Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

A Sár-hegy varázslatos világa

· 2 reviews · Hiking Trail · open
Responsible for this content
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Lejtősztyepp a Sár-hegyen, háttérben a Mátrai Erőmű
    / Lejtősztyepp a Sár-hegyen, háttérben a Mátrai Erőmű
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Sár-hegyen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Alföld felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sár-hegyi kilátás Gyöngyös irányába
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dióda gyári vasút nyomvonalán Mátrafüred felé
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserjésedő gyep a Sár-hegyen
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lejtősztyepp részlet
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Olaszsáska
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az imádkozó sáska ebédje
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a pipis-hegyi vitorlázórepülő-térről (Kattints a képre a teljes mérethez!)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sár-hegy a gyöngyösi temetőtől
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Sástói-kilátó és Galyatető házai
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna-kápolna
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlang (pinceszerű üreg) a Szent Anna-kápolna tövében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna-tó
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km Mátravasút (Felsőújváros megállóhely) Mátravasút (Gyöngyös végállomás)
A bámészkodós, könnyed túra Gyöngyösről Mátrafüredre vezet, amelynek középpontjábanaz elsüllyedt hegységperem egyik szigethegyének kialakulása, élővilága, a tetejéről nyíló panoráma és a mátrai borvidék szőlőművelése áll. 
open
easy
9.4 km
2:55 h
408 m
261 m
Ez az útvonal a nézelődés jegyében telik. A gyöngyösi indulás után először a szőlők közül a hegyet, majd a hegyről a szőlőket és a minket körülölelő tájat kémleli a tekintet. A hangulatos fennsíkra felérve az egykori szőlők helyén kialakult több mint 100 éves parlagokon rengeteg színes virág, valamint a mindenhol repkedő, mászó dekoratív lepkék és egyenesszárnyúak késztetik folyton megállásra a kirándulókat. Az egykori kőrakásokon gyíkok és siklók néznek velünk farkasszemet. A Cseplye-tetőn Szerencsés Imre botanikus emlékoszlopától szinte teljes körpanorámában lesz részünk, csodás kilátással a Mátra-bércre. Lefelé a kádárok védőszentjéről, Szent Annáról elnevezett kápolnánál kényelmesen pihenhetünk egyet, felfedezve a rejtélyes kialakulású Szent Anna-tavat és a Remete-barlangot. A pipis-hegyi repülőtér után Mátrafüredre érkezünk.

Author’s recommendation

  • A sok kilátópont miatt érdemes a szokásos tempónknál kicsit hosszabb menetidővel számolni.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: February 18, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
490 m
Lowest point
179 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips, hints and links

Start

Mátravasút, Felsőújváros vasúti megállóhely (180 m)
Coordinates:
DD
47.789466, 19.937603
DMS
47°47'22.1"N 19°56'15.4"E
UTM
34T 420428 5293447
w3w 
///giggle.speaking.eyelid

Destination

Mátravasút, Mátrafüred-alsó vasúti megállóhely / Mátrafüred, Erdész utca buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  •  A túrán végig a S jelzést követjük.

A túráról részletesen

 A Sár-hegy

Az 500 m magas Sár-hegy a Mátra déli, elsüllyedt hegységperemének egy részben tönkösödött, denudált szigethegye. Fő tömegét andezites lávakőzet, agglomerátum és tufa, valamint kis foltban riolittufa alkotja. A könnyen málló andezittufán főleg a csernozjom barna erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és fekete színű, agyagfrakcióban gazdag erubáz talaj, a köves-sziklás részeken ranker talaj alakult ki. Az Alföld felől nyitott helyzetű Sár-hegyen ― az Északi-középhegység többi déli előhegyével együtt (pl. váci Naszály, fóti Somlyó, tokaji Kopasz-hegy) ― a hegyi és hegylábi fajok erősen keverednek a kontinentális, pusztai fajokkal. Rendkívüli értéke egyrészt abban rejlik, hogy kis területen fordulnak elő együtt az alföldi és a hegyi fajok, másrészt, hogy mára ezek a hegyek lettek a régen hatalmas területekre jellemző, napjainkra azonban erősen visszaszorult pusztai élővilág refúgiumai, azaz végső menedékhelyei. A hegy növényzetének jelentős része ma már másodlagos társulás. A legértékesebb élőhelyek az egykori szőlőterületeken kialakult árvalányhajas gyepek, melyek számos ritka és védett növényfajnak adnak élőhelyet. Szintén másodlagosan jelenik meg az egykori szőlőparcellákat elválasztó kőrakásokon a törpemandulás és csepleszmeggyes cserjés. Hasonlóan értékes élőhelyek az északi kitettségben található kornistárnicsos kaszálórétek.

Szőlőkön át 

A temető sarkától széles dűlőúton indulunk el a S jelzésen a Sár-hegy irányába. A szőlők között kaptatunk felfelé. Hamarosan két eperfa mögött feszület bújik meg. A szőlőtermesztés nagy múltra tekint vissza a mátrai borvidéken. Első írásos említése 1042-ből való: „Saár határában zárdát építettek, melyhez szőlőbirtok is tartozik”, de valószínűleg már sokkal korábban is folyt szőlőművelés a területen. Kitaibel Pál neves polihisztor, botanikus 1803. május 12-én járt a Sár-hegy környékén. Naplóbejegyzése alapján is fejlett szőlőkultúra volt a területen, amelyen belül kiemelt volt a Sár-hegy jelentősége. „A vörös és fekete szőlők tőkéit fejre metszik vissza, csak két szemet hagynak a vesszőn. A fehéret viszont 3–5 szemre metszik, és amikor a fürt már látható, május elején a terméketlen hajtásokat levágják, és az előző évi üres vesszőket lemetszik. A gyöngyösi lakosságnak a szőlőművelés az elsőrendű foglalkozása, ezért kiterjedt szőlőket lehet látni. A Gyöngyös mögötti Sár-hegy délnyugati, déli és délkeleti oldala szőlővel borított. A tőkét sorba ültetik. Általában nem karózzák, de ha hosszabbra metszik, akkor a szőlőkarót kap. Rövidre metszésnél összekötözik a vesszőket. Kötözéshez hársfaháncsot használnak. A bor erősen alkoholtartalmú, alapíze van. A vörös bor jobb, mégis a fehéret keresik inkább.”

A Sár-hegy dűlőit 1884-ben érte el a filoxérajárvány; a szőlőgyökértetű 1890-re parlaggá változtatta az itteni tájat. A járvány után a hegytetőn lévő tőkéket már nem művelték tovább, majd a II.  világháború után a meredekebb lejtőkről is eltűntek. Ahol mára nagyobb szőlőültetvények maradtak meg (főleg a hegylábi részek), ott a nagyüzemi körülményekhez megfelelő szőlőművelés-módokkal találkozunk. Hosszan megyünk tovább egyesen a szőlősorok között, majd a végüknél balra kanyarodunk a jelzéssel.

Gyepeken át

Kicsi, de mély völgyben megyünk tovább, majd utána hamarosan a Szőke-kúthoz érünk. A forrásház fölé hajló fák között tatár juharokat is találunk. Ez a faj az Alföld löszterületeit egykor kiterjedten borító erdős puszták társulásalkotó faja. A lösz szépen megmaradt a Sár-hegy lejtőlábi régiójának délies kitettségeiben, ezért találkozhatunk itt ezzel a fajjal is.

A Sár-hegy egyik előhegye, a Visonta-hegy nyergéig meredekebbé válik az út. Itt, a művelt területek fölött már szép kilátás nyílik az alattunk fekvő Gyöngyösre. Ezek a pusztafüves lejtősztyeppek és a hegyi száraz legelők rejtik a legtöbb védett fajt a hegyen.

Az itteni sekély talaj hamar kiszárad, ezért gyakoriak a szélsőséges víz- és hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodó hagymás, gumós és egyéves növények. Más túlélési technikát követnek a tatárjuharos lösztölgyes egyik jellemző, melegkedvelő cserjefajai, a jajrózsa alacsony sarjtelepei, melyből rengeteget találni a fennsík ezen részén. Mivel a szélsőséges viszonyok miatt nincs mindig módja ivarosan szaporodni, gyökérsarjakkal vegetatívan is terjedő ún. polikormont alakít ki. A látszólagos növényegyedek klónok, amelyek között közvetlen víz- és tápanyagszállítást folyik. A milliónyi apró tüskét viselő kis cserje latin nevének jelentése a legszúrósabb rózsa. Egy másik védett, hasonló élőhelyeket kedvelő faj a kertekből is ismert, rózsaszín virágú törpemandula. Vele leggyakrabban az egykori szőlőparcellákat határoló mezsgyékre hordott szabálytalan keresztmetszetű kőrakásokon találkozunk, amiket errefelé obaláknak neveznek.

A több mint száz éve felhagyott szőlőkben olyan további védett fajok is megtelepedtek, mint a pannon-kárpáti bennszülött magyar perje, a pusztai árvalányhaj, a pusztai meténg, a piros kígyószisz, a kőrislevelű nagyezerjófű, vagy a nyíltabb térszíneken a Janka-tarsóka. Ezen füves élőhelyek adnak otthont a fokozottan védett sztyeplepkének, a gurgolyafajokban fejlődő árgusszemű cincérnek és a tarka imolához kötődő selymes cserjecincérnek is. Érdemes figyelni a felettünk vitorlázó ragadozó madarakat is, mert a területen akár kígyászölyvvel vagy darázsölyvvel is találkozhatunk. A Mátrából olykor táplálékát kereső parlagi sas és békászó sas is megjelenik az égen.

Fel a hegytetőre

A nyeregből rövid emelkedő vezet a gerincen a Cseplye-tető körpanorámás púpjára. Szerencsés Imre (1922-1994) gyöngyösi gyógyszerész és botanikus, a Sár-hegy növényvilágának kutatója volt. Emlékoszlopa mellől szinte madártávlatból nézhetünk le Gyöngyös házaira. Kelet felé a Mátrai Erőmű kéményei vonzzák magukhoz a tekintetet. Ez hazánk legnagyobb széntüzelésű erőműve 950 MW beépített teljesítménnyel. Kicsivel északabbra a Markazi-víztározó látszik. A legszebb látványt azonban Mátra-gerinc nyújtja. Jól kivehető innen Galyatető, a Kékes tömbje, az előtérben pedig az 53 m magas Sástói-kilátó, amit eredetileg Algyőre szántak olajfúró toronynak. A terület kedvelt siklóernyős starthely is, ahonnan már csak száz méterre van tőlünk a Sár-hegy antennákkal tűzdelt csúcsa, amit a gyepes nyereg után rövid emelkedővel érünk el.

Le a Szent Anna-kápolnáig

A széles kocsiútról a kanyar után jobbra térünk egy keskeny csapásra, és a hegy északkeleti gerincén galagonya-, kökény- és rózsabokrok között megyünk lefelé. Kb. 400 m múlva kis tisztáshoz érünk: balról a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőt, jobbról a Keleti-Mátrát, Abasárt, Markazt és Visontát látjuk. Tovább ereszkedve 600 m múlva már az erdőszélből feltűnik a bájos Szent Anna-kápolna fatornya és cserepes teteje. Az Abasár községhez tartozó, a kádárok védőszentjének nevét viselő kápolnát báró Bossányi Gáspár alapította a 18. század közepén. 1797-ben VI. Piusz pápa engedélyezte az itteni búcsútartást. A környékbeliek azóta is rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánatot gyakorolni. A kis domb északi tövében mélyül a Remete-barlang, ami igazából nem egy mesterségesen kimélyített üreg.

A kápolna mögött találjuk a feltöltődés előrehaladott állapotában lévő, náddal körülvett Szent Anna-tavat. Medre máig tisztázatlan körülmények között keletkezett. A legelfogadottabb elmélet szerint egy eróziós süllyedék, amit csapadékvíz töltött fel. A tó a kétéltűek, mint például a tarajos gőte és sok más állatcsoport legjelentősebb petézőhelye a hegyen. Növényei közül említést érdemel a közönséges rence, ami egy gyökér nélküli, alámerülten élő vízinövény. Víz alatti levelein csappantyús tömlők helyezkednek el, amik kisméretű állatokat, pl. rákokat szippantanak be a másodperc tört része alatt. A foglyul ejtett zsákmányt végül fehérjebontó enzimekkel emésztik meg. A tó körül élő védett növények a bánáti sás és a buglyos boglárka.

Hegylábi levezető szakasz vadasparkkal, repülőtérrel

A tótól északnyugati irányba indulunk tovább a S jelzésen. Egy pihenőhely mellett hagyjuk el a rétet, majd a feketefenyők után jobbra fordulunk az elágazásban. A Szálasi-kúttól már látszik az egykori erdészházból kialakított Szálas turistaház.

Innen egy darabig magas vadkerítés mellett haladunk a melegkedvelő tölgyesen át, majd a pipis-hegyi vitorlázórepülő-tér pályájának déli végéhez érkezünk. Innen is szépen látszik Galyatető, a Kékes és a Sástói-kilátó. A terület 1931-ben a Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztály tulajdona lett. Ők építették 1932-ben az első magyar motor nélküli teljesítmény-repülőgépet, a Gyöngyös 33-at. A repülőtér 1938-1939 között élte fénykorát, amikor több száz pilótát képeztek itt ki. A II. világháború alatt hadászati célokra használták, majd 1956 után bezárták. Az 1960-as években a Magyar Honvédség raktárként és honvédségi üdülőtelepként használta. A repülőtér beindítását 1979-ben Kóré Vilmos vezetésével egy önkéntes csapat kezdte el. Jelenleg a vitorlázó és motoros szakosztállyal is rendelkező Repülőklub Gyöngyös a terület használója a Magyar Honvédelmi Szövetség keretein belül. A Magyar Honvédség jelenleg kiképzési célokra veszi igénybe. A repülőtér rendezvényeknek is otthont ad, mint például a Gyöngyösi repülőnapoknak, és 2003-ban gyöngyösi EFOTT helyszíneként is szolgált.

Jobbra tartva befordulunk az erdőbe, ahol a hangulatos cseres-tölgyesben az egykori iparvágány nyomvonalán megyünk tovább. A sínek az 1951-ben épített diódagyárat kötötték össze Mátrafüreddel. A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium vadasparkjának a túlsó végénél jobbra fordulunk, ahonnan már látjuk is a mátrafüredi szánkópályák aljában az ökumenikus erdei istentiszteleti hely Szentkorona másolatát. Az „M” alakú oltár Magyarország, Mátra, Mária egységére utal. Az oltárhoz vezető széles ösvény mentén, ahol az iskola szabad átjárást biztosít az híveknek, kálvária is található. Tavasztól őszig egyházi rendezvények, esküvők, keresztelők is tarthatóak itt.

A sportpályája mellett balra kanyarodunk a hármas elágazóban, keresztezzük a Mátravasút sínjeit, majd a 24. sz. főutat. A túra végpontját jelentő Mátrafüred, Erdész utca buszmegálló innen már csak bő 100 m-re jobbra van, szemben vele pedig a vasútállomás. A járda egyben forgalmas kerékpárút is!

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Gyöngyös és Mátrafüred között közlekedő Mátravasúttal a Felsőújváros nevű megállóig kell utazni a túra kezdőpontjára. 
  • A túra végén a kisvasút vonalának Mátrafüred-alsó nevű megállójához érkezünk, ahol vonatra szállhatunk; pár lépéssel odébb, a főút mentén találjuk a Mátrafüred, Erdész utca nevű buszmegállót.

Getting there

  • A túra a kisvasút megállójából indul, és egy másik megállója mellett ér véget, ahol a buszmegállót is találjuk.
  • A Mátravasút megállóhelytől északkeleti irányba 30 m-re találjuk meg az első S jelzést a temető kerítésének sarkán.
  • A túra végpontjától a S jelzést tovább követve rövid sétával Mátrafüred központjába jutunk.

Parking

  • Gyöngyösön a 24-es főút melletti Spar szupermarket parkolójában vagy a temető bejáratánál lévő kis parkolóban hagyhatjuk az autót.

Coordinates

DD
47.789466, 19.937603
DMS
47°47'22.1"N 19°56'15.4"E
UTM
34T 420428 5293447
w3w 
///giggle.speaking.eyelid
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • A meredek köves szakaszok miatt javasolt a bokát tartó, megbízható talpú túrabakancs használata, illetve igény szerint túrabot.
  • Mivel a túra hosszan déli kitettségben megy, és árnyék sincs sok,  nyáron javasolt bőséges folyadékellátásról gondoskodni. Útközben nincs vízvételi lehetőség!
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Questions and answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

4.5
(2)
Gergő Lovász
October 25, 2020 · Community
Kellemes túra, sajnos a temető környéke elég mocskos, illetve a kaptató elején is elég rendezetlenek a telkek de az út további része kikapcsol.
show more
Feszület + eperfa
Photo: Gergő Lovász, Közösség
Zsófia Papp
August 19, 2020 · Community
2020. augusztus 19.
Photo: Zsófia Papp, Közösség

Photos from others

2020.06.28 Túrakép 3.
2020.06.28 Túrakép 1
2020.06.28 Túrakép 2
Feszület + eperfa
+ 1

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
9.4 km
Duration
2:55h
Ascent
408 m
Descent
261 m
Public transport friendly Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate Point to Point

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp