Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Tenkes kapitányának nyomában

· 1 review · Hiking Trail · Villányi-hegység
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Panorámás ösvényen ereszkedünk Máriagyűdre
    / Panorámás ösvényen ereszkedünk Máriagyűdre
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jelzett holtfa a Tenkesen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi bazilika a Csodabogyó tanösvény kilátójából
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét a kistótfalui Szőlőskert közelében
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pyber-gunyhó (kunyhó) a Tenkesen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fájdalmas Szűzanya szobra a máriagyűdi kegyhelyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes gerincén
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kistótfalui Szőlőskert pincesora
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi kegytemplom
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló a máriagyűdi kegyhelyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyúton vezet ki a Csodabogyó tanösvény Máriagyűdről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvényen, a Tenkes oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátója a Tenkes déli lejtőjén
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátójának teraszán
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklósi vár a Csodabogyó tanösvény kilátójáról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Máriagyűd és a Szársomlyó felé a Tenkes déli oldaláról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőkibukkanások a Tenkes oldalában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény a Tenkes déli oldalán
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pyber-gunyhó (kunyhó) a Tenkesen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles a Tenkes gerincén
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes gerincén dús vegetációban vezet a K jelzés ösvénye
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló és pihenőhely a Tenkes gerincének csomópontjánál
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S+ jelzésen ereszkedünk le a Tenkes északi oldalán
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét a Medvehagymás aljában
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z jelzésen, a Tenkes északi lábánál
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z jelzés Kistótfalu felé
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét a kistótfalui Szőlőskert közelében
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kistótfalui Szőlőskert pincesora
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lila virágzatú akácos a kistótfalui Szőlőskertben
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hát erdeje
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hát mentén kapaszkodunk vissza a Tenkes gerincére
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szúros csodabogyó a Tenkes gerincének tölgyesében
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szúrós csodabogyó a Tenkesen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű erdőben indul lefelé a S+ jelzés a Tenkes gerincéről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Tenkes déli oldaláról, a Felső-legelő felől
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siklós a Felső-legelőről
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklósi vár a Tenkes déli oldaláról
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátója a Felső-legelő felől
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P▲ jelzésen, Máriagyűd felett
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes déli lejtőjén
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fájdalmas Szűzanya szobra a máriagyűdi kegyhelyen
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi kegytemplom
    Photo: Péter Farkas
  • / A máriagyűdi kegytemplom belseje
    Photo: Péter Farkas
  • / A máriagyűdi Szűz Mária-szobor
    Photo: Péter Farkas
  • / A máriagyűdi szabadtéri oltár
    Photo: Péter Farkas
  • / Borozó Máriagyűdön
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Csodabogyó tanösvény … (Máriagyűd)
Felkapaszkodunk a Tenkes gerincére, megismerkedünk a hegy különleges növényvilágával, alámerülünk az északi oldal csendes erdőségébe, felfedezünk egy elfeledett pincesort, és végül spirituális utazást teszünk a máriagyűdi kegyhelyen.
moderate
Distance 14.2 km
4:25 h
570 m
570 m
387 m
130 m

A Tenkesről valószínűleg mindenki hallott, ha másért nem, hát a népszerű tévésorozat, A Tenkes kapitánya miatt, amely itt, Siklós környékén játszódik a Rákóczi-szabadságharc idején. Ám a Villányi-hegység második legmagasabb hegye önmagában is méltó a hírnévre: szubmediterrán flóraelemei, déli oldalának sziklagyepei, hosszan elnyúló gerincének sűrű karsztbokorerdői izgalmas túratereppé teszik, a lábánál fekvő Máriagyűd pedig bazilikájával és a Fájdalmas Szűzanya fák ölelésében rejtőző szobrával az ország egyik leghangulatosabb búcsújáró helye.

Közepes hosszúságú körtúránk során a Villányi-hegység magasságához képest meglepően tekintélyes szintkülönbséget kell leküzdenünk, ami mégis megéri a fáradságot. A Csodabogyó tanösvény kilátójáról éppúgy fantasztikus panorámát kapunk a Drávamenti-síkságra, ahogy utunk végén a Máriagyűd feletti lejtősztyeppről, és közben meglátogatunk egy erdei kunyhót, valamint felfedezünk egy elfeledett, romantikus pincesort is Kistótfalu határában.

Author’s recommendation

  • A túrát számtalan módon variálhatjuk:
    • A gerincen lévő esőbeállótól azonnal lesétálhatunk Máriagyűdre a P▲ jelzésen, kihagyva a 8-as kistótfalui felét.
    • Az esőbeállónál folytathatjuk kelet felé a K jelzésen is, végigjárva a Tenkes gerincét, aztán a Csukma-hegytől a P, majd dél felé a S jelzést követve térhetünk vissza Máriagyűdre. Így is kihagyjuk a kistótfalui kört, valamint a Fájdalmast, cserébe viszont jó kilátásokat kapunk Siklós felé a Csukma-hegy oldalából és az Akasztóról, illetve útba ejtjük a Szentkutat is.
    • Az eredeti kört meg is hosszabbíthatjuk, ha a kistótfalui pincesor után nem térünk át a K jelzésre, hanem maradunk a Z jelzésen, ahonnan a P jelzésen jobbra térve, kelet felől sétálunk vissza a Tenkes gerincére. A Csukma-hegytől újra követhetjük az eredeti nyomvonalat.
  • A máriagyűdi kegyhelyre, különösen a templomra, szánjunk legalább egy órát. Jelentősebb búcsúk idején csoportos zarándoklatokat is szerveznek ide.
  • Meglátogathatjuk a közeli Siklós műemlékeit is, köztük elsősorban persze a várat.
  • Máriagyűdön feltölthetjük energiaraktárainkat a Czukor Borsó nevű kézműves cukrászdában (Arany János utca 19.), de előtte tájékozódjunk a nyitva tartásáról.
  • Az egykori ferences kolostorból átalakított Domus Mariae zarándokházban meg is szállhatunk, ha több napot töltenénk el a környéken.
Profile picture of Péter Farkas
Author
Péter Farkas 
Update: September 28, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
387 m
Lowest point
130 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

A meredek szakaszokon, különösen a Máriagyűdre leereszkedő P▲ jelzésen, legyünk óvatosak, mert a sziklák – főleg esős időben – nagyon csúszóssá válhatnak. Egy pár túrabot sokat segít.

Tips and hints

Start

Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegálló (133 m)
Coordinates:
DD
45.876267, 18.272421
DMS
45°52'34.6"N 18°16'20.7"E
UTM
34T 288329 5083918
w3w 
///pant.deducing.diagnosing

Destination

Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállótól a P jelzésen indulunk a hegy felé.
  • A kegytemplomhoz vezető lépcső aljában balra térünk a S jelzésre, és ezt követjük a Tenkes gerincéig.
  • Itt jobbra fordulunk a K jelzésen.
  • Az esőbeállónál áttérünk a S+ jelzésre, amelyen balra megyünk.
  • A Tenkes északi lábánál jobbra fordulunk, és a Z jelzést követjük a kistótfalui pincesor aljáig.
  • Innen megint a K jelzések kalauzolnak minket, vissza a gerincre, majd a már érintett esőbeállóig.
  • Az esőbeállótól ezúttal a P▲ jelzést választjuk, és balra legyaloglunk rajta egészen Máriagyűdig.
  • A templom aljától a már ismert P jelzésen térünk vissza a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

A Csodabogyó tanösvényen, a Tenkes déli oldalán

Túránkat Máriagyűd központjában, a híres kegytemplomtól karnyújtásnyira indítjuk. Hogy a spirituális elmélyülést egyszerre élhessük meg, ha szeretnénk, ennek meglátogatását érdemes a végére hagynunk. Felfelé sétálunk a P jelzésen, majd a lépcsősor alján, a feszületnél balra térünk a S jelzésre, eközben viszont felidézhetjük a Tenkes lábánál elterülő, festői fekvésű falu történetét. A római időkben erre vezetett a Pécset Eszékkel összekötő út, amelynek vókányi elágazása mellett a hagyomány szerint később fatönkre állított Szűz Mária-szobor vigyázott az utazókra. Szintén a hagyomány szerint a honfoglalás idején itt, a forrás környékén választott magának szálláshelyet Etu (Etel) fővezér fia, Eudu (Gyöd vagy Gyödö) – ebből származhat a falu neve, Gyűd, amelyhez csak 1934-ben toldották hozzá a Mária előtagot. Egy másik elmélet a Gyeücsa (Géza) fejedelemnévből eredezteti Gyűd nevét, mivel első kápolnáját állítólag II. Géza építtette, amikor VII. Lajos francia király serege a Szentföld felé tartva átvonult Magyarországon. Bármi is az igazság, Máriagyűd közigazgatásilag 1977-ig volt önálló, azóta hivatalosan Siklós egyik településrésze.

A S jelzésen elhaladunk a zarándokoknak épített túraállomás (esőbeálló), majd a ritkán használt református templom mellett, aztán észak felé fordulunk, és egy löszmélyúton felfelé kapaszkodva magunk mögött hagyjuk a házakat. Útvonalunk itt egybeesik a Csodabogyó tanösvénnyel. Az 1998-ban létesített, eredetileg csak a Pyber-gunyhóig tartó, de 2021-ben 6,5 km hosszú körtúrává bővített tematikus út mentén táblákról ismerhetjük meg a Tenkes élővilágát, különös tekintettel a fafajokra. Jól megfigyelhetőek a hazánkban csak a Villányi-hegységre jellemző szubmediterrán flóraelemek. Míg a Tenkes gerincének közelében főként tölgyes-kőrises társulásokat és karsztbokorerdőket találunk, itt, a hegy déli lejtőjén sziklagyepek és lejtősztyepp-rétek mellett harántol felfelé az ösvény.

A hegylábat lösz fedi, a Tenkes meredekebb részein azonban sok helyütt kibukkan a felszínre a Villányi-hegység nagy részét alkotó mészkő. Egy ilyen területet hamarosan meg is figyelhetünk, ahogy felérünk a tanösvény 2003-ban átadott kilátójához. A fából ácsolt építmény fedett teraszáról ugyan nem tárul elénk 360 fokos panoráma, hiszen a hegy oldalában áll, de az alattunk terpeszkedő táj így is lenyűgöző látvány. Kelet felé a Szársomlyó innen majdnem teljesen szabályosnak tűnő gúlája emelkedik, előtte a máriagyűdi kegytemplom kecses tornyai törnek az ég felé. Ezektől balra, kicsit feljebb kiszúrhatjuk a Felső-legelő lejtősztyeppjét, ahol majd a túra végén leereszkedünk, és ahonnan visszanézhetünk a kilátóra. Ellátunk a Dráva-sík felé is, és a lombok között megpillantjuk Siklós házait, valamint az impozáns várat a Villányi-hegység testétől elszakadt, de azzal szerkezetileg összetartozó mészkőszirt tetején.

Ahol a Tenkes kapitánya kergetőzött a labancokkal

Bár a fák kitakarják, lejjebb szőlők nyújtóznak, és nincs messze a csúcs alatt lévő mészkőbánya sem. A Tenkesen az idők során legalább hat bánya működött, köztük a Rózsa-bánya Máriagyűd keleti oldalán, amely rózsaszín, márvány szépségű, a középső triász időszakból származó mészkövéről vált híressé. A jó minőségű, könnyen kitermelhető „Siklósi rózsa” díszítőkőként is népszerű volt, a kőfejtők azonban felettébb elcsúfították a Tenkes déli oldalát. A Baranya Megyei Kormányhivatalhoz még 2019-ben is érkezett bányanyitási kérelem, de ezt környezetvédelmi okokra hivatkozva már szerencsére elutasították.

A kilátón állva nem is sejtenénk, hogy lejjebb, légvonalban alig pár tíz méterre tőlünk, egy löszszurdok végén természetes barlang nyílik a hegyoldalban. A kb. 45 méter hosszú és 20 méter mély, több üregből álló Gyűdi-barlang falait cseppkőmaradványok és kéregcseppkő borítják, bár a képződmények zömét 1872-ben kitermelték díszítő- és emlékkőnek. A Villányi-hegységben több helyen találunk kisebb, eredendően a kőzetek elmozdulása során keletkezett hasadékbarlangokat, ám a gyűdi a ritkább, hévizes barlangok közé tartozik, azaz a mélyből feltörő termálvizek oldották ki a kőzetből.

A sztori szerint a Rákóczi-szabadságharc idején a Tenkes egyik barlangjában bujkált a Zenthe Ferenc által alakított Eke Máté is, A Tenkes kapitányának főhőse a labancok elől. A Magyar Televízió első, 1963-ban készült, 13 részes tévésorozata ugyanis ezen a környéken játszódott; Eke Máté Buga Jakabbal, Siklósi bácsival és többi társával itt tört folyamatosan borsot Eberstein ezredes orra alá. Mármint a történetben, merthogy a kültéri jeleneteket költségkímélési céllal valójában Budapest környékén vették fel, a stáb csak egy hónapra utazott le Siklósra, hogy leforgathassa a várnál játszódó részeket.

Egy őrkunyhótól a karsztbokorerdőkig

A kilátót elhagyva a kissé meredekebbé váló ösvényen felkapaszkodunk a csúcs alá, ahol kifújhatjuk magunkat az eredetileg erdei őrkunyhónak épült, a nevében Pyber Iván egykori kerületvezető erdész (a jelenlegi kerületvezető apja) emlékét őrző Pyber-gunyhónál. A ma az erdészek „erdei irodájaként” és esőbeállójaként használatos, a turisták előtt nem nyitott, mesebeli házikónál tűzrakó helyet, asztalt és padokat, sőt egy különálló vécét is találunk.

A kunyhótól egy rövid emelkedőn felkapaszkodunk a Tenkes hosszú, kelet-nyugati irányú gerincére, egy nyeregben elérve a Felső-legelő csomópontját. Innen már nincs messze a Villányi-hegység második legmagasabb hegyének a teteje, amelyen a felszámolás alatti, de jelenleg is védett objektumnak számító lokátor áll, mi azonban nem arra, hanem kelet felé, a K jelzésen folytatjuk utunkat a Mária-hát mentén. A keskeny gerincösvény sűrű karsztbokorerdőben vezet, az uralkodó fafajok a cser, a molyhos tölgy és a virágos kőris. Itt találkozhatunk először a tanösvény névadójával, a szúrós csodabogyóval is: a szubmediterrán elterjedésű, jellegzetes színű cserje különlegessége, hogy úgy néz ki, mintha termései, a piros bogyók közvetlenül a levelein nőnének. Ez azonban megtévesztő, a levélnek látszó, tojásdad-lándzsás alakú, méregzöld képletek ugyanis valójában a szár módosulásai. Fehéres-zöldes szirmú virágait is ezeken hozza április-májusban, ami meglepő, szinte csodaszámba menő látványt nyújt – innen ered a neve.

Egy esőbeállónál újabb csomóponthoz érkezünk, ahol szintén pad, asztal, tűzrakóhely, valamint egy fedett esőbeálló szolgálja a kényelmünket. A 8-ast formázó túra vége felé majd még visszatérünk ide, de most a S+ jelzésen balra fordulva ereszkedni kezdünk a Tenkes-erdőben. A tektonikai nyomóerők egymásra tolták az üledékes rétegeket, jellegzetes „pikkelyeket” alakítva ki, és irányukat tükrözve a Villányi-hegységben mindenhol, így a Tenkesen is jellemzővé vált, hogy az északi oldal sokkal lankásabb a délinél. A hegységben (amely a magasságát tekintve valójában csak dombság, markáns domborzata révén mégis indokolt hegységnek nevezni) nem alakult ki igazi völgyhálózat, így az utak többségéhez hasonlóan a S+ jelzés is egyszerűen a Tenkes lapos, északi „hátán”, tulajdonképpen toronyiránt vezet lefelé.

Barangolás a Tenkes északi oldalán

A Medvehagymásnál, egy napsütötte kaszálórét tövében érünk le a hegy lábához, ahol jobbra térve ismét jelzést váltunk: mostantól a Z jeleket követjük. (Ha teszünk egy kis kitérőt, és tovább sétálunk a szemközti hátra meredeken felvezető, homokos dűlőúton, a Bisse alatti réten „hátulról”, azaz északról láthatunk rá a Tenkesre. Innen figyelhető meg a legjobban, hogy milyen hosszan is nyújtózik el a hegytömb kelet-nyugati irányban.) A földút szintben, a fel-feltünedező szúrós csodabogyóknak is árnyékot adó erdőben kanyarog kelet felé, mielőtt élesen délnek fordul, és Kistótfalu pincesorához kalauzol minket.

Noha már csak pár, többnyire roskatag présház áll itt, ahová azért a helyi szőlősgazdák még feljárnak elvonulni a világ elől, a burjánzó növényzettel benőtt, tornácos épületecskék romantikus miliőt varázsolnak az erdő mélyére. A Villányi-borvidék ismert pincesorai (Palkonya, Villánykövesd, és persze maga Villány) híres turistalátványosságok, de a hegységben barangolva sok helyen bukkanhatunk ilyen elhagyatott, egyszerre felemelő és lehangoló látványt nyújtó épületegyüttesekre. Az enyészet elleni küzdelemben vesztésre állnak, ám amíg kitartanak, tapinthatóvá teszik a nem is oly távoli múltat, amikor még divatban volt a háztáji szőlőtermesztés. Konkrétan ennek a pincesornak, ahol most járunk, különlegessége, hogy Kistótfalu eredeti helyén áll. Az 1782. és 1785. között elvégzett első katonai felmérés térképe ugyanis még itt tünteti fel a falut, amely a 19. század közepén, az akkor kiépült vasútvonal felé terjeszkedve, innen kissé északkeletre települt át.

Alagutat formázó, lila virágú akácoson keresztülvágva, egy kaszálórét szélén csatlakozunk be a K jelzésbe, amelyen jobbra térünk, és rövidesen megkezdjük a visszakapaszkodást a Tenkes hátára. Ehhez 200 méternyi szintkülönbséget kell leküzdenünk, gyakorlatilag toronyiránt, a Kopasz-hát mentén. Az emelkedő tetején, egy magasles mellett ajtószerű nyílás tátong a fákon, azon lépünk be újra a gerinc karsztbokorerdőjébe, a Csukma-hegy csúcsa mellett. Balról becsatlakozik a P jelzés, amely innentől egy darabon a K jelzéssel együtt kísér minket a túra elejéről ismerős jellegű tájon, tölgyek, kőrisek és hársak között. Azután is maradunk a K jelzésen, hogy a P jelzés bal felé leválik, és ezúttal kelet felől érkezünk meg a Csodabogyó tanösvény esőbeállójához, a 8-ast formázó útvonal középpontjában.

Kegyhely a Fájdalmas Szűzanya oltalmában

Innen a P▲ (és kezdetben a S+) jelzést dél felé, azaz balra kezdjük követni. Az előttünk álló pár száz méter talán a túra leglátványosabb szakasza: a sok helyen a sziklás felszínen vezető ösvény meredeken ereszkedik Máriagyűd felé. A gerinc erdőjéből a ritkásabb növényzetű lejtősztyeppre kilépve hirtelen feltárul előttünk a táj, és szinte madártávlatból látunk rá az alattunk elterülő Siklósra, valamint a Dráva felé nyújtózó, erdőfoltokkal tarkított lapályra. A távolban bal felé, a cementgyár monumentális épületei mögött észrevehetjük a Beremendi-rögöt, amely a siklósi várhegyhez hasonlóan a Villányi-hegység elszakadt (és mára részben elbányászott) mészkőszirtje. Jobb felé pedig megkereshetjük a tanösvény korábban érintett kilátójának vöröslő, a lombok közül kikandikáló süvegét.

A P▲ jelzésen maradva lépdeljünk óvatosan, mert a sziklák csúszósak lehetnek, különösen esős időben! Egy telepített fenyveshez érve még le kell küzdenünk egy kifejezetten meredek letörést, mielőtt megérkezünk a Fájdalmas Szűzanya 1860-ban állított szobrához. A megrendítően szép környezetben, egy kőfal előtt álló, jelenlegi formáját 1937-ben elnyert Pieta, amelynek hatalmas hársfa ad hűsítő árnyékot, a helybeliek és a zarándokok kedvelt helye az elvonulásra. A tisztást körülölelő padokra leülve mi is átérezhetjük a hely békés hangulatát.

Mivel az ország egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén járunk, ha nyitottak vagyunk rá, túránk innen úgyis spirituális jelleget ölt. A kegytemplomhoz lesétálhatunk egy kis kerülővel, a P↺ jelzést kelet felé követve is – úgy érintjük a kálvária 1780-ban épült kápolnáját, illetve a Zsolnay-képekkel díszített stációkat, és a temető mellett érünk le a szabadtéri oltárhoz. Mi azonban most inkább maradunk a P▲ jelzésen, amely rövidebb úton vezet a templomhoz.

A kéttornyú, 37 méter hosszú és 22 méter magas, a Sarlós Boldogasszonynak szentelt építményt a pápa 2008-ban basilica minor ranggal ruházta fel. A hagyomány szerint a pécsváradi bencések már a 11. században kis kápolnát emeltek itt, ennek a maradványai ma a szentélyhez délről kapcsolódó Szent Mihály-kápolnában láthatók. Annyi bizonyos, hogy a 14. században már állt ezen a helyen egy kőtemplom, amelynek kalandos sors jutott: a 16. századtól volt török mecset, majd görögkeleti és – mivel a siklósi várúr erre a hitre térítette át az egész környék lakosságát – református templom is. Az ismétlődő Mária-jelenések miatt azonban a katolikusok a török uralom után, 1689-ben sikeresen visszakövetelték maguknak. A most látható épület az eredeti átalakításával és kibővítésével, 1739-ben született, illetve ekkor létesült a hozzá csatlakozó, barokk stílusú ferences rendi kolostor is, amit ma zarándokházként használnak.

A templom belterét szintén barokk elemek uralják; Mária és a kisded Jézus főoltáron elhelyezett kegyszobra egy 1713-ban készült másolat. Az eredetit 1689-ben hozták Kaproncáról a ferencesek, ezt azonban a református kurucok fosztogatása elől Siklóson át Eszékre menekítették, és még ma is ott őrzik. A templomból kilépve a bal oldalon találjuk a Szent Pál kútját. Ezt már mesterségesen alakították ki, miután a római út elágazásában eredő Gyűdi-forrás elapadt. Innen egy lépcsőn közelíthetjük meg a szabadtéri oltárt és körülötte az árkádokat.

Ahogy lesétálunk a templom előtti lépcsőkön, még nézzünk balra, és búcsúzzunk el a fal tövében álló Szent Ferenctől, akinek a szobrát barna színe miatt „csokiszobornak” becézik a helyiek. Innen a P jelzésen már csak pár méterre van túránk kiinduló- és végpontja, a máriagyűdi buszmegálló.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállóhoz Siklós központjából juthatunk el.
  • A Pécsről érkező közvetlen járatok némelyike megáll a Siklós (Máriagyűd), Járó Péter utca buszmegállónál is, de innen egy kicsit többet kell sétálnunk.

Getting there

  • A túra közvetlenül a Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállónál kezdődik.

  • Ha a Siklós (Máriagyűd), Járó Péter utca buszmegállóban szállunk le, akkor a Járó Péter utcán sétálhatunk fel a kiindulópontra.

Parking

  • A kegytemplom alatt parkolót is találunk.

Coordinates

DD
45.876267, 18.272421
DMS
45°52'34.6"N 18°16'20.7"E
UTM
34T 288329 5083918
w3w 
///pant.deducing.diagnosing
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mecsek, Villányi-hegység turistakalauz (Cartographia)
  • Villányi-hegység természetjáró kalauza (Baronek Jenő)

Author’s map recommendations

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistatérképe (Cartographia)

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Ágnes Madari
October 27, 2021 · Community
Könnyed, de hosszú túra. Csodaszép kilátással!!
Show more
When did you do this route? October 26, 2021
Photo: Ágnes Madari, Community
Photo: Ágnes Madari, Community

Photos from others


Reviews
Difficulty
moderate
Distance
14.2 km
Duration
4:25 h
Ascent
570 m
Descent
570 m
Highest point
387 m
Lowest point
130 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp