Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

A Gerence történelmi rejtélyei

Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Bakony Hotel bejárata
    / A Bakony Hotel bejárata
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös János-séd mellett indulunk
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panorámarészlet a Witt-kilátópontról
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízmosás Móricháza közelében
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonybéltől nem messze balra tart a Z+ jelzés
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fődolomit feltárása a Gáthegyalja dűlőn
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Púpos egyrétűtapló a Vörös János-séd mentén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tökgurító-rét Bakonybél határában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Móricházi útrészlet
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Átkelés a Gerencén
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A túra kiindulópontját adó buszmegálló
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km
Kellemes körtúra Bakonybél vonzáskörzetében Móricháza romjaival, több mint 3000 éves halomsírokkal és a Witt-kilátóponttal, ahonnan Kádár János is megcsodálta a Kőris-hegy - Parajos-tető vonulatra nyíló panorámát.
open
moderate
15.6 km
4:40 h
505 m
505 m
Bakonybélből a Gerence partján indulunk a Gerencepuszta felé, melynek egykori csárdájában Sobri Jóska és az utolsó betyárként számon tartott Savanyó Jóska is gyakori vendég volt. Kicsivel távolabb a Vörös János-sédi pihenőben kiváló piknikező helyet találunk, utána pedig a patakot követve az egykori erdei vasút nyomaira is rábukkanunk. A meanderező séd felduzzasztott szakaszán akár alpesi gőtéket is láthatunk. A túra során a Suttonyi- és a Markovics-kút forrásait is szemügyre vehetjük, és rövid kitérőt tehetünk a móricházi vadászház romjaihoz. Megcsodálhatjuk az előttünk hullámzó tájat a Witt-kilátópontról. Sudár bükkök alatt haladva négy tucat bronzkori halomsírt is útba ejtünk a Bakonybél felé visszavezető utunkon.

Author’s recommendation

  • A Witt-kilátópont kihagyásával a túra hosszúsága 15 km-ről 10 km alá rövidíthető.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: September 07, 2020
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
412 m
Lowest point
256 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegálló (267 m)
Coordinates:
DD
47.257712, 17.721518
DMS
47°15'27.8"N 17°43'17.5"E
UTM
33T 705902 5237396
w3w 
///sunniest.needless.melody

Destination

Bakonybél, üdülő bejárati út buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A buszmegállótól nyugat felé indulunk a Rózsa utcán a K jelzésen.
  • A Gáthegyalja dűlőn észak felé követjük a K+ jelzést.
  • A Vörös János-sédi pihenő esőbeállója mögött balra megyünk tovább a P jelzésen.
  • A P▲ jelzésen kitérőt teszünk a Witt Lajos-kilátópontra.
  • A P jelzésen visszatérünk a móricházi elágazáshoz.
  • A P◼ jelzésen jobbra megyünk tovább.
  • Egy Y elágazás bal ágán megyünk tovább a Z+ jelzésen.
  • A Gáthegyalja dűlőtől a K jelzésen térünk vissza a buszmegállóhoz. 

A túráról részletesen

Bakonybélből Gerencepusztára

A buszmegállótól nyugat felé indulunk a Rózsa utcán a K jelzésen, majd Bakonybél belterületét a Fürdő utca végénél hagyjuk el, ahol a hídon, majd a Törökgurító-réten keresztül kelünk át a Gerence-patakon. Innen a Gáthegyalja dűlőn észak felé követjük a K+ jelzést, ami a hamarosan jobbra kanyarodó útról egyenesen megy tovább. A padokkal felszerelt rétek után a volt a Gerence-malom helyét és a malom üzemeltetőjének lakóházát kerüljük meg (régebbi épület), majd a Huszár-kő kiugró szikláját.  A völgy szűkülni kezd. A Hotel Odvaskő kerítésénél egy falépcső indul a lejtő oldalában, amelyen fellépdelve továbbra is kényelmes sétaúton haladhatunk tovább - aki viszont szereti a kihívásokat, mindenképpen egyenesen menjen, ahol a patakparton egy rövid kötéllel biztosított szakasz várja a bátrakat.

A szálloda területén volt egykor a néhány házból álló Gerencepuszta, ahol hírhedt csárda működött, melynek falmaradványai az 1950-es években még megvoltak. A 19. században olyan neves betyárok is megfordultak itt, mint Sobri Jóska, Milfajt Ferkó, Doma Vendel, vagy az utolsó betyárként számon tartott Savanyó Jóska. A 20. század elején még főleg erdészek, vadászok lakták a kis pusztát, ami a Hotel Odvaskő megépülésével az 1980-as évekre teljesen átalakult.

Innen pár száz méterre találjuk a Vörös János-sédi pihenőt, ahol a kavicsos erdőgazdasági úton az esőbeálló mögött balra megyünk tovább a P jelzésen. A fokozottan védett természeti terület táblánál két könnyen felismerhető, érdekes növény is terem az út mellett. Az egyik a kereklevelű kapotnyak, amelynek fényes, vese alakú leveleinek tövében növő illatos, bíbor-barna virágait meztelencsigák porozzák, majd magvait hangyák terjesztik a külső maghéj ragadós, magas olaj- és fehérjetartalmú kinövéséért (elaioszóma). A növény minden része kis koncentrációban rákkeltő hatású illóolajokat tartalmaz. A másik egy örökzöld cserje, a hegyvidéki bükkelegyes erdeinkben élő, védett babér boroszlán. Ezen ritka atlanti-mediterrán flóraelemünket régebben koszorúkötés céljából gyűjtötték.

A Vörös János-séd mentén Móricházáig

Tőlünk jobbra csörgedezik a Királykapu közelében eredő Vörös János-séd, a Gerence középső szakaszának egyik rövid mellékága, ami felveszi többek között a túra során is érintett Suttonyi-kút és Markovics-kút vizét. Kiemelt természetvédelmi értéket képvisel, mert olyan ritka fajokkal találkozhatunk a patak és a felduzzasztásával képzett tó vizében, mint a Bakonyban egyedül itt élő kövi rák vagy a fokozottan védett alpesi gőte.

Innen egy rövid vadregényes, de csalános-aranyvesszős szakasz következik. A patak medrét követő ösvény első S kanyarjától néhány kisebb bauxitos feltárást láthatunk. Ahogy fordul a meder, kiszélesedik a völgy, és gyertyán elegyes bükkösben megyünk tovább. Hamarosan elérjük a patak felduzzasztott, gyékényfajokkal és más vízinövényekkel dúsan benőtt szakaszát. E mellett találjuk a Suttonyi-kút szivárgóját, aminek régies neve rejtekhelyet, búvóhelyet jelent. A tó végénél, a szénarácsnál balra fordulunk, majd a következő kereszteződésben jobbra követjük a P jelzést a Witt-kilátópont felé.

A Móricházi elágazástól nem messze, a kövesút mellett egy hatalmas lucfenyő alatt terpeszkedik a hajdani móricházi vadászkastély romja. A kis tisztáson álló egykori úri lak a nagy pápai uradalom utolsó birtokosának, gróf Esterházy Tamásnak az idejében hírhedt volt a gróf mulatozásairól. A kisvasút 1961-től az 1970-es évekig menetrendszerű személyforgalmat is bonyolított Móricházáig.

A Witt Lajos-kilátópont

Hamarosan az út bal oldalán fakadó a Markovics-kúthoz érünk, ami a 19. században élt Markovics Adolf bakonybéli perjelről, a kolostor vezetőjéről kapta a nevét. A séd kanyarulata melletti széles kavicsos úton, a volt Városlőd-Franciavágás erdei vasút nyomvonalán haladunk tovább. A következő elágazásában érünk az egykori vasúthíd ma is álló pilléreihez, melyektől balra indulunk az Öreg-kecskeakol-árkon felfelé vezető P▲ jelzésen, ami egy nagy hajtűkanyarral vezet a csodás panorámájú Witt Lajos-kilátópontra, ahonnan a Kőris-hegy-Parajos-tető-Tönkölös-hegy vonulatra és az alattunk elterülő bakonyi rengetegre pillanthatunk rá. A helybeliek Kádár-kilátónak is nevezik ezt a kis platót, mert egy látogatása során itt terítettek vacsorához Kádár Jánosnak. Witt Lajos (1898-1994) elsősorban erdőrendezési, vasúttervezési és erdőgondnokság-vezetői területen dolgozott. Ő tervezte a 6,5 km hosszú Huszárokelőpuszta-Móricháza erdei vasútszakaszt. Majd’ öt évtizedes pályája alatt vezette az Ugodi Erdőgazdaságot és az ERTI Kísérleti állomását, míg 1956-os emigrálása után a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem Zoológiai Intézet Gerinces Múzeumának kurátora lett, melynek gyűjteményét több ezer példánnyal, köztük két bálna preparált csontvázával gyarapította 1972-es nyugdíjazásáig. 1998-tól hamvai végakarata szerint az ugodi erdőben nyugszanak. A kis tisztás sarkában áll a Bakonyerdő Zrt. megbízásából Fodor Zoltán által készített díszes „Dicsértessék a Bakony” feliratú fakeresztje.

Halomsírok között

Visszatérünk a móricházi kereszteződéshez, és a P◼ jelzésen megyünk tovább, ami kb. 50 m méter múlva tér le jobbra, majd keresztez egy földutat, és egy vízmosásos mélyúton indul felfelé a löszön tenyésző szálbükkösben, melynek gyepszintjében stílusosan a bükkös sás a domináns faj. A vízmosásos szakasz után mintegy 50 halom jelenik meg az erdő aljában, amiket az i.e. 15. század körül alakíthattak ki. Mivel építőik népi hovatartozása és nyelve ismeretlen ― talán az illír népcsoporthoz tartozhattak ―, a történelemtudomány temetkezési szokásaik alapján halomsíros kultúrának nevezi őket. Ilon Gábor régész egy hasonló, Ugod-katonavágási sírmezőn feltárt földből és kőtörmelékből álló halomban 10-30 centiméter vastag faszenes máglyamaradványt talált, ami alatt vörösre égett a talaj a holttestet egykor elemésztő máglya tüzétől. A 100-110 centiméteres mélységből előkerült sírmellékletek a halott csontmaradványai fölül származó edénytöredékek, valamint a nagy hőtől eldeformálódott bronz karperecek, tűk, karikák, tőr- és lándzsacsúcs-maradványok.

Vissza Bakonybélbe

A sírmező után keresztezünk egy földutat, majd az Y elágazás bal szára felé, egyenesen megyünk tovább, most már a Z+ jelzésen. A kis szurdokká szűkülő sziklás völgyben meredeken ereszkedünk a Gáthegyalja-dűlő aszfaltos útjáig, melyen északkelet felé fordulva a K jelzést követjük, ami 300 m múlva átkel a Gerencén. A réteken és a hídon át érünk be Bakonybélre, majd a Fürdő utcáról az első keresztutcán balra kanyarodva visszaérkezünk a buszmegállóhoz.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • Bakonybélbe gyakran közlekednek buszok Zirc és Pápa felől. A Bakonybél, üdülő bejárati út nevű megállónál érdemes leszállni.

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul és ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Bakonybél autóval Zirc és Pápa felől közelíthető meg.
  • A buszmegálló mögötti parkolóban érdemes hagyni a járművet.

Coordinates

DD
47.257712, 17.721518
DMS
47°15'27.8"N 17°43'17.5"E
UTM
33T 705902 5237396
w3w 
///sunniest.needless.melody
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Bakony utikalauz

Author’s map recommendations

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Questions & Answers

Ask the first question

Do you have questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
moderate
Distance
15.6 km
Duration
4:40h
Ascent
505 m
Descent
505 m
Public transport friendly Loop Scenic Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp