Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A soproni kilátások útja

Hiking Trail · Soproni-hegység · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Várhely kilátójában
    / A Várhely kilátójában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ciklámen-tanösvényen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Károly-magaslaton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban következő célpontunk, a Várhely magasodik
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jegenyefenyves a Várhely mellett
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a Várhely kilátójából
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Béke-kilátó (Poloskás-bérc)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fonnyadt medvehagymamező a Károly-magaslat alatt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron fölött a Károly-magaslaton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A várhelyi kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyesbe fúródik a turistaút (Poloskás-bérc)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sörgyár és Fertő - soproni látkép (Várhely)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bella Lajos-pihenő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tiszta időben a Schneeberg és a Rax is látszik
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Füves aljú tölgyes
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Lajta felé (Poloskás-bérc)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sörházdombi-kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron mögött a Fertő tó (Várhely)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feltárt halomsír a Várhelynél
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jobbra Brennbergbánya a Béke-kilátóból (Poloskás-bérc)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Poloskás-bérc oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron városa a Várhelyről nézve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Soproni-hegység a TV-toronnyal (Sörházdombi-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron a Lővérek alatt, háttérben a Fertő (Sörházdombi-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei büfé és vadászati múzeum a Károly-magaslaton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hátak a Lajta mentén (Várhely)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hétbükkfa pihenőhelye
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szélerőművek a Lajta-hegység előtt (Sörházdombi-kilátó)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ciklámen-tanösvényen
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdős hátak a Lajta mentén, a távolban a Bécsi-erdő (Károly-magaslat)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ciklámen-tanösvény hangulatos szintútja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy feltárt halomsír leletei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 8 6 4 2 mi Lővér Kalandpark Béke-kilátó (Poloskás-bérc) Várhely-kilátó Sörház-dombi kilátó

A Sopron fölötti erdős lejtők panorámáit fűzi fel az útvonal, mely a kilátók alatt is kellemes, tartalmas terepen halad. A parkerdei séta közben a szintben kanyargó ösvények és az elegyes fenyvesek hangulata keveredik az alpi előőrsök, illetve a Fertő tó látványával. A Soproni-hegység egyik legizgalmasabb túráján a maximumot hozhatjuk ki a város zöld oldalából.
open
easy
14.8 km
4:35 h
519 m
474 m

A Sopron városára szelíden aláhanyatló hátakon az ország leglátogatottabb parkerdőinek egyike zöldell. Ennek megfelelően ösvények százait kombinálhatjuk, ha felkerekedünk, hogy az illatos fenyvesek és árnyas lomboserdők oltalmában túrázzunk. A lapos, alacsony, völgyekkel alig tagolt Soproni-hegységben számos kilátó épült, melyekről két teljesen eltérő jellegű terepet szemlélhetünk: egyfelől a kétezres csúcsokban tetőző előalpi vidék dermedt hullámai, másfelől a Fertő tó lapálya és Sopron utcái kerülnek elénk.

A közepes hosszúságú, mégis könnyű túraútvonalon összefűzzük a legizgalmasabb kilátókat (szám szerint négyet), közben hangulatos ösvényeken barangoljuk be a hegyhát lejtőit. A parkerdőben számtalan pihenőhely és néhány kiépített tűzrakó biztosít lehetőséget a piknikezésre, a Károly-magaslat erdei büféjében pedig ehetünk-ihatunk is lazításképp. Az útvonalat túrázáshoz szokott, kitartó gyerekekkel végig lehet járni, kiszállási lehetőségek is szép számmal adódnak - a kirándulás pedig tartalmas napot kínál egy soproni üdüléshez.

Author’s recommendation

  • Bár az útvonal rövid, a kilátók miatt számoljunk azzal, hogy hosszasan fogunk szemlélődni, ami megnöveli a menetidőt.
  • A túra végén a brennbergi úton kell gyalogolni - legyünk körültekintőek a beláthatatlan kanyarok miatt!
  • Vízvételi lehetőség kettő van a túrán, érdemes alaposan feltöltekezni indulás előtt.
  • A Károly-magaslaton kulturált erdei büfé és vadászati múzeum várja a látogatókat. Itt van lehetőség étkezni és italt vásárolni, de a szomszédban kalandparkot is felkereshetünk.
  • A Károly-kilátó belépős, ennek ára 400 Ft, amit a torony aljában lévő pénztárban lehet megváltani.
  • Görbehalmon egy kis bányászati tárlatot is meglátogathatunk, ahol a brennbergi bányászat múltjával ismerkedhetünk meg.
  • A Soproni-hegység térképén és az online térképes adatbázisokban szereplő turistaút-jelzések sajnos nem minden esetben felelnek meg a valóságnak. Ezért az útvonalkövetéshez különösen érdemes használni a Természetjáró appot, a túrát letöltve ugyanis offline is mindig megtalálhatjuk a helyes utat.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: July 23, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
515 m
Lowest point
269 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Károly-kilátó (Sopron)

Safety information

  • A túra végén mintegy 1 km-t kell megtennünk a kanyargós brennbergi úton. Fokozott óvatossággal közlekedjünk, hiszen az út forgalmas, a kanyarok beláthatatlanok.

Tips, hints and links

Start

Sopron, Hotel Szieszta buszmegálló (helyi járat) (269 m)
Coordinates:
DD
47.671540, 16.575358
DMS
47°40'17.5"N 16°34'31.3"E
UTM
33T 618257 5280996
w3w 
///paying.starred.onion

Destination

Görbehalom, Fehér híd buszmegálló (helyi járat)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Lövér körútról jobbra fordulunk a Becht Rezső utcára, majd arról egyből bal felé a Sörházdombi útra.
  • A parkolónál kikerüljük a sorompót, és a Sörházdombi-kilátóhoz gyalogolunk.
  • A kilátót a Z▲ jelzésen hagyjuk el, azt követjük egészen a Károly-magaslat erdei büféjéig.
  • Az erdei büfétől az aszfalton megyünk tovább egészen a parkolóig.
  • A parkoló túlvégén bal felé, a S jelzéseket követve gyalogolunk.
  • A Hétbükkfa elágazásánál jobbra váltunk a K jelzésre, amin a Várhely utáni rét végében lévő elágazásig maradunk.
  • Jobbra kanyarodunk a Z▲ jelzésre.
  • Lefordulunk balra a hozzánk csatlakozó a S jelekre, amik a Várhely-kilátóhoz vezetnek.
  • A kilátótól visszatérünk a fent említett rétre, egy rövid szakaszon a Ciklámen tanösvény KT jelzését követve, és ott a K jelzés jobb oldali ágára fordulunk.
  • A K jelzésen maradunk majdnem az egykori Muck-őrsig, ahol jobbra térünk a Z jelzésre (a valamikori műszaki határzár pásztájára).
  • A műszaki határzár nyomvonalát akkor hagyjuk el (egy részén nincs jelzés!), amikor a K jelzés csatlakozik; ezen egyenesen indulunk tovább.
  • A K jelzésből egy elágazásnál egyenesen ágazik ki a K▲ jelzés, amin a Poloskás-bércen álló Béke-kilátót érhetjük el.
  • A Béke-kilátótól a K▲ jeleken ereszkedünk le a völgy végében található, jelzetlen Brennbergi útra.
  • A Brennbergi utat bal felé követjük, mígnem 800 méter után megérkezünk Görbehalom szélére, ahol a S jelzés navigál a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

A Lövérek kilátói

Rögtön a túra elején célba vesszük az első, nevezetesen a Sörház-dombi kilátót. A Hotel Szieszta elől úgy kell elindulnunk, hogy a hegy és erdősége bal oldalunkra essen. Rövidesen egy elágazás következik, melyen jobbra fordulunk, majd azonnal a balra kiágazó mellékutcára térünk (Sörházdombi út). A Lövérekben járunk egyébként, Sopron hegyalji, kertes házas övezetében. Neve réges-rég itt élt besenyő lövészekre utalhat, akiknek őrhelyei voltak ezen a lejtőn. Ha elcsavargunk kicsit a szövevényes utcahálózaton, még szemet szúrhat néhány régi stílusú villa: a 19. század közepéig a soproniak gyümölcsöskertjei kúsztak fel a hegyoldalra, ekkor kezdtek el hétvégi házakat, majd idővel villákat építeni a város fölé. Utóbbiakat sok esetben kifejezetten a közeli, híres üdülőhely, Semmering fatornácos, alpesi stílusú építészeti megoldásai ihlették.

A parkoló mögött sorompót találunk, ezt kikerülve meg is érkezünk a Sörházdombi-kilátóhoz. A robusztusságában is kecses toronyra meredek, de masszív lépcső vezet fel, a sűrű gerendázat miatt tériszonytól sem kell tartani. A korábbi építmény helyére emelt kilátó tetejéről 2006 óta szemlélhető a soproni panoráma: egyik irányban a lapos hátú hegység erdős képe mutatkozik, ennek központi eleme a TV-torony. A másik oldalon a város nyújtózik, a közelség miatt (pláne távcsővel) jól kivehetők a nevesebb épületek (pl. a Tűztorony). A háttérben a Fertő tó hatalmas tükre vezeti tekintetünket Ausztria felé, ahol a Lajta-hegység alacsony íve kéklik. Keleten a Kisalföld terül el, nyugatnak fordulva erdős hátak (a Rozália-hegység), lakott medencék és szélerőművek tucatjai gazdagítják a tájat. Nem kell kifejezetten tiszta időnek lennie, hogy a Schneeberg óriási háta is feltűnjön a távolban.

Az egykor Tulipán-magaslat néven emlegetett mai Sörház-domb az Alsó- és Felső-Lövérek közé ékelődik. Mivel a soproni polgárság már a 19. században szerette e tartalmas kilátást szemlélni, sorra emelték a kastélytelkek legmagasabb pontjain a tornyokat, vagy többségében a kis kilátópavilonokat, azaz glorietteket. Ezek többnyire szabadon látogathatók voltak, de akadtak köztük magánhasználatúak is. (Az ő hírnökük a korabeli formára hasonlító Gloriette-kilátó, mely azonban túránkból kimarad - igaz, rövid kitérővel felkereshető).

Irány a Károly-magaslat!

A Sörház-dombnak búcsút intve a Z▲ jelzésen keresztezzük a terület közlekedési ütőerét, a Lövér-körutat, és a túloldalon eleinte széles sétányon haladunk. Igen változatos, és kellemesen sűrű erdőképre számítsunk: a lombhullatók különböző, egymással is elegyedő állományai keverednek különféle tűlevelűekkel. A turistaút egy elágazásnál balra fordul, és ezzel nekirugaszkodunk túránk legnehezebb emelkedőjének. Fenyőgyökeres ösvényt medvehagyma-mező vált, majd pár kanyar után szelídülni kezd a kaptató. Hangulatos csapáson, ritkás erdőben ostromoljuk a Károly-magaslatot, melynek elérését a marcona terméskő-torony felbukkanása adja hírül.

A népszerű kirándulóhely első attrakcióját, a kilátót 400 Ft ellenében látogathatjuk meg. A tetőre vezető lépcső fordulóiban a környező erdőket és helyi kutatók munkásságát bemutató kiállításokkal tölthetjük az időt, de igazán rabul ejteni csak a fentről megnyíló távlatok fognak. A korábbinál magasabb perspektívából nézhetünk le Sopronra, mögötte hatalmas kék lepelként feszül a Fertő tó tükre, déli végében pedig sárgás nádberek végtelen pusztasága nyújtózik. Ausztria felé pillantva a már korábban is megszemlélt erdős dombok hátterében ismét ott kerekedik a Schneeberg 2000 méter fölé hatoló sziluettje, szerencsés esetben a Rax háta is kibukkan. Az irányokat és elemeket tartalmas infótáblák segítenek beazonosítani. (Következő célpontunk, a Várhely kilátója szabad szemmel könnyen detektálható, a lapos Soproni-hegység egyik kiemelkedő déli nyúlványán csúcsosodik.)

És hogy miért is Károly-kilátó, illetve -magaslat? Romwalter Károly fiával (Alfréddal) együtt emeltetett itt fatornyot 1876-ban saját költségén, melyet a helyi turistaság fellendítésében tevékeny Városszépítő Egyesületnek adományozott (ennek tagja volt ő maga is). A fakilátó aztán tönkrement, helyére újat készítettek, majd amikor az időjárás ezzel is végzett, az egyesület akkori elnöke, Heimler Károly szerzett fedezetet (városi kölcsönből, sorsjátékból és színielőadásokból) egy kőtorony építésére. Ezt 1936-ban avatták fel, és ma is ez fogadja a 396 méteres hegyre látogatókat.

A soproni erdők hangulata

Néhány lépés a pihenők mentén az aszfaltúton, és barátságos erdei büfére akadunk, ami nemcsak ételeket és szomjoltót, de vadászati múzeumot is tartogat. (Az interaktív kiállítást Dr. Kőhalmy Tamásról, a Soproni Egyetem tanáráról nevezték el, a felső emeleten az ő vadászati hagyatékát helyezték el.) Érdemes élni a büfé kínálta frissítővel, mert hosszú erdei gyaloglás áll előttünk, és nem lesz már alkalmunk utánpótlással töltekezni. Sétánk az aszfalton folytatódik, jobbra a fák lombja közt a kalandpark pályái feszülnek. Egy parkolóhoz érünk; túloldalán balra, a S jelzésre térünk. (A fák alatt egy emlékművet találunk, mely a Sopron elszakadása ellen fellépő „rongyos gárdát" és az általuk vívott ágfalvai csatát idézi meg.)

A S jelzés kisvártatva elhagyja az aszfaltot, és jobbra, falomb-alagútba fúródik. Az utat a növényzetet bemutató tanösvény-táblák szegélyezik, és néhány perccel később kereszteződést, majd pihenőhelyet érünk. Hirtelen megváltozik az erdőkép: ismét természetes hatást keltő, öreg és fiatal fák alkotta sűrű rengetegben találjuk magunkat. Bár nagy távot nem tettünk meg, tájképileg messze kerültünk a város szélétől. A 20. század elején egy közös törzsből hét bükk sarjadt itt, ezekről kapta nevét az útcsomópont, a Hétbükkfa. A túra leghangulatosabb erdei szakasza áll előttünk, a Ciklámen-tanösvény K jelzése tágas ösvényként, nagyjából szintben, bő kanyarokkal követi a hegyoldalt. Alant a Tacsi-árok sötét mélysége a kísérőnk. Talpunk alá gyakran kerül toboz, ugyanis a szálegyenes, fűszeres illatú erdeifenyő foltjai népesítik be a lejtőt. E meleget és szárazságot is viszonylag jól viselő faj mediterrán hangulatot teremt, állományai a füves aljú gyertyános-tölgyesekkel váltakoznak. A záró kanyarban leereszkedhetünk a Hármas-forrás hűsítő vizéhez (utolsó vízvételi lehetőség a túrán!), valamivel előrébb pedig esőbeálló kunyhó kínál védelmet (akár éjszakára is).

A Várhely halomsírmezője

A patakpart mellénk zárkózik, és apró fahídon lépünk át az árokfőn. Éles jobbkanyarral maradunk a K jelzésen, áthatolunk egy gyönyörű, sudár jegenyefenyő-folton is. Ez a magasságkedvelő faj az Alpok havasi vonulatainak előfutára, és néhány állománya (amint azt a tanösvény táblája tudatja) őshonos a Soproni-hegységben. Bal kanyart veszünk, és megjelenik egy furcsa halom, melybe fával szegélyelt folyosó hívogat: egy feltárt és rekonstruált vaskori (női) halomsír ez, melynek társait a környéken kutatták fel. Közelebb sétálva a rács túloldalán megtekinthetünk néhány tárgyleletet is. (Bár furcsának hat a sírra helyezett csengő, valójában a nyomva tartásával világíthatjuk meg a benti eszközöket.) Előrébb áll Bella Lajos, a várhelyi sírok és földvárak kutatójának emlékműve, mellette pedig a róla elnevezett pihenőhely. És nem is akármilyen: az épített tűzrakó mellett felhalmozott fa, padok és asztalok, ajtó nélküli kunyhó, hátrébb wc-k találhatók. (Nagyszerű és komfortos éjszakázó hely.)

A szomszédos kis irtásrét túlfelén jobbra fordulunk a Z▲ jelzésre, ami két párhuzamosan futó, hatalmas, hosszúkás hátat tör át: ezek a vaskori Hallstatti kultúra településének sáncai, melyek méretükkel európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak. A korabeli kereskedelem egyik ütőere, a Borostyánút a Soproni-hegység lábánál érkezett meg a Kárpát-medencébe, ezért az itteni földvárnak vélhetően nagy jelentősége lehetett. Az ausztriai Hallstatt lelőhelyéről elnevezett kultúra az i.e. 8-5. században terjedt el Franciaország középső területeitől egészen a Dunántúlig; sikerét a vaseszközök széles körű, tömeges használatának, a vaskohászat ismertté válásának köszönhette. A különösen nagy méretű földvárat alaposan feltárták; e témában a környéken kihelyezett igényes infótáblák segítenek gazdagítani ismereteinket.

Világok határán a Várhely kilátójában

Néhány méterrel előrébb balra kell kanyarodnunk, és egy végső nekirugaszkodással megérkezünk túránk legmagasabb pontjára, a 482 méteren álló, impozáns méretű Várhely-kilátóhoz. A többi panorámaponthoz hasonlóan itt is a 19. század vége óta fogadja ilyen építmény a kirándulókat, azonban a látvány talán felülmúlja a többit. Teljességében tárul fel a Sopron környéki térség, Magyarország e különös szeglete: bár a domborzat szokatlanul nyugtalan, a kicsi és lakott medencéket igen sűrűn szabdaló hátak alig emelkednek környezetük fölé. Tovább színesíti a tájképet a Fertő óriás víztömege, a Soproni-hegység erdőségének szélesen nyújtózó zöld takarója, és akad a látványnak egy különleges, a korábbiakhoz képest új eleme is. Három világ érintkezik látóterünkben: keleten a Kárpát-medence nagy síkságait vezeti be a Kisalföld szántómozaikos lapálya, északon (tiszta időben) előtűnik a párából a Kis-Kárpátok homloka, amelynek képében már a hegykoszorú Dunától Dunáig tartó íve indul. Nyugatra tekintve alacsony dombhátak mögött tisztán kivehetőek a 2076 méteres Klosterwappenben tetőző Schneeberg és a Rax (2007 méter magas) mészkőmostrumai, az Alpok magashegyvilágának képviselői. De felfedezhetjük a Bécsi-Alpok másik jellegzetes túraparadicsomát, a Hohe Wand platóját vagy a Bécsi-erdő púpját is. E három merőben eltérő táj (az Alpok, a Kárpátok és a Kárpát-medence) elhelyezkedésével, domborzati és éghajlati viszonyaival, természeti adottságaival különböző életkörülményeket és fejlődési pályákat biztosított az őket lakó népek számára, nem túlzás tehát, hogy kultúrkörök, világok határán szemlélődünk. (Igazán tiszta időjárás esetén, távcsővel két főváros is elénk kerül: Bécs és Pozsony. Utóbbi kapitális déli paneltelepét, a Petržalkát szabad szemmel is kiszúrhatjuk. Mérete valóban páratlan: ez Közép-Európa legnagyobb panelkomplexuma.)

A vasfüggöny nyomán

Elköszönve a számtalan szélerőmű táncától visszatérünk a sáncok túloldalán lévő tisztásra (egy rövid szakaszon a Ciklámen tanösvény KT jelein), és arról jobbra, a K jelzésre térünk. Ösvényen, olykor fenyvesek oltalmában kísérjük a Tolvaj-árok fejezetét; irtott erdők mozaikján, hosszas, kissé monoton sétával érjük el a Muck-határőrőrshöz kanyargó feltáróutat. Ezen jobb felé indulunk, de méterekkel később ismét lefordulunk: nyílegyenes kövesút pásztája keresztez, az egykori műszaki határzár nyiladéka. Jobbra kezdjük követni (Z jelzés), és mivel kanyarodni sincs hova, van idő elmerengeni e látszólag jelentéktelen lénia történelmi jelentőségén. Néhány évtizede még komoly bajban, és katonák gyűrűjében találta magát az, aki idáig jutott. A '40-es évek végére az Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása háborús fenyegetéssé ridegült, ennek következményeként felépült az Európát kettéosztó határzár, a „vasfüggöny". Itt, a mai turistaút vonalában, a korábbi aknamezőt kiváltva épült ki a Szovjetunióból importált Elektromos Jelzőrendszer a '60-as években. A határnál beljebb kihúzott alacsonyáramú jelzőkerítés érintésre a legközelebbi őrsöt riadóztatta (évente 1500-4000 alkalommal), ahonnan egy különítmény kiszállt a problémás ponthoz. Hiába a vadkerítések, sok téves riasztás történt (az összes több mint 2/3-a), ráadásul költséges volt a fenntartás, és ahogy a politikai széljárás is fordult, a vasfüggönyt végül 1989-ben elkezdték véglegesen felszámolni.

Kb. 1 km után, egy kereszteződésnél balra, a régi ismerős K jelzésen letérünk a pásztáról, és gazdaságilag alaposan kihasznált, hol leirtott, hol felnövekvő, hol pedig idősebb állományok mozaikja közt kanyargunk egy széles fakihordó úton. A parkerdő-jellegből itt már semmi sem marad, a kevesebb látogató mellett a termelésbe intenzíven bevont „erdő" szembetűnő errefelé. Egy alig érzékelhető nyeregpontban a K jelzés balkanyart vesz, nekünk azonban az egyenesen kiágazó K▲ jelzést kell követnünk.

Az utolsó kilátás

Újra szép erdőségben, napsütötte, hangulatos tölgyesben emelkedünk a Poloskás-bérc irányába, amikor egyszer csak feltűnik a faalagút túloldalán a Béke-kilátó deszka ácsolata. A tisztásszéli, alacsony torony teljesen más kilátást kínál, mint a korábbi társai: a Soproni-hegység hosszú völgyekkel tagolt részére látunk rá, a széles hátak fölött a Schneeberg és a Rax gigászi tetőszintje kandikál. Balra Brennbergbánya sajátos településszerkezete foltokban béleli ki a völgyet: a szénbányász település egyes részei az újabb és újabb aknák köré csoportosultak. Jobbra Görbehalom háztetőit szúrhatjuk ki, és a Brennbergi-völgy végén túl már a Lajta-hegység és a Fertőmelléki-dombság hullámzik.

Ebben a kilátásban már a természet túlsúlya jellemző az ember uralta környezettel szemben. Ahogy a következő kilométeren is erre számíthatunk: egészen sűrű, bükkökkel is tűzdelt erdőben lendülünk lefelé. Egy irtásrét kerítése mögött megint feltűnik végcélunk, Görbehalom, majd rövidesen leérkezünk a Köves-árok völgyébe. A területen a felmelegedő és szárazodó klíma kikezdte a fenyvesek egészségét: a legyengült, védekező képességét vesztett tűlevelűeket megtámadta a szú, az erdészet pedig a maradék állományok védelme érdekében letermeli a beteg erdőrészeket. A völgy végén pihenőhelyet alakítottak ki, mely mögött balra kell fordulnunk a brennbergi autóúton. Mindössze 800 méter a végcélunk, ám legyünk nagyon óvatosak: a sűrű forgalom és a kanyargós vonalvezetés miatt végig maradjunk a széleken! Görbehalom elején találjuk a S jelzésen a buszmegállót, de a településen bányászmúzeum és étterem is felkereshető (nyitvatartásukról előre tájékozódjunk).

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kiindulópontján az 1-es és 2-es számú soproni helyi járatok közlekednek. A buszról a Hotel Szieszta megállóban kell leszállni.
  • A túra végén a 3-as számú busszal utazhatunk vissza Sopron központjába a Görbehalom, Fehér híd megállóból.

Getting there

  • A túrát a Brennbergi úton kezdjük meg, melyen elhagyjuk Görbehalmot, és a 800 méter múlva jobbra kiágazó K▲ jelzésen indulunk föl a Poloskás-bércre.
  • A Sörházdombi-kilátóból a Sörházdombi úton jutunk ki a Becht Rezső utcába, amin jobb felé indulva érjük el a Lővér körutat. Rajta bal felé találjuk a buszmegállót (a kilátótól a megállóig kb. 400 méter a távolság).

Parking

  • Autónkat érdemes valahol Sopronban hagyni, és a túra kezdő-, illetve végpontját tömegközlekedéssel elérni. A vasútállomás és a buszpályaudvar környékén is találni parkolóhelyeket. (Érdemes a buszpályaudvart választani, hiszen azt mindkét szükséges buszjárat felkeresi.)

Coordinates

DD
47.671540, 16.575358
DMS
47°40'17.5"N 16°34'31.3"E
UTM
33T 618257 5280996
w3w 
///paying.starred.onion
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • A Soproni-hegység térképe

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
14.8 km
Duration
4:35h
Ascent
519 m
Descent
474 m
Public transport friendly Round trip Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.