Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail Top

A Hegyalján a Tokaji-hegység tölgyeseiben

· 1 review · Hiking Trail · Tokaj-Zempléni-hegyvidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Hangulatos tölgyerdőkben kanyarog az út a Galambos-forrás felé
    / Hangulatos tölgyerdőkben kanyarog az út a Galambos-forrás felé
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Abaújszántó feletti rétekről előtűnnek a belső vidékek vulkánjai
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galambos-ház előtt már zavaróan rendezett a környezet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tállya mezővárosának tetői a bánya meddőhányóinak lábánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tállya dicső múltja, borospincék és nagypolgári ház a 19. századból
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tállyai bányában zúzottkő készül az andezit hegyből
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykor szebb napokat látott Patay-kastély Abaújszántó határában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat Tállya felett, háttérben a Bükk vonulatával
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tállyai szőlők a Hegyalja aranyát érlelik minden évben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km
A Tokaji-hegység ritkán látogatott déli részén teszünk egy tartalmas kirándulást a Tokaj-Hegyalja nyugati határán. Tállya és Abaújszántó, a borkereskedelemről híres városok között összefüggő tölgyesek húzódnak, ahol a vidékre jellemző nyugalom és ősi természetesség honol. Ezt az idillt töri meg a Tállya felett tátongó hatalmas bányaterület, ahol viszont betekintést nyerünk a hegy belsejébe, a környező vidéket felépítő vulkáni tömegbe.
open
easy
16 km
4:20 h
465 m
520 m

A Tokaji-hegység déli részét, közel az egész hegység egyharmadát alig néhány turistaút tárja fel a természetjárás kedvelőinek. Persze lehet jelzések nélkül is navigálni, ahogy mi is tesszük egy szakaszon, hogy a legtartalmasabb útvonalon járjuk be a délnyugati hegyeket. Ennek a viszonylagos háborítatlanságnak köszönhető, hogy a hegység mélyén igazán visszacsöppenünk az ősi idők légkörébe. A mohával és zuzmóval vastagon benőtt öreg tölgyek, mint az anyatermészet őrzői kalauzolnak végig a legbelsőbb vidékeken.

Hegyalja észak felé irányuló kereskedelme itt, Tállyán és Abaújszántón keresztül zajlott a Hernád völgyén át. A messze földön híres hegyaljai bort, mint az „öröm isteneinek apostolait” innen szállították Kassán át a Felvidékre és Lengyelországba. Ennek köszönheti a vidék gazdagságát a kultúra, a történelem, az építészet terén. Érdemes ez a vidéket részleteiben felfedezni, akár az „apostolok” tolmácsolásával, akár az ősi múltján, a vulkánokon és a rajtuk élő természeten keresztül.

Author’s recommendation

  • Egy rövid kitérővel hangulatos pihenőhelyet érinthetünk a Tállyai Hideg-kútnál. A kút melletti körbekerített tisztás szélén pihenőhelyet, szalonnasütőt találunk, illetve egy különösen terebélyes tölgyfa matuzsálem fogad a rét szélén. A hely hangulata megéri a kb. két kilométeres plusz utat.
  • Amint Abaújszántó felé lekanyarodunk a hosszan az erdőben kanyarodó dózerútról a Galambos-forrás után, az útszéli fákon túl egy nagyobb rétet találunk. A gerinc legmagasabb erdőmentes pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a Zemplén nyugati lábára, Boldogkőre, a Hernád völgyére és a Kassa feletti hegyekre. A kilátás kedvéért érdemes pár métert letérni itt a dózerútról.
  • Tállya a Tokaj-Hegyalja méltán híres bortermelő városa. Érdemes a túrát egy palack hegyaljai borral bejárni, a hegy értékes nedűjével felvértezve hangolódni a vidékre. Másik csábító lehetőség a túrát Abaújszántóról kezdve Tállyán végezni, ahol egy előre leszervezett pincelátogatással zárhatjuk a kirándulást, betekintést nyerve a borászat kulisszatitkaiba.

Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Updated: March 31, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
450 m
Lowest point
123 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Több helyen könnyen túl lehet menni a jelzés leágazásainál, néha nehezen megtalálhatóak a felfestések. Tállyán a bánya felső végénél, illetve Abaújszántó felett figyelmesen haladjunk!
  • A tállyai bánya környezetében maradjunk a jelzett úton, ne másszunk fel a törmeléklejtőkre, mivel tilos, és tényleg balesetveszélyes. A szállítószalag mentén találkozhatunk követ szállító kamionnal vagy személygépjárművel, ami a hosszú, meredek egyenes miatt nagy sebességgel közlekedhet. Mindig húzódjunk le az út szélére, ha a már messziről látható forgalmat észleljük.

Start

Tállya, piactér (179 m)
Coordinates:
DD
48.235369, 21.231824
DMS
48°14'07.3"N 21°13'54.6"E
UTM
34U 517214 5342487
w3w 
///sublime.enabling.fact

Destination

Abaújszántó, piactér buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • A P jelzésen indulunk Tállyáról, amin a Galambos-nyergen túl a Tállyai Hideg-kútig haladunk, majd visszatérünk rajta a P● jelzés leágazásáig.
  • A P● jelzésen kb. két kilométert megyünk észak felé a Hideg-völgy aljára a Dalosok kútjához.
  • A Dalosok kútjától a széles, murvás, jelzetlen dózerúton megyünk enyhén felfelé, észak-északnyugati irányban a Z jelzés becsatlakozásáig.
  • A Z jelzésen észak felé a Galambászon keresztül érkezünk Abaújszántóra.

A túráról részletesen:

Tállyáról a Galambos nyeregbe

Tállya központjából indulunk a katolikus és a református templom közötti piactérről. Ez a település komoly szerepet töltött be a Hegyalján az évszázadok során mind bortermelésével, mind a Hernád völgyén keresztül folytatott kereskedelmével és közigazgatási központjával. Évszázadokon keresztül romos és mára már alig fellelhető vára a településtől keletre az Óvár-tetőn állt már az Árpád korban. Magát a települést is kőfal védte a középkorban; több kapun keresztül lehetett csak a városba jutni. Rengeteg patinás épület maradt fenn az egykori gazdagságból, mint a vincellér ház, a Rákóczi kúria, a Balogh kúria, a Mailloth-kastély; emellett számos gazdagon díszített polgári házat találunk a főutcán is.

A piactérrel szembeni Y elágazásnál a szintben oldalazó bekötőúton fordulunk rá a faluból kivezető utcára. A P jelzést követjük a bormérések és régi házak között, míg kiérünk a települést övező szőlőkbe. Már innen, a város határából jól látszik Tállya kettőssége, mely a szőlőkkel befuttatott oldalak és a kőbánya kopár, esővíz barázdálta meddőhányói között feszül. A 20. században ugyanis a Tállya feletti Kopasz-hegyet építőkőnek bányászták el. Egy időre a rendszerváltás után szünetelt a termelés, de a 2000-es évek építkezéseivel újranyitott. A bányából kitermelt követ egy több kilométeres szállítószalagon juttatják el a város túlfelén lévő vasúthoz.

A szőlőkön átvágva egy szűk kilométeren belül mi is keresztezzük ezt a szállítószalagot, ami után egy merőben más világ tárul elénk. A bánya üzemi útján a finom törmelékből és iszapból épült buckákat kerülgetjük, miközben egyre meghatározóbb a tájseb sivár látványa. Az útról belátunk a több szinten folyó termelésbe, a bányagépek szorgos munkájától elvásott hegy belsejébe, a rozsdásszürke andezit egyre mélyebb rétegeibe. A szarmata 10 millió éves andezitfolyások itt különösen nagy vastagságban építik fel a hegyet, így a tömör vulkáni kőzetet útalapba, építkezésekhez használják már egy évszázada.

A bányaterület szélén kialakított meddő sáncot kerüljük végig, ahogy az út kapaszkodik a hegység belseje felé. Egy kilométer után, a bokros bányaterületet körbe ölelő sáncok végénél a földbe bújó légvezeték mellett elhagyjuk a bolygatott vidéket. Ahogy a légvezeték a föld alatt eltűnik, úgy szűnik meg az emberi pusztítás nyoma. Markáns váltás következik, hiszen a mohával és zuzmóval vastagon benőtt öreg tölgyek között belépünk a Tokaji-hegység ősi vidékére. Egy rövid ereszkedés után a völgy alján futó görgeteges vízmosás túloldalára érve folytatjuk kapaszkodásunkat a hegyre. A P jelzés egy felhagyott és erősen benőtt erdészeti úton halad az árok szélén. A ritka tölgyes eredendő nyugalmat áraszt a bányagépek nyüzsgése után.

Pár száz méteren az árkot követve az alig kivehető út átvált a vízmosás túloldalára, de a jelzés itt elhagyja a völgyet, és jobbra felkanyarodik a régi utak által barázdált hegyoldalban. A P jelzés a legszélső, jobboldali barázdában vezet, ami keresztezi az erdészeti dózerutat, és hamarosan kiérkezik a Galambos-nyeregbe.

A hegység belső vidékein a Dalos- és a Galambos-kútnál

Öreg, göcsörtös, mohával és zuzmóval pettyezett tölgyek között, mohás aljú erdőben lépünk át a Galambos-nyeregben a Tokaji-hegység belső vidékére. A Csonkás-tetőről érkező dózerútba torkollik a P jelzés, és folytatódik jobbra a kényelmesen ereszkedő murvaúton. Hamarosan a sorompó után egy négyes elágazáshoz érünk, ahol a Hideg-kút felé mutató táblát követve balra kanyarodunk a dózerúton. A kereszteződést éppen elhagyjuk, amikor a P jelzésből leágazik a P● jelzés, ami további utunkat kíséri a Dalosok- kútjához. Érdemes azonban a Tállyai Hideg-kutat is meglátogatni, ugyanis egy rövid, alig kilométeres kitérőt kell csak tenni a dózerutat követő P jelzésen. A helyszínen patinás erdészházat, lovardát, öreg tölgyek szegélyezte rétet és egy kis tavat találunk, amit az andezitből épített foglalásból szivárgó víz táplál. A forrás mellett árnyas padoknál mi is szusszanhatunk, falatozhatunk egyet közel a túra felénél.

Akár éltünk a hideg-kúti kitérővel, akár a négyes elágazás után egyből letértünk a P● jelzésre, a további útvonal sűrű tölgyesben vezet egy erdészeti úton. A vadban gazdag tölgyeseket a vadászok is nagy becsben tartják, több vadászházat is rejt a vidék. Egy magaslesnél jobbra leágazunk a felfelé vezető útra, amiről alig észrevehetően egy fenyőerdő szélénél, két öreg cseresznyefa alatt kanyarodik le jobbkézre az ösvény a Hideg-völgybe.

Az alig járt, bokrokkal benőtt, korhadó fákkal teli völgytalpon követjük a már csak alig érzékelhető, természetbe simuló szekérutat, amin kiérkezünk a Dalosok-kútjához, a karbantartott erdőgazdasági út kanyarulatához. Fedett esőbeálló nyújt viszonylagos kényelmet és a csordogáló forrásnál, padoknál alkalmunk adódik egy kényelmes, árnyas pihenőre.

Innentől a szemben felfelé vezető jelzetlen dózerutat követjük észak-északnyugati irányban, amin kényelmesen és hatékonyan átvágunk a hosszú, tölgyessel fedett oldalban. Az eddigi zárt erdők után itt a széles dózerút bevágásában lehetőségünk nyílik betekinteni a hegység belső vidékére. Szemben az Óvár és a Szokolya hatalmas, lekerekedett tömbje uralja a tájat. Itt fedezhetjük fel a már alig kivehető sáncokat, illetve a hegyek túloldalán található a rejtett erdőbényei medence.

Kb. 2 kilométer után keresztezi a dózerutat a Z jelzés, amin mi is letérünk jobbkézre és egy fiatal erdő és az öreg tölgyes határán, és egy kis hátat megkerülve leereszkedünk a Galambász-árokhoz. Az idilli ligetes erdőből kilépve a már bántóan pázsitra nyírt és rendben tartott, angolparkszerű Galambász-tisztás túloldalán találjuk a hasonló nevű forrást és erdészházat. Ha az előbbi forrásokból nem tudtunk vizet venni, a Galambász-forrásból megbízható hozammal tör elő a tiszta hasadékvíz. A rét aljánál keresztezzük az ellaposodó árkot, és az erdészeti utat követve, hangulatos tölgyesben folytatjuk a Csonkás tömbjének lassú, de kitartó kerülését.

Érkezés Abaújszántóra a Csipkés-oldalban

A Galambász-árkot elhagyva egy szűk kilométer után átbukunk a gerinc nyugati oldalára, ahol az eddigi összefüggő tölgyeseket cserjés rétek és ligetes erdők váltják. Érdemes itt, a gerinc túloldalán pár métert az erdőben vezető utat elhagyva kinézni a rét szélére, ugyanis gyönyörű kilátás adódik a Hernád völgyére és a hegység nyugati tájára az abaújszántói Sátor-hegytől a Gönc feletti Borsó-hegyig. Jó időben a kassai kohó füstjét is felfedezhetjük észak felé a Kárpáti vonulatok előtt a Kojsói-havasok bérceivel a távolban.

Az út kicsivel lejjebb kiérkezik a cserjés legelőre, ahol figyelmesen kell haladnunk, ugyanis egy nagyobb galagonyabokornál alig érzékelhetően leágazik az oldalazó ösvényről a Z jelzés a lefelé tartó úton Abaújszántó irányába nyugat felé. A lankásan ereszkedő oldalban búcsút intünk a néma óriásoknak, az erdős hátú, lekerekedett tetejű vulkánoknak, és a Kis-erdőben akácos-tölgyes vegyes erdőben leereszkedünk Cekeházára, Abaújszántó szélére. Egy helyen, alig észrevehető elágazásban balra letér az ösvény a széles szekérútról egy alig használt csapásra, de mindkét útvonal levisz az egykor szebb napokat megélt Patay-kastélyhoz.

A romos, kísérteties kastélyépület mellett öreg gesztenyékkel ligetes parkot érintünk, majd lejutunk az elárvult, elhanyagolt városrészhez. Innen már egyértelműen vezet a településrész főutcáján Abaújszántóra a Z jelzés, amin a temető mellett jobbra, a patak völgyét követve hamarosan beérünk a járási központba. Balra a főutcán találjuk a település központját, a megújult piacteret és az evangélikus templomot.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Tállya vasútállomásra érdemes érkezni, ide van a leggyakrabban csatlakozásunk. Ha busszal jövünk, akkor Tállya, Községháza megállóhelynél szálljunk le.
  • A túra végén Abaújszántó vasútállomásnál vonattal, vagy Abaújszántó, piactér megállóhelynél busszal utazhatunk haza.

Getting there

  • Tállyán a vasútállomástól a P+ jelzés vezet végig a P jelzés becsatlakozásához a piactérre, ahonnan túránk indul (1 km).
  • Ha busszal érkezünk, a Községházától még tovább kell menni a Rákóczi utcán nyugat felé 200 métert a túra kiindulópontjáig.
  • Abaújszántón a túra a piactérre érkezik, ahonnan a buszok is indulnak.
  • Ha vonattal utazunk, nem érdemes elmenni a piactérig, hanem amint a 39-es útra, azaz a város főutcájára kiérve jobb kézre kanyarodunk, és Encs felé a Petőfi utcán jutunk el a város északi végén lévő vasútállomáshoz.

Parking

  • Parkolni Tállyán a vasútállomáson érdemes - így a túra végeztével visszautazhatunk az autóhoz.

Coordinates

DD
48.235369, 21.231824
DMS
48°14'07.3"N 21°13'54.6"E
UTM
34U 517214 5342487
w3w 
///sublime.enabling.fact
Arrival by train, car, foot or bike

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, inni- és ennivaló, a tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Similar routes nearby

 These suggestions were created automatically.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Reviews

5.0
(1)

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
16 km
Duration
4:20 h
Ascent
465 m
Descent
520 m
Public transport friendly Point to Point Scenic Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
Features
Maps and trails
: h
 km
 m
 m
 m
 m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp