Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A karszt világa – Ómassa körül a fennsíkon

· 3 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Sebes-víz vízesése
    / A Sebes-víz vízesése
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyatban a Bükk-fennsík a Bálványról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Czékus-út hangulata
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bánkúti Síház
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-mezői látkép
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mintha a Felvidéken járnánk - fenyőerdő Jávorkút után
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ómassa a hegyek szorításában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sebesvíz Panzió és idilli tava
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálbükkös a Kühne Andor-úton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Háttérben a Mátra, elöl az Ablakos-kő-völgy mélyülete
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kulcsosház a Nagy-mező egyik töbrének lejtőjén
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sebes-víz zuhataga
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bánkút felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ómassai utcakép
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kiterjedt fenyvesfoltok a túra meghatározó elemei
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Észak felé kinézve a Petőfi-kilátóból
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Czékus-út
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút tisztása hétvégén gyakran megtelik piknikezőkkel
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sejtelmes ködbe burkolózó fenyves a Kis-fennsíkon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jávorkút
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hűs vízzel vár a Meteor-forrás
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-mező körül maradt még fenyőliget
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-mező töbrei közt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Bánkút és a Nagy-mező közt
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdőre hasonlító természet a Száraz-völgyben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csurgó tisztása Bánkút mellett
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra egyik legmarkánsabb hangulatú szakaszán (Czékus-út)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őserdei körülmények a Sebes-víz fölött
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarra vágott fenyves a nemzeti park szívében
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyő és bükk találkozása
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eső után pipál a Bükk (Czékus-út, alant a Garadna-völgy)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Veterántanya - ami maradt belőle
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Jávorkúthoz közeli fenyvesben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a jávorkúti út elágazásánál
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Petőfi-kilátó (Bálvány) Bánkúti turistaház A Sebes-víz vízesése
A Bükk karsztjelenségeinek tárházát, tájhasználatának pedig látványos lenyomatait vonultatja fel ez a hosszú, mégsem megerőltető útvonal. Ómassa mély völgyéből indulva napfényben fürdőző kaszálóréteket, a legmagasabban álló kilátót és a hegység legszebb vízesését látogatjuk meg.
open
moderate
Distance 20.4 km
6:15 h
782 m
782 m

A Bükk-fennsík szívébe kalauzol túránk, mely a miskolci oldal felől tárja fel a karszt lebilincselő világát. Különlegessége, hogy egy útvonalon a hegység legalább két arcát kínálja, amennyiben a töbrök lyuggatta kaszálórétekben gazdag Nagy-fennsíkot, és a kárpáti hangulatú fenyveseivel, háborítatlanságot árasztó erdőivel csalogató Kis-fennsíkot is felkeressük. A két platót elválasztó Garadna mély völgyéből hűs forrásvíz csobogása kísér fel a magasba, ahol illatos fenyőerdőkön keresztül a bükki természetjárás központi helyére, Bánkútra kanyarodunk. Rövid kitérővel fölugrunk a hegység legmagasabban álló kilátójába, a Bálványra is, ahonnan kitekintünk a Felvidék felé, majd a Nagy-mező óriási tisztását vesszük célba. Miután megismerkedtünk a terület töbrös kaszálórétjeinek tájképével és történetével, Jávorkúton frissülhetünk fel. Innen bevesszük magunkat a fennsík talán legszebb, sűrű fenyvesébe, és a Sebes-víz panzió érintését követően a Fátyol-vízesés „testvére", a sokkal kevésbé ismert, ám annál látványosabb Sebes-víz zuhataga mentén érkezünk vissza Ómassára.

E különösen látványos és kimagaslóan változatos útvonalat végigjárva a bükki karszt központi térségének minden báját felfedezhetjük, a magaslati terep csaknem teljes szépségével tündököl előttünk. A kezdeti emelkedőt követően könnyű, kellemesen hullámzó útvonalra számítsunk, melyet az érintett turistalétesítmények (Bánkút, Jávorkút, Sebes-víz) kínálta szolgáltatások színesítenek - hiszen ezeken a pontokon alkalmunk nyílik étkezni vagy valamilyen frissítőt fogyasztani.

Author’s recommendation

  • A túrát két részre bontva kellemes, ráérős sétákkal időzhetünk a fennsíkon. Ehhez Bánkúton a Síház (turistaház) és a Fehér Sas panzió kínál szálláslehetőséget.
  • Megszállhatunk Jávorkúton is, melyet szintén érint az útvonal.
  • Drágább árkategóriájú, de szintén kiváló szálláshely a Sebes-víz panzió is.
  • Mindegyik említett szálláshelyen étkezhetünk is.
  • Nomádabb körülményeket, de igazi fennsíki atmoszférát kínál a Nagy-mező egyik töbrének oldalában álló Síház. Ez kulcsosházként, előzetes egyeztetést követően használható a nyári félévben.
  • A túra egyik fő attrakciója a Sebes-víz zuhataga, mely leginkább tavasszal, hóolvadás vagy nagyobb esőzések után tündököl teljes pompájában - a látogatás időpontját érdemes ehhez igazítani.
  • A kezdő- és végpont Bánkút is lehet; itt könnyebb autóval parkolni, mint Ómassán.
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: February 18, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Bálvány, 956 m
Lowest point
Ómassa, 477 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Bánkúti turistaház

Tips and hints

Start

Ómassa buszmegálló (helyi járat) (479 m)
Coordinates:
DD
48.110406, 20.532665
DMS
48°06'37.5"N 20°31'57.6"E
UTM
34U 465213 5328677
w3w 
///organically.meaning.dull

Destination

Ómassa buszmegálló (helyi járat)

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Ómassáról a S+ jelzésen indulunk el a Száraz-völgyön át.
  • Jobbra térünk a S● jelzésre, ami a Meteor-forrásig vezet.
  • A Meteor-forrástól a P● jeleket követjük az aszfaltútig.
  • Az aszfalton balra fordulunk a P jelzésre, mely jobbra elhagyja az utat.
  • A P jelzést követjük a bánkúti parkolóig.
  • Az aszfalton jobbra térünk. A K▲ jelzésen tehetünk kitérőt a Bálvány kilátójáig (ugyanerre jövünk vissza).
  • A Z jelek vezetnek el a Nagy-mező pereméig.
  • Balra fordulunk a K+ jelzésre, amit egy esőbeállóval ellátott pihenőig követünk.
  • Az aszfaltút elágazásában, a pihenőnél balra, jelzetlen szakaszra fordulunk, és rövidesen a K/ jelzésen találjuk magunkat. Ez Jávorkútra vezet.
  • Jávorkútnál a panzió után jobbkanyart teszünk, és a P jeleket követjük.
  • Lefordulunk balra a P◼ jelzésre, érintjük a Sebes-víz panziót, és aszfaltúthoz érkezünk.
  • A S jelzésen ereszkedünk le a Sebes-víz vízeséséhez.
  • Ómassára érve jobbra fordulunk a K jelzésre, ami a faluközpontba kalauzol.

A túráról részletesen

Ómassa, a fémipar bölcsője

Az északi Kis- és a déli Nagy-fennsíkot elválasztó, vérbeli hegyi patak, a Garadna feltörésénél és egyéb vízfolyások találkozásánál fekszik Ómassa. A keskeny, napot ritkán látó település neve egykori vasolvasztóra utal: Fazola Henrik a 18. század 2. felében saját költségén kutatta fel megfelelő minőségű vasérc után a Bükk és a Mátra vidékét, és amikor azt Uppony közelében végre meglelte, itt építette fel első nagyolvasztóját. (Lejjebb pedig a hámorokat.) Az évi 500 tonna nyersvasat előállító üzem azonban a domborzati adottságok miatt túl közel épült a patakhoz, a vizes talaj pedig csökkentette a gyártás hatékonyságát. Ezért hosszas tervezést követően a 19. század elején átköltöztették Újmassára (e modernebb kohó kapacitása duplája volt elődjének, műemlékként pedig ma is látogatható). A gyár végül Diósgyőrbe települt, így a nagy ívet befutott térségi fémipar bölcsőjének Ómassa, ez a ma bájos, nyugodt falu tekinthető.

Vándorok tanyája mentén

Amint nekivágunk túránknak a kocsma mellől (vagy éppen a kocsmából), érdemes körbepillantani: az apró központban a busz is alig tud megfordulni, a falként felszökő lejtők pedig szilaj hegyi keretet varázsolnak az utcák köré. Az itt élő emberek élete érezhetően kitettebb a természet szeszélyeinek, és nem ritka, hogy a falut nagyobb viharok vagy havazások során az elemek napokra elvágják a külvilágtól. Amint elhagyjuk a házakat, szurdokra hajazó környezetben találjuk magunkat: a sebes vizű patak mentén sziklák meredeznek a lejtőből, csak a villanyvezeték ront némileg a természetélményen.

A S+ jelzésen gyorsan egy oldalvölgybe fordulunk: a Száraz-völgy vadonjába lépünk. Neve szokványos karsztjelenségre utalhat: a patakvíz a kőzettest belsejébe nyelődik, ezért a felszínen nem látható, vagy csak helyenként bukkan elő. A völgy oldalsó lejtőin hatalmas, büszke sziklaalakzatok köszöntenek a bükki karsztvilágban. Csak éppen a régóta háborítatlan növényzet olyan sűrű, zöld paravánt von eléjük, hogy nem is mindig könnyű detektálni őket: az erdő menedékes, változatos, összességében őserdei környezetre emlékeztet. A nedves völgyaljon figyeljünk lépteinkre, és nem csak a sziklás ösvény miatt, hanem mert a foltos szalamandra sárga-fekete egyedei szívesen korzóznak ebben az édeni, tiszta környezetben. A völgy egy ponton kiszélesedik (itt fért el Ómassa focipályája is), és elérünk egy erdeiút-elágazást. Legyünk résen, mert ettől fogva a S● jeleket követjük a jobbra kiágazó oldalvölgyön.

Magas aljnövényzetben, szűk lejtők közé szorulva kapaszkodunk, az ösvényt a zengve csobogó vízfolyás szegélyezi. Kisvártatva düledező kajibákkal, pihenőhellyel ellátott tisztásra jutunk - szemben a Meteor-forrás ontja a karszt gyomrának jéghideg vizét. A Veterán-tanya kunyhóit állítólag '56-os hősök használták a forradalom után, bujkálásuk éveiben pedig az ómassaiak segítették ki őket. A kis tisztásnak kerítése is volt a tehenek kívül tartására, mára azonban állapota leromlott: a 2010-es évek viharai fákat döntöttek a házikókra. A völgy felső szakaszán (melyet innentől a P● jelzés jelöl) megnő a lejtőmeredekség, és elmaradozik a patak. (Följebb találunk még egy vízfakadást; ha ez is működik, az erecske az ösvényen csörgedezik, és némileg megnehezíti a haladást.) A sűrű, zárt erdő szépsége azonban mit sem változik, a keresztben heverő fák kalandossá (de közel sem lehetetlenné) teszik az előrejutást.

A Kis-fennsík lucosaiban

Keresztezzük a bánkúti aszfaltutat, és a P jelzés bal ágán folytatjuk a kaptatást - balra kilátunk a Garadna erdőkkel bélelt völgyét vigyázó magaslatokra. Sűrű bükkerdőben gyűrjük tovább a szintet, s immár a Kis-fennsík nyakát tapossuk. Ez Bánkútnál egyesül a Nagy-fennsíkkal, és éppen előttünk, a Száraz-völgy és az Ablakos-kő-völgy fejezete közt mindössze alig 100 méterre keskenyedik. Kisvártatva ismerős illat csapja meg orrunkat, amint megközelítjük a sötét lucfenyvest. Az erdőkép maradandó szépségű, fenyők és lombhullatók keverednek, a kidőlt törzsek humusszal gazdagítják a talajt. A hangulatos útszakaszt egy tevékeny bükki természetjáróról, Czékus Miklósról nevezték el, akinek ez volt a kedvenc turistaútja - választása jó ízlésre vall.

A következő kilométereken is kárpáti tájképet varázsol körénk a lucos. A környékbeli ipar faéhsége a 18-19. században óriási foltokban tüntette el a pagonyt, a visszaerdősülést pedig a legeltetés akadályozta. A fenyőfajok (különösen a luc) gyorsan növekednek, ezért a fahiány gyors orvoslására egy időben előszeretettel telepítették képviselőiket a Bükkben (és más középhegységeinkben is) - most hangulatos erdőrészek, de a melegedő és szárazodó klíma, az elmaradó tartós hótakaró kikezdi egészségüket, ezért sok helyen megbetegednek, végül elpusztulnak, az erdészet pedig letermeli őket. Élvezzük hát ki a magashegyi hangulatot, a gyantaillatot és a karcsú szálak közt örvénylő szél suhogó „muzsikáját", amíg lehet!

A Bükk szívében, a Bükk tetején

Egy markáns balkanyar után ismét átkelünk az aszfalton, és széles erdei keréknyomon, sudár bükkös oltalmában érkezünk Bánkútra. A Síház fogad, mely ma turistaházként üzemel, és a fennsíki túrák kiváló pihenőhelye, illetve kiindulópontja. Éttermében felfrissülhetünk, télen pedig a sípályákat is igénybe vehetjük. Az egykori turistaház a parkoló túloldalán, Fehér Sas panzió néven üzemel. Az eredeti létesítmény 1930-ra készült el, az épületet a terület birtokosa, Pallavicini Alfonz Károly őrgróf bocsátotta a turisták rendelkezésére - a 20. század 2. felében teljesen lepusztult, és csak az évszázad utolsó éveire hozták rendbe.

A parkolótól a K▲ jelzésen, sziklák közt iramodunk neki a Petőfi-kilátó kitérőjének. Az ösvény vékony gerincélen hág át, majd szélesebb háton kapaszkodik föl a 956 méteres Bálványra, amin átjátszótoronnyal osztozik a kilátó. 1948 óta áll itt, a szabadságharc 99. évfordulójára építették, ebből származik neve is - anyaga pedig a diósgyőri vasgyár jelzőtornyából. A szűk lépcsőket, majd a tériszonyosok számára komoly kihívást jelentő létrát leküzdve vár a panorámaszint.

Észak-Magyarország egyik legszebb kilátásában gyönyörködhetünk: egyrészt alattunk a kiemelt, hullámzó Bükk-fennsík, emellett pedig a teljes Északi-középhegység megmutatkozik (tiszta időben). Keleten a Zemplén, északkeleten az Aggteleki-karszt, balra tovább a Heves-Borsodi-dombság és a Karancs emelkedik, markánsan tornyosul környezete fölé a Mátra hosszú gerince is. Az Upponyi-hegység hátai közt megcsillan a Lázbérci-víztároló tükre. Ha szerencsénk van, a távolban a Börzsöny, de még a Visegrádi-hegység is felsejlik a Cserhát lankái mögött. A hullámzó tájból szigetekként törnek elő a hegységek. Északi irányban a terep mozgalmassága végtelennek tetszik, hiszen a szlovákiai Kárpátok távol ugyan, de széles pompájában kerül elénk: a Gömör-szepesi-érchegység és a vulkanikus sorozat hátterében olyan vad hegyóriásokat is megláthatunk, mint a Nagy-Fátra főgerincének déli végében tornyosuló Krizna, a hegyközi medencék mögött emelkedő Alacsony-Tátra gyephavasi monstruma, és mindenek fölött a Felvidék sziklakoronája, a Magas-Tátra. A kilátót hátrahagyva a megtett úton térhetünk vissza Bánkútra, de választhatjuk a kilátó mellett, meredeken lefelé hajló (jelzetlen, de kitaposott) ösvényt is, mely a sípályák tetejére vezet. A Csurgó rétjének fölső szegélyét követve gyönyörű perspektívát kapunk a fennsíki tájra, mielőtt a fák alá lépve újra a parkolóba érkezünk.

Kaszálók és töbrök a karszt közepén

A Fehér Sas panzió mellett jobbra fordulunk, és a Z jelzésen, villanyvezeték pásztáján lendülünk neki fennsíki utunknak. Balra, egy mélyedés mellett tábla hívja fel a figyelmet a Diabáz-víznyelőbarlang elzárt üregére. Neve félrevezető: nagyrészt mészkőbe fúródik, helyenként a magmás eredetű porfirit kőzetet érinti, utóbbit pedig tévesen diabázként határozták meg a névadáskor. 161 méteres mélységével hazánk 10 legmélyebb barlangjának egyike (ehhez kb. 1 km-es hossz társul), benne forrás fakad, aminek vize a Garadna-forrásban lát napvilágot. Érdekes módon a '80-as években felmerült, hogy a turistaház víztározójaként hasznosítsák, ennek érdekében be is falaztak egy járatot, de a kísérlet elbukott, a torlasz már nincs meg.

Egy elágazásnál egyenesen, kissé balra folytatjuk utunkat, és szép bükkszálerdőben ereszkedünk. Idővel szűk tisztás folyosójává nyílik szét a pagony, és a betonútra terelnek a jelzések - így érkezünk meg a Nagy-mező hatalmas kaszálójának szélére. Bár utunk innen balra, a K+ jelzésen vezet tovább (az aszfaltcsík túloldalán), érdemes kisétálni az autóúton a Nagy-mező közepére, és körülnézni: hatalmas, tál alakú mélyedés, dús füvű kaszáló peremein emelkednek a fennsík magaslatai. A sík térszínt kis töbrök lyuggatják, melyek a keletkezési körülményekre utalnak. Amikor a Bükk platóját vulkáni törmelékes kőzetek fedték (melyek a környező tűzhányók, pl. a Mátra működéséből származtak), azokon különböző irányokból patakok folytak itt össze. E vízfolyások átfűrészelték magukat a viszonylag puha és vékony vulkanikus takarón, és elérték a mészkőfelszínt, melyet természetes módon oldani kezdtek. Ezáltal víznyelők keletkeztek, melyek a csapadékutánpótlást a mészkőtest belsejébe vezették. Ám a hordalék ezeket idővel eldugította, és a patakok valahol mellettük újabb járatokat nyitottak a tufaréteg átvésése után. A hátramaradt mélyedések, a töbrök lassan nagyobb „tálakká" (ún. poljévá) álltak össze. A vulkáni fedő rég lepusztult, mára a kitakarózott, töbrök ragyázta mészkőfelszín maradt hátra, a víz pedig a karszt belsejében talál utat magának. A fátlan terep a legeltetés eredménye: a 20. század elejére a fennsík e részén kóborló szarvasmarhák miatt az újulat nem tudott felnőni, ezért egészen a Létrástól Jávorkúton át a Nagy-mezőig tartó irtvány, összefüggő legelő keletkezett. A rét fajgazdag gyepe fokozottan védett, a visszaerdősüléstől napjainkban a természetvédelmi célú kaszálás óvja meg.

Jávorkút fenyvesei

A K+ jelzésen, a csipkéskúti ménes ideiglenes istállója mellett folytatjuk túránkat; a Nagy-mező hátsó, töbröktől hullámzó, különösen szép részén, ligetes tájon gyalogolunk. A kanyargós ösvény a mélyedések közti szegélyeken marad, végül sűrű, átláthatatlan fenyvesben ereszkedik le egy aszfaltútra. Kanyarjait több helyen is átvágjuk, és kisvártatva eltűnik az erdő: mintha leradírozták volna a fenyvest a felszínről. A klímaváltozás hatására legyengült fenyőültetvényeket az erdészetek gazdasági kármentési célból letermelik, itt épp egy ilyen foltot keresztezünk (helyükön pedig ellenállóbb elegyes bükkös sarjadhat). Balra, jelzések nélkül, a széles aszfalton közelítjük Jávorkút telepét; rövidesen csatlakozik a K/ jelű tanösvény. A lejtő felőli oldalon megcsodálhatjuk, hogyan festenek a töbrök egy olyan területen, amelyet idős bükkerdő fed. A turistaút röviden elhagyja a betont, majd visszatér rá, és hamarosan Jávorkúton állunk. A tornácos ház étteremként üzemel, amely itt, túránk kb. 2/3-ánál pont kapóra is jön. 1920-ban gróf Bethlen István (aki egy évvel később lett miniszterelnök) építtette vadászkastélynak, azóta több épülettel is kiegészült. Panzió lévén szálláshelyeket is kínál, így akár meg is nyújthatjuk bükki tartózkodásunkat. A kissé retro hangulatú pihenőhelyekkel felszerelt rét szélén fakad az iható vizű Jávor-kút, a házakra pedig óriási fenyők árnyéka vetül. A 19. század második felében telepített jókora fenyvesek közt zöldellt (a panziótól keletre) a „svédfenyves" is, melynek magjait a névadó országból hozatták, nyugaton pedig az elsőként ültetett „ősfenyves". Különös módon (többek közt) ezek a rendkívül hangulatos, de tájidegen állományok képezték hivatalosan az 1977-ben létrehozott Bükki Nemzeti Park egyik magterületét.

A P jelzésen hagyjuk magunk mögött Jávorkút erdei telepét, és a rét szélén átvágva, vizenyős, sáros ösvényen fúrjuk be magunkat túránk talán legkellemesebb erdei szakaszába. Kiterjedt fenyves árnyas ligetében, gyantaillatú csapáson gyűrjük le a következő kilométereket - az erdőkép különösen izgalmas, a kidőlt, talajon heverő törzseket nem bolygatja senki, mintha csak a felvidéki Murányi-karszt fennsíkját rónánk. (Egyébiránt a térképek szerint a Kühne Andor-utat tapossuk; útközben rövid kitérő balra a Kühne-emlékmű: a névadó és családja a bükki természetjárás tevékeny támogatói voltak.) Egy tisztásos részt követően villanyvezeték pásztája hasítja ketté a rengeteget, s röviddel előrébb középkorú bükkszálerdő váltja fel az örökzöldek birodalmát. Kurta lejtő után elágazás fogad: balra, a P◼ jelzésre kell lépnünk.

A Sebes-víz vidékén

Fokozatosan felnyílik az erdő, és vizes aljzatú ligetben érjük el a Sebes-víz panzió épületét. Ha a korábbiaknál magasabb színvonalú és árkategóriájú szálláshelyet, illetve éttermét kihagynánk, akkor is érdemes körülsétálni a felduzzasztott tó partján, és gyönyörködni a romantikus környezetben. Túránk végső szakaszát kezdjük meg, ahogy a bekötőúton a jávorkúti aszfalt felé sétálunk. Túloldalán már a S jelzést kell követnünk.

A völgyfőbe érve őserdőre hajazó, buja növényzetű környezetben ereszkedünk. A lejtő meredekké válik, majd amikor kissé szelídül végre, jobb oldalt nyers sziklafelület világlik ki a zöld szőnyegből. A Sebes-víz két forrásbarlangjából esős időszak után a hideg levegő mellett jelentős mennyiségű víz tör elő - száraz periódusban azonban alig szivárog valami a felszínre. Nem sokkal lejjebb vár utunk talán legkülönlegesebb látnivalója, a kevesek által ismert zuhatag, mely megjelenésében és keletkezésében a Fátyol-vízeséssel rokonítható. Látványa azonban sokkal különb annál: dús, kiépítetlen erdei környezetben, vad robajjal zúdul alá a víz, mely a lehulló ágak s kidőlt fák torlaszain, illetve a saját maga által épített akadályokon ezernyi ezüstös fonalra, fátyolszerű sugárra oszlik. (Aszályos időszakban sajnos patak helyett csak csepegéssel kell beérnünk, de a kőzetformációk ekkor is érdemesek a megtekintésre). A Sebes-víz igazi mésztufa-monstrumot épített maga alatt: a mészkőfelszínre hulló csapadékvíz a kőzettest repedésein keresztül annak gyomrába jut, közben a talajjal érintkezve szénsavat vesz fel, és amikor egy forrásban a felszínre lép, a szénsav-tartalom elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Ezáltal édesvízi mészkő, más néven mésztufa vagy (lyukacsossága nyomán) darázskő keletkezik. Ez bekérgezi a patak útjába kerülő akadályokat, a rajta megtelepedő mohák és növények pedig a széndioxid elvonásával gyorsítják is a folyamatot. A lépcsőkön alábukó víz zúgói itt, a Bükk legnagyobb esésű patakvölgyében pazar képet festenek.

Vissza a Garadna mellé

Visszatérünk a S jelzésre, amely meredek hegyoldalban, leromlott állapotú erdei úton harántol a Garadna-völgy fölött. Egy sziklakibúvás bal felől az Alabástrom-átjáróbarlangot rejti, ami régen erre folyt patakok kreálmánya, egy vékony mészkőpásztán átbújó alagút. Szűk árokfőt kerülünk, majd elhagyjuk a keréknyomot, és pár méternyi bozótharccal áttörjük magunkat a villanyvezeték pásztájára. E szakasz szépségét a lejtők meredeksége és a völgy mélysége adja: néhol kilátunk Ómassa tetőire. Ránézésre elképzelni is nehéz, hogyan férhet el a falu a liliputi katlanban. A temető mellett végül a házak közé kanyarodunk - a település fölső részén több ház is a Garadnából kivált édesvízi mészkőre épült. A K jelzésen jobbra térve körré zárjuk útvonalunkat, amikor a kocsmánál elérjük Ómassa központját.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A 15-ös számú, Felső-Majláth végállomásról induló miskolci helyi busszal érkezhetünk Ómassa végállomásra, a túra végeztével pedig ezzel is távozhatunk.

Getting there

  • A túra eleje és vége az ómassai buszmegálló.

Parking

  • Ómassán a központban, azaz a buszforduló környékén lehet parkolni (de arra ügyeljünk, hogy a busz fordulását ne zavarjuk), a faluban a szűk hely miatt egyébként nem könnyű lerakni az autót.
  • Parkolási lehetőség van Bánkúton is, ami szintén lehet a körtúra kezdő- és végpontja.

Coordinates

DD
48.110406, 20.532665
DMS
48°06'37.5"N 20°31'57.6"E
UTM
34U 465213 5328677
w3w 
///organically.meaning.dull
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bükk turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.3
(3)
Bogi Plosz
September 27, 2020 · Community
Nagyon jó kis túra lenne,ha az útvonalak ápolva lennének és minden jelzés megfelelően lenne leírva és a fákon jól látható lenne. Sajnos eltévedtünk mert a P négyzet jelzést sehol sem találtunk ahol egy meghatározó bal kanyart kellett volna vennünk. Az ùt mentén a rengeteg kidőlt fával senki sem foglalkozik, ami eléggé megnehezíti a felfelé haladást és amikor erős aljnövényzetről olvasok akkor nem egy dzsungelre számítok. Ezenkivül hogy valami pozitív is legyen: a táj gyönyörű,ezer arculatú, fenyőerdőtől kezdve bükkerdő,síkság mindent átélhetsz.
Show more
Sonntag, 27. September 2020 12:19:12
Photo: Bogi Plosz, Community
Sonntag, 27. September 2020 12:19:21
Photo: Bogi Plosz, Community
Sonntag, 27. September 2020 12:19:31
Photo: Bogi Plosz, Community
Sonntag, 27. September 2020 12:19:38
Photo: Bogi Plosz, Community
Judit Sinka
July 04, 2020 · Community
Bálvány - kilátó. 2020. Július 04.
Photo: Judit Sinka, Közösség
Ádám Kozma
April 19, 2020 · Community
Sunday, 19 April 2020 16:01:30
Photo: Ádám Kozma, Community
Sunday, 19 April 2020 16:01:46
Photo: Ádám Kozma, Community

Photos from others

Sonntag, 27. September 2020 12:19:12
Sonntag, 27. September 2020 12:19:21
Sonntag, 27. September 2020 12:19:31
Sonntag, 27. September 2020 12:19:38
+ 3

Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
20.4 km
Duration
6:15 h
Ascent
782 m
Descent
782 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly

Statistics

  • Contents
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp