Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Török úton a Bükk déli kapujához

· 1 review · Hiking Trail · Bükk-hegység
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a Hór-völgyre az Ódorvártól
    / Kilátás a Hór-völgyre az Ódorvártól
    Photo: Péter Farkas
  • / Esőbeálló az Ódorvárnál
    Photo: Péter Farkas
  • / A Barát-völgy tágas kaszálórétjein érkezünk vissza kiindulópontunkra
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lakóbarlang az Ódorvárnál
    Photo: Péter Farkas
  • / A gerinc irtásáról belátjuk a fennsík déli peremét, a déli látókövek szalagját
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Makkos-orom alatt kapaszkodunk ki az Oldal-völgyből
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Török útról több helyen remek kilátást nyílik a Bükk-fennsík szélére
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az oldal-völgyi halastó erősen eliszaposodott békatanyává vált
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megbízható Szent Erzsébet-forrás a Bükkzsércre vezető út kanyarjában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tábor-hegy irtásáról belátunk a Hór-völgy mélyre vágódó szalagjába
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló az Ódorvárnál
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Ódorvár
    Photo: Péter Farkas
  • / A Lakóbarlang az Ódorvárnál
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Ódorvár
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Oszlai tájház az Ódorvárról
    Photo: Péter Farkas
  • / Az Ódorvárról nyíló panoráma a Bükk-fennsík felé
    Photo: Péter Farkas
  • / Kilátás a Tábor-hegyről
    Photo: Péter Farkas
  • / A Szent Erzsébet-forrás
    Photo: Péter Farkas
  • / A Völgyfőház
    Photo: Péter Farkas
  • / Panorámakép: esőben a Bükk-fennsík
    Photo: Péter Farkas
  • / A Török úton
    Photo: Péter Farkas
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km
Tekervényes túránkkal a Déli-Bükk mélyére kalandozunk, ahol a Hór-völgy felé magasodó sziklaormon felkeressük a már csak nyomaiban felsejlő Ódorvárat. A hely hangulata és pozíciója is impozáns. A sziklaszirtről feltáruló panoráma egyedi a Déli-Bükkben: szinte az egész fennsíkperemet belátjuk, míg a Hór-völgy mély bevágása a lábunk alatt kanyarodik ki a hegyek szorításából, hogy a lankás dél-bükki dombvidék erdői között az Alföld síkjába simuljon. A kirándulás végén még egy hasonlóan látványos hegyoldalt érintünk, ahol a teljes Bükk-fennsík, azaz annak déli pereme, sziklás csúcsai felsorakoznak, hogy a látvánnyal betelve visszatérjünk a Barát-völgy idilli hegyközi kaszálórétjeihez.
easy
Distance 12.8 km
4:00 h
559 m
559 m
602 m
265 m

Túránkkal a felsőtárkányi Kő-köz sziklás szurdoka által elzárt területet látogatjuk meg. Az elzárt, vizenyős völgy feletti gerincen a Török út összeköttetést teremtett a belső Bükk-vidékkel és a fennsíkon túl a Sajó völgyével. A középkori forgalom erre vezetett Egerből. Ennek megfelelően várakat is találunk: egyet a Felsőtárkánytól délre eső Vár-hegyen, illetve a Hór-völgy feletti Ódorvárat és a Füzér-kő várát. Sőt a 2010-es évek elején még a Kő-köz déli oldalán is sáncokat fedeztek fel, így a környéket számos erődítés védhette az Árpád-korban.

Napjainkra már csak sejteni lehet az egykori erősségeket, így az Ódorvár is csak stratégiai pozíciójával, a Hór-völgy fölé emelkedő sziklás magaslattal enged következtetni eredeti funkciójára, alig maradt meg néhol a falak alapja - pedig a 14. században még jegyzett várőrség állomásozott a félreeső várban. Erzsébet királyné rendeletben tiltotta a várkapitánynak Cserépfalu és Bogács népének zaklatását. A husziták is ide vették be magukat, innen portyáztak a dél-bükki falvakba, amíg Mátyás király fekete serege elűzte a cseh rablólovagokat, és lakhatatlanná tette a várat.

Az elzárt Barát-völgyben ennek fonákjaként évszázadokon át éltek szerzetesek a Lök- és az Oldal-völgy találkozásánál. Csak az 1930-as években fedezték fel a régen elfeledett romokat az Eger és Miskolc közötti országút építésekor. Először 1332-ben az egri püspök telepített ide karthauzi szerzeteseket az akkor Segedelem-völgynek nevezett, félreeső vidékre. A „néma barátokként” ismert szerzetesek a világ nyüzsgésétől távol, szigorúan elzárkózva, némasági fogadalomban szentelték életüket az egyházi szövegek másolásának. Bő két évszázadon keresztül folytatták ebbéli tevékenységüket, amíg a török seregek sikertelen egri ostroma után 1552-ben a pogányok feldúlták és elpusztították a püspöki uradalmat, így a kolostor is elnéptelenedett.

A hódoltságban lakatlanná vált vidéket Barkóczy Ferenc püspök élesztette újjá a 18. század közepén, kolostort építtetett a nazarénusok számára. Ám ez rövid éltű vállalkozásnak bizonyult, mivel a pápa nem ismerte el a rendet, így a szerzetesek elhagyták a később lepusztuló épületet. Mára már csak egy kereszt és csekély falmaradványok utalnak a szent helyre.

Ami viszont számunkra megmaradt ebből az időből, az az évszázadokon át használt út, mely Budát és Egert kötötte össze a Felvidékkel. A gerinc vonalának lankásan emelkedő szintjén haladt keresztül, s a fennsíkot is átszelte a ma Török útként ismert középkori szekérút, melyet napjainkban az erdészet és a turisták használnak. A patak- és folyóvölgyek ugyanis vizes, mocsaras területeikkel nehezen járhatóak voltak a vizek folyásának szabályozása előtt, így a tárkányi lakosság és a szerzetesek által használt utat a Kő-közben és a Barát-völgyben a 20. századi ipar tette járhatóvá a forgalom számára. A sziklák között először a világháború utáni faéhség ütött rést a vasút számára, az 1920-as években: a Dél-Bükk faanyagát szállították itt a felnémeti MÁV állomásra. Keskenynyomtávú vasutak hálózták be a völgyeket, és egy fővonal kapaszkodott fel az Oldal-völgyön is, hogy a Hór-völgyig terjessze ki érdekeltségét. Ezen a nyomvonalon tesszük meg túránk első és utolsó kilométereit, párhuzamosan a Török utat követő szakasszal, melyen összekötjük a szerzetesek és rablólovagok emlékét a Barát-erdő békés tölgyesein keresztül.

Author’s recommendation

  • Tömegközlekedéssel (vasárnap kivételével) egyébként is módosítani kell a túra kezdőpontját, de akkor már visszafele érdemes a P jelzésen továbbmenni a Török úton a Várkúti turistaház és Eger felé. Várkúton meg is szállhatunk, míg a P jelzésről rövidke letérővel a P▲ jelzésen elérhetjük az Eged-hegyet is. Ezzel a módosítással három látványos, eltérő hangulatú kilátópontot is érintünk: az Ódor-vár központi Bükkre tekintő sziklataréját, a Kövesdi-kilátó tölgyerdőben guggoló köveiről a Dél-Bükköt látjuk be. Az Eged-hegy füves, sziklás letöréséről az Eger-patak völgye, a Mátra vidéke és Palócföld jelentős része belátható.
  • A Völgyfő-ház alatt, az erdőgazdasági út kanyarjában találjuk az Erzsébet-forrást, amihez a P● jelzés vezet le. A mindig bő vizű vízfakadásnál felfrissülhetünk, lemosakodhatunk; érdemes vizet is venni foglalásból. A továbbvezető út a forrás feletti kanyarból ágazik le egy kis ösvényen, ami meredeken kaptat keresztül a Tábor-hegyen, azonban ha a murvás dózerúton indulunk el a kanyar leágazásából, akkor egyenletes emelkedéssel, megspórolva a Tábor-hegyi kaptatót, bár nagyobb távolság megtételével érkezünk az Ódorvárhoz.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 24, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Tábor-hegy, 602 m
Lowest point
265 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az Ódor-vár sziklakiszögellésénél óvatosan közlekedjünk, különsen csúszós, esős, havas időben. A sziklaperem alatti bokrok között komoly leszakadás tátong, ahol lecsúszva komoly sérüléseket szerezhetünk.
  • Az Ódor-vár alatti barlangszájat csak a korlátig közelítsük meg! A barlang kürtőjébe bemászni egyébként is tilos, de rendkívül veszélyes is a közel függőleges hasadék miatt.

Start

Felsőtárkány, Barátvölgyi rom buszmegálló (oldalvölgyi elágazás) (277 m)
Coordinates:
DD
47.992205, 20.459517
DMS
47°59'31.9"N 20°27'34.3"E
UTM
34T 459676 5315575
w3w 
///collate.polishing.fleet

Destination

Felsőtárkány, Barátvölgyi rom buszmegálló (oldalvölgyi elágazás)

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P+ jelzésen indulunk az Oldal-völgyben és a Káposztás-lápán keresztül a Völgyfő-házig.
  • A Völgyfő-háztól pár kilométeres kitérőt teszünk az Ódorvárra a PL jelzésen.
  • Visszafelé a Völgyfő-háztól a P jelzést követjük a gerincen a Ménes-oldalig.
  • A Ménes-oldaltól északra leágazunk a S+ jelzésen, ami levezet a Barát-völgybe.
  • A Barát-völgyben a S jelzésen északkeletnek fordulva visszaérkezünk kiindulópontunkhoz, az Oldal-völgyi elágazáshoz.

Útleírás:

Kapaszkodás az Oldal-völgy és a Káposztás-lápa bevágásában

Az Oldal-völgy torkolatától indulunk a P+ jelzésen a rétekkel szegélyezett Tárkányi-patak mélyre vágódott völgyéből. A hegyek közé vezető utat elhagyjuk keleti irányba egy murvás leágazáson, ami az Oldalvölgyi-halastó mögött, a régi haltenyésztő medencék mellett érkezik a völgyben felvezető aszfaltúthoz. Ezen a közforgalom elől lezárt úton tesszük meg az Oldal-völgyön felvezető első bő kilométeres szakaszt. Az utat komoly földmunkával vágták bele a hegyoldalba, ami köves, sziklás letöréssel harap a meredek tölgyesbe. A 20. század elején a fakitermelés hatékonyságának növelése miatt alakították ki ezt az útbevágást a keskenynyomtávú erdészeti vasút számára. A völgyfőből siklópálya kötötte össze a Hór-völggyel, így egészen a Déli-Bükk belsejéből, a Répáshuta körüli erdőkből szállították ki erre a faanyagot. A vasutat kevés kivétellel az egész hegységben elsöpörte a modernizáció szele, mely faszállító teherautók képében robog végig ma is a völgyekben.

Az északi bükkös és a déli fekvésű tölgyes oldal közé szorult aszfaltsávot egy enyhe ívű balkanyarban hagyjuk el a patakhoz leereszkedve egy gázlón át. Az egykori vasút széles nyiladéka után a völgytalpon vezető ösvény öreg erdő lombkoronájával zárt, árnyas vidéken vezet. A patakok és a hozzájuk tartozó völgyek a sűrű erdőbe vágódva egyesülnek a Káposztás-lápán. A Bükkben a lápák vizenyős területet jelentenek, bár itt az út a száraz hegyoldalban vezet egyre növekvő meredekséggel, amíg a Makkos-orom nyergébe nem érkezik. Innen már kényelmesen oldalazunk a világosabbá váló tölgyesben a Völgyfő-házhoz, ahol a lent követett út folytatásaként a Bükkzsércre átvezető hágóba érkezünk.

Kitérő az Ódorvárhoz

A völgyfő-ház régi erdészháza már a vadászok kedvtelésére fenntartott menedék, de a csűr, a fáskamra és a tisztást övező gyümölcsfák a falutól messze élő erdész történetét regélik. Itt egy rövid szakaszon követjük a Bükkzsércre vezető aszfaltos utat a PL jelzéssel, amit az első meredek jobbkanyarnál el is hagyunk balkézre a Tábor-nyereghez felvezető ösvényen. A kanyar íve által közrefogva fakad a Szent-Erzsébet forrás, mely jelentős hozamával biztos frissítőpontként használható a legnagyobb melegben is mosakodni, inni a tiszta karsztvízből. A kanyarban egy másik elágazás is található. Ha kényelmes emelkedéssel, bár dupla távon, de mindenképp kilátásokkal gazdagabb úton kívánjuk megtenni az Ódorvárhoz felvezető utat, akkor itt a Z kerékpáros jelzésen, a széles dózerúton érdemes folytatni a kapaszkodást.

Az eredeti útvonal a Tábor-hegy nyugati letörésén vezet az erdészet és az időjárás által megtépázott vörösfenyvesben a nyeregbe, ahonnan egy évszaktól függően erősen benőtt ösvény vág át a fiatalos bokorerdőn a hegy keleti oldalában. Szerencsére hamar szélesebb erdészeti úthoz csatlakozunk, amin leereszkedünk az Ódor-nyereghez, a Z kerékpáros jelzés által követett dózerút kanyarulatához. Itt kényelmes táborhely fogadja a vándorokat tűzrakó hellyel, padokkal és asztalokkal, valamint éjszakázásra is alkalmas fedett padlástér növeli a puritán nomád kényelmet a pihenőhelyen. A táborhely túloldalán meredeken kapaszkodik fel a kőgörgeteges erdőben az ösvény a sziklás mellékcsúcsra, ahol egykor a rablóvár állott.

Ma már csak a vidéket ellenőrzés alatt tartó sziklakiszögellés sejteti a régmúlt időket. A kilátás remek a Hór-völgyre, a dél-bükki hegyekre és a fennsík déli peremére. Akár bástyák a várfal szélén, úgy meredeznek felettünk a fennsík peremi látókövek, a Három-kő, a Tar-kő és a Pes-kő, sejtetve egy elzárt világot, ami a legnagyobb átlagmagasságú magyarországi vidékkel trónol a hegyekkel övezett táj felett. Alattunk a Hór-völgy még egy utolsó kanyonszerű bevágással töri át magát a hegyek között, hogy jóval enyhébb, lankás erdőkkel körülvéve vesszen el az Alföld végtelenjében.

A sziklaszirt alatt, a PL jelzés mellett találunk egy sötét mélységbe nyúló barlangot is, ahonnan a vár a nevét kapta, az ódor ugyanis odvat, üreget jelent. A hegytömböt tekintélyes barlangok lyuggatják át; a déli oldalban nyílik a cseppkövekben gazdag Hajnóczy-barlang, ami tekintélyes négy kilométert meghaladó járataival és barlangi képződményekkel teli termeivel a hegység egyik ékessége. A várból nyíló kürtőt egy fémkorlát védi a behatolástól, azaz a kirándulókat a mélybe zuhanástól, ugyanis a kürtő közel függőleges hasadékkal szakad le a sötét mélységbe.

Vissza a Török úton, a Tárkányi-patak völgyében

Az idefelé vezető utat a völgyfő-házig vissza ugyanott, a PL jelzésen követjük, aminek végeztével a gerincen folytatjuk nyugati irányban a P jelzéssel kísért Török út mentén. A történelmi útvonal a hegység északi területeit kötötte össze a hódoltság alatt az egri központtal, ami az Oszmán birodalom északi határvidékét jelentette. Ezen a történelmi folyosóként szolgáló gerincen, széles erdőgazdasági úton haladunk 3,5 kilométeren keresztül. Az út végig hangulatos tölgyeseket keresztez; csekély kilátással kecsegtet néhány ritkásabb, fiatalos erdőrészlet. A monotonon hullámzó gerinc és a sűrű erdő már meditatív vándorlásba ringat a dél-bükki lankák hátán, azonban legyünk figyelmesek, mert az egyik irtás szélén egy dózerút vezet le a Tárkányi-patak völgyébe, kiindulópontunkhoz.

Mielőtt lekanyarodunk a mellékgerincre, érdemes még bő száz métert megtenni a Török úton a főgerincen, mivel a leágazás utáni hegytetőről az útvonal egyik legszebb panorámája nyílik. A dózerút alatt ugyanis fiatalos erdőrészlet, felette pedig ritkás öreg tölgyes erdő enged kilátást észak felé. Érdemes kicsit fel is kapaszkodni az öreg tölgyerdőbe, hogy nagyobb szeletét lássuk a Bükk-vidéknek. A fennsík peremének nagy része látható innen, ahogy a Répáshuta feletti hegyektől kapaszkodik a ferde plató egészen a Bél-kő csonka csúcsáig, ahol az emberi mohóság áldozataként fehér kőhalmokkal megtörve végül ereszkedésbe kezd nyugati irányba. Alattunk a Lök-völgy és számos testvére sűrű erdőkkel borítva ereszkedik alá a Felsőtárkányi-medencébe.

Az elágazáshoz visszatérünk, ahol a S+ jelzést követve két kilométert ereszkedünk a Tárkányi-patakhoz, szerencsére kényelmesen lejtő, kanyargó dózerúton. A gerinc alatt érintjük a Sáfár-kutat, ami egy szerény paddal és foglalással ellátott csekély vízfakadás az árnyas erdőszélen. Az ereszkedésre legalkalmasabb oldalak között kacskaringózva érkezünk a mellékgerincen a Barát-völgybe, melynek lapos alján legelők sorakoznak végig Felsőtárkány és az Oldal-völgy között. Ezeknek a legelőknek a szélén haladt egykor a vasúti pálya, ahol mi is a legkényelmesebb vonalvezetést követve oldalazunk a rétek szélén, betérve alkalomadtán az erdőszél fái közé. Még egy közel egy kilométeres szakasz vezet vissza kiindulópontunkhoz a S jelzésen a Barát-rét végében álló Oldalvölgyi-halastóhoz, ahol bezárul körtúránk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Busszal csak vasárnap tudunk közvetlenül a kiindulóponthoz, a Barát-völgyi elágazáshoz eljutni az Egerből Felsőtárkányon át Miskolcra közlekedő busszal, amiről a Felsőtárkány, barátvölgyi rom megállóhelynél kell leszállnunk. Ahova rendszeresen jár busz Egerből legközelebb a kiindulóponthoz, az Felsőtárkány keleti vége, a Felsőtárkányi-tó melletti Felsőtárkány, Csárda megállóhely, ahonnan még bő két kilométert kell gyalogolni a Tárkányi-patak mellett keleti irányba a K tanösvény jelzésen, a Kő-köz sziklaszorosán és gyönyörű völgytalpi kaszálókon keresztül.

Getting there

  • A Felsőtárkány, barátvölgyi rom megállóhelytől indul a túra, a megállótól 50 méterrel dél felé, az Oldal-völgybe induló dózerút elágazásától.
  • Amennyiben a Felsőtárkány, Csárda megállóhelyre érkezünk (az egyedüli vasárnapi Bükköt átszelő busz kivételével mindig), akkor a K tanösvény jelzés mentén a Tárkányi-patak mentén jutunk a kiindulópontra egy 2,5 kilométeres kiegészítő túrával a Kő-közön és a patak menti réteken keresztül.

Parking

  • Parkolni a túra kiindulópontja előtt, az Oldal-völgybe leágazó aszfaltos út szélén tudunk, amit érint is a túra nyomvonala.

Coordinates

DD
47.992205, 20.459517
DMS
47°59'31.9"N 20°27'34.3"E
UTM
34T 459676 5315575
w3w 
///collate.polishing.fleet
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

3.0
(1)
Eszter Racz
November 03, 2021 · Community
Letértünk a kijelölt útról, mivel ott derült ki szàmunkra, hogy végig aszfalt úton halad a túra.:((
Show more
When did you do this route? October 29, 2021
Photo: Eszter Racz, Community

Photos from others


Reviews
Difficulty
easy
Distance
12.8 km
Duration
4:00 h
Ascent
559 m
Descent
559 m
Highest point
602 m
Lowest point
265 m
Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp