Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A Keleti-Mátra esszenciája, az Ilona-völgy

· 1 review · Hiking Trail · Magas-Mátra · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km

Látványos, a hegység minden jellegzetességét bemutató körtúra - ráadásul Magyarország legnagyobb természetes vízesését is érintjük egy kalandos szurdokban. Megpillantjuk a Kékes legvadabb arcát, de szelíden hullámzó rétek és napfényes gerincút is tarkítja a palettát. Innivalóról pedig egy igazi mátrai klasszikus kénes ásványvíz, a Szent István-csevicekút gondoskodik annak, aki szereti a különlegességeket.

open
easy
11.6 km
3:42 h
436 m
436 m

Annak, aki gyorsan meg akarja ismerni, milyen a Mátra, és abból is a legjobb, legjellegzetesebb látnivalókra kíváncsi, talán ez az a nyomvonal, ami a leginkább lefedi a 21. századi turista igényeit.

Sajnos rövidsége ellenére gyerekkel csak akkor érdemes bejárni, ha nem az első erdei élménye lesz a csapatnak. Amellett, hogy rövid és látványos, vad és meredek arcát is megmutatja a hegység - ugyanis pont itt, hazánk legmagasabb hegyén alakultak ki a legmarkánsabb formák, ez a tömb emelkedett a legmagasabbra, itt volt a legnagyobb energiája a vonulatokat formáló erőknek. Alapvetően a mátralábi lankák vegyes üledékes kőzetekből állnak, ami szelídebb formavilágban is mutatkozik meg. Ezek az üledékek is felboltozódtak azonban a vulkánok kiemelkedésével, ami pont az Ilona-völgyi vízesésnél és az Ördög-gátaknál a leglátványosabb. Az andezitsziklák körüli befogadó kőzet ugyanis az öregebb agyagpala, ami porlik, és lemezesen szétesik. A masszív andezit viszont jobban ellenáll mindenféle behatásnak, így a körben lepusztuló felszínből markánsan kiemelkedik. Ezért látunk itt ilyen vad formákat mélyen a hegység gyomrában.

A Kékes alakja is földtani okokra vezethető vissza. A Markazi-kapu alatt feltételeznek ugyanis egy kalderamaradványt, ami a vulkáni kúp délkeleti oldalánál kanyarít ki egy darabot a masszív tömbből. Ennek következménye a visszavágódó völgy általi bemetszés a gerincen. A Kékes északi, meredek letörése pedig egy nagy vetődés eredménye. A tektonikus okokból dél felé kibillent hegység ugyanis az északi oldalon túl magasba emelkedett, és a nyírási sík mentén hatalmas blokkok szakadtak le. Ezt a meredek elvetődést látjuk a Sas-kő környékén és a Kékes egész északi oldalán, míg a leszakadt tömb egyik darabja maga a Szállás-hegy, ahonnan a legjobban visszatekinthetünk a vad északi oldalra.

A csevicék igazi különlegességei a területnek. Bár Magyarország változatos földtani felépítésével és medence jellegével bővelkedik ásványvizekben, azért az itthon is kuriózum, hogy oldott, természetes szénsavtartalommal fakadjon a földből. Tipikusan kénes szagát és enyhe ízét az üledékes kőzetek mállásából felszabaduló kéntől kapja. Ugyanis a csevice források mindenütt az üledékes kőzetek és a vulkáni tömbök találkozásánál törnek a felszínre. Míg az üledékek töredezettebbek, porózusak, így jobban közlekedik és felhalmozódik bennük a víz, addig a magmás kőzetek megálljt parancsolnak, és a mélyből a felszín felé irányítják az áramlásukat. Így a hosszú idő és út alatt, amit az üledékekben töltött a víz, nagy mennyiségű ásványi anyagot képes felvenni. Olyannyira értékes ez, hogy a legjobban megközelíthető parádsasvári forrást palackozzák is gyógyászati céllal. Bár az itteni csevice vizét nem vizsgálták be gazdasági érdekből, a feltörő víz jó hatással van az emésztésre. Bár, ahogy minden orvossággal, ezzel is mértékkel kell bánni.

Author’s recommendation

  • Érdemes a túraútvonalat tavaszi hóolvadáskor vagy csapadékosabb időszakban bejárni, amikor a legnagyobb hozamot produkálja a patak, mert így a leglátványosabb az Ilona-völgyi vízesés. Kuriózum, de csapadékosabb időszak utáni komoly mínuszok eredménye lehet, hogy megfagy a víz a vízesésnél, ami gyönyörű, ám rövid életű jégképződményeket formál a sziklafalon.
  • A Markazi-kapu és a Rózsaszállás között félúton, a Kis-Sas-kő sziklás vonulatának folytatásaként egy remek kilátópont mellett haladunk el. Az ösvényről jelzetlen csapáson kell kb. 100 métert megtennünk lefelé ott, ahol a gerincet derékszögű kanyarral kerüli a S jelzés.
  • Ha tömegközlekedünk, érdemes a túrát kicsit módosítani, és az Ilona-völgy helyett a Parádóhutára leereszkedni, így lerövidítjük a buszmegállótól bekötő szakaszt. Ehhez a Marhát-nyergéből nem jobbra, a S jelzésen, hanem balra, a S+ jelzésen kell továbbhaladni. Előre nézzük ki a buszt, amit elérünk, mert gyér itt a tömegközlekedés.
outdooractive.com User
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: May 12, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
721 m
Lowest point
286 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az Ilona-völgyi vízeséshez érkezve az út a szikla felső peremén halad. Óvatosan mozogjunk, komoly mélység van alattunk, súlyos következményei lehetnek, ha a meredély szélén megcsúszunk.

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem és innivaló. A navigáláshoz Természetjáró App.

Start

Parádfürdő, Szent István-csevicekút (287 m)
Coordinates:
Geographic
47.898790, 20.056529
UTM
34T 429484 5305482

Destination

Parádfürdő, Szent István-csevicekút

Turn-by-turn directions

Itiner:

  •  A Szent István-csevicekúttól a Z jelzésen haladunk egy kilométert felfelé az Ilona-völgyben.
  • Az Ilona-völgyi vízeséshez a Z● jelzés visz fel; ezen megyünk tovább a parádi hurokút kanyarjához.
  • A Z jelzésen folytatjuk az utat a Markazi-kapuba, ahonnan egy rövid szakaszon a K jelzésre váltunk a gerincen.
  • Pár száz méter után a Kis-Saskő alatt leágazunk a S jelzésre, amin a Rózsaszállásig megyünk.
  • A Szállás-kő felé a S● jelzésen, majd a pár száz méterre kiágazó jelzetlen úton jutunk; ugyanezen jövünk vissza.
  • A Rózsaszállástól a S jelzésen ereszkedünk le a Macska-lyuk völgyön keresztül a kiindulópontunkhoz.

A túráról részletesen:

A tágas Ilona-völgyben

A Szent István-csevicekút, túránk kiindulópontja már eleve a Keleti-Mátra egyik leghangulatosabb része. Mélyen az Ilona-völgyben öreg gesztenyefasorok mentén érkezünk a lankás rétek és öreg erdő találkozásánál lévő forráshoz. Az oldott szénsavat tartalmazó ásványvizet már a régi időktől kezdve használták a helyiek: legfőbb ellenszere volt az italozás utáni kiszáradásnak. A kút körül remek táborhelyet találunk esőbeállóval, padokkal és asztalokkal, valamint tűzrakó hellyel.

Utunk a rét szélén, a gesztenyefasor mentén indul a hegyek közé az aszfaltúton a Z jelzésen. Ha fogékonyak vagyunk a geológiai érdekességek iránt, érdemes a következő pihenőhelynél az oldalról beágazó völgybe lekanyarodni a tanösvény jelzésével, és meglátogatni az Ördög-gátat. A látványos képződmény az Ilona-völgytől alig pár száz méterre található. A puha agyagpala alkotta völgyet keresztbeszeli az üledékbe benyomult és megszilárdult andezittelér. Mivel a lávakőzet anyaga sokkal ellenállóbb, mint az agyagpala, így a patak és az erózió kipreparálta a vulkáni képződményt, mely masszív, több méter magas várfalként húzódik keresztbe a völgyben. 

Visszakanyarodva a pihenőhely és egy sírhely után a Z jelzés leágazik a fővölgyből, de mi a murvautat követjük az Ilona-völgyben a Z jelzésen. A Gloriette-pihenőhelynél összezárnak a hegyoldalak, és a beszűkült völgy élénk kanyargásba kezd. Az egyre kövesebb mederfenék és a meredek oldalfalak sejtetik, hogy valami készülődik, közelítünk a földtani esemény felé.

Az Ilona-völgyi-vízesésnél

A köves, kacskaringós meder egy ponton már hatalmas fatörzsekkel és leszakadt kőtömbökkel szabdalt. Egy kanyar után feltűnik a völgyet lezáró, utunkat álló komor sziklafal. Az itteni földtani képződmény hasonló az Ördöggátaknál látottakhoz, csak nagyobb és masszívabb. A közel 10 méteres sziklafalon alábukó patak hazánk legnagyobb természetes vízesését képezi. Az áradások erejét mutatják a vízesésnél felhalmozott farönkök és andezitgörgetegek. Különös hangulatot árasztanak a kőemberek, melyeket a patak által lekerekített kövekből építettek a turisták; néma őrzői a helynek, strázsálnak a patakmederben és a sziklafalakon.

A turistaút balra, a lankásabb terepen kerüli meg a sziklafalat, és halad el a vízesés feletti peremen. Látványos, ám veszélyes rész, érdemes odafigyelni. A völgyben feljebb még kísérik a patakot kisebb sziklafalak, de mi a vízfolyás felett, a hegyoldalban haladunk. Szembetűnő a sötét, szűk völgy után a délies fekvésbe forduló hegyoldal fényözöne. Az erdő a hűvösebb, csapadékosabb időt kedvelő gyertyános-bükkösből átvált melegkedvelő tölgyre. Hamar kiérkezünk a völgyből a hegyoldalban szerpentinező parádi úthoz.

A Mátra gerincén

A parádi hurokút visszafordító kanyarjánál a Z jelzésen megyünk tovább a Markazi-kapu felé. Ha nem kívánunk magasabbra kapaszkodni, ez egy kézenfekvő rövidítési pont lehet: csak tovább kell menni a dózerút felső ágán, és egy kilométer lankás harántolás után a Rózsaszálláshoz érünk, ahol az eredeti útvonal is halad. Érdemes azonban meglátogatni a Markazi-kaput és a gerincet, mivel látványos része ez is a túrának. Bár a kapuig egy szokványos, északi oldalban gyakori bükkösben haladunk, a gerinc bevágásához érve drasztikusan felélénkül a táj.

A Markazi-kapu egy természetes bevágás, mélypont a Keleti-Mátra gerincén, ahol a hegység két oldalán élők közlekedtek a túloldalra. A kékesi kaldera patakjának felharapózásával keletkezhetett, ahogy a lefolyó víz eróziója egyre mélyítette a völgyet, és így az belevájt a gerinc ívébe. Maga a kaldera a Markazi-kapuból nem kivehető, viszont a Kékes tömbje uralja a tájat.

A gerincút itt oldalazva halad a meredek északi letörésen K jelzéssel navigálva. A Kis-Sas-kő impozáns rétje alatt leágazunk a S jelzésre, ami szintben kerüli a sziklás gerincet. Azon a ponton, ahol egy derékszögű kanyarral átbukunk a Kis-Sas-kő sziklasávjának folytatásán, ott érdemes egy nagyon rövid kitérővel lefelé kinézni az erdőből. Nem köztudott, viszont remek kilátópont van a S jelezés alatt kb. 150 méterrel a Kis-Sas-kő folytatásánál. Sombokrok és kisebb sziklák között érkezünk egy tágas, réttel koronázott térségre, mely sziklafallal szakad le az alant húzódó Ilona-völgybe. Rálátunk a völgy kanyarjára, ahogy épp kikerüli a Marhát tömbjét - amin egyébként egy középkori vár maradványai találhatóak. Hosszan belátni a Parádi-völgybe és a mögötte húzódó Heves, Borsod és Nógrád megyék találkozásánál hullámzó tájra. Az ösvényre visszatérve innen már hamar leérünk a köves oldalban harántoló ösvényen az alattunk futó dózerútra.

A Szállás-hegy kilátópontja

Az erdőgazdasági úton a Rózsaszállás felett egy elágazáshoz érünk, ahol a S jelzés is lekanyarodik. Ez lesz majd utunk későbbi folytatása, de előtte kinézünk a rövid sétára található Szállás-hegyre, ami a Kékes tömbjének legszebb panorámáját nyújtja. Ehhez a dózerúton megyünk tovább a S● jelzés kíséretében. Pár száz méter után, a következő balos kanyarban a hegygerincen egy ritkán járt ösvény vezet az öreg bükkök között a szemben lévő kiemelkedés tetejére. A  jelzetlen úton felérünk a lokális kiemelkedésre, ahol a hegy nyugati oldalán egy sziklával övezett rét található.

Ahogy lejjebb sétálunk a füves területen, egyre jobban kibontakozik a közvetlenül felettünk magasodó Kékestető jellegzetes trapéz alakjával és a felhőket karcoló átjátszó adójával. A vulkáni roncs északi oldala meredeken szakad le felénk; sűrű, öreg erdő borítja ezt a szinte megközelíthetetlen tájat, így a fák felett meredező tornyon kívül semmilyen épület nem látható a kékestetői kavalkádból. Korlátozott kilátás adódik még a Galyatetőre és a Mátra északnyugati lábára, de a Kékes látványa mindent ural.

Vissza a völgybe

Az idefelé megtett úton érünk vissza a Rózsaszálláshoz, ahonnan a S jelezés mentén ereszkedünk le a hegyoldalban. A Rózsaszállás mellett biztos vízjárású forrást találunk, ahol lemoshatjuk az idáig megtett út verejtékét magunkról, hiszen innentől már csak lefelé ereszkedünk egy rövid úton. A patakvölgyből kiérve lankás oldalban keresztezzük a parádi hurokút alsó szárát, és a Lapossás-domb fenyőerdővel borított lankás szakasza után meredekebben érkezünk a hegy alatti nyeregbe.

Innen kanyarodhatunk el nyugat felé a S+ jelzésen Parádóhuta irányába, de az eredeti útvonal szerint a S jelzésen jutunk vissza a Szent István-csevicekúthoz. Az egyre meredekebb Macska-lyuk oldalában egy vízmosás szélén ereszkedünk vissza ősi bükkök árnyékában az Ilona-völgybe, ahol a felső gesztenyefasornál érkezünk ki a műútra. Innen a már ismert útvonalon pár száz méter után megérkezünk kiindulópontunkhoz, bezárul a körtúra.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Figyelem! A túra kezdőpontját tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve lehet megközelíteni!

  • A legközelebb eső buszmegálló: Parádfürdő, kórház.

Getting there

  • A buszmegállóból a Recski úton kelet felé indulva, a jelzésen jutunk el a Szent István-csevicéhez, túránk kiindulópontjához (3,2 km).

 

Parking

  • A túra kiindulópontjánál, a Szent István Csevicénél találunk parkolóhelyet az út mellett. Az Ilona-völgyben pont idáig lehet behajtani.
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations


Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

5.0
(1)
Krisztina Németh
June 01, 2020 · Community
Nagyon szép túra. Az Ilona-vízesésnél figyelni kell a jelzésre: bal oldalon felfelé, a sziklák tetején kell elmenni a vízesés tetejéig, ott átkelni a patakon. A többi helyen könnyen megtalálhatók a jelzések.
show more
Ilona-vízesés
Photo: Krisztina Németh, Közösség
Kilátás Markaz felé
Photo: Krisztina Németh, Közösség
Kilátás Parád felé
Photo: Krisztina Németh, Közösség
Szalamandra az Ilona patakban
Photo: Krisztina Németh, Közösség

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
11.6 km
Duration
3:42h
Ascent
436 m
Descent
436 m
Loop Scenic Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.