Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

A malomkövet termő kvarcithegyek hátán

· 2 reviews · Hiking Trail · Eperjes-Tokaji-hegyvidék· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A megyer-hegyi Tengerszem
    / A megyer-hegyi Tengerszem
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rálátás a Sátoros-hegyek jellegzetes alakú csoportjára
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilátó a Megyer-hegyen
    Photo: Péter Farkas
  • / Szőlőtőkék között kapaszkodunk a hegyre
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-hegy csoportja a Megyer-hegyi kilátóból
    Photo: Péter Farkas
  • / Tanösvény mutatja be a hegy tölgyesét
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi malomkőbánya tava
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhagyott pince a Megyer-hegy oldalában
    Photo: András Kisida, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi naplemente a Megyer-hegyi kilátóból nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / A Megyer-hegyi Tengerszem tufa falai
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sátoraljaújhely felé a Megyer-hegyi kilátóról
    Photo: Péter Farkas
  • / Kőemberek a Megyer-hegyi kilátó lábánál
    Photo: Péter Farkas
  • / A Megyer-hegyi Tengerszem falainak pereme
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi kilátó teraszán
    Photo: Péter Farkas
  • / Kímélt tölgyes a napsütötte lejtőn
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őszi naplemente a Megyer-hegyi kilátóból nézve
    Photo: Péter Farkas
  • / A tanyavilág maradéka
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megyer-hegyi Tengerszem
    Photo: Péter Farkas
  • / Ősi emlékek: gejziritkövek és hagyományos játszótér
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megyer-hegyi Tengerszem
    Photo: Péter Farkas
  • / Ereszkedés a Bodrog síkjára
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Megyer-hegyi kilátó teraszán
    Photo: Péter Farkas
  • / A Megyer-hegy lejtőjén
    Photo: András Kisida, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Via ferratázás a kőfejtőben
    Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 350 300 250 200 150 100 7 6 5 4 3 2 1 km Megyer-hegyi kilátó Megyer-hegyi Tengerszem
Kalandos vidékre kalauzol túránk: a Sárospatak melletti Megyer-hegy „tengerszemet" rejtő falai közé. Az egykori malomkőbánya látványában és történelmében is egyedi helyszín, amely napjainkra szabadtéri kalandparkká alakult. A csúcs kilátója a Bodrogköz és a zempléni rengeteg találkozásánál helyezkedik el, így a hegység egyik meghatározó panorámáját kínálja a Hegyalja nektárt termő szőlői felett, a Sátoros-hegyektől a tokaji Nagy-Kopaszig.
Open
easy
Distance 7 km
2:05 h
191 m
191 m
296 m
133 m

Hazánk egy különleges gyöngyszeméhez látogatunk el túránk során, ahol a vulkáni működés következtében nagy keménységű kvarcitkőzet képződött az egyébként puha tufában. Évszázadokon át „szüretelték" a kőfaragó legények a tűzhányó termését: az 1400-as évek óta bontották a malomköveket a kovaanyagból. A lukacsos kőzet ránézésre szivacsra emlékeztet, de éppen az e hatást keltő, apró mélyedések kemény pereme őrölte generációk napi betevő kenyeréhez a lisztet szerte a tágabb vidéken.

A bánya fénykorában, a 18. században több mint 10 kőfaragó serénykedett segédeivel a Megyer-hegyen; évente 400-nál is több követ faragva ki a sziklafalból. Nagy méretű körzővel (cirkalom) előrajzolt minta alapján csákánnyal alakították ki, majd ékekkel feszítették le a falról a kőtömböket. A több mázsás kőkereket veszedelmes gurítással juttatták el a bánya mellett működő malomkőpiacra, ahonnan a molnárok szekérrel szállították el a malmok kőszívét az ország különböző pontjaira. Évszázadokon keresztül megbecsült, jól fizetett szakma volt a kőfaragás, míg egy fejlettebb technológia, a francia malomkő ki nem szorította a piacról. A keményebb elemekből összeállított, vasabronccsal összefogatott versenytárshoz a szomszédos Király-hegyen és a bot-kői bányában termelték a kovakövet. Az új műszaki eljárás átvette az elavult óbánya forgalmát, ezért a termelés a Megyer-hegyen visszaesett, majd 1907-ben le is állt.

A világháború után még álltak a kőfaragók szállásai, és őrizték az el nem adott köveket, de a természet idővel visszafoglalta a sebhelyes hegyoldalt, az erdő benőtte a romokat. Az 1970-es években természetvédelmi területté nyilvánították a Megyer-hegyet, és környékbeli turisták kezdték járni a különleges falakkal körülölelt, „tengerszemet” rejtő bányát, amely a 2000-es években egyre népszerűbb kirándulócélponttá vált. A 2010-es évek végén via ferratázásra lehetőséget biztosító drótköteleket feszítettek az ipari műemlék falaira, így még közelebbről, izgalmas vonalvezetéssel lehet bejárni a kőfejtőt - bár a kábelek szövevényével a látkép csorbát szenvedett.

Author’s recommendation

  • Némi ellenérték fejében via ferrata-szettet, azaz beülőt, biztosítókantárt és sisakot bérelhetünk a kőfejtőben kialakított vasalt út biztonságos bejárásához. Így testközelből fedezhetjük fel a bányászok által hátrahagyott sziklafalakat és a köztük megrekedt csapadékvizet. Érdemes mászócipőben és kesztyűben elindulni a dróthuzalokon a jobb tapadás érdekében.
  • Az útvonal kezdő- és végpontja közel van a végardói strandhoz, ahol a túra után felüdülés a termálfürdőben lelazítani izmainkat. A P jelzésen a Bot-kőtől továbbhaladva a régi malomkőgyár mellett érjük el Sárospatakot, majd a vasút után egyenesen, a Határ úton érünk a fürdő bejáratához.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: January 28, 2022
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
303, 296 m
Lowest point
Parkoló, 133 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Megyer-hegyi kilátó lépcsőjén körültekintően mozogjunk; a dőlésszöge és a lépéstáv miatt odafigyelést igényel a feljutás az építmény tetejére.
  • A Megyer-hegyi-kőfejtő sziklafalának szélére ne másszunk ki, mert a morzsalékos kőzetfelszín bármikor kicsúszhat a talpunk alól.

Start

Sárospatak, bot-kői malomkőbánya parkolója (138 m)
Coordinates:
DD
48.338818, 21.576538
DMS
48°20'19.7"N 21°34'35.5"E
UTM
34U 542724 5354120
w3w 
///bobsled.networking.perm

Destination

Sárospatak, bot-kői malomkőbánya parkolója

Turn-by-turn directions

Itiner: 

  • A bot-kői malomkőbánya parkolójától a P jelzésen megyünk fel a Megyer-hegy lábához.
  • A P+ jelzésen, jobbra érjük el a malomkőbányát.
  • A bányafal tetejére érve balra, a PT jelzésre térünk.
  • A bánya túloldalán jobb felé kitérőt teszünk a kilátóhoz a P▲ jelzésen.
  • A Ciróka-nyakon keresztül (a korábbival ellentétes irányban), a P jelzésen térünk vissza a kiindulópontra.

A túra részletes leírása:

Az első kovahalom, a Bot-kő gejziritkúpja

A 37-es út mellett kialakított parkolóból, Sárospatak határából indulunk a hegyek felé vezető széles, murvás úton. A parkoló mögötti réten pihenőhelyeket, tűzrakót és játszóteret is találunk. Itt kapcsolódunk a P jelzéshez és a Malomkő tanösvényhez, amely végigkísér utunkon. A rét mögötti csalitos természetes sziklakompozíciókat rejt: a hőforrásokból egykor kiáramló kovaoldatok átitatták a vulkáni hamut, a keletkezett tufaszikla pedig ellenállósága miatt kiáll gyorsabban pusztuló környezetéből.

A domb nyugati szélén több apró kőfejtőt is találunk, melyeket a malomkőgyártás újabb technológiája hívott életre. Itt fejtették, és pár száz méterrel lejjebb állították össze a kemény francia malomkövet. Ehhez elég volt a kisebb darabokban előforduló, nagy keménységű kovaanyagot sablon alapján kifaragni, majd összeillesztve vasabronccsal összefogatni. A nagyobb kopásállóságú, hosszabb élettartamú malomköveket a gőzmalmok fokozott kapacitása hívta életre, és a 19. század derekán már ez a technológia vette át a vezető szerepet a malomkőgyártásban.

A Bot-kő kovaszikláitól visszatérve a murvaút telepített feketefenyvesben ereszkedik le a dombról, majd szántók és szőlőültetvények között gyalogolunk a Tokaji-hegység erdős hátai felé. A tőkék jelzik, hogy még Tokaj-Hegyalján járunk, hiszen a délies kitettségű, lankás, vulkáni talajú lejtők ideális feltételeket teremtenek a szőlőtermesztéshez. A közeli Bodrogköz párás levegője, a kontinentális klíma és a déli fekvés kedvező élőhely a botritisz gombának, amely a jól ismert aszúsodást idézi elő a fürtökön. A II. világháború után az állami bortermelés központját Tokajból Sátoraljaújhelyre helyezték, így fokozott figyelmet kapott a Hegyalja északi vidéke, ahová akkoriban a környék legtöbb szőlőjét telepítették.

A Megyer-hegy halmai között

A Megyer-hegyhez közeledve egyre több hétvégi ház és borospince szegélyezi az utat. Az erdős ormokkal körbevett katlanba érve kikanyarodik az út a Suta-patak sekély völgyéből, és a P+ jelzésen megkezdjük lassú kapaszkodásunkat a kőfejtőhöz. Fokozódó meredekséggel, mélyút árkában kaptatunk, mígnem megérkezünk az egykori vulkán hamudómjához, ahol a puha anyagot már szilíciumban gazdag vizek jártak át, ezzel ellenállóbbá tették az erózióval szemben.

A szekérút bevágott mivolta annak köszönhető, hogy évszázadokon keresztül szállították itt a nehéz malomköveket, így aztán fontos volt a leglankásabb nyomvonal kialakítása. A meredekebb térszínen már tölgyerdőben kanyargunk, így erdei hangulat kísér a hajdani bánya bejáratához. Balra egy mesterségesen vágott sziklaszoros vezet a kőfejtő talpára - ezen a kapun terv szerint a bányagödörben összegyűlő csapadékvizet vezették volna le a költséges szivattyúzás helyett. A megoldás azonban fél évszázad alatt sem készült el, így a falak szorításában most is zöldes víztükör csillog.

A magas falak szegélyén körben mindenhol vaskorlát fut, hiszen a 10-20 méteres meredélyek tetejéről elmélyülten szemlélődve könnyen a régi munkaterületen találhatjuk magunkat. A bányaudvar feletti laposabb térszínen, ahol egykor a malomköveket árulták, most frissítőre tehetünk szert, és a felfedező kedvű látogatók itt kölcsönözhetnek via ferrata-szettet. E sport nagy népszerűségnek örvend, pedig eredetileg hadászati céllal fejlesztették ki: a világháborúban hasonló vaskapcsos, láncos könnyítéssel mozogtak a katonák az alpesi térszíneken.

A Megyer-hegy csúcsán

A falak felső peremére a jobbra tartó úton kapaszkodunk fel, hogy a balra forduló PT jelzés (tanösvény) rövid, önálló szakaszán legfelülről is benézhessünk a bányaudvarba. A kőfejtő túloldalán csatlakozik a Károlyfalva felől érkező P jelzés, ám egyelőre jobbra, a P▲ jelzekre fordulunk, hogy a Megyer-hegy legmagasabb pontján álló, lombkorona fölé ágaskodó kilátóból körbetekinthessünk a vidéken. A fémszerkezetes torony tetejéről páratlan kilátás adódik a körképet megfestő, környező bércekre. A Sátoros-hegyek jellegzetes, szinte mértani kompozíciója uralja a látványt; a szomszédos, kúpos formájú hegycsoportot a Mikóháza és Vágáshuta közötti Fekete-hegy és testvérvulkánjai alkotják. A két hegycsoport alakjában és keletkezésében is megegyező. Tőlük nyugatra hosszú, lapos hátakkal nyújtózik a Tokaji-hegység a központi területek rengetege felé. Délnyugaton jó látási viszonyok között a tokaji Nagy-Kopasz is feltűnik a Bodrog folyása mentén, tőle keletre a folyó árterének facsoportoktól ligetes végtelenje terül el a látóhatár pereméig. 

A kör bezárul, vissza Sárospatak határába

A P jelzéshez visszatérve nyugati irányban ereszkedünk a hegytető kellemes tölgyesében, és közben a tanösvény környezetünket bemutató táblái kísérnek. Egy bő kilométert sétálunk a lankákat borító tölgyerdőben, mire a Ciróka-nyak tisztásához érkezünk, mely a Megyer- és a Király-hegy közötti nyeregben fekszik. Innen a P jelzés letér a sekély völgybe, és eleinte fák árnyékában, majd a Ciróka-tető oldalának szőlői között kapcsolódik vissza túránk bevezető szakaszába.

Jobboldalt látványosan folytatódik az erdős gerinc a Király-hegy bányafalban végződő ormáig. Ez a kőfejtő vette el a vásárlóközönséget a Megyer-hegyi óbánya elől, és okozta végső soron annak hanyatlását, majd bezárását a 20. század elején. A kézi művelés azonban sokkal látványosabb és érdekesebb falfelületeket hagyott hátra, amiket éppen a bánya bezárásának köszönhetően láthatunk még ma is.

Utolsó szakaszunkon a már ismert murvaúton, a fenyvesen átvágva térünk vissza a parkolóhoz. A közeli végardói strand vagy a környék számos borospincéje kínál felüdülést a lerótt kilométerek után, így van hol elgondolkodni a kézi erővel átdolgozott évszázadokon.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • A túra kezdőpontjához legközelebb eső buszmegálló a Sárospatak, Kazinczy utca - ide Debrecenből, Sátoraljaújhelyről, Sárospatakról és Pálházáról érkeznek járatok.
  • Ha vonattal érkezünk, Sárospatak vasútállomásán kell leszállni.

Getting there

  • A túra a parkolóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza. 
  • Ha busszal érkezünk, a megállóból a P jelzést kell követnünk a parkolóig északi irányba indulva (1,2 km).
  • A vasútállomásról keleti irányba indulva a Táncsics utcán találjuk meg a parkolóig vezető P jeleket (2,6 km).
  • A vasútállomás melletti buszpályaudvaron akár buszra is ülhetünk, megspórolva a városi sétát a Kazinczy utcai megállóig.

Parking

  • A túra kiindulópontján kialakított köves parkolóban tehetjük le az autót.

Coordinates

DD
48.338818, 21.576538
DMS
48°20'19.7"N 21°34'35.5"E
UTM
34U 542724 5354120
w3w 
///bobsled.networking.perm
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Zempléni-hegység turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  •  Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(2)
Gábor Fekete
September 26, 2021 · Community
Az első 1,8 km-t bicikliúton kell megtenni, majd a Tengerszemig kicsit kaptatós, de mindenképp megéri!
Show more
When did you do this route? September 26, 2021
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Photo: Gábor Fekete, Community
Anna Bogyay
July 03, 2021 · Community

Photos from others

+ 7

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
7 km
Duration
2:05 h
Ascent
191 m
Descent
191 m
Highest point
296 m
Lowest point
133 m
Circular route Scenic Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Summit route Insider tip Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp