Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

A panelrengetegből a királyi várhoz - Tatabányáról Tatára a hegyeken át

Hiking Trail · Nyugati-Gerecse · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Szelim-barlang Turul-emlékmű (Tatabánya) Gerecse Kapuja Látogatóközpont Tatai Öreg-tó

Hosszabb vándorlásra hív ez a kirándulás a Gerecse nyugati rögein keresztül, Tatabányáról Tatára, a bányászat okán létrehívott fiatal iparvárosból az ókori előzményekkel büszkélkedő, természeti és kulturális értékekkel is gazdag műemlékvároskába.

open
moderate
17.9 km
5:25 h
542 m
563 m

A fő tömegében mészkőből és dolomitból álló Gerecse, rögök sorozatából épül fel. A kibillent sasbércek vonulatokba rendeződve alkotják kiemelkedéseit, köztük pedig szerkezeti eredetű törések, eróziós völgyek és medencék süllyedékei helyezkednek el. A részek közül a Nyugati-Gerecse a leghosszabb, amely a Duna teraszaitól Tatabánya térségéig húzódik. Terjedelmes, platószerű rögeire jellemző, hogy tetejük nem  markáns csúcsban végződik, hanem kisebb fennsíkok terülnek el az ormokon, ami egyébként elmondható a Gerecse más vidékeiről is. A rögsor meredeken szakad le a Tatai-árok és a Kisalföld irányába - ezen kapaszkodunk és ereszkedünk túránk első és utolsó szakaszán, míg a kettő között kényelmesen járható erdei terepen bóklászunk.

Utunk során a Szelim-lyuk barlangjába kukkantunk, majd a Turul bronzmadarának tövéből szemlélődünk, és a Lengyel-halálát érintve, a Vaskapu sziklás szurdokvölgyben bandukolunk. Keresztezzünk a környék legnagyobb rögének, az Öreg-Kovácsnak széles hátát, ahol megidézzük hegyhez kapcsolódó régi történeteket, majd egy Árpád-kori körtemplom romjainál emlékezünk az egykoron itt élőkről. Erdei kálváriáján és szőlőhegyén át Bajra ereszkedünk és frissítő pihenőt tartunk.

Túránkat a szomszédos Tatán fejezzük be: a Cseke-tó menti hangulatos főúri Angolparkon keresztül, a látnivalókban bővelkedő Öreg-tó partjához megyünk. A kisvárosban - rendelkezésre álló időnktől függően - bőven van mivel múlatni szabad perceinket.

Author’s recommendation

  • Elidőzhetünk a Gerecse Kapuja turisztikai látogatóközpontban, amely a hegység vidékéről sok információt kínáló bemutatóhely, sőt szabadidőparkja és egyéb szolgáltatásai is vannak.
  • A túrát befejezhetjük Bajon, vagy a Tóvároskert vasúti megállónál is. Előbbiből autóbusszal, utóbbiból vonattal tudunk továbbutazni.
  • Bajon és Tatán lehetőség van vásárlásra és étkezésre is.
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: March 29, 2019

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
510 m
Lowest point
128 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A baji szőlőhegy lábától Tata széléig tartó kb. 2.5 km hosszú szakaszon fedetlen a terep, úgyhogy tűző nyári napsütésben jól jöhet a fejfedő.
  • Víz vételezésre a Gerecse Kapujánál, Bajon és Tatán van lehetőség. Vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Tips, hints and links

Start

Tatabánya vasútállomás (148 m)
Coordinates:
Geographic
47.586249, 18.394896
UTM
34T 304128 5273603

Destination

Tatai Öreg-tó

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A tatabányai vasútállomással szemközti Győri út - Álmos vezér utca sarokról, az utóbbin vezetett P jelzésen indulunk a Turul irányába.
  • A PΩ jelzésen a Szelim-lyukhoz teszünk rövid kitérőt, majd ugyanezen vissza is térünk.
  • P jelzésen a Halyagos-rét előtti elágazásig menetelünk.
  • A Halyagos-rét előtt balra S jelzésre váltunk, melyen a Tata külvárosában lévő Baji út - Diófa utca kereszteződéséig túrázunk.
  • Itt jobbra kanyarodva, a Szent Jakab Zarándokút sárga kagyló jelzésein folytatjuk. Ezek az egyedi jelek navigálnak minket utunk végpontjára, az Öreg-tó partjához.

A túráról részletesen 

Amikor a föld feletti Tatabánya a föld alattiból élt

A szocialista településtervezés fő művének tartott város Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és – a csupán 1902-ben önállósodott – Tatabánya egyesítésével jött létre 1947-ben. Ekkorra már mindenképpen szükségessé vált a négy szomszédos község összevonása, ugyanis a helyi széntelepek 19. század végén meginduló iparszintű kitermelése betelepülők tömegeit vonzotta; a lakosság száma többszörösére duzzadt. Az addigi hagyományos gazdálkodás gyökeresen átalakult, jelentősen megváltoztatva a térség természeti, gazdasági és társadalmi viszonyait. Sorra nyíltak a bányászaknák, a külszíni fejtések, ezek mellett pedig számos más üzem és ágazat is megjelent, kialakítva hazánk egyik iparvidékének központját.

A fejlesztés a szocializmus évtizedeiben kapott meg nagyobb lendületet, létrehozva az egységes várost, melynek jelentőségét tovább emelte, hogy Tatabánya lett a megyeszékhely is. Az új település megalkotásához eltüntették a korábbi épületek, utcák egy részét, és helyükre panelházak, szocreál középületek, lakótelepek, „Kádár-barokk” stílusú építmények kerültek, amelyek máig uralják a településképet. Az 1980-as évek közepére a lakosság száma 80 ezer főben tetőzött. Idáig tartott az a korszak, amelyre a helyiek úgy emlékeznek: a föld feletti Tatabánya a föld alatti Tatabányából élt. Rövidesen elkezdődött a hanyatlás, ugyanis a széntelepek kimerültek, a rendszerváltozást követően pedig a bányászat mellett a rá települt nehézipar is megszűnt.

A régi világ összeomlását kísérő válságból Tatabányának mégis sikerült megújulnia. Ipari parkokat létesítettek, ahol a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet miatt számos vállalat, üzem telepedett meg, munkahelyeket teremtve. A környezetet erősen romboló gazdaságszerkezet átalakulásával a térség élhetőbbé vált, a városban előremutató, széleskörü, tájvédelemalapú stratégiai fejlesztések történnek. Az idők során kialakult hagyományok azonban még napjainkban is élnek, a vájárok közötti összetartás példaértékű. Szokásaikat, szemléletüket őrzik, és átadják a későbbi nemzedékeknek. Tatabányán és a szomszédos szénmedencék településein is emléktáblák, szobrok, rendezvények, kiállított bányagépek emlékeztetnek a múltra.

A szocreál felett szárnyaló Turul

A tatabányai pályaudvar előtti térről startolunk el, aluljárón kelünk át a Győri út alatt. A túloldalán felbukkanva az Álmos vezér utca torkolatában találjuk magunkat, ahonnan a P jelzéseket követve, emeletes blokkházak tövében folytatjuk. Szemben jól rálátni első célunk a Csúcsos-hegy – Kő-hegy lapos tetejű, erdővel borított rögére. A fák között feltűnően fehérlenek a hegyet felépítő kipreparálódott mészkősziklák, az egyik tetején kiterjesztett szárnyával a bronzturul pózol, mellette a Szelim-lyuk bejárata nyílik. Az álláspontunknál 150 méterrel magasabb sasbérc igen meredeken szakad le a Tatai-árok irányába.

Rövidesen elérjük az 1-es főút zajvédő falát, és átkelünk az úttesten, majd az M1-es autópályát keresztezzük alulról. A vízmű karsztaknája mellett kezdődik a komolyabb emelkedő, melynek nagy részét egy kb. 400 fokból álló lépcsősorral küzdjük le. Közvetlenül a tető alatt balra a PΩ jelzése ágazik ki, a keskeny sziklaperemen vezető ösvény a közeli Szelim-lyukhoz tart. Szájától szép panorámát kapunk Tatabánya környékére és a Vértes kiemelkedéseire.

A triász korú mészkőben kioldódott forrásbarlang nagyméretű ürege jelentős régészeti lelőhely és a környék folklórjának is fontos ihletője. Megtekintéséhez nem szükséges lámpa, mivel több nyílással – köztük egy felülre, az égre nézővel is – rendelkezik, melyeken beáramlik a napfény. A feltárt leletek szerint a barlang az őskőkortól a rézkorig emberi lakóhely volt, és a korabeli állatvilág képviselőinek maradványait is megtalálták benne. Legismertebb legendája szerint hét falu népe menekült ide a fosztogató Szelim szultán katonái elől, a janicsárok azonban rájuk találtak, és megölték a fegyvertelen embereket. Kialakulásáról és feltárásáról kihelyezett tájékoztató táblán tudhatunk meg információkat.

Visszatérve a grádicshoz, és felkapaszkodva a tetejére a Turul emlékmű mellett állunk. Európa legnagyobb madárábrázolását a millenniumi ünnepségsorozat részeként, Komárom vármegye kezdeményezésére állították fel. A helyi identitás fontos részét képező emlékművet a legendás bánhidai győztes csata 1000. évfordulóján, 1907-ben avatták fel. A fején a stilizált Szent Koronát viselő, karmaival Árpád kardját fogó ősi, mitologikus magyar jelkép érdekes kontrasztot alkot az alatta elterülő, szocialista várostervezés legnagyobb művének tartott Tatabánya látványával; két alkotás, két korszak emléke. Összekapcsolódásukat jelzi, hogy a város címerének is központi alakja a Turul. Előterében kilátóhelyet alakítottak ki, ahonnan pompás panoráma nyílik a településre és tágabb környékére.

Leragadhatunk a látógatóközpontban

A szomszédos Gerecse Kapuja látogatóközpont fő célja a hegység értékeinek bemutatása, vidékének alaposabb megismertetése. Jól illeszkedik környezetébe a központi épület, amelyben interaktív kiállítóteret, éttermet, ajándékboltot, kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, sőt a Turul alatti sziklákon vezető via ferrata-útvonalak bejárásához szükséges felszerelést is bérelhetünk itt. A környékén megújultak az ösvények, pihenő- és piknikező helyek, játszótér és szabadtéri kondipark nyújt időtöltési lehetőséget a közelben. Három tanösvényt is kiépítettek, melyek bejárásával a hegység elővilágát, geológiaját, az ide kapcsolódó legendákat, valamint a 19. század végén emelt nemzeti milleniumi emlékművek történetét ismerhetjük meg. A tematikus útvonalakat mobiltelefonra  letölthető applikáció segítségével is bejárhatjuk, amellyel megtekinthetjük a táblákon nem látható tartalmakat.

Innen a P jelzés turistasétányán, a látogatóközpont épületétől balra folytatjuk. Ez a szakasz egybeesik a geológiai tanösvénnyel, ezért az út mellé pakolt kőzetminták és tájékoztató táblák segítségével meg is ismerhetjük a Gerecse hegyeit felépítő üledékeket. Enyhén emelkedve a parkerdőn át, balról mellőzzük a Ranzinger-kilátóhoz vezető nyiladékot, majd a Csúcsos-hegy keleti lejtőjén leereszkedve balra fordulunk a Nagy-rét csemetéskertjének kerítésénél. A nyílegyenes acélháló mentén különleges gesztenyafasorban lépdelünk. Jobbra, a Halyagos oldalában található erdőrészt Lengyel-halálának hívják, az elnevezés az 1848/49-es szabadságharc tragikus sorsú bujdosó honvédjére utal. Fiatal tölgyesben, löszbe ágyazódott mélyúton folytatjuk. A jégkorszak idején fújó erős szelek által szétterített porszemcsékből képződött kőzet könnyen erodálódik, keletkezésükbe a külső erők mellett az emberi közlekedés is besegít.

Utunk a szűk és mély Vaskapu szurdokszerű völgyébe vezet, ahonnan emelkedőbe vált ösvényünk. A környezet a korábbihoz képest nagyot változik: a gyér aljnövényzetű völgyoldalak itt telis-tele vannak kisebb-nagyobb kőzetkibukkanásokkal, a feltűnően fehérlő mészkövet sokhelyütt puha, üdezöld mohabevonat tarkítja. Egy kanyar után második világháborús katonasírt pillantunk meg. A hant az 1944/45 fordulóján vívott kemény harcokra emlékeztet, amikor bizony nem volt ilyen csendes az erdő.

Ösvényünkön talpalva kövek felett lépük át, meg a vizek által lehordott, vagy a szél által letört faágakon keresztül bukdácsolunk. Lezúduló csapadékvizek erodálják a két oldalt; a felső, löszös rétegben a peremen még kapaszkodni igyekvő fák ágas-bogas gyökérzetét figyelhetjük lenyűgözve. A vértesszőlősi előembertelep feltárójáról elnevezett Vértes László-aknabarlang ajtóval lezárt hasadékát elérve megenyhül az emelkedő, és sudár fiataloson keresztül, hangulatos ág-, és lombalagútban andalgunk tovább, követve a fényt a végén. Érintjük a betonkávával és vasráccsal foglalt Arany-lyuk zsomboly száját, mellette kereszteződésbe érkezünk. Pihenőpad csábít leülésre, aminek ne is álljunk ellent! Érdemes szusszanni egyet a fák alatt.

Legendák földjén az Öreg-Kovácsnál

A S jelzésen indulunk tovább a Halyagos-rét pereme mentén, a fák között rálátunk a sík terület zöldjére. Tölgyesben, nyiladékok és tarvágások mellett elhaladva, laza emelkedőn térünk rá a Koldusszállásról érkező kövesútra, hogy a következő kilométerek folyamán ezen koptassuk lábbelink talpát. A Nyugati-Gerecse rögsorának legmagasabb tagján járunk, az Öreg-Kovács oldalában. Nemcsak mérete miatt jelentős ez a hegy, hanem a néphagyomány szerint is. Az egyik történet úgy tartja, Mátyás királynak köszönheti nevét: álruhában találkozott itt egy öreg kovácsmesterrel, aki megvendégelte az egyszerű deáknak hitt uralkodót. Miután felfedte magát az igazságos király, arannyal jutalmazta az önzetlenséget.

A másik legenda a Sifliskőhöz kötődik. Svábul siflisnek nevezték a mézeskalácsost. Miután a vásárba tartó tatai iparosnak felborult szekere, felbőszülve átkozódni kezdett, ami sajnos ellene fordult: ő és teljes rakománya kővé változott. Az ezt tanúsító szikla áll ma is a hegy oldalában. A Simon-halálának hívott erdőrész pedig egy Simon nevű erdészre utal, akivel orvvadászok végeztek.

Az idősebb hagyásfákkal tarkított szellős-ligetes fiatalosból nyugati irányba itt-ott részleges panoráma tárul fel. A hegyláb szántói, falvai mellett jól látni a szélerőmű parkokat Bábolna-Bőny térségében, valamint a győri TV-torony sziluettjét.

Átlendülünk a hegy vállán, és sziklás aljú bükkösben kanyarogva a Szent Péter körtemplom maradványaihoz érkezünk, ahol pihenőpadok kínálnak leülési lehetőséget. Kutatások szerint itt állt az Árpád-korban alapított Kovácsi falu temploma, közelében nemesi udvarházat és temetőt is feltártak. Bár az épületek a török időkben elpusztultak, az istenháza rekonstrukciója az agostyáni Ökofaluban felépült.

Passión a szőlőhegyhez

A következő etapon csaknem 300 szintméteres ereszkedés következik Baj központjáig, melynek során elhagyjuk a Gerecsét, és hegylábi térszínre érkezünk. A S jelzésen folytatva, egyelőre szépséges erdei környezetben, különleges útszakaszon, egy hegyi kálvárián át ballagunk. A tetejét jelentő golgota csoporttól mintegy 2 km hosszan húzódik a keresztút, melynek a stációit 2008-ban állíttatta egy-egy baji család, akik folyamatosan gondjukat is viselik. 14 állomását változatos helyszínekre állították: hol egy irtásréten, hol a fák között, a hegyoldalban, vagy a sziklák szomszédságában emlékezhetünk Krisztus szenvedésére, a menetirányunk szerint fordított időrendben.

A fák törzsein még két hosszútávú zarándokútvonal speciális jelzéseit figyelhetünk meg a S jelzés mellett: a Mátraverebélyt Máriacellel összekötő Gyöngyök útja (Via Margaritarum) gyöngyfüzér-, és a Szent Jakab-zarándokút hazai szakaszát (Camino Húngaro) kijelölő sárga kagyló jelit. A Kecske- és a Reim-hegy között gyönyörű bükkösben kezdünk ereszkedni egy időszakos vízfolyás egyre mélyülő árka mentén. Hordalékfák és kisebb-nagyobb kövek, méretesebb sziklakibukkanások között lavírozva süllyedünk a passió első stációjáig, ahonnan megenyhült terepen megyünk tovább, a nagy kiterjedésű baji szőlőhegy présházai, pincéi, gyümölcsöskertjei között. Kilépve az erdőből hirtelen feltárul a táj, és kilátást kapunk a környékre. Közvetlenül alattunk Baj község templomtornya és háztetői színesednek. Mögötte célállomásunk, az Öreg-tó víztükre csillan, partján a tatai várral és a többi műemléképülettel, ezek mögött pedig a Kisalföld síkja zárja le a horizontot.  

Baj nevét az ótörök nyelvből származtatják, jelentése: gazdag, bő. A község a török hódoltság alatt elpusztult, majd a 18. században az egész környékkel együtt az Esterházyak birtoka lett, akik németekkel telepítették újra. A gróf a szőlőhegyen mintagazdaságot és borászatot létesített, amely nemzetközi hírűvé nőtte ki magát. Az 1754-ben épített Nagypincében 40 ezer akó bort lehetett tárolni, és itt volt Közép-Európa legnagyobb hordója, a 2150 akó (kb. 117 ezer liter) űrtartalmú , míves megmunkálású óriás. Jelenleg mintegy 70 hektáron termesztenek szőlőt Baj határában.

A téglától a pezsgőig

Löszmélyúton át sétálunk le a szépen rendben tartott szőlőhegyről. A pleisztocénban lerakódott fiatal kőzet fedi a Gerecse nyugati lankáit, és ellensúllyozza a dombsági táj egyenetlenségeit. A löszből jó minőségű, termékeny talaj alakult ki, amely ideális a bort adó növény termesztésére, és könnyű megmunkálhatósága miatt a pincék kialakítására is felettébb alkalmas. A domb aljában aszfaltútra lépve sétálunk Baj központja felé. A nyílt dűlőkön átvágva rálátunk a tatai nagytemplom kettős tornyára, a másik irányba pedig a Gerecse dél felé húzódó rögvonulatának tagjait, a Kovács-, és a Csúcsos-hegyet szemlélhetjük. A főtéri katolikus templom mellett kanyarodunk rá a tatai útra, amellyel párhuzamosan járdán gyalogolunk a községháza, illetve jó néhány hagyományos építésű lakóház előtt. A faluban működik vendéglő, vegyesbolt, pékség is, úgyhogy töltekezhetünk a kínálatukból.

A település szélén, balról mellőzzük az egykori szovjet laktanya és lőtér komplexumát, majd nyílt területen át tartunk Tata irányába. Az út mentén a felszín alatt agyagréteg húzódik, amelyre az egykor híres tatai tégla- és cserépgyárak épültek. Az első téglavetőt még az Esterházyak létesítették a 18. században.

Tóvároskert megálló mellett kelünk át a Budapest-Győr vasútvonalon, majd kb. 200 méter után jobbra letérünk a Szent Jakab út sárga kagyló jelzésére. A keskeny aszfaltút hársfa alléja az uradalmi pezsgőgyár épületeihez vezet. A korábbi szesz-, és sörfőzdét alakították át a 20. század elején a nemes nedű készítésére, a főépületben társasági összejövetelek színteréül szolgáló báltermet is kialakítottak. A többi építmény istállóként, lakásként és raktárként funkcionált. Az itt gyártott tatai pezsgő ismert és keresett termék volt.

Nyugtató Angolpark

A híres Angolpark területére lépve a Tatai Edzőtábor kerítése mentén ballagunk tovább. A főúri pihenő- és mulatókertből lekerített területet az 1948-as londoni olimpiára való felkészülésre kapták meg a sportolók, és azóta is az élsportolóknak nyújt színvonalas edzési lehetőséget.

Magyarország első angol típusú kertjét 1783-tól kezdve, évtizedek alatt alakították ki. Ehhez először a tágabb környéket kellett átformálni. Amikor az Esterházy család birtoka lett, a vidék lápos, vizenyős felszín volt, a feltörő karsztforrások táplálták. A munkálatok során lecsapolták a mocsarakat, vízvezető árkok, csatornák és gátak rendszereit építettek ki, amelyek között tavakat létesítettek. Ma is meghatározza a városképet az akkori tereprendezés, amit később folytattak. Tata mesterséges tavainak egyike a 18 hektáros Cseke-tó, melynek déli partján most egy sétányon andalgunk.

A pontos mértani formákon és a kiszámíthatóságon alapuló francia stílusú kertekkel szemben az angol módi lényege a természetes szeszély, hogy ne legyen szabályosság. A hangsúly az ellentétes benyomásokon van, hogy minden elágazás, útforduló után más tájkép, így más hangulat is kerüljön a sétáló szeme elé. A művészi szándékkal megalkotott kertet kanyargós utakkal, patakokkal, vízfelületekkel, sokféle növénnyel, különböző jellegű felszínek ötvözésével hozták létre. Ezek mellett eltérő stílusú, historizáló épületek, műromok, színpadok is kerültek a hangulatos sétányok, pázsitok mellé. A merengést ébresztő tájkert rendkívüli nyugalmat és a természet érzését kelti az itt tartózkodóban. Ma kb. 50 fenyő-, 150 lombosfa és cserjefajt, változatot tartalmaz a tatai Angolpark. Leginkább a hatalmas platánok és a szomorú fűzek szembetűnőek, de utunkba kerülnek igazán egzotikus fák is.

A parti sétány mentén érintjük az édesvízi mészkőből felépült, a tetején félholddal ékített török mecsetet, szemben vele pedig leülhetünk a Kazinczy-padra, amely a költő látogatásaira emlékeztet. A Tükör-forrástóból induló patak összefolyik a Pokol-forrás vizével - így, együtt táplálják a szomszédos Cseke-tavat. Volt idő, amikor a Tatabánya környéki bányászat miatt jelentős karsztvízkiemelés teljesen elapasztotta a forrásokat (ekkor az Öreg-tóból szivattyúztak át vizet a Csekébe), de ma már újra emelkedik a vízhozam. Keskeny kőhíd mellett római szentély ad antik hangulatot, íves grotta mélyed a domboldalba, középpontjában faragott kőoltárral.

Érdemes kitérőket tennünk, és felfedeznünk a park belső területeit is. Útbaigazító táblák kalauzolnak el minket a Kiskastélyhoz, a Pálmaházhoz, a szabadtéri színpadhoz, a műbarlangokhoz és a többi látványossághoz, amelyekről információkat is olvashatunk. Sőt, ha időnk és kedvünk engedi, körbe is sétálhatjuk a Cseke-tavat, még jobban elmerülve a hely nyugalmat árasztó hangulatában.

A kijárat mellett többféle stílust és építőanyagot magába foglaló műrom emelkedik. Építéséhez felhasználták a vértesszentkereszti román kori apátság oszlop- és pillérkötegeit, valamint domborműves római sírköveket is beleépítettek.

Tata utcáin

Kilépve a park kapuján túránk utolsó etapja Tata utcáin vezet az Öreg-tóhoz. Az első világháborús emlékművel megjelölt Damjanich utcán keresztül a Szabadság térre érkezünk, melynek végén jobbra, az 1-es főút városi szakaszára térünk. Szépen felújított régi középületek, lakóházak, üzletek között elsétálva, évszázados gyógyszertár épülete mellett balra fordulunk az Alkotmány utcába. Átkelünk a Malom-patak kőhídján, és a tatai tórendszer legnagyobb tagjához, az Öreg-tó partjára érkezünk, immár a vár szomszédságába.

Az állóvíz mentén számos műemléket és egyéb látnivalót találunk, amelyek érdemesek a megtekintésre: az élővizek városának is hívott Tata egyszerre a természeti és a kulturális értékek tárháza. Ha még van időnk, maradhatunk itt.

Public transport

Public transport friendly

  • Túránkat Tatabánya vasútállomástól indítjuk, amely a Budapest-Hegyeshalom-Rajka fővonal része, a vonatok sűrűn járnak.
  • A vándorlást Tata központjában fejezzük be, a vasútállomásról vagy Tóvároskert vasúti megállóból vonattal, az autóbuszállomásról pedig busszal utazhatunk tovább, a jellemzően gyakran közlekedő járművek valamelyikével.

Getting there

  • A Tatabánya vasútállomás előtti gyalogos aluljáron átmegyünk a Győri út alatt. Túloldalán feljőve az Álmos vezér út torkolatában állunk, amely a P jelzésű turistaút kiindulópontja.
  • Az Öreg-tó partjától az autóbuszállomás kb. 10 perc gyaloglás. Tata vasútállomása és a Tóvároskert vasúti megálló is kb. 30 perc sétára van.

Parking

  • Tatabányán a vasútállomásnál, vagy a vele szomszédos Vértes Center mellett parkolhatunk. Ide a túra végén Tata vasútállomásról, vagy a Tóvároskert vasúti megállóhelyről vonattal tudunk visszatérni.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • A Gerecse turistatérképe


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
17.9 km
Duration
5:25 h
Ascent
542 m
Descent
563 m
Public transport friendly In and out Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.