Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Pogányvárba fel, a Bagolyvárba le

Hiking Trail · Hajnáčsky hradný vrchovina · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Kapaszkodás a Pogányvár felé az Ajnácskő feletti hegygerincen
    Kapaszkodás a Pogányvár felé az Ajnácskő feletti hegygerincen
    Photo: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Ajnácskő: tündérvár a sziklacsúcson A Bagolyvár (Soví Hrad)
A Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részének legszebb településéről, Ajnácskőről (Hajnáčka) először a fantasztikus panorámájáról és szikláiról nevezetes Pogányvárba (Pohanský Hrad) kapaszkodunk fel, majd Sőregre (Šurice) ereszkedünk, hogy a túrát a különleges Bagolyvár (Soví hrad) meghódításával fejezzük be.
Open
moderate
Distance 15.1 km
4:30 h
419 m
413 m
581 m
220 m
A Novohrad-Nógrád Geopark határon túli részének legszebb településéről, Ajnácskőről (Hajnáčka) először a Pogányvár oldalkúpjára, a fantasztikus panorámájáról híres Tilicsre kapaszkodunk fel. Megcsodáljuk az Ajnácskő mögötti, látványos vulkáni kúpok sorozatát, de a magyarlakta Medvesalja szelídebb lankáit is. Következő megállónk a Medves-fennsík kisebb testvérének is tekinthető Pogányvár platója, ahol nem találhatók kőbányák, a hegy ezért a legeredetibb formában őrizte meg a vulkánosság mára erodált formáit. Hosszabb erdei gyaloglást követően érünk Sőregre, ahol a falu felett mintegy 84 méterrel kiemelkedő sziklatű, a Bagolyvár utunk utolsó látványossága. A szikla Somoskő, Salgó és Ajnácskő „testvére”, ugyanis ez is egy vulkáni kürtőkitöltés, amelynek tufagyűrűje már lepusztult, s hasonlóan a többi sziklához ezen a sziklatűn is vár állott egykoron, nem is akármilyen: a még a tatároknak is ellenálló Dánoskő vára.

Author’s recommendation

  • Fedezzük fel a határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark felvidéki oldalát! Különösen, mivel az ún. Nógrád-Gömöri bazaltvidék mintegy száz, önállónak tekinthető bazaltformációjának (bazaltkúp, bazalttakaró, hasadék- és kürtőkitöltés) nagy része itt található. Töltsünk el egy hétvégét Ajnácskőn vagy a Medvesalja valamely településén, és ismerjük meg ezt a talán még hazai párjánál is kevésbé ismert, legendákkal és geológiával átszőtt egyedi tájat!
Profile picture of Ferenc Szigeti
Author
Ferenc Szigeti
Update: August 26, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
581 m
Lowest point
220 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Nature trail 67.67%Path 21.37%Road 10.95%
Nature trail
10.2 km
Path
3.2 km
Road
1.7 km
Show elevation profile

Safety information

  • Mind a Pogányvár, mind a Bagolyvár teteje erősen kitett; óvatosan mozogjunk a sziklákon!

Tips and hints

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, de tájékozódhatunk a vezetett túrákról is.

Start

Ajnácskő, buszmegálló a település központjában (223 m)
Coordinates:
DD
48.216435, 19.952937
DMS
48°12'59.2"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422221 5340886
w3w 
///helps.reversal.closure
Show on Map

Destination

Ajnácskő, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Ajnácskő (Hajnáčka) központjából a Z jelzésen indulunk el a főúton, Almágy (Gemerský Jablonec) felé. Átkelünk a hídon, és rögtön jobbra fordulunk.
  • A Z jelzés a baloldalon található utolsó ház mögött kanyarodik be egy mezei útra.
  • Pár lépést követően a Z jelzés a jobb oldali mezei utat követi, s nekivág a kapaszkodónak, s ezen a hegygerincen éri el az erdőt.
  • Rövid, jelzett kitérőt teszünk a Z▲ jelzésen a gyönyörű panorámájáról nevezetes Tilics (Tilič) oldalkúpjára.
  • A Pogányvár (Pohanský Hrad) bazaltfennsíkjának peremére megérkezve a P jelzésen folytatjuk utunkat.
  • Átvágunk a kis fennsíkon, majd megérkezünk a plató túlsó oldalán található kilátóponthoz.
  • A Pogányvárról hosszan ereszkedünk a P jelzésen, majd a Monosza (Monica) nyeregben a völgybe induló S jelzésre váltunk.
  • Széles, gépekkel járt erdei úton ereszkedünk le Sőregre (Šurice); az úton már messziről látható a falu impozáns sziklatornya, a Bagolyvár (Soví hrad).
  • A S jelzésen kitérőt teszünk, és megmásszuk a Bagolyvárat.
  • Visszatérve a főutcára először a S, majd a Z jelzést követve sétálunk be Ajnácskő vasútállomására.

A túra részletes leírása:

A Pogányvár bazalttakaróján

Ajnácskő központját elhagyva igazi időutazás veszi kezdetét: először hamisíthatatlan szlovák falusi miliőben, egyemeletes panelkockák között koptatjuk az aszfaltot, majd a „legmodernebb”, mediterrán hangulatú házak között hagyjuk el az egyébként fantasztikus fekvésű települést a Z jelzést követve. A mezei úton a Tilics (Tilič) felé vezető gerincen haladunk, s mögöttünk egyre jobban kinyílik a táj. Mielőtt belépnénk az erdőbe, feltétlenül nézzünk is hátra: talán innen nyílik a legmegkapóbb látkép Ajnácskőre (Hajnáčka), amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”. A falu közepén álló sziklatű egy kipreparálódott vulkáni kürtőkitöltés, amelyről a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkezett, puhább anyagból álló kráter teljesen lepusztult már az idők során. Az impozáns sziklán valaha – meglepően sokáig, 1744-ig lakott - vár is állt, de ennek ma már csak egy-egy részletét lehet kivenni a természetes sziklák között.

Az erdőbe belépve tábla jelzi hamarosan, hogy beértünk a legvédettebb, legmagasabb besorolású Pogányvár Nemzeti Természeti Rezervátum 223,35 hektáros szentélyébe. Az erős kaptatót érdemes megszakítani egy rövid, pár perces kitérővel a Tilics (Tilič) vulkáni kúpjára (Z▲). Fotósok kedvelt helyszíne ez a kis oldalkúp, ugyanis az év bizonyos szakaszában pont Ajnácskő fölött kel fel a nap, káprázatos fényekbe borítva a különleges települést. Amúgy geológiai szemmel nézve is érdekes ez a kis kúp: amikor már a Pogányvár alatti magmakamrából feltörő láva járatai eltömődtek, akkor az ajnácskői oldalon kezdett el működni egy kisebb vulkán. Ez volt a mai Tilics, amelynek erejéből azonban már nem tellett arra, hogy lávát ömlesszen a felszínre, az még a kiömlés előtt megszilárdult a kürtőben. A Tilics tetejéről jól látszanak az Ajnácskő mögötti vulkáni kúpok: a Ragács (Ragáč, 537 m), a Zaboda-kő (Zaboda, 468 m) és a Szárkő (Steblová Skala, 486 m), de páratlan látképet kapunk a magyarlakta Medvesalja településeire, s kivehető Almágy különleges, a táj felett őrködő román kori temploma is.

A Z jelzés látványosan, sziklák között kanyarogva éri el végül a Pogányvár platóját. A peremen található, táblával jelölt elágazástól a P jelzésre váltunk. Keresztezzük az egykoron legeltetett, mára erősen becserjésedett fennsíkot, majd elérjük a kis fennsík túloldalán található látványos bazaltsziklákat. A Pogányvár (578 m) a környék egyik legrégebbi vulkánjának számít a maga 4,7 millió évével. Az egykori kürtőből mintegy 600x800 méteres területre folyt ki a láva, amely egyes helyeken a 30 méteres vastagságot is eléri. A Medves-fennsík kistestvérének tekinthető bazaltfennsíkon nem találhatók kőbányák, alakzatai a legeredetibb formában őrizték meg a vulkánosság és az azt követő lepusztulás folyamatát. A Pogányvár kilátópontjáról, a bazaltsziklák tetejéről valóban gyönyörű panoráma nyílik a Medves-fennsíkra, továbbá az alatta elhelyezkedő medvesaljai falvakra: Óbást, Újbást, Vecseklő, Tajti, Hidegkút, Bakóháza és a magyarországi Cered. A távolban jól kirajzolódik a geoparkhoz tartozó Szilvás-kő tömbje, míg a horizontot az innen monumentálisnak ható Mátra és Bükk zárja.

A Pogányvár egyik legnagyobb földtörténeti érdekessége ugyanakkor alattunk, a sziklák között rejtőzik. Az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok később tektonikus mozgások eredményeképpen kiemelkedtek, s az így létrejövő hegyek széléről a puhább, üledékes kőzeteket idővel elmosta az erózió. A fennsík peremére kerülő vulkáni kőzetben pedig repedések jöttek létre, amelyek mentén a szélső tömbök lecsúsztak és ledőltek a meredek lejtőn. Hasonlóan a Balaton-felvidék bazaltorgonáihoz, a látványos peremszéli sziklaalakzatok alatt itt is hatalmas kőtengerek maradtak fent, a lecsúszó oszlopok között pedig hasadékbarlangok jöttek létre. Nem is akármilyenek! A Pogányvárnál 31 (!) felmért, nem karsztos barlang található, köztük Szlovákia második leghosszabb nem karsztos barlangjával, a 182 méteres Oszlopos-barlanggal (egyik barlang sem látogatható).

A környék sok esetben bizarr formájú szikláit a nép gyakran illette nevekkel, s a helyi hagyomány sokszor természetfölötti lények vagy emberek „kővé válásával” magyarázta a sziklák formáját és eredetét. A lábunk alatt látható, kiemelkedő sziklát Ördög János sziklának nevezik, s az ún. „ördögtornyok” közül ez az egyik legismertebb. A helyiek régen úgy tartották, hogy a keresztény hódítók elől a fennsíkon bujdosó pogányok faragták ki a hegy oldalából a sziklaalakzatot, és kultikus tisztelettel imádták azt. Néprajzi gyűjtések szerint a szikla fejét állítólag egy környékbeli lakos robbantotta le.

A sziklákat elhagyva a P jelzés még egy rövid ideig a peremet követi, majd betér az erdőbe és jól követhető szekérutakon hosszan ereszkedik egy kisebb nyeregig. Innen egy enyhén lejtő szintúton gyalogolva érkezünk meg a S jelzés elágazásába. A S jelzés erdészeti járművekkel is járt úton ereszkedik le a széles völgybe Sőreg felé.

A Bagolyvár legendákkal átszőtt tornyában

A zömében magyarok által lakott Sőreg (Šurice) felett áll egy 84 méter magasan kiemelkedő sziklatű, a Bagolyvár (Soví hrad), amelyet a Pogányvárról ereszkedve már messziről láthatunk. A látványos szikla Somoskő, Salgó és Ajnácskő „testvére”, ugyanis ez is egy vulkáni kürtőkitöltés (diatréma), amelynek tufagyűrűje már lepusztult. Hasonlóan a többi sziklához, ezen a sziklatűn is vár állott egykoron: Dánoskő vára, amely még a tatároknak is ellenállt.

A falu főutcájáról tábla jelzi a Bagolyvárat, a szikla alatti pihenőtől pedig a S jelzés ösvénye a magaslatot megkerülve kapaszkodik fel a szikla aljába. A fantasztikus kilátást az ösvény végéből is élvezhetjük, a szikla tetejére felmászni viszont veszélyes mutatvány. A hely nagyon látványos, ugyanis a 285 méter tengerszint feletti magasságot elérő sziklaszirt falai a falu felől nézve lényegében függőlegesek, és nem mellesleg tökéletes metszetét adják a több millió évvel ezelőtt történt földtörténeti eseményeknek. A zömében vulkáni törmelékből (finomszemcsés vulkáni hamuból, vastagszemcsés tufából, tufabreccsából és vulkáni bombákból) álló sziklát nyolc darab bazalt benyomulás (telér) szabdalja át, amelyek ily módon a kevésbé ellenálló tufát megvédték a lepusztulástól. Az 1964 óta fokozottan védett terület természetesen a geológusok paradicsoma, a kipreparálódott csúcsról már 1865-ben tanulmányt írtak.

Egykoron ezen a sziklatűn is vár állott (Dánoskő vára), amelyet az 1241-es tatárjárás során a helyiek saját költségükön megerősítettek, és így sikeresen ellenálltak a tatárok támadásának. Ez hatalmas szó volt akkoriban, mint tudjuk azt a történelemből. Hősies cselekedetükért IV. Béla király 1245-ben a várvédőknek nemesi rangot adott. Ebben az időszakban keletkezhetett a legjelentősebb emberi beavatkozás is a sziklán: egy kb. három méter átmérőjű és hat méter mély víztartály, amelyet a szikla legmagasabb platóján véstek ki a várvédők vízellátásának biztosítására. A szikláról gyönyörű kilátást kapunk a Pogányvárra és a szomszédos Monoszára, a szikla aljában elterülő falura, valamint a geopark felvidéki oldalának többi, kevésbé markáns hegyhátaira.

Ezzel a látképpel búcsúzunk, ugyanis visszatérve a falu főutcájára, a S, majd a Z jelzéseket követve gyorsan el is jutunk túránk végpontjára, Ajnácskő vasútállomására.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra kiindulópontja az Ajnácskő központjában található buszmegálló.
  • A túra Ajnácskő vasútállomásán fejeződik be, ahonnan a Fülek irányából érkező helyközi buszjáratokkal juthatunk vissza Ajnácskő központjába, vonattal és busszal pedig Fülekre.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, majd a vasútállomáson ér véget.

Parking

  • Ajnácskőn a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Coordinates

DD
48.216435, 19.952937
DMS
48°12'59.2"N 19°57'10.6"E
UTM
34U 422221 5340886
w3w 
///helps.reversal.closure
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

Author’s map recommendations

  • (VKÚ Harmanec térképek közül a Cerová vrchovina, Losonc turistatérkép (HM 141).

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
15.1 km
Duration
4:30 h
Ascent
419 m
Descent
413 m
Highest point
581 m
Lowest point
220 m
Public-transport-friendly Linear route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 2 Waypoints
  • 2 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp