Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

Ágasvár ostroma

Hiking Trail · Nyugati-Mátra · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kitűnő kilátás adódik Palócföldre a Newton-sziklától
    / Kitűnő kilátás adódik Palócföldre a Newton-sziklától
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Izgalmas, sziklás gerinc vezet az Ágasvártól keletre
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óvár földsáncai között vezet visszafelé utunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ágasvár mereész vulkáni csúcsa a szemközti Óvár rétjéről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bárány-kő andezittornyai az Óvárral szemközti oldalon
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra déli lába és az Alföld a Markaz feletti főgerincről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szamár-kő gomba alakú tornya: a felső, kemény andezitréteg védi a puhább aljzatot
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-szikla szabályos formái a Kékes alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra myugati lába és a Tarna-völgy terül el Ágasvár alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ágasvár turistaház a csúcs alatti réten
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 8 6 4 2 km Newton-szikla Ágasvári kilátóhely Ágasvár Foton-rét Foton-rét Ágasvár turistaház

A népszerű Ágasvárt keressük fel Mátrakeresztesről a Csörgő-patak völgyén át az Ágasvár turistaház érintésével. Kimerészkedünk a Newton-sziklára, hogy kiegészítsük a panoráma eddig hiányzó részleteit, majd a menedékháztól kis kitérővel az Óvár bronzkori sáncai felé ereszkedünk vissza kiindulópontunkhoz. Tömény, látványos túra, a Nyugati-Mátra klasszikusa.
open
easy
9 km
3:05 h
479 m
479 m

Rendkívül tagolt felszínen járjuk be a Nyugati-Mátra legérdekesebb, központi helyszíneit. A zegzugos táj a vulkáni folyamatoknak és az utólagos tektonikai mozgásoknak köszönhető. A földtörténeti újkor derekán, geológiai léptékkel nem is olyan régen, kb. húszmillió évvel ezelőtt az Alpok és Kárpátok felgyűrődése közben kiterjedt hasadékvulkanizmus jellemezte hazánk területét. A Visegrádi-hegységtől a Zemplénig párhuzamosan több vulkáni központ szakaszosan hol a feltöltődő tengerparton, hol a szárazulaton produkálta hamu, tajtékkő és lávaárak sorozatát. Az így felépülő rétegvulkánok gyengébb és ellenállóbb rétegei alkotják a Mátra vonulatait, amit aztán a további lemezmozgások összetörtek és kibillentettek. A Mátrára jellemző egy Alföld felé süllyedő, dőlt helyzet, amit az északi oldalban elhasadt és a mélybe zuhanó meredek felszín kísér. A túra a tektonikus hasadék mentén keletkezett Csörgő-völgyben hatol a hegység mélyébe, hogy aztán az Ágasvár bércét és az Óvár tömbjét megkerülve a Csóka-kő kipreparálódott andezitszirtjei felett ereszkedjen vissza a Kövicses- és Csörgő-patak találkozásához.

A drámai felszín azonban jelentős védelmi előnyöket jelent, amit már a bronzkor embere is nagyra értékelt. Az Óvár sziklákkal és meredek hegyoldalakkal szegélyezett dupla teraszos keleti oldala az őskortól menedéket jelentett a Mátrában élő embereknek. Az erődített falu hatalmas földsáncait ma is megtaláljuk, ám a középkorban épült kőfalak mind az Óváron, mind az Ágasváron leomlottak, helyüket csak a terepviszonyok jelzik. Azonban így is erőt próbáló a régi erődök bevétele, melyben azért segítségünkre lesz az ország egyik legjobban kiépített turistaút-hálózata és az egy utolsó valódi menedékházunk is.

Author’s recommendation

  • Az Ágasvár turistaháznál mindenképpen érdemes megállni pihenni, akár fogyasztani is a kínálatból. A túra meredek szintemelkedését kettéosztja a ház, így némi szusszanással, hosszabb szünettel erőt gyűjthetünk a csúcstámadásra.
  • Legjobban akkor járunk, ha a menedékházban éjszakázunk, így lehetőségünk van jobban átélni a természet közelségét, kényelmesebben túrázhatunk - sőt akár kibővíthetjük útvonalunkat az északi oldalak felé leereszkedve Mátraszentisvánra, Mátraszentimrére, esetleg Galyatetőre. Ha itt aludnánk, érdemes előre bejelentkezni telefonon, hogy érkezésünk ne érje meglepetésként a szállásadónkat.
  • A felfelé vezető úton a P+ jelzés a legpraktikusabb, ám a legszebb, ha a Csörgő-szurdok felé továbbmegyünk a P jelzésen, és némi kerülővel érkezünk a menedékházhoz, enyhítve a meredekséget.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: August 04, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Ágasvár, 789 m
Lowest point
389 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Ágasvár turistaház

Safety information

  • Az Ágasvár csúcsára vezető út a Csörgő-patak szurdokától kezdve, de különösen a menedékház felett igen meredek, görgeteges - téli időben előszeretettel fagy le a napsütötte hegyoldal. Mozogjunk óvatosan, lehetőleg a tagoltabb felszínen, túrabot vagy a környező fatörzsek segítségével!
  • Az Ágasvár gerincén több kilátópontot is érintünk, melyek főként a meredek gerincélből kiálló sziklák. Az andezitre jellemző lekerekedett széleknél óvatosan közelítsük meg a peremet!

Start

Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló (Mátrakeresztes) (388 m)
Coordinates:
DD
47.904446, 19.808142
DMS
47°54'16.0"N 19°48'29.3"E
UTM
34T 410929 5306367
w3w 
///closes.strike.browses

Destination

Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló (Mátrakeresztes)

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P jelzésen indulunk a Békástói-üdülőtelepen keresztül a Csörgő-patak völgyébe. A Békás-tó mellett egy rövid szakaszt jelzetlen úton teszünk meg.
  • A Kétvár-közti-patakon átkelve felkanyarodunk a P+ jelzésen, majd ismét a P jelzésen az Ágasvár turistaházhoz.
  • A háztól a K▲ jelzésen kapaszkodunk az Ágasvárra és haladunk a gerincén keletnek.
  • A Newton-szikla alól a K jelzésen érünk vissza a menedékházba.
  • Az Ágasvári menedékháztól a Z jelzésen haladunk a Kétvár-közti-völgyön át az Óvár oldalába.
  • Az Óváron a Z● jelzésen haladunk át és érkezünk vissza Mátrakeresztesre.
  • A falu határától a már ismert P jeleken jutunk a kiindulópontra.

A túráról részletesen:

A Csörgő-patak mentén

Az erdőkkel borított vulkáni kúpok közé szorított egyutcás faluból, Mátrakeresztes alsó végéből indulunk a P jelzésen. A turistaút hamar kiér a településről, azaz a Békástói-üdülőtelepről; gyakorlatilag az utolsó házakat már az erdőből látjuk, ahogy a helynek nevet adó Békás-tavat keletről megkerüljük - itt egy rövid szakaszon jelzetlen ösvényen haladunk a tó keleti oldalán. Igazából már csak egy apró vizes foltot övező nádas maradt a tóból, ahogy az elrothadó szerves anyag lassan feltölti a medrét. A mocsaras mélyedés a kétéltűek kedvelt tanyája, ahogy azt neve is mutatja. A kis kitérő után visszacsatlakozunk a P jelzésre.

Drasztikusan megváltozik a környezet, ahogy az üdülő utcáit magunk mögött hagyjuk. A Csörgő-patak mélyre vágódott völgye sűrű, zárt lomberdő otthona. A völgy alján a szeszélyes vízjárású patak bujkál a lekerekedett andezittömbök között. Nyári szárazságban alig csörgedezik a meder alján, csak a nagyobb öblökben vészelik át a patak élőlényei a vízhiányt, míg tavaszi hóolvadáskor vagy nyári felhőszakadások idején szilaj tajtékkal robog lefelé a zabolátlan vízözön. A 2005-ös évi hóolvadás utáni magas vízállást egy heves zivatar tetézte, melynek következtében a Csörgő-patak dübörgő árrá duzzadt, és a Kövicses-patakkal egyesülve hatalmas pusztítást okozott Mátrakeresztesen. Házakat, fészereket bontott el, vitt utat, közművet, átrendezte a faluképet. Életek munkáját mosta el pár óra alatt. A Hasznosi-tározó mentette meg Pásztó többi részét, bár az ár már a töltés tetejét nyaldosta. Ha átszakad a gát, az a kolontári katasztrófánál is nagyobb pusztítást eredményezhetett volna.

Az egyébként szelíd és vidám patakot követi a turistajelzés a völgy szélén futó dózerúton, ahol kényelmesen kapaszkodunk az enyhe, de folyamatosan emelkedő völgyben. A falutól pár száz méterre először a szemközti oldalon, majd felettünk is szürke andezittornyok bukkannak fel a sűrű erdőben. A Bárány- és Csóka-kő a hegységet felépítő vulkáni rétegsor egy szilárdabb képviselője. A Mátra kialakulása során a vulkáni működés felváltva pakolta a hamu-, tajtékkő- és lávarétegeket egymásra, amiből a megszilárdult lávaár tömör andezitje a legkeményebb, fedő kőzet. Amikor a vulkáni hegység a szerkezetmozgások következtében hatalmas vetődések mentén elmozdult, a leszakadó hegyoldalból a legkeményebb andezitsziklák kerültek a felszínre, melyet az erózió tovább csinosított. Jelenleg több száz méter hosszúságban sorakoznak a lekerekedett andezittornyok a hegyoldalban a hazai sziklamászók legnagyobb örömére, mivel ez a régió legnagyobb és legszebb mászóhelye.

Ágasvár bevétele

A sziklás szűkület után a völgy kiszélesedik. Az Óvár és az Ágasvár közötti vizeket közvetítő Kétvár-közti-patakot keresztezve elhagyjuk a Csörgő-patakot, és a hegyoldalban kapaszkodó P+ jelzést követjük, mint az Ágasvárra vezető legrövidebb és legpraktikusabb turistautat. Ha időnk és felfedező kedvünk engedi, érdemes azonban egy kis kitérőt tenni a Csörgő-patak szurdoka felé, mely rövid, de látványos szakaszon kíséri tovább a függőleges andezitfalak között bukdácsoló patakot. A P+ jelzés az árnyas patakvölgy után világos, fiatalos erdőben kapaszkodik az Ágasvár lábánál. Meredek, de hatékony útja ez az ostromnak. A P jelzésre visszatérve hamarosan megérkezünk a felüdülést jelentő lankán épült Ágasvár turistaházhoz, hazánk egyik utolsó igazi hegyi menedékházához.

A kisebbik erdőszéli ház még vadászházként kezdte pályafutását a 19. században, majd tulajdonosa, báró Hatvany Endre a budapesti Pannónia Turista Egyesületnek adományozta azzal a feltétellel, hogy turistaházként fogják üzemeltetni. A mecénás támogatásával később étkező is épült a házhoz. A világháború után államosították, a Turistaellátó Vállalat üzemeltette. A hatvanas évek legelején épült a nagyobbik kőház, mely a kor igényeinek megfelelő színvonalon, nyolc szobában harminckét ember szállását biztosította. A hetvenes években a parádi ÁFÉSZ, a rendszerváltással pedig a Magyar Természetjáró Szövetség tulajdonába került; 2005-től magántulajdonban üzemeltetik. A ház mögötti rét a csillagászok kedvelt észlelőhelye kitűnő elhelyezkedése és fényszennyezésmentes fekvése miatt. A Foton-rétnek hívott tisztásról valóban magyarországi viszonylatban az egyik legszebb éjszakai égboltot csodálhatjuk. Jó időben nagy eséllyel találkozhatunk csillagászokkal, asztrofotósokkal, akik általában segítőkészen mutatják be számunkra a csillagok világát. Ha időnk engedi, érdemes egy éjszakát a hegyi turistaházban tölteni.

Ha aludni nem is, de felfrissülni, fogyasztani mindenképp kézenfekvő a háznál, ugyanis túránk legmeredekebb, sziklás része következik a természetes védettséget élvező csúcshoz. A ház mögött csatlakozunk a K▲ jelzéshez, ami szinte azonnal nekivág a meredek hegyoldalnak. A dőlésszög valahol a 45 fokot közelíti; könnyen megeshet, hogy kézzel-lábbal kapaszkodunk a görgeteges hegyoldalon. Szerencsére a legmeredekebb részen a fák gyökerei kiállnak a lepusztult felszínből, így lépésként használva, a fák törzsébe kapaszkodva leküzdhető a védelmi vonal. A szellős erdőben mind több sziklafelszín fogad, mire a gerinchez kiérve remek panorámát nyújtó szirthez érünk. Belátni a Mátra nyugati végeit, a Zagyva völgyének egy jelentős szeletét és a cserháti dombokat, sőt kis szerencsével a Mátra vulkanikus testvéreit, a Börzsönyt és a Visegrádi-hegységet is.

A vár nem véletlenül épült pont erre a magaslatra: a hegy önmagában is egy erődítmény, és bár pozíciója félreeső, de nagy területet lehet ellenőrzés alatt tartani a magaslatról. A hajdani erődítményre már csak a hegycsúcs neve emlékeztet, falakat nem találunk sehol. Az egykori várat feltehetően a tatárjárás után építették, első okleveles említése 1265-ből való. A kettős csúcsú Ágasvár tetejét elfoglaló középkori várat két nagyobb, bronzkori sánc is övezi, így feltételezhetően már az őskorban erődítésként funkcionált a hely. Számos ura közül a Tari család birtokolta érdemben utoljára, akik a Tar mellett épült Cserteri (Hasznosi) várat látogatták szívesebben kedvezőbb pozíciója miatt. Az elhanyagolt vár lepusztult, így a Mátyás király által hűtlenség okán elkobzott birtokok között már csupán várhelyként szerepel.

Ereszkedés a gerincen

Az Ágasvárról a rendkívül kitett nyugati gerincen érdemes leereszkedni. A látványos csúcsrégió a Mátra tömbjének kibillenése és az északi oldal vetők mentén bekövetkezett leszakadása során alakult ki. Észak felé falakkal és igen meredek hegyoldallal szakad a mélybe a Mátra-bérc. A hangulatos szakaszt pár kiálló szikla is gazdagítja, például a Szamár-kő tövében elkeskenyedő tufa és agglomerátum alkotta tömbje és a Newton-szikla remek kilátópontja. Bár utóbbinál a panorámát adó helyszín némiképp rejtve, az ösvényt övező bokrok túloldalán található, mindenképp érdemes kimennünk az északkeletnek meredeken leszakadó sziklához. Nem véletlen a felirat sem, melyről a szikla a nevét kapta. A "Newton hitétől mentsen meg minket az Isten" felirat a gravitáció végzetes következményeire hívja fel a figyelmet. A kitettség viszont kiváló panorámával párosul: amit az Ágasvár csúcsáról nem láttunk, azt itt, a Newton-sziklánál pótolhatjuk. Rápillanthatunk a Magas-Mátra csúcsaira, a hegyek északi előterére, Nógrád-Heves-Borsod északi rengetegeire és a felvidéki hegyekre.

A Newton-sziklától rövid ereszkedéssel csatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzéséhez, ami a hegyoldal lankás ösvényén kényelmesen visszavezet a menedékházhoz. Útközben pár helyen megritkul az erdő, és az ágasvári körpanoráma maradék részletét is láthatjuk déli és délkeleti irányba a Magas-Mátra belső vidéke felé. Pár száz méterre a háztól különös félkör alakú bemélyedést érint a turistaút. A nem karsztos területeken ritka üregképződés beszakadását a népnyelv a sárkány leheletének nevezte el, mivel a repedésből feltörő meleg, párás levegő télen misztikusan gomolyog elő a hegy belsejéből.

A turistaháztól most a Z jelzést követve lankásan oldalazunk az Ágasvár nyugati vállán és öreg tölgyfák között, a talajba mélyen bevágódó szekérúton érkezünk a két vár közötti nyeregbe. Számos turistaút kereszteződése a hely. A Z jelzésen tovább Hasznosra érkezhetünk a Gombási reptéren keresztül, vagy érdekes túra a Mária-utat és a K+ jelzést követve a Kodály Zoltán turistaúton Tar felé lemenni, ahol egy arborétumot és két csevicekutat is találunk útközben. Mi most a legkézenfekvőbb alternatívát választjuk, és a Z● jelzéssel az Óvár tömbjét keresztezve ereszkedünk vissza Mátrakeresztesre.

Az Óvár oldalában

Az elágazástól az Óvár öreg, sötét bükkösén keresztül haladunk dél felé enyhe emelkedővel. Egy különös, taréjszerű vonulat keresztezi utunkat, melyen egy nyílás vezet keresztül. Az Óvár 5 méter magas sáncán haladunk át, belépve a vár belsejébe. A sánc egy hatalmas területet, 28 hektárt vesz körbe a vulkán keleti teraszos oldalán. A megtalált cseréptörmelék alapján a Kyatice kultúra népe lakott az erődített településen. Egy magasabb szinten egy második, kisebb sáncot is találunk, melyet a 13. században kőfallal is megerősítettek. Méreteit tekintve, és mivel a vezető réteg számára az Ágasvár erődje is rendelkezésre állt, az Óvár megfelelő menedéket adhatott a környező lakosság és jószágaik számára is. Jelenleg is ligetek és kisebb rétek találhatók a sáncokon belül, amik feltehetőleg a Magas-Mátrában még a 20. század elején is jelen lévő legeltetésből maradhattak meg.

A liget közepén egy vadcseresznyefásban a jelzés élesen balra kanyarodik, és kivezet a várból, vissza a hegyoldal sűrű erdejébe. A sáncon kívül a hegyoldal egyre meredekebbé válik, ahogy a Csóka-kő felett oldalazunk. Szemben feltűnnek a Bárány-kő andezittornyai; közben határozottan ereszkedünk vissza a völgybe. Túránk szintjének nagy részét itt hagyjuk magunk mögött, ahogy a feltehetően a lakosság és állataik által évszázadokon át használt ösvényen ereszkedünk vissza a faluba. Az üdülőtelep határán jutunk vissza a völgybe, ahol jó szolgálatot tehet a patak vize felfrissülni. A P● jelzéssel érinthetjük a közeli Böske-forrást, ahol szomjunkat olthatjuk a túra végeztével. Körtúránk itt bezárult: a Békás-tói menedékház mellett újra a P jelzésre lépve, az üdülőtelep utcáin lefelé visszaérünk a faluba, megérkezünk a megállóhoz. Amíg a buszt várjuk, vagy összekészülünk a hazútra, betérhetünk a hétvégén nyitva tartó Óvár vendéglőbe egy bambira.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Busszal jutunk Pásztón keresztül a Mátrakeresztes alatti üdülőtelepnél lévő kiindulópontunkra, ahova a Pásztó, Ágasvári menedékház megállóhelynél kell leszállnunk.

Getting there

  • A turistaút rögtön a Pásztó, Ágasvári menedékház megállóhelyről indul észak felé az üdülőtelepen át.

Parking

  • A buszmegálló mögött, az Óvár vendéglő mellett található parkolóban, közvetlenül a turistaút mellett tudjuk letenni az autónkat a túra kezdő- és végpontján.

Coordinates

DD
47.904446, 19.808142
DMS
47°54'16.0"N 19°48'29.3"E
UTM
34T 410929 5306367
w3w 
///closes.strike.browses
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő vagy bakancs, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.

Profile picture

Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
9 km
Duration
3:05h
Ascent
479 m
Descent
479 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.