Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A malmok és a víz útján: a Tési-fennsíkról a Gaja völgyébe

· 2 reviews · Hiking Trail · Keleti Bakony · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Tési szélmalom - ma már ipartörténeti műemlék
    / Tési szélmalom - ma már ipartörténeti műemlék
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Római fürdő: groteszk fantasztikum
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkösben ereszkedve a Gaja felé
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a mozaikos bakonyi tájra
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Széchenyi Zsigmond-kilátóból
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Siska-kút pihenőhelye
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Római fürdő: a Gaja szurdoka
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Savanyó Jóska-barlang szádája
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja menti napsütötte réteken
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a szurdok bejáratánál
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyúton lefelé a fennsíkról
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gaja szelíd völgyrészlete
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A jásdi Szentkút
    Photo: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Tési szélmalmok és kovácsműhely Gróf Széchenyi Zsigmond-kilátó (Tés) Római-fürdő Erdőalja Vendégház

A Tési-fennsíkról induló körtúránkon a leszivárgó víz útját követjük, és a térségben különösen fontos őselemek (víz, levegő, föld) energiáit felhasználó ember nyomait is kutatjuk. Élményekben és látnivalókban bővelkedő útvonalunk felfűz régi településeket, malmokat, földvárat, forrásokat, sziklaszurdokot, barlangot és kilátót.
open
easy
13.8 km
4:10 h
422 m
422 m

Túránk helyszíne a Keleti-, vagy Palotai-Bakonynak is nevezett hegységrész. A térség jól lehatárolható, ugyanis markáns peremek keretezik. Északról a Gaja völgye, keletről a Móri-árok süllyedéke, délről a Séd és a Sárrét vize, nyugatról pedig a Malom-patak jelöli ki határait. A kistájon belül jól elkülönül a Tési-fennsík kb. 59 km²-es területe. A Bakony túlnyomó részéhez hasonlóan ezt is főleg üledékek (pl. mészkő, dolomit, márga) építik fel, azonban a főleg pontszerűen kiemelkedő rögökre tagolódó hegységgel ellentétben ez a térszín elegyengetett, kicsik a relatív szintkülönbségek, viszonylag lapos felszín az uralkodó. A fennsíkot minden oldalról szerkezeti törések, árkos süllyedékek fogják közre, amelyekbe a szélekről meredek lejtők vezetnek.

A hegyi síkvidéken kb. 200 víznyelő található, amelyeken keresztül a csapadék a mészkő repedés- és járatrendszerébe kerül, majd leszivárogva törésvonalak mentén fakadó karsztforrásokon át újra a felszínre jut. Ilyen csorgókból többet is érintünk majd útvonalunkon a lefolyó vizeket felvevő Gaja-patak mentén. Az odafentről bőséges utánpótlást kapó Gaja sebes sodrású, ezért évszázadokon át hasznosították rajta a vízenergiát, malmok kerekeit forgatva. Túránk során egy régi malomépületet is megnézünk majd.

Tés környékének mai képét az intenzív mezőgazdasági hasznosítás határozza meg, aminek oka, hogy a pleisztocén jégkorszakok idején több méter vastagságban löszborítás rakódott le a karsztfelszínre, amiből jó termőtalaj keletkezett. Ezért fordulhatott elő már évszázadokkal ezelőtt, hogy kivágták a fennsík középső részéről az erdők legtöbbjét, és művelésbe fogták a földet.

Másik jellemzője a Tési-fennsíknak, hogy a kiemelt helyzetű és nyitott, 4-500 méter magas plató utat enged a légtömegeknek, így a szélenergia hasznosításának is hagyománya van. A 19. században szélmalmokat építettek rá, ezekből ma még kettőt láthatunk múzeumnak berendezve. A 21. században felmerült, hogy modern szélturbinákkal hasznosítsák a légmozgást, azonban ezt természetvédelmi okokból végül elvetették, csupán a fennsík előterében épült fel néhány. A magaslatnak és a frissítő alpesi jellegű szeleknek köszönhetően ez a mikrotáj jótékony hatású bizonyos immun- és légzőszervi betegségekre.

Author’s recommendation

  • Túránk előtt vagy után mindenképpen szánjunk időt a tési szélmalmok és a régi kovácsműhely megtekintésére!

  • Útvonalunk nem érinti, de érdemes a Jásd határában lévő másik vízimalmot, a Poós-malmot is megnézni.
outdooractive.com User
Author
András Kisida
Updated: March 12, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
473 m
Lowest point
226 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Római fürdő és a Savanyó Jóska-barlang környezetében elővigyázatosan, óvatosan mozogjunk!

Tips, hints and links

Start

Tés, autóbusz-váróterem (458 m)
Coordinates:
Geographic
47.258271, 18.030382
UTM
34T 275330 5238143

Destination

Tés, autóbusz-váróterem

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Tés központjából a P◼ jelzésen délnyugati irányba indulunk.
  • A falu szélén jobbra a P jelzésre fordulunk.
  • A Gaja-szurdok peremétől a K+ jelzésen megyünk tovább a János-árokig.
  • Az erdei pihenőhelytől a KΩ jelek kalauzolnak a Római fürdő vízeséséhez és a Savanyó Jóska-barlanghoz.
  • Visszatérve a pihenőhöz a K jelzésen haladunk a Gaja-patak mentén Jásd irányába.
  • A Tési-erdő elágazásából a K▲ jelek mentén a Széchenyi Zsigmond-kilátóhoz, majd a fennsík peremére kapaszkodunk.
  • K jelzésen Tés főutcájáig sétálunk.
  • A túrakört a K◼ jeleken zárjuk be.

A túráról részletesen

Lefelé a fennsíkról

Tés központjából a P◼ jelzésen kezdjük meg vándorlásunkat a község főútja mentén. A falu szélétől már a P jeleket követjük, és a temető mellett jobbra, az Arany János utcába fordulunk. Az utolsó háznál elfogy a talpunk alól a bitumen burkolat, innentől kocsiúton haladunk a hívogató erdő széle felé.

Lejtmenetbe váltunk. A következő szakaszon elhagyjuk a Tési-fennsík kiemelkedését, és a Gaja völgyébe ereszkedünk, aztán a vízfolyás mentén egészen Jásdig süllyedünk - összesen csaknem 250 méter szintet. Szép elegyes bükkösben, löszös úton lépdelünk a sűrű aljnövényzetű Tési-erdő megnyugtató ölelésében. A nagyobb fákról lehulló makkokból csemeték nőnek, ezek levelei a vadak számára ízletesek. Keresztezünk két tűzvédelmi nyiladékot, aztán a hegyoldalban tekergőző Bakonynána és Tés közötti szállítóúton dobban lábbelink talpa, egy darabig majd ezen ballagunk.

Éles kanyarban érintjük a Csepegő-árok torkolatát. Érdemes kicsit letérni ebbe az oldalvölgybe, és közelebbről is megvizsgálni a rengeteg lekerekített kisebb-nagyobb mészkősziklát, amelyeket a nagyobb esőzések következtében lezúduló víz hozott le. A Tési-fennsík meredek letöréseibe számos ehhez hasonló árok mélyül, amelyek időszakosan vezetik le a fentről érkező áradásokat.

Továbbsétálva a makadámúton még egy hasonló köves medret látunk, majd a jobbra kiágazó és sorompóval védett K+ jelzés ösvényére térünk. Gerincúton, sudár bükkfák alatt tesszük meg ereszkedőnk utolsó etapját a Gaja vizéhez. Helyenként a talaj lemosódása miatt kiálló gyökereken lépünk át, végül sziklakibukkanások között érkezünk a patak partján lévő, nagyméretű pihenőhelyhez.

A Gaja szurdokában

Az esőházakkal és tűzrakókkal is komfortossá tett kicsiny tisztás közvetlenül a sebes vízfolyás mellett épült. Kiváló helyszín, hogy az eddigi gyaloglás fáradalmait kipihenjük, és elmerüljünk a szurdok hangulatában.

 A Keleti-Bakony legnagyobb vize a Gaja. Teljes hossza megközelíti a 100 km-t, ebből kb. 40 km a hegyi szakasz. Nagyesztergár mellett találjuk forráságait, majd a Tési-fennsík előterében Fehérvárcsurgó felé kanyarog, hogy aztán a Móri-árok mélyületébe kerüljön, és végül a Mezőföld síkvidékén több más patakkal egyesülve Sárvíz néven folytassa útját. Vizének tisztaságát jellemzi, hogy megél benne a pisztráng, emellett pedig számos más halfajta is kedveli. Bizonyos szakaszain engedélyezett a horgászat.

 A patak végig regényes környezetben tekereg, de két részlete különösen figyelemfelkeltő: Bodajk mellett és itt, Bakonynána szélén méretes sziklafalak között töri át magát, vad kőszurdokot létrehozva. Utóbbiba hatolunk be rövidesen.

Római fürdő: groteszk fantasztikum

Átkelünk a hídon a patak túloldalára, és a KΩ jeleket követve a parton megyünk a völgy legérdekesebb részére, a közeli Római fürdő szűkületéhez. Hatalmas mészkőpadok és függőleges sziklafalak, no meg a lezúduló víz robaja jelzi, amikor a többlépcsős vízeséshez jutunk. A katlan és környezete lenyűgöző, a kioldott üstök és medencék sorozata ihlette a környékbelieket az elnevezésre. Bár a Római Birodalom idején a térségen vezetett át egy kereskedelmi útvonal, nincs nyoma annak, hogy fürdőnek használták volna az ókorban. Az elénk táruló látványról Hamvas Béla így ír a Bakony című esszéjében: „A Római fürdőben van valami groteszk fantasztikum, mintha az amerikai Yellowstone parkból vágták volna ki és hozták volna ide. Hóbortos formájú sziklák, vadul zuhogó patak, vízesések, függő, háznagyságú fák és a hegyoldalban csupasz gyökerek.”

A Turistaság és Alpinizmus folyóirat egyik 1918-as számában pedig ezt olvashatjuk: "Toll nem tudja leírni e hely megkapó fenségét, elbűvölve állunk a vadul össze-vissza hányt sziklák közt zúgó, örvénylő, kavargó s itt-ott több méternyire is le-lezuhanó víz közelében s alig tudunk ráeszmélni arra, hogy itt most tulajdonképen a Bakonynak egy félreeső zugában állunk, nem pedig az Alpoknak vagy a Kárpátoknak legfeljebb arányaiban nagyobb, ritka szép helyén! (...) Emeletnyi magas és függélyesen szaggatott sziklafalaktól körülvett, csodás szépségű szurdokvölgy ez, melynek persze semmi köze a rómaiakhoz és csak valami tudálékos ember nevezte igy el régebben!"

Továbbmenve a zuhatag fölé vezető ösvényen a Savanyó Jóska-barlang tátongó szájához látogathatunk el. Az üreg a patak fölé magasodó függőleges sziklafal oldalában oldódott ki. Ideiglenesen akár be is kuckózhatunk a 12 méter hosszú kőodúba. A barlang előtti teraszon mozogjunk nagyon körültekintően! A hírhedt bakonyi betyárról elnevezett mélyedés csakugyan jó búvóhely lehetett a törvény elől menekülőknek. Érdemes a barlang előterében vagy a vízesés kőpadjain megpihenni, gyönyörködni a természet e csodálatos szentéjében, telítődni a hely szellemével.

Ahol a malmok és a vizek útja összeér 

Visszatérünk a pihenőhelyhez, majd átkelünk a gyalogbürün, és a K jelzésein folytatjuk utunkat az erdészeti emlékmű mellett. Kiemelkedünk a völgy fölé, és kerítéssel övezett erdőrész kapujához érkezünk, ami után löszös mélyúton ereszkedünk újra a Gaja partjához. A jobbra kiágazó K● jelzésen a bő vizű Vadalmás-forráshoz tehetünk kitérőt. Az ízletes és hűvös karsztvíz a fölöttünk terpeszkedő Tési-fennsík nyelőiből kapja utánpótlását, itt kerül újra felszínre a mészkőben leszivárgó csapadék. Öreg fák tövébe, kis forrástóba érkezik a hegy leve, ahol megtölthetjük palackjainkat. A közeli vízmű kerítése mellett pedig egy jelzetlen ösvényen visszatérhetünk a patak mentén a Római fürdőhöz, hogy alsó perspektívából is megcsodáljuk a szurdokot. Továbbhaladva a K jelzésen elhagyjuk a Gaja szurdokszakaszát. Innentől szelídebb völgyrészletben folytatjuk. Kitárul a táj, és a Vadalmás-rét szélén találjuk magunkat, amelyet régóta táborhelynek használnak a nyári időszakban - ezt jelzi a nagyméretű esőház és a kijelölt focipálya is. Itt már Jásd határában járunk. A falu széléig a Gaja partjait kaszálónak és legelőnek hasznosítják, ezért végig fedetlen terepen túrázunk. 

Hamvas Béla 1937-ben Várpalotáról indulva, Tés érintésével vándorolt a Római fürdő felé. Ezen a környéken lehetett az a tisztás, ami több napos kirándulásának egyik célja volt: „Tést kellemetlen léghuzatával és szélmalmaival, amelyek már romokban hevernek, elhagyom. Mondják, hogy itt egész évben fúj a szél, és mindig északról. Lefelé megyek, fiatal erdőn át a völgybe. Azt a rétet akarom elérni, amely egyike céljaimnak. Ez lebegett a szemem előtt otthon, amikor elhatároztam, hogy eljövök. Az erdő kinyílik, és ott vagyok. Emlékszem rá, amikor először voltam ott. Lélegzetem elállt, mikor kiléptem a fák közül, s azonnal Böcklinnek az a képe jutott az eszembe, amelynek címe: Gefilde dér Seligen - Az üdvözültek ligete. Tulajdonképpen semmi sem hasonlít Böcklin képéhez. Mégis ugyanannak éreztem hangulatban, természetben. Akkor is, most is. Ez a táj virágos nyugalmával, sugárzó üdeségével, friss harmóniájával olyan édes és mosolygó derűt áraszt, mintha nem a földön volna, hanem a boldogok szigetén. (…) Leülök és bámulom a virágokat és beszívom a zsálya illatát. Ide egyszer el kell jönnöm, több napra, sátorral, itt kell laknom, hogy e szépséggel és földöntúli nyugalommal torkig jóllakjak. A Boldogok ligetéből nincs félóra az a hely, amelyet Római fürdőnek hívnak.”

A táborhely után letérünk a makadámútról, és gázlón kelünk át a patak túloldalára. Rövidesen házcsoportot pillantunk meg balunkon: a Vadalmás- vagy másik nevén Tési-malom tűnik elő. Érdemes átkelni a hídon és közelebbről is megszemlélni a helyszínt, elképzelni, milyen lehetett a molnárok és családjaik élete itt, a hegyek között. A pusztulástól megmentett, felújított malom jelenleg egyesületi tulajdonban van. A terület táborként, az egyik épület pedig kulcsosházként funkcionál.

A Bakony sebes vízfolyásaira számos hasonló szerkezet épült a múltban, és a legtöbb falu határában dolgozott belőlük néhány. A Gaja-patak felső szakaszán és mellékágain az 1940-es években is még 9 malom működött eltérő feladattal. Nemcsak a gabonát őrölték, hanem darálásra, hántolásra, fűrészelésre és a gyapjú feldolgozására (kallómalom) is használták őket. A II. világháború utáni pártállami időkben elvették a molnároktól az üzemeket, ezt követően pusztult el legtöbbjük. A közelmúltban sikerült néhányat megmenteni, mint a Bakonynána melletti Prémmalom vagy az üzemképes Poós- és Vadalmás-malom itt, Jásd határában. A legkorábbi forrás, ami malmot említ a Gaján, 1410-ből származik. Ez is mutatja, milyen régi hagyománya van a környéken a vízenergia felhasználásának.

A malom működtetésére Tés község kért engedélyt, mivel a fennsíkon nem volt lehetőség ilyen üzemre, azonban a kereket meghajtó víz egy része mégis onnan származik – így ér össze a malmok és a vizek útja.

Márkus vára és a Szentkút

Továbbindulva a Gaja mentén a Márkus várának nevezett erdős kiemelkedés alatt sétálunk el, ahol a fák egy régi földvár kettős sáncait rejtik. Biztosan nem tudható, melyik nép és mikor emelte, azonban a témával foglalkozók legtöbbje a kelta eredetet valószínűsíti.

Pár száz méter után a vízmű területét kerüljük, majd közvetlenül utána a híres jásdi Szentkútnál állunk. A szépen rendezett és karbantartott búcsújáró hely hazánk legkorábban nyilvántartott és jelenleg is virágzó szent helye; egy 1845-ös egyházi irat szerint már akkor is 600 évnél régebbi volt. A kereszténység előtti időszakban áldozni jártak ide őseink, aztán 1164-ben bencés apátságot alapítottak a falu területén, ami a török időkben pusztult el a községgel és a kegyhellyel együtt. Fehérre meszelt kápolnáját 1837-ben szentelték fel, aztán felépült a kálvária, és elkészült a szabadtéri miséző hely is.

A hely legendája az itt fakadó forrással – amit a szomszédos vízmű is felhasznál – kapcsolatos. A történet szerint Péter remete vezekelni járt a környékbeli hegyekbe. Azonban az egyik nyáron olyan szárazság tört a vidékre, hogy a Gaja is kiszáradt. Péter – aki már napok óta szomjazott – álmot látott, amiben a Szűzanya megmutatta neki, hol talál vizet. A szerzetes ásni kezdett a megjelölt ponton, és így fakadt fel a forrás, amire jóval később a most látható házikó épült. Az évszázadok során számos csodás gyógyulás történt itt a víz hatására. A kegyhelyen a történet szereplőit – Szűz Máriát és Péter remetét – is megtaláljuk kőszobor formájában. Az itteni kitűnő minőségű karsztvíz szintén a Tési-fennsíkról érkezik a kőzet járatain keresztül. Érdemes a szent helyen megpihenni, leülni kicsit az árnyat adó fák tövébe, és szomjunkat is csillapítani.

Jásdról vissza a fennsíkra

Egy feszület után hídon keresztezzük ismét a Gaját, aztán Jásd belterületére érünk. A K jeleken vágunk át a falu utcáin. Ha vásárlási szükségletünk lenne, vegyesboltot és bisztrót is találunk itt. Az Árpád-korban alapított nagy múltú község a török idők után szlovákokkal és németekkel települt újra. A mai településkép és a lakosság egy részének gyökere is ebből az időszakból származik. Hurok alakú falulátogatásunk végén újabb átkelőn metsszük a már jó ismerősként üdvözölt Gaját, de ezúttal utoljára, ugyanis innentől emelkedőbe kezdünk. Eddig összesen csaknem 250 szintmétert süllyedtünk Tésről, amit a hátralévő 3 km-en kell visszapótolnunk, mire megérkezünk a fennsíkra. Búcsút intve a pataknak és hátunk mögött hagyva a völgyet az erdő sűrűjébe hív ösvényünk. Hamarosan a Siska-kút pihenőjéhez jutunk, ami a korábban látott forrásokhoz hasonlóan a fentről érkező víz kifolyópontja, és szintén a Gaját táplálja.

Középkorú bükkösben kapaszkodunk, majd vágás után felnövekvő fiatalos nyitja meg a kilátást az égbolt felé. Egy nyiladék és újulat lombsátra után a korábbról már ismerős Tés-Bakonynána szállítóútra csatlakozunk, ahol megenyhül az emelkedő. Itt ideiglenesen elhagyjuk az eddig követett jelzést, és a K▲ iránymutatásával a hegyoldalban kanyarogva a Széchenyi Zsigmond-kilátóhoz menetelünk.

A szabvány fa kilátótoronyból az Északi-Bakony kiemelkedéseit és a Gaja-völgy térségét szemlélhetjük, de a Vértes vonulata is jól kivehető. Megpillanthatjuk a Csetény és Szápár határában felépített szélturbinák oszlopait is. Visszalépcsőzve az épület aljába kipihenten vágunk neki a hátralévő kb. 60 szintméteres emelkedőnek Tés széléig. Fiatal bükkösben vezetett ösvényen folytatjuk a K▲ jeleken, és rövidesen újra rácsatlakozunk az K jelzésre, ahonnan már idősebb erdő szép fái között lépdelünk. Érintünk egy paddal komfortossá tett pihenőhelyet, majd a fennsík peremén az országútra lépünk. Jobbra fordulva rajta, a K◼ jelzésen bandukolunk vissza kezdőpontunkra Tés házai között. Útközben van lehetőségünk, hogy kitérőt tegyünk és megnézzük a híres szélmalmokat és a kovácsműhelyt.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A Jásdról, Várpalotáról és Szápárról induló buszjáratról a Tés, autóbusz-váróterem nevű megállóban szálljunk le!

Getting there

  • A túra kezdő-, és végpontja a buszmegálló.

Parking

  • Tés központjában könnyen találunk parkolóhelyet.
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bakony turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

4.0
(2)
Gyula Bognár
June 13, 2020 · Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Photo: Gyula Bognár, Community
Andor Gál
May 10, 2020 · Community
Nagyon szép túra
show more
1
Photo: Andor Gál, Közösség
2
Photo: Andor Gál, Közösség
3
Photo: Andor Gál, Közösség

Photos from others

+ 6

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
13.8 km
Duration
4:10h
Ascent
422 m
Descent
422 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.