A legendás Szarvas-kút környékén

Itiner:

• A Hotel Szarvaskút melletti Z◼ jelzésen kezdjük a sétát.
• Az erdei kereszteződésben jobbra kanyarodunk a Z jelzésre.
• A Zsellérek-legelője mellett jobbra térünk a Z↺ jelek mentén.
• A Király-pataknál jobbra fordulva a P↺ jelzés útjára váltunk.
• A Zirc-Bakonybél műút mellett balra a Z● jelzésre fordulunk, és a Szarvas-kút érintésével visszatérünk Szarvaskútra.

Túraleírás:

Szarvaskútról az erdőbe

A Z◼ jelzésen kezdjük túránkat a Szarvaskút Hotel bekötőútján. Néhány lépés után elfogy lábunk alól az aszfalt, és murvaúton menetelünk tovább. Az étteremmel is rendelkező színvonalas szálláshely udvara ad helyszínt szombatonként a Bakonyi Termelői Piacnak, ahol a környékbeli kistermelők kínálják különböző élelmiszer jellegű termékeiket és kézműves portékáikat. Ha épp piaci napon érkezünk, az útravaló eleséget is megvásárolhatjuk itt. Az árusok többek között tojást, füstölt húst, sajtot, tejterméket, mézet, lekvárt, szörpöt, lisztet kínálnak, ezek mellett bor, pálinka, gomba és erdei-, valamint idényjellegű zöldségek és gyümölcsök is kaphatók.

Mellőzzük az épületcsoport melletti, idilli környezetű, kicsiny tavat (közelebbről majd visszatértünkben ismerkedünk vele), aztán vízmosáson átkelve, fiatal erdő kényelmesen emelkedő mélyútján folytatjuk. A régi bakonyi rengetegeknek ma már többnyire csak emlékük él, az évszázados erdőgazdálkodás miatt az öreg erdők javarészt eltűntek. Keresztezzük egy villanyvezeték füves pásztáját, túloldalán középkorú elegyes bükkös fái közé lépünk. Az út mellett egy helyen vizenyős dagonyagödröt látunk, az erdő állatainak hűsölő helyét. Rövidesen az 514 méter magas Csengő-hegy északi oldalát harántoljuk; ez teljes útvonalunk legmagasabb pontja.

Átvágunk a következő nyiladékon, majd elágazáshoz érkezünk. Itt jobbra a Z jelzésre térünk, és egy darabig a Rómer Flórisról elnevezett emlékúton haladunk. Ez a turistaút 72 km hosszan nagy ívet rajzolva kanyarog az Öreg-Bakonyban és környékén, a hegység változatos részeit felfűzve. Az út névadója Rómer Flóris bencés tanár, aki az első átfogó tudományos művet írta a Bakonyról a 19. században. A hegység kutatása mellett az ország sok más táján is megfordult, rendkívül széles érdeklődésű és tevékenységű tudós volt. Őt tartjuk a magyar régészettudomány, művészettörténet és műemlékvédelem egyik megteremtőjének is. Bár most csak 1.5 km-t megyünk ezen a szakaszon, más alkalommal érdemes lehet végigjárni akár a teljes útvonalat, jobban ismerkedve a hegységgel.

Apró tájmozaikok között

Keresztezzük egy többnyire száraz vízmosás árkát, aztán szűkös ösvényre irányít a jelzés. Kerítéssel lehatárolt erdőrész mentén megyünk tovább; jobbról a fémdrótok, balról a benyúló faágak és lombok nehezítik a haladást. A vendégmarasztaló szakasz után szántóföld szélén érkezünk az újabb elágazáshoz, ahol jobbra a Z↺ jelzésre kanyarodunk. (Ha továbbmegyünk a Z jeleken, 600 méter után egy kilátópontról Zircre, Olaszfalura és a Tési-fennsík szélére kapunk panorámát.) Gyertyánok és tölgyek alatt, sűrű aljnövényzeten átvágva magunkat a Zsellérek legelőjénél nyílt terepre jutunk. A környék látványa innen feltárul: a facsoportokkal tarkított, rendezett kaszálók mögött Olaszfalu házai és a Tési-fennsík nyugati pereme jelenik meg.

Ereszkedőbe váltunk, amelynek kanyarjából a zirci apátsági templom kettős tornya bukkan elő a Cuha-völgy irányába. Légvezeték alatt megyünk el, majd áttalpalunk a Zirc-Bakonybél autóút aszfaltsávján. Erdőmozaikokkal elválasztott kaszálókon, magaslesek mellett ballagunk, ahonnan az Eplény feletti hegyekre látunk rá. Egy virágos réten irányítótáblához jutunk, ahol jobbra térve a P↺ jelzést választjuk, és nyílt térszínen, a Király-patak vizenyős-zsombékos lapályán fűzfák, égerek előtt haladunk el. Nemsokára náddal, sással borított kis tó partjánál tanulmányozhatjuk közelebbről a speciális vizes élőhelyet. Magas bükkfák közé lépve véget ér a fedetlen terület, és megváltozik a táj hangulata. A Bakony sajátos (hűvösebb és csapadékosabb) mezoklímája következtében a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság ellenére is jelentősebb a bükkös zóna kiterjedése. A ligetes erdőrészen bozótosban keresgéljük ösvényünket a szürkés törzsek alatt. Átvágva magunkat a susnyás szakaszon széles kövesútra toppanunk, amin jobbra térve immár jól járható felszínen, a Király-kúti-erdő csinos bükkösében érkezünk a korábban már keresztezett zirci aszfaltúthoz. Ezúttal nem kelünk át rajta (kivéve, ha leülnénk kicsit, ugyanis az út túloldalán padokkal, asztalokkal kiépített Szarvas-kúti autóspihenő nyújt erre lehetőséget) hanem balra a Z● jelek mentén újra az erdőbe tartunk. Leereszkedve a hegyoldalban átlépünk a patak gázlóján, és az erdőszélen irányt tartva feltűnnek az Aklihoz tartozó farmépületek, mezőgazdasági területek.

Szarvas-kút

Átkelünk a már jól ismert országúton, és rövid erdei sétát követően a Szarvaskút Hotel melletti felduzzasztott tóhoz jutunk. A kies fekvésű mesterséges állóvíz partján ellépkedve a Szarvas-kút kőtoronnyal és kőmedencével foglalt csorgójánál épült pihenőhelyen fújhatjuk ki magunkat túránk végén. A Bakonyban kútnak hívott forrásokhoz sokhelyütt legenda is társul. Az évszázadokon át érintetlen rengetegnek számító hegységben, nagy szarvascsordák éltek, ami a vadászokat is ide vonzotta. A történet szerint itt sebzett meg egy szép trófeájú hímet egy puskás. A sérült bika azonban nagyokat kortyolt a hűs, tiszta vízből, és láss csodát: visszanyerte erejét. A hirtelen felépült nemes vad a sűrűbe nyargalva elmenekült. Ennek emlékét őrzi mái napig is a Szarvas-kút neve, ami vízzel táplálja a kis tavat. Napjainkban is előfordul, hogy az erdői vadjai kijönnek ide szomjukat csillapítani.

Átkelünk a fahídon, és balra fordulva érkezünk vissza a parkolóhoz, illetve a buszmegállóhoz.