Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Szilicei-fennsík rejtőzködő csodái, túra a karsztvíz útja mentén

Hiking Trail · Gömör-Tornai-karszt
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Szilicei-jégbarlang mélyre tekintő bejárata a naptól oltalmazó északi fallal
    A Szilicei-jégbarlang mélyre tekintő bejárata a naptól oltalmazó északi fallal
    Photo: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 6 4 2 km

Túránk a Szilicei-fennsík karsztos tündérvilágát járja végig egy könnyú, szelíden hullámzó útvonalon. A befolyástól, a fennsíki Papverme-tótól a felszínen követjük a mélyben törekvő víz útját a Sajó-völgyi kifolyásig, a hegylábi égerligetben felszínre bukkanó Fekete-patakig. A Szilicei-fennsík töbröktől göröngyös hátán sétálva bepillantást nyerhetünk a sejtelmes föld alatti világba a Szilicei-jégbarlang tekintélyes beszakadásánál, illetve a fennsík letörésének aljánál, a Gombaszögi-barlang látogatók előtt megnyitott szakaszán. A maga nemében mindkét karsztos üreg páratlan, egyediségüket érdemes személyesen megcsodálni, hogy képet alkossunk a barlangok monumentális és egyben törékeny csodáiról.

easy
Distance 9.2 km
2:35 h
75 m
331 m
527 m
232 m

„A kis Tornát csudás és sokszerű

Ajándokával koronázta meg

A jó természet alkotó keze.

Derék nyárban itt vastag jégcsapot

Fagyaszt mély barlangjában Szilice,"

Tompa Mihály: Lófő (részlet)

 

Így regélt a 19. században az akkori Torna és Gömör határvidékéről jeles költőnk, Tompa Mihály, és valóban különleges, látványos táj ez a máig magyarok lakta térség. A Szilicei-fennsík (Silická planina) barlangokkal kalandos mesevilága meghökkentő természeti képződményeket rejt: a hatalmas és különleges Szilicei-jégbarlangot (Jaskyňa Silická ľadnica) és a törékeny „tündérhúrokat”, alig ujjnyi vastag, de több méter hosszú szalmacseppköveket növesztő Gombaszögi-barlangot (Gombasecká jaskyňa). Ezt a két barlangot keressük fel egy kényelmesen bejárható sétával, ami töbrök és beszakadások között kanyarog az egyébként szelíd domborzatú mészkőfennsíkon. Csekély erőfeszítést csak a barlangokba le- és felkapaszkodáshoz kell tennünk, ehhez azonban jól járható sétányok sietnek segítségünkre.

A barlangokat kiépítették, hiszen a csekély magasság ellenére mindkettőben különleges élményben lehet része az idelátogatóknak. Az alig 500 métert meghaladó magasságban nyíló Szilicei-jégbarlang valóban kuriózum a mérsékelt égövben. A helyiek csodás mesékkel próbálták megmagyarázni a barlang furcsa természetét, míg a földtantudósok a járat fekvését és morfológiáját, különleges hő- és vízháztartását okolták a mélyben nyáron is jelenlévő jégképződményekért.

A jegesedés titka a barlang meredeken mélybe szakadó északi fala, amely a télen lehűlt levegőt a naptól megóvva csapdában tartja, ezért a „kőzsák" alján a környezet felmelegedése ellenére hónapokon keresztül fagyos maradhat a barlang klímája. Így tavasszal a mélybe jutó olvadékvíz a jeges verem alján újra megfagy, különleges jégalakzatokat és zuhatagot formázó „jégesést” létrehozva. Ebből mi csak a tavasszal és nyár elején meglévő jégcsapokat láthatjuk, a törmelék és a homályba vesző mélység elrejti szemünk elől a jégzuhatag nagy részét. Így is megdöbbentő ez a monumentális természeti képződmény óriási, csarnokszerű falaival, nyáron is dermesztően hideg, párás levegőjével. Kialakulását az alant húzódó barlangrendszer egy nagyobb termének beszakadásával magyarázzák: a turistaközönség elől rejtve van az a 20. század derekán kibontott, barlangi patakhoz vezető, 80 m hosszúságú, csarnokszerű terem, ahol rengeteg őskori leletet fedeztek fel. Az egymást követő kultúrák lenyomatai az időszámításunk kezdetének környékén megszakadnak, így a kutatók ekkorra becsülik a bejárat beomlását, a barlang jégmagjának feltételezhető kialakulását is.

A jégbarlang alján csordogáló, a két világháború között megtalált patak 3,5 kilométerre lévő kifolyásánál is sikerrel járt a barlangi kutatás. 1951-ben rozsnyói barlangászok bejutottak a leapasztott Fekete-patak (Čierny potok) forrása mögötti barlangba, ahol összesen 1,5 km hosszú, többszintes járatrendszert tártak fel. A patakos ág felett egy nagyobb termekkel kitárulkozó, cseppkövekben gazdag, öregebb járatot is találtak, amelynek méreteit és szépségét jól mutatják az elnevezések: Bajkonur, Eufória, Klenotnica (Ékszerüzlet). A felfedező ág feletti táróval könnyen elérhető lett a barlang, és az első pár száz méteren betonjárdát is építettek a látogathatóság érdekében. A szokványos sárgás, vöröses cseppkövek mellett megdöbbentően kecses, 2-3 méteres hosszúságot is elérő, alig 1-2 centiméter átmérőjű kalcitcsöveket, úgynevezett szalmacseppköveket láthatnak itt a mélységbe lemerészkedő turisták, a lámpafénnyel megvilágított termekben. Az 1960-as évek végétől egy évtizedig barlangi terápiát is végeztek a kiépített szakaszon, a szennyeződéstől, baktériumoktól mentes, tiszta barlangi levegőben.

A túra végén egy hangulatos, patakparti tanösvényt követve a szomszédos karsztforrást, a Margit-forrást (Biela vyvieračka) is megtekintjük, ami a fennsík északi részén gyűjti a vizét. A szemközt található pálos kolostor romjait sajnos a gazdasági érdekek nem kímélték, de a közeljövőben várható a romok helyreállítása, így teljes képet kaphatunk a környék természeti és kultúrális látványosságairól.

Author’s recommendation

  • Érdemes fejlámpát is vinni magunkkal a barlangokba, így a természetes és mesterséges fények mellett több részletet is kivehetünk mindkét barlangban.
  • A túrát a tavaszi, kora nyári időszakban érdemes bejárni, mivel ekkor láthatóak legjobban a Szilicei-jégbarlang képződményei, és a melegedés előrehaladtával meghökkentő különbség alakul ki a fennsík és a jégbarlang hőmérséklete között.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.

  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: November 15, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
527 m
Lowest point
Gombaszög (Gombasek), 232 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 1.86%Dirt road 0.89%Forested/wild trail 36%Path 36.41%Road 24.33%Unknown 0.48%
Asphalt
0.2 km
Dirt road
0.1 km
Forested/wild trail
3.3 km
Path
3.3 km
Road
2.2 km
Unknown
0 km
Show elevation profile

Safety information

  • Ha nyári időszakban, nagy melegben érkezünk a barlangokhoz, legyen nálunk legalább meleg felsőruházat, mert mindkét barlangban drasztikusan lehűl a levegő a kinti hőmérséklethez képest.

  • A barlangok körüli ösvények, lépcsők rendkívül csúszósak lehetnek a magas páratartalom miatt, de a fennsíkról levezető meredek turistaút is csúszóssá válhat az időjárástól. Érdemes túrabotot használni, bordázott talpú lábbelit viselni.

  • A Szilicei-jégbarlangban (Jaskyňa Silická ľadnica) csak a korláttal körbevett gyalogos járdán belül közlekedjünk! A barlang belső részeibe bemenni egyrészt tilos, másrészt rendkívül balesetveszélyes a csúszós, jeges viszonyok miatt. Ahol már alig látni a bejáratból érkező fény mellett, jeges letörésben folytatódik az üreg, ami komoly életveszélyt jelent a barlang látogatók elől lezárt részén.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Silica, pošta (Szilice, posta) buszmegálló (527 m)
Coordinates:
DD
48.555723, 20.522508
DMS
48°33'20.6"N 20°31'21.0"E
UTM
34U 464765 5378179
w3w 
///meandering.unwired.misnamed
Show on Map

Destination

Slavec, Gombasecká jaskyňa (Gombaszögi-barlang) buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Silica, poŝta (Szilice, posta) megállóhelyről indulunk el a P jelzésen.

  • Rövid kitérőt teszünk a Papverme-tóhoz (Farárova jama) a S jelzés mentén.

  • Visszafelé nem megyünk be a falu központjába, hanem az első (jelzetlen) utcán balra csatlakozunk a S jelzéshez a Szilicei-jégbarlang, Gombaszög (Gombasek) irányába.

  • Egy szűk kilométer után rövid kitérőt teszünk a Szilicei-jégbarlanghoz (Jaskyňa Silická ľadnica) a SΩ jelzésen.

  • Folytatjuk sétánkat a S jelzésen a Gombaszögi-barlang (Gombasecká jaskyňa) irányába, amelynek bejáratához a fogadóépülettől, az utolsó 100 méteren jelzetlen sétány vezet.

  • A fogadóépülettől röviden a Z jelzésen megyünk a Fekete-patakig.

  • A Z\ jelzésen jobbra térve követjük a Fekete-patak (Čierny potok) folyását, majd a Margit-forráshoz (Biela vyvieračka) jutunk.

  • A Margit-forrástól (Biela vyvieračka) a S jelzésen érünk vissza a Gombaszögi-barlang (Gombasecká jaskyňa) parkolójához, a Gombasecká jaskyňa buszmegállóba.

A túra részletes leírása

Szilice határában, a Papverme-tónál

A Silica, poŝta (Szilice, posta) megállóhelyről indítjuk túránkat lefelé a P jelzésen, majd balra, keleti irányban teszünk párszáz méteres kitérőt a S jelzésen. Ha autóval vagyunk, a falu körüli első kilométereket meg is spórolhatjuk magunknak, ugyanis a túra első célpontját, a Papverme-tavat (Farárova jama) autóval könnyen megközelíthetjük a Jabloncára (Silická Jablonica) vezető út mentén.

Alig hagyjuk el a falut szegélyező gazdaságot, jobbra az erdős dombhátak alatt nádassal sűrűn körbevett tavacska vize csillog a völgyteknő alján. Érdekes ez a mészkőfennsíkon kialakult tó, de nem egyedi jelenség a környező karsztvidéken sem, ugyanis ha a mészkő repedéseit agyag tömi el, vagy valamilyen oldódásra kevéssé hajlamos kőzetréteg akadályozza meg az elszivárgást, úgy fennsíki tavak jönnek létre. Itt a mészkőbe ágyazott palás rétegekről bemosódó agyagásványok zárják el a víz útját, ami megrekedve bájos tavacskát alkot a domb alján. A tó kifolyása alatt egy víznyelő vezeti a mélybe a csapadékvizet, hogy hosszú kilométereken a föld alatt kanyarogva majd a Sajó-völgyi Fekete-patak (Čierny potok) eredésénél lásson újra napvilágot. A tó felől a falu fekvése is festői, a szántókkal, kaszálókkal körbevett település felett délcegen őrködik Szilice (Silica) erődtemploma.

E fennsíki tótól kísérjük végig a mélybe szivárgó víz útját a felszínen, egy-egy alkalommal a mélybe pillantva a Szilicei-jégbarlangnál (Jaskyňa Silicka l’adnica), illetve a Gömbaszögi-barlang (Gombasecká jaskyňa) járataiban, hogy végül a Sajó völgyében újra a felszínen köszönthessük az időközben hozamában megerősödött, repedésekben és barlangokban összegyűlt karsztvizet.

A faluba ugyanazon az aszfaltos úton jutunk vissza, azonban az első balos elágazásnál némiképp rövidíthetjük a sétát a görög katolikus templom mellett vezető dombháti úton. Nem csak rövidebb és hangulatosabb ez a levágás, innen remekül rálátunk a horpadásba települt falu egészére, amely a víz jelenlétének, a mészkőfennsíkba ékelődő kőzetek mállástermékeként kialakuló, viszonylag vastag talajrétegnek köszönheti létét. A két templom harangja egymásnak felelget a szomszédos dombtetőkről, de a református gyülekezet tornya minden épület fölé emelkedve hirdeti a teremtő nagyságát a vidék felett.

A misztikus és monumentális Szilicei-jégbarlangnál

Csatlakozva a S jelzéshez hamar elhagyjuk az utolsó házakat és belépünk a falu széléig merészkedő erdőbe. Alig pár métert gyalogolunk csak a legelők mellett, amikor a karsztfennsíkra jellemző bokros, göcsörtös erdő veszi át a terepet. Az erdészeti útról rövidesen csekély ösvényre tér a S jelzés, és ügyesen kerülgeti a karsztos horpadásokat szintben tekergő nyomvonalával. Alig pár száz méter után elágazáshoz érkezünk a tekervényes csapáson, egy tábla és a sziklás oldalba vágott, vaskorláttal szegélyezett sétány hívja fel figyelmünket a közeli jégbarlangra, ami talán az egész vidék legmegdöbbentőbb természeti jelensége. Szilice (Silica) nevezetessége az álandó jégmaggal rendelkező, gigászi karsztos beszakadás, a hányattatott sorsú Szilicei-jégbarlang (Jaskyňa Silicka l’adnica). A környezetét meghazudtoló természeti képződmény misztikusan a párás mélységbe vezető torkát és különleges jégképződményeit legendával magyarázta a helyi lakosság, bár a földtantudósok sem kevésbé izgalmas okokkal indokolták a jégbarlang kialakulását.

A helybéli legenda szerint a sziklás mélységet a jégkirály északról száműzött lánya, a Szilice nevű jégtündér lakta, akit vészterhes átokkal zárt apja a rettentő jégverembe. Bárki, aki segítségére szállt alá a mélységbe, jégszoborrá változott, hiszen csak érintetlen, szűz teremtmény léphetett a barlangba. Egyedül az erényes életű Kelemér vitéz léphetett be a jégtündér börtönébe, és szabadította ki a lányt fogságából, majd örök hűséget fogadtak egymásnak, és a barlang közelében telepedtek le. A korábban próbálkozó lovagok pedig a jégszobrokból felolvadva hűséges követőkként álltak uruk és úrnőjük szolgálatába, és alapították meg a róluk elnevezett falvakat, Kelemért és Szilicét.

A misztikus barlang szájához a SΩ jelzés vezet a mohás sziklákkal teleszórt hegyoldalban. A kezdeti, lankás lejtő komor, háztömb méretű sziklatömbök közé tart, ahonnan már belátunk a beszakadás kitárulkozó torkába. A barlang valódi mérete csak akkor fogható fel, ha kiépített lejáratán viszonyításul szolgáló embereket látunk a mélységben. A szemközti, hamuszürkén áthajló fal élesen elüt a környező mohalepte szikláktól: ez a meredek, felülről fákkal beárnyékolt északi meredély a csekély tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő jégbarlang létezésének kulcsa.

A Szilicei-jégbarlang különlegessége már régóta foglalkoztatta a helyi lakosságot és a földtantudósokat is. Itt készült hazánk egyik legelső barlangi térképe, amikor Georg Buchholz a 18. század eleji látogatása után felhívta tudóstársai figyelmét a természeti képződményre, ők pedig nagy érdeklőéssel kutatták a barlangot. Már ekkor megfigyelték, hogy a jégképződmények a csapadékos tavaszi időszakban keletkeznek, illetve a barlang alján található jégzuhatag is ekkor hízik meg. A furcsa dinamikára magyarázatul szolgált, hogy a barlang alján csapdába esett fagyos levegőbe a kőzettesten átszivárgó felszíni olvadékvizek érkeznek, amelyek ott újra megfagynak. Így nyáron is jéggel teli marad az üreg, míg az év második felére lassan olvad, és még télen is fogyatkozik (szublimál) a jégmag.

A helyiek próbáltak hasznot húzni a nyári idényben jelenlévő jégből, igaz ezt a közfelháborodás rövid ideig engedte csak. A 19. század derekán egy helyi nemes sörfőzőt létesített a barlang bejáratánál, hogy a hordókat a jégben hűtse, de a helyi mészáros is használta a jeget a húsáru raktározására. A legnagyobb olvadást azonban pont a kutatás okozta, amikor a két világháború között Ján Majko kibontotta a jéggel és törmelékkel kitöltött végpontot. A kitárulkozó hatalmas barlangi teremben a fennsíkról érkező barlangi patakot és rendkívüli mennyiségű őskori és ókori régészeti leletet talált, így a 80 m hosszú és 20-30 m széles csarnokot Archeológiai dómnak nevezték el. Őskori cölöpházak, fáklyák és agyagfejtés nyomaira, csont és obszidián eszközökre, kőbaltára bukkantak itt a kőkorszakból. A bronzkorból, a kiétei kultúrából még gazdagabb leletanyag került elő ékszerekkel, cserépedényekkel, egy gyermek koponyájával. A leletek egészen az időszámításunk kezdetéig tartottak, amikor feltehetően beszakadt a terembe vezető folyosó. Ez a leszakadás feltehetően a jégmag kialakulásának kezdetét is jelentette az enyhe belső terek lezárásával, a hidegcsapda kialakulásával.

A kilométer hosszúságban feltárt új barlangi részeket megnyitva viszont újra enyhe levegő áramlott a jeges szakaszra, ami a jégmag olvadását eredményezte. A két rész közötti átmenetet ajtóval zárták le, de ezt rendszerint feltörték a kalandorok, így egy drasztikus megoldással végül újra törmelékkel temették vissza a jeges szakasz alját. A 1100 m hosszan és 110 m mélységben ismert járatban víz alatti szűkület zárta el továbbjutást. A barlangi patakban azonban nyomjelzéssel kimutatták a Papverme-tó és a Fekete-patak (Čierny potok) közötti összefüggést, így a barlangrendszer egy köztes szakaszát sikerült kibontani a Szilicei-jégbarlang alsó részének feltárásával.

Az összes érzékszervünket megborzongató kitérő után, a sétányon felkapaszkodva lépünk vissza a szelíden hullámzó fennsíki tájba, akár egy térkapun átlépve, amely a fagyos sarkvidékről repít minket a Szilicei-fennsík kellemesen ringató halmai közé. A S jelzésen folytatjuk túránkat, amely az eddig megszokott tekervényes nyomvonallal kerülgeti az egyébként folytonosan hullámzó felszínformákat. A körülöttünk mindenütt jelenlévő töbrök a felszín alatt elszivárgó vízzel kioldott üregek maradványai,  elegyengetett beszakadások, amik az alattuk elterülő, kiterjedt barlang- és repedéshálózatra emlékeztetnek.

A Gombaszögi-barlang törékeny csodái

Alig két kilométer kacskaringózással erdős fennsíkon érkezünk a mészkőfelszín letöréséhez, a Sajó mészkőhátak között kígyózó völgyének pereméhez. Egy erdészház mellett haladunk el, ahol a Z jelzés is becsatlakozik egy egészen rövid szakaszra. A Z jelzésen 100 méteres kitérővel elérhetjük az országutat, ahol buszmegállót is találunk. Ha megrémítene minket a meredek letörés, esetleg az időjárás teszi lehetetlenné a folytatást, itt lebuszozhatunk a Gombaszögi-barlanghoz (Gombasecká jaskyňa), a Sajó-völgy aljára.

Túránk szerint azonban a S jelzésen bő 300 méteres ereszkedéssel jutunk le a fennsíkról egy árkot követve, a meredek, árnyékos hegyoldalnak megfelelő, bükkökkel és gyertyánokkal sűrű, zárt erdőben. Épületek sokasága szegélyezi a rétet és az Amphiteátrumnak nevezett szabadtéri színpadot. A két világháború között az elcsatolt Felvidék és Kárpátalja magyar hagyományait gyűjtő és őrző, csehszlovákiai magyar Sarló mozgalom tartotta itt táborait. Az eredetileg a cserkészetből kifejlődő, hagyományőrző ifjúsági mozgalmat a kommunista párt be akarta olvasztani, de ezt vezetői megtagadták, fokozatosan feloszlott a közösség. A sarlósok örököse lett a Csemadok hagyományőrző dal- és táncünnepély, majd a Gömbaszögi Nyári Tábor évente megrendezett fesztiválja. Egy kiállítás mutatja be a hely történetét, szellemiségét, és a kommunista múltra emlékeztető beton épület mellett nem szakrális eredetű kopjafakiállítás látható a felújított Tompa Mihály mellszobor közelében: mindegyik a történelem egy-egy ma is létező sarokpontja a rét szomszédos részein.

A hegyoldal erdős zuga ezzel szemben egy látszólag örök, ám lassan, de biztosan változó sziklaképződményt rejt: a Fekete-patak forrását, ami az 1950-es évek elején felfedezett Gombaszögi-barlang (Gombasecká jaskyňa) természetes bejárata. A törmelékkel zárt, szűk sziklakapu felett azonban egy mesterséges bejáraton könnyűszerrel betekinthetünk a hegy belsejébe egy betonjárdával kiépített szakaszon. A barlang különlegessége azon törékeny kalcitképződményekben rejlik, amik a mennyezetről fonálszerűen lógva, tündéri húrok módjára hálózzák be a karsztos üregeket. A szalmacseppkövek a barlang plafonjáról csepegő vizek folyamatos és egyenletes utánpótlásáról tanúskodnak. A levegő és a talaj széndioxid-tartalmától savassá váló csapadékvíz ugyanis a kőzettest mésztartalmát oldja ki, majd a barlangba jutva koncentrikus kalcitgyűrűk formájában építi újra a mennyezetről lógó cseppkövek képében. A vékony kalcitfonalak hárfahúrokként lógnak a barlang faláról a megszokott vastagságú, többféle színű cseppkövekkel egyetemben. Az üreg leghosszabb szalmacseppköve eléri a 3 métert, de a kiépített szakaszon is láthatunk 2 méter hosszúra megnőtt kalcitcsövet.

Bár alig 300 m hosszan építették ki az egyébként 1,5 km hosszan ismert barlangot, így is felfedezhetünk minden jellemző érdekességet a különleges hangulatú termekben. Rögtön a járatrendszer elején láthatjuk a barlang szívét: egy valóban szív alakú járatban ülő, szívet formázó cseppkőképződményt, amit a vasoxid vörösre festett. A Felfedezők termének tágas csarnokában nagyvíz idején átfolyik a patak is, amely egyébként egy mélyebb szinten jelenleg is a barlanggá formálja a kőzetben húzódó repedésrendszert. A (következő) Tündérek termében egyre több szalmacseppkövet láthatunk, itt állították ki az UNESCO világörökségi védettségre emlékeztető táblát, míg a járat végén található Márvány-teremben a temérdek cseppkő mellett az a barlangi kút érdemel említést, ami nagy vízállás idején türkizzöld karsztvízzel telik meg és folyik tovább a patakot táplálva. A visszafelé vezető úton két oldaltermet is meglátogatunk, a Herényi- és a Rozlozník-termet, ami a barlangot felfedező két rozsnyói barlangász nevét őrzi, és a tovább vezető utat rejti a Fekete-patak kanyonja, a barlang többi része felé. Ebben a két teremben igazán megdöbbentő mennyiségű cseppkövet láthatunk, még lélegezni is csak módjával merünk a törékeny, csillogó kalcitszálak mellett.

A Fekete-patak mentén és a szomszédos Margit-forrásnál

A felszínre lépve újra illattal és színekkel telik meg a világ, a fogadóépülethez visszasétálva pedig a Z jelzésen térünk le a barlang természetes bejárata felé, a karsztvíz felszínre lépésének drámai pontjához. A sziklafalból előtörő, mohás kövek között szaladó Fekete-patak vize hosszú kilométerek megtétele után itt lép újra napvilágra a sötétből. Partján a Z\ jelzésen sétálhatunk pár száz métert lefelé egy árnyas sétányon. Egy tanösvény információs táblái is segítségünkre lesznek a környezet felfedezésében. A pálosok által is használt kőfejtőben, az egykori forrás kifolyásánál újra megkövesedő édesvízimészkő-rétegek felépítését vizsgálhatjuk, illetve a patakpartra letérve a vizes élőhely élővilágát tanulmányozhatjuk. Látványos függőhidak, patakparti pihenők nyújtanak hangulatos pihenőpontokat. Gyümölcsfákkal szegélyezett út mellett vágunk át egy mezőn, amin túl a már csak az összedőlt romjaiban ismert pálos kolostorhoz érkezünk. Egy székelykapu zárt ajtaja azonban megtagadja a belépést a helyszínre, csak a kerítésen keresztül kémlelhetjük az újjáépítésre váró, középkori romot.

Szemközt az országút túloldalán, a meredek hegyoldal alján fakad a Margit- vagy Fehér-forrás (Biela vyvieračka), ami szintén a Szilicei-fennsíkon összegyűlő vizet hozza a felszínre, csak egy másik, még feltáratlan barlangrendszeren keresztül, az északi részről. A forrásfakadást egy ormótlanul nagy betonfallal zárták el, hogy az egykori uradalmi gazdaság után itt működő mezőgazdasági telep vízellátását biztosítsa. Vasbeton korlátját már részben felemésztette az idő, szürke betonfalát vastag moharéteg szelídíti zöld leplével. A mindig nedves, árnyas klímán rengeteg moha és páfrány honol. A forrásból eredő patak szélesen szétterülve bukdácsol a kőgörgetegek között a Sajó felé, otthont adva számos védett állatnak, így a tornai patakcsigának, ami kizárólag a környéken, a Gömör-Tornai-karszton és a Bükkben lelhető fel.

A Margit-forrástól (Biela vyvieračka) a S jelzésen sétálhatunk vissza a szilicei út mentén a Gombaszögi-barlang parkjához, ahol a buszmegállót is találhatjuk; illetve szezonban frissítőt és élelmet is vehetünk. A másik irányban a S jelzés Szlavócra (Slavec) vezet be egy pár kilométeres extra sétával toldva meg az eredeti távot.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • Elsősorban Szlavóc (Slanec) felől utazhatunk busszal Szilicére (Silica), a Silica, pošta megállóhelyre. (Közlekedés csak vasárnap és hétköznap van.)
  • A túra végét a Slavec, Gombasecká jaskyňa buszmegállóból (Gombaszögről) hagyhatjuk el ugyanabban az irányban, ahonnan a túra kezdőpontját megközelítettük.

Getting there

  • A túra buszmegállóból indul, és ott is végződik.

Parking

  • Parkolni Szilicén a központban, a posta (poŝta) mellett tudunk.
  • Érdemes az autót a túra végpontjánál, a Gombaszögi-barlang (Gombasecká jaskyňa) fogadóépületénél kialakított parkolóban hagyni, ahol túránk véget ér, és innen buszozni a szilicei kezdőponthoz.

Coordinates

DD
48.555723, 20.522508
DMS
48°33'20.6"N 20°31'21.0"E
UTM
34U 464765 5378179
w3w 
///meandering.unwired.misnamed
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • A Cartographia Gömör-Tornai-karszt térképe is lefedi a területet
  • A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 139. számú térképe (Slovenský kras – Domica) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Equipment

  • Időjárásnak megfelelő öltözet, de arra is gondoljunk, hogy a barlangokban 0-10 °C fok közötti hőmérséklet van a melegebb hónapokban is.

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő (bordázott talpú, kényelmes túracipő vagy bakancs), az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
easy
Distance
9.2 km
Duration
2:35 h
Ascent
75 m
Descent
331 m
Highest point
527 m
Lowest point
232 m
Linear route Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Insider tip Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp