Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A palóc Olimposz esszenciája

Hiking Trail · Karancsvidék
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Félúton Somoskő és a Kis-Karancs között
    Félúton Somoskő és a Kis-Karancs között
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Karancs kilátó
Combos kaptatón jutunk fel a Karancs csúcsán álló kilátóhoz, majd a nyitott Szent Margit-kápolnához kitérve leereszkedünk a környékbeliek egyik kedvenc, öreg fákkal körülvett piknikező helyéhez, a Kercseg-laposhoz. Túránk végén kinyílik a táj, és a Salgó várának panorámájával búcsúzunk a hegytől.
moderate
Distance 10.1 km
3:35 h
576 m
576 m
722 m
291 m

Az országhatáron magasodó Karancs (729 m) kis kiterjedésű, de annál meredekebb szigetét nevezik fekvő elefántnak – főleg Karancsberény irányából mutatja így magát –, de a köznyelvben, Mikszáth Kálmántól eredeztetve Palóc Olimposznak is, mivel ugyanúgy gyakran burkolózik felhők közé, mint az istenek hajlékául szolgáló, híresebb társa. Szerencsésnek mondhatja magát a túrázó, ha a hűvös mikroklímájú hegyről kitárul előtte a panoráma, és így megpillanthatja a Tátra vonulatait vagy a Mátra gerincét. A csúcs acélszerkezetes kilátója a körkörös gazdaság korai, szocializmusból eredő példája: a hegy tetején egy algyői olajfúró-torony éli immár több mint fél évszázada második életét.

A túra útvonala a hegy élővilágának keresztmetszetét adja: megtalálhatók rajta a hegyoldal alacsonyabban fekvő bozótosai, a csúcs környéki, öreg bükkösök, majd a leereszkedés mentén a nedves domboldalak és a korábbi állattartás eredményeként létrejött erdei rétek, szántók is. A terepen a munkásmozgalmi turizmus és az újjáéledő katolikus mozgalom lelkes önkénteseinek munkája nyomán kiépített forrás, erdei kápolna és pihenőhelyek varázsolják történelmi utazássá is túránkat.

Author’s recommendation

  • Aki a Karancs-hegyi-kápolnát teljes pompájában szeretné látni: a hely búcsúját általában július első vasárnapján tartják a környező települések szervezésében, terepjárókkal, gyalogos zarándokokkal, énekszóval.
  • A Karancs-vidék felfedezéséhez érdemes Salgótarjánt választani bázisnak. A város a bányászati múlt rejtett, mohosodó emlékeivel, illetve – városépítészeti kuriózumként – egy tökéletes egységben megőrzött modernista városközponttal, és benne bányászati múzeummal várja látogatóit.
Profile picture of Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Author
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Update: October 18, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
722 m
Lowest point
291 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 5.99%Nature trail 42.43%Path 51.57%
Asphalt
0.6 km
Nature trail
4.3 km
Path
5.2 km
Show elevation profile

Safety information

  • A leereszkedés a Czeberna-völgybe nagyon meredek, ezért túrabot ajánlott.

Tips and hints

Start

Somoskőújfalu, vasútállomás (330 m)
Coordinates:
DD
48.154920, 19.816009
DMS
48°09'17.7"N 19°48'57.6"E
UTM
34U 411944 5334197
w3w 
///curable.safely.waters
Show on Map

Destination

Somoskőújfalu, vasútállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A vasútállomástól a P jelzésen indulunk felfelé
  • A határtól az Északi Zöld Z jelzésén, a Kis-Karancs gerincén folytatjuk
  • A nyeregnél jobbra térünk szlovák P jelzésen a Szent Margit-kútig, majd vissza
  • Innen egy nyúlfarknyi P+ szakasz után a P jelzésen jobbra fordulva felsétálunk a Karancs csúcsára
  • Leereszkedünk a Z+ jelzésen a Karancs-nyeregig, és egy rövid kitérőn, a S kápolna jelzésen a Szent Margit-kápolnáig.
  • Visszatérünk az elágazásig, és a S jelzésen meredeken leereszkedünk a Czeberna-völgyben
  • A Kercseg-patak mentén balra fordulunk a S+ jelzésen, és a Kercseg-lapos érintésével visszatérünk Somoskőújfalura.

A túra részletes leírása:

A hányatott sorsú település

„Somos”, azaz Somoskőújfalu a Karancs- és a Medves-vidék közötti szűk völgyben fekszik. Itt van a Tarján-patak és a Gács-patak (helyi nevén Báberki) vízválasztója. A helység 1455-ben bukkant fel először az írásos forrásokban Somoskő várának tartozékaként, mint „Ujfalu”. 1548-ban már „Somos újfalu” (Somosújfalu) néven említették. A török hódoltság idején tíz adóköteles házat számlált. 1715-ben 10, öt évvel később már 16 magyar háztartást írtak itt össze, az 1833-ban pusztító tűzvészben pedig 64 ház égett le. 1906-ban vette fel a Somoskőújfalu nevet. A 20. század elejére egyre többen kaptak szénkutatási engedélyt a falu határában, és a bányászat mind nagyobb szerephez jutott a helyiek és az egész környék életében.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Somoskőújfalut, valamint Somoskő várát és a községet Csehszlovákiának ítélte. Dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzornak és Liptay B. Jenőnek, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatójának határkiigazítási kérelmére, több éves tárgyalássorozat eredményeként Somoskőújfalut és Somoskőt, valamint a környékbeli bányákat visszacsatolták Magyarországhoz. Ezt a szokatlan fejleményt az tette lehetővé, hogy Somoskőújfalut később, 1977-ben Salgótarjánhoz csatolták, egy helyi népszavazás eredményeként azonban 2005 óta ismét önálló község. 2017-ben az Országgyűlés a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a településnek.

Felkapaszkodás a zöld határon

A Somoskőújfalu, vasútállomás buszmegállójából indulunk, ahol büfé is található. A P jelzés rögtön átkel a sínek feletti felüljárón, majd a Kilátó utcán balra fordul. A jelzés egy jobbrafordulással hamarosan megindul felfelé egy földúton, és egy fáktól takart Tájvédelmi körzet táblánál belép az erdőbe. Ritkás vegyes erdőben kaptatunk felfelé 1 kilométert, mígnem elérjük a határt és az Északi Zöld ott vezető Z jelzését. A karbantartott, szélesen lekaszált sávban határkövek jelzik, hogy merre húzódik a határ, és rajta a jelzett út. Ezen balra haladunk egy meredek gerinc szép tölgyesében, fel a 662 m magas Kis-Karancsra, majd a túloldalon le egészen egy kis nyeregig, ahol a Szent Margit-forrás felé jobbra kanyarodik a szlovák P jelzés. A forrás innen 200 méterre van, egy széles földút ereszkedik le hozzá. A gyengén csordogáló kifolyónál egy feszületet is találunk egy Szent Margitot ábrázoló szobrocskával, mellette pedig behúzódhatunk a tetővel fedett pad-asztal garnitúrához.

Visszatérve a határra egy rövid szakaszt egyenesen, a P+ jelzésen teszünk meg, majd a P (és a P▲) jelzésen egy combos kapaszkodó vár ránk, egészen a Karancs 729 m magas csúcsára. A szlovák-magyar határon magasodó hegy a Cseres-hegység legmagasabb pontja. A csúcskő közelében egy kilátótornyot és két fedett asztalt találunk.

A felhőkbe burkolózó hegy

A Karancs tömege 15 millió évvel ezelőtt, a középső miocén korban üledékekbe hatoló andezitmagma felnyomulásával jött létre, amely később részben lepusztult. A felnyomuló magma, az úgynevezett lakkolit számos nyúlványt hozott létre, ezek a Karancs közelében lépnek a felszínre. A kőzetet amfibol, piroxén és biotit alkotja, forró oldatokból kivált ásványokat: kalcitot, aragonitot és zeolitokat is tartalmaz. A porfíros szerkezetű andezitben nagyobb szemcséjű, vöröses színű gránátok találhatók, amelyek még nagy mélységben, a magmakamrában kristályosodtak ki. Az andezit és a felette levő homokkő érintkezését a sátorosi kőbánya tárja fel.

A gyakran felhőbe és ködbe burkolódzó Karancsot a palócok szentnek tartották. A Kupán-hegyese, a Kercseg-tető, a Kápolna-hegy, az Ivánka-hegy és a Karancs által alkotott vonulatot az alakja alapján egy fekvő, várandós nőhöz is szokták hasonlítani. Van, akit inkább egy elefántra emlékezteti, de ez már nyilván modernebb jelenség. Csúcsának állítólag Mikszáth Kálmán, a „legnagyobb palóc” adta a mitológiára utaló nevet, ám dokumentálhatóan először id. Noszky Jenő geológus hivatkozott rá „Palóc olymposként” a történelmi Magyarország tájait bemutató könyvében. Bármi is az igazság, a hegy környékére palóc istenek híján magyar szentek költöztek. Szent Margit és Szent László nevével is kapcsolatba hozták a hegyet, illetve az oldalában álló kápolnát. Évente többször búcsújárók százai vágnak neki a meredek kapaszkodónak, hogy felkeressék a legendák övezte szent helyet.

Amikor a hegy épp nem takarózik felhőkkel, a csúcsára állított kilátóról remek kilátás nyílik körbe aMátrától egészen a Magas-Tátráig, a Börzsöny hegyeitől a Bükk mészkőtömbjéig. A kilátó valójában egy Algyőről származó, „újrahasznosított” olajfúró torony, amelyet 1964-ben állítottak az 1929-ben emelt fatorony helyére. 1989-ben felújították, mert életveszélyessé vált. „Testvére” a Cserhát 567 méter magas csúcsán, a Tepkén található.

Vallásos és munkásmozgalmi zarándokhelyek

A csúcsról a Z+ jelzésen ereszkedünk le a Karancs-nyeregig. Innen egy rövid, a sárga kápolna jelzésen megtett kitérő vezet a 685 m magas Kápolna-hegyre, a szépen gondozott, nyitott homlokzatú Szent Margit-kápolnához. Alapításának pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények. Mocsáry Antal 1826-ban megjelent, „Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése” című művében ezt írja: „… Ennek tetején vagyon egy már tsak omladékjaiban látszó kápolnának kőfala, melly a R. Catholicusok által Szent Margit tiszteletére szenteltetett. Ki építette hajdan ez a kápolnát, a mellette volt remete-hajlékkal, kerttel, péntzével, istállótskával, az írók benne meg nem egyeznek” 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-91-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán a kápolnát újraépítették. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is. Jelenlegi formájában 2007 óta áll a Karancs-kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából. A közelében egy 2006-ban felavatott Trianon-emlékmű is van.

A kitérőről visszatérve jobbra fodulunk a S jelzésen, és eleinte egy hosszú, száraz gerincen sétálunk lefelé egy gyalogúton. Ez hamarosan nagyon meredekké válik, amikor beereszkedik a Czeberna-völgybe. Esős időben az út veszélyesen csúszhat, ezért jól jön a rutin és a túrabot. Egy kilométer után, egy tágas rétnél elérjük a Kercseg-patak völgyét. Az útelágazás táblájától balra, felfelé kell haladni a S+ jelzés mentén, a patakot szegélyező óriás bükkfák alatt. Újabb egy kilométer, és megpillantjuk a jóízű Gyopár-forrást, melynek mostanra már omladozó duzzasztását 1960-ban az Acélárugyári Természetbarátok építették ki. Innen kőhajításnyira van a Kercseg-lapos, egy hatalmas rét öreg fákkal, épített tűzrakó és pihenőhelyekkel, valamint egy megrongált mozgalmi emlékművel. Amikor még külterjesen tartották az állatokat, a rét fás legelőként szolgált, most azonban már a salgótarjániak kedvenc kirándulóhelye, mivel egyszerűen megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, lóháton és autóval is.

A lapost elhagyó S+ jelzés hamarosan át is vezet egy erdei parkolón, majd elér egy esőházat, ahol tájékoztató táblákról informálódhatunk. Itt keresztezünk egy régi, kopott aszfaltutat, mielőtt egy esőben csúszóssá váló földúton leereszkedünk egészen a Somoskőújfalu határát övező dombokon hullámzó, virágokkal tarkított kaszálórétekre, amelyeken sok értékes növény virít. Túránk a kezdőpontban, a vasútállomásnál ér véget.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A túra a Somoskőújfalu, vasútállomás buszmegállónál kezdődik Ide Salgótarjánból a legegyszerűbb kijutni busszal.
  • Ugyanitt található a Somoskőűjfalu vasútállomás is, ahová Hatvan felől közlekednek a szerelvények, szintén Salgótarjánon át.

Getting there

  • A túra közvetlenül a buszmegállótól és a vele szemben található vasútállomásról indul.

Parking

  • Az állomás előtt parkolót találunk.

Coordinates

DD
48.154920, 19.816009
DMS
48°09'17.7"N 19°48'57.6"E
UTM
34U 411944 5334197
w3w 
///curable.safely.waters
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • Karancs, Medves-vidék, Óbükk (nyugat), turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)
  • Karancs, Medves vidék, Felső-Tarnai dombság, turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. A leereszkedés a Czeberna-völgybe nagyon meredek, ezért túrabot ajánlott.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
10.1 km
Duration
3:35 h
Ascent
576 m
Descent
576 m
Highest point
722 m
Lowest point
291 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 2 Waypoints
  • 2 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp