Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A szerény léptékek hazájában, a Galyaság dombjain

Hiking Trail · Aggteleki-karszt · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Galyasági dombhátakon
    / Galyasági dombhátakon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornakápolna fatornyos temploma
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Gömör-Tornai-karsztra a pitics-hegyi kilátóból, távolban a Volovec
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Tornakápolnára - a viharral együtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény Szinpetri mellett
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Délre pillantva a Galyaságból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Ferenc-kápolna valaha buszmegálló volt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdők, legelők, kaszálók váltakozása határozza meg a túrát
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Válaszúton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A rozsdamarta kilátó a Pitics-hegyen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar tör át a Kárpátok felől
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természetes erdőkép az út mentén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Varbóc hátterében a Szalonnai-karszt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Éger turistaház
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar söpör át a Gömör-Tornai-karszton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptató a Pitics-hegyre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vihar a hegyek felett
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hatalmas ördögszántás az Aggteleki-tó fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornakápolna, a csaknem elnéptelenedett falu
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Varbóc fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zápor a Tornavidéken
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Szinpetri fás legelőjére
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyves a galyasági dombokon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Becserjésedő egykori legelőkön
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jósva-völgy túloldala
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nadrágszíjparcellák Aggtelek határában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Kiadós túránk az Aggtelek környéki vidék félreeső részére, a Galyaság dombjai közé vezet. Látványos karsztjelenségek helyett itt alacsony hátak erdőfoltjai, szelíd panorámák és elnéptelenedő, régies megjelenésű falvak képezik az út díszleteit.
open
moderate
Distance 17.6 km
4:50 h
449 m
629 m

Az Aggteleki-karszton csak kevés turistaúton mozoghatunk, és a szomszédjában, a Jósva-völgy déli oldalán emelkedő Galyaság sem kényeztet el jelzett ösvényeinek számával. Igaz, utóbbi területen a látnivaló is kevesebb, így ez a túra azoknak az ínyenceknek ajánlott, akik a táj egyedi hangulataiban és a hosszú erdei sétákban is megtalálják számításukat. A Pitics-hegyen áll ugyan a térség egyetlen kilátótornya, de ezt leromlott állapota, életveszélyes szerkezete miatt jelen formájában nem érdemes látogatni. A környező lapos, erdős hátakra és zsákfalvakra azonban így is lenézhetünk a Galyaság dombhátairól, így panorámában nem lesz hiány.

A karszt peremén, alacsony vidéken járunk, melyet sem a természet, sem a történelem nem kényeztetett el. A patakok a mészkőtest repedésein többnyire a mélybe szivárognak, ezért csak kevés víz található a felszínen, a barlangok pedig nem látogathatók - így a turizmus is elkerüli a térséget. Az egykori királyi erdőuradalmon számtalan hadsereg vonult át, lakosait sokszor egyszerre adóztatták a különböző uralkodók, aprófalvaiban olyan hagyományos tevékenységek biztosítottak szerény bevételeket, mint a gyümölcstermesztés, az erdőművelés, a szénégetés, illetve a legeltetés. Mivel a 20. századi iparosítás messze elkerülte a térséget, a kis községek teljesen vagy közel elnéptelenedtek. A Galyaság sajátos varázsa abban áll, hogy a táj szerény méreteivel, visszafogott formáival mintha el akarna bújni a világ szeme elől a magasabb hegykeret oltalmában. Túránk célja, hogy végigjárjuk a terület központi dombhátát, és felfedezzük ezt az egyedi karakterű mikrovilágot. A helyi gazdálkodás számtalan nyoma mellett felkeressük Tornakápolna egyetlen utcáját, letekintünk Varbócra, majd Szinpetriben fejezzük be menetelésünket.

Author’s recommendation

  • A túrát leginkább egy olyan hétvége során érdemes végigjárni, amit a karszton töltünk. Szálláshelyet Aggteleken és Jósvafőn érdemes keresni, egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat is ezekben a falvakban találhatunk.
  • Szinpetriben található a Guinness-rekorder Nagy Könyv, „a világ legnagyobb könyve". Mellette egy papírmalommal és régi nyomdagépekkel is megismerkedhetnek a látogatók, akik egyébként maguk készíthetnek merített papírt is.
  • Mivel a Pitics-hegy kilátója nagyon rossz állapotban van, nem ajánljuk senkinek, hogy felkapaszkodjon rá. Ha valaki kihagyná, nem szükséges a hegyre sem felkaptatni; ebben az esetben a Z+ jelzést érdemes választani. A hegyre vezető elágazásnál a Z◼ jelzésre váltva az Éger turistaház felé is kerülhetünk a hegylábon.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: April 13, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pitics-hegy, 453 m
Lowest point
177 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

NOMÁD Baradla Turistaszálló

Safety information

  • A jelzések helyenként ritkásak, nehezen követhetők, ezért ajánlott a túrát előre letölteni a Természetjáró appban, és a tájékozódáshoz a mobiltelefon GPS-ét használni.

Tips and hints

  • Információk a szinpetri Guiness-rekorder könyvről, és a hozzá tartozó kiállítótérről itt érhetőek el.

Start

Aggtelek, autóbusz-váróterem buszmegálló (355 m)
Coordinates:
DD
48.469071, 20.508545
DMS
48°28'08.7"N 20°30'30.8"E
UTM
34U 463673 5368554
w3w 
///trolley.reinforces.hamburger

Destination

Szinpetri, autóbusz-váróterem buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Aggteleket a Jósvafői úton hagyjuk el kelet felé.
  • A falu határában jobbra, a S jelzésre lépünk, amit a Szent Ferenc-kápolnáig követünk.
  • A kápolnától a K+ jelzésen indulunk jobbra, ezen a Béke-barlang bejáratáig maradunk.
  • A Béke-barlangtól egyenesen, a Z jelzésen kapaszkodunk fel a Pitics-hegyre, majd baktatunk Tornakápolnáig.
  • A faluba az egyetlen utcán sétálunk be, és az utca végén jobbra keressük fel a templomot.
  • A templomnál balra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • A csatlakozó Z jelzésen megyünk tovább egyenesen a Borház-tető utáni elágazásig.
  • Balra, a S jelzésen ereszkedünk le Szinpetribe.

A túráról részletesen

Lefolyók között

A buszmegállótól az út mentén lefelé, a falu szélére gyalogolunk, ahol egy kis pihenőtől rögtön ráláthatunk túránk első látványosságára: az Aggteleki-tóra és a fölötte ívesen elterülő sziklás hegyoldalra. Utóbbi, a karrmező, vagy népies nevén ördögszántás esetében az egykor itt élt fák gyökerei által termelt szerves savak és a csapadékvíz oldó hatása szabdalta fel a mészkövet. A fák kivágása pedig végső soron létrehozta a tavat az egykori káposztáskert helyén: a lejtőről lefolyó víz szállította hordalék tömítette el azt a víznyelőt, ami korábban a Baradla-barlang egyik ágába vezette a csapadékot. Az eldugult víznyelőben ma csapadékos időszak után kicsiny tó csillog, de a száraz nyári hónapokban a nyílt vízfelületet hiába keresnénk, hiszen csaknem teljesen kiszárad. Továbbindulva az út túlfelén, a S jelzés mentén kicsi, keskeny (nadrágszíj)parcellákra látunk rá: ezek a hagyományos méretű földterületek igen fontosak egyes állat- és növényfajok számára, melyeket a nagy mezőgazdasági táblák egyveretűsége eltüntetne a területről.

Elhaladunk a növényzet szorításában alig detektálható Zombor-lyuk víznyelő mellett (tábla hívja fel rá a figyelmet). Fontos határt jelöl: a nyílt, fedetlen karsztterület és a felszínen elterülő agyagos üledék mezsgyéjét, ahol az utóbbiról érkező csapadékvíz a mészkőtest gyomrába, egész pontosan a Baradla Vörös-ágába fejeződik. Egyelőre parcellák szélén, a közeli hegyekből nem sokat érzékelve tapossuk a szűk, növényes ösvényt, mígnem földútra lépünk. Egy ponton tábla emlékeztet a közeli Ravasz-lyuk víznyelőre, mely ékes bizonyítéka annak, hogy itt, a fedetlen karszt peremén a lehulló csapadéknak nem sok esélye van a napvilágon maradni. Útja ezeken a természetes „lefolyókon" át igen hamar a mélybe vezet, ahol nagyszerű járatokat, gigászi üregrendszert épít, és egy hatalmas, szerteágazó barlangi folyórendszer részévé válik.

Barlangok hátán

A turistaút töbrökkel tagolt területen vezet keresztül, ami a régebben használt legelők és kaszálók felhagyása után ma becserjésedőben van. A jelzés egyesül a forgalmas autóúttal, de szerencsére nem kell hosszan követnünk az aszfaltot, kisvártatva ugyanis jobbra feltűnik a Szent Ferenc-kápolna, ahol újra a talajra váltunk. Belül a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc élete és Naphimnusza olvasható. Az épület a közeli Béke-barlang megnyitásakor, az '50-es években épült buszmegállónak, majd az évtizedek alatt magára hagyták, és lepusztult. A '90-es években újították fel nemzeti parki kezdeményezésre, ekkor nyerte el mai formáját. Mögötte már a K+ jelzésen túrázunk. Változatos terep áll előttünk: elegyes, ligetes erdők, bozótos, szellős legelők cserélődnek, mígnem összeborul fölöttünk a lomb, és a sűrű rengeteg oltalmában a Béke-barlang bejáratához érkezünk. A lejárat egyébként mesterséges kialakítású, alant a karszt 2. leghosszabb üregrendszere kígyózik. Sokáig a létezéséről sem tudtak, aztán mikor az '50-es években elkezdték vizsgálni (pl. festéssel) a felszínről eltűnő vízfolyások útját, feltűnt, hogy néhány víznyelő nem kapcsolódik a Baradlához, következésképpen egy másik barlangot kell táplálnia. Ez az önálló Béke-barlang, melynek vizei a jósvafői Komlós-forrásnál lépnek felszínre.

A kis tisztásról egyenesen folytatjuk a túrát, immár a Z jelzést követve. Az erdő alját megannyi természetes növényi hulladék, holtfa gazdagítja, az állomány változatos korösszetétele is szembetűnő lehet. Ugyanakkor látnivalókkal nem kényeztet el a táj, az igazi attrakciók itt a karszt gyomrában sorakoznak. Hosszú erdei séta következik, és bár a sűrű erdőtől nem látni, már a Pitics-hegy 453 méteres csúcsa vet árnyékot körénk. Egy elágazásnál a Z jelzés balra, derékszögben a hegy felé irányít, és ezzel fárasztó, kiadós kaptató veszi kezdetét. A lejtőn sok helyen előbukkan a mészkő; a vékony talaj a korábbi legeltetés idején részben lemosódott a hegyről - ami ma már újra az erdő birodalma. A csúcsra érve egy rozsdás vasszerkezet áll a fák közt, ami fénykorában kilátó volt, most inkább lélekvesztő: a faelemek elkorhadtak, a vasat felfalja a rozsda. Bár nincs kiírva, felmászni rá életveszélyes vállalkozás, ennélfogva nem is buzdítanánk rá senkit. Kár érte, mert kilátótoronyból mindössze ez az egy árválkodik az Aggteleki-karszton. A panoráma egyébként a maga módján egyedi: a karsztvidék lapos hátai, erdő borította fennsíkjai innen szemlélve nem keltik szilaj hegyvidék benyomását. Ezt a déli oldalon a távolban felsejlő Bükk, illetve északon a Volovec ferde tömbje képviselik. Utóbbi érdekessége, hogy csúcsa az első bécsi döntés után rövid ideig Magyarország legmagasabb pontja volt 1293 méterével (Ökör-hegy néven). (Nem érdemes bánkódni, ha valaki kihagyja a rozsdás létrákat, mert a túra végén megkapjuk nagyjából ugyanezt a kilátást.)

A tönkrement tornyot kevesen keresik fel, ezért pókhálós, ritkán járt ösvényen ereszkedünk alá a Pitics-hegy túloldalán. Egy meredek csapáson, éles jobbkanyarral térünk le az Éger turistaházhoz, mely 1956 óta áll a kellemes fekvésű tisztáson. Létesítése a Szabadság-barlang feltárásához kötődik, melynek kapuja a focipálya mögött, egy mohos támaszfal rejtekén található. A 3 km hosszúságú járatrendszer a Baradlától szintén független, és az '50-es években, a Dász-töbör víznyelőjén keresztül kezdték feltárni néhány égerszögi lakos segítségével.

A tornai tájban

Hátat fordítva a turistaház rétjének, a Z jelzés erdőben kalauzol tovább a Galyaság felé. Az erdő egyszer csak eltűnik, és feltárul a dombvidék; fás legelők, illetve kaszálórétek hullámoznak előttünk. Átvágunk egy hosszú, nyílt terepen; balra felbukkan a Jósva-völgy túloldala, az Aggteleki-karszt. Jobbra fordít az út, és rálépünk Tornakápolna foltos, hiányos aszfaltútjára. A bitumennel együtt fogytak el lakosai is, a 2010-es évekre az ország egyik legkisebb népességszámú községévé avanzsált (egy időben még az elsőséget is birtokolta). Most üdülőfaluként létezik, több parasztházat szépen felújítottak új tulajdonosai. Az egyetlen utca túlvégén jobbra térve visz a templomhoz (ha be tudunk jutni, érdemes megcsodálni festett famennyezetét), mögötte pedig a temetőt láthatjuk (benne a tájra hagyományosan jellemző faragott fejfákkal). Utóbbit már a Z+ jelzésen hagyjuk magunk mögött. Résen kell lennünk, mert a jelzések ritkásak, sokszor kopottak.

Egy darabig erdőben sétálunk; sok helyen fenyőfoltok fűszeres illata keveredik a levegőbe. Visszaérkezik a Z jelzés, ezen egyenesen lépdelünk tova. Az utolsó szakaszon végre megmutatkozik a jellegzetes galyasági táj: amint kilépünk a fák alól, erdőfoltokkal tarkított, széles legelőkkel hullámzó dombvidéken találjuk magunkat. Szemben a Borház-tető adótornya mutat az ég felé; a kis dombot meg is ostromoljuk a róla nyíló kilátásért. Neve Varbóc középkori szőlőültetvényeinek emlékét őrzi, akkoriban karók és sorok nélkül termett a növény a napos lejtőn, de a 19. században pincés borház is épült ide. A helyi fehérborok leghíresebbike a „Mézes fehér" volt, de nagyon ritkán az igen kényes aszút is el tudták készíteni. A borkultúra lokális vonása, hogy a köves lejtőkön különösen munkaigényesnek bizonyult a szőlőművelés, a 19. század végi filoxéravésszel pedig le is zárult a története.

A Galyaság

A körben elterülő Galyaság a 12. századtól a tornai királyi erdőuradalom része volt, vadállományát és fáit az erdőóvók, halászhelyeit a vízóvók gondozták. A bányamunkákhoz cseh és német hospeseket telepítettek, és szép lassan kialakult a tipikus galyasági tájszerkezet, amit kicsit előrébbről teljességében szemügyre is vehetünk. Az apró völgyi falvak körül legelők, illetve erdőcsoportok váltakoznak nagyjából szabálytalanul a bájos dombvidék hátain és lejtőin. Így már érthető is az elnevezés, hiszen a szomszédos, egyveretűen zöld palásttal benövényesült hegységhez képest szembetűnő a különbség, a galya szó pedig (kiemelvén az eltérést) füves, kopár hegytetőt jelent. Körülkémlelve van valami egészen megragadó a látványban: az Aggteleki-karszt alacsony, de meredekebb oldalai, valamint a Szalonnai-hegység elszigetelt, élesen felszökő rögei egy szelíden ívelő, tágas legelőkkel megszórt dombsokaságot szorítanak közre. Alant a megfogyatkozott népességű Varbóc háztetői pöttyözik a zöldet. Mintha a galyasági táj minden eleme visszafogottságával, szerénységével akarna elbújni a külvilág elől, semmi sem kirívó, semmi sem feltűnő. A természetföldrajzi adottságok mellett ezért a történelem szigorú évszázadai is felelősek: a szerény erőforrásokkal rendelkező falvak csak kicsiny népességet tudtak eltartani, melyet sokszor különböző uralkodók egyszerre is megadóztattak, hadseregek fosztottak ki, végül a modern kor iparosításai is messze elkerültek. A lakosság elvándorolt, az idegenforgalom pedig egyelőre alig-alig fedezte fel magának ezt a mindentől távol eső kis tájegységet.

A Z jelzés elvezet a Varbóc fölötti kereszthez, majd a dombhát dűlőútján maradva, használatban lévő legelők között fordít a hegyek felé. Bár alacsony terepen baktatunk, a folyamatos panoráma nem enged sietni, az egész Gömör-Tornai-karsztvidék előttünk hullámzik. Egy elágazásnál balra, a S jelzésre lépünk. A következő szakaszon résen kell lennünk, hiszen a nyílt réteken ritkásan láthatjuk csak a jeleket (a Természetjáró app használata ajánlott). Szemben célpontunk, a Jósva völgye mélyül, de mielőtt megkezdenénk az ereszkedést, még teszünk egy balkanyart. Lassan búcsút intünk a festői kilátásnak, és tölgyesben, legyalult erdei úton ereszkedünk alá (széles kanyarokkal) a Szövetény-völgy patakjához. Ösvényen, gyertyánok közt kaptatunk föl a Kápolna-bércre, aminek fás rétjéről már látni az alább elnyújtózó Szinpetrit. A falu melléki domboldalban régen gyümölcsöt termesztettek, a lazán ültetett fák közt pedig kaszálással biztosították a téli takarmányt, míg az állatokat elsősorban a dombháton legeltették. Szép látvány búcsúztatja túránkat, amint a templomtorony felé tartunk, és egy rövidke mellékutcán keresztül megérkezünk a faluba. A buszmegállót jobb felé találjuk, míg a papírmalmot és a Guinness-rekorder könyv bemutatóhelyét bal irányban, az utca végén.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Az Aggtelek, autóbusz-váróterem buszmegállónál kell leszállni a buszról.
  • A túra végén a Szinpetri, autóbusz-váróterem megállóhelyre érkezünk.

Getting there

  • A túra mindkét végpontja buszmegállóban található.

Parking

  • Autóval érdemes Aggteleken, a Jósvafői út és a Gömöri út találkozásánál (a római katolikus temlomnál) parkolni; ide túra végén busszal visszatérhetünk.

Coordinates

DD
48.469071, 20.508545
DMS
48°28'08.7"N 20°30'30.8"E
UTM
34U 463673 5368554
w3w 
///trolley.reinforces.hamburger
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Gömör-Tornai-karszt és Aggteleki-karszt, illetve a Galyaságot ábrázoló turistatérképek

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
17.6 km
Duration
4:50 h
Ascent
449 m
Descent
629 m
Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Dog-friendly Linear route Healthy climate

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp