Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

A varázslatos Somló titkai

· 8 reviews · Hiking Trail · Marcal-medence· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Somlói panoráma a Kőkonyhától
    / Somlói panoráma a Kőkonyhától
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló tömbje
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló vára a Szent István-kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló vára előtt
    Photo: Péter Farkas
  • / A Balaton-felvidék tanúhegyei a Szent István kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló teteje felé nyújtóző szőlősorok
    Photo: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent Ilona-kápolna a Somló oldalában
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló szőlői között
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás a Somló oldalából a Kab-hegy felé
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / Régi napóra egy somlói pincén
    Photo: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somló oldalában
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló szőlősorai
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló oldalában
    Photo: Péter Farkas
  • / Magányos fa a Somló szőlősorai között
    Photo: Péter Farkas
  • / A Balaton-felvidék tanúhegyei a Somlóról: a Haláp, a Badacsony és a Szent György-hegy
    Photo: Péter Farkas
  • / Feszület a Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / Bazaltsziklák a Somló tetején
    Photo: Péter Farkas
  • / Ház a sziklák alatt: a Somló bazaltorgonái
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás a Somló oldalából
    Photo: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló bazaltorgonái a Kőkonyhánál
    Photo: Péter Farkas
  • / Vadszőlővel benőtt pince a Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / A Keresztelő Szent János-kápolna a Szent Margit-kápolna mellett
    Photo: Péter Farkas
  • / A P jelzésen a Somló csúcsa felé
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátópont a csúcs alatti platón
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent Margit-kápolna
    Photo: Péter Farkas
  • / Terepasztalszerű táj a Somló oldalában
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó
    Photo: Péter Farkas
  • / Őszi kilátás a Szent István-kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent István-emlékmű
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló vára a Szent István-kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló vára
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló várában
    Photo: Péter Farkas
  • / Somló várában
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó Somló várából nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / Panoráma Somló várából
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó Somló várából
    Photo: Péter Farkas
  • / Út a Somló oldalában
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent Ilona-kápolna, a horizonton a Szent György-heggyel
    Photo: Péter Farkas
  • / A Somló szőlői
    Photo: Péter Farkas
  • / A Taposó-kút a Somlón
    Photo: Péter Farkas
  • / Somlói hangulat
    Photo: Péter Farkas
m 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km Szent István-kilátó (Somló hegy) Szent Ilona-kápolna, Somlójenő Somló hegyi várrom Taposó-kút, Somlóvásárhely
A szoknyájától a sapkájáig bekalandozzuk ezt a fenséges, szőlőkkel borított tanúhegyet, amely a kilátótól a kápolnákon át a középkori várromig rengeteg látnivalóval, és mindenekelőtt utánozhatatlan hangulattal kényezteti el a kirándulót.
Open
easy
Distance 9.4 km
3:15 h
508 m
508 m
432 m
157 m

A szürke bazaltoszlopok felé egyre meredekebben nyújtózó, a pincék fehérre meszelt falával pettyezett, napfürdőző szőlősorok, a hegy csúcsára védően boruló erdőtakaró, ódon várfalak és csodálatos panoráma a dűlők között kígyózó utacskák szinte bármelyik pontjáról. A Marcal-medence síkjából már messziről nézve is kiemelkedő Somló önálló egyéniség, amit jól jelez, hogy nem tartozik egyetlen hegységünkhöz sem. A „Dunántúl remetéje” függetlenül és hetykén magasodik a környezete fölé; mintha megunta volna a távoli horizonton sorakozó rokonai, a Balaton-felvidék tanúhegyeinek társaságát, és szőlőmintás szoknyájában, bazaltsapkáját a fejébe csapva hosszú vándorútra indult volna távoli vidékek felé. Nem véletlen, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, 1991. június 30-án éppen itt, egy pohár somlaival ünnepelte az utolsó szovjet katona távozását, amivel Magyarország ismét szuverén állammá vált.

A Somlón szinte bármerre csavaroghatunk, az élmény garantált. A régi és új présházak között, a dűlők mentén bóklászva az idő is lassan andalog velünk. A rohanásnak itt tényleg semmi értelme – valamelyik pince teraszán, a lugas árnyékában juhfarkot kortyolgatni, és közben a szőlők terepasztalszerű mintázatában gyönyörködni többet ér, mint bármi áron kipipálni a környék összes nevezetességét. A csendes szemlélődésnek kedvező hangulatot az alapozza meg, hogy a Somlót többnyire elkerülik a Badacsonyt elözönlő tömegek, miközben a Balaton hiányáért kárpótol a tetejéről nyíló, a fekvésének köszönhetően egyedi körpanoráma.

Egy különleges borvidék

A 432 m magas Somló a Nagy-somlói borvidék, hazánk legkisebb, de egyik legkülönlegesebb borvidékének központja. Már a rómaiak is készítettek itt bort, Szent István pedig szőlőket adományozott az általa a Torna-patak mentén alapított apácamonostornak. Az ásványi anyagokban és savakban gazdag „somlai” (igen, így, mert a „somlói” nem bor, hanem édesség) a hagyomány szerint a nászéjszakák bora, amely elősegíti a fiúutódok nemzését, ezért a Habsburgok számára kötelező volt a fogyasztása. Jóllehet, ennek a legendának a valóságalapja bizonytalan, a bor minőségére már a középkorban kétségkívül nagyon ügyeltek. A korát megelőzően haladó, ökológiai szemléletű hegytörvény az idő előtti szüret mellett még a fák önkényes kivágását és a seregélyeket kordában tartó ragadozó madarak fészkeinek zavarását is tiltotta, egy 18. századi rendelet pedig 25 botütésre vagy 12 forintos pénzbírságra ítélte azt, aki vizezte a borát, vagy a pincéjébe máshonnan szállított bort somlaiként adta el.

Zircen 1742-ig patika sem volt, a betegeket ugyanis kizárólag somlaival gyógyították, úgy tartva róla, hogy „tej az öregeknek, méreg a gyermekeknek.” Manapság mintegy háromezren borászkodnak a borvidéken, az uralkodó fajta az olaszrizling; a legendás juhfarkot, az egyik legősibb magyar (bár a stájerek által is magukénak érzett) szőlőfajtát, valójában csak az 1960-as években, a Nivegy-völgyből telepítette vissza a helyi termelőszövetkezet, hogy kijátszhassa a nagyipari termelésben kötelező egységárat. A nevét a juh farkára hasonlító, hosszúkás fürtjével kiérdemlő juhfark illatos, de meglehetősen száraz bort ad, amely Hamvas Béla szerint „a bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.” Egyik legnagyobb erénye, hogy a savtartalma késői szüret esetén is megbízhatóan magas, ezért akár hat-nyolc évig friss marad – sőt vannak, akik úgy vélik, a háromévesnél fiatalabb juhfarkot nem is érdemes fogyasztani.

A Somló elsősorban egyedi fekvésének és vulkáni múltjának köszönheti karakteres borait. Kemény bazalttakarója, amely körül az erózió később lepusztította az üledékes eredetű, kevésbé ellenálló felszínt, a kb. 6 millió évvel ezelőtt indult intenzív vulkáni tevékenység következtében alakult ki. Elsősorban ez felel a talaj kedvező adottságaiért, de az is fontos szempont, hogy a sötét bazalt éjszaka visszasugározza a nappal elnyelt hőt, egyenletesebbé téve a szőlő érlelődését. A Somlónak egyedülálló módon az északi, Doba felé eső oldala is alkalmas a szőlőművelésre, bár a déli, somlóvásárhelyi oldalon természetesen jobbak hozzá a feltételek.

Author’s recommendation

  • A Szent István-kilátó csak péntektől vasárnapig, 11 és 17 óra között tart nyitva, és belépődíjat kell fizetni, hogy felmehessünk a teraszára. Cserébe büfé üzemel benne, ahol feltölthetjük a készleteinket.
  • Mivel jelentős részben a hegy aszfaltútjain vezet, a túrát számtalan módon variálhatjuk, vagy akár le is rövidíthetjük. Somló várától például követhetjük visszafelé a P, majd jobbra a S+ jelzést, így kikerülve a hegy szoknyájának északi oldalán vezető kitérőt a S jelzés felé.
  • Ha tehetjük, mindenképpen szánjunk időt a borkóstolásra! A Somlón több tucat pince várja a hegy nedűjére vágyó turistákat.
Profile picture of Péter Farkas
Author
Péter Farkas 
Update: May 23, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
A Somló csúcsa, 432 m
Lowest point
157 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest stops

Szent István-kilátó (Somló hegy)

Safety information

A túra jórészt utcákon, illetve könnyű terepen halad, de a kilátópontokon, különösen a bazaltorgonák tetejénél, legyünk óvatosak!

Tips and hints

Start

Hegykapu étterem, Somlóvásárhely (156 m)
Coordinates:
DD
47.130614, 17.371933
DMS
47°07'50.2"N 17°22'19.0"E
UTM
33T 679884 5222408
w3w 
///chorizo.fillers.present

Destination

Hegykapu étterem, Somlóvásárhely

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Az étteremtől a S+ jelzésen indulunk kelet, majd észak felé
  • Amikor elérjük a P jelzést, balra térünk rajta, aztán egy kikövezett, jelzetlen ösvényen rövidesen jobbra. Ezen jutunk fel a Kőkonyhához a bazaltorgonák alatt
  • Visszatérünk a S+ és a P jelzés találkozásához, és egyenesen, kelet felé követjük tovább a P jelzést
  • Erről a csúcs alatti fennsíkra felérve bal felé teszünk egy rövid kitérőt a ST jelzésen, a bazaltorgonák tetején lévő kilátópontig
  • Visszatérünk a P jelzésre, és ezt követjük a várig, ahová a SL jelzés vezet be
  • A vártól a S jelzésen megyünk észak felé, majd a hegy nyugati oldalában áttérünk a bal felé kiágazó S+ jelzésre
  • A SL jelzésen, újabb rövid kitérővel sétálhatunk ki a Szent Ilona-kápolnához
  • A S+ jelzésen folytatjuk a Taposókútig, ahol jobbra fordulunk a P jelzésre, és ismét ezt követjük egészen a kiindulópontig

A túráról részletesen

A Kőkonyhán át a kilátóig

A Somlón szinte bármerre sétálhatunk, magunkba tudjuk szívni a hegy atmoszféráját. Egy útvonalat azonban választanunk kell, és mi most a Hegykapu étteremtől indulunk kelet felé, a S+ jelzésen. Ahogy a tanúhegyek alakját jellemző csonkakúp egyre meredekebb palástján felfelé kapaszkodunk, és közben gyönyörködünk a változatos korú és állapotú pincékben, hamarosan elérjük a P jelzést, amelyen balra térve, majd egy jelzetlen, kikövezett ösvényen jobbra fordulva elérjük a bazaltoszlopok tövében rejtőző Kőkonyhát. Innen gyönyörű kilátás nyílik a hegy Somlóvásárhely felé lejtő lankáira, és a fölénk tornyosuló bazaltorgonákat is itt vehetjük szemügyre a legközelebbről. Ha április vége felé járunk erre, a sötétszürke sziklákat élénksárgára színezi a repedésekben is megélő szirti ternye, ez az apró fürtvirágzatú, védett növény.

A P jelzésre visszatérve hamarosan a 15. században a somlóvásárhelyi apácák által eredetileg gótikus stílusban építtetett, de a török időkben elpusztult, aztán barokk épületként újjászületett, Antiokheiai Szent Margit képét őrző Szent Margit-kápolnánál és a mögötte álló Keresztelő Szent János-kápolnánál találjuk magunkat. Ennél a pontnál végre komolyan a hegynek fordulunk, és bevesszük magunkat egy erdősávba, amelynek bazaltsziklákkal fedett, árnyékos ösvényén a Somló csúcsa alatti fennsíkra jutunk. Bal felé, a ST jelzésen tehetünk egy kitérőt a bazaltoszlopok remek panorámát kínáló tetejéhez – lényegében ugyanaz a látvány tárul elénk, mint a Kőkonyhától, csak magasabbról. Ha hátra fordulunk, megpillanthatjuk következő állomásunkat, a csúcson magasodó Szent István-kilátót is, illetve az előtte álló Szent István-emlékmű óriási fakeresztjét.

A tanúhegyek füzérétől a kalandos történetű várromig

A P jelzésen egy újabb erőfeszítéssel felérünk a Somló csúcsára. A látványt az 1938-ban bazaltkövekből épített, korábban Petőfi-toronyként ismert Szent István-kilátó uralja, de csak addig, amíg fel nem mászunk 12 m magas teraszára. Ehhez a büfében belépőt kell váltanunk, mégse hagyjuk ki, mert lélegzetelállító látvány tárul elénk: észak felé, Doba előterében szemügyre vehetjük Somló erősségének romjait, keletre megmutatják magukat a Bakony magaslatai, köztük a Kőris-hegy és a Kab-hegy, és felfedezhetjük Szigliget, Tátika, Rezi, valamint Sümeg várait. Tiszta időben a Rax és a Schneeberg 2000 m feletti csúcsa is feltűnik, a legfőbb attrakció mégis az, ahogy délkelet felé nézve a Tapolcai-medence tanúhegyei sorakoznak a láthatáron: a Hegyesd, a Csobánc, a Gulács, a Haláp, a Badacsony és a Szent György-hegy füzére uralja a távoli horizontot. A kilátóból lemászva, a körülötte nyújtózó kis fennsík peremén találjuk még a Szent István-emlékművet, és vannak padok is, ahol megpihenhetünk, ha elfáradtunk.

A kilátótól az erdőn át, tölgyek, hársak és kőrisek alatt, még mindig a P jelzésen érjük el Somló várának maradványait. Bár az erődítményt feltehetően közvetlenül a tatárjárás után emelték, az első írásos említése csak 1352-ből ismert. A története rendkívül kalandos: számtalanszor gazdát cserélt, 1543-ban szemtanúja volt egy komoly csatának, amelynek során Zrínyi Miklós hadai felkoncoltak háromezer törököt, és a tulajdonosai közé tartozott az a művelt, ugyanakkor kicsapongó életű Listi László költő is, aki megírta a mohácsi vész krónikáját, de véres rémtetteket tulajdonítottak neki, és 1662-ben hamis pénz verése címén lefejezték. A nevezetes tulajdonosok között érdemes még megemlíteni Kinizsi Pált, akinek az emlékét egy közeli szikladarab őrzi: ez a hagyomány szerint azért „horpadt be”, mert a legendás erejű hadvezér útban idefelé megpihent rajta.

A három oldalról meredek hegyoldallal védett erődítménybe egy szűk folyosón jutunk be. Jellegzetes, hatszögletű alapokon nyugvó tornyát korábban a konyha kürtőjének tartották, valószínűbb azonban, hogy a Bakócz Tamás által építtetett kápolnához tartozott. Az egyházi méltóság a Szapolyai-családtól vásárolta meg, és reneszánsz várkastéllyá építtette át a somlói várat a 15. század végén. A romok egyes pontjairól szintén nagyszerű a panoráma - visszanézhetünk a Somló erdőfedte csúcsára is, rajta Szent István-kilátó fák fölé magasodó tornyával.

Vissza a szoknya aljára

A várat a P jelzésen továbbsétálva hagyjuk el, majd az erdőből kiérve előbb a S, aztán a S+ jelzést követve, az óra járásával ellentétesen kerüljük meg a csúcsot a hegy szoknyáján. Következő állomásunk a SL jelzésen elérhető Szent Ilona-kápolna: noha ez csak a 19. században épült, a nagyjenői (tüskevári) pálos szerzetesek jóvoltából feltehetően már a 14. században is állt itt egy kápolna, amely a török időkben szintén elpusztult. Az újjáépítését a hívek fedezték a must eladásából, és ők teremtették elő a berendezés költségeit is.

Mintegy 800 méterrel később, az egykori Auguszt–Dervarics-présház udvarán megpillantjuk az országban egyedülállónak számító Taposó-kutat, amely lehetővé tette, hogy a 3 méteres, vízimalom-kerékre emlékeztető dobot forgatva, „lábi erővel” húzzák fel a vizet 80 m mélységből. Egykor sok hasonló szerkezet működött országszerte, de mára csak ez maradt meg – pontosabban ezt állították helyre 1960-ban. Innen újra a P jelzést lefelé követve, a présházak társaságát élvezve bandukolunk vissza kiindulópontunkhoz, az étteremhez, ahol búcsúzóul elkortyolgathatunk egy utolsó pohár somlait. Egészségünkre!

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A kezdőponthoz legközelebbi buszmegálló a Somlóvásárhely, vasútállomás bejárati út
  • Ha vonattal érkezünk, a Somlóvásárhely állomáson kell leszállnunk

Getting there

  • A Somlóvásárhely, vasútállomás bejárati út buszmegállótól a S jelzést kell követnünk a Somló felé a kezdőpontig (kb. 900 m)
  • A Somlóvásárhely vasútállomástól szintén a S jelzésen jutunk a kiindulópontig, a Hegykapu étteremig (1 km)

Parking

  • A kezdőpont, a Hegykapu étterem közelében a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Coordinates

DD
47.130614, 17.371933
DMS
47°07'50.2"N 17°22'19.0"E
UTM
33T 679884 5222408
w3w 
///chorizo.fillers.present
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(8)
Gereben Zsófia
March 15, 2022 · Community
Hangulatos hely
Show more
Tamás Lakatár
March 14, 2022 · Community
When did you do this route? March 14, 2022
Péter Györfi
March 14, 2022 · Community
Gyönyörű hely! Mindenkinek ajánlom aki nem riad vissza egy "kis" emelkedőn való sétáló.
Show more
When did you do this route? March 14, 2022
Show all reviews

Photos from others

+ 4

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
9.4 km
Duration
3:15 h
Ascent
508 m
Descent
508 m
Highest point
432 m
Lowest point
157 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp