Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

A Pilis sziklakapujában

Hiking Trail · Pilisi-hegyek · open
Responsible for this content
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Pilis nyílegyenes oldala a Kémény-szikláról
    / A Pilis nyílegyenes oldala a Kémény-szikláról
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lengőhinta az Eszperantó-forrásnál
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Legény-barlang tágas ürege bivakolásra is alkalmas
    Photo: Gulyás Attila, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csévi-szirteken
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A piliscsévi pincesor
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűk csapás a Csévi-barlang felé
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A klastrompusztai kolostorrom
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Pilis felé a Csévi-barlang közeléből
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyúton a magasba
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pumpálós kút hoz vizet az Eszperantó-forrásnál
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis-tető hátsó letörése a Kémény-szikláról
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barlangperspektíva
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyaloglás a hegylábi tölgyesben
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév szélén a Csévi-szirtek és a Pilis-tető felé
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Leány-barlang kéménye
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a sziklák alatt (Leány-barlang)
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Üreg gerecsei panorámával - Legény-barlang
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eszperantó-forrás közelében
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kapisztrán-kunyhó
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Legény-barlang falaihoz
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kémény-szikla Klastrompuszta fölött
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösbe fúródó út a Klastrom-szirtek fölött
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csévi-barlang alsó kijárata
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Búcsú Klastrompusztától
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben a Klastrom-szirtek körül
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév központja
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldásnyomok a barlangszáda mészkőfalában
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piliscsév határában a Kéktúrán
    Photo: Áron Dömsödi, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Szent kereszt, … (Klastrompuszta) Kémény-szikla Legény-barlang
Ezúttal a Pilis lábánál maradunk, hogy a hegybelső és a felszín határmezsgyéjén túrázva források, magasba emelkedett barlangi csarnokok és nyers sziklafalak sorát ismerhessük meg testközelből. Földtörténet és spiritualitás különös találkozóhelye ez, ahol az ember éppen a hegymély határán kereste a kapcsolatot a felsőbb erőkkel, egyben a lét mélységeivel.
open
moderate
12.5 km
4:15 h
676 m
676 m

A Vörösvári-árok nyüzsgő elővárosi térségének félreeső pontján, a Pilis és a Budai-hegység közt hidat képező hegyek lábánál fekszik Piliscsév és szomszédja, Klastrompuszta. Utóbbinak már a nevéből is sejthetjük, hogy vallási eredettel bír: hajdanán lényegében itt született meg a pálos rend. A karsztvíz és az oltalmat jelentő üregek a történelem előtti időktől fogva vonzották az embert, aki később spirituális elmélyülést keresve telepedett meg az erdőségben.

A Pilis mészkőrögei kiterjedt barlanghálózatot rejtenek, ennek ékes példája a 15 km-es összhosszúságú Ariadne-barlangrendszer (hazánk 3. leghosszabb barlangrendszere), melynek két kijáratát is meglátogatjuk túránkon. A terület domborzatának legfontosabb szobrászai azok a tektonikus mozgások voltak, melyek a Pilis rögeit a magasba emelték - így az erózióval karöltve óriási, nyers sziklafalakat alkottak, és hatalmas barlangüregeket tártak fel a hegyek oldalaiban. Az elhasadt rögök törései mentén barlangjáratok nyíltak fel, amelyek szinte kilyuggatták a Pilis oldalát. Az egyre magasabbra került járatokból mélyebbre vándorolt a karsztvíz, szárazzá vált termeik pedig gigászi, ásító üregekként állapodtak meg a lejtőkbe ékelődve - menedéket nyújtva az ősember, vagy éppen régen kihalt állatok számára.

Az ember végül alászállt a barlangokból, és a hegylábon felszínre buggyanó forrásvíz mellé települt. A festői, vad szirtek árnyékában, Klastrompusztán a kolostor romjait leljük már csupán, az üregekben a remeték helyét pedig kirándulók és barlangászok vették át. A természet alkotásai viszont maradandóak: ezúttal nem kapaszkodunk magasra, de a Klastrom-szirtek tetejéről végigtekintünk az ellaposodó tájon. Felvezetésként pedig Piliscsév mellett egy méreteiben szerényebb sziklakibúvást keresünk fel, amin át is bújhatunk - egy rövid barlangi alagútba ereszkedve.

Author’s recommendation

  • Bár a jelzés nem visz át rajta, a Csévi-barlangon átkelni nagy élmény. A mindössze néhány méteres járathoz kapaszkodókkal biztosított, de technikás sziklaösvény vezet le. Fejlámpa és jól tapadó cipő használata ajánlott.
  • Klastrompusztán csak néhány perces kitérő a főutcán a Tölgyfa Büfé, ami kb. féltávnál kínál ételt és italt.
  • Az Eszperantó-forrásnál esőbeálló és nyomóskút található. A bivakkunyhó elhanyagolt ugyan, de a helyszín mégis alkalmas az erdőben éjszakázásra.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Updated: November 17, 2020
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
530 m
Lowest point
182 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Kémény-szikla kitett, biztosítás nélküli kilátóhely, ezért tériszonyosoknak nem ajánlott. Tetején fokozott óvatossággal mozogjunk, különösen esős időben, amikor a sziklafelület csúszóssá válik.
  • A Csévi-barlangon könnyű átmászni, de a mindössze néhány méteres folyosó csak lámpával járható biztonságosan, és jól tapadó cipő ajánlott a csúszós, göröngyös felületen.
  • A Csévi-barlangba biztosított út visz le, mely azonban csúszós és kitett, ezért csak gyakorlott túrázóknak ajánlott.

Start

Piliscsév Hősök tere buszmegálló (184 m)
Coordinates:
DD
47.678741, 18.818107
DMS
47°40'43.5"N 18°49'05.2"E
UTM
34T 336236 5282900
w3w 
///brick.coverage.chapters

Destination

Piliscsév Hősök tere buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Piliscsévet a P jelzésen hagyjuk el.
  • A falu szélén az egyenesen kiágazó P▲ jelzésre váltunk, ami elvezet a Csévi-barlanghoz.
  • A Csévi-barlangtól a S▲ jelzést követjük az Eszperantó-forrásig.
  • Az Eszperantó-forrástól a S●  jelek vezetnek tovább.
  • Csatlakozik a S jelzés, amin balra fordulunk.
  • Egy elágazásnál jobbra térünk a P jelzésre.
  • A jobbra kiágazó K⩍ és P⩍ jeleken előbb a Legény-, majd a Leány-barlangot keressük fel, mielőtt visszatérünk a P jelzésre.
  • A P jelzést jobb felé követjük egy elágazásig.
  • Balra fordulunk a Z+ jelekre.
  • Egy ponton balra kitérőt teszünk a Z▲ jeleken a Kémény-sziklára.
  • Balra tartunk a Z+ jeleken egy elágazásig.
  • Ismét balkanyart veszünk, és a S jelzést követve átkelünk Klastrompusztán.
  • Jobbra, a K jelzésre váltunk, ami visszavezet Piliscsévre.

A túráról részletesen

Csévről a hegyhátra

A falu központjából indítjuk túránkat a P jelzésen, mely menten a Pilis rögei felé fordít. A település elődje kicsit odébb helyezkedett el, és a török időkben szűnt meg létezni. Az itt-ott fellelhető szlovák feliratok, nevek árulkodnak róla, hogy később szlovák telepesek alapítottak új falut, miután az esztergomi káptalan hívására a területre érkeztek. Ők építették a pincesort is, melynek árnyas, hangulatos házikói kísérik lépteinket. A Szent Orbán szobra alatt álló római kori mérföldkő egy jóval korábbi időszak emléke: a környező dombokon át vezetett az Aquincumot Brigetioval (a mai Szőnnyel) összekötő római út. A falu határában egyébként őrtorony romjait is feltárták. Ahogy haladunk, egyre nagyobbnak hat a Pilis szinte elhasadt oldala, melyet néhol sziklák törnek át. Egy elágazásnál elfogynak a nyaralók, innentől már a P▲ jelzéseket követjük.

Az ösvény balkanyart vesz, és ágas-bogas tölgyes fedésében tekeredik fölfelé a hegyoldalban. Viszonylag szigorú az emelkedő, ám amikor enyhülni kezd, baloldalt föl-fölsejlik a hegyperem meredélye. Néhány ponton kiállhatunk a sziklákra, és végre kiélvezhetjük a táj látványát: szabályos vonal mentén húzódik a Pilis szegélye, hivalkodó a Kétágú-hegy sziklás oldala. Ellenkező irányba tekintve átveszi az erdők helyét a szántók sokasága, Piliscsév hátterében pedig a Gerecse erdős bércei tornyosulnak. Ugyanez a látvány fogad, amikor egy kis kiágazás balra invitál, és egy előreugró szirtre vezet.

Látogatás a Pilis bendőjébe

A sziklaszikögellés lépcsőzetes orra lefelé is követhető, de ez csak azoknak ajánlott, akik ügyesen mozognak a kitett, göröngyös terepen. Kapaszkodók segítenek a mászásban, ami rövid ugyan, a sziklafelszín mégis vaddá teszi. Alant a Csévi-barlang ürege ásít, érdemes (óvatosan) lemászni. Akár a környék többi barlangja, valaha ez is a hegy gyomrában született, és a mélykarsztból fölfelé áramló hévizek oldották a mészkőbe. Mivel ferdén álló kőzetrétegek jelölték ki az oldódás irányát, az üreg mintha egy félrebillent kürtőt formázna. Itt a lehetőség villámlátogatást tenni a Pilis bendőjébe, ha nekivágunk a csúszós ösvénynek, és fejlámpa fényénél lemászunk az omladékot kerülgetve. A barlang (környékbeli társaihoz hasonlóan) akkor került tetőhelyzetbe, és nyílt ki a felszín felé, amikor függőleges mozgások magasba emelték a hegység rögeit. Innentől nekiesett az erózió, és a tektonikus erők hatására összetöredezett kőzet hatalmas darabjai hullottak alá a padlóra. Fönt 2, alant 1 hatalmas kijáratot találunk, odabent a hévizek oldotta gömbfülkék nyomai mélyülnek a falakba. A helyszín nemcsak tájképileg és geológiailag, de régészeti szempontból is érdekes: az ásatások során a kőkorszak emberének pengéit találták meg az üregben.

Eszperantista bányászok találkahelye

A szirt kilátópontjáról visszafordulunk az erdőbe, ám a méterekkel későbbi elágazásból ezúttal balra, a S▲ jelzésre váltunk. A piktogramokkal együtt a díszletek is változnak, élemedett korú tölgyes szálerdő keréknyomán ereszkedünk. Éles balkanyarral simulunk bele a völgybe, majd ismét bal felé, árok mellé szegődünk. Ahogy mélyebbé válik a barázda, klímája is hűvösödik, ezért elegyfajként megjelenik a bükk és a gyertyán is. Jobbunkon egyre sziklásabb az árok, egy ponton valamikori vízesés csontszáraz lépcsője sejlik fel - a patak persze nem szűnt meg, csak a mészkő gyomrába költözött, és a felszín alatt teszi meg útját. De nem ez az utolsó meglepetés, amit a völgy tartogat: kisvártatva gazdagon felszerelt pihenőhely tölti ki a szétnyíló völgytalpat. Az Eszperantó-forrás fölé kötélhintán lehet belengeni, a vízfakadás vizét pedig nyomókaros kút juttatja a felszínre. Padok, asztalok, tűzrakó és esőház mellett egy kisebb támfal és színpadnak szánt kődobogó alkotja a berendezést. A helyszín sokáig szlovák elnevezéssel bírt, aztán a '20-as években a dorogi bányászok kezdték látogatni. Az aktuális politikai irányvonaltól eltérő nézeteik megvitatását leplezendő, találkáik célját az eszperantó nyelv tanulásában nevezték meg - ennek híre pedig névként tapadt a forráshoz.

Barlangok a magasban

Utunk itt jobbkanyart vesz, és a S● jelzésen a völgy sziklás torka felé indulunk. Előrébb drabális méretű, moha fedte mészkőtömbök hevernek az árokban, szemből is megcsodálhatjuk a vízesés helyét. Balra kapaszkodunk ki a völgyből, és fenyőkkel vegyített tölgyesben egyesül csapásunk a Pilis-tető oldalát követő S jelzéssel. Bal felé lendülünk rajta, rövidesen azonban elágazásba érkezünk. Ezúttal jobbra térünk, a P jelzés nekivág a lejtőnek.

A Pilis rögei a térképeken is jól követhető, szinte egyenes futású vetővonal mentén emelkedtek a magasba, és mintha Lego-darabokként szöktek volna környezetük fölé, extrém meredekségű letörések határolják el őket környezetüktől. A kitett helyzetbe került, fedetlen mészkőbércek néhol elvesztették alátámasztásukat, elhasadtak, az események nyomában pedig nyers sziklafalak maradtak hátra. Éppen ilyen területre igyekezünk, amikor a Pilis-tető „hátsó udvarában" sorakozó Csévi-szirteket vesszük célba.

Amint jobbra kanyarodunk a K⩍ jelzés mentén rögvest változik a tájkép: szélárnyékos, sötét bükkös útját rójuk, az avarba keveredő kőtörmelék sejteti, hogy magasabban sziklafalak rejtőznek az erdőben. Holtfák és mészkőbörc vadítják a meredek ösvényt, végül a Legény-barlang hatalmas csarnoka állja utunkat. A fák fölött kilátni a Gerecse felé, emellett az egyszeri túrázónak a méretes, mégis légiesen ívelő sziklakupola tartogatja az élményt. Ám a helyszín a régészek és barlangászok számára ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Minthogy a barlangrendszer a Pilis-tető rögének szegélyén helyezkedik el, ahol a kőzetblokkok elmozdulása zajlott, megannyi tektonikus hatásnak kitett zónában fekszik - mai kijáratainak meglepő, magaslati helyzete is a függőleges elmozdulások következménye. A korábban meglátogatott Csévi-barlanghoz hasonlóan eleinte itt is a mélyből fölfelé áramló hévíz alakította ki az üregrendszert, ami aztán a felszín felől beszivárgó csapadékvizekkel is kapcsolatba került. A törések mentén kifejlődött, ezért szerfelett szövevényes, sokszorosan elágazó járatokat ettől fogva részben karsztvíz nyitotta és tágította. A bonyolult Ariadne-barlangrendszer hosszával a 3. hazánkban, járatai összesítve meghaladják a 15 kilométert. Ez a szám még növekedhet, hiszen kutatása ma is zajlik. Régészetileg a 20. század elején Bella Lajos és Kadic Ottokár kezdte feltárni a felszíni üregeket, és sok egyéb mellett kimutatták az előember egykori jelenlétét is.

Aláereszkedve az ösvényre, már a P⩍ jelzés jobb ága vezet át a Leány-barlanghoz. A vad sziklákat és gyökérkígyókat kerülgető csapás lépcsőbe torkollik, és az előzőnél első ránézésre kisebb barlangnyílásban végződik. Ennek bejáratánál szépen kirajzolódik a kibillent mészkőrétegek dőlésszöge, ami beljebb is látványos eredménnnyel jár: egy felszínre nyíló kürtőnek köszönhetően feltárul a szerkezeti törések szerepe a járatképződésben. A víz ugyanis ezek repedéseiben hatol előre, közben lassan tágítja üregét - végeredményben a törések irányait követő járatok fejlődnek. A terem előtt szinte járdát építettek a barlangászok a meddőből, ennél azonban érdekesebb, hogy a szembenső, függőleges falon milyen gazdag mintázatot rajzolnak ki a hévizek (néhol patkó alakú, máshol gömbszerű) oldásformái. A Leány-barlang a Legénnyel összefüggő rendszert alkot - a kapcsolatot 1997-ben találták meg. Lejáratait a közeli, nehezen hozzáférhető lejtőkön térképezték fel: akadt köztük, amit a mélyből áramló, a havat elolvasztó levegő buktatott le, a Vacska-barlangot pedig egy vadmacskát követve lelték meg a kutatók.

Kőkemény szirtkémény

Az ösvényen visszatérünk a P jelzésre, amin jobbra nekiveselkedünk a meredek lejtőnek - nem csak a jelzés, hanem az út neve is Vörös egyébként. Bár a II. világháború végnapjaiban véres harcok zajlottak itt, az elnevezés a vörösagyagból ered. Szép, elegyes bükkös tekergőző gyökerei törik át a talajt, amint mélyutunk a szélárnyékban lerakódott lösz több méter vastag takarójába vág. Egy balkanyarral a Z+ jelzésre fordulunk, és gazdag cserjeszintű, áthatolhatatlan bükkszálerdőben kerülünk a Klastrom-szirtek mögé. Balunkon egyszercsak szétnyílik kissé a növényzet, és a Z▲ jelzés vékony törzsű fák közt talál utat a Kémény-szikla szirtjéhez. Szinte lépcsőn ostromoljuk meg a „mészkővárat", amiről bámulatos látvány tárul föl: túlfelén valósággal eltűnik a szikla, és függőleges kéményként tornyosul Klastrompuszta utcái fölé (innen a név). Döbbenetes, egyenes vonalú letörés jelöli ki a Pilis-tető, észak felé pedig a Kétágú-hegy oldalát - kis híján átmenet nélkül, elvágólagosan adják át helyüket a Pilis hegyei a Dorogi-medencének. Jól látszik a Gerecse vidéke, és a Budai-hegység hátai is feltűnnek.

Barlangokból kolostorba

A szemlélődés végeztével térjünk vissza a Z+ jelzésre, amin balra folytatjuk vándorlásunkat. Látványos, köves oldalban érkezünk meg a S jelzésre. Jobbra, rövid kitérővel elérhető a részben földbe bújtatott Kapisztrán-kunyhó, ami menedéket nyújthat egy nagyobb zuhé elől. Soron következő célpontunk viszont Klastrompuszta, amihez lefelé kell lendülnünk. Szűk, szurdoki elemekkel is tűzdelt völgyfőn ereszkedünk, az úton elteregetett lösz jelzi, hogy kiadós esők idején a turisták mellett a víz is itt talál utat magának a hegyek tövébe. A szirtek alatt érünk be a faluba - a főutca hátterében romantikus látványként rajzolódnak ki a lombtakarót áttörő sziklák, köztük korábbi kilátóhelyünk tömbje. A település legfontosabb pontja a hajdani pálos kolostor romegyüttese, melynek köveiben találkozik természet és emberi történelem. A 13. században Özséb esztergomi kanonok lemondott rangjáról és vagyonáról, majd remeteségbe vonult. Pilisi üregében ülve látomása támadt, minek hatására összegyűjtötte a közeli barlangok védett nyugalmát élvező remetéket, és a közösség alászállt a hegyről a forrásvíz mellé, hogy templomot emeljen. Később kolostort is létesített (innen a név: Klastrompuszta), mely a pápai elismerés után az egyetlen magyar rend, az Özséb vezette pálosok központja lett. Egészen a 14. század elejéig az is maradt (akkor a központ Budára került), végül 1526-ban feldúlták a törökök. Ezt követően a növényzet és az építkező lakosság szó szerint eltüntette a romokat, a feltárások pedig csak az 1960-as években kezdődtek meg.

Klastrompusztán menedékház is várta a turistákat egykor, ez ma nem működik. A Kéktúra (K jelzés) mutatja az utat a telepről kifelé, rajta először elhagyunk egy forrásházat, majd enyhe emelkedővel a hajdani legelők szélére gyaloglunk. Visszafordulva ismét feltűnik a Pilis-tető markáns letörése, az erdőből pedig kitüremkedik a Csévi-szirtek barlangokat rejtő, gigantikus mészkőbordája. Ellenirányban dombvidék hátterében kéklik a Gerecse, és viszonylag sokáig élvezhetjük a látványt, mielőtt átvágunk egy rövid erdősávon. Piliscsév határából még kiszúrhatjuk a Csévi-barlang sziklakiszögellését, végül rövid utcasétával elérjük a Hősök terét, ahol lezárul túránk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kezdő- és végpontja a Piliscsév, Hősök tere buszmegálló.

Getting there

  • A túra buszmegállóból indul, és oda is tér vissza.

Parking

  • Piliscséven a Hősök terén alakítottak ki parkolót.

Coordinates

DD
47.678741, 18.818107
DMS
47°40'43.5"N 18°49'05.2"E
UTM
34T 336236 5282900
w3w 
///brick.coverage.chapters
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Bármely Pilis-térkép

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions and answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
12.5 km
Duration
4:15h
Ascent
676 m
Descent
676 m
Public transport friendly Loop Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp