Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

A ruszin hegyi falutól az Árpád-kori várig: Komlóskáról a Pusztavárba

Hiking Trail · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az apró ruszin falu, Komlóska bújik meg a kaszálóktól tarka hegyoldalak közt
    / Az apró ruszin falu, Komlóska bújik meg a kaszálóktól tarka hegyoldalak közt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patak folyását lekövető főutca szinte az egyetlen utca Komlóskán
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zsúpfedeles tájház a falu alvégén a hagyományos építészet emléke
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösökben kapaszkodunk a Pusztavár alatti nyeregbe
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanösvény útvonala mentén látványos sziklakibúvásokat láthatunk
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a hegység központi részére a Pusztavárból
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idős, mohásodó kőfolyás a Pusztavár északi oldalában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pusztavár felújított falai emelkednek a hegytetőn
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegység egyik legjobb kilátópontja a Pusztavár, rálátással a hutai hegyekre
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Pusztavárból dél felé a tolcsvai hegyekre és a tokaji Nagy-Kopaszra
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 4 3 2 1 km
Rövid kirándulással vesszük be a Pusztavárként ismert egykori Solymos várát a ruszin faluból, Komlóskáról. A kevesek által ismert, rendkívül látványos kilátópont alig egy kilométerre található a falu határától, ám 420 méteres magasságával a környék felé emelkedve a hegység egyik legimpozánsabb panorámáját nyújtja. A központi vidéktől egészen a Tokaji-hegyig, a Bodrog árteréig pásztázhatjuk a tájat. Karnyújtásra a tokaji borvidéktől, kárpáti tájakra emlékeztető hangulatával Komlóska meghitt faluja is megéri a felfedezést.
open
easy
4.7 km
1:40 h
303 m
303 m

A Tokaji-hegység egyik legkülönlegesebb vidékén járunk, két jellegzetes zempléni táj határán, egy hangulatában és látványában az Erdős-Kárpátokat idéző vidéken. Ugyanis Komlóskát az Északkeleti-Kárpátokból érkező ruszin telepesek népesítették be a kuruc időkben. Életmódjukkal egy völgynyi kárpáti tájat hozott létre a szláv gyökerű lakosság itt, a Tokaji-hegységben. A falu körül legelők nyúlnak messzire a hegyek oldalában; néhol még teraszokat is kialakítottak az egyenletesebb kaszálók érdekében. Maga a település a helyszűke miatt jellemzően egyutcás, csak a mellékvölgyekbe nyomul be egy-két ház. Görögkeleti templom őrködik a falu dombjának magaslatán hívei lelki üdve felett.

A falu zártsága miatt alig keveredett, így egészen napjainkig élő a ruszin (ukránnal rokon szláv) nyelv - bár mára kevesen beszélik. Ennek oka azonban, hogy a falu lakossága a megélhetés miatt jórészt a városokba költözött. Az erdő és a háztáji mellett a fő keresetforrás a szomszédos települések (Erdőhorváti, Tolcsva, Olaszliszka) szőlőinek szezonmunkái. Tokaj-Hegyalja ugyanis a falu határától alig pár kilométerre végződik a Tolcsva-patak tágas medencéjében. A túra csúcspontjáról, a Pusztavárról be is látjuk a Tolcsva körüli szőlőket és a Tokaji-hegyet.

Magasan falu feletti trónol az Árpád-kor után emelt, Solymos váraként jegyzett erőség, amit a Tolcsva nemzetség, a terület urai építtettek. A kiválóan védhető, meredek vulkáni kúp tetejéről jól ellenőrizhető a tágabb vidék. A szomszédos két hegytetőt, a Vég-hegynek nevezett kúpot és a Fekete-hegy déli nyúlványát is Vár-hegynek nevezi a nép, ami feltehetően megfigyelőpontokra utal közvetlenül a Tolcsva-patak völgye felett. Magát a várat alig egy évszázad után felhagyták, így a 14. század végétől romosodik; neve is ezért Pusztavár. A kiváló megfigyelőhely, a tágas panoráma a lokálisan magas pontról azonban megmaradt, így rendkívüli kilátásban gyönyörködhetünk napjainkban is a Pusztavár romjaitól.

Author’s recommendation

  • A túra végpontja előtt, a falu alvégén találjuk a 19. század elején épült, hagyományos parasztházat, amit ruszin tájháznak alakítottak ki. Ha időnk és lehetőségünk van rá, nézzünk be az eredeti használati eszközökkel a hagyományos életmódba betekintést nyújtó épületbe, ahol hazánkban egyedülálló módon eredeti kabolás kemencét is láthatunk masinával. Hogy ez mit jelent, megtudhatjuk a helyszínen a zsúpfedeles, paticsolt falú kis házikóban, a falu déli szélén.

  • A túra csúcspontja a Pusztavár remek kilátással kecsegtet a falu felé magasodó vulkáni kúp tetején. Ehhez viszont érdemes jó látási körülmények között felkeresni a várat, amikor sem a csúcsokat takaró felhők, sem a párás levegő nem zavarja a kilátást. Remek alkalom erre a hideg, száraz őszi, téli időjárás, amikor még a Bodrog felől benyomuló, alattunk hömpölygő ködpaplan is fokozhatja a látványt.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 05, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Pusztavár, 426 m
Lowest point
183 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Pusztavár tornyának romjáról nyílik a legjobb kilátás, de óvatosan mozogjunk a sziklás terepen!
  • A lefelé vezető ösvényen a görgetegen mozogni veszélyes, a csapás alig látható - bár a jelzés követhető.

Start

Komlóska, községi kút buszmegálló (207 m)
Coordinates:
DD
48.341215, 21.462423
DMS
48°20'28.4"N 21°27'44.7"E
UTM
34U 534266 5354329
w3w 
///accumulates.bewildered.composting

Destination

Komlóska, községi kút buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A buszmegállóból a Z, majd a P jelzésen indulunk déli irányba.
  • A PL jelzés vezet Komlóskáról a Pusztavárhoz.
  • A PT jelzésen ereszkedünk vissza a várból Komlóskára.
  • Az utolsó métereket a faluban a P, majd Z jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen:

Komlóska határában

A buszmegállóból a Z, majd a P jelzésen indulunk déli irányba, végül a templomdomb alatti elágazásnál a PL jelzésre váltunk. A patakparthoz ereszkedve keresztezzük a településnek helyet adó Nagy-Egres-patakot, és a túloldali kis háton átsétálunk annak oldalágához, a Hollós-patak sekély völgyébe. A települést már a 14. században említik. A vészterhes huszita idők és a császári csapatok környékbeli pusztításai után II. Rákóczi Ferenc közbenjárásával ruszin telepesekkel éledt újra a falu. Ezt a keleti kötődést mutatja a házak feletti dombon álló, 19. század eleji görögkatolikus templom is.

Ahogy a Hollós-patakot is keresztezzük a falu szélén, és felkapaszkodunk a domboldalba, visszatekintve rálátunk a háztetőkre, az Egres-patak völgyére és a környező hegyekre. A patakvölgybe szorult falu felett széles sávban facsoportokkal szabdalt hegyi kaszálók nyújtóznak fel a hegyoldalakban. Ezek végénél sűrű erdőkkel borított hegyek övezik az Egres-patak medencéjét. A Szkalka-, a Barlang-, a Mogyorós- és a Svinerka-hegy alkotta vulkáni koszorút a Nagy-Papaj zárja. A nevekből is kitűnik a vidéket benépesítő szláv eredetű lakosság térfoglalása, ám a kárpáti tájakra jellemző, falu feletti kaszálók sora a neveknél is beszédesebb.

A Pusztavár oldalában

A Hollós-patak feletti rétről belépünk a hegyoldalt benépesítő erőségbe, ahol eleinte vegyesen tölgyes és bükkös, majd a hegyet kerülő erdőgazdasági út felett a bükk a meghatározó fafajta. A kis magasság ellenére a kárpáti hatás már itt, az északi hegyoldalakban jelentkezik az egyébként hűvös klímát kedvelő bükkben. A széles, murvás út enyhe lejtéssel vezet minket nyugatnak, közvetlenül a Pusztavár alá, ahol egy kereszteződésnél élesen felkanyarodunk a meredek hegyoldalban.

A következő párszáz méteres szakaszon küzdjük le a szintemelkedés nagyrészét - szerencsére kezdetben még viszonylag lankásabban, majd úgy kétszáz méter után jelentősen megnő a meredekség az északi hegyoldalban. Küzdelmes kapaszkodásunkat az öreg bükkfák árnyéka enyhíti, szerencsére az északi oldal és a zárt lombkorona enyhe klímát eredményeznek. Felérkezünk a lapos hegyhátra egy nyeregbe, ahol nyugat felé rákanyarodunk a Pusztavár csúcsára. Egy utolsó kapaszkodással a bokros, sziklás vulkáni kúpon felérkezünk a lokális magaspontra a Pusztavár romjaihoz.

A Pusztavár kilátópontjánál

Maga a vár a legmagasabb pontot foglalja el, ám ne számítsunk merész tornyokra, a vidék felett trónoló fellegvárra: a hosszú évszázadok alapokig omlasztották az egykor büszke erődítést. A 14. századi vár a rekonstrukciós munkák után is csak alapjaiban felismerhető, a nyugati fal pár méter magas kőrakása és a két végpontot kijelölő északi és déli bástya méteres alapja látszik a hegytetőn.

Az állagmegőrzés során azonban a kilátást takaró bokros, facsoportos hegytetőt teljesen megtisztították, így lebilincselő kilátásban gyönyörködhetünk a két bástyáról. Dél felé a szomszéd, a Fekete-hegy erdőkkel sűrűn benőtt oldala húzódik az Erdőhorváti felett magasodó Vég-hegy ligetes nyergéig. Itt a mélyponton belátunk a Tolcsva-patak völgyébe, a Horváti és Tolcsva közötti legelőkre, szőlőkre, a Bodrog árterére, aminek végén a tokaji Kopasz-hegy széles szoknyájával terpeszkedik az Alföld síkján. Meghatározó azonban a Tokaji-heggyel kezdődő vulkánok sorozata, aminek egyik legnagyobb tömbje a szemközt szélesen elterülő, szabályos kerek kúppal magasodó Szokolya. Alatta Erdőhorváti házai sejlenek fel a Tolcsva-völgyben, amitől észak felé egyre magasodó bércekkel és sűrű erdőkkel rálátunk a hegység központi részét alkotó vulkáni kúpok végtelen sorára.

A látvány, a körpanoráma a hegység legszebb kilátópontjai közé emeli a Pusztavárat. Ennek ellenére kevésbé ismert ez a hegytető, így tömegtől nem kell tartani, sőt ritkán találkozunk bárkivel is ezen az útvonalon. Igencsak járatlan a csúcsról levezető tanösvény, ami már a nyomvonalát tekintve is nehezen követhető, de egy újabb vadregényes oldalát ismerjük meg vele a hegynek.

Vissza Komlóskára

A vár északi bástyája alatt balra tér be a PT jelzés a bokros erdőbe, amit vállalkozó kedvű turistaként követhetünk. Az igen meredek, görgeteges és sziklás hegyoldalban kacskaringózik le a már alig fellelhető utacska, ami egyből az első száz méteren egy újabb kilátóponthoz ér. A bokrok, molyhos tölgyek fölé magasodó andezittorony abból a miocén vulkáni anyagból származik, ami felépítette a hegység nagy részét. A rétegvulkánokra jellemzően egymásra rakódott hamu és lávarétegek alkotják a hegy anyagát, ahol a keményebb, megkövesedett láva kibukkan a felszínre, és ott falakat, tornyokat alkot. Ilyen tornyokon állunk, ahonnan szépen rálátni Komlóskára, a falu feletti hegyekre. Ahol már nem állnak a tornyok, ott is mindenütt az egykori lávafolyás anyagával találkozunk, végig az északi oldalban mohával benőtt andezitgörgetegek között ereszkedünk.

Az ösvény eleinte enyhén balra, északnyugat felé tart, majd egy nagyobb áthajló sziklafal mellett visszakanyarodik jobbra, Komlóska irányába. Innentől a sziklakibúvások alatt haladunk, és a magasság csökkenésével egyre lankásabb, kényelmesebb útvonalon ereszkedünk a hegyoldalban. A magasodó erdőben egy erdei tisztáshoz érünk, aminek nyugati részén, öreg bükkfák árnyékában a kővel kirakott, hangulatos Rákóczi-forrást érintjük, aminek friss vize csillapítja szomjunkat, a hegymászás, az izgalmas ereszkedés okozta magas pulzusunkat. A monda szerint a fejedelem is ivott a forrás vizéből vadászat közben, innen a név. A tisztás hangulata az öreg fákkal és az innen kényelmesen visszavezető ösvényen valóban fejedelmi.

Az eddigi meredek hegymászás után ugyanis innentől már széles nyiladékon, jól követhető útvonalon érünk vissza a faluba. A forrástól kelet felé ér vissza a PT jelzés a felfelé már megtett szakaszhoz, ahol visszasétálhatunk Komlóskára (a PL jelzésen), azonban a legdirektebb útvonalon, egyenesen is folytathatjuk lefelé a hegyről a PT jelzést követve. Ez a hegy lábánál leérkezik a Nagy-Egres-patak teraszára, ahol kissé körülményesen, a helyi gazdák kertjei között kell visszanavigálni a település főutcájára. Ha megoldottuk a rejtvényt, a faluszéli Gomba presszó hangulatos, árnyas terasza lesz a jutalmunk. Innen már csak visszasétálunk a főutcán a központba. Balra a zsúpfedeles ruszin tájházat is megnézhetjük, ami korhű emléket állít az itt élt embereknek, egy régi világnak. A buszmegállóig a már ismert P, majd Z jelzések vezetnek a túra végén.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Olaszliszka-Tolcsva vasútállomásról indulnak buszok Komlóskára. A faluközpontban a Komlóska, községi kút megállóhelyen szálljunk le a járatról!

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Az autót érdemes a faluközpontban a bolt előtt hagyni, vagy a falu déli végénél, a Gomba presszónál, ahol a tanösvényen kiérkezünk a főútra.

Coordinates

DD
48.341215, 21.462423
DMS
48°20'28.4"N 21°27'44.7"E
UTM
34U 534266 5354329
w3w 
///accumulates.bewildered.composting
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
4.7 km
Duration
1:40 h
Ascent
303 m
Descent
303 m
Public transport friendly Loop Scenic Cultural/historical value Refreshment stops available Geological highlights Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp