbról a fűzfői vitorlás- és yachtklub illetéktelenek elöl lezárt, mesterséges öblöcskéje mellett.

Nemsokára ahhoz az útkereszteződéshez érünk, ami az első, nagyobbik hurok kiinduló- és végpontja. Ahol a bicikli és egyéb guruló hobbieszközökre tervezett játékos hullámpályát (pumpapálya) látjuk jobbról, mi a balra kanyarodó bicikliutat követjük, mely tágasan, egyértelműen vezet be a „dzsumbujba”. Nagyjából itt kezdődik túránk igazán természetközeli szakasza. Az utunkat már nem határolja kerítés, a nádas meleg, sárgás színei finoman vegyülnek a vízközeli „őserdő” zöldjének megannyi árnyalatával és az égnek meredő fatuskók szürkéjével. Mindezt a játékos balatoni ég felhőinek kékje-fehérje koronázza. Sok madár őshonos itt, rétisasok, gémek, kócsagok, baglyok, bíbicek, varjak, kárókatonák otthona ez a száraz lábbal megközelíthetetlen vegyes erdő. Hívogatóan kanyarog a bicikliút, zavartalanul suhanunk a beépített területektől egyre távolodó bicikliút szürkéjén. Hosszabb egyenest követően nagy, jól belátható ívű kanyar és balról a nádas sűrűje jelzi, hogy immár közvetlenül a Balaton-part ívével párhuzamos pályán haladunk.

A 2016-ban épített, kiváló minőségű kerékpárút egyszer csak egy érdekes formájú, cölöpökből épített stílusos árnyékolóba és padokkal, utcabútorokkal ellátott pihenőhelybe torkollik. A túránk negyedét már biztosan megtettük, itt érdemes a magunkkal hozott szendvicset, italt elfogyasztani. Ez a kulturált kis tér egy, a Balatonba hosszan benyúló móló kiindulópontja is, amit semmiképp ne hagyjunk ki, hiszen látvány szempontjából ez túránk egyik fénypontja.

A fapallót mindkét oldalról sűrű nádas öleli körbe, fölötte kilátni a tó végtelennek tűnő vizére. Az elszórtan álló fák és vízi élőlények kiterjedt, több hektáros erdejéről már nem elképzelhetetlen, hogy visszatért oda az egykor kihaltnak vélt aranysakál. A móló végén fenséges kilátás, padok és tágas stég vár bennünket, csak a vitorlák apró fehérje árulkodik a dimenziókról. A mólón visszatérve a kerékpárútra, hasonló miliőben, de nádas helyett inkább mocsári erdőkkel szegélyezve folytatjuk túránkat. Hosszabb egyenes szakaszt követően egy éles balkanyarral követjük a vasúti pályát. Újabb hangulatos egyenes után egy csónakokkal és kisebb vitorlásokkal teli csatornát keresztezünk egy acélhídon. Ezzel gyakorlatilag már be is jártuk a Balaton „sarkának” öblét.

A híd után megérkeztünk a Balatonfűzfő településrészéről elnevezett Tobruki strandhoz. Túránk egyetlen rövid, száz méteres szakasza ez, ahol nincs bitumen burkolat, de az összecementálódott, döngölt murva nem akadály az erre kiránduló kerekesszékeseknek. A strand kedves fabüféivel hívogat bennünket, itt a pénztárcánknak megfelelő éttermi szolgáltatást is kaphatunk, és nem utolsó sorban akadálymentes mosdót is találunk. Persze a Balaton vize sem kis kísértés, így a strandolással a 2-3 órás túránkat akár egész napos programmá is bővíthetjük szezonban.

A strandra merőlegesen, annak parkolóján keresztül távozva, a vonatsíneken figyelmesen átkelve jobbra fordulunk a Kazinczy Ferenc utcán. Tipikus balatoni nyaralóövezetben járunk, régebbi építésű nyaralók, fűzfák szegélyezte út és a zöld sávval elválasztott vonatsínek közt. Ezen a nyugodt, csendes utcán teszünk meg nagyjából egy km-t, majd egy újabb jobbkanyart követően ismét átkelünk a síneken. Nyílegyenesen, keskeny bitumenjárdán, kétoldalt sűrű növényzet által kísérve haladunk a nagy hurkot bezáró csomópont felé. Ez a sok helyen már kipusztított, tóparti miliő unikum Magyarország természeti adottságaihoz képest is. Visszaérve a pumpapályához, túránk bevezető szakaszán érünk vissza a főúttal párhuzamos vasúti sínhez.

Aki még fizikailag bírja, egy alternatív „kishurok” kínálkozik Balatonfűzfő egy másik arcának felfedéséhez. A kerékpárút a sínek jobb oldalán halad a vasútállomás irányába, így a vasúttal érkezőknek kimondottan adja magát ez a kitérő. A túra ezen része egy egészen más, jobban kiépült Balaton-parton vezet, ahol újépítésű házak sorakoznak a makulátlan kerékpárút mellett.

A széles, kényelmes út a vasútállomásnál lekanyarodik jobbra, hogy vidáman ficánkoljon a hajdani fás-bokros dzsumbuj nyár- és fűzfákkal koszorúzott vízpartján. Félő, hogy ez a kilométernyi parti szakasz a jövőben a tehetős polgárok ultramodern nyaralóinak parkerdővel idealizált partszakaszává válik. A sűrű, még meglévő nádasok előtt már meredeznek a milliós yachtok árbocai, ami az erre kirándulóknak kétségkívül impozáns látványt nyújt.

A kikötő mellett bukkanunk ki a vasúti síneket határoló szélesebb bicikliútra, ahonnan az autóval érkezők egyenesen visszakerekeznek a parkolóhoz, a vonattal közlekedők pedig a síneken átkelve közelítik meg a vasútállomást.