Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A palóc Olimposz esszenciája

Hiking Trail · Karancsvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Félúton Somoskő és a Kis-Karancs között
    / Félúton Somoskő és a Kis-Karancs között
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs teteje, rajta a kilátóval Salgó várából
    Photo: Péter Farkas
  • / A Karancs északi lejtői
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kónya habszegfű Somoskő fölött
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgyesben kanyarog az ösvény
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A határon futó Északi Zöld jelzésen
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újrahasznosított olajfúrótórony-kilátó a Karancson
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs Salgó várából
    Photo: Péter Farkas
  • / Somoskőújfalu a Karancs tornyából
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Margit-kápolna cudar időben
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét kilátással
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Apácavirág szakadó esőben
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vízcseppek áztatta lila ökörfarkkóró
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Karancs kilátó
Combos kaptatón jutunk fel a Karancs csúcsán álló kilátóhoz, majd a nyitott Szent Margit-kápolnához kitérve leereszkedünk a környékbeliek egyik kedvenc, öreg fákkal körülvett piknikező helyéhez, a Kercseg-laposhoz. Túránk végén kinyílik a táj, és a Salgó várának panorámájával búcsúzunk a hegytől.
moderate
Distance 10.1 km
3:35 h
576 m
576 m
722 m
291 m

Az országhatáron magasodó Karancs (729 m) kis kiterjedésű, de annál meredekebb szigetét nevezik fekvő elefántnak – főleg Karancsberény irányából mutatja így magát –, de a köznyelvben, Mikszáth Kálmántól eredeztetve Palóc Olimposznak is, mivel ugyanúgy gyakran burkolózik felhők közé, mint az istenek hajlékául szolgáló, híresebb társa. Szerencsésnek mondhatja magát a túrázó, ha a hűvös mikroklímájú hegyről kitárul előtte a panoráma, és így megpillanthatja a Tátra vonulatait vagy a Mátra gerincét. A csúcs acélszerkezetes kilátója a körkörös gazdaság korai, szocializmusból eredő példája: a hegy tetején egy algyői olajfúró-torony éli immár több mint fél évszázada második életét.

A túra útvonala a hegy élővilágának keresztmetszetét adja: megtalálhatók rajta a hegyoldal alacsonyabban fekvő bozótosai, a csúcs környéki, öreg bükkösök, majd a leereszkedés mentén a nedves domboldalak és a korábbi állattartás eredményeként létrejött erdei rétek, szántók is. A terepen a munkásmozgalmi turizmus és az újjáéledő katolikus mozgalom lelkes önkénteseinek munkája nyomán kiépített forrás, erdei kápolna és pihenőhelyek varázsolják történelmi utazássá is túránkat.

Author’s recommendation

  • Aki a Karancs-hegyi-kápolnát teljes pompájában szeretné látni: a hely búcsúját általában július első vasárnapján tartják a környező települések szervezésében, terepjárókkal, gyalogos zarándokokkal, énekszóval.
  • A Karancs-vidék felfedezéséhez érdemes Salgótarjánt választani bázisnak. A város a bányászati múlt rejtett, mohosodó emlékeivel, illetve – városépítészeti kuriózumként – egy tökéletes egységben megőrzött modernista városközponttal, és benne bányászati múzeummal várja látogatóit.
Profile picture of Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Author
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Update: October 18, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
722 m
Lowest point
291 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A leereszkedés a Czeberna-völgybe nagyon meredek, ezért túrabot ajánlott.

Tips and hints

Start

Somoskőújfalu, vasútállomás (330 m)
Coordinates:
DD
48.154920, 19.816009
DMS
48°09'17.7"N 19°48'57.6"E
UTM
34U 411944 5334197
w3w 
///curable.safely.waters

Destination

Somoskőújfalu, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A vasútállomástól a P jelzésen indulunk felfelé
  • A határtól az Északi Zöld Z jelzésén, a Kis-Karancs gerincén folytatjuk
  • A nyeregnél jobbra térünk szlovák P jelzésen a Szent Margit-kútig, majd vissza
  • Innen egy nyúlfarknyi P+ szakasz után a P jelzésen jobbra fordulva felsétálunk a Karancs csúcsára
  • Leereszkedünk a Z+ jelzésen a Karancs-nyeregig, és egy rövid kitérőn, a S kápolna jelzésen a Szent Margit-kápolnáig.
  • Visszatérünk az elágazásig, és a S jelzésen meredeken leereszkedünk a Czeberna-völgyben
  • A Kercseg-patak mentén balra fordulunk a S+ jelzésen, és a Kercseg-lapos érintésével visszatérünk Somoskőújfalura.

A túra részletes leírása:

A hányatott sorsú település

„Somos”, azaz Somoskőújfalu a Karancs- és a Medves-vidék közötti szűk völgyben fekszik. Itt van a Tarján-patak és a Gács-patak (helyi nevén Báberki) vízválasztója. A helység 1455-ben bukkant fel először az írásos forrásokban Somoskő várának tartozékaként, mint „Ujfalu”. 1548-ban már „Somos újfalu” (Somosújfalu) néven említették. A török hódoltság idején tíz adóköteles házat számlált. 1715-ben 10, öt évvel később már 16 magyar háztartást írtak itt össze, az 1833-ban pusztító tűzvészben pedig 64 ház égett le. 1906-ban vette fel a Somoskőújfalu nevet. A 20. század elejére egyre többen kaptak szénkutatási engedélyt a falu határában, és a bányászat mind nagyobb szerephez jutott a helyiek és az egész környék életében.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut, valamint Somoskő várát és a községet Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzornak és Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási kérelmére, több éves tárgyalássorozat eredményeként Somoskőújfalut és Somoskőt, valamint a környékbeli bányákat visszacsatolták Magyarországhoz. Ezt a szokatlan fejleményt az tette lehetővé, hogy Somoskőújfalut később, 1977-ben Salgótarjánhoz csatolták, egy helyi népszavazás eredményeként azonban 2005 óta ismét önálló község. 2017-ben az Országgyűlés a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a településnek.

Felkapaszkodás a zöld határon

A Somoskőújfalu, vasútállomás buszmegállójából indulunk, ahol büfé is található. A P jelzés rögtön átkel a sínek feletti felüljárón, majd a Kilátó utcán balra fordul. A jelzés egy jobbrafordulással hamarosan megindul felfelé egy földúton, és egy fáktól takart Tájvédelmi körzet táblánál belép az erdőbe. Ritkás vegyes erdőben kaptatunk felfelé 1 kilométert, mígnem elérjük a határt és az Északi Zöld ott vezető Z jelzését. A karbantartott, szélesen lekaszált sávban határkövek jelzik, hogy merre húzódik a határ, és rajta a jelzett út. Ezen balra haladunk egy meredek gerinc szép tölgyesében, fel a 662 m magas Kis-Karancsra, majd a túloldalon le egészen egy kis nyeregig, ahol a Szent Margit-forrás felé jobbra kanyarodik a szlovák P jelzés. A forrás innen 200 méterre van, egy széles földút ereszkedik le hozzá. A gyengén csordogáló kifolyónál egy feszületet is találunk egy Szent Margitot ábrázoló szobrocskával, mellette pedig behúzódhatunk a tetővel fedett pad-asztal garnitúrához.

Visszatérve a határra egy rövid szakaszt egyenesen, a P+ jelzésen teszünk meg, majd a P (és a P▲) jelzésen egy combos kapaszkodó vár ránk, egészen a Karancs 729 m magas csúcsára. A szlovák-magyar határon magasodó hegy a Cseres-hegység legmagasabb pontja. A csúcskő közelében egy kilátótornyot és két fedett asztalt találunk.

A felhőkbe burkolózó hegy

A Karancs tömege 15 millió évvel ezelőtt, a középső miocén korban üledékekbe hatoló andezitmagma felnyomulásával jött létre, amely később részben lepusztult. A felnyomuló magma, az úgynevezett lakkolit számos nyúlványt hozott létre, ezek a Karancs közelében lépnek a felszínre. A kőzetet amfibol, piroxén és biotit alkotja, forró oldatokból kivált ásványokat: kalcitot, aragonitot és zeolitokat is tartalmaz. A porfíros szerkezetű andezitben nagyobb szemcséjű, vöröses színű gránátok találhatók, amelyek még nagy mélységben, a magmakamrában kristályosodtak ki. Az andezit és a felette levő homokkő érintkezését a sátorosi kőbánya tárja fel.

A gyakran felhőbe és ködbe burkolódzó Karancsot a palócok szentnek tartották. A Kupán-hegyese, a Kercseg-tető, a Kápolna-hegy, az Ivánka-hegy és a Karancs által alkotott vonulatot az alakja alapján egy fekvő, várandós nőhöz is szokták hasonlítani. Van, akit inkább egy elefántra emlékezteti, de ez már nyilván modernebb jelenség. Csúcsának állítólag Mikszáth Kálmán, a „legnagyobb palóc” adta a mitológiára utaló nevet, ám dokumentálhatóan először id. Noszky Jenő geológus hivatkozott rá „Palóc olymposként” a történelmi Magyarország tájait bemutató könyvében. Bármi is az igazság, a hegy környékére palóc istenek híján magyar szentek költöztek. Szent Margit és Szent László nevével is kapcsolatba hozták a hegyet, illetve az oldalában álló kápolnát. Évente többször búcsújárók százai vágnak neki a meredek kapaszkodónak, hogy felkeressék a legendák övezte szent helyet.

Amikor a hegy épp nem takarózik felhőkkel, a csúcsára állított kilátóról remek kilátás nyílik körbe aMátrától egészen a Magas-Tátráig, a Börzsöny hegyeitől a Bükk mészkőtömbjéig. A kilátó valójában egy Algyőről származó, „újrahasznosított” olajfúró torony, amelyet 1964-ben állítottak az 1929-ben emelt fatorony helyére. 1989-ben felújították, mert életveszélyessé vált. „Testvére” a Cserhát 567 méter magas csúcsán, a Tepkén található.

Vallásos és munkásmozgalmi zarándokhelyek

A csúcsról a Z+ jelzésen ereszkedünk le a Karancs-nyeregig. Innen egy rövid, a sárga kápolna jelzésen megtett kitérő vezet a 685 m magas Kápolna-hegyre, a szépen gondozott, nyitott homlokzatú Szent Margit-kápolnához. Alapításának pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények. Mocsáry Antal 1826-ban megjelent, „Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése” című művében ezt írja: „… Ennek tetején vagyon egy már tsak omladékjaiban látszó kápolnának kőfala, melly a R. Catholicusok által Szent Margit tiszteletére szenteltetett. Ki építette hajdan ez a kápolnát, a mellette volt remete-hajlékkal, kerttel, péntzével, istállótskával, az írók benne meg nem egyeznek” 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-91-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán a kápolnát újraépítették. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is. Jelenlegi formájában 2007 óta áll a Karancs-kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából. A közelében egy 2006-ban felavatott Trianon-emlékmű is van.

A kitérőről visszatérve jobbra fodulunk a S jelzésen, és eleinte egy hosszú, száraz gerincen sétálunk lefelé egy gyalogúton. Ez hamarosan nagyon meredekké válik, amikor beereszkedik a Czeberna-völgybe. Esős időben az út veszélyesen csúszhat, ezért jól jön a rutin és a túrabot. Egy kilométer után, egy tágas rétnél elérjük a Kercseg-patak völgyét. Az útelágazás táblájától balra, felfelé kell haladni a S+ jelzés mentén, a patakot szegélyező óriás bükkfák alatt. Újabb egy kilométer, és megpillantjuk a jóízű Gyopár-forrást, melynek mostanra már omladozó duzzasztását 1960-ban az Acélárugyári Természetbarátok építették ki. Innen kőhajításnyira van a Kercseg-lapos, egy hatalmas rét öreg fákkal, épített tűzrakó és pihenőhelyekkel, valamint egy megrongált mozgalmi emlékművel. Amikor még külterjesen tartották az állatokat, a rét fás legelőként szolgált, most azonban már a salgótarjániak kedvenc kirándulóhelye, mivel egyszerűen megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, lóháton és autóval is.

A lapost elhagyó S+ jelzés hamarosan át is vezet egy erdei parkolón, majd elér egy esőházat, ahol tájékoztató táblákról informálódhatunk. Itt keresztezünk egy régi, kopott aszfaltutat, mielőtt egy esőben csúszóssá váló földúton leereszkedünk egészen a Somoskőújfalu határát övező dombokon hullámzó, virágokkal tarkított kaszálórétekre, amelyeken sok értékes növény virít. Túránk a kezdőpontban, a vasútállomásnál ér véget.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra a Somoskőújfalu, vasútállomás buszmegállónál kezdődik Ide Salgótarjánból a legegyszerűbb kijutni busszal.
  • Ugyanitt található a Somoskőűjfalu vasútállomás is, ahová Hatvan felől közlekednek a szerelvények, szintén Salgótarjánon át.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállótól és a vele szemben található vasútállomásról indul.

Parking

  • Az állomás előtt parkolót találunk.

Coordinates

DD
48.154920, 19.816009
DMS
48°09'17.7"N 19°48'57.6"E
UTM
34U 411944 5334197
w3w 
///curable.safely.waters
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Karancs, Medves-vidék, Óbükk (nyugat), turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)
  • Karancs, Medves vidék, Felső-Tarnai dombság, turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. A leereszkedés a Czeberna-völgybe nagyon meredek, ezért túrabot ajánlott.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
10.1 km
Duration
3:35 h
Ascent
576 m
Descent
576 m
Highest point
722 m
Lowest point
291 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp