Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A Cuha legvadabb szurdokán keresztül

· 1 review · Hiking Trail · Bakony-vidék · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az Alsó-Cuha-szurdok legvadabb része
    / Az Alsó-Cuha-szurdok legvadabb része
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A homokos föveny az áradások szintjét jelöli
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ősfenyvesbe fúródó vasútvonal
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó sziklakapu torkában
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdők közé ékelődött szántó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A patak homokját taposva
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklaösvény az Alsó-Cuha-szurdokban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ördög-rét
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves meder az Alsó-Cuha-szurdokban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fenyőfői ősfenyvesben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok középső szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pakuts-pihenőért meg kell küzdeni a patakkal
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Alsó-Cuha-szurdok
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ingatag doronghíd a Pakuts-pihenőnél
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szurdok felső vége
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei út a szurdok felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Völggyé szelídül a szurdok
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bauxitbányászat emlékműve Bakonyszentlászlón
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 8 6 4 2 km Porva-Csesznek vasútállomás

Bakonyszentlászlóról a szelíd hegyalja vad patakáttörésébe, az Alsó-Cuha-szurdokba látogatunk, és egy jégkorszak utáni maradványerdő, a fenyőfői ősfenyves rengetegébe is benézünk.

open
easy
9.4 km
2:40 h
179 m
179 m

A Cuha-patak neve a szláv eredetű „szuha" (sucha) szóból származik, jelentése száraz - utalva az aszályos időben elapadásközeli állapothoz vezető vízszintingadozásokra. Egy másik olvasat szerint pedig a köves, a patakot sok helyen elrejtő meder is oka lehet az elnevezésnek. Legyen szó hóolvadás utáni tombolásról vagy nyár végi csörgedezésről, a Cuha Bakonyt átszelő szakasza egyedi színfoltja az országnak; idilli kirándulóhely, mely meghökkentő látványokban sem szenved hiányt.

Amikor áradás idején egy hegyi vízfolyás partján állunk, a rohanó, dübörgő, tajtékzó patak láttán könnyen el tudjuk képzelni, hogy a tájat alakító, völgyét mélyítő jelenséggel van dolgunk. Ám a szelíden folydogáló, gyengédnek tetsző patakvíz is formálja környezetét - tíz- és százezer években vagy évmilliókban gondolkodva belátható, hogy a sok apró (és nagyobb) változás összeadódik, a táj drasztikusan megváltozik. A hordalékával kemény medrét folyamatosan egyre mélyebbre véső, a völgyet befűrészelő Cuha-patak egy törésvonalon át talált utat a lassan kiemelkedő magas-bakonyi platók között, és lépést tartva azok függőleges mozgásával, folyamatosan közéjük vájta magát.

A Cuha-patak helyenként szinte függőleges falakat faragva vágódott be a kemény mészkő- és dolomitpásztába. Mielőtt könnyebben legyőzhető térszínre folyna, egy utolsó kanyarral éppen a Bakony peremén alakította ki vad áttörését: az Alsó-Cuha-szurdok rövid ugyan, de magasba tornyosuló dolomitfalai, omladékos medre, merész vezetésű ösvénye kiemelkedően látványos szűkületet alkot.

Túránkon Bakonyszentlászlóról keressük fel a szurdokot, majd a homokos talajú fenyőfői ősfenyvesbe kanyarodva térünk vissza kiindulópontunkhoz.

Author’s recommendation

  • A szurdok magas vízállásnál járhatatlanná válik. Hóolvadás vagy heves, hosszan tartó esőzések idején számoljunk ezzel a tervezésnél!
  • A vasútállomásról elindulva a hegyek felé, a sínek mentén néhány száz méter után útátjáróba érkezünk; itt becsatlakozhatunk a (balra tartó) túrába. Ebben az esetben egy félórás hurkot vághatunk le, ami a falun keresztül vezet.
  • A szurdok végén balra fordulva a S+ jelzésre 20 perc alatt Vinyére juthatunk. Ez a rövidítési lehetőség a túra egyik változata, hiszen Vinyéről vonattal utazhatunk el (vagy vissza Bakonyszentlászlóra). Az utolsó métereket a S jelzésen (jobbra) kell megtenni. Ha ezt az útvonalváltozatot választjuk, az ősfenyveses szakasz marad ki.
  • A túra elején, a vasúti síneken átlépve a jelzések elenyésznek; itt jól jön a GPS-es segítség, pl. a Természetjáró app navigációja.
  • Az útvonal nyugodtan végigjárható túrázáshoz szokott gyerekekkel. A szurdokon kívüli rész kicsit unalmas lehet nekik, ezért velük inkább a Vinyére tartó, vagy onnan induló változat ajánlott. A szurdok egyes részein segítséget és fokozott figyelmet igényelhetnek, a balesetveszélyes szakaszokon ne engedjük őket távol!
  • Bakonyszentlászló kiváló befejezőpontja egy túrának, mivel több étterem is rendelkezésünkre áll a felfrissüléshez a hazaút előtt. A faluban megszállva pedig a környék számtalan túracélpontját kereshetjük fel: a tömegközlekedést kihasználva a Kőris-hegytől Csesznek szurdokaiig mindent bejárhatunk.
outdooractive.com User
Author
Áron Dömsödi
Updated: February 26, 2020

Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
272 m
Lowest point
210 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A szurdokban a kezünket is használni kell helyenként, és vannak balesetveszélyes, csúszós szakaszok, ezért fokozott óvatossággal közlekedjünk!
  • A szurdok csúszós szakaszai miatt ajánlott a túracipő vagy bakancs, tehát megfelelően barázdált talpú lábbeli használata.

Start

Bakonyszentlászló, községháza buszmegálló (219 m)
Coordinates:
DD
47.390635, 17.801833
DMS
47°23'26.3"N 17°48'06.6"E
UTM
33T 711446 5252382
w3w 
///subjecting.convenience.albatross

Destination

Bakonyszentlászló, községháza buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • Bakonyszentlászlóról a P jelzésen indulunk el a főutcán (kelet felé), és ezt követjük egészen az Ördög-rétig.
  • Jobbra a P+ jelzés vezet végig az Alsó-Cuha-szurdokon.
  • A szurdok után egy patakátkelésnél jobbra térünk a S+ jelzésre, ami visszavezet Bakonyszentlászló központjába.

A túra részletes leírása

Bakonyszentlászló

A Szent Lászlóról elnevezett és ezzel összefüggésben általa alapított falu, Bakonyszentlászló éppen a bakonyi táj peremén fekszik. A település a hegységen könnyű átjutási lehetőséget biztosító Cuha-völgy torkolatában található, elhelyezkedése miatt így a Kisalföld felé jelent összeköttetést. Eredetileg a disznópásztorok falvaként emlegették makkot termő erdővidéke miatt. A törökök kiűzését követően az Esterházyak magyarokat és németeket költöztettek be. A két népcsoport területei térben ma is elkülönülnek: érdekes módon egy terebélyes szántót lelni a falu közepén.

A településszerkezet másik szembetűnő eleme már túránk elején észlelhető, amikor a P jelzésen a főutcáról letérve paneltelepet mellőzünk. Szemben a blokkházakkal egy vázszerkezet alatt hatalmas markolókanál búslakodik - táblája szerint a Fenyőfő környéki bauxitbányászat emlékezetét őrzi. Az aszfaltutat a jelzéssel balra elhagyva, illetve annak peremén is vörös földlerakódások tanúskodnak róla, hogy a kitermelés nem is olyan régen ért véget: egészen a 2000-es évek derekáig szolgálta alapanyaggal a Dunántúli-középhegység alumíniumkohászati vertikumát, azaz a kitermeléstől a termékgyártásig felépülő rendszerét. A '80-as években a hegységbe telepített ipari kapacitás mára nagyrészt megszűnt, egyes pontjai átalakultak - a hatalmas üzemek és a megváltozott települések azonban velünk maradtak.

A bauxit

A Bakony területét egykor trópusi klímán magas hőmérséklet mellett bőséges esők öntözték - ilyen környezetben üledékes (főleg agyagos) kőzetanyaga mállásnak indult. Ennek képződménye az akkoriban különösen tagolttá, néhol szinte lyukacsossá pusztult felszín mélyedéseiben lencsékbe halmozódott bauxit. E vörös színű málladékot később keményebb kőzetek fedték be, megóvva ezzel a lepusztulástól, elszállítódástól. A Bakony északi és déli oldalán (pl. Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Iharkút, Halimba, Szőc, Nyirád, Kislőd stb.) felgyűlt lencséket a 20. század közepétől kezdték fejteni - a bányászat volumenét jellemzi, hogy a '80-as években Magyarország a világ 8. legnagyobb bauxitkitermelője volt. A bauxitból Ajkán (illetve Almásfüzitőn és Mosonmagyaróváron) készítették az alumíniumgyártás alapanyagát, a timföldet. Az alumíniumot előállító, hatalmas energiaigényű várpalotai (inotai) kohót a közeli szénbánya termékét égető inotai hőerőmű látta el elektromossággal. Ötvözőfémként a trópusi kúpkarszt mélyedéseiben felhalmozódott úrkúti mangánércet használták. A termelési lánc „tetőpontján" pedig a székesfehérvári fémipar késztermékgyártása állt - az egyetlen elem, amely nem ment tönkre a 2000-es évek közepén, bár mivel a gazdaságtalan kitermelés majdnem teljesen megszűnt, a székesfehérvári kapacitásokat már külföldi nyersanyag szolgálja ki.

Erdei séta

A betonnak hátat fordítva, a bányaterület és az átrakóhely mentén gyalogolunk - balra, a fák mögött fedezhetjük fel a tágas placcot. Méreteit igazolja, hogy Európa legnagyobb bauxitlencséit termelték ki Bakonyszentlászló és Fenyőfő között. Közben talpunk alatt megjelenik túránk egy később fontossá váló eleme, a homok, bár egyelőre vékonyan borítja a bauxitpor vöröses leple. A vasúti síneken átkelve ne keressük az elvesző jelzést, hanem maradjunk az egyenesen folytatódó, jól követhető dűlőúton, mely mentén jó 500 méter múlva újra feltűnnek a piros sávok. Egy fasoron túl, balra széles szántó hulláma világlik, ennek túlsó végénél is figyelmesnek kell lennünk, ha nem akarunk eltévedni: nem az első, kaptárakhoz közeli földútra kell jobbra kanyarodni, hanem a vele párhuzamosan induló, néhány méterrel távolabbi nyom lesz a célravezető.

Egy alacsony dombháton át, sűrű erdőben érkezünk meg a jó minőségű erdészeti útra, melyen a P jelzés balra fordít. Néhány méterrel előrébb azonban egy jobbossal ismét a zöldbe fúródik az ösvény, és eleinte enyhe, végül egy erősebb ereszkedővel kanyarodunk rá az Ördög-rét tisztására. Az esőkunyhóval, számos pad-asztal garnitúrával felszerelt, tágas rét hűvös levegőjét már a szurdok leheli a Bakony magasabb részei felől.

Az Alsó-Cuha-szurdok

A pázsitos tisztásra csak rövid ideig süt be a nap, hiszen dél és nyugat felől magas, meredek lejtők keretezik: köztük húzódik a Cuha szurdoka. A P+ jelzésen indulunk tovább. A patakhoz közelebb érve egy csapásra megváltozik a táj: hatalmas, moha lepte, sötét sziklafalak vetnek árnyékot, a mederben száraz időszakban is mély tócsában áll a víz. Egy kitérő jelzés a Remete-barlang 7 méter hosszú, cseppkőkérges járatához mutat irányt, a turistaút azonban a szűkületet veszi célba. A víz roppant omladéktömbök között tör utat, lábunk alól elfogy a talaj, és a nyers dolomit hátán, méterekkel a víztükör fölött egyensúlyozunk. Előrébb leereszkedünk (ez a rész magas vízállásnál járhatatlan); keresztben heverő törzsek vadítják a terepet. A túloldali szurdokfal függőleges tömbbé áll össze, szűk párkányait zöld lomb takarja, tövébe mélyen belemar a patak.

A kőtorlaszokon kis csobogókon surran át, esős időszakban dühös robajjal tör keresztül a Cuha. A vadregényes sziklaszoros mindössze néhány méter, de följebb sem szelídül meg teljesen a látvány. A víz folyását nehezítő görgetegek egy gázlóátkelés után újra megszaporodnak, jelezvén, hogy ismét sziklakapuhoz közeledünk. És valóban még egy áttörésen kell átküzdenünk magunkat, ami magasabb vízállás mellett nem is egyszerű feladat.

Egy kisebb „Gaja-szurdok"

Egy nagy kanyar és a széles völgytalp arról árulkodik, hogy a vízfolyás lassabb szakaszához értünk. Bár a völgy följebb ismét összeszűkül, a meder is menedékessé válik, ezúttal már csak széles, mélán hömpölygő patakot kísérünk. A turistautat borító homokos, fehér föveny puhítja lépteinket, a látvány mintha egy másik bakonyi völgy, a Gaja-szurdok másolata volna. Végül az ösvény eltávolodik, és sűrű vízparti bozóton fúrja keresztül magát, hogy aztán elágazásba fusson.

A fenyves

Egy földút jobbra leereszkedve nekivág a Cuha gázlójának, de ez száraz lábbal nem igazán úszható meg: kénytelenek vagyunk a hiányzó híd helyére tett dorongpallón átkelni - ez pedig okozhat bonyodalmakat, biztos léptekre van szükség. A túloldalon kis tisztáson pihenő áll (Pakuts-pihenő). Már a S+ jelzést tapossuk, ami a túra újabb hangulatos, sajátos terepére kalauzol. A lomboserdőt egyszersmind fenyves váltja fel, cipőnk előtt porfelhőt ver a homok. A fenyőfői ősfenyves szélén cirkálunk - jelenlétét tekintve valóban ősi erdőben, hiszen a társulás a kb. 12000 évvel ezelőtt véget ért jégkorszakot követő, a mainál jóval hűvösebb klímájú korszak maradványa. A humuszban szegény homokos talajon nem tudott teret hódítani a lomboserdő, így az erdeifenyves reliktumként mutat pillanatképet a letűnt időkről. Csapadékigényét az Atlanti-óceán felől érkező, a Bakony lejtőinek ütközve kifakadó légtömegek biztosítják. Érdekesség, hogy a korabeli források nem igazolják a társulás folytonosságát: a középkorban csaknem kipusztulhatott (valószínűleg a kitermelés hatására), és a maradvány magjaival telepíthették újra a 19. század elején, hogy megkössék a szél által gyakran felkorbácsolt homokot. Részben pedig Ausztriából hozattak csemetéket az újratelepítéshez (ennyiben tehát szó sincs érintetlen őserdőről, ráadásul a központi részén kívül ma is folyik az erdőgazdálkodás).

Fenyőillatú, hangulatos keréknyom vezet át a tűlevelű társulás Tilos-fenyő nevű részén - alighanem lezárt, uradalmi erdő lehetett valamikor. Átkelünk a vasúti síneken, és 1 kilométerrel odébb, egy játszótérnél érkezünk vissza Bakonyszentlászlóra. Hosszú séta vár ránk a házak között. Jól látható, hogy az egykori nemzetiségi elkülönülés és a domborzat közös hatására igen szellős beépítettségű falukép alakult ki. A központhoz közel elhaladunk az Esterházyak nyári kastélya mellett is - a közpark egykor ehhez tartozott, benne a Bottyán János-forrás csorog. Érdekessége, hogy régen kénes gyógyvizet hozott a felszínre. Néhány perc múlva célhoz érünk az elágazásnál.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra a Bakonyszentlászló, községháza buszmegállóból indul, és ott is végződik.
  • Bakonyszentlászló vasútállomásáról rövid sétával elérhető a túra kezdőpontja.

Getting there

  • A bakonyszentlászlói községháza előtt, a buszmegállónál indul a turistaút, és oda is érkezik vissza.
  • Ha Bakonyszentlászlóra vonattal érkeznénk, az állomásépület elől induló P◼ jelű turistaúton érjük el a túra útvonalát: a faluközpont előtt tudunk balra fordulni a P jelzésre (1,2 km).

Parking

  • Bakonyszentlászlón a községháza környezetében több parkolóhelyet is találunk.

Coordinates

DD
47.390635, 17.801833
DMS
47°23'26.3"N 17°48'06.6"E
UTM
33T 711446 5252382
w3w 
///subjecting.convenience.albatross
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Bakony turistakalauz

Author’s map recommendations

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

5.0
(1)

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
9.4 km
Duration
2:40h
Ascent
179 m
Descent
179 m
Public transport friendly Loop Multi-stage route Refreshment stops available Family friendly Geological highlights Botanical highlights Insider tip Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.