Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

A karszt zegzugos világa - barangolás Aggtelek és Jósvafő között

· 1 review · Hiking Trail · Aggteleki-karszt · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Aggtelek körül már tágas kaszálók sorakoznak a fennsíkon
    / Aggtelek körül már tágas kaszálók sorakoznak a fennsíkon
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aggtelek központja és a falu szántói a Baradla-tetőről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karu-völgyben csatlakozunk a szépen kitáblázott Országos Kéktúra útvonalához
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-tóban már nem fürdenek Aggtelek csordái, így nyárra elhínárosodik
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nemzeti park segítségével azonosíthatjuk a karsztosodott felszín eredetét
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jósvafőt ivóvízzel ellátó Babot-kút kiépített forrásbarlangja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A korhadéklakó gévagomba jól érzi magát a völgytalp nedves klímáján
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A jósvafői Tengerszem felett áll Kessler Hubert emlékháza és a Tengerszem szálló
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az UNESCO védett Baradla-barlang aggteleki bejárata népszerű turistacélpont
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Baradla-barlang aggteleki bejáratát rejtő sziklafal tetejéről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Ferenc-kápolna az Aggtelek és Jósvafő közötti országút mellett
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Vörös-tó és a Medve-sziklák Baradla-szikla (kilátóhely) Tengerszem (Jósvafő) Jósva-forrás
Túránkkal az Aggteleki-karszt jellegzetes vidékét fedezzük fel a legnépszerűbb és legismertebb aggteleki és jósvafői központoktól a rejtett völgyek erdős szalagjáig, a fennsík borókás zugainak, töbörsorokkal, karrmezős hegytetőkkel hullámzó fennsíkjáig.
open
easy
14.6 km
4:25 h
541 m
541 m

A Gömör-Tornai-karszt Magyarországon maradt részén járunk, az Aggteleki-karszt patakvölgyekkel szabdalt mészkőtömbjén. Típusában a legjellegzetesebb formákat találjuk itt hazánkban. A széles, meredek falú völgyek felett lekerekedett hegytetők és összeolvadó töbrök ritmikus váltakozásával a messzeségbe hullámzó fennsík jellemzi az egész hegyvidéket. Ha belekeveredünk ebbe a mélyedések és hátak között kanyargó labirintusba, csak jelzések és a modern technika segítségével találjuk meg a kivezető utat.

Utunk elején a töbörsorral összeolvadó, vízfolyás nélküli Baradla-völgyben kalandozunk. Jellegzetes ez a ránézésre vízfolyás nélküli karsztvidék, ahol a patak mélyen alattunk folyik a Baradla-barlangban. A töbrök egykori víznyelők beomlott maradékai, melyek több millió évvel ezelőtt a karbonátos kőzeteket takaró felszín patakjait vezették a mélybe. Ez az üledékes felszín mára már nyomtalanul eltűnt, csak a barlangokban és nagyobb folyóvölgyekben lerakott hordalékból ismerjük anyagukat; az egykori vízfolyások lenyomatát azonban ma is őrzi a táj.

Egy még régebbi hagyaték a Vörös-tó környezete, ahol a Medve-sziklákban az egykori trópusi éghajlat lenyomatát látjuk. A sziklák anyaga a 220 millió évvel ezelőtti lagúnákban keletkezett, ahol a tiszta vízben felhalmozódott a vízi élőlények mészanyagú váza. Kőzetté válásuk után, a kréta időszak körül szárazulatként emelkedtek a tengerek fölé; ezt követően oldotta ki a ma is látható csúcsos formák alapját az akkori trópusi klíma. Az ősi kúpkarsztot később agyag fedte be, ami jellegzetes vörös színével ma is látható a sziklák körül. Az Aggteleki-karszt kiemelkedése után a kialakuló formavilágot az oldódás határozta meg, ami a kőzetrepedések mentén volt a legintenzívebb, illetve a már bemutatott régebbi felszínről átöröklődött völgyek, töbörsorok mentén. Itt, a Vörös-tónál is egy régebbi víznyelő után megmaradt mélyedést látunk, ami azonban a behordott vörösagyagtól eltömődött, lefolyástalanná vált; ekként maradhat meg a felszínen a ma is látható tó, közel állandó vízszinttel, amiben a környék állatállománya ivott és fürdött rendszeresen a 20. század végéig. Az állatok által felkavart iszap vörös színéről kapta a tó a nevét, ami napjainkra azonban a dús vegetáció és a szerves anyag bomlása miatt inkább sötétbarna.

Amit a víz kioldott a hegyvidékről, azt a forrásoknál, a völgyekben látjuk viszont. Igazából a kiválás már a barlangokban megkezdődik, amit a környék világhírű cseppkőbarlangjaiban láthatunk. A felszínen azonban szintén jellegzetes formák alakulnak ki, ahogy a több patakos barlang kifolyását egyesítő Jósvafői katlanban is, ahol valóságos vízi édenkertet találunk. A barlangok végpontjából a felszínre törő források környezete, a patakok medre barna kalcitbevonattal fedett jellegzetes formavilágú képződmények gyűjtőhelye. A vízben oldott mészkő itt az oldathoz szükséges szénsav elpárolgása miatt kiválik. Ez a kalcitkiválás mindig ott a legintenzívebb, ahol a legnagyobb felületen érintkezik a víz a levegővel, így a vízesések falán, a zubogók peremén épül a legjobban az édesvízi mészkő. Ezért alakulnak ki kisebb-nagyobb gátak azonos magasságú peremmel. Búboskemencére hasonlító darázskő dómok épülnek a vízesések alatt, a patak medrében is vastag peremek tagolják a víz folyását.

Ez a régóta megbízható hozammal rendelkező vízi világ rendkívül gazdag növény- és állatvilág otthona. A Béke-barlang kifolyásánál, a Komlós-forrásnál apró csigavázak borítják a felszínt: a kárpáti forráscsiga él itt stabil állománnyal. Nem hiába a foltos szalamandra a nemzeti park címerállata, az állandóan nedves völgyek, patakpartok köves, mohás üregeiben él a színpompás kétéltű, akit gyakran láthatunk lomha, kígyózó mozgással bandukolni eső után a nedves talajon. Ilyenkor hagyják el védett üregeiket és keresik fel egymást főleg párzási céllal vagy táplálkozni. Elmenekülni nem tudnak a ragadozók elől, de bőrük méreganyagával védik magukat, amit a jól látható sárga-fekete színkompozíció is hirdet. Hagyjuk mi is őket nyugodtan sétálgatni!

Author’s recommendation

  • Kézenfekvő megszállni a túra kiindulópontjánál, a Baradla-barlang aggteleki bejárata előtti Baradla kemping és turistaszállóban. A turista szálló épületének barlang felőli oldalán üzemel az étterem, ahol a reggelizhetünk vagy vacsorázhatunk a túra előtt vagy után, illetve amennyiben nyitvatartási időn túl érünk vissza, kérhetjük a megrendelt ételt becsomagolva a szomszédos turistaszálló recepciójára.
  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges földalatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. A túra kiindulópontjánál található Baradla-barlangot érdemes a túra előtt vagy után meglátogatni. A sokáig a világ leghosszabb ismert barlangja címet is viselő Baradla-barlangban hosszabb, átmenő túrát is tehetünk barlangász felszereléssel, a nemzeti park szervezésében. Amennyiben fizikai és pszichés kondíciónk megfelelő hozzá, életre szóló élménnyel gazdagodhatunk a kalandokban és barlangi képződményekben gazdag túrán.
  • A bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákócz-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni és felfedezni ezt a mesebeli földalatti kristálypalotát.
  • A túra épp elkerüli Jósvafőt, de ha szeretnénk körbe nézni, megpihenni a faluban, inni egy bambit vagy nyalni egy fagyit a kocsmában, akkor a jósvafői Tengerszemtől kifolyó patakot kell követnünk a S+ jelzésen vagy az Aggtelek-Jósvafő közötti országútra érkezve rövid sétával beérünk a faluba.
  • Ha a túra végén megfáradtunk, nem akarunk felkapaszkodni az ördögszántásos csúcsrégióba, akkor a Szent Ferenc-kápolnától folytassuk tovább a S jelzésen, ami előbb az aszfaltúton, majd erdős, ligetes ösvényen közel szintben éri el Aggteleket. Ezzel az útvonallal alulról kerüljük a Tó-hegy ördögszántását, almegyünk az Aggteleki-tó mellett, a kertek alatt, majd a Baradla-barlang bejárata felett érjük el eredeti útvonalunk legvégét, a sziklafal tetejének kilátópontját.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 19, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Baradla-tető, 484 m
Lowest point
220 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Óvatosan, odafigyeléssel közlekedjünk a Baradla-tetőn! A köves felszínt nem véletlenül hívják ördögszántásnak. Érdemes bakancsban járni erre, vagy körültekintően lépdelni a kiálló sziklatarajok, oldások, repedések között.

Start

Aggtelek, Baradla-barlang bejárata (336 m)
Coordinates:
DD
48.471221, 20.494999
DMS
48°28'16.4"N 20°29'42.0"E
UTM
34U 462673 5368799
w3w 
///sustained.thimbles.entwine

Destination

Aggtelek, Baradla-barlang bejárata

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A Baradla-barlang aggteleki bejáratától a Z+ jelzést követjük a Baradla-völgyben a Kecső-völgyi torkolatig.
  • A Kecső-völgyben a Z jelzést követjük a Baradla-barlang jósvafői bejáratáig.
  • A S jelzés navigál vissza a Jósva-patak völgyéből a karsztfennsíkra a Szent Ferenc kápolnáig.
  • A K+ jelzésen megyünk fel a Közép-hegyre, aminek túloldalán, csatlakozunk a K jelzéséhez.
  • A K jelzésről a következő hágóban letérünk a K▲ jelzésen a Baradla-tetőre.
  • A K jelzésen jobbra térve érkezünk vissza a Baradla-barlang aggteleki bejáratához.

A túráról részletesen:

Aggtelekről Jósvafőre a Baradla- és Kecső-völgy erdős szalagján

Aggtelek mellől, a tekintélyes sziklafallal nyíló Baradla-barlang bejáratától indulunk a barlangpénztár mellett induló lépcsősoron a Z+ jelzésen. Már régi hagyománya van a barlangi vezetésnek a faluban. A cseppkőképződményekkel teli labirintus bemutatása közben az elmúlt századokban még fáklyákkal világították be a termeket, míg a turisták cseppkövet vihettek haza emlék gyanánt.

A sziklás gerincet harántolva, a Denevér-ág bejárata felett betonjárda vezet a hegy túloldalára, a Baradla-völgybe. A betonút a völgytalp szélén, szintén sziklás torokkal a mélybe vezető Csipke-termi-bejáratig fut, ugyanis ide érkezik ki az aggteleki barlangi rövid túra. A múlt évszázadban, de főként a kommunizmusban itt még fegyveres határőrök álltak a kiérkező turistaáradatnak jelezve, hogy határvidéken járnak. A szemben lévő hegygerincen futott a magyar-csehszlovák határszakasz, aminek napjainkra már csak közigazgatási jelentősége van.

A tágas, szelíd formákkal hullámzó völgytalp szélén halad a turistaút - a barlangi bejárat után már köves szekérúton, ami a rét túlvégén befut a bokros erdőszélbe. Tisztások, ligetek és sűrű gyertyános tölgyes erdő váltakozásával haladunk a töbröket kerülgető úton. A völgyfenék a karszton patak nélkül hullámzik; nagyobb, üstszerű mélyedések sorakoznak a völgy alján, melyek a csapadékot a mélybe szivárogtatják, ahol repedések, barlangok alján futnak össze föld alatti patakokban. A Baradla-völgy elején, az első nagyobb töbör alatt fut mélyen a Styx, a Baradla-barlang föld alatti patakja, ami a tágabb térség vizeit egyesíti.

A Baradla-völgy első szakaszának töbrei után a ligetes, erdős völgy lassan mélyülni kezd, ahogy a Styx-szel párhuzamosan a felszínen futó Kecső-patakhoz ereszkedünk alá. A völgy torkolata előtt elérjük a keresztben vezető Z jelzést, amin jobbra, keleti irányban folytatjuk utunkat Jósvafő felé. Itt kerülünk a legközelebb az országhatárhoz, ugyanis a másik irányban, alig pár száz méter után a Z jelzés már szlovák területen fut - habár a szomszédos Kecső településen még napjainkban is jórészt magyar szót hallani.

A patak feletti árnyas gyertyános-tölgyesben oldalazunk. Pár száz méter után a következő mellékvölgy, a Karu-völgy torkolatánál kis sziklás gerinc alakul ki, amin leereszkedünk a Kecső-patakhoz. Száraz időben a víz itt már alig csordogál, vagy teljesen el is tűnik, hiszen a karsztokra jellemzően a felszín alatt folyik tovább. A beszűkülő völgyszakasz szurdokszerű keskeny völgytalppal, sziklás, görgeteges felszínen kacskaringózik. A térség, de talán hazánk egyik leghangulatosabb völgye a Kecső középső szakasza. A nedves völgy bedőlt fákkal, mohás sziklákkal, dús aljnövényzettel vadregényes tája az ember előtti időket idézi. A Kecső-völgytől északra elterülő határvidék a bioszféra-rezervátum magterülete, sok veszélyeztetett fajunk otthona, menedéke.

A völgy kiszélesedésével a zárt erdő is szakaszosan kinyílik, így kis erdei tisztások, ligetek mentén haladunk. Az első tisztáson az aggteleki vízmű mohával, páfránnyal fedett épülete igazán idilli környezetben található a hegyből kifolyó földalatti patak torkolatánál, a Babot-kútnál. A vízmű alatt többnyire réteket kerülgetünk, és már lassan Jósvafő házait is felfedezni véljük a kiszélesedő völgyben, amikor a jelzés felfut a patak túloldalán meredeken nekiinduló ösvénynek. A Z jelzés ugyanis pont kikerüli a települést, hogy a hegygerinc túloldalának rejtett katlanját fedezze fel.

Jósvafő vízi kalandparkja a karsztfennsík forrásainak katlanjában

A Z jelzés felkaptat a rövid, de lendületes emelkedőn, és a nyergen átbukva, a K jelzést keresztezve beereszkedik a Baradla-barlang végpontját, a barlangi patak kifolyását rejtő katlanba. Meredek lejtmenettel érkezünk a barlang bejáratához, ami mellett stílusosan az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága székel. Itt található a patinás Tengerszem Szálló, illetve a Kessler Hubert Emlékház, a földtantudós barlangász egykori háza, hagyatékának kiállítása is.

A Baradla-barlang bejáratával szemben egy lépcsősort célzunk meg a S jelzésen, amit innentől Aggtelek határáig, a Szent Ferenc kápolnáig követünk. A katlan árnyas erdejében tovább ereszkedve az évezredek alatt egyre mélyebbre vágódó Baradla-barlang bejárataihoz érkezünk. A legalsó részen folyik ki jelenleg a barlangi patak, amit stílusos vasrács véd az illetéktelen behatolástól. A tekintélyes mennyiségű kifolyó vizet ágakra bontva, szerteágazó mederhálózatban vezették el; egy részét a malomhoz, de még vashámor és vízi erőmű is működött itt rövid ideig. Jelenleg a víz jelentős része a kifolyás alatti tufagátat építi. Ugyanis amit kioldott a víz a hegyből, azt a barlangi cseppköveken és a patak vízesésein rakja le. Közvetlenül a kifolyás alatt jól látszik a folyamat, ahogy a lefelé bucskázó víz építi a mésztufagátat, akadályt állítva a saját folyásának útjába.

A Baradla-barlang tiszta vize felszínre érkezése alatt tóba gyűlik, ami opálos, sejtelmes, türkizkék színű a benne lévő apró kalcitkristályoktól. A Tengerszemet sűrű bükkös fogja körül, csak a túlvégi gátnál nyitott a partja. Erre követjük a patak folyását. A hangulatos erdei sétány után zöldellő tisztások mentén kanyarog az út a falu irányába. A patak valószerűtlenül buja vízi növényzettel teli az állandó oxigéndús tiszta víznek köszönhetően. Jobbról a Komlós-forrás patakja érkezik és szalad át alattunk a Jósvába. Érdekessége, hogy ő a másik nagy patakos barlang, a Béke-barlang vizét hozza dél felől, a Galyaságból. Az északról érkező vizeket a Tohonya szállítja részben a Kossuth-barlangból, ami a Kecső-patak határon túli vizével kiegészülve a jósvafői templom alatt egyesül a Jósva-patakban, a környező fennsíkok összesített vízfolyásává. Ha vesszük a fáradságot, és besétálunk a faluba, az országút hídja alatt, a kocsma előtt már ezt az egyesült Jósva-patakot látjuk.

Eredeti túránk azonban kihagyja Jósvafőt, hogy a legmélyebb pontról, a Jósva és a Komlós összefolyásától, a bányászüdülő romosodó épületétől visszakapaszkodjon a fennsíkra, sőt egészen a csúcsrégióba.

Az Aggteleki-karszt tetején

Szerencsénkre itt nincsenek nagy szintkülönbségek, még úgy sem, hogy a környék mélypontjáról, a Jósva-patak völgyétől kapaszkodunk vissza az Aggtelek fölötti legmagasabb csúcsokra. Utunk legnagyobb részén a S jelzést követjük, ami a leglátványosabb helyszíneket, a Vörös-tavat és a Medve-sziklákat, illetve a Szent Ferenc-kápolnát érinti.

A bányászüdülő murvaútján felkapaszkodunk az országútra, aminek kanyarulatát pár száz méteren keresztül követjük, majd jobbkézre visszafelé, egy dózerúton felkanyarodunk a Kőhorog-oldalba. Az út a Béke-barlang mesterséges bejárata előtt halad el, természetes bejárata a Komlós-forrás vize miatt nem járható. Innen a mesterséges táróból ereszkednek alá a barlangterápiás csoportok, asztmások, légzőszervi betegségben szenvedők, hogy gyógyuljanak a barlangi környezet steril levegőjén a Béke-barlang termeiben.

A Kő-horog-oldalban fokozatosan kikapaszkodunk a völgyből, és a Hollós-töbröt kerülve, az országutat keresztezve érkezünk a fennsík ligetes térségére. A következő bő kilométeres szakaszon közel szintben haladunk a fennsík töbreit kerülgetve, egyedül itt az út elején ereszkedünk be rögtön az első nagyobb mélyedésbe, amire jó okunk van. Itt található ugyanis az a sziklaképződmény és karsztfennsíki tó, ami a maga nemében egyedülálló hazánkban.

A hosszúkás töbör alján mára erősen benőtt vízfelületet találunk. Amikor még a falu állatai legeltek a környéken, és rendszeresen kifürödték a tó növényvilágát, felkavarták aljának vörös színű iszapját, valóban vörös színű volt a Vörös-tó vize. Mára már inkább a természetes vegetáció foglalja el, és lassan tölti a medret. Valójában maga a tó is a töbör feltöltődésének eredménye, ugyanis az eredetileg a vizek oldó hatása miatt beroskadó, kiszélesedő töbörbe a környék vörös iszapja mosódott, ami eltömte a repedéseket, így tóvá gyűlt a csapadékvíz a felszínen.

A kimosódó vörös agyag alól egy másik érdekes geológiai jelenség, a Medve-sziklák kerültek a felszínre. Eredetileg ezek a formák trópusi éghajlaton keletkeztek, még a vörös agyag képződése előtt több tíz millió évvel ezelőtt. A kúpkarsztnak nevezett képződmények a trópus erősen oldó hatásai mellett alakultak ki. Ilyen képződményekre hazánkban bauxitbányászás folyamán találtak rá eltemetve, azonban itt szabadon láthatóak természetes valójukban.

A Vörös-tó töbréből a túloldalon kilábalva jellegzetes karsztfennsíki tájon kanyargunk. Elmegyünk a Baradla-barlang vörös-tói bejárata mellett, majd a valóban borókával sűrűn benőtt Borókás-töbröket kerüljük nagy ívben. A legnagyobb töbör túloldalán kiérkezünk ismét az aggteleki országút mellé a Szent Ferenc-kápolnánál.

A meghitt, rét széli kápolnától a legrövidebben a S jelzés mentén juthatunk Aggtelekre, de mi egy kacskaringós kitérővel a K+ és a K▲ jelzés mentén megmásszuk a környék két jellegzetes hegyét, a Közép-hegyet és a Baradla-tetőt. A kápolnától röviden visszafelé, keleti irányban követjük az aszfaltutat, amiről balra, északnak egy szekérút kaptat fel a sűrűn benőtt, erdősült gerincen. A Közép-hegy déli oldalán felkapaszkodva a csúcson már bokros, ligetes karrmezőn járunk, ahonnan korlátozott kilátásuk nyílik dél felé a Galyaság dombjaira. Érdekesség, hogy majdnem tökéletesen a hegytető alatt fut kelet-nyugati irányban, mélyen a mészkőtömbben a Baradla-barlang.

A lankás északnyugati gerincen ereszkedünk alá a Közép és Magas-hegy közötti nyeregbe, ahol átváltunk a K jelzésre. Sűrű erdőben, a Karu-völgy felső katlanjába ereszkedünk, majd a Galya-tető északi oldalában harántolva érjük el a Baradla-tető alatti nyereget. Itt legyünk figyelmesek: egy alig látható ösvényen vált be a K▲ jelzés a bokros erdőbe, ami a Baradla-tetőre vezet.

Erősen kacskaringós vonalvezetéssel kanyargunk a zegzugos erdőben, egyre kövesebb hegyoldal bozótos erdejében kapaszkodunk. A csúcsrégió karrmezője nagy odafigyelést igényel: bokaforgató a kiálló mészkőbarázdák egyenetlen felszíne. Kilátás a hegytetőről nincs, mivel a göcsörtös fák közötti ligetek nem elég nagyok - csak lejjebbről, a Baradla-tető faluhoz közeli gerincszakaszáról tárul fel Aggtelek környéke a hosszabban nyitott füves gerincről. A sziklás felszínen megdolgoztatott lábakkal érkezünk túránk befejező szakaszához, a Baradla-barlang bejárata fölötti kilátóponthoz, ahonnan már kényelmes ösvény vezet a starthelyhez - előtte viszont érdemes még kiélvezni a sziklafalról nyíló csodás panorámát. Belátni a falu körüli legelőket, szántókat és a környező erdőket. Közvetlenül alattunk nyílik a barlang, aminek túlvégén Jósvafő felett láttuk a felszínre lépni azt a patakot, amit a környező tájon gyűjt magába rejtett zugain keresztül a hegy belseje, örök kölcsönhatásban tartva vizet és kőzetet.

A K jelzésen balra térve jutunk vissza kiindulópontunkra, a a Baradla-barlang aggteleki bejáratához.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Aggtelekre viszonylag gyakran járnak buszok Budapest, Miskolc és Kazincbarcika felől. A legtöbb viszont nem megy be a Baradla-barlanghoz, csak az útleágazásához. Ennek megfelelően Aggtelek, Baradla-barlang vagy Aggtelek, Kossuth utca, Barlang bejárati út megállóig utazunk.

Getting there

  • Aggtelek, Baradla-barlang megállótól 200 métert kell sétálnunk északi irányban a K◼ jelzés mentén a Baradla-barlang aggteleki bejáratához, ahonnan a túra indul. Amennyiben az Aggtelek, Kossuth utca, Barlang bejárati út megállóig utaztunk, akkor ehhez még párszáz méter hozzá adódik az Aggtelek és az országhatár között vezető országúton.

Parking

  • Aggtelek település legelején lekanyarodunk az országhatár felé, ahonnan már látszik a Baradla-barlang sziklás bejárata.
  • A Baradla-barlang bejáratához vezető útelágazás túloldalán hatalmas parkoló áll rendelkezésre az autóval érkező turisták számára.

Coordinates

DD
48.471221, 20.494999
DMS
48°28'16.4"N 20°29'42.0"E
UTM
34U 462673 5368799
w3w 
///sustained.thimbles.entwine
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Aggteleki-karszt térkép (Cartographia)

Equipment

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes, lehetőleg magasszárú túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

5.0
(1)
Zsuzsanna Balogh
May 22, 2021 · Community
2016-ban jártuk be a Baradla tanösvényt. Nagyon szép útvonal.
show more
When did you do this route? June 16, 2016
Vörös-tó
Photo: Zsuzsanna Balogh, Community
Medve-sziklák
Photo: Zsuzsanna Balogh, Community

Photos from others

Vörös-tó
Medve-sziklák

Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
14.6 km
Duration
4:25 h
Ascent
541 m
Descent
541 m
Public-transport-friendly Loop Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp