Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Magas-Tátra ékkövei mentén, túra az északi tengerszemek katlanjába

Hiking Trail · Vysoké Tatry
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Magas-Tátra impozáns gránitcsúcsai a Nagy-Fehér-tótól
    A Magas-Tátra impozáns gránitcsúcsai a Nagy-Fehér-tótól
    Photo: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1600 1400 1200 1000 800 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km

A Magas-Tátra északkeleti zugába, a drámai méretű gránitfalakkal határolt Zöld-tó katlanjába gyalogolunk egy meseszép hegyi réteket, fenyőligeteket, tengerszemeket felfűző havasi túrán. Utunkat a Bélai-Tátra mészkőszirtekkel keretezett rétjein vezetjük az impozáns csúcsok felé, s közben két menedékház oltalmát is élvezhetjük, illetve megemlékezünk az egykori Késmárki-házról, amely pompás környezetben állt.

moderate
Distance 19.6 km
6:40 h
759 m
750 m
1,625 m
904 m

Viszonylag hosszú utat leküzdve, de menedékházakkal megtámogatva, tagolt lejtőkön fokozatosan az erdőhatár fölé kerekedve járjuk be a magashegységi régióba vezető turistautat a Gyopár menedékház (Chata Plesnivec) és a Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) között. A túra csúcspontját jelentő Nagy-Fehér-tónál (Veľké Biele pleso) már nem találjuk meg az egykor népszerű, de az 1970-es években leégett Késmárki menedékházat (Kežmarská chata), ellenben a szintemelkedés felénél, a Gyopár menedékház (Chata Plesnivec) oltalmában felfrissülhetünk és étkezhetünk is. A túra fordulópontján, a Zöld-tavi menedékházban (Chata pri Zelenom plese) szintén ehetünk, ihatunk, előfoglalás esetén meg is szállhatunk. A látványos hegyvidék központjában rejtőző turistaház ugyanis rendkívül népszerű a kirándulók és hegymászók körében, igazi bázist jelent a vad környezetben, oltalmából ugyanis elérhető közelségbe kerülnek az égig érő gránitfalak, a Magas-Tátra csúcsai. Egykor még turistaút is vezetett át a szomszédos Kis-Tarpataki-völgybe (Malá Studená dolina), a Téry-menedékházhoz (Téryho chata), ma pedig a pompás kilátást kínáló Fehér-tavi-csúcsra (Jahňací štít), a Nagy-Morgás-hágóra (Veľká Svišťovka) vagy a Kopa-hágóba (Kopské sedlo) túrázhatunk a háztól.

A történelmi Felvidék talán leglátványosabb völgyébe, valódi vad hegyvidékre túrázunk a Bélai-Tátra (Belianske Tatry) és a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) határán, csúcsok közé vezető, de végig jól járható, kiépített ösvényeken. E hegységek határvonala kőzettani határ is, a kontraszt pedig leginkább a két hegyvidék hangulatán, formavilágán, sziklafalain tettenérhető. A Bélai-Tátra füves lejtőit, néhol egészen szelíd völgyeit mészkősziklák keretezik. A legkeményebb mészkőrétegeket kibontotta az erózió a puhább üledékből, így a lekoptatott, lankás formákat lépcsőzetesen meredek sziklák tagolják. A falak a mészkőre jellemző világosszürkés, fehéres árnyalattal, 100 méter körüli magassággal, két markáns sávban alkotják a csúcsrégiót. Innen ered a hegység eredeti neve is (Belianske Tatry), ugyanis a „biely” szláv nyelveken fehéret jelent, amit már a magyarosítás torzított „bélaira”.

Ezzel szemben a Magas-Tátra egyöntetűen meredek, drámai méretű falakkal az égbe törő tömege a hegységet felépítő gránit (granodiorit) keménységének köszönhető. Ez az ellenálló kőzet dacol az időjárás viszontagságaival, aminek oka, hogy az erózió többnyire csak a repedések mentén képes megbontani. A gránit, a magmából mélyben kikristályosodott ásványok kusza szerkezetéből áll, amit a maradék kovaanyagból kivált kvarc forraszt rendkívül kemény kőzetté. A magasra kiemelkedett gránittömböt irdatlan tömegű gleccserek faragták meg a jégkorszakokban. E drámai időszak hagyatékát látjuk a Zöld-tó (Zelené pleso) katlanjában, az egykori gleccser kiindulópontját alkotó cirkuszvölgyben. Az oldódó mészkővel ellentétben az ellenálló grániton tengerszemek, zavaros hordaléktól mentes tavak alakulnak ki. A kristálytiszta hegyi tavak a cirkuszvölgyek alján tükrözik a nyáron is gyakran behavazódó csúcsokat, életre szóló élményt nyújtva a hegyi tündérvilágba zarándokló turistáknak.

Ajánlott időszak a túrához: júniustól októberig, amikor nincs hó a turistautakon. A túra télen is járható, ám ekkor veszélyt jelenthetnek a lavinák, hófúvások, sokszor még az ösvények követhetősége is ellehetetlenül, a hótakaró mérete a zord hideggel karöltve pedig komoly fizikai kihívás lehet. Télen, hóban, nyáron pedig esős időben csak a tapasztalt túrázók indulhatnak neki, vihar esetén a túrát érdemes elhalasztani.

Author’s recommendation

  • Érdemes megszállni az útvonalon található két menedékház valamelyikében, hogy kellőképp megismerkedjünk a helyszín hangulatával, kultúrájával, a magashegységi környezettel. Így juthat időnk fellátogatni a csúcsrégióba is a könnyebb Kopa-hágó (Kopské sedlo) vagy a sziklás Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít) megmászásával.
  • A túra kezdő- és végpontja között busszal utazhatunk (1 megálló), vagy vissza is sétálhatunk az autóhoz az aszfalton mintegy 10-15 perc alatt.
  • A téli időszakban, de még tavasz elején is figyeljük a hóviszonyokat, az elmúlt napokban hullott hómennyiséget és a túranapon várható időjárást. Az aktuális hóhelyzetről a hegyimentő szolgálat (HZS) honlapján (hzs.sk) tájékozódhatunk.
  • Ha erőnlétünk, időnk engedi és az időjárás is kegyes hozzánk, érdemes a ház feletti Fehér-tavi-csúcsot (Jahňací štít) is megjárni, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a Magas-Tátra főgerincére, a lengyel oldalra, de főként a Zöld-tó katlanját övező csúcsok sziklavilágára. A csúcsra vezető turistaút bő 700 méter szintet küzd le, és az utolsó szakaszon vad sziklavilágban kapaszkodik.
  • Ha kevesebb erőfeszítéssel szeretnénk jó kilátópontot elérni, akkor a Nagy-Fehér-tótól (Veľké Biele pleso) is felsétálhatunk a csúcsrégióba, a Magas- és a Bélai-Tátra határvonalát jelentő Kopa-hágóba (Kopské sedlo), ahonnan rálátunk a hegyvidék északi oldalára.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: July 19, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
1,625 m
Lowest point
904 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 0.70%Dirt road 1.82%Nature trail 64.55%Path 32.91%
Asphalt
0.1 km
Dirt road
0.4 km
Nature trail
12.6 km
Path
6.4 km
Show elevation profile

Safety information

  • Vegyük komolyan a korlátozásokat, a téli időszakban elővigyázatosan és a Hegyimentő Szolgálat (HZS) tanácsait figyelembe véve járjuk a hegyvidéket! A lezárt utak lavinaveszélyes területeken vezetnek át, ahol bármikor megcsúszhat annyi hó, ami a túrázás végét jelentheti számunkra örökre. Heves havazás, viharok során a menedékházakban keressünk menedéket, és ne legyünk restek visszafordulni, amennyiben veszélyesnek érezzük a körülményeket. A lavina és a villámcsapás mellett a kihűlés is komoly kockázatot jelent a hegyvidéki környezetben.
  • A gránitköves, murvás ösvényeken körültekintően közlekedjünk, biztos lépésekkel haladjunk az utat figyelve! A sokszor lekerekedett, és esőben, párában csúszós sziklafelszínek, görgetegek fokozott balesetveszélyt jelentenek. Ajánlatos túrabot, bordázott talpú, magasszárú bakancs használata.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon (pl.: https://hzs.sk/vysoke-tatry/). Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com, vagy a www.yr.no/en/ oldal is, amelyeken a csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Kežmarské Žľaby/Vysoké Tatry buszmegálló és parkoló (Késmárki itató) (904 m)
Coordinates:
DD
49.194184, 20.300677
DMS
49°11'39.1"N 20°18'02.4"E
UTM
34U 449049 5449278
w3w 
///pruning.dates.refuting
Show on Map

Destination

Vysoké Tatry, Tatranská Lomnica, Biela Voda buszmegálló és parkoló (Késmárki-Fehérvíz-völgy)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Késmárki-itatótól (Kežmarské Žľaby) indulunk a K jelzés mentén észak felé a Hét-forrás-völgyének (Dolina Siedmich prameňov) elágazásáig.
  • Hét-forrás-völgyében (Dolina Siedmich prameňov)S jelzés mentén túrázunk a Gyopár menedékházig (Chata Plesnivec).
  • A Gyopár menedékháztól (Chata Plesnivec)Z jelzés vezet a Nagy-Fehér-tóig (Veľké Biele pleso).
  • A Nagy-Fehér-tótól (Veľké Biele pleso)P jelzés mentén harántolunk át a Zöld-tavi menedékházhoz (Chata pri Zelenom plese).
  • A Zöld-tavi menedékháztól (Chata pri Zelenom plese)S jelzést követve érünk le a Kežmarská Biela voda (Késmárki-Fehérvíz-völgy) buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

Erdei séta a havasok felé, kapaszkodás a Gyopár menedékházig

A Késmárki-itatótól (Kežmarské Žľaby) indulunk északi irányba a K jelzésen, jellegzetes tátrai üdülők mellett. Az alig pár épületet számláló üdülőhely a II. világháború után épült ki mai formájában, előtte alig pár gerendaház álltt csak itt. Az első, a 19. század végén épült erdészházat követően szállodát és kiszolgáló épületeket húztak fel az erdőben.

A környező, alig 10 méter magasságot elérő vegyes erdőt a 2004-es szélvihar óta sarjadó lombhullatók és fenyőfélék feltörekvő egyedei alkotják. Csak néhány fa, főként az egyébként is sudár, és kevesebb lombozattal rendelkező jegenyefenyők vészelték át a pusztítást, ami itt, a Magas-Tátra délkeleti lábánál öltötte a legnagyobb mértéket. A 4 órán át tomboló orkán hatalmas területeken tarolta kopárra az egyöntetű fenyőerdőt, főként Tátralomnic (Tatranská Lomnica) és Ótátrafüred (Starý Smokovec) környezetében. A természeti katasztrófa okát részben annak tulajdonították, hogy a hegység lábán csak egykorú lucfenyvesek voltak, így a pusztulás után természetvédelmi okból mind a fakitermelést, mind az újraültetést elvetették. A szélvihar utáni következő erdőpusztulást a rengeteg kidőlt fatörzsben elszaporodó farontó szú okozta, ami a klímaváltozással karöltve a még álló, de legyengült erdőket is tönkretette szerte a Magas-Tátra szoknyáján. Az állva kiszáradt, szúrágta fenyőtörzsek szomorú látványa napjainkban is a vihar fájó hagyatéka.

A hegylábon megújult fiatal erdőt közel szintben keresztezzük, mígnem hozzávetőleg 2 km után egy patakátkelésnél a S jelzésre térünk (balra), követve a patakmenti dózerutat a Hét-forrás-völgyben (Dolina Siedmich prameňov). A patakparti fenyves árnyékában lankásan emelkedik utunk, a környező hegyoldalakat mind a szú vagy az erdőirtás kopasztotta meg foltokban. A völgy felső szakaszához közeledve fokozatosan egyre meredekebbé válik a terep, míg az utolsó emelkedőn szerpentinbe vált az út. Itt már feltűnnek a Bélai-Tátra mészkősziklái, alattuk pedig túránk első célpontja, a Gyopár menedékház (Chata Plesnivec).

A szögletes gerendaépület étkezőhelyet és szálláslehetőséget rejt, de a nyári szezonon kívül csak hétvégéken van nyitva. Ez is örvendetes, mivel a világháború után négy évtizedig csak kutatóházként működött. Eredetileg egy fakunyhó, a Drechsler-házikó állt itt, de 1932-ben felépült az Edelweisshütte névre keresztelt menedékház a szepesbélai (Spišská Belá) Gresch Tibor jóvoltából. Érdemes kihasználni a pihenési lehetőséget: a féltetővel fedett, külső teraszon vagy a ház előtti padoknál csodás panorámával fogyaszthatunk a ház konyhájából vagy a hátizsákunkból.

Séta a Bélai-Tátra virágoskertjében

A ház felett már a Z jelzésen szerpentinezünk tovább, bő 150 méter szintet egy lendülettel letudva a Hét-forrás (Sedem prameňov) feletti völgyfőben. Jellegzetes, árkot követő természetes tisztás vezet végig a meredek völgyzárlatban, ami felett a mészkősziklák koszorúja fehérlik. A Bélai-Tátrában ilyen hosszanti tisztások jellemzik a hegyoldalak árkait, amikből a tél során összegyűlt hó és számos lavina pucolja ki a megtapadni próbálkozó facsemetéket. A Homlokos (vagy Bika-hegy, Bujačí vrch) meredeken letörő déli gerincorrát kerüljük nagy ívben, majd a túloldali lejtőpihenőn közel azonos szinten sétálunk. Itt gyökeresen megváltozik a táj, az eddigi meredek hegyoldalak megenyhülnek, az erdő határozottan ritkásabbá, ligetessé válik, és megjelennek az első törpefenyvesek. Átlépünk a havasok világába, ahol már a hegyi rétek veszik át a főszerepet. Évszázadokon keresztül folytattak legeltetést a szepesi pásztorok ezeken a lankásabb területeken, napjainkban a zergék tenyésznek jelentős számban a Bélai-Tátra füves lejtőin. A tisztásokon keresztül feltűnik a csúcsrégió is az Elülső- és Hátsó-Mészárszék (Predné, Zadné Jatky) sziklataréjos csúcsaival ésszemközt először látunk rá a Magas-Tátra csipkés gerincére.

A kellemes dőlésű, enyhe térszín fokozatosan kiszélesedik az Elülső-Rézaknák völgyébe (Predné Meďodoly) simulva. Tágas, idilli környezet vesz minket körül Szlovákia egyik legszebb fekvésű völgyében. Itt lépjük át az 1500 méteres magassági szintet, ami felett (tankönyvi értelemben) már magashegységről beszélhetünk. Ritka növényekben gazdag ez a havasi környezet, tavasszal sáfrányok, kankalinok, később tarka virágszőnyeg borítja a réteket. A sziklásabb területeken a havasi gyopár is virít.

Az eddigi mészkőmurvás út a völgytalpon gránitgörgetegesre vált, néhány nagyobb gránittömböt is láthatunk az út körül, ugyanis geológiai határvonalon járunk: a gránit és a fedő üledékek kontaktzónáján. A kristályos kőzet adja a völgy nevének magyarázatát, ugyanis a 18. században szepesi bányászok rézércet fejtettek a területen. Megdöbbentő a későbbiekben kibontakozó Késmárki- és Lomnici-csúcs (Kežmarský štít és Lomnický štít) alatti Réz-pad-katlan (Medená kotlina), ami szinte felfoghatatlanul meredek környezetben, egy sziklafalak között harántoló párkányrendszeren található: a Német-létrán át elérhető sziklavilágban a középkor végén szintén rézércet fejtettek, amit háti hordóval szállítottak le a völgybe.

Egy utolsó, rövid kapaszkodóval megmásszuk a völgy feletti mészkőtömböt a Bélai-domb (Belianska kopa) lábánál, aminek túloldalán széles katlanba érünk. Hátrahagyjuk a mészkőcsúcsokat, és belépünk a Magas-Tátra gránitvilágába.

Tengerszemek mentén, harántolás a Magas-Tátrába

Szembeötlő a tágas térség alján csillogó tengerszem, a Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso), ami a felette trónoló, háromszög alakú Fehér-tavi-csúcsnak (Jahňací štít) is névadója. Alapvető különbség (útvonalunk korábbi részéhez képest), hogy a gránitfelület oldhatatlansága miatt a vizek itt összegyűlnek a felszíni mélyedésekben, és tavakat formáznak. A Nagy-Fehér-tó (Veľké Biele pleso) keleti partján, a Kopa-hágó (Kopské sedlo) irányába induló ösvény mellett állt az 1970-es évek közepéig a Késmárki menedékház (Kežmarská chata). E turistaház a II. világháború alatt, a régebbi Votruba-menedékkunyhó helyén, a Magas-Tátra északi oldalára átvezető Kopa hágótótól és a Bélai-Tátra csúcsaitól karnyújtásnyira, impozáns helyen épült fel  . Vesztét az áramot biztosító gép és az azt működtető gázolaj okozta, ami 1974 októberében kigyulladt, és a locsoló berendezés meghibásodása miatt a tüzet nem sikerült eloltani – a kétszintes ház vesztére. A Bélai-Tátrát az évtized végére teljesen lezárták a turistaforgalom előtt, így a nemzeti park igazgatósága nem engedte a menedékház újjáépítését.

A tó kifolyásánál csatlakozunk a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető P jelzéshez, a tátrai Felső turistaúthoz (Tatranská magistrála), amit eredetileg hadászati céllal, a katonák mozgását segítendő létesítettek a 20. század elején, körben a Magas-Tátra déli lejtőin.

A katlan peremén megkerüljük a kicsiny Háromszög-tó (Trojrohé pleso) sással és fűvel sűrűn benőtt partját. Itt jól látható, hogyan hódítja meg a vegetáció az apróbb tengerszemek mélyedéseit, ahol elég sekély a víz az elmocsarasodásra. A víz lassan cserélődik, így az elrohadó növényi törmelék a meder alján felhalmozódik, felette pedig egyre szűkülő gyűrűt alkot az iszapban gyökerező vegetáció. Ha megpróbálunk a szerves anyagtól sötétbarna, nyílt vízhez közel menni, magunk is érezzük a lápokra jellemző, ingoványos talajt, amint súlyunk alatt a vízszint alá süpped a füves felszín. A kis tó egyébként gyönyörűen tükrözi a Bélai-Tátra mészkőcsúcsait, és itt érjük el túránk legmagasabb pontját, 1625 méteren.

Széles kanyarral kerüljük a Zerge-csúcs (Kozi štít) gerincét és a déli lejtőre kanyarodva, a törpefenyves között ereszkedve egyre pazarabb rálátásunk nyílik a Zöld-tavi-völgy (Dolina Zeleného plesa) drámai katlanjába. Lebilincselő látványt nyújt a szemközt magasodó Késmárki-csúcs (Kežmarský štít) közel 1000 méteres északi fala, ami komoly kihívást jelent a hegymászóknak. Alsó részén egy fehér, függőleges vonal jelzi a Német-létra párkányrendszerén lefolyó vizeket, és a Bocek-vízesést, ami csak heves esőzések során éled fel. 2022-ben komoly kőomlás történt itt: a fal lábánál frissen szétszórt törmelék mutatja a hegyomlás nagyságát, így érzékelhetjük a folyamatosan változó közeg rejtette veszélyeket. A csúcsok legmagasabbikaként feltűnik a Lomnici-csúcs (Lomnický štít) teteje is, amit a csillagvizsgáló kupolájáról ismerhetünk fel, a Késmárki-csúcs mögött.

A gránitlapokból kirakott ösvény némi kacskaringó után megérkezik utunk leglátványosabb helyszínére, a Zöld-tóhoz (Zelené pleso). A szilaj sziklafalak övezte katlan smaragdzöld ékköve a Magas-Tátra talán legszebb tengerszeme, amelynek partján marasztaló, meghitt hangulatú turistaház fogad. Kihagyhatatlan élmény a ház üvegfalú éttermében kipihenni a megtett utat, miközben a környező sziklavilág alig felfogható méreteit próbálja ártelmezni tudatunk. Ha elég éles a szemünk, netán távcsövet is hoztunk, kis szerencsével sziklamászókat is felfedezhetünk a gránitfalakon.

A Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) kiváló érzékkel épült a hegyvidék egyik legszebb pontján. 1897-től üzemel, bár egy évtizeddel korábban már állt menedékkunyhó a tó partján, ami azonban többször is leégett. A kőből épült turistaházat a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) védnöke, Frigyes főherceg tiszteletére eredetileg Frigyes-menedékházra keresztelték, de később a tóról, illetve a 2. világháború utáni államosítás során Albert Brnčal szlovák hegymászóoktatóról nevezték el, amiről becenevét (Brnčalka) is kapta. A rendszerváltás után azonban visszatértek a két világháború közötti Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) elnevezésre. Jelenleg egész évben szálláslehetőséget biztosít 56 ággyal szobákban és 30 matraccal a tetőtérben.

Ereszkedés a Magas-Tátra lábához

A házból kilépve érdemes a tó partjára is lesétálni, hiszen a nyári útvonal egyébként is erre vezet  a völgybe tartó S jelzés mentén. Felemelő élmény a teljesen átlátszó víz tükrében tündöklő ház és a környező csúcsok látványa. A szemközti part felett a gerinc legmélyebb bevágása a Téry-horhos (Baranie sedlo), ahol régen a zöld jelzés vezetett át a túloldalra, a Kis-Tarpataki-völgybe (Malá Studená dolina), a Téry-menedékházhoz (Téryho chata). De leglátványosabb a tó felett vörös falakkal hüvelykujjszerűen tornyosuló sziklabástya, a Karbunkulus-torony (Jastrabia veža), ami a legnehezebb sziklamászó feladatokat tartogatja a katlan körül. Egy legenda is tartozik a csúcshoz, amely dr. Szontágh Miklós Tátra-Kalauzának gróf Teleki Sándor által átdolgozott (1912-es) 5. kiadásában így szerepel:

 „E hegycsúcson egykoron egy rubintos kő ragyogott, mely a hold és csillagok fényét magába szítta és éj idején a tó vidékét fényes nappallá varázsolta. Egy szegény vadászlegény e drága követ akarta kedvesének nászajándékul adni, hogy pártájába foglalhassa. Hegymászó vasakkal fölfegyverkezve nekiment a csúcsnak, s már azon volt, hogy a drágakövet onnan kitörje, midőn a villám belé csapott s őt a Zöldtóba vetette, a hol az északi part nagy fehér gránitsziklája alatt eltemetve fekszik. Azóta nem világít többé a kő s a tó éjjeli homályba van födve”

 A csúcsok látványával betelve indulunk el a görgeteges dózerúton (S jelzés). Eleinte még törpefenyvesben, majd az egyre gyakoribb facsoportok ligetekké, később erdővé záródnak. A lekerekedett gránitköveken kényelmetlen a járás, a következő több kilométeres szakasz megerőltető a talpnak, térdnek, bokának. Az eleinte még az ösvény mellett szaladó hegyi patak (Zelený potok) lassan mélyen bevágódik, és egyre kevésbé hallatszik az útról. Sajnos a környező erdő is a farontó szú pusztításának áldozatául esett, néhol igazán lehangoló a kiszáradt törzsek látványa. Akad pár hely azonban, ahonnan így kilátunk a szomszédos hegyoldalra, ahol túránk elején felfelé kapaszkodtunk. Széles ívben kanyarodunk ki a Zöld-tavi-völgyből (Dolina Zeleného plesa), és megkerüljük a Nagy-Morgás (Veľka Svišťovka) keleti gerincét, így érkezünk a tágas Késmárki-Fehérvíz-völgybe (Dolina Kežmarskej Bielej vody). Egészen a patakkeresztezésig lehangoló mind az út, mind az erdő állapota, de az utolsó pár kilométeren már egyre lankásabban fut ki a völgy, az út is megszelídül, és kényelmesen érkezünk túránk végpontjához, a parkolóhoz, illetve buszmegállóhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • Autóbusszal a Kežmarské Žľaby/Vysoké Tatry buszmegállóig kell utaznunk.
  • A túra végén a Vysoké Tatry, Tatranská Lomnica, Biela Voda buszmegállótól utazhatunk tovább vagy vissza a kezdőpontra.

Getting there

  • A túra buszmegállóból és parkolóból indul és buszmegállóba érkezik.

Parking

  • Parkolni a Kežmarská Biela voda (Késmárki-Fehérvíz-völgy) buszmegálló melletti fizetős parkolóban tudunk, a túra végpontjától mintegy 10-15 perc sétával vagy busszal érhetjük el a parkolót.

Coordinates

DD
49.194184, 20.300677
DMS
49°11'39.1"N 20°18'02.4"E
UTM
34U 449049 5449278
w3w 
///pruning.dates.refuting
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

  • A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 2. és 113. számú térképe (Vysoké Tatry, 1:25000 és 1:50000 felbontásban) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, ami mindig tartalmazzon eső, szél és hideg elleni védelmet is a szeszélyesen változó hegyvidéki időjárás miatt.
  • Kényelmes, bordázott gumitalpú túracipő vagy bakancs, amivel biztonságban közlekedhetünk a sziklás, görgeteges részeken is.
  • Enni- és innivaló, navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
19.6 km
Duration
6:40 h
Ascent
759 m
Descent
750 m
Highest point
1,625 m
Lowest point
904 m
Public-transport-friendly Linear route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp