Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail

A Csobánc felfedezőútja

Hiking Trail · open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Csobánc várának romjai a hegytetőn
    / Csobánc várának romjai a hegytetőn
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csobánc lábánál (a szőlőkön túl a Gulács és a Szent György-hegy magasodik)
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Donát-kápolna a Csobánc oldalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a Csobánc oldalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csobánc vára
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dűlőút a Csobánc oldalában
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanúhegyekkel szegélyezett Tapolcai-medence a Csobánc tetejéről
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csobánc várának romjai, a háttérben a Tapolcai-medence többi tanúhegye
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent György-hegy a csobánci várrom mellől
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Tapolcai-medencére a Csobáncról; a Balaton túlsó partján Fonyód hegyei magasodnak
    Photo: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 6 5 4 3 2 1 km Csobánc (kilátóhely és várrom) Vár-kút (Csobánc) Csobánci Rossztemplom Szent Donát-kápolna, Csobánc
Klasszikus körtúra a Balaton-felvidék egyik legszebb kilátását adó tanúhegyére, a Csobáncra csodálatos panorámákkal, középkori eredetű várrommal, borospincékkel és Kalligaro két kútjával.
open
easy
6.4 km
2:00 h
268 m
268 m

A Tapolcai-medence északkeleti karéja fölé magasodik a Csobánc 376 méter magas tanúhegye. Tetejét várrom koronázza, ami a bazaltplató szélén haladó meredek, morzsalékos, de rövid ösvényt kivéve könnyen megközelíthető. A tanúhegy egy közel 3,5 millió éve itt működő vulkán maradványa, amelynek kiömlő lávája megvédte az alatta elhelyezkedő pannon korú homokos és agyagos rétegeket az eróziótól és a deflációtól, így a hegy egyre jobban kiemelkedett környezetéből.

A különleges növényfajoknak helyet adó magaslat tetején álló várromtól teljes körpanoráma nyílik a környékre, tiszta időben akár a Schneebergig is ellátni. A vár kalandos története a történelem iránt érdeklődőknek is igazi csemege. A hegy tövében egy igazi földtani kuriózum terül el: a Balaton-felvidék legépebben megmaradt kőtengere, a kevésbé ismert, de látványos Papsapka-kövek. A túra gyerekekkel is teljesíthető.

Author’s recommendation

  • A Csobánc lábánál mindenképpen érdemes felkeresni a Balaton-felvidék legépebben megmaradt kőtengerét, a Papsapka-köveket. Lapos, papok fejfedőjéhez hasonló formájuk miatt kapták nevüket. Miután a  jelzésen jobbra fordulunk, 500 m múlva indul jobbra egy másik dűlőút, amin 400 m-re találjuk a kőtengert. A térképen a Kőmagas nevű csúcs alatt keressük!
Profile picture of Szilárd Dr. Szentes
Author
Szilárd Dr. Szentes
Updated: October 12, 2020
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
368 m
Lowest point
122 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Gyulakeszi, posta buszmegálló (121 m)
Coordinates:
DD
46.868268, 17.480364
DMS
46°52'05.8"N 17°28'49.3"E
UTM
33T 689030 5193512
w3w 
///stutters.theatrics.numb

Destination

Gyulakeszi, posta buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A templom mellett a Z jelzésen sétálunk ki Gyulakesziről.
  • A pléhkrisztusnál jobbra fordulunk a jelzésre, ami a hegy oldalában halad.
  • A Vár-kútnál balra terünk a K jelzésen; ez vezet fel a hegyetetőre, majd a plató túlsó oldalán lefelé.
  • A Rossztemplomtól a Z jelzést balra követve érünk vissza Gyulakeszire.

A túráról részletesen

Gyulakeszi

A település helyén már a római korban állhatott az erre vezető utat védő erődítmény. Az Árpád-korban települt falu eredetileg a Zala megyét megszálló Lád nemzetség szállásterületéhez tartozott, majd az államalapítás után királyi udvarnokok birtoka lett. Első írott említése 1182–84-ből származik, amikor III. Béla királyunk Chump nevű klerikusának (udvari papjának) egy – a későbbiekben Csomberke néven megjelenő – berket adományozott három ekényi földdel Tapolca és Kesző között. A 13. században az Atyusz-, a Hahót-nemzetség, a veszprémi káptalan és a Rátóti Gyulaffy család birtoka volt. A 14. század elején már Fel- és Alkeszire oszlott, majd 1522-től jelent meg a Gyulakeszi névalak. A 16. század közepén a török támadások elpusztították, de újratelepült. 1678-tól az Esterházy család birtoka lett, akiknek barokk kúriáját a Petőfi utcában találjuk.

A településen több nagy épület is állt: a 13. században az Atyusz nembéli Sal comes egy erődített borospincét építettett, a Csobánc várát birtokló rátóti Gyulaffy család 1551-ben emelt erődített kúriát, amit Bakics Pál, a török és Paksy János veszprémi kapitány is lerombolt, de a 18. század elejéig mindig újraépítették. Ennek maradványaira néhány évre rá az Esterházy család emeltetett kúriát, amely uradalmi központ volt, és intézői lakként funkcionált.

1748-ban helyreállították a Kisboldogasszony-templomot, aminek hat támpilléres, keskeny ablakokkal áttört fala gótikus eredetet sejtet. Vele szemben egy 1910-ben állított Szentháromság-szobor, mellette egy 1853-ban faragott kőkereszt áll. Mögöttük Merencsics Tibor alkotása látható, a bronz mellszobor Gyulaffy Lászlót, Csobánc várának kapitányát ábrázolja. 

Körbe a hegy szoknyáján

A buszmegállótól a Z jelzésen indulunk. A templom előtt balra fordulunk, majd hosszan, egyenesen, szőlők között haladunk a Csobánc felé. Már innen is szép kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A parkolótól egy akácokkal szegélyezet löszmélyúton haladunk a pléhkrisztusig; itt jobbra fordulunk a jelzésen. Kellemes szintúton haladunk el egy 1810-ben állított kőkereszt mellett, majd a klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású Szent Donát-kápolnáig, amit egy 1785-ben már álló korábbi épület helyén emeltek 1830 körül. A felette álló mandulafa környékéről csodás a kilátás a Balaton fölé emelkedő Gulácsra és Badacsonyra.

A kápolna mögött egy jó vizű, kb. 26 méter mély kútból pótolhatjuk készletünket. Ahogy továbbhaladunk, egyre jobban kinyílik a panoráma a tőlünk délre fekvő Tapolcai-medencére. A hegy délkeleti oldalából már az elbányászott Hajagosig terjed a kilátás, és a Káli-medence is kirajzolódik.

Fel a hegytetőre

Hamarosan elérjük a K jelzést - mielőtt azonban balra indulnánk rajta, nézzük meg az út kanyarulatában levő Vár-kutat, aminek foglalásában Angelo Kalligaro 1924-ben készült munkáját tisztelhetjük. Az 1862-ben Dél-Tirolban született kőfaragó legény először Nagykanizsára vándorolt, ahol tizenhárom évet töltött. Tapolcán 1907-ben cement- és műkőgyárat alapított, ami a város régi temetőjének nyugati végében működött. A múlt század első felében a város közéleti személyisége lett, és hosszú időn át tagja volt az ipartestületnek is. A környéken több termékével találkozhatunk, amelyek közül leginkább kútjai emelkednek ki. Ezek jellemző motívumai a korsó, a váza virágcsokorral és a liba, míg a negyedik oldalon a "Kalligaro A. Czementárugyára Tapolcza" felirat és a készítés évszáma olvasható.

A terep innen kezd izgalmassá válni, mivel elhagyjuk a lankás pannon rétegeket, és a bazanit takaró oldalában egyre meredekebb kapaszkodásba kezdünk a hegy 376 méter magas csúcsáig. A vulkán először kb. 3,42 millió évvel ezelőtt tört ki heves freatomagmás robbanások formájában - ebből keletkezett a tűzhányó alsó, lapillitufából álló gyűrűje. A törmelékszórást követően hatalmas lávafolyások indultak, 100-120 méter vastag bazanitsapkát építve a hegyre. A magma ún. kürtőcsokros vulkanizmus során (tehát több helyen) tört a felszínre; ennek következménye a vastag kőzsákszerű és a vékony oszlopok megjelenése. A mai tetőrégiónál nagyobb kiterjedésű, kihűlő lávatóba később bazalttelérek nyomultak, ezek alakították ki pl. a Szénaeregető sziklaformációját, majd a vulkán működésének vége felé lávaszökőkutak törtek a magasba.

A kúttól hársas sziklaerdőn haladunk felfelé, majd egy rövid, kökényes szakasz után érünk a hegy délies kitettségű szilikátsziklagyepjeire. Utóbbiaknak az erdőszegélyekkel és bazanitsziklákkal alkotott mozaikjai olyan ritka, specialista fajoknak is otthont adnak, mint a szubmediterrán elterjedésű fogaslevelű bükköny és magas borsó (utóbbi a veteményborsó egyik lehetséges őse). A fürtös kőtörőfű velük ellentétben a meredek északi oldalak alpesi jellegű maradványfaja (reliktum).

A külső vár

A Csobánc fennsíkjára annak keleti oldalán érünk fel, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk. Déli irányban a Badacsony, a Gulács, a Balaton déli partján a fonyódi Vár- és Sipos-hegy, majd a Tóti-hegy és a tövében elterülő Mohos-tető, mögötte az Örsi- és Csönge-hegy magasodik a tó víztükre fölé. A szőlők és szántók rendjét csak néhány erdőfolt és Káptalantóti bontja meg, melynek délkeleti sarkában a Sabar szelíd piroklasztithalma terül el 13. századi templomromjával. Kelet felé pásztázva a Rendesi-hegy lábánál a kisörsi homokbányák fehérlenek, majd a Fülöp-hegy, Küszöb orra, Szűcs-, Bálint- és Pál-hegy vonulata után tűnik fel a Balaton. A távolban a Tihanyi-félsziget, déli csücske előtt a zánkai víztorony és Balatonakali látszik, amitől északra a Káli-medencét keletről határoló Hegyestű és a Tar-hegy tűnik fel. Előtte a Kopasz- és a Köves-hegy között Köveskál terül el, majd a hátul magasodó Fekete-hegy és a Hajagos nyerge között Szentbékkálla temploma magasodik. A Hajagos bányája fölé a Sátorma-hegy tömbje nyúlik, amelyen túl már a Déli-Bakony hegyei sorakoznak, élükön a Kab-heggyel, aminek előterében a Bondoró terül el.

Jelzésünket követve továbbindulunk a hepehupás külső várudvaron, amelynek felszínét mesterségesen alakították ilyenre, hogy az ostromgépeket ne lehessen mozgatni a fennsíkon. Az egykori várkertből kivadult orgonást megkerülve, amiben Fényes Elek 1841-ben kiadott országleírása szerint még „zsálya liliom bokrokra is akadhatni” (utóbbiakat ma már ne keressük) megérkezünk a vár falmaradványai alá. Ezek a hegy szilikát-sziklagyepeihez hasonló, érdekes élőhelyet alkotnak, viszont itt – valószínűleg a malter mésztartalmának köszönhetően – a környék bazaltszikláit tavasszal aranysárgává festő sziklai szirtiternye mellett a meszes alapkőzetet kedvelő sziklai kövifoszlár és deres csenkesz is élőhelyet talál magának. Előbbi jégkorszaki maradványfajunk, utóbbi melegkedvelő bennszülött növényünk.

Csobánc vára

A név eredete napjainkban sem tisztázott; az egyik elképzelés szerint a Ssubanus személynévből származik. Viselője III. Béla esztergomi ispánja, illetve szlavón bán volt, akiben vélhetően a Rátót nemzetség egyik ősét tisztelhetjük. A Csobánc hegy neve egy 1221-ben kelt oklevélben tűnt fel először, amelyben az Atyusz nembeli Sal comes elajándékozta Chobanch-hegyi szőlőjét, ám ebben nem említenek itteni épületet. A vár elődjének első említése csak egy 1255. évi birtokperből való, amikor a kesziek hegyén a diszeli nemesek egy kőházat emeltek, és szőlőt is telepítettek. Mivel ezek a per végén a diszeli nemesekéi maradtak, valószínű, hogy a név a dél-itáliai eredetű Rátót nemzetség akkoriban országos tisztségeket viselő Gyulaffy ágát jelöli, aminek ősei Könyves Kálmán király első feleségével, Felícia szicíliai normann hercegnővel érkeztek hazánkba. A család birtokai a 13. században már itt tömörültek. A vár első ismert tulajdonosa is közülük való volt: Gyulaffy Demeter, akinek idején Csaba mester volt a várnagy. A vár 1272-ben már biztosan állt, ebből az időből származhat az öregtorony. Ezt követően az első nagyobb fejlesztés csak 1490-ben történt, amikor Habsburg Miksa betört Magyarországra, és Kinizsi Pál utasítására Leányfalusi Ágoston somlói várnagy irányításával megkezdődött Csobánc erődítése.

Amikor 1541-ben Budát is elfoglalta a török, Csobánc végvárrá vált a győri főparancsnokság irányítása alatt. Stratégiai szerepe 1561-ben vált kulcsfontosságúvá, amikor a szomszédos Hegyesd várába is bevette magát a török. Csobáncról indultak a visszafoglalásra 1562 tavaszán az egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak, ám az ostrom előtt a „magyar Achilles”-ként is nevezett Gyulaffy László párviadalban legyőzte Bajazid vajdát, a hegyesdi török parancsnokot. Erejét jelzi, hogy a kapitány kopjája a török páncélját átszakítva lobogóstul hatolt át annak testén, és csak szekercével tudták kivenni belőle. Ezután már csak álnéven és álruhában vívhatott párviadalt, mert egy török sem mert kiállni ellene. Csobánc várát több alkalommal megostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták, hasonlóképp, mint majd’ 150 évre rá a labancok.

1669-ben Esterházy Pál megvásárolta az erősséget. Az 1690-es években itt szolgált Béri Balogh Ádám, Rákóczi későbbi brigadérosa. A török kiűzését követően a bécsi Udvari Haditanács a lerombolandó várak közé sorolta, de ezt a Rákóczi szabadságharc megakadályozta. Ennek ellenére 1705-ig a császári katonaság felügyelte az erősséget, amitől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László ezredesek vezetésével kuruc csapatok foglalták vissza. A vár legdicsőségesebb napja 1707. február 25-én jött el, amikor a Jean-Louis Rabutin császári hadvezér vezette, Erdélyből Ausztriába tartó haderő egy kb. 1000 fős osztaga sikertelenül ostromolta meg. Szász Márton kuruc vicehadnagy harminc gyalogos puskás hajdú és kb. ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember és családjuk élén verte vissza a rohamot. Fegyverzetük csupán két darab két fontos tarack, egy ötcsövű seregbontó és néhány puska volt. Az ostrom alatt közel 400 labanc, köztük 52 tiszt esett el, köztük az osztagot vezénylő Kreutz tábornok. Rabutin bosszúból felgyújtotta Csobáncszöget. A vár pusztulását 1709-ben a Sümegen állomásozó császári műszaki alakulatok okozták, akik Johann Dierling kapitány utasítására felrobbantották.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok folytak a várban. Négy évre rá a várvédő asszonyok, leányok és kuruc katonák emlékére domborműves emléktáblát helyeztek el a keleti falon. 2003-ban alakult lelkes helyiekből a Csobánc Váráért Alapítvány és a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium, akik azóta folyamatosan gondozzák, óvják a romot és környezetét.

A várfalak mellől a fennsík keleti felén elkezdett panoráma folytatódik: az Agártető előtt a Hegyesd jellegzetes kis kúpja áll. Tiszta időben a Babuka-hegy mögött a Somló jelenik meg, a Haláptól északkeletre a Cseket-hegy kis magaslata már a Sümeg-Tapolcai-hát szélét jelöli. Nyugat felé haladva a Rendeki-hegy következik, a tövében a sümegi Vár-hegy sasbércével. Hidegfrontok után itt tűnik fel a távolban az ausztriai Schneeberg havas csúcsa. Előle indul a Kőszegi-hegység hosszan elnyúló vonulata, amelynek hátterében a Rax fennsíkja és a Wechsel magasodik. Tekintetünk innen a Keszthelyi-hegység északi bazalt régiójához ér, ahol a Lázhegy mögötti Tátika várrommal koronázott csúcsa töri meg a fennsík vonalát, amit a hegység Balatonba nyúló déli dolomitos része követ. Közelebb a Szent György-hegy magasodik, majd Szigliget piroklasztit hegyei után a Badacsony következik.

Lefelé a Rossztemplomig

A szerpentinút első kanyarjában érdemes kicsit megállni a Szénaeregető nevű sziklaformáció tetején, ahonnan még egyszer körbetekinthetünk észak és nyugat felé. Innen kissé meredek, törmelékes úton, a második hajtűkanyarban pedig vasúti betonaljakon ereszkedünk. Figyeljünk minden lépésre! Mielőtt beérnénk a fák közé, a megrogyott padnál újabb kilátóponthoz érünk, majd hamarosan egy romos templomot fedezhetünk fel.

Csobáncszög egykori temploma a 13. században épült, ám ekkor a mainál rövidebb volt, később toldották meg a hajót nyugat felé. Ehhez az építési periódushoz tartozik a félköríves szentélyben levő – amelyben tulajdonosa az 1950-es években présházat épített, hajójába pedig ciszternát ásott –, nyolcszög három oldalával záródó korábbi szentély. A templom jelenlegi alakjában kora újkori, csak a hajó falainak lábazata és felette néhány kősor középkori eredetű. Környezetéből nagy mennyiségű kora újkori és újkori kerámia került elő. A templom környékén állt egykor az Atyusz nemzetség kriptája.

Csobáncszög

A templom Csobáncszög településhez tartozott. Korai történetéről keveset tudunk; kezdetben valószínűleg a keszi udvarnokok voltak a terület tulajdonosai. 1407-ben Luxemburgi Zsigmond elkobozta Chobanchzygy falut, és nemesi birtokként Gersei Pethő Jánosnak adományozta. 1464-ben Gersei Pethő Katalin és fiai panasza szerint Kanizsai Miklós és László Chobanzegh nevű birtokát feldúlták, és jobbágyaik állatait elhajtották, ingóságaikat elrabolták. A később a Gyulaffyak tulajdonába került falu Csobánc várának „árnyékában” kis mezővárossá fejlődött, amit pecsétnyomója is bizonyít: a lenyomaton egy egyenes kardot tartó kar vág a Félhold felé, fokánál a ragyogó Nap látható, körirata: „Csobancz varossa”. Bél Mátyás még „oppidium splenium” azaz ragyogó város néven tesz róla említést - jóval később, a 18. század elején valószínűleg a sikertelen osztrák ostrom után néptelenedett el, amikor lakói Diszelbe költöztek.

Visszatérés Gyulakeszire

A templomromtól a Z jelzést követjük. A Csóka-vár nevű pince előtti mélyút jobb oldali rézsűjében két ősöreg, húsos som matuzsálem éldegél. A pince szomszédságában egy újabb míves Kalligaro-kutat vehetünk szemügyre, amely mellett valószínűleg a kőmagasi kőtengerből származó girbegurba tömbök hevernek. Hamarosan elérjük a pléh krisztusos kereszteződést, ahol jobbra tartva azon az úton térünk vissza Gyulakeszire, amelyiken a túra elején elindultunk.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A helyközi buszokról a Gyulakeszi, posta megállónál szálljunk le!

Getting there

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parking

  • Gyulakeszin a Csobánc lábánál kialakított parkolóban (Z jelzés) vagy a templom környékén érdemes letenni az autót.

Coordinates

DD
46.868268, 17.480364
DMS
46°52'05.8"N 17°28'49.3"E
UTM
33T 689030 5193512
w3w 
///stutters.theatrics.numb
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

Balaton-felvidék útikalauz

Author’s map recommendations

  • Tapolcai-medence térkép
  • Balaton-térkép

Book recommendations for this region:

show more

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Questions & Answers

Ask the first question

Got questions regarding this content? Ask them here.


Reviews

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
open
Difficulty
easy
Distance
6.4 km
Duration
2:00h
Ascent
268 m
Descent
268 m
Public transport friendly Loop Scenic Refreshment stops available Family friendly Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp