Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A régi egri szekérút nyomában

Hiking Trail · Bükk-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Jobbra a bazaltszurdok, balra Szarvaskő
    / Jobbra a bazaltszurdok, balra Szarvaskő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gilitka-kápolna
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyílt terepen Szarvaskő fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő a várból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Völgyi úton a Bükk szélén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a hegyhátra érve
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Nagy-Eged felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Gilitka-kápolnához
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vár nagy tornyának maradványa és Szarvaskő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó méterek Szarvaskő előtt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felnémeti bánya és Szarvaskő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túránk nagyrészt szelíd hátakon vezet
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő és a vár bazaltkúpja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely az emelkedőn
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bazaltba vágódott az Eger-patak alattunk kanyarodó szurdoka
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bélapátfalva központjában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bélapátfalva, Telekessy vendégház (OKTPH_111_2)
    Photo: Mihály Szöllősi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Öko-Park Kemping Bélháromkúti (Bélapátfalvai) … kolostor Szarvaskői vár

Bélapátfalváról Szarvaskőre kellemes erdei sétával kelhetünk át - azon az úton, amit több száz éven át szekérrel vagy gyalog küzdöttek le a környékbeliek. Meglepő módon a Bükk peremi hátai teljesen sajátos panorámát, egy autóúttal és vasúttal áttört bazaltszurdok felülnézeti perspektíváját kínálják.
open
easy
11.3 km
3:20 h
447 m
543 m

A Bükköt általában magasra emelkedett mészkőfennsíkjával szokás azonosítani, de valójában ez hazánk egyik legösszetettebb geológiájú hegysége. Ami persze meglátszik a táj változatosságában is: míg az üledékes eredetű kőzetek (pl. mészkő és agyagpala) a fennsíkot és a lábától induló völgyek rendszerét alkotják, a hegység déli részén egykori vulkáni működések lenyomataival találkozhatunk. A leglátványosabbak persze a kaptárkövek, de ha felkeressük a Bükk délnyugati peremvidékét, óceánmélyi vulkanizmus maradványait vehetjük szemügyre: Szarvaskőtől Bélapátfalváig egy keskeny bazaltsáv kígyózik, melybe az Eger-patak mélyített szurdokvölgyet. Utóbbi természetes formáját ugyan az autóút és a vasút kiépítése felszámolta, de ezen a túrán fölülről, majd testközelből is találkozhatunk a víz hatására „megfagyott" párnalávákkal.

A túra kellemes erdei séta az Országos Kéktúra egy szakaszán. A nagy emelkedők hiányoznak, de Bélapátfalváról indulva kétszer is hegyhátra kell kapaszkodnunk - köztük pedig a meghitt Gilitka-kápolna felkeresése miatt nézünk be a völgy mélyére. A könnyű gyaloglás a Szarvaskő fölötti emlékezetes panorámával, majd várrom-látogatással zárul.

Author’s recommendation

  • Szarvaskőn több szálláshely is rendelkezésre áll (pl. a Öko-Park Panzió és Kemping), ha a túra végén eltöltenénk még néhány napot a hegyek között, vagy folytatnánk a Kéktúrát a Mátra felé.
  • Vízlelőhely nincs a túrán, ezt vegyük figyelembe bepakoláskor!
  • Érdemes időt szánni a bélapátfalvai ciszterci apátság meglátogatására a túra elején.
  • A túra közben a Bélapátfalvához közeli Telekessy vendégházban is lehet éjszakázni.
  • Szarvaskőn kalandpark is működik, amire akár juthat is idő a túra végén.
  • Ha marad elég szabadidő, érdemes felakapaszkodni a Szarvaskő fölötti Major-tetőre, ahol kilátót találunk. Tetejéről a Bükk-fennsík szikláit, a köveket is láthatjuk.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: July 01, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
549 m
Lowest point
221 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Öko-Park Panzió
Öko-Park Kemping

Tips, hints and links

Start

Bélapátfalva, Városháza buszmegálló (318 m)
Coordinates:
Geographic
48.057461, 20.353456
UTM
34U 451824 5322889

Destination

Szarvaskő, italbolt buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A túrán majdnem végig a K jelzést kell követni.
  • A szarvaskői várba a K/ jelzésen térhetünk ki jobb felé, majd ezen is gyaloglunk vissza.
  • A K jelzés levezet Szarvaskő központjába.

A túra részletes leírása

Az eltűnt barkók, az elűzött szerzetesek és a megszűnt ipar

Eger felé startolunk Bélapátfalva főutcáján, és egy kis közpark után balra fordulunk a K jelzéssel. A házak mögül előtűnik a Bél-kő hatalmas, szabdalt bástyája. Az enyhén emelkedő utca a temető előtt szétágazik, jobbra, az apátsági parkoló felé fordulva találjuk a lefelé hajló sétányt, ami a templomhoz vezet. Visszatekintve dimbes-dombos vidék alján ül meg Bélapátfalva, melyet egykor a barkók laktak (kb. 50 másik faluhoz hasonlóan). A Borsod, Gömör és Nógrád határán élt maroknyi etnikum szokásaiban és nyelvjárásában csak árnyalattal különbözött a jóval elterjedtebb, szomszédos palócoktól. Egyikük eredete sem teljesen tisztázott. A város története egy évszázadon keresztül szorosan összefüggött a Bél-kő bányászatával, mely során helyenként 100 méternyi magasság tűnt el a mészkőtömbből, lábánál pedig cementgyár és mészüzem termelte az építőipari alapanyagokat.

A kikövezett, világítással ellátott sétány mellé kis csermely szegődik, a fák mögött egyre hatásosabb a bányászattal sebzett sziklafal letörése. Rövid emelkedőt követően a látványba egy másik monstrum tolakodik: a lépcső tetején már a Bélháromkúti ciszterci kolostor roppant kapujával nézünk farkasszemet. Amint a településében is, nevében a Bél előtag a terület egykori birtokosára, a Bél („Bel") nemzetségre utal, a három kút pedig a közeli forrásokat számlálja.

A 13. századi alapítású apátságot pilisi ciszterci szerzetesek kezdték építeni, mígnem a tatárjárás meghiúsította törekvéseiket. A román kori stílushoz a folytatásban gótikus hatások társultak. A szerzetesek már a század közepe előtt beköltözhettek az elkészült épületekbe, de kolostorukat néhány évtizeddel később IV. László seregei felégették. Az egri érsekség kezelésében lévő apátság a 15. században indult hanyatlásnak, az utolsó néhány szerzetest 1534-ben űzték el. A barokk boltozatot már a török hódoltság után, a helyreállítás kezdetén (18. század) építették. A torony nélküli templom meghitt tisztáson magasodik az erdőben, szögletes formavilága ellenére légies hatást kelt, és igazán tájbaillő látvány. Országunkban ez az egyetlen épen maradt román kori cisztercita apátsági templom.

A 19. század elejétől közel száz éven keresztül keménycserépgyár is működött ugyanazon a réten, szoros közelségben az ódon falakkal. A Bükk vidékén nem volt egyedül az üzem, mely a helyi agyagból kiégetett ólommázas edényeket produkált. Ezek olcsóbbak voltak a porcelánnál, de ránézésre hasonló benyomást keltettek.

A menekülő szerzetesek nyomában

A Kéktúra jobbra fordít az apátság utáni kis parkolónál, és a hegyláb bükkösében széles utat követ. Alacsonyan járunk ugyan, a faj pedig általában magasabban szokta megtalálni az igényeit, de a hűvöset kedvelő bükkök kiváló élettérre akadtak itt, a hegy árnyékában (melynek napsütötte tetejét többnyire tölgyesek és sziklagyepek foglalják el).

A villanyvezeték pásztájában feltörekvő bozót már nem olyan szívderítő látvány, de a szakasz hamar véget ér, és erdészeti épületek oldalában bukkanunk ki a 20. század fordulóján élt turistaíróról, Kolácskovszky Lajosról elnevezett forrás rétjére. Fönt, a hegyoldalban áll a Telekessy vendégház, amit Telekessy István egri püspökről, az Egri Papnevelő Intézet alapítójáról neveztek el. Ugyanis ettől a szervezettől kapta ajándékba az épületet 1930-ban a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya. Kiadós lépcsősoron, a Kéktúra pecsétje mellett gyalogolhatunk fel a hosszúkás épülethez és fedett pihenőhelyéhez.

A Kéktúra balra fordul, és ezzel már a Fűzfás-lápa völgyecskéje, a Nagy-szoros enyhe emelkedőjét tapossuk. Patakárok mellett, erdei úton kapaszkodunk, sűrű fiatalosra vált a középkorú erdő. Egy pihenőhelynél tábla hívja fel a figyelmet a Pap-sűrű nevű erdőrészletre: amikor a 16. század elején a szerzetesek végleg elhagyták a bélapátfalvi ciszterci monostort, egy ideig állítólag ezen a területen bujkáltak. Hogy valóban egy ilyen közeli búvóhelyet választottak-e, miután elhagyták otthonukat, az kétséges. Mindenesetre a Paprakás, mely a Kis-Szoros-völgyben található, a hagyomány szerint egy menekülés közben megölt szerzetes emlékére emelt kőrakásról kapta nevét.

Kápolnalátogatás

A széles erdei nyom finom balkanyarral a Kis-Szoros-nyeregbe ér: dús füvű, kellemes hangulatú tisztáson csillan meg a nap fénye. Túloldalán, a jelzés folytatása mellett padot és asztalt találunk. Ismét a sűrűbe lépve az enyhén hanyatló földút lassan a völgy talpához simul, öles bükkök terpeszkednek a patakparton. A rengeteg sötétjébe tisztás világosa tolakszik szemben: a Gilitka-kápolna apró rétjén a kis kegyhely fehérre meszelt falai erősítik fel a napfényt.

A Szűz Mária édesanyjáról, Szent Annáról elkeresztelt kápolna a történelmi egri út mentén áll, nevét annak köszönheti, hogy a környék lakói Szent Anna segítségéért fohászkodtak a szerencsés szüléshez, illetve a gyermekneveléshez. Bélapátfalva és a kapcsolódó falvak lakói Szent Anna napján (július 26.) körmenetben látogattak a kápolnához, ahol szentmisét tartottak. A felszerelést magukkal hozták, csak egy Szent Anna-kép és egy hordozható szószék volt a helyszínen. Mindez egy olyan völgyben, ami a bélháromkúti ciszterci apátság alapítójáról, II. Kilit egri püspökről kapta nevét (a Gilitka a Kilit becéző vagy népies formája). A patakcsörgéstől hangulatos, napfényes kis tisztáson magasodó épületet legutoljára 2006-ban újították fel. Szemben vele fedett turistapihenőt találunk.

Gyenge emelkedővel kikanyarodunk a sekély völgyből, és a Köves-bérc hátán folytatjuk gyaloglásunkat. Kezelt, változatos erdőben, vadkárvédelmi kerítések mentén sétálunk, a lankásan hullámzó táj nem állít jelentős kihívások elé, de a figyelmünket sem köti le sok látnivaló. A Tardos-hegy oldalának egy pontján szűken szétnyílik a lombkorona, és kilátunk a Nagy-Eged, valamint előterében a felnémeti bánya sziklateraszai felé. Innentől változik kicsit a tájjelleg: mintha a Dél-Bükk sziklagyepes, melegebb klímájú tájára teleportáltunk volna, szép ösvényen, napsütötte, alacsony cseres-tölgyesben baktatunk. A délies kitettség és a lazábban záródó lombkorona miatt érezhetően megnő a hőmérséklet, majd hirtelen mintha az erdőt elvágták volna.

Bazalt hátán, a szoros fölött

Dús sziklagyepre érünk, melyet barnás sziklatömbök pettyeznek, körülöttünk pedig sértetlen erdőtakaró borítja a gömbölyű hegyek lejtőit. Szemben Felnémet bányája, alattunk, völgyek találkozásában Szarvaskő házai látszanak. Az Eger-patak mély völgyébe hajlik a sziklagyepes, napverte hegyoldal, lentről a forgalmas autóút és a vasút zaja szűrődik föl.

A kőzetet közelebbről vizsgálva feltűnhet, hogy a Bükkből ismerős mészkőhöz képest sötétebb, tömbösebb megjelenésű, simább felületű anyagot látunk. Itt, Szarvaskő környékén a jura időszak óceánalji vulkanizmusának lenyomatai tárulnak fel: egy szétnyíló óceáni medence kéreglemezeinek határán, törésvonalon keresztül magma ömlött a tengeraljra, mely aztán bazalttá szilárdult.

Az Eger-patak, melyet az autóút és a helyenként alagutakba kényszerült vasúti sín is követ, ebbe a kemény kőzetbe vágódott, létrehozva az ország leghosszabb bazaltszurdokát. Ha körbetekintünk, a tömött, tarvágásoktól mentes erdőség mellett a völgy kanyargós mivolta tűnhet fel. Korábban a bazaltot puhább üledékes kőzetek fedték, melyekbe a vízfolyás jobbra-balra fordulva, saját hordalékát kerülgetve fűrészelte be magát. Amikor elérte a vulkanikus réteget, arra öröklődött át ez a zegzugos vonalvezetés.

A bejárt hegyháton az egykori és mai egri közlekedési út között túráztunk: a város kereskedelmét akadályozta, hogy a bükki hegyek nehezítették az északi irányú szállítást. Az egyik hagyományos útvonal a szarvaskői vámszedőhely érintésével az Eger-patak völgyét követte, majd átbucskázott a Gilitka-völgybe. Ám a szarvaskői szorosnál oly keskeny volt a szűkület, hogy a szekereket magasabbra, a völgyoldalba kellett vontatni. E helyzet rendezésére Pyrker János egri érsek 1839-ben robbantásokkal tágíttatta ki a sziklafolyosót, így született meg a mai út elődje. A 20. század elején épült vasútvonal azonban több helyen alagútban küzdi át magát a terep szülte akadályokon. Feljebb emelve tekintetünket, a bércek hátterében vékony csíkként tűnik fel a mátrai Kékes lapos háta és az ikonikus TV-torony.

Szarvaskő

Továbbindulva átvágunk egy hangulatos tölgyligeten, majd újabb panorámás tisztásra bukkanunk. Alant feltárul a szoros, jól látszik a Keselyű-hegy lefutó bércorra, melyet a vasút alagúttal lyukaszt át, és szemünk elé kerülnek a patak által kivésett sziklák is. Szarvaskő apró völgykatlanát házak bélelik, fölöttük a major-tetői adótorony és kilátó csúcsosodik.

A patak a várhegyet kerüli, mely túránk következő célpontja: az ösvényt követve kisvártatva, már a fák alatt elágazáshoz érkezünk, innen jobbra a K/ jelzés vezet el a vár csekély romjaihoz. Egy korláttal biztosított kilátóhelyről ismét megszemlélhetjük Szarvaskőt, és az egykori nagy torony körkörös alapja is feltárul.

Érdemes ismét megvizsgálni a kőzetet: az óceánfenékre ömlő bazalt a hideg közegben hamar lehűlt, külseje kérgesedni kezdett, és az utánpótlástól dagadva gömbölyded formát öltött - e párnaláva nevű alakzat felszíni jelenléte unikális az országban. A romok alapját adó vulkanikus szikla a nevét a legenda szerint egy kutyák által üldözött, magát a mélybe vető szarvasról kapta.

A 13. századi várat IV. Béla építtette a tatárjárást követően, a település csak eztán alakult ki. A egri várhoz tartozó erősség személyzete heti váltásban érkezett, élelmüket erre az időszakra tarisznyában kapták kézhez - ezért az úgynevezett „tarisznyavárak" sorába tartozott. Amikor a török a vár felé indult, annak védői elmenekültek - így közel egy évszázadon át oszmán kézen volt a szoros. Amikor az erődítményt a 17. század végén visszafoglalták, néhány török helyben maradt, áttért a keresztény hitre, és felvette a Szarvaskői vezetéknevet. A funkciótlanná váló vár aztán a 18. századtól kezdve fokozatosan lepusztult - bár falaiból szinte semmit sem látunk már, kövei a település számos épületében megtalálhatók.

Visszatérve a Kéktúrára, jobbra indulva hamarosan kis oldalvölgybe ereszkedünk, amin keresztül elérjük Szarvaskő szélét. A házak közt rövidesen a főtérre jutunk - hátrapillantva ott magasodik a település fölött a komor bazaltszikla, ami a várat hordozta. A parkoló mellett, illetve annak túloldalán, a kocsma közelében találjuk a buszmegállót, ahol túránk véget ér.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Bélapátfalván a Bélapátfalva, Városháza megállónál kell leszállni a buszról.
  • Vonattal érkezve a Bélapátfalvi Cementgyár megállóhelyről vághatunk neki a túrának.
  • A túra végén a Szarvaskő, italbolt buszmegállónál szállhatunk buszra.
  • Szarvaskő vasútállomására nem jár sok vonat, de Eger vagy Szilvásvárad irányába azzal is távozhatunk, ha jókor érkezünk.

Getting there

  • A túra mindkét vége buszmegállónál van.
  • Bélapátfalván a vonatról leszállva nem a hegy, hanem a város felé kell elindulnunk a K jelzésen, hogy pár perc alatt elérjük a kezdőpontot.
  • Szarvaskőn a túra végpontjától a Z jelzés vezet el pár perc sétával a vasútállomásig.

Parking

  • Autóval érdemes Szarvaskő központjában parkolni, és busszal vagy vonattal elérni a túra kezdőpontját.
  • Bélapátfalván az apátsági parkolóban érdemes hagyni a járművet.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
11.3 km
Duration
3:20h
Ascent
447 m
Descent
543 m
Public transport friendly Round trip Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.