Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here
Embed
Fitness
Hiking Trail

A Medves-vidék geocsodáinak nyomában

Hiking Trail · Medves-vidék
Responsible for this content
MTSZ - Partner Verified partner  Explorers Choice 
  • A Kis-Salgó (Boszorkánykő) jellegzetes csúcsa
    / A Kis-Salgó (Boszorkánykő) jellegzetes csúcsa
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Salgó vára a szomszédos Kis-Salgóról
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kilátás a Medvesaljára a Medves-fennsík oldalából
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Medves-fennsík Salgó várából fotózva
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Túra a gyönyörű Medves-fennsíkon
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Salgó és a Karancs a Medves-fennsíkról
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Karancs tömbje Salgó várából
    Photo: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
150 300 450 600 750 m km 5 10 15 20 25 30 Mogyorósi-kilátó (Rónafalu) Somoskői vár Salgó vára

Talán elsőre nem gondolnánk, de a viszonylag ismeretlen Medves-vidék az ország természeti és kulturális látnivalókban egyik leggazdagabb területe, ahol az erdő minden szeglete tele van – nem ritkán geológus körökben világszenzációnak számító - geocsodákkal, a bányászathoz kapcsolódó érdekes kulturális emlékekkel, s ahol a vulkáni kúpokon az ország legszebb várai állnak. A túra e páratlan vidék legszebb helyszíneit fűzi fel.

difficult
31 km
9:09 h
931 m
680 m

A tömegközlekedéssel is könnyen elérhető, rossz híre ellenére kifejezetten érdekes Salgótarjánból indulunk, hogy egy hosszú túra során felfedezzük a határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geopark talán legismertebb hazai részét, a Medves-vidéket. A városból először a Pécs-kőre mászunk fel (szó szerint!), meglátogatjuk az egykori Inászó mára elcsendesült erdei emlékét, majd meghódítjuk a kissé félreeső, de a vidék egyik legérdekesebb geológiai alakzatait felvonultató Szilvás-kőt. Ezt követően beszippantjuk a letűnt bányászvilág hangulatát Rónabányán, majd keresztezzük Európa legnagyobb bazaltfennsíkját, a 8 km² területű „Medves lapost”. Hihetetlen az égig érő mezőkön sétálni, Magyarország egyik legkülönlegesebb túraterepe ez! Végezetül a terület két leglátványosabb bazaltkúpján trónoló, hazánk legszebbjei között számon tartott várat, a Somoskőit és Salgó várát vesszük be, hogy a túrától a geopark látogatóközpontjában, a Salgóbányán található Geocsodák Házában búcsúzzunk (és rájöjjünk, hogy mennyi minden vár még ránk itt).

Author’s recommendation

A túra bármelyik irányban végigjárható. Mivel a Medves-vidék ikonikus településén, Salgóbányán sokféle szállástípusból választhatunk, érdemes a viszonylag hosszú túrát a csendes faluban eltöltött éjszakával megfejelni. Különösen, hogy a Geocsodák Háza nem biztos, hogy belefér az első, hosszú túranapba. Így másnap további látnivalókat cserkészhetünk be: például az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvényt és az itt található látogatóközpontot, a salgótarjáni bányamúzeumot és a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot, vagy egy következő túrával meghódíthatjuk a Palóc Olimposzt, a Karancsot. Semmiképpen se siessünk haza a Karancs-Medves-vidékről!

outdooractive.com User
Author
Ferenc Szigeti
Updated: January 27, 2020

Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
622 m
Lowest point
245 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

A Pécs-kőre egy meredek, hegymászókötéllel biztosított, a sziklába vájt lépcső vezet fel. 

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép. Lámpa mindenképpen legyen nálunk ezen a túrán! 

Tips, hints and links

  • A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről. A geopark rendszeresen szervez vezetett sétákat, túrákat, érdemes a honlapon utánanézni ezeknek, s ha tehetjük, beregisztrálni. Maradandó élményben lesz részünk! 
  • Ha édesszájúak vagyunk és egy különleges meglepetésre vágyunk Salgótarjánban, kezdjük a túrát a G&D Kézműves Cukrászdában és Pékségben, amelyről elég annyit megjegyezni, hogy már többször adta Magyarországnak az év tortáját.

Start

Salgótarján, távolsági buszpályaudvar (249 m)
Coordinates:
Geographic
48.104833, 19.806013
UTM
34U 411115 5328641

Destination

Salgóbánya, Geocsodák Háza

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Salgótarján távolsági buszpályaudvartól indulunk. Átsétálunk a főútra, a Rákóczi útra (21-es út), amelyet észak felé követünk
  • A síneket keresztezve rögtön jobbra fordulunk az Acélgyári útra (itt már a S jelzést is követjük)
  • A S jelzés a Dózsa György úton jobbra kanyarodik, felfele a Szojka Ferenc stadion felé
  • A stadion előtt a S jelzés jobbra tér egy erdei műútra
  • A Dolinka Pihenőparkot követően a S jelzés (Bányász Körút) beveszi magát az erdőbe, ahol egészen a Pécs-kőig emelkedünk (543 m), amelyet egy kis kitérővel mászhatunk meg (S▲ és P▲)
  • A S jelzésre visszatérve leereszkedünk a Pécs-kő-nyeregig, ahol balra fordulunk a K jelzésre (Kohász kék)
  • Inászó egykori bányásztelepülését érintve leereszkedünk a Mátraszele-Zagyvaróna közötti műútra, azon jobbra fordulva - óvatosan - haladunk pár száz métert, majd balra betérünk a Kápolna-völgybe a K jelzésen
  • Az emelkedő tetején becsatlakozik a már ismert S jelzés (Bányász körút), amelyen balra fordulunk, s egészen a Szilvás-kőig követjük, ahol sok kis kitérővel megcsodálhatjuk e különleges hegy látnivalóit
  • A Szilvás-kőre a S+ visz fel. A cseh katonák sírjánál jobbra térve a S▲ jelzésen megcsodálhatjuk a közeli Kis-Szilvás-kő (616 m) bazaltformáit, majd visszatérve a sírokhoz, továbbhaladva a S+ és a S▲ visz fel a Szilvás-kő tetejére (625 m), ahova elsősorban a különleges bazalthasadékok miatt érdemes felkapaszkodni
  • A csúcsot a S▲ keresztezi, de azon csak a kilátást nyújtó pontig érdemes elmenni, majd a hasadékoktól pár lépést visszaereszkedve térünk rá balra a S+ jelzésre, amely elvezet bennünket a hegy másik attrakciójához, a látványos bazaltoszlopokhoz
  • Tovább követve a S+ jelzést, érintjük a látványos Bagó-kői bányát, és végül leereszkedünk Rónabányára
  • A műúton átkelve a S jelzésen vágunk neki a Medves-fennsíknak, amely hosszú darabon annak keleti oldalán, még az erdőben halad
  • A fennsíkra végül felérve a kereszteződésben a Z jelzésen jobbra térünk, s ezt követjük egészen Somoskőig, majd azon belül Somoskő váráig
  • A Z jelzésen a faluszéli Bakancsos Büféig visszasétálva a P+ jelzést követjük, amely átvezet bennünket Eresztvényre
  • A műutat keresztezzük, s megindulunk a szemközti aszfaltúton, majd hamarosan jobbra térünk a P jelzésen
  • Az egykori vasút nyomvonalán (P jelzés) jutunk el annak ma is álló, látványos alagútjáig, a Dunelig
  • Ezen keresztülmenve balra térünk a S jelzésen, majd rövidesen a S+ jelzésen jobbra térünk
  • Pár száz métert követően a Z jelzésen (Medvesi Zöld) balra tartunk, amely Salgóbányára, túránk céljához vezet már, de előtte a Salgó alatti hágóból először PL és a P▲ jelzésen (balra) egy kis kitérővel felkapaszkodunk Salgó várába (623 m), illetve a hágóból a másik irányba indulva a PL jelzésen a Kis-Salgóra (572 m)
  • Visszatérve a hágóba a túrát a Z jelzésen a Geocsodák Házánál fejezzük be Salgóbányán

A túra részletes leírása:

A Pécs-kő bevétele

Rövid salgótarjáni sétánk (amelynek során az egykor nagyon is modern belvárosból gyorsan eljutunk a hamisítatlan bányászváros hangulatát idéző házak közé az Acélgyári úton, majd a S jelzést követve két lépéssel bent is vagyunk az erdőben) megmutatja, hogy semmiképpen nem érdemes letudni ennyivel ezt a várost: érdemes a túrát követően visszatérni ide. A Dolinka Pihenőparkot elhagyva az ösvény (S jelzés) végleg beveszi magát a zömében vegyes, az egykori bányászat nyomait viselő, alaposan megbolygatott erdőbe. A kaptatót követően elhagyjuk a Hurka-Pécskő felé vezető P▲ jelzést, majd hamarosan meg is érkezünk a Pécs-kőre vezető rövid elágazáshoz (S▲ - P▲). A csúcsra egy sziklába vájt, meredek és csúszós, sziklagörgeteges „lépcső” vezet fel, amely még biztosítva is van egy hegymászó kötélből készült korláttal. Tériszonyosoknak nem ajánlott a csúcsmászás, de egyébként feltétlenül, hiszen pazar kilátás vár ránk. Abból a szempontból mindenképpen ez a környék egyik legjobb panorámája, hogy rálátunk a távolabbi hegyekre és az alattunk lévő, a völgyekből felkapaszkodó városra egyaránt.

A Pécs-kő (543 m) egykori vulkánja tökéletes példája annak, hogyan vált az erózió és az emberi beavatkozás során láthatóvá a környék különleges földtani múltja. A Pécs-kő vulkánja 2-3 millió évvel ezelőtt először törmeléket szórt: így jött létre a csúcson látható, vulkáni bombákból, lávafoszlányokból és salakos bazalttufából álló összlet.  A második kitörés során a felépült krátert lávabazalt törte át, s innen folyt több irányba az olvadt láva. Az egyik hasadékkitöltés a tektonikai mozgások következtében kiemelkedett, ez a mai Hurka-Pécskő. A Pécs-kő tetejét uraló salakos, törmelékes kőzet nem alkalmas építésre, a második szakaszban ezt a puha réteget áttörő kőzettelérek fekete, tömött bazaltja (lávakőzete) viszont annál inkább. Továbbá nyilván szerepet játszott a hegy városhoz való közelsége is abban, hogy a kőbányászat fokozottan jelen volt a hegyen. Az 1930-as évek előtt öt (!) nagyobb bánya is termelte itt az utcakövet, sőt, drótkötélpálya, kisvasút és sikló is segítette a kitermelt anyag elszállítását. A bányászat csúcsteljesítménye a különleges alakja miatt Hurka-Pécskőnek nevezett kiemelkedés 1923-as lerobbantása és kitermelése volt. De ekkor készült a Pécs-kőre vezető, sziklába vájt lépcsősor is, amely Magyarországon ritka hegymászóélményt nyújt. A kis kitérő egy egykori bányaudvart is érint, érdemes tehát jól körbenézni, az egész táj fejlődéstörténete megérthető itt lényegében.    

Inászó, a letűnt település és a félreeső Szilvás-kő geocsodái

A S jelzésen a Pécs-kő-nyeregbe leereszkedve balra fordulunk a K jelzésre, amely az egész környék szimbolikus helyére, az eltűnt Inászó településre vezet. A csendes mezőn nehéz elhinni, hogy itt egykoron mezőváros állt, amely ugyan a huszita háborúk idején elpusztult, de jó minőségű széntelepének felfedezésével aztán újranépesült, hogy a 19. században itt kezdődjön a Salgótarján környéki szénbányászat (sőt, országosan is ez volt a harmadik szénbánya). Jelentős bányásztelepülés keletkezett akkor, amelyet kétezernél is többen laktak, s ahol iskola, sőt kórház is működött egykoron. Az itt létesült akna 1888-1909 között működött, ezalatt 3 millió tonna szenet termeltek itt ki. Bár a bányászatnak korán vége lett, az utolsó lakosok csak az 1970-es években költöztek ki a megmaradt kolóniatelepekről. Ma már csak – a turistaúttól félreeső – temető és emléktáró árulkodik a múltról, azonban a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban további érdekességeket tudhatunk meg erről az elsőre talán szürke, de mindennapjainkat máig meghatározó időszakról – már csak ezért is érdemes jobban körbenézni a megyeszékhelyen.

A K jelzés erdei betonúton ereszkedik le a Mátraszele és Zagyvaróna közötti műútra, amelyen jobbra fordulva - óvatosan! - tegyük meg a ránk váró párszáz métert, mielőtt a K jelzés balra tér az erdőbe. Egy kiadós emelkedőt követően, a hegytetőn balra fordulunk a S jelzésen. Egy idő után feltűnik a Kőris-tanya vadregényes környezete, beérünk a Szilvás-kő alatti hegyi tanyák közé. Szemközt szinte világít a Bél-kő elbányászott oldala a Bükkben. A tanyákra felvezető dózer útról a S jelzés hamarosan felkanyarodik balra, a csúcs felé, de a kettős csúcsra már a S+ vezet fel. A cseh katonák első világháborús sírjától jobbra a S▲ a Kis-Szilvás-kőre, balra pedig (S+ és a S▲  jelzések) a látványos vulkáni alakzatokat felvonultató Szilvás-kőre jutunk, amit egyébként Rónabánya irányából egy tanösvény is körbejár.

A Szilvás-kő a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett. A kitörések első szakaszát itt is heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte (ezeket a rétegeket a hegytetőn található hasadékokban láthatjuk), míg a második szakaszban bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (Bagó-kő). Amit ma látunk a vadregényes erdőkkel borított hegycsúcson, az lényegében egy negatív lenyomat: a puhább vulkáni törmelékes és egyéb üledékes kőzetek az idők során a külső erők hatására lepusztultak, míg a kemény bazaltsapkával fedett térszínek sokkal kevésbé. Ennek eredményeként látható a mai hegygerincet alkotó kemény vulkáni csatornakitöltés, illetve annak látványos, jellegzetesen oszlopos elválású bazaltja a Szilvás-kő keleti oldalában. A hegy legnagyobb szenzációinak a vulkáni hasadékok és a bennük keletkezett konzekvenciabarlangok számítanak, amelyek – akár hisszük, akár nem – emberi beavatkozás hatására keletkeztek. A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt ugyanis egy közel 5 méter vastag széntelep húzódott, aminek nagy részét 1912-19 között lebányászták. A bányászat eredményeképpen, a beomló bányajáratok hatására repedések keletkeztek a bányajáratok fölötti kőzetben, amelyek mentén a réteg megcsúszott. Így keletkeztek a tetőszintbe mélyedő széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve ún. konzekvenciabarlangokként futnak tovább. A Szilvás-kőn a szakemberek több mint tíz járatot tártak fel ebből a ritka barlangtípusból. 

A csúcsot a S▲ keresztezi, de azon csak a kilátást nyújtó pontig érdemes elmenni, majd a hasadékoktól pár lépést visszaereszkedve térjünk rá balra a S+ jelzésre, amely elvezet bennünket a hegy további attrakcióihoz: a látványos bazaltoszlopokhoz. Akárcsak máshol a környéken (Somoskő, Szárkő), a hegy keleti oldalán található kőfejtő is az egykori kürtőben megrekedt és megszilárdult kőzetet mutatja be. A kis szilíciumtartalmú, hígan folyó bazaltlávák jellemző sajátossága ugyanis az oszlopos elválás. Ezek az oszlopok a magma lehűlése során fellépő zsugorodási feszültségek hatására alakulnak ki, legtöbbször öt- vagy hatszög keresztmetszetűek, sőt, gyakran teljesen szabályosak. De a bazaltoszlopok jól tanulmányozhatók a Bagó-kő bazaltbányájában is, amelyet a S+ jelzésen továbbhaladva érünk el.  

A Medves-lapos keresztezése

Rónabányánál a műúton átkelve a S jelzésen vágunk neki a Medves-fennsíknak, de a turistaút hosszú szakaszon annak keleti oldalán, még az erdőben halad. Cserébe fantasztikus kilátás tárul elénk a szlovákiai oldal hegyeire és az alattunk elterülő Medvesalja községeire. Az út mellett feltörő (jelzett) Hideg-kút erősen vasas vizével olthatjuk szomjunkat, mielőtt felérünk a fennsíkra, ahol a kereszteződéstől már a Z jelzést követjük egészen Somoskő váráig. Itt már érezhető, hogy Európa legnagyobb területű bazaltfennsíkján túrázunk: körülöttünk rét hullámzik, és a horizonton az éggel ér össze. A Medves-fennsík - amelyet több lávaár hozott létre - ugyanis 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található, így nem csoda, hogy a horizontot csak a környék magasabb hegyei „zavarják”, mindenekelőtt a Salgó, a szemközti Karancs és persze a Medves-magosa, amely 671 méteres magasságával a fennsík legmagasabb pontja (főleg innen folyt ki a láva). A vulkáni takaró vastagsága 11-107 m között változik, kiterjedése pedig 12,8 négyzetkilométer, melynek nagyobbik része (7,8 km2) esik magyar területre. A Medves-fennsík a szlovák oldalon egészen Abroncsosig (Obručná) tart. A ma elhagyatott réteken sétálva nehéz elgondolni, hogy a táblahegy szélén, különösen annak nyugati oldalán bányák sokasága ontotta magából a macskakövet, s a kalapácsok ezreinek csattogását a kisvasút és a sikló zakatolása törte csak meg. Az egykori Medvespuszta romjait elhagyva már Somoskő felé tartunk, amelyre innen gyönyörű rálátásunk van. Itt is ódon köves úton, egy egykori kisvasút pályáján halad a Z jelzés, majd kanyarog lefelé Somoskő felé, amelyet a roppant hangulatos Bakancsos büfénél ér el.

Somoskőtől Salgó váráig, alagúton át

Nógrád megye talán legszebb vára, Somoskő egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült: igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetek elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva, ahogy az is, hogy az ember egy ilyen szép várat épített a természetes erődítmény tetejére. Feltétlenül látogassuk meg a vár mögött található, világszenzációnak számító bazaltoszlopokat is. A Bakancsos büféhez visszatérve a P+ jelzés vezet át bennünket a gyönyörű és sokat mondó nevű Eresztvényre, a Medves-fennsík kapujához, ahol egy modern látogatóközpontot és játszóteret is találunk. Érdemes belesni és pihenni egyet! A műút túloldalán az erdei betonúton indulunk tovább a Dornyay turistaház romjai felé, majd a P jelzésen jobbra térünk, és a régi kőszállító kisvasút nyomvonalát követjük egészen a Dunelig, amely országosan is különleges ipartörténeti emlék.

A medvesi ipari kisvasút történelme szövevényes. Először a szén miatt épült kisvasút itt, majd azt 1910-ben újjáépítették, immáron a bazalt szállítására. Ez az eresztvényi, somoskői, macskalyuki bányákból szállította a követ a Somoskőújfaluba, ahol normál nyomtávú vonatra rakták át a szállítmányt. Eresztvényen vontatási telep működött, és ide csatlakozott az egykori siklópálya. Eresztvényről Somoskőújfalu felé a mai P jelzés mentén vezetett a kisvasút nyomvonala, s bár az egykori viadukt már az enyészeté lett, a pályaszakasz alagútja ma is áll, sőt, ezen vezet keresztül a turistaút (ezért jó, ha van nálunk elemlámpa).

Az alagúton átkelve balra térünk a S jelzésre, majd rövidesen a S+ jelzésen jobbra. Pár száz métert követően a Z jelzésen (Medvesi Zöld) balra tartunk, amely Salgóbányára, túránk céljához vezet már, de előtte a Salgó alatti hágóból először a PL és a P▲ jelzéseken egy kis kitérővel (balra) felkapaszkodunk Salgó várába (623 m), illetve a hágóból a másik irányba indulva a PL jelzésen a Kis-Salgóra (572 m).  

A középkorban a Karancsot és a Medvest elválasztó Zagyva-völgyben fontos kereskedelmi útvonal vezetett, ezt védte Salgó vára, amely  – hasonlóan Somoskő várához  – hazai viszonylatban jól dacolt az idő vasfogával. A páratlan panoráma és bazalt formációk mellett még Petőfi lovának patkónyomát is felfedezhetjük az egyik kövön! A Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgó pedig a bazalt ferdén rétegződött formái miatt érdekes, na meg persze a csodálatos kilátás miatt. Ideális helyszíne a búcsúnak, amely minden bizonnyal csak átmeneti, mert aki megismeri a Karancs-Medves-vidék szépségeit, gyorsan visszavágyik ide.

A túrát Salgóbányán, a vidék ikonikus településén fejezzük be, ahova a Salgó alatti hágóból nagyon gyorsan lejutunk. Salgóbánya volt a környék barnaszén bányászatának egyik központja, az egykori gazdag bányászéletről a kaszinó árulkodik, éppen itt működik ma a Novohrad-Nógrád Geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontja, ahol mindenképpen érdemes jól körbenézni, s amely az itt született Zenthe Ferencnek is emléket állít.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kiinduló pontja a salgótarjáni távolsági buszállomás

Getting there

  • A túra a buszpályaudvarról indul.

Parking

  • Salgótarjánban a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

A tágabb terület, a történelmi Bolhád területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról.  

Author’s map recommendations

Karancs, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság (Szarvas térképek)


Questions & answers

Pose the first question

You have a question concerning this content? Here is the right place to ask it.


Reviews

Write your first review

Be the first to review and help others.


Photos of others


Difficulty
difficult
Distance
31 km
Duration
9:09 h
Ascent
931 m
Descent
680 m
Public transport friendly In and out Multi-stage tour Scenic With refreshment stops Cultural/historical value Geological highlights

Statistics

: h
 km
 m
 m
Highest point
 m
Lowest point
 m
Show elevation profile Hide elevation profile
For changing the range of view, push the arrows together.