Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

A szentgáli tiszafásban

· 2 reviews · Hiking Trail · Veszprém-Devecseri-árok · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Mayer Antal-kilátó a Miklós Pál-hegy tetején
    / A Mayer Antal-kilátó a Miklós Pál-hegy tetején
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dombok között elterülő Szentgáli-medence közepén a névadó település
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dél-Bakony tölgyesein túl a Magas-Bakony
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A jeles bükkfán a Miklós Pál-hegyről közösen ereszkedik le a Séd-völgyébe a két piros jelzés
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Séd-völgyébe leszakadó meredek dolomittömbök adnak otthont a tiszafákat rejtő bükkösnek
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg bükkös a Séd völgye felett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Esseg-vár megmaradt romjai
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a tiszafás szélén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 7 6 5 4 3 2 1 km Majer Antal-kilátó (Szentgál)

Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, melyet több mint fél évszázada védetté nyilvánítottak. Elvarázsolt meseerdő, dél-bakonyi panoráma, a Séd patak legelőkkel övezett bájos völgye kísér minket utunkon. Bakonyi hangulat, karnyújtásnyira a megyeszékhelytől.

open
easy
7.4 km
2:20 h
315 m
315 m

Célunk a Bánd határában folyó Séd-patak és a felé magasodó meredek dolomitkúpok északi oldala, ami hazánk legnagyobb őshonos tiszafa állományát rejti. A rendkívül szívós, de hűvös, párás klímát igénylő tiszafa jégkorszaki maradványnövénye hazánknak. Mára kizárólag a nedves, hűvös klímával rendelkező, sziklás, északi oldalakban maradt fenn, így a Bükk hegység északi völgyeiben és a Séd-patak völgye felett ismerjük őshonos előfordulását.

Rendkívül lassan növekedik, de matuzsálemi kort is megélhet. Több száz éves példányait ismerjük a tiszafának, ami ideális esetben méteres törzsátmérővel is rendelkezhet, de magassága ritkán éri el a fő erdőalkotó fafajok magasságát. Ennek következtében általában a cserjeszintet uralja, ahogy itt, Szentgál és Bánd határában is az öreg bükkök alatti második lombkoronaszintet, cserjeszintet képviseli. Ennek a másodlagos szerepnek tudható be lassú növekedése is, mellyel rendkívül szívós, tömött rostszerkezetű faanyagot növeszt. Megbecsült alapanyaga volt a bútorgyártásnak, sőt a legjobb íjakat is tiszafából készítették.

Királyi vadászterület volt a középkorban a Déli-Bakony lankás tölgyesekkel fedett tömbje. Szentgál címerében mind a tiszafa, mind a szerszámíj szerepel, hiszen az íjászat és íjkészítés meghatározó mestersége volt a falunak. Talán ezért is maradt fenn a védett tiszafás a falu határában, amire a 20. század elején még tiszafaőr vigyázott; később kerítéssel körbevett természetvédelmi terület lett, az elsők között hazánkban.

A tiszafásban végzett kutatások sajnos lehangoló képet festenek az állomány jövőjéről. Amíg a 20. század derekán még százezres példányszám fölött becsülték a területen élő tiszafákat, addig a 21. századra alig pár tízezer példányra esett vissza az elöregedő állomány. Feltehetően az éghajlat változása, a szélsőségesen száraz és meleg periódusok kitolódása okozza a fiatal egyedek kipusztulását. Az élőhely zsugorodása is közrejátszik ennek az értékes fafajtának a visszaszorulásában: még a mai napig történik erdőgazdálkodási tevékenység a védett területen belül is, ahol a mikroklímát fenntartó bükkök oltalmában próbálják az örökzöld bokrok túlélni a változó időket.

Author’s recommendation

  • Ha kevésbé meredek úton akarunk feljutni a Miklós-Pál-hegy tetejére, és jobban fel akarjuk fedezni a tiszafást, akkor a hegy lábánál a tanösvény jobbra térő szárán induljunk a Cinca-patak-völgyében, ami megkerüli a hegyet Szentgál irányába. A Szentgáli Kőlik felé komótosan kapaszkodik fel a P jelzés a hegyre, és csatlakozik a túra eredeti nyomvonalához.
  • Ha van rá egy teljes napunk, érdemes az egész tiszafást felfedezni. Szentgálról indulva a P jelzés végigvezet a területen, és utána a Séd völgyében a veszprémi várhoz érkezik. Ez egy közel 20 kilométeres gyaloglás, ahol a teljes tiszafáson, két kilátón és a Séd hangulatos partján haladunk végig.
  • A szomszédos település Herend, ahol a világhírű porcelángyár kiállítását tudjuk megnézni, amennyiben a vidék kulturális értékeire is kíváncsiak vagyunk.
  • A kiindulópont mellett pár tíz méterre található egy hangulatos étterem, ahol az autót is hagyhatjuk, de mindenképp érdemes a túra végeztével beülni egy frissítőre, esetleg enni is valamit.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 19, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Miklós Pál-hegy, 489 m
Lowest point
277 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A tiszafa mérgező növény. Bár ez ritkán jut bárkinek eszébe, ne együk meg a gyümölcsét, mert komoly mérgezési tüneteket produkálhat.

Equipment

Start

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka (285 m)
Coordinates:
Geographic
47.121630, 17.779327
UTM
33T 710814 5222428

Destination

Bánd, Petőfi utca - Kossuth utca sarka

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P+ jelzésen megyünk ki a faluból a Séd-patak völgyén át a Miklós Pál-hegy lábáig.
  • A tanösvény PT jelzésén kapaszkodunk fel a hegyoldalban a Szentgál felől érkező P jelzéséig, amin továbbsétálunk a pihenőig.
  • A pihenőtől a P▲ jelzésen teszünk egy kitérőt a hegy tetejére a kilátóhoz.
  • A pihenőtől a P és a P▲ jelzés közösen ereszkedik le a Séd völgyébe az egykori malom romjához.
  • A Séd völgyében megyünk vissza Bándra a P+ jelzésen.
  • Mielőtt visszaérnénk a faluközpontba, teszünk egy rövid kitérőt az Esseg-várhozPL jelzésen.

Leírás:

Bándról a Séd völgyében

Bánd széléről, a Vár-hegy alól indulunk a Kossuth utcán a P+ jelzésen. A község őse az Árpád-kori vár alatt, annak kiszolgálására települt. A legtöbb bakonyi falu sorsával osztozva a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és csak a 18. század derekán népesült újra a környező falvak német telepeseivel. A fő bakonyi átjáróban elhelyezkedő települést a II. világháború is megtizedelte, bár a falun civil áldozat nélkül átvonult a front, mivel a lakosság a Miklós Pál-hegy sűrű erdeiben bujdosott. A megtorlás éveiben a jelentős német lakosság nagy részét azonban kitelepítették, helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. A falu szülötte a demokratikus Magyarország második köztársasági elnöke, Mádl Ferenc.

A Kossuth utcán jutunk ki a házak közül a Vár-hegy lábát kerülve. A falutól különálló tanyákhoz vezető hídon keresztezzük a Séd-patakot, és a patakparti füzes mentén megérkezünk a Miklós Pál-hegy tömbjéhez.

A szentgáli tiszafásban

A hegy erdeit védőkerítés veszi körbe, melyen belül hazánk egyik legrégebbi természetvédelmi területe, az 1951-ben alapított Szentgáli Tiszafás Természetvédelmi Terület fekszik. A védettség már régóta fennállt, hiszen a 20. század elején tiszafaőr óvta ezt az erdőrészt - a Miklós Pál-hegyen és a környező dombokon található ugyanis Magyarország legnagyobb őshonos tiszafása. Bár a legszembetűnőbb az évszázados hamuszürke bükkök csarnoka, a cserjeszintet a nedves és hűvös klímát kedvelő, rendkívül szívós és hosszú életű tiszafa bokrai alkotják.

A kerítésen átjutva megkezdjük a kapaszkodást a meredek hegyoldalban a PT jelzésen. Rövid szakaszon, alig két kilométeren 200 méter szintemelkedést küzdünk le. Szerencsére a meredekséget enyhíti, hogy szerpentinezve halad a tanösvény, illetve a magyarázó tábláknál is megállhatunk informálódni és egyben pihenni. A hegy északi oldalának fényszegénységét a terebélyes bükkfák és a felfelé egyre sűrűbben megjelenő örökzöld tiszafák is fokozzák. Különös hangulatú ez az erdő, ahol az öreg, göcsörtös, néhol kiszáradt famatuzsálemek az elvarázsolt rengeteg hangulatát idézik.

Nagyjából a hegyoldal kétharmadánál, pont, ahol szelídülni kezd a meredekség, Szentgál felől megérkezik a hegyen oldalazó P jelzés, ami innentől minket is navigál. Egyértelműen megenyhül az emelkedő innen; a sűrű erdőt elhagyva megérkezünk a kerítésen túli pihenőhöz. A területet kezelő erdészet hangulatos, árnyas réten padokat, asztalokat és esőbeálló faházikót emelt, ahol mi is tarthatunk egy rövid szünetet a kimerítő kapaszkodás után.

A Miklós Pál-hegy tetején

A pihenőtől egy rövid kitérőt teszünk a csúcsra, ugyanis a P▲jelzésen alig negyed óra alatt megjárható az út. Az enyhe emelkedést a ritkás bükkösben hamar letudjuk, és a hegytető tisztásán felállított, Dr. Mayer Antalról elnevezett kilátóhoz érünk. A kilátóból remekül panorámát kapunk a Déli-Bakony környező tölgyeseire, a Szentgáli- és Veszprémi-medencére, valamint északra a Magas-Bakony erdős hátaira.

A pihenőhöz visszaérve folytatjuk utunkat kelet felé az együtt haladó P és P▲jelzésen, ami egyre meredekebben vezet le a hegyről. Egy irtás szélén újabb pihenőt érintünk, majd a tisztulat túloldalán beérünk a Tüses-völgy meredek bevágásába. Öreg, összefüggő tölgyesben ereszkedünk le a meredek oldalon. A környező erdőket Mátyás-király vadászterületének nevezik a régi térképek. A Séd-patak felé észak felé meredeken letörő dolomithátak hullámoznak enyhe lejtéssel, ideális területet teremtve az összefüggő tölgyesek kialakulásának. Ezekben az erdőkben nagy a vadgazdagság, amit a vadlesek is mutatnak.

A Séd-patak völgye

A meredek oldalban ismét az öreg bükkök a meghatározóak. A bevágás végén kiérünk a Miklós Pál-hegy és a Várhegy közötti tisztásra a Séd-patak kanyarjához. A jelzés itt visszafordul Bánd irányába. Felfelé követjük a patakvölgyet a meredek hegyoldal bükkösének árnyékában. Egy régi malomépület alig látható romjánál, a Séd felett átvezető hídnál csatlakozunk a P+ jelzéshez, amely visszavezet Bándra a vízfolyás mentén a patakvölgy legelői és a Miklós-Pál-hegy bükkösei között.

Pár száz méter után visszaérünk ahhoz a ponthoz, ahol kiérkeztünk a faluból a hegy lábához; most ugyanazon a szakaszon térünk vissza a faluba. Ám mielőtt a központot céloznánk meg, az Aranyos-patak hídja előtt jobb kézre felkanyarodik egy ösvény a felettünk lévő domb tetejére a PL jelzés kíséretében. Ezt a rövid kitérőt érdemes megtenni, mivel a remek kilátást adó hegy tetején találjuk a helyi erődítés romjait és a kálváriát.

Az Esseg-vár

A várat a tatárjárás után építették; az Atyus, majd az Igmánd család székelt benne. A királytól vámszedési jogot is szerzett, az itteni potyák kiindulópontja volt. Bár a vár két ostromáról is tudunk a 14. és 15. századból, ezek a környéket uraló családok viszálykodásaihoz kötődnek. Pusztulását a török időkhöz kötik. Bár ostromáról nem tudunk, feltehetően Veszprém 1552-es elestével semmisítették meg védői. Később az újjátelepülő falu használta fel a rom köveit a házak építőanyagaként. A hegytetőn kialakított kálvária napjainkban is látható a Vár-hegy falu felőli oldalán.

A csúcsról a PL jelzés vezet le a sánc keleti bevágásánál, és a romot megkerülve, délről ereszkedik le a kiemelkedésről, és érkezik vissza a Kossuth utcába, ahol a már bejárt szakasz végén megérkezünk a túra kiindulópontjához a P+ jeleken.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Távolsági busszal a Bánd, kultúrház nevű megállóig érdemes utazni.
  • Herend vasútállomásáról hosszabb sétával érhető el a túra kiindulópontja.

Getting there

  • A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Petőfi utcán a kiindulópontig (200 m).
  • Herend vasútállomásáról a P+ jeleket kell követnünk a túra kezdőpontjáig (2,5 km).

Parking

  • A túra kiindulópontján, a Kossuth utca szélén tudunk parkolni a KRESZ szabályainak megfelelően.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

5.0
(2)
István Rab
March 29, 2020 · Community
Tiszafa
Photo: István Rab, Community
Ábel Zeke
March 28, 2020 · Community
2020. március 28., szombat 16:26
Photo: Ábel Zeke, Közösség

Photos of others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
7.4 km
Duration
2:20h
Ascent
315 m
Descent
315 m
Public transport friendly Loop Scenic Family friendly Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.