Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Deseda tó körül

· 8 reviews · Hiking Trail · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Csónakkikötő a Deseda-tavon
    Csónakkikötő a Deseda-tavon
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 12 10 8 6 4 2 km Fekete István Látogatóközpont, Deseda-tó Deseda-kilátó
A tavat körbejáró útvonal kiváló lehetőség egy hosszabb családi kirándulásra. A remek infrastruktúrájú, kényelmes pihenőkkel tarkított túra során ártéri erdőket érintve kerüljük meg az elnyújtózó vízfelületet, miközben a Fekete István Látogatóközpontot és a Deseda-kilátót is útba ejtjük. A kényelemért cserébe viszont az út több mint fele aszfalton megy.
Open
easy
Distance 13.9 km
3:50 h
212 m
212 m
158 m
128 m
A Deseda a tipikusan hosszúkás somogyi tavak egyike változatos élővilággal, amit a víz körül futó tanösvény és a látogatóközpont ismertet a túra során. A mintegy 14 km-es . Ösvényünk több helyen teljesen a parti nádas szélében halad, amit horgászhelyek és csónakkikötők szakítanak meg. A látogatóközpontnál akár kirándulóhajóval is vízre szállhatunk, de madárvárta, szitakötő röpde és játszótér is tartozik a komplexumhoz. A tó nyugati partján álló Deseda-kilátóból a magasból is szemügyre vehetjük a környéket.

Author’s recommendation

  • A tó északi felén található P jelzés mentén találjuk a hat méter magasan futó, mintegy húsz méter hosszú Erdei kalandsétányt, a lombkoronaszintben lévő különleges építményt, amelyről a Deseda tó északi része is különleges perspektívából látható. A lefelé utat a kisebbek egy hosszú csőcsúszdán is megoldhatják.
  • Továbbmenve a Deseda-forrás után a Szúnyog-hídon átkelve érünk a Deseda arborétumba, amit egy egykori akácos helyén alakítottak ki a tó felduzzasztása után 3 évvel. A 28,6 ha-os terület kituskózása után 1978-ban a SEFAG Rt. kezdte a növények telepítését. Jelenleg 73 lombhullató fa- és cserjetaxont, valamint 38 tűlevelű fajt tekinthetünk meg. Ezek részben a térség őshonos növényei, részben pedig külföldről származó fajok. A fenntartó hosszú távú célja a Föld mérsékelt égövi flórájának minél teljesebb bemutatása. A faegyedek fejlettségi állapota miatt csak 1998-ban lehetett először megtekinteni a parkot; 2001-ben a 102 m hosszú Szúnyog-híd megépítésével minden érdeklődő látogathatta az arborétumot.
  • A túrát kerékpárral is kényelmesen teljesíthetjük.
  • A kört a toponári (déli) oldalról is kezdhetjük. Ide 8-as és a 18-as számú kaposvári helyi járattal juthatunk ki.
  • A tó északi részét körbeveszi a Kalanderdő nevű élménypark, ahol interaktív tanösvények és játszótér várja a látogatókat.
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Update: November 19, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
158 m
Lowest point
128 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Track types

Show elevation profile

Start

Kaposvár, Deseda parkerdő buszmegálló (132 m)
Coordinates:
DD
46.440253, 17.795126
DMS
46°26'24.9"N 17°47'42.5"E
UTM
33T 714706 5146761
w3w 
///sleeper.hind.electronics
Show on Map

Destination

Kaposvár, Deseda parkerdő buszmegálló

Turn-by-turn directions

 

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulva rövidesen elérjük a P jelzést, amin délkelet felé indulunk.
  • Átmegyünk a fapallós hídon, és jobbra fordulunk.
  • A tó keleti oldalán végig a P jelzést követjük.
  • A tó déli végét elérve átkelünk a völgyzárógáton (jelzetlen szakasz), majd a nyugati oldalon észak felé indulunk a P+ jelzésen, és ezt követjük végig a tó mentén.
  • A P jelzést elérve azon az úton térünk vissza a buszmegállóba, amin a túra elején elindultunk.

A túráról részletesen

A Deseda tó

Nevét a középkorban Somogyaszaló mellett lévő Dershida, vagy Déshida falu után kapta. A települést a Dés vagy Ders nevű birtokosáról nevezték el, aki a hídján vámot szedett. Ennek okán 1975-ben fel is merült, hogy hivatalosan is visszaállítják a Déshida nevet, amelyet a helyiek ma is használnak a parkerdei részre. A patak elnevezése régen nem volt egységes, egyes szakaszait külön helyi elnevezésekkel illették, így Gamáson Vërgamási-árok, Mernyén Sárostó-árok, Somogyaszalón Szanai-árok, Toponáron Csigeti-patak, az alsó folyás pedig Nagygáti patak néven volt ismert.

A Deseda tavat 1974-ben hozták létre Kaposvár iparivíz-igényét is fedező árvíztározónak úgy, hogy a Gamás területén eredő Deseda-patakot egy völgyzáró gáttal felduzzasztották. Az így keletkezett 8 km hosszú, 245 ha területű, 170 km2 vízgyűjtő területű Deseda tó változatos mederalakulásával és 1-3,5 m körül mozgó vízmélységével napjainkra az országosan is ismert horgásztavak sorába lépett.

1982 tavaszán a Dunántúli Regionális Vízművek kísérleti jelleggel több mázsa busát telepített a tóba, amit 1983 és 1984 októberében terveztek lehalászni a tó igen jelentős vízszintcsökkentése mellett. A hirtelen jött meleg miatt azonban 2 fokkal megemelkedett a vízhőmérséklet, így a lecsökkent nyomás miatt elfogyott a vízből az oxigén, ami jelentős ökológiai katasztrófához vezetett. A jóindulatú becslések szerint is több mázsa hal pusztult el, de valószínűleg a kár még nagyobb nagyságrendű volt. A tó és környezete 1985 óta a kaposvári önkormányzat tulajdonában lévő, helyi jelentőségű védett természeti terület.

A tó halai

A jelentős horgászturizmust bonyolító tó halfaunája napjainkban nagy változatosságot mutat. A fő fajok a ponty, az amur, a dévérkeszeg és a kárász, a ragadozó fajok közül pedig a süllő, a csuka és a harcsa akad legtöbbször horogra. Utóbbiból a tórekordot 2014-ben fogták: egy több mint két méteres, 99 kg-os példányt. Érdekes színező elem a koi ponty és a kínai razbóra. Előbbi egy japán díszhal 1820-as években háziasított alfaja. Mivel a koi szó a japán nyelvben szeretetet, barátságot is jelent, a hal a barátság jelképévé vált.

A másik faj szintén Kelet-Ázsiából származik. E kicsiny hal Föld körüli inváziója az 1960-as években indult Kazahsztán felé, ahol az akkoriban gazdasági szempontból jó döntésnek gondolt amur és busa (ekkoriban nálunk is így gondolták) telepítése során került be több tógazdaságba is, ahonnan kijutottak a természetes vizekbe, és rendkívül gyorsan meghonosodtak. Hazánkban első példányait 1963-ban a paksi tógazdaság lehalászásakor találták meg, majd néhány évvel később már a Balatonból is előkerült. Kezdeti növekedése rendkívül gyors, egyéves korára akár a 6,5-7,5 cm-es méretet is elérheti, amikor már ivaréretté válik. Majd a növés erősen lelassul, így a 9-10 cm-es példányok már nagynak számítanak. Ez az ellenálló hal akár leeresztett halastavakban is áttelel, és mint táplálék-konkurens okoz károkat. Ívása pontosan megtervezett ceremónia szerint zajlik, melynek során a hím a mederfenéken keres egy kemény tárgyat, amelyen megtisztít egy foltot. Ha ez elnyeri egy nőstény tetszését, násztáncba fognak. Ennek során egymással párhuzamosan lebegnek, a testük egyszerre remegni kezd, majd a nőstény egy hirtelen mozdulattal, miközben a folthoz súrolja testét, egy ikra-láncot tapaszt rá. A hím a nőstény mozgását ismételve megtermékenyíti az ikrákat. A nász végeztével a nőstény távozik, a hím pedig az ivadékok kikeléséig gondozza az ikrákat.

Védett halak közül a vágó- és a réti csík, valamint a szivárványos ökle él a tóban. Előbbiek a nagy vízrendezéseket megelőzően mocsarainkban kifejezetten gyakori fajok voltak - olyannyira, hogy a halászatnak egy külön ága szakosodott rá. A csíkászok hordószámra árulták a piacokon a réti csíkot, ami Apáczai Csere János 1655-ban megjelent Magyar Encyclopaediája szerint „igen jóízű, jól táplál, neveli a szülési illendőséget”. A belőle készült ételek száma meghaladta a 15-öt, közülük a leghíresebb a csíkos káposzta volt.

A szivárványos ökle az oldalán futó szivárványos sáv miatt védettsége előtt kedvelt akváriumi hal is volt, valamint a horgászok kitűnő süllőcsaliként tartották számon. Ez a maximum 8 cm hosszú hal Európa nagy részén természetes eleme a halfaunának, de telepítéseknek köszönhetően Angliában és Észak-Amerikában is meghonosodott. E faj szintén érdekes ívási stratégiát követ, mivel szaporodásának előfeltétele, hogy az adott vízben tavi- vagy festőkagylók is éljenek. Az ivarérettséget 2 évesen elérő nőstény hosszú tojócsövének segítségével több részletben 60-80 ikrát rak le a kagyló kopoltyúüregébe. Minden egyes ikraszem elhelyezése után a hím a kagyló fölé úszik, és kibocsátja tejét, ami a kagyló légzésével bejut az ikrához, ami így teljesen védett helyen fejlődhet; az ivadékok a kagyló kopoltyúlemezei között gyarapodnak a szikzacskó felszívódásáig. Mivel az ívási idő elhúzódhat, több részletben történik az ikrák lerakása, ezért egy „kagylóbölcsődében” egyszerre több korosztály is növekedhet. A gyógyszeripar különböző hormonkészítményeinek tesztelésére is használta, illetve egy 1949-ben kidolgozott módszer alapján a terhesség 3-8. hónapja között a magzat nemét 80-90%-os biztonsággal meg tudták határozni vele.

A keleti part

A buszmegállótól délnyugat felé indulva rövidesen elérjük a P jelzést, amin délkelet felé indulunk tovább. A Deseda túrakenu útvonal egyik kikötője mellett átkelünk a tó gyalogos hídján. A horgászkikötő mentén nyugodt sétányon haladunk az erdőben; a fák alól több helyen is szép kilátás nyílik a tóra és a túlpartra. A kellemes, víz melletti erdei szakaszon a tóparti nádas szélén járunk, majd az elegyes erdőben hirtelen balra fordul a jelzésünk, és egy partos úton kelet felé tartunk. A rövid emelkedő átvezet egy szélesebb makadámútra, amelynek szélén pihenő áll. Innen egy idős fenyőfasor alatt jobbra fordulunk, és az utat követve az erdőn át egészen a tóba nyúló félsziget déli csúcsáig sétálunk. Itt álljunk meg egy pillanatra: a tó déli felére és a Deseda-kilátóra nyílik remek kilátás. Egy hídon át a tó keleti partjára jutunk, ahol újabb pihenő vár minket, a vízben pedig a túrakenu útvonal újabb kikötője úszik.

Egy jobbos kanyarral a tó déli része felé tartva pár száz m múlva elérjük a Kaposvárhoz tartozó Toponár városrész első házait. A kis foltokra szakadozott nádast pázsitok követik, melyeken egy-egy padot is találunk. Utunk rövidesen a Hullám utcán folytatódik, ahol fűzfák alatt sétálhatunk a toponári csónakkikötőig.

Egy újabb nagy kanyar után érünk a Deseda csónakházhoz, ami mellett játszótér áll. Innen hamarosan egy vaslábakon álló roskadozó fabódé mellett haladunk el, ami az 1986 októberében a tavon rendezett kétnapos motorcsónakverseny bírói tornya volt. A megmérettetés során két világ- és három országos csúcs is született.

Dél felé továbbhaladva a modern, tóparton álló Fekete István Látogatóközponthoz érünk, ahol a tó és környékének élővilágát ismerhetjük meg, az óriási akváriumban pedig a Deseda tó halfaunájába kapunk bepillantást. Innen indulnak a kirándulóhajók, de kölcsönözhetünk csónakot is, ha magunk akarjuk a tavat felfedezni.

Az épület, majd a műanyag kócsag után a nádasba vezető leskunyhóból is megszemlélhetjük a tó madarait. A komplexumhoz játszótér is tartozik.

A nyugati part

A tó déli végéhez közeledve elhaladunk a 2018-ban felújított toponári strand mellett, majd egy kis emelkedővel érünk fel a völgyzárógát jelzetlen ösvényére. Átkelve rajta a tó nyugati oldalán észak felé indulunk a vízügy épülete mellett, már a P+ jelzést követve. A keleti parttal ellentétben itt szinte végig aszfalton fogunk haladni, ami bicikliút is egyben – ha gyerekekkel vagyunk, legyünk különösen figyelmesek! Útközben esőbeállókat is találunk.

Hamarosan egy rövid, a tó partján futó ösvényen haladunk tovább, majd kiérünk a kerékpárútra. A tó kb. felénél érünk a Deseda-kilátóhoz. A háromemeletes, háromszög alaprajzú, modern vonalvezetésű objektum környezetét gyermekbarátra formálták: a játszótér fából készült, valóban látványos attrakcióival, minimászófalával és mosolygós, kis domborulatokként megjelenő halacskákat mintázó, puha járófelületű „mókaszőnyegével” hódít a kisebbek köreiben. A repertoárt padok és egy korszerű esőbeállóként is felfogható házikó együttese teszi teljessé. Az impozáns építmény egész évben szabadon látogatható. Innen főleg szántóföldek szegélyezik utunkat. Végül a P jelzésen azon az úton térünk vissza a buszmegállóba, amin a túra elején elindultunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Kaposvárról induló buszról a Kaposvár, Deseda parkerdő megállónál szálljunk le.

Getting there

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Az autót a buszmegálló közelében, mindkét hídfő után le lehet parkoni.

Coordinates

DD
46.440253, 17.795126
DMS
46°26'24.9"N 17°47'42.5"E
UTM
33T 714706 5146761
w3w 
///sleeper.hind.electronics
Show on Map
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

A Zselic turistatérképe

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

4.5
(8)
Hevesi Zoltán
January 24, 2022 · Community
2022 januárjában a Deseda arborétumba vezető un. Szúnyog-híd lezárásra került. A Deseda forástól tehát nem lehet bemenni az arborétumba addig amíg fel nem épül az új híd. Magyaregres felől a térképen zöld útvonalon elérhető és bejárható. https://sefag.hu/tarsasag/hirek/deseda-arboretum-hidjanak-ideiglenes-lezarasa_707.html
Show more
When did you do this route? January 01, 2022
Photo: Hevesi Zoltán, Community
István Balázs
October 31, 2021 · Community
Sok a biciklis és nem figyelnek a túrázókra...
Show more
Photo: István Balázs, Community
Photo: István Balázs, Community
Tamás Gyallai
September 16, 2021 · Community
Bringával is remek. Van bőven látnivaló.
Show more
Photo: Tamás Gyallai, Community
Photo: Tamás Gyallai, Community
Show all reviews

Photos from others

+ 18

Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
13.9 km
Duration
3:50 h
Ascent
212 m
Descent
212 m
Highest point
158 m
Lowest point
128 m
Public-transport-friendly Circular route Multi-stage route Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Botanical highlights Flora and fauna Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 2 Waypoints
  • 2 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp