Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Hernád-áttörés teljes egészében

Hiking Trail · Carpathians
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A legizgalmasabb szakaszok a folyó fölötti tepsiken vezetnek
    A legizgalmasabb szakaszok a folyó fölötti tepsiken vezetnek
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 580 560 540 520 500 480 10 8 6 4 2 km

A Hernád romantikus és egyben rapszodikus látványvilágú szurdokban tör át a Szlovák Paradicsom, avagy a Káposztafalvi-karszt peremén. A függőhidakkal, fémtálcákkal és láncos szakaszokkal átjárhatóvá tett kanyon a Szlovák Paradicsom technikailag legkönnyebb, de helyenként azért izgalmas kihívásokat tartogató szurdoktúrája.

moderate
Distance 11.6 km
3:50 h
135 m
185 m
584 m
504 m

Olykor lustán és csöndesen hömpölyög a Hernád sötét vize a kárpáti erdőség rejtekén, máskor dörgő morajjal jelzi ellenállhatatlan erejét, amint mészkősziklák lábának feszülve valóságos kapukat nyit az összeszűkülő falak között. És valóban erősebbnek bizonyul a kőzetnél: kitartó munkája nyomában a sziklák tövébe vájt üregek, áthajló párkányok és kavicspadokban lerakott mészkőtörmelék szegélyezi a folyómedret.

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park (Národný park Slovenský raj) területét kitevő Káposztafalvi-karszt mészkőtömegébe késként vágtak bele a hegység pereme felé rohanó patakok, szélébe pedig a szomszédos, kiemelkedő területekről „ledobott” folyók fűrészelődtek: a déli oldalon a Gölnic, míg az északi szegélyen a Hernád tört utat magának. A Hernád eleinte északabbra folyt, majd az egyre magasabbra emelkedő térszínről fokozatosan a karszt területére „tévedt”, ahol mély folyosót vágott a mészkőbe. A kanyon mintegy 12 km hosszú, néhol eléri a 150 m-es mélységet, és mint minden egyéb paramétere, szélessége is változó: helyenként kiöblösödik, máshol néhány méteresre szűkül, miközben a folyó összesen 57 méteres szintkülönbséget gyűr le.

Tudnivalók a túráról

A Hernád-áttörést egészében feltáró túra közepes nehézségű, és legtechnikásabb szakaszai egyben a legizgalmasabbak is. Nagy kitettségek nincsenek az ösvényen, ám a sziklák oldalába rögzített, keskeny tálcák 4-5 méterrel a morajló-örvénylő folyó fölött vezetnek, és bár mozgás közben láncba vagy drótkötélbe kapaszkodhatunk, a kihasasodó sziklák miatt komoly lépésbiztonságra és kitartó figyelemre lesz szükségünk. A túra két végén, Čingov-ban (Csingó) és Podlesokban (Erdőalja) éttermek és szálláslehetőségek, félúton, a Létánfalvi malom (Letanovský Mlyn) üdülőtelepén ételt-italt kínáló turistabüfé működik – ezek nyitva tartásáról a nyári szezonon kívül tájékozódjunk előre. A hullámzó ösvény fárasztó, és a nézelődés, az esetleges torlódások, valamint a fényképezés miatt érdemes nagyvonalúan tervezni a túrára szánt időt.

A Hernád-áttörés feltárása

A keskeny, sziklákkal szegélyezett szakaszokon csak a 20. század utolsó harmadában vált lehetségessé a túrázás, amikor 1960-tól a Hegyimentő Szolgálat hidak, fémtálcák és láncos, illetve doronglétrás eszközök beépítésével fokozatosan járhatóvá tette a kanyont Podlesok és a Biely potok csatlakozása között – a munka 1974-ben fejeződött be, így a Hernád-áttörés (Prielom Hornádu) ekkortól átjárható a nagyközönség számára is. A szemet gyönyörködtető szurdokvölgybe korábban csak a környező falvak bátrabb lakosai merészkedtek be hideg teleken, a folyó jégpáncélján húzott szánokkal szállítva a fát. 1906 telén Hajts Béla, a Magyar Kárpát Egyesület Iglói Osztályának későbbi elnöke (és a „Felső-Magyarország Paradicsoma” elnevezés atyja) volt az első túrázó, aki 3 társával, szintén a jeget taposva átkelt a szurdok mindaddig feltáratlan szakaszán. Még ugyanazon a nyáron (ezúttal többek közt fényképész bátyjával útra kelve) tutajon is végigküzdötte magát a Hernád-áttörésen (két nap alatt), amiről ezután az első részletes térképet is megrajzolta.

Ajánlott időszak a túrához: bármikor a nyári félévben, amikor a beépített technikai eszközök nincsenek lejegesedve. Vihar után a fémtálcák és doronglétrák csúszóssá válnak, ezáltal nehezebb az előrehaladás.

Author’s recommendation

  • A két irányból is járható Hernád-áttörés igen népszerű, ezért a tömeget kerülendő érdemes májusban vagy a nyár végén, esetleg ősz elején meglátogatni. A nyári szezonban, különösen hétvégén tömegek keresik fel a szurdokot, ekkor a kiépített szakaszokon illúzióromboló sorbanállás is kialakulhat.
  • Ha valaki a kiindulópontra szeretne visszaérkezni, az körtúraként is végigjárhatja a Hernád-áttörést: ehhez a folyóval párhuzamos S jelzést kell követni visszafelé. Ez az ösvény erdőben halad, tartalmaz pár fárasztó emelkedőt, és érinti néhány kilátópontot is. Az útvonal ebben az esetben több mint 20 km hosszú.
  • A Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba a szezonban belépőt kell vásárolni, ezt a szurdokok bejáratánál kialakított bódékban tehetjük meg (az ára néhány euró).
  • Vihar vagy eső, esetleg havazás után a fém eszközök és főleg a doronglétrák csúszóssá válnak, ilyenkor sokkal nehezebb az előrahaladás.
  • Szállást a szurdok két végén, Podlesokban és Čingov-ban nagy mennyiségben találunk, az éttermek és turistabüfék viszont csak a nyári szezonban tartanak folyamatosan nyitva.
  • A túra két vége között csak a nyári szezonban közlekedik napi 1-2 buszjárat, a menetrendekről mindig tájékozódjunk előre! Ezen kívül a végpontról úgy juthatunk vissza Podlesokba, ha először bebuszozunk Spišská Nová Ves (Igló) városába, majd onnan busszal vagy vonattal és busszal visszautazunk Hrabušice (Káposztafalva) településre.
  • Bár az útvonalat karbantartják, a régebbi típusú, fésűs kialakítású fémtálcák olykor meg-megmozdulnak egy kicsit, erre legyünk felkészülve, amikor rájuk lépünk.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre. A berendezések károsodása esetén vagy árvizes időszakokban a szurdokok látogatását korlátozhatják, ezért indulás előtt ellenőrizzük a linkelt weboldalt!
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: July 11, 2022
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
584 m
Lowest point
504 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Asphalt 8.90%Nature trail 11.91%Path 78.99%Road 0.18%
Asphalt
1 km
Nature trail
1.4 km
Path
9.1 km
Road
0 km
Show elevation profile

Safety information

  • Jól tapadó talpú túracipő vagy bakancs elengedhetetlen a túrához.
  • A fémtálcákon gyaloglás lépésbiztonságot és szédülésmentes mozgást igényel.

Tips and hints

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét (jelen esetben Slovenský raj) kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Start

Hrabušice, majer buszmegálló és parkoló (548 m)
Coordinates:
DD
48.968009, 20.387883
DMS
48°58'04.8"N 20°23'16.4"E
UTM
34U 455199 5424080
w3w 
///repents.refrained.slighter
Show on Map

Destination

Čingov, parkovisko buszmegálló és parkoló (Podlesok)

Turn-by-turn directions

Itiner:  

  • A buszmegállótól Podlesok házaiig a P jelzést követjük az aszfalton.
  • Podlesoknál balra térünk a K jelzésre, amit a Hernád-áttörésen át követünk Čingov (Csingó) üdülőtelepére. 

A túra részletes leírása:

Podlesok és a Hernád-torok

A buszmegállóból és a közelében kialakított parkolóból körbenézve még semmi sem utal a turistaút vagy akár a teljes Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) izgalmaira. Észak felé (hacsak nem burkolóznak felhőbe) a Magas-Tátra ormai derengenek hívogató közelségben, míg délen, haladási irányunkkal szemben szelíd, középhegységi lejtők emelkednek. A P jelzésen perceken belül elérjük Podlesok (Erdőalja) üdülőtelepét, ahol térképes táblák segítenek az eligazodásban, és turistaszezonban mintegy féltucat büfé és étterem várja a szurdokvilágba igyekvő, vagy annak mélyéről előbukkanó túrázókat.

A jól kiépített, szerény méretű üdülőközpont mára sikeresen levetkőzte szocreál évtizedeit, és kempingje hangulatos faházakkal, az erdőalji út pedig igényes szálláshelyekkel fogadja a nyáron idelátogató tömegeket. Itt jelzést váltunk, és a túránk végéig kalauzoló K jelekre, a balra kiágazó aszfaltcsíkra fordulunk. Elhaladunk még néhány nagyobb szálláshely előtt, balra a mezők, majd egy karám fölött továbbra is (de túránk során utoljára) a Kárpátok koronája, a Magas-Tátra csipkézett gigásza uralja a horizontot. Hamarosan belépünk a vegyes erdőbe, és egy gyerektábor épületeit elhagyva balra fordít az aszfalttól elváló ösvény.

Kövessé válik a talaj; jobbra rövid kiágazás hív egy mészkőbérc tetejére: az alattunk feltáruló Hernád-torok (Hrdlo Hornádu) szimbolikus és valódi kapuja a folyó kanyonjának. Jól látható innen a Káposztafalvi-karszt hegyeitől északra kiemelkedett medencevidék, ahonnan a folyó a hegyek felé fordult, hogy azok peremén részben korábbi patakvölgyeket elhódítva vágjon át, kivésve sziklaformáktól és sejtelmes erdőtől ékes kanyonját.

A Hernád-toroktól a Kláštorská roklina völgyéig

Az alant látható hídra néhány méteres, vízmosta sziklaösvényen ereszkedünk le, majd első ízben kelünk át a folyón. Odaát fabódé fogad, ahol a turistaszezon idején a nemzeti parki belépőt vásárolhatjuk meg, de ha többnapos bérletünk lenne, vagy már Podlesokban beszereztük a kis kártyát, akkor folytathatjuk is utunkat a Hernád menti sziklafal oldalába épített fémjárdán. Egy kis teraszon hajdani horgászegyesületi ház áll felújított formában – ez az utolsó épület a Létánfalvi malom (Letanovský mlyn) üdülőtelepéig. Több pontról ki is tekinthetünk a tajtékzó, itt éppen széles folyóra, amelyet jegenye- és lucfenyőkkel kevert lombhullató erdő szegélyez. A szurdok területe az 1960-as évek óta Nemzeti Természeti Rezervátum (Národná Prírodná Rezervácia Prielom Hornádu), azaz a legmagasabb védelmi kategóriába esik, erdősége a nehezen hozzáférhető részeken valódi őserdőfoltokat is rejt (amelyeket sosem termelt le az ember). 1988-tól egyébként az egész hegység területe nemzeti parki védelmet élvez.

Az ösvény a következő szakaszon a kanyon egyik legizgalmasabb, egyben legnehezebb részét tartogatja: a folyóra meredeken hajló lejtő hullámzásra készteti a csapást, ezért helyenként meglehetősen meredek szakaszokon mászunk föl vagy ereszkedünk le. A haladást több ponton drótkötél és a mészkőbe rögzített lépcsőfokok teszik lehetővé, de a régebben elterjedtebb (újabban rossz időtállósága és csúszós mivolta miatt inkább fém eszközökre cserélt) doronglépcsővel is találkozunk. Az egész Hernád-áttörés talán legtöbbet fotózott szakasza vár ránk: a folyó fölé hajló sziklabérc oldalába rögzített fémtálcákon, drótba kapaszkodva, a zúgó-örvénylő víz felett 3-4 méterrel lépdelve kell előrehatolnunk, de a kihasasodó, enyhén áthajló fal néhol kissé akrobatikus mozdulatokra kényszerít, hiszen valamelyest ki kell hajolnunk a mélység fölé. A régi, még le nem cserélt, fésűs kialakítású trepnik bizony néha megmozdulnak kicsit az ember súlya alatt, de pánikra nincs ok, a berendezések nem szoktak leszakadni.

Egy meredek, technikás kapaszkodást újabb tálcasor követ, majd visszaereszkedünk a partra, ahol feltűnnek a folyót kísérő, fákkal tűzdelt, romantikus mészkősziklák is. A kanyar belső oldalán elteregetett kavicsfövennyel szembenső falat a folyó több tízezer év alatt fokozatos meghátrálásra kényszeríti: az alámosott szakaszokról kisebb-nagyobb tömbök szakadnak le – így alakítja tekergőző völgyét a Hernád.

Az áttörés első függőhídján sétálunk át, a kialakítása miatt a főváros hídjáról elnevezett „Pozsonyi hídon” – igaz, szlovák neve, a Reťazový most egyszerűen Lánchidat jelent, utalva a tartószerkezetre. Az ösvény dorongpallókon és –lépcsőn, illetve fémlépcsőkön fog át egy sziklabordát. Ennek neve a kőzetről lefolyó vagy csepegő karsztvizet örökíti meg: Stupačky nad večným dažďom, azaz „Lépcsők az Örökös eső felett”. Az áttörés egyik legszebb, sziklakapus szakaszán járunk egyébként, amely 2015 júliusában egy szomorú eseményről is elhíresült: a közeli Kláštorská roklina (Kolostor-szurdok) mélyén történt balesethez riasztott hegyimentők helikoptere ereszkedés közben beleakadt a szurdok felett átívelő áramvezetékbe, és e helyen zuhant le, 4 utasának halálát okozva.

Izgalmas szakasz következik, amely néhány méterén összesűríti a Hernád-áttörés minden romantikáját: egy kis fémjárda után az áthajló fal oldalába épített, tálcákkal és dróttal biztosított sziklaösvény követi a folyót, majd szélesebb tepsikből épített lépcső kapaszkodik fel a bérc vállán, hogy aztán újabb fémtrepniken szökellve, a drótba kapaszkodva érkezzünk meg a Kláštorská roklina (Kolostor-szurdok) csatlakozásánál kifeszített függőhídhoz. Eddig a kanyon harmadát jártuk végig, az út Podlesoktól idáig mintegy egy órát vesz igénybe (ha nincs torlódásokat okozó tömeg).

A Kláštorská roklina csatlakozásától a Létánfalvi malomig

A Lanová lavka nevű függőhíd 2022-ben némileg rozsdás állapotban van, és követel némi bátorságot: a meredek hegyoldalak között erdőből erdőbe fúródik, és rácsos alja, valamint magassága határozottan érezhető kilengéssel párosul (a felirat szerint egyszerre csak 5 ember kelhet át rajta). A sziklák alatt, a rengeteg mélyén utat törő Hernádot viszont festői valójában tárja elénk. A túloldalon meredeken, de kiépített szakaszon ereszkedünk alá, hogy előrébb a találó nevű Bemetszés (Stupačky Pri Záreze) tálcáin egyensúlyozva, majd láncba kapaszkodva jussunk ismét a folyó mellé.

A kanyon talán legmozgalmasabb szakaszán járunk, a különböző, idáig már megszokott eszközök újdonságot már nem tartogatnak ugyan, de a korábbiaknál nagyobb sűrűségben vannak jelen. Végigjárásuk a szurdoktúrázás romantikus oldalát nyújtja, a vadul kanyargó folyó és környezete pedig a kanyonok minden szépségét felvillantja: a megingathatatlannak tetsző mészkőormokat, a buja vegetációt és a vízfolyások véste sziklafolyosók kellemesen borzongató elszigeteltségét.

Lánchágcsót követően újabb függőhídon (Reťazová lávka Nad Zelenou dolinou) kelünk át a jobb partra, ahol érdemes az egyik kis ösvényen ellátogatnunk a folyó medréhez, hiszen fenséges sziklakaput résel át a Hernád. Az ösvény egy csendes vizű kanyarban szegődik a folyó mellé, majd biztosított emelkedőn hullámzik át, mielőtt egy fémlépcsőn a völgyoldalba fektetett, szédítő mélységet átfogó hídra ér. Az oldalvölgyből kibukó (többnyire sajnos száraz) vízesés fölött az egész turistaút legmagasabb pontján állunk, ennek megfelelően sziklába épített lépcsőfokok és doronglétra segítenek lejutni a partra. Kis függőhídon átkelve érkezünk a hajdani Létánfalvi malom (Letanovský mlyn) üdülőtelepére, amelynek legfontosabb épülete manapság a szezonban (és azon kívül hétvégén) nyitva tartó, ételt-italt kínáló, hangulatos kis büfé (túránk felénél, mintegy két és fél óra után).

A kiöblösödő völgycirkuszt szép szál mészkőtáblák szegélyezik, alján a malom folyamatos vízellátása céljából a korábbi évszázadokban kis duzzasztógát épült a Hernád útjában (ennek már nyoma sincs). A 19. század elején emelt malom volt a szurdokot első ízben téli jégen, majd nyáron tutajjal feltáró Hajts Béla és csapata megállópontja a kétnapos átkelések során – a februári hidegben még lelkesen említi a molnárral elfogyasztott bort, de néhány hónappal később már elhagyott épületről és a pusztulás nyomairól számol be. Sikeres nyári expedícióját záró konklúziója jól érzékelteti a Hernád-áttörés akkori viszonyait: „Négy személynél több kényelmesen nem helyezkedhetik el a tutajon, melynek vezetése két izmos férfi kezében legyen. Nagyobb szükség esetében azonban mind készen legyen a vízben gázolni és segíteni. Öltözetül egy úszóruha és jó cipő elegendő. A felszerelés legyen 1 éles balta, 4 drb. 2 méteres emelőrúd, 1 csáklya és 2—3 méteres turistabot. Reggel elindúlva egy nap alatt szépen megjárható.”

Hajts intelmei az előttünk álló szakaszon még egészen 1974-ig aktuálisak voltak, amikor a Hegyimentő Szolgálat befejezte a turistaút kiépítését, s ezzel átjárhatóvá tette a kanyon utolsó részletét is. A malmot egyébként tűz pusztította el, és később nem épült újjá – ellenben a Karthauzi híddal (Kartuziánsky most), amely 1341-től ívelt át a folyón (a hegyteteji Kláštoriskon, azaz Menedékkőn állt Vöröskolostorhoz vezető szekérút részeként) 1944-ig, amikor a németek felrobbantották. Az 1990-es években rekonstruálták, átsétálva rajta pedig feltűnnek az útvonal utolsó izgalmasabb szakaszát sejtető sziklaormok.

A Létánfalvi-malomtól Čingov telepéig

Elhagyunk egy esőházzal felszerelt rétet, majd ismét elveszünk a szurdok mélyén. Széles, mellvéddel ellátott sétányon kapaszkodunk föl, amely újabb fémtepsis, bércoldali járdában végződik. Szűk és vad szoroson kelünk át láncokba kapaszkodva, előrébb pedig a zúgó, összeszorított folyó mellé ereszkedünk. Az utolsó tálcás szakasz a leglátványosabbak közül való: a sziklafal kanyarját követve hív egyre följebb. A végére érve lánccal biztosított métereken ereszkedünk egy áthajló falrész árnyékában, majd újabb, minden korábbinál magasabbra hágó tepsiken hatolunk fölfelé.

Lánccal szegélyezett, de könnyed ösvényen találunk utat újra a folyó partjára, ahol szép sziklaformákat tekinthetünk meg. Egy újabb híd (Mostík nad úžinou) a Hernád-áttörés különösen attraktív profilját csillantja meg, túlfelén pedig szép erdőben kanyargó, fenyőgyökeres ösvény emelkedik enyhén a folyó mentén (lent jókora barlangüreg ásít a parton). Elérjük a Tamásfalvi-kilátóhoz (Tomášovský výhľad) vezető, meredek csapás elágazását, és egy hosszú hídon lendülünk át a túloldalra - ez a Vaskapu (Železná vráta), az utolsóként járhatóvá tett szoros, de e helyen fektették az első hidat is 1925-ben. Egy csúszós sziklavállon keresztül rövid, biztosított, láncos ösvény vezet le a karszt központi részéről érkező Biely potok (Fehér-patak) mellé. A néhány méterrel följebb kiszélesedő vízfolyás itt meghökkentően szűk, alig méteres szélességű hasadékot vájt a kemény mészkőbe, amit a kis vashídról figyelhetünk meg.

A robajtól távolodva a Hernád-áttörés békés szakasza, és mintegy félórás kirándulás vár ránk. Egy kiszélesedő ponton tisztás tárja fel a Tamásfalvi-kilátó sziklagalériáját: a gigászi ormok tetején kiszúrhatjuk a nézelődő embertömeget is. (A fák mellett a kanyonon végighúzódó tanösvény táblája mutatja be szlovák és angol nyelven a mészkőfal dominálta lejtő erdőalkotó fajait.) Innentől könnyed séta következik hangulatos erdei úton, mindenféle kihívás nélkül. Csatlakozik még egy oldalvölgy, a Lesnica torkolatában kis tisztást és gázlót szelünk át. A fák takarásában kanyargó Hernád is megszelídül, sziklákat nyaldosó fodrait pedig már csak egyszer, a Čingov (Csingó) előtti fémhídról csodálhatjuk meg. (Korábban itt kőhíd ívelt át a folyón, de a Karthauzi hídhoz hasonlóan ennek is a II. világháború okozta a vesztét.) Percekkel később túránk a kiszélesedő völgykapu üdülőtelepén, az étteremnél, illetve buszmegállónál véget ér.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A podlesoki üdülőtelep a busszal csak a nyári szezonban elérhető, Hrabušice, majer buszmegálló mellett található.

  • Szezonon kívül érkezve az előzőtől mintegy 15 perc sétára található Hrabušice, rázc. Betlanovce megállóból érjük el Podlesokot.
  •  A túra végén a Čingov, parkovisko buszmegállóba érkezünk.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegálló és parkoló is egyben.
  • Amennyiben olyan időpontban érkezünk, amikor Podlesokba nem megy busz, a Hrabušice, rázc. Betlanovce buszmegállóból az aszfalt szélén, a P jelzésen mintegy 15 perc sétával érjük el az üdülőtelepet.

Parking

  • Podlesokban és Čingov-ban is számos parkolót találunk, amelyek a turistaszezonban fizetősen üzemelnek.

Coordinates

DD
48.968009, 20.387883
DMS
48°58'04.8"N 20°23'16.4"E
UTM
34U 455199 5424080
w3w 
///repents.refrained.slighter
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 4. számú térképe (Slovenský raj) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Difficulty
moderate
Distance
11.6 km
Duration
3:50 h
Ascent
135 m
Descent
185 m
Highest point
584 m
Lowest point
504 m
Linear route Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Insider tip Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp