Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A zempléni tájgazdálkodás nyomában – Rákóczi-túra, 1. szakasz

Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Hercegkút a Tokaji-hegység ölelésében (a kálváriáról)
    / Hercegkút a Tokaji-hegység ölelésében (a kálváriáról)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Komlóskára
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegység egyik legjobb kilátópontja a Pusztavár
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ruszin tájház (Komlóska)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tokaji-hegység hullámai a Mandulás-hegyről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Menedékkunyhó Komlóska és Hercegkút között
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tágas legelők Komlóska határában
    Photo: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kitérő a Mandulás-hegyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idős, mohásodó kőfolyás a Pusztavár északi oldalában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gombos-hegyi pincesor Hercegkúton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Búcsú Sárospataktól
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyhátra tartó erdei út
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hercegkút mellett
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösben kapaszkodunk a Pusztavár alatti nyeregbe
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boros idill Hercegkúton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Komlóska hegyközi legelői
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőhorváti szélén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárospatak tetői a Mandulás-hegyről
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hercegkúti kálvária
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pusztavár felújított falai emelkednek a hegytetőn
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Sárospataki bazilika … Erzsébet-templom) Rákóczi-vár (Sárospatak)
A Tokaji-hegység jelentős részét felfűző Rákóczi-túra bevezető szakasza a Bodrog partjáról vezet a közeli hegyoldalakra, majd Komlóska medencéjébe érkezve már a hegyvidék zugaiban kanyarog. A menetelés Erdőhorvátiban ér véget.
Open
moderate
Distance 18.8 km
5:50 h
693 m
677 m
420 m
107 m

A Rákóczi-túra

A Rákóczi-túra a Tokaji-hegységet a P jelzés mentén átszelő, hosszútávú túraútvonal, ami a táj bemutatása mellett a II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez kötődő helyszínek sokaságát keresi fel. A hozzávetőleg 65 km-es táv végigjárása igazolófüzetbe történő bélyegzésssel bizonyítható. A mozgalom kiírója a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Természetjáró Szövetség.

A túra 2. (Erdőhorváti – Telkibánya) szakasza

A túra 3. (Telkibánya – Füzér) szakasza

A délkeleti szakasz (Sárospatak – Erdőhorváti)

Túránk a vándorlás kezdő (vagy ellenkező irányú bejárás esetén végső) szakaszát mutatja be, mely a hegyek lábát az Alfölddel egybeolvasztó Bodrog partjáról a bércek közé tekereg. Az egynapos útvonal báját a bortermő külső lejtők, a zárt rengeteg és a belső medencék falvainak hármassága teremti meg. Ezeket végiglátogatva a kárpáti hagyományokat tükröző helyi tájgazdálkodás minden jellegzetes elemével megismerkedhetünk.

A hegylábi dombokról mind a síkság, mind a bércek irányába kilátás nyílik, majd átlendülve egy alacsony gerincen már Komlóska tipikusan a Tokaji-hegységre jellemző atmoszférájú medencéjébe ereszkedünk. A lankásabb lejtőkön terpeszkedő, egyre jobban beerdősülő legelőrétek annak a csaknem letűnt tájgazdálkodásnak a maradványai, amely évszázadokig meghatározta hegyvidékeink képét. Felkapaszkodunk a község fölött trónoló Pusztavár romjai közé, ahonnan végigpásztázhatjuk ezt a pazar fekvésű, kultúrtörténetileg is kiemelkedően izgalmas falut és a hatalmas erdőtájat. Levezetésképpen pedig a völgyet követő aszfaltcsíkon menetelünk át Erdőhorvátiba, ahonnan másnap folytatható a túra a Tokaji-hegység északi részei felé.

Author’s recommendation

  • Sárospatakra érdemes akár már előző nap megérkezni, és időt szánni a vár meglátogatására.
  • A komlóskai Pusztavár nem része a Rákóczi-túrának, de a szakasz legjobb kilátása miatt tanácsos felkeresni.
  • Vizet és élelmet csak a falvakban lehet beszerezni.
  • A Rákóczi-túrát a szálláslehetőségek szűkössége okán sátorral ajánlott végigjárni.
  • A Rákóczi-túra valójában a sárospataki vártól indul, ezért aki teljes pontossággal akarja végigjárni az útvonalat, annak elsőként oda kell átgyalogolnia. A mi túránk ezt kihagyja (hiszen a várlátogatás úgyis különálló, időigényes program), cserébe olyan pontokra is elkalauzol, amiket a piros jelzés nem fűz fel, de kilátásaik miatt célszerű felkeresni őket.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: December 14, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pusztavár-tető, 420 m
Lowest point
Sárospatak, 107 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Sárospatak, vasútállomás (116 m)
Coordinates:
DD
48.324906, 21.565598
DMS
48°19'29.7"N 21°33'56.2"E
UTM
34U 541925 5352567
w3w 
///royally.chain.feeds

Destination

Erdőhorváti, templom buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A vasútállomástól a Csokonai utcán gyalogolunk a Wesselényi útig.
  • Jobbra átkelünk a vasúti síneken.
  • A túloldalon egyből balra kanyarodunk az Esze Tamás utcára, amit a házak végéig követünk.
  • Jobbra térünk a P jelzésre, amin a hétvégi házakig maradunk.
  • Jobbra átváltunk a P▲ jelekre, amiken egy kilátópontot keresünk fel a Mandulás-hegy tetején, majd visszaereszkedünk.
  • A P jelzésen maradunk, azt követjük Hercegkút széléig.
  • Balra kitérőt teszünk a PT jelzésen, és jelzetlen nyomon kapaszkodunk fel a kálvária tetejére is.
  • Visszatérve továbbmegyünk a PT jelzésen, ami a főutcán éri el a Rákóczi-túrát.
  • Balra fordulunk a P jelzésen, amit majdnem Komlóska túlsó széléig követünk.
  • A falu vége előtt balkanyarral kapaszkodunk föl a Pusztavárba a PT jelzést egyenesen követve.
  • A várból a PT jelzések másik ágán ereszkedünk vissza, lejjebb a már megtett úton érkezünk Komlóska utcájára.
  • A P jelzéseken, az aszfalton gyalogolunk át Erdőhorvátiba.
  • A templom túloldalán találjuk a buszmegállót.

A túra részletes leírása:

Dombok a bércek mentén

A Bodrog árterébe épült Sárospatak mintegy 100 esztendőn keresztül volt a Rákóczi-uradalom központja. Amennyiben kíváncsiak vagyunk műemlékeire, azokért kitérőt kell tennünk a vasútállomástól kb. 10-15 percnyire található belvárosba. Végiglátogatásuk, vagy akár csak a Rákóczi-vár felkeresése azonban jelentős időigényű program, ezért túraútvonalunknak nem része. Menetelésünk a vasútvonal mentén, a Csokonai utcán kezdődik, melynek első sarkánál jobbra átkelünk a síneken. A túloldalon balra fordulva az Esze Tamás utcát követjük, aminek végén már a város szélén találjuk magunkat. Jobbra, a P jelekre térünk, és perceken belül magunk mögött hagyjuk a családi házakat. A napsütötte lankán napraforgók kísérnek, másik oldalt legelő karámja húzódik, szemben pedig a Tokaji-hegység jellegzetes, púpos bércei hullámoznak. A dűlőút rövidesen domb tövébe vezet: a kis hétvégi házak között jobbra teszünk kitérőt a P▲ jeleken. Az egyre meredekebbé váló ösvény elhagyja a kalyibákat, és megcélozza a tetőpontot, végül gazos fűben, a talajt áttörő andezitgörgetegek közt kanyarog a csúcsra állított kereszthez. A Mandulás-hegy a közeli dombokkal egyetemben a robbanásos kitörésekből keletkezett tufatakarós (azaz vulkáni törmelékes kőzettel fedett) felszín maradványa, amelyről a viszonylag puha szórásterméket lepusztította az erózió, egyben a kiemelkedés magassága is jelentősen lecsökkent napjainkra. Érdekessége, hogy sekély talaja miatt sosem ültették be szőlővel, így egy egészen piciny szeletet őriz a Tokaj-hegyaljai táj eredeti növényzeti képéből, a gazdálkodás során felemésztett lejtősztyepprétekből. (Amint neve sugalmazza, részben mandulaültetvény is fedte, ez már régen nincs meg.) A kis púpon állva hegység és síkvidék mezsgyéjéről szemlélődünk: nyugaton a Tokaji-hegység vonulatai hullámoznak, keleten Sárospatak és az Alföld síkja terül el. Észak felé feltűnnek a Sátoros-hegyek szögletesre faragott sziluettjei, a közelebbi halmokon magasra kúsznak a napfényben fürdőző szőlősorok. A dombból méretes szeletet hasított ki a Sárospatak építkezési kedvét kielégítő kőfejtő - jellemző volt errefelé a 17-18. században, hogy a célterület közelében, de annál valamivel magasabban nyitottak bányát, hogy a kitermelt anyagot könnyebb legyen mozgatni. (Az olykor hullámszerűen felerősödő csaholás a közeli kutyaotthonból hallatszik föl.)

Bortermő lejtők

Nem érdemes sokáig időzni, hiszen Hercegkút határából szinte ugyanezt a látványt csodálhatjuk majd (csak a csökkenő távolság okán a hegyek „nőnek meg" addigra). Visszaereszkedünk a P jelzésre, ami a Hercegkúti-patak völgyébe, a Mandulás-hegy tövébe vezet. Szedett-vedett és jobb formában lévő üdülők előtt sétálunk, dús növényzet szorításából lyukadunk ki az országútra, hogy gyorsan átkeljünk rajta. A túloldalon széles ívben kerüljük a Gombos-hegyet, és a kevéssé szívderítő, csapzott fasor látványa hirtelen változik meg, amint a balra elváló PT jelzéssel a hercegkúti pincesor macskakövére lépünk. Bal felől takaros, háromszög alakú pinceportálok sorakoznak, terméskő falukat sok helyen muskátlik díszítik. E világörökségi helyszín történelme nem is olyan régre nyúlik vissza: a Rákóczi-szabadságharc után lecsökkent népességű terület birtokosa, Trautson János Vilmos herceg alapította Hercegkút irtványfalut (német neve, Trautsondorf az eredeti Trautsonfalva megfelelője), amihez sváb telepeseket hívott a Duna forrásvidékéről, illetőleg a francia-svájci határ közeléből. A 18. századi falu minden házához tartozott pince, és mivel akkoriban igen jól fizető exportcikk volt a tokaji bor, a település területét a közeli szőlősorok alatt jelölték ki, a munkaerőhiányt pedig a német szőlőmunkások idecsábításával oldották meg. Hercegkútnak két emeletes pincesora is van (mindkettő a keleti hegylábat szélesen borító riolittufába mélyül), hasonló építészeti emléket nem találni máshol a borvidéken - a legtöbb pincét a 19. század végén, már a filoxéravész után létesítették. Ahogy elfogynak a fák, a szép, gondozott sétányról lelátunk a falura és tőkéire, majd ligetbe érve (bal felé) teszünk röpke kitérőt a Gombos-hegy tetejére. A rövid kálváriaút füves dombtetőre hív, rajta egészen az 1920-as évekig (errefelé ritka) szélmalom dolgozott, aminek nyomát már nem leljük, helyén kápolna fehérlik. Teraszáról feltárulnak a Tokaji-hegység szelíd, de tömeges magaslatai, Hercegkút hatalmas szőlőterületei, a hosszú falu házsorai, megmutatkozik Sárospatak, délen pedig a Tokaji-hegy szigetként harap ki az Alföldből még egy jókora darabot a hegyek javára. A kálvária és a kápolna egyébként modern építmények, mindkettő a 21. század és a helyi közösség szülötte. Nézelődés után ereszkedjünk vissza a turistaútra: a PT jelek visszakötnek a P jelzésbe, amin balra elhagyjuk Hercegkút házait.

Irány a hegység!

Szántók közti dűlőúton, eleinte lassan emelkedve lendülünk neki a peremi hegyvonulat átszelésének. Ha nyáron érkezünk, kellemetlen szakasz következik: a patakpart dús bozótjában, benőtt ösvényen bandukolunk, és készüljünk fel rá, hogy roppant rovarsereglet szegődik mellénk. A dzsumbujban alig észlelhető a Pogány-kút forrása, amely a törökök érkezéséről kapta nevét, és legendáját még Tompa Mihály is versbe öntötte. Eszerint a hadak érkezésekor a lakosság elrejtette borát, de a sereg a hegyet feldúlva megtalálta azt, alaposan lerészegedett, amit a forráshoz érkező két magyar felfedezett. Ezután szétkürtölték a hírt, mire aztán aki tudott, fegyvert ragadott, és lemészárolták, ezzel legyőzték a megmámorodott haderőt.

Kevesebb derűre ad okot a következő etap: jó másfél kilométeren keresztül szedresben, nyakig érő csalánban, bizonyos időszakokban elviselhetetlen rovarfelhőben kapaszkodunk a völgyzárlatban. Aztán végre kinyílik a bozót, eleinte fenyőkkel is elegyedő, zilált erdőség, majd szebb tölgyes borul fölénk. Az út balra hajlik, és egy utolsó nekirugaszkodással a Csécsi- és a Papaj-hegy közti nyeregbe érünk. Ezzel átszeljük azt a kis vízválasztót, amelynek túloldalán lényegében már a hegység belső zugaiban túrázunk. Egynyomos ösvényen lépdelünk egyre csak lefelé, körös-körül a jégkorszakban felszabdalódott andezit kőtenger tanúskodik a hegy felépítő kőzetéről. Kisvártatva apró, enyhén vizenyős rét hasít a rengetegbe, balra egy kis fakunyhó tűnik elő az árnyékból. A festésében jellegzetes szlovák épületek jegyeit magán hordozó kalyiba ajtaja nyitva áll. Bent nem sok mindent találni, de egy éjszakára kiváló menedék lehet. Mellette pihenőhely roskadozik.

A hagyományos tájhasználat nyomában

Az ösvény átvág az apró tisztáson, és hol fiatalosban, hol keverék erdőben tör előre, majd kivezet egy széles erdeiút-csomópontba, amiben kereszt is áll. Jobbra, de a széles kihordó útról balra letérve menetelünk tovább. Ligetes erdő, fenyőkkel mixelt lombhullatók jelzik, hogy Komlóska külterületére érkeztünk. A szűk, eróziós eredetű medence alján kifejlődött falu földjeit, legelőit e lankásabb lejtőkön kellett kialakítani. Ehhez persze szükség volt a rengeteg letermelésére, ami kapóra is jött, hiszen az északról szomszédos háromhutai völgyben üzemelt a Tokaji-hegység első üveghutája a 17. század legvégétől. Az üveggyártáshoz szükséges hamuzsírt helyben főzték Komlóskán, előállítása töméntelen mennyiségű fát (egész pontosan fahamut és faszenet) emésztett föl. A Kárpátokból ismerős, hagyományos tájhasználat jegyében a hátramaradt irtásokat főként legelőkként és (a téli takarmányozást biztosító) kaszálókként hasznosították, illetve gyümölcsfákkal ültették be. Ahol a lejtő túl meredek volt, ott lépcsőkké (grádicsokká) formálták, köztük füves pászta védte a talajt a lepusztulástól - ennek nyomait majd a Pusztavárból letekintve, Komlóska északi határában detektálhatjuk. Az eső gyorsan lemosta az erdőtől megfosztott talajt, ezért azt rendszeresen pótolni kellett: a trágyát sokszor lepedőből formált batyuban, emberi erővel hordták föl a kijelölt területre. A hegyi pásztorkodás termékei és a kicsiny földparcellák általában éppen csak elegendőek voltak a helyi élelmiszerigények kielégítésére, kereskedelemre nem nagyon futotta belőlük. Ellenben a külső lejtőkre települt falvak jó pénzért eladott borával, a bércek közt jellemző szilajabb körülmények szerényebb életet kínáltak a hegyek népének. A legelők beerdősülő maradékáról ki-kilátunk a megannyi gerincre, aztán egy kaszálónál szétnyílik a bozót, és feltűnik a falu is.

Köves úton, a dombon ülő templom sziluettje alatt kanyargunk le a völgybe, ahol a porták sorakoznak. A kis hegyi falu feltűnően rendezett, környezete is kellemes, az egyik leghangulatosabb, leginkább élőnek tűnő zempléni település. (A Komlóska név az itt működött sörfőzdével lehet összefüggésben.) A főutcát követve jobb oldalon álló, ágakból font kerítés mögötti parasztház a komlóskai ruszinok lakókörnyezetét, építészetét bemutató (látogatható) tájház. A hegyközi medencét a 16. században népesítették be a „kárpátukránok", akik évszázadokig, egészen a legutóbbi évtizedekig használták nyelvüket. A kevéssé ismert, görögkatolikus etnikum otthona az Északkeleti-Kárpátok vidéke, két fő csoportjuk, a hegylakó „verhovinaiak" és az alacsonyabb területeken letelepedett „dolisnyánok" (nevük a szláv dolina, azaz völgy szóból ered) közül az utóbbiak lakták a Tokaji-hegységet. A II. világháborút követő kitelepítések során nagy részük eltűnt a területről, sőt, magát a falut is felszámolásra ítélték: betiltották az építkezéseket, és megakadályozták, hogy a közösségnek saját vezetője lehessen. Napjainkban rendhagyó Komlóska fejlődése: adókedvezményekkel vállalkozások sokaságát csalták a településre, növelték a korábban csaknem eltűnt állatállományt, a közterületeket virágosítják, számtalan közösségi programot szerveznek. A településképen látszik az erőfeszítés, érdemes megkóstolni a több helyen kapható helyi termékeket is.

Várra fel, völgybe le

A turistaút kivezetne a faluból, de a presszónál váltsunk balra a PT jelzésre, aminek tanösvénye a Pusztavár meredek kúpjára csábít. A különösen nehéz, combszaggató kapaszkodót bükkös szépíti. A végén egy ikercsúcsú hegy tetejére lépünk, rajta alig néhány falmaradvány és kőrakás emlékeztet a 14. századi eredetű Pusztavárra. A középkorban Solymos várnak hívott erősség nem egészen 100 évet állt, azóta pusztul. A kilátás azonban pazar: alattunk a Komlóskai-medence, amelynek karakteresen tokaji-hegységi tájképe máig őrzi a kárpáti tájhasználat vonásait. A völgytalphoz simuló, keskeny falu körül legelők és kaszálók hullámoznak, az erdő a magasabb hátakra és csúcsokra szorul vissza (a fenyvesek a korábbi irtásokon történt fásítások gyümölcsei). Szemben a Bolhás-hegy magasodik; az oldalában található bányavágat miatt ragadt a falura valamikor az „aranyos Komlóska" megnevezés. A hegy gyomrában ugyanis a vulkáni utóműködés teléreket kreált, amelyekben olyan ércek dúsultak fel, mint az ezüst, az arany, vagy az utóbbira megtévesztésig hasonlító pirit. Bizonytalan, hogy valóban folyt-e kitermelés a tárnában; elképzelhető, hogy csak kutatási célokra használták. A 20. században többször is átvizsgálták a kőzetet, és úgy találták, hogy gazdaságosan kitermelhető készletet nem rejt a mély.

A tanösvény másik ágán, kőtengert keresztezve, ha lehet, még meredekebben ereszkedünk alá, és útba ejtjük a Rákóczi-forrást is. A környező hegyek között a hagyomány számos vízfakadáshoz köti a fejedelem látogatását, itt sincs ez másként. Éles jobbkanyart veszünk, és nem sokkal előrébb, egy elágazásnál balra térve visszajutunk Komlóska határába.

A P jelzésen búcsút veszünk Komlóskától, és az erdők ölelte aszfaltúton célba vesszük Erdőhorvátit. Mintegy 3 kilométert baktatunk a völgyet követő, csekély forgalmú betonon, miközben kissé megritkul az erdő, és keskeny kaszálók, valamint felhagyott gyümölcsösök lépnek a helyébe. Nem sokkal a falu széle után annak központjába jutunk. Balra, a templom túloldalán található bolt és buszmegálló, míg jobbra a már ismert megjelenésű pincék sorakoznak (köztük leljük a kocsmát is).

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Vasúttal érkezve Sárospatak vasútállomásán kell leszállni.
  • A Sárospatak, vasútállomás buszmegálló található a túra kezdőpontján.
  • Az Erdőhorváti, templom buszmegállónál ér véget az útszakasz.

Getting there

  • A túra mindkét végpontja tömegközlekedési megállóban található.

Parking

  • Autóval érkezve ajánlott Sárospatakon parkolni (pl. a vasútállomás közelében, ami egybeesik a buszállomással is), mert innen a túraszakasz kezdő- és végpontja is elérhető tömegközlekedéssel, de az egész Rákóczi-turistaút befejeztével is viszonylag könnyű visszatérni ide.

Coordinates

DD
48.324906, 21.565598
DMS
48°19'29.7"N 21°33'56.2"E
UTM
34U 541925 5352567
w3w 
///royally.chain.feeds
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
18.8 km
Duration
5:50 h
Ascent
693 m
Descent
677 m
Highest point
420 m
Lowest point
107 m
Public-transport-friendly Multi-stage route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Linear route Healthy climate Summit route Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp