Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

A Mátra-bérc nyugati része

Hiking Trail · Nyugati-Mátra · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Nyikom kilátója az Ólom-tetőről
    / A Nyikom kilátója az Ólom-tetőről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csörgő-patak árkában
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idős bükkök a Muzsla-gerincen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Gortva-Jójárt kilátóból a felvidéki hegyekre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-vízesés lávapadja
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövicses-patak völgye az Erdész-rét széléről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zagyva-völgye a Muzsla oldalából
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsivány-barlang kőürege
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg bükkök között a Muzslára vezető ösvényen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes az Ólom-tetőről
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Holtfa a Muzslára vezető gerincen
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelző a Nyikom-nyeregben
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Havas csúcsa az Alföld előtt
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles úton a Nyikom-nyereghez
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lucos a Nyikom-forrás mellett
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Böske-forrás csorgója
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Felső-vízesés (Mátra) Muzsla-tető Alsó-vízesés (Mátra) Foton-rét Nagy-Koncsúr
Útvonalunk a Mátra legmagasabb ormait felfűző gerinctúra befejező szakasza. Az Ágasvár turistaháztól Mátrakeresztes érintésével a hegység nyugati bérchátára hágunk, és a Muzsla csúcsán át Szurdokpüspökibe ereszkedünk.
open
difficult
16.8 km
5:25 h
658 m
1,146 m

Látványos és erőt próbáló túránkon bő másfél kilométernyi szintet járunk meg összesen, ami hazai mércével nézve ritkaságnak számít. Bár nagyobb része lejtmenet, de ez sokszor jobban elfáraszt, mint a felfelé haladás. Útközben kijut szinte mindenből, amit a Mátra kínál: sziklaalakzatok, kőfolyások, patakok, barlang, vízesés, számos természetes kilátópont és egy épített kilátótorony is fényezi a nyomvonalat és kedvünket. Ezeken túl többféle erdőben és különböző jellegű térszíneken át vándorlunk. Ha elfáradnánk, hamar találunk jó pihenőhelyet, ahol kifújhatjuk magunkat. Átmegyünk Mátrakeresztesen, ahol frissíthetünk, valamint túránk végén Szurdokpüspökiben ismét lehetőség adódik étkezésre és innivaló vásárlására.

A Mátra-bérc túra

Nem véletlenül a hegység főgerincén fut az ország egyik legnehezebb teljesítménytúrája. A Mátra vonulata nemcsak szintkülönbségeivel, gerincének hosszával, sziklás terepével, hanem vadregényes bükköseivel és girbegurba tölgyeseivel, keskeny gerincösvényeivel, sziklameredélyeivel is olyan nehézségű és szépségű útvonalat kínál, amilyet más hegységeinkben hiába keresnénk.

A Kékes-tetőről indulva egy őserdőfolton keresztül ereszkedünk le a Mátra-nyeregbe, hogy aztán számtalan kilátópontot felfűzve a Galya-tetőre kapaszkodjunk. Miután a kilátóból megcsodáltuk az egész hegységet, hangulatos, kétarcú tájat szelünk át. Amilyen forgalmas és felkapott a felső-mátrai falvak hatalmas bükkök árnyékolta környéke, olyan nyugalmas és vadregényes az Ágasvárra napos tölgyesben vezető ösvény. Túránkat az erdő mélyén található ágasvári menedékháznál fejezzük be.

Ha a teljes mátrai gerincvándorlást tekintjük, akkor azt mondhatjuk, a keleti szakasz (Sirok - Kékes-tető) a vadon élményét nyújtja, a középső (Kékes - Ágasvár) a legváltozatosabb, és a nyugati (Ágasvártól a Muzsla-gerincen át) a legelhagyatottabb. A Mátra-bérc túra középső szakasza sajátos, egyedi atmoszféráját annak köszönheti, hogy néhány kilométerenként varázsütésre változik a táj: a hűs kékesi bükkösből előbb a középső gerincszakasz élesen kiemelkedő, panorámás terepére érünk, majd a Felső-Mátra zárt bükkösei, széles sétányai következnek. Az ország legmagasabban fekvő falvainak hegyvidéki üdülőhangulatát aztán vadregényes, sziklás gerincvándorlás váltja föl - mindennek átéléséhez pedig elegendő egyetlen nap is.

Hosszú és nehéz túra, mely megköveteli a jó állóképességet, cserébe viszont változatosságával maradandó élményt garantál.

A mátrai gerinctúra másik két szakasza elérhető az alábbi linkeken:

Author’s recommendation

  • Érdemes és igen élménydús a teljes Mátra bércein túrát 3-4 nap alatt megtenni úgy, hogy az estéket a hegyen, turistaszálláson (vagy sátorban) töltjük.
Profile picture of András Kisida
Author
András Kisida
Updated: July 15, 2020
Difficulty
difficult
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Muzsla, 805 m
Lowest point
142 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Ágasvár turistaház

Safety information

  • A Nagy-Koncsúrtól Szurdökpüspökiig tartó mintegy 4 km-es szakaszon sok a fedetlen, nyílt terep. Erős napsütésben jól jön a fejfedő használata.

Tips, hints and links

Start

Ágasvár turistaház (637 m)
Coordinates:
DD
47.922990, 19.825535
DMS
47°55'22.8"N 19°49'31.9"E
UTM
34T 412260 5308408
w3w 
///intend.porpoise.bared

Destination

Szurdokpüspöki

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Az Ágasvár turistaháztól a P+ jelzésen indulunk, majd a P jelzésen jobbra térve Mátrakeresztesre ereszkedünk.
  • Átkelünk a pásztói országúton, és az Óvár Vendéglő mellett a P+ jelzésen mendegélünk tovább, majd megint a P jelzésen folytatjuk az utat.
  • Az Erdész-rét elágazásában újra a ʍ jelzésre térünk, és a Nyikom-nyeregig követjük.
  • A Nyikom-nyereg kis rétjéről jelzetlen kövesúton a Nyikom csúcsára hágunk, majd ugyanerre le is jövünk.
  • Maradék utunkon a jelzést követjük egészen Szurdokpüspökiig.

Túraleírás:

Ágasvártól lefelé

Az Ágasvár turistaház épületei mellől a P+ jelzésein indulunk lefelé a hegyről. Balra térünk az erdészeti szállítóútról, és az Ágasvár déli oldalának fiatalosában, fokozott ereszkedővel a Csörgő-patak mellé süllyedünk, ahol jobbra, a P jelzésre térünk. Az árnyas völgy idilli túraszakasz, és a Mátra földtani történetéről is mesél. A szurdok vetődés miatti szerkezeti mozgások következtében jött létre, feltárva mindkét oldalán a vulkáni kőzeteket. A Csóka- és Bárány-kő hatalmas andezitfalai kedvelt sziklámászó helynek számítanak, elő is bukkannak fölöttünk a kőfolyásokkal tarkított hegyoldalban. Helyenként annyira összeszűkül az árok, hogy karnyújtásnyira kerülnek az alsóbb szikladarabok. Kellemes ereszkedővel a vízfolyás mentén a Böske-forráshoz vezető ösvényhez jutunk. Itt lefordulva vizet tölthetünk a közeli csorgóból. Nagy kanyarral kerüljük a Békás-tó kiszáradóban lévő nádasát, és a láp körüli üdülőtelep nyaralói között aszfaltútra lépünk, amelyen Mátrakeresztesre gyalogolunk.

Mátrakeresztes, az egykori hutatelep

Mátrakeresztes a Kövicses-patak szűk völgyének aljára tapadt, amit a faluszerkezet is híven tükröz, ha végigsétálunk a kies fekvésű hegyi település főutcáján a vízfolyás mentén. A hosszú, ám keskeny házak egymáshoz közel sorakoznak, udvarnak csak köztük jutott hely, falaik előtt közvetlenül az utca húzódik. Az idilli, völgyi fekvés azonban veszélyeket is tartogat: 2005-ben a betorkolló Csörgő-patak villámáradása mosta el Mátrakeresztest. A rövid idő alatt lehullott, kiugró mennyiségű eső lezúdult a hegyoldalakon, és a patakot tomboló folyóvá duzzasztva söpört végig a völgyön, romhalmazt hagyva maga után. A helyiek véleménye szerint a katasztrófa mértékét a környező hegyoldalak tarvágásai is növelték, hiszen a lejtőkön nem volt elegendő növényzet, ami visszatarthatott volna valamennyit a hirtelen leszakadt csapadékból. Az extrém áradások gyakorisága összefüggésben lehet az klíma változásával, mert az ezredforduló óta négy olyan árvíz is levonult, amik előfordulására 50-100 évente egyszeri alkalommal adtak statisztikai esélyt a szakemberek.

A mai helyzettel ellentétben a középkorban sűrű, összefüggő erdőtájként írtak a teljes Mátráról. Erre az adottságra települtek már Árpád-házi királyaink uralkodásának ideje alatt is az üveghuták. Közép-Európa egyik legkorábbi olvasztója Pásztó mellett létesült, a bodonyi üvegcsűr termékeit pedig az egri vár ablakainál is felhasználták a 15. század végén. A korszakokon átívelő jelentőségű üveggyártás legintenzívebb szakasza a 18. században volt, amikor szlovák telepesekkel több üveghutát is létesítettek a Mátra belső részein. Összesen 16 üvegolvasztó működéséről van tudomásunk a hegységből a középkortól kezdődően. A huta német eredetű szó, olvasztókemencét jelent.

Az üzemek jelentős faigénye kezdte megbontani és felfalni a mátrai rengetegeket. Nemcsak a kemencék táplálása igényelt nagy mennyiségű tüzelőanyagot, hanem a folyamathoz szükséges hamuzsír (szalajka) előállítása is. Egy átlagos hazai erdei üveggyártó telep évi hamuzsírigénye kb. 4 tonna volt, ehhez azonban mintegy 40 tonna fát kellett letermelni. Ez eredményezte, hogy a telepek környékén az erdőket néhány évtized alatt kipusztították. 

A 19. század folyamán a huták leálltak, de az üvegkészítés és csiszolás nem szűnt meg a Mátrában: Parádsasváron nemzetközi hírű üveggyár létesült, jelenleg pedig kisebb vállalkozások őrzik és viszik tovább az évszázados hagyományokat.

A 2005-ös áradás helyi sajátossága volt, hogy a patakparton faluszerte fadeszkák hevertek. A mátrakeresztesiek régi mestersége a fakanálfaragás, amellyel napjainkban is foglalkozik a lakosság egy része. Ennek alapanyagát, a faragatlan lapokat teregette szét a víz. A ma Pásztóhoz tartozó község régi neve Alsóhuta volt; a 18. század derekán telepítették be szlovákokkal. Kezdetben üveggyártó telep működött a völgyben, melynek jelentős faigényét az erdőség szolgáltatta. Egy 1837-es leírás így említi: „Közel van Alsó Huta, 200 tót, s magyar katolikus és ágostai vallást tartó lakosok, határja hegyes völgyes, szép üvegeket készítő műhelye vagyon ".

Az üveggyártás korszakának lezárulta után a favágás, fafuvarozás, faszénégetés jelentette a fő megélhetést, emellett pedig sokan vállaltak szezonmunkát az Alföldön. Híresek és keresettek voltak a mátrai favágók, akiket szívesen alkalmaztak az ország messzi vidékeinek erdőbirtokosai is idénymunkákra.

Barlang, vízesések, kilátások

Átkelünk a pásztói műúton, és az Óvár Vendéglő melletti hídon keresztezzük a Kövicses-patak betonozott medrét, majd jobbra, a P+ jelzésén az erdőbe lépünk. Villanyvezeték oszlopai mellett elhaladva, éles kanyart véve kezdünk a völgyből kiemelkedni. Rövidesen egy jobbra kiágazó jelzetlen ösvényen az érdekes formájú Alsó-vízeséshez tehetünk kitérőt, amely a Mátra vulkáni múltjáról mesél. A puhább, vöröses tufakőzetre sok millió éve történt tűzhányókitörés lávája folyt, s a patak az ellenálló lávapad peremén kicsiny zuhatagként bukik alá.

Nem sokkal feljebb elágazáshoz érkezünk, ahonnan két kitérővel újabb érdekességeket nézhetünk meg. A jobbra induló PΩ jelzés a Zsivány-barlanghoz hív. A vulkáni hegységekben ritka fedezékek az ilyen üregek, amelyek többnyire nem a szivárgó víz hatására jöttek létre, mint a karsztos területeken. Az itt látható kis hasadék kialakulásának lényege, hogy az egykori lávafolyás hőjének következtében vízgőz és gázok szabadultak fel a fekükőzetből, amelyek nagyobb gázhólyaggá egyesülve üreget alakítottak ki a lávatestben. Későbbiekben a fagyhatás nyitotta meg a külvilág felé, emiatt nyújtott menedéket a hegység betyárjainak, köztük a híres Vidróczky Mártonnak. Ezt a sziklás búvóhelyet különösen előnyössé tette, hogy közel voltak a segítőkész falubeliek.

Visszatérünk az elágazáshoz. A másik ösvényen a Felső-vízeséshez látogatunk el a P▲ jeleit fürkészve a sziklás patakmeder mentén. A szűk csapás végét sötét kőamfiteátrum torlaszolja el. A kemény lávakőzeteket az erózió preparálta ki, amint puhább környezetüket lepusztította. A Lyukas-kő lávabreccsa boltívét a korábbi patakerózió formálta, árnyékában kis vízesés bukdácsol le a fővölgy felé. A törmelékként szétterült tufák, és a lávaként elterült andezitsávok a Mátra működési fázisait különítik el: robbanásos és lávaöntő periódusok váltakozása építette a rétegzett vulkáni szerkezetet.

Folytatva túránkat a P+ jelzésen fokozott kaptatóba váltunk a kőtörmelékkel borított, izzasztó meredekségű ösvényen. A hegyoldal felső régiójában az Erdész-rét lassan beerdősülő füves-ligetes lejtőjén szusszanhatunk egyet. A helyszín amúgy is körülnézésre csábít, hiszen a nyílt területről feltárul a szemközti Óvár kiemelkedése, oldalában a Csóka-kő andezittornyaival. Mellette Ágasvár térségét, meg a Mátra-bérc középső szakaszát szemlélhetjük. Alattunk jól kirajzolódnak lejtőkbe vágódott szűk és mély völgyek, amik elrejtik Mátrakeresztes házait a szemünk elől.

Átvágunk a rét szúrós bozóttal benőtt felén, és egy geodéziai betongúla mellett újabb kopároson találjuk magunkat, ahonnan a Zagyva-völgy irányába és a Cserhát, a Karancs, valamint a Medves-vidék kiemelkedéseire kapunk rálátást. A kistájakat elválasztó folyóhoz települt falvakban a 18. században még élt az emléke a Zagyva-völgyi aranymosásnak, amit a vulkánikus eredetű hegység kőzeteinek patakhordalékából nyertek.

Továbbindulva rövidesen újra a P jelzésre csatlakozunk. Egy erdőirtásnak köszönhetően feltárul a táj a hegység belsőbb vidékei felé. Az Óvár sziklafallal díszített tömbje és a Csörgő-patak bevágódó árka mögött a Mátra-bérc keleti részét látjuk a Galya-tető kimagasodó antennatornyával együtt.

Úton a Nyikomra

Szép lucfenyvesben, tűlevéllel borított úton érkezünk a foglalás nélküli Nyikom-forráshoz. A kicsiny, vizenyős terület a vadak számára nyújt ivó- és dagonyázó helyet. A Vörös-kő-bérc és a Nyikom közötti nyeregbe felérve megenyhül a terep, kényelmes kocsiúton túrázunk tovább. Déli irányba egy vágás miatt kilátást kapunk a Zám-patak mély völgyére, mögötte pedig a Havas-tető hegypiramisa képez határt a Mátra és az Alföld horizontig terpeszkedő síkvidéke között. Idősebb tölgyes és letermelés után felnövekvő újulat között vezetett úton, a Nyikom-rét szebb napokat is látott láprétjének széléhez jutunk. Az úttól jobbra pihenőhelyet és tetővel fedett, fúrt kút káváját pillantjuk meg. Elérve a Nyikom-nyereg kis tisztását egy jelöletlen kövesúton (amit egy ide állított fatábla mutat) a Nyikom tetején álló Gortva-Jójárt kilátóhoz kapaszkodunk. A 764 méteres csúcson négyemeletes kilátótorony magasodik, amelyből a zárt ablakokon keresztül lenyűgöző körpanorámát kapunk a tágabb környékre is. Jól rálátunk a Mátra belső vidékére, könnyen beazonosíthatóak az Ágasvár, az Óvár, a Galya-tető és a Kékes kiemelkedései. Az Alföld irányába a Muzsla és a Havas csúcsai a legjellegzetesebbek. A Zagyva-völgyén túl a Cserhát alacsonyabb gerincei hullámoznak, délnyugat felé pedig a Börzsöny, a Visegrádi- és Budai-hegység vonulatait pillanthatjuk meg. Északi irányba a Karancs és a Medves mutatja meg magát, és tiszta időben a felvidéki Kárpátok magasabb tagjai is kirajzolódnak.

A csúcs és környéke magánkézben van. A tulajdonos építtette a kilátót, amelyet a szélesebb turistaközönség használatára bocsájtott. Becsüljük meg a szándékot, és óvjuk, védjük, valamint tartsuk tisztán az építményt és környezetét!

Fel a Muzslára

Visszatérve a nyeregbe a P jeleket követjük déli irányba, és emelkedőn, tölggyel vegyes bükkösben menetelünk. Balra korábbi tarvágás utáni sarjerdő felett a Kékes hatalmas tömbjét szemlélhetjük, míg egy újabb nyitott területről a Nyikomra és kilátótornyára látunk vissza. Ebből az álláspontból a korábban bejárt Mátra-bérc szakaszt és az Ágasvár, Óvár csúcsait is megszemlélhetjük.

Nevezetes része a Mátra nyugati gerincének, ahol épp járunk. A Nyikom-nyeregtől délre húzódó szakasz Zagyva felé leszakadó lejtőjét párhuzamos, eróziós eredetű vízmosások szabdalják, az árkok között pedig meredek hátak futnak le a hegyláb felé. A völgyi települések irányából ez a hét bérc sírhant alakúnak tűnik, ezért a Hétvezér koporsója elnevezést adta nekik a népnyelv. 

Elérve az Ólom-tető gerincvonalát megenyhül a kaptató, és eltérő korú zárt erdőben, helyenként sziklakibukkanások, kőmezők mellett lépdelve érkezünk meg a Muzsla-nyereg turista irányítótáblával megjelölt elágazásához. Rövid, de meredek kaptató vár ránk innen a Muzsla csúcsáig, azonban az erdő, amiben ezt leküzdjük, látványban és hangulatban kárpótol a nehézségért. Jobbra a fák között, még kilátást is kapunk: felsejlik a Zagyva-völgy és mögötte a Cserhát sziluettje.

Gyönyörű, öreg bükkökből álló pagonyon vágunk keresztül tekintélyt parancsoló, göcsörtös fák mellett. Avarba dőlt hatalmas törzseket is látunk, amelyek mint holtfa szolgálnak a rovarok lakóhelyéül. A varázsos, mesés hangulatot fokozzák a földön heverő kisebb-nagyobb mohos sziklakibúvások és az ágas-bogasan tekergőző gyökérzetek.

Leküzdve a szuszogtató hegyoldalt a Muzsla 805 méteres tetején állunk. Bár az orom kilátást nem ad, kiváló természetes pihenőhelyeket kínálnak az andezit lávapadok sziklái. Magát a csúcspontot egy düledező geodéziai betongúla jelöli, aminek helyén 1935-ben kilátót avattak a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályának turistái. Sajnos a 14 méteres torony már néhány évre rá megrongálódott, aztán teljesen az enyészeté lett. Reméljük, a közeli jövőben újra épül ide kilátó, hogy a Nyugati-Mátra legmagasabb pontjáról csodálhassuk a környék panorámáját.

Gerinc kilátásokkal

További utunkon javarészt ereszkedők következnek. Szurdokpüspöki központjáig több mint 500 méter szintet süllyedünk majd. Tartva a gerincvonalat a mára beerdősült Muzsla-tisztásnál kőtengert érintünk, és az elkeskenyedő hegyhát ösvényén szürkés lávakőzeteken lépcsőzünk le a Harasztos-bérc felé. Egy pontról megpillantjuk a Kékes TV tornyos csúcsát, az Alföld felé tekintve pedig a Mátrai Erőmű füstgázt okádó hűtőkéményei tűnnek fel. Zárt erdőben keresztezzük a Nagy-Hársas csúcsát. Alatta a nyeregből kis emelkedővel toppanunk a Nagy-Koncsúr hegyplatójára, ahol megszakad az erdőborítás, és először a Zagyva felé, majd a Havas – Káva – Tót-hegyes hullámzó bércvonulatára, mögötte pedig a kopasz tetejű Világos-hegyre látunk rá, ezen túl pedig a Kékes tömbje élénkíti a látóhatárt.

Következő kilátópont a Kis-Koncsúr sziklája, amelyet a turistaúttól balra kilépve találunk meg. A hely nagyszerű panorámát kínál az Alföldbe laposodó Mátraalja térségére, visszanézve pedig korábbi útvonalunkra: a Muzsláig belátjuk a kanyargó gerinc eddig érintett tetőit.

A Horka-tetőig ismét erdőben ereszkedünk, innentől viszont a Diós-patak völgyéig füves térszíneken járunk majd. A Horkáról a Havas csúcsára kapunk jó panorámát, lent a völgyben pedig Pásztó és Szurdokpüspöki házait szemlélhetjük.

A nyílt térszín uralgó pontjai tág betekintést engednek a környező tájba. Nagy területet látunk: a Zagyva-völgy laposán túl a Cserhát domborodik, beazonosíthatók a Tepke, a Szanda, a Purga csúcsai. Ezeken túl a Magas-Börzsöny vonulata emelkedik, tőle balra a Naszály masszív tömbje tör az ég felé. Tovább, a Visegrád-hegység és a Pilis csúcsait látni, valamint a budapesti János-hegy teteje kandikál ki épp a látóhatáron. Szemközt a Diós-patak túloldalán az Isten-fa-tető és a Tilalmas sűrű erdővel borított oldalai, mögöttük pedig a Nagy-hársas és az Apci Somlyó romvulkánjai emelkednek.

Erodált, köves ösvényen, bokrok és cserjék között süllyedünk a füves, sziklás aljú gerincen. A Muzsláról levezető bérchát alacsonyabb szakaszát jellemezi, hogy az erdő hiányzik, vagy csupán kisebb, ritkás facsoportok tarkítják. Ennek oka, hogy az évszázados, intenzív hasznosítás következtében a talajtakaró elvékonyodott, és a fák már kevéssé tudnak megtelepedni. Ezeken a részeken bokorerdők, sziklagyepek és sztyepprétek alakultak ki, amelyek príma kilátópontokkal örvendeztetik meg a túrázót. A gerinc menti facsoportok egy része tájidegen fajokból áll, erdei- és feketefenyőt telepítettek az erodálódott területekre, hogy a megmaradt talajt megvédjék.

Túránk vége: Szurdokpüspöki

A meredély alján erdőbe jutunk, és átkelve a Diós-patakon a Szurdokpüspökibe vezető kocsiútra fordulunk. Hamarosan kiérünk a fák közül, feltűnik a falu temploma a Cserhát lankáinak előterében. Szőlők, gyümölcsösök és szántók közt kanyargunk lefelé a lösszel borított úton.

Átmegyünk a rendezett pincesor présházai között, aztán aszfaltútra lépünk. Egy elágazásból kilátást kapunk déli irányba a Nagy-Hársas tömbjére. A geodéziai mérőtoronnyal koronázott egykori vulkán alatt folyik a Szurdok-patak, amiről Szurdokpüspöki az elnevezését kapta. Ha kitérünk ebbe az irányba, meglátogathatjuk a 150 éves Káponka Mária kegyhelyét. A táltos hagyomány iránt érdeklődők pedig kicsit tovább, a falu keleti szélén lévő Szent Kereszt kúthoz látogathatnak el. Az ősrégi kultikus helynek számító forrás környezetét 2008-ban rendezték és építették újjá.

Az iskola épületétől kitérőt tehetünk a barokk műemléktemplomhoz és az alatta álló Hanák Kolos Emlékházhoz - a Mátra turizmusának megteremtője ugyanis a községben született 1851-ben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai természetjárás szervezésében, mint az igen tevékeny Mátra Egylet elnöke. Ő írta a hegység első útikalauzát, és aktívan részt vett a túrázási infrastruktúra megalapozásában. Nevét teljesítménytúra és egyesület is őrzi.

Kiérve a főútra balra kanyarodunk, mellőzzük az Országzászló talapzatát, majd a hatszögletű, míves díszkutat, és túránk végpontjára, a Szabadság térre jutunk. Az itteni buszmegállóból vagy az 1 km távolságra lévő vasútállomásról utazhatunk tovább.

Note


all notes on protected areas

Public transport

A túra kezdőpontja tömegközlekedéssel nem közelíthető meg, csak hosszabb gyaloglással egybekötve!

  • A túra kezdőpontjához a Pásztó, Ágasvári menedékház buszmegálló esik legközelebb.

  • Túránk végpontja Szurdokpüspöki, Szabadság tér nevű buszmegálló.

Getting there

  • Pásztó, Ágasvári menedékház megállóból a ʍ jelzésen 2.8 km gyaloglást követően érkezünk a turistaházhoz.
  • A túra végpontja a buszmegállóban van.

Parking

  • Autóval Mátrakeresztesen, Pásztón vagy Szurdokpüspökiben érdemes parkolni. Mindhárom település elérhető tömegközlekedéssel a többiből.

Coordinates

DD
47.922990, 19.825535
DMS
47°55'22.8"N 19°49'31.9"E
UTM
34T 412260 5308408
w3w 
///intend.porpoise.bared
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Mátra turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions & Answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
difficult
Distance
16.8 km
Duration
5:25h
Ascent
658 m
Descent
1,146 m
Point-to-point Scenic Cultural/historical value Refreshment stops available Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Summit route Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp