Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Mecsek hegyvidéki arca

Hiking Trail · Mecsek · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Takanyó pázsitos teknője
    / A Takanyó pázsitos teknője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy zúgói
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető hátterében a Zengő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csepegve bukik át a patak a Csurgón
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra magas szakasza: a Keleti-Mecsek központja
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy buja erdőjében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a törzsek közt a Cigány-hegy oldalában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőrétegeken átbukó patak a Hidasi-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cigány-hegyi kilátás
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőbordák a patak útjában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pusztabánya rétje a kulcsosházzal
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy egyik legszebb szakaszán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek központi lankái és nyugati hátai (Cigány-hegy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Természeti paradicsom a Mecsek mélyén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya ódon temetője
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rétek tagolják a Hidasi-völgy erdőségét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-forrásnál
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó mésztufasziklája
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás Zobákpuszta közelében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Takanyó szűk, erdős szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hidasi-völgy árkos fejezete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Takanyó-völgy
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei sétány a Mecsek központjában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rekonstruált kemence az üvegbányai huta helyén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A partfalát alámosó patak
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás bükkösben a Kis-kaszálóhoz
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztásról erdőbe (Hidasi-völgy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőbordákat legyőző patak a Hidasi-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető nyitott terepén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patakmeander a Hidasi-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Gyopár Kulcsosház Gyopár Kulcsosház Cigány-hegyi-kilátó Pusztabányai Kulcsosház Csurgó (szikla)
A Keleti-Mecsek legmagasabb hegytömbjei alatt, völgyek szorításában túrázunk, ahol a táj hegyvidéki vonásai dominálnak. Felkeresünk hajdani üveghutát, kilátót és panorámás rétet is, így a hosszú patakmenti vándorlások ellenére sem válik egyhangúvá a túra.
open
easy
Distance 14.7 km
4:25 h
462 m
462 m

Mély, meredek falakkal határolt völgyeket véstek a Keleti-Mecsek testébe a karsztos kőzetek vizéből hízó patakok, melyek a hegységrész központi területén terpeszkedő, átfűrészelhetetlen bazaltlepény pereme alól indulnak útjukra. Az egyébként dombsági hangulatú táj legélesebb formáit éppen e vízfolyásoknak köszönhetjük, hiszen alaposan bevágódott árkaik, sziklabordákon átrohanó ágaik hegyvidéki arculattal ruházzák föl a terepet. A természetes erdőképet helyenként napverte rétek pázsitja szakítja meg, máshol források és kisebb-nagyobb édesvízimészkő-kiválások tarkítják a völgyeket. A hűs, zárt mélyületekben az alacsony magasság ellenére jól megél a bükk, mely a térségi üvegipar bázisául szolgált - amint azt Pusztabányán az ország egyik legépebben fennmaradt üveghutaromja is bizonyítja.

Följebb kapaszkodva már inkább megemelt dombságként mutatja magát a Mecsek: szelíd, lekerekített formákat, többnyire markáns csúcsoktól mentes hullámzást rajzol ki a táj. Túránkon a Takanyó és a Hidasi-völgy eszményi természeti képét fedezzük föl, de alkalmunk nyílik felülnézetből is megcsodálni az erdővidéket: a Miske-tető panorámás rétjei és a Cigány-hegy kilátója „makettként" tárják fel a Keleti-Mecseket.

Közepes hosszúságú, könnyen teljesíthető túra, mely a Mecsek keleti felének hangulatait „veszi leltárba”.

Author’s recommendation

  • A túra két napra is bontható, ha félúton, a Cigány-hegynél kitérőt teszünk Kisújbányára, ahol (előre foglalva) meg is szállhatunk.
  • Zobákpusztától pár percnyire érhető el a Gyopár kulcsosház, ami kényelmes erdei szálláshelyet kínál a túra utáni (vagy előtti) éjszakára.
  • Pusztabányán is találunk kulcsosházat, itt is meg lehet szállni, ha előre egyeztetünk a gondnokkal.
  • Magas vízállás esetén a Hidasi-völgy elején lévő gázló nehezen járható. Ilyenkor ne keljünk át a patakon, hiszen az ösvény mindössze pár métert halad a túloldalon. Ehelyett kerüljük ki a hegyoldalban a problémás szakaszt.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: September 13, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Cigány-hegy, 524 m
Lowest point
305 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Tips and hints

Start

Zobákpuszta, szászvári útelágazás buszmegálló (360 m)
Coordinates:
DD
46.185837, 18.315936
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292866 5118197
w3w 
///intros.retro.transformed

Destination

Zobákpuszta, szászvári útelágazás buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • ZobákpusztárólS+ jelzést követjük a Takanyó völgy végéig.
  • A völgy tetején, a Kis-kaszálónál jobbra fordulunk a K▲ jelzésre, amit Pusztabányáig követünk.
  • PusztabányánZ jelzés jobb ágára térünk, amin a Hárs-tető oldalában lévő kereszteződésig maradunk.
  • Balra fordulunk a S jelzésre, amit a Miske-tetőn át a Cigány-hegy oldaláig követünk.
  • A Cigány-hegy kilátójához jelzetlen sétányon teszünk kitérőt.
  • Visszatérünk a S jelzésre, amit balra, egy elágazásig követünk.
  • Balra fordulunk a K+ jelzésre, ami rávezet az Országos Kéktúrára.
  • K jelzés a Hidasi-völgyön át vezet vissza Zobákpusztára.
  • Zobákpusztán jobbra, a S+ jelzésen érkezünk vissza a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

A Völgységi-patak forrásvidékén

Zobákpuszta a közeli Komlóhoz tartozik, és bár történelme sokkal régebbre nyúlik vissza (lakói erdőműveléssel és fafeldolgozással foglalkoztak), a szénmedence kiaknázása új időszakkal köszöntött a kis településre - mely ennek ellenére megőrizte falusias képét, hiszen az újonnan érkezett munkásokat a városba költöztették. Az 1940-es évektől indult meg a nagy volumenű kitermelés a Zobák-aknában, ami a térségbeli bányászat egyik legfontosabb nyerőhelye volt. Az aknát végül 2000-ben zárták be.

S+ jelzést követve kezdjük meg a túrát, és perceken belül elhagyjuk a forgalmas főutat. Erdőben ereszkedünk egy tágas rétre, a pázsitos terület túlvégén egyenes irányt tartva, az autóúton átkelve vágunk neki a Takanyó völgynek. Átlépünk egy éren, majd méterekkel előrébb a Völgységi-patak gázlóján. Bár itt, a csermelyként csörgedező forráságak mentén nem könnyű ezt felmérni, de fontos vízfolyással van dolgunk, mely magába gyűjti és a Sióba vezeti a Hármas-hegy és a Zengő gerincvonalától északra induló vizeket, ezzel a Keleti-Mecsek legfontosabb patakja. (Egyedül a Hosszúheténnyel szomszédos Szentlászlói-völgy patakja és annak forrásterülete tör ki a Völgységi-patak vonzásából, hiszen ez déli irányban hagyja el a hegységet, és a Karasicán keresztül a Drávát gazdagítja).

A Takanyó völgy egy hosszan elnyújtózó, de alacsony falakkal határolt réttel kezdődik, melyet vadászlesek szegélyeznek, a patak pedig a szélén, a fák alatt folyik. A 20. század elején még parcellázott területként hasznosult a völgy, egy árverésről tudósító hirdetmény szerint rétek és szántók is akadtak benne - ennek maradványa a mai, idilli kép. A romantikus szépségű tisztáspászta a domboldalba kanyarodó leágazással zárul, az ösvény pedig bevezet a fák közé. Itt összeszűkül a völgy, két meredeken felfutó partját csak a patak medre választja el. Elkopott, csúszós csapáson ereszkedünk a víz mellé pár méter erejéig, majd az árok fölé kaptatunk. Lent fakad a folyamatosan bővizű Takanyó-forrás, ami előtt mésztufa-, azaz édesvízimészkő-kiválás is megfigyelhető.

A vándorló ipar sírjánál

A turistaút innen egy mellékvölgybe tér, és mély árkot kísérve, természetesen kaotikus bükkösben vezet föl a Kis-kaszáló nevével ellentétben erdős elágazásához. A kijárt dózerutak sűrűjében jobbra, a K▲ jelzésre váltunk, ami mérsékelt emelkedéssel, immár láthatóan kezelt erdőben éri el a kisújbányai aszfaltutat. (A szemben lévő hegyoldal túlsó lejtőjén találjuk a mára rozoga Csengő-lak menedékviskóját, mely vadászkunyhóból lett kulcsosház, és a pusztabányai Betyártanyával együtt újították fel a pécsi természetjárók, amikor az 1960-as években turistaházat emeltek a Köves-tetőre.) A bekötőúton balra, mintegy 10 perc baktatással érkezünk meg Pusztabánya hegyháti rétjére.

A békés hangulatú, szép fekvésű réten kulcsosház áll, körülötte tűzrakó- és pihenőhelyek sorakoznak. Az erdőben (a házzal szemközti oldalon) a helyszín ipartörténeti jelentőségét emelik ki az egykori üveghuta romjai és a rekonstruált kemence. A Keleti-Mecsek hűs klímájú völgyeiben és kiemelt hátain elterjedt bükkösök a 17. század utolsó éveitől főként német munkásokkal üzemeltetett huták sorát éltették. Ahogy a közeli fát felemésztette az égetés, a huta mindig odébb költözött: a Réka-völgy volt kiindulópont, majd a mai Óbánya, utána Kisújbánya, végül Pusztabánya területe következett. A hutamesternek fénykorában kiemelkedő jómódot biztosító ipari létesítmény a 18. század végén, részben csehországi származású munkásokkal kezdett üzemelni (akkori nevén) Üvegbányán, és Baranya vármegye egyik legnagyobb foglalkoztatója, fontos kereskedelmi egysége is volt egyben. A Keleti-Mecsek üveggyártása folyamatos hátránnyal küzdött: az elengedhetetlen kvarckavicsot (kvarchomokot) messziről kellett hozatni, legközelebb a Zselicben állt rendelkezésre. A 19. század elejére Baranya lakossága akkorára nőtt, hogy az építőanyag iránti igények emelkedése magasra lökte a fa árát, így a terjedelmes erdőségeket felemésztő hutát nem érte meg tovább fenntartani. Bezárása után „Üvegbánya" elnéptelenedett, amit nevének megváltozása (Pusztabánya) is hordoz - még a köveket sem hordták szét, ennek köszönhetően hazai viszonylatban egyedülálló romokat kereshetünk fel a fák árnyékában. Az üvegkészítés többé nem éledt fel a mecseki erdőkben.

A Mecsek makettje

A rét túlvégén a Z jelzésen, egyenes irányt tartva folytatjuk túránkat. Jobbra, egy kis tisztásfolt szélén találhatók a Betyártanya kulcsosház leégett, üszkös romjai - neve szintén az üvegkészítéshez kötődik, minthogy a tűzre ügyelő munkást „hamus betyárként" is emlegette a közösség. Halványan kiemelkedő csúcsokon hullámvasutazunk át a Hárs-tető oldalába, ahol szálerdőben futnak össze a turistautak. Balra térünk a S jelzésre, kisvártatva pedig túránk egyik legszebb szakaszával szembesülünk, ahogy elmarad az erdőfüggöny, és kinyílik a táj. A hegység központjában fekvő Miske-tető egyedi látképet feltáró rétjei zöld lepelként hullámoznak a körös-körül tornyosuló csúcsok alatt. A tágas, kiemelt, mégis medencehelyzetű hát látványában a Keleti-Mecsek minden domborzati bája kiteljesedik. A völgyből Kisújbánya épületei kandikálnak ki, a ritkásan jelzett turistaút (eleinte a villanyvezeték mentén) követi a dombtetőn futó keréknyomot. Kisújbánya régi földjein és legelőin járunk, és bár semmi sem hívja fel rá a figyelmet, jobbra, egy facsoport alatt a falu régi temetője is felkereshető. Szemközt a Dobogó és a Szószék háta emelkedik, hátra pillantva pedig a Hármas-hegy lekerekített tömbje és a Zengő csúcsos piramisa uralja a tájat, köztük a Villányi-hegységre látunk ki. A plató alapját egyébként a mecseki vulkanizmus eredményeként szétterült, kemény bazalt építi fel, melybe a patakok nem tudtak jelentős völgyeket vájni. Enyhe emelkedővel hagyunk el egy feszületet, mielőtt többedszerre keresztezzük a hegységrészt behálózó aszfaltutat.

Szemközt a rövid kaptatóra hívó S jelzés a Cigány-hegy felé veszi az irányt, a turistaútból egy ponton balra jelzetlen sétány ágazik ki, ami elvezet a terméskő alapú, acélrudas szerkezetű panorámatoronyhoz. A kilátóból központi helyzete miatt a Keleti-Mecsek déli felének tetemes részét csodálhatjuk meg. Az erdős hátak tengeréből, a Miske-tető kaszálóin túl a Zengő meredek púpja emelkedik ki, de feltűnnek a nyugati hegységrész domborulatai is, például a Misinában végződő, hosszú hát. Látszólag összeolvad vele, valójában mögüle leskelődik a Jakab-hegy tömbje. Északon a Dobogó kitakarja a Mecsek hegylábát, nyugaton viszont szinte kikíséri tekintetünket a hegységből a Márévár völgye. Az erdővidék centrumából nézelődve mintegy megmagasított dombságként terül el körös-körül a Mecsek, a lágy hullámok többnyire elkendőzik a hegyvidéki jellegű, éles formákat, meredek völgyoldalakat.

A Hidasi-völgy vízi birodalmában

A kilátótól visszasétálunk a turistaútig, és azon balra, sűrű erdőben követjük a szintet tartó S jelzést. Perceken belül elágazásba jutunk, ahonnan balra, a K+ jelzést követjük. Kijárt dózerúton csatlakozunk rá a Kéktúrára, melynek K jelzése innentől kalauzunk lesz egészen túránk végéig. Autóútra lépünk, majd azt balra hagyjuk el, és forrásmezőt kerülve ereszkedünk be a Hidasi-völgy gyertyános-bükkös uralta, katlanszerű völgyfőjébe. Mély árkok egyesülésével indul a hegység méltán híres völgye, mely tényleg a legszebbek közül való, és országos viszonyításban is kimagasló ékesség. Őserdei hangulatú erdőben, patak mellől bukkanunk ki ismét az aszfaltútra, amit csak röviden követünk, mielőtt jobb felé elhagyjuk. Alámosott ösvényszakaszon indulunk a Hidasi-völgy mélyére, túránk utolsó szakaszára. Pompás fekvésű, tágas rét béleli a teknőt egy kiszélesedő szakaszon, majd az oldalfalak összeszűkülnek, és források láncolata mentén szegődünk a víz mellé.

Az erdős etapot újabb napos rét váltja, szomszédságában állt valaha a Hidasi-vadászház - a néphagyomány szerint az egyik közeli fa tövében kincset rejt a föld. Az biztos, hogy a romok komoly értéket temettek maguk alá: a korabeli turistakalauz szerint az 1950-es évek végén még szállást is kínált az épület, és rendre cserkésztáborok helyszíne volt.

Az ösvény a patak mellé tapad, és a völgy legtündöklőbb szakasza következik: a számtalan kis sziklabordán átbukdácsoló patakot apró zúgók láncolata ékesíti, a csobogó hang átjárja az elkeskenyedő, egyszerre vadregényes és bájos szűkületet. A kis mészkőpásztákat szelő víz teljesen kitölti a völgy alját, partján pedig a sziklás környezetben elbújó, mégis foglalt Hidasi-forrás működik. A Mecsek keleti felére jellemző, billent mészkőpadokkal állunk szemben, de a völgy geológiai felépítése tükrözi a hegység egészének sokszínű földtani viszonyait. A változó tengeri környezetben kőzetek hosszú sora alakult ki, a vegyes mészkőfajták mellett helyenként márga is kibukkan, mely lényegében átmenetet képez a karbonátos (pl. mészkő, dolomit) és agyagos kőzetek között. Ennél talán meglepőbb a foltokban előforduló, vulkanikus eredetű (sötét színű) bazalt, ami az évmilliókkal ezelőtti, elvékonyodó óceánalj felé nyomult magmából származik. A tengermedencét, melyben e folyamatok zajlottak, vulkánok övezték, oldalukban korallzátonyok körül pezsgett a tengeri élet.

Vízpermet és lombtető

Továbbindulva ismét szélesedik a völgy, szétnyílik a lombplafon, és egy rétet kerülve, évszázados bükkfa korhadt, kidőlt törzse mellett érkezünk meg a Mecsek egyik szenzációs geológiai csemegéjéhez. A kőzetképződés itt nem csupán tankönyvi ábra, hanem a szemünk előtt zajló, látványos formákban testet öltő folyamat, melynek „száraz" földtani összefüggéseit a csöpögő víz és a bársonyzöld mohapárnák látványa puhítja fel. A Csurgó hatalmas, ásító sziklaóriásának méreteit emellett gömbölyded formái is szelídítik. A hátáról érkező víz fátyolszerűen behálózza a göröngyös kőzetfelszínt, és csillámló függönyként csorog alá, ahol permetként végzi a jókora kőgumókon. A megkapó jelenség valójában egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, más néven mésztufatömb, melyet évezredek óta hizlal a fölötte fakadó patak: ahogy a víz felszínre lép, a megváltozott nyomásviszonyok hatására széndioxid-tartalma elillan, ezáltal oldott mésztartalma kiválik és bekérgezi az útjába kerülő akadályokat. A kőzetet száraz formájában is szemügyre vehetjük a formáció előtt heverő, korábban leszakadt tömböt megvizsgálva.

A turistaút fölvezet a Csurgó mögé, átlépünk a szikla vizét biztosító erecskén, és ahogy az ösvény magasabbra hág a zárt erdejű völgy oldalában, rálátunk az alant meanderező (azaz saját hordalékába belevágódva, önnön „szállítmányát" kerülgető) patakra. Hol a víz mellé szegődünk, hol alámosott, magasabb partszakaszon sétálunk, lejjebb, egy nedves talajától virágszőnyeges erdőligetben pedig már-már véget érni látszik a völgy, ám még utunkat állja két gázló. Az első nem okozhat gondot, a második azonban alacsony vízhozamnál is problémás lehet, hiszen csak a feltorlódott, ingatag fahordalékon tudunk átkelni a túloldalra. Ha ezzel megvagyunk, perceken belül kiérünk a Völgységi-patakot követő aszfaltra, melyen balra lendülünk. Rövidesen a fák közé hív a jelzés, és eleinte keskeny, később terebélyesedő rétre jutunk. A jelzés itt nehezen követhető, de a tisztás túlszélén jobbra hajlik, és a fák közt fölkapaszkodik Zobákpusztára, ahol jobbra, a S+ jelzésen találjuk vándorlásunk korábbi kiindulópontját, a buszmegállót.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Zobákpuszta, Szászvári elágazás buszmegálló a túra kezdőpontja.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parking

  • Zobákpusztán a kezdő- és végpontot jelző buszmegálló mögötti placcon érdemes parkolni.

Coordinates

DD
46.185837, 18.315936
DMS
46°11'09.0"N 18°18'57.4"E
UTM
34T 292866 5118197
w3w 
///intros.retro.transformed
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
14.7 km
Duration
4:25 h
Ascent
462 m
Descent
462 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp