Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trailrecommended route

A Bükk tetején

· 4 reviews · Hiking Trail · Bükkvidék· Open
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az újszülött Szalajka-patak duzzasztott tükrébe tekintő Istállós-kő bükköse
    / Az újszülött Szalajka-patak duzzasztott tükrébe tekintő Istállós-kő bükköse
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fátyol-vízesés fodrai a boglárkával díszelgő tavaszi bükkösben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kői barlang szádája, az ős Szalajka-forrás faragta sziklakapu
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turisták az Istállós-kői-barlang termének fodrai alatt
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő oldalában kapaszkodó jelzés különösen vad vidéken vezet
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő egy idilli tisztásban tetőzik
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő elsőségről leszorult csúcstáblája
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori faszállító kötélpálya indítódobja az Istállós-kő csúcsán
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-rét az azonos nevű barlang bejáratával
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 8 7 6 5 4 3 2 1 km Szilvásváradi Erdei … állomás) Fátyol-vízesés
A Bükk legmagasabb pontjainak hatékony, sportértékkel bíró megközelítése, ahol érintjük a hegynek is nevet adó, látványos forrásbarlangot. Ez a könnyen megközelíthető üreg a Szalajka-patak egykori kifolyásaként impozáns csarnokkal, közel hatvan méter hosszú üreggel horpad a hegy belsejébe. A felette vezető útvonal az egyik legmeredekebb a hegységben, mindazonáltal öreg bükkök között hódítjuk meg a Bükk csúcsát - azaz a sokáig legmagasabbnak tartott csúcsot, ami a modern méréseknek köszönhetően lecsúszott a második helyre. Szerencsére a listavezető sincs messze, így egy rövid kitérővel megnézhetjük a Szilvási-kőt is.
Open
easy
Distance 8.3 km
3:20 h
616 m
616 m
958 m
443 m

A Bükk-fennsík peremén nyújtózó csúcsok többsége versenghet a legmagasabb címéért. Különös, hogy pár méteres különbséggel számos kiemelkedés 960 méter körüli, így az északi végeken a Bálvány, a Kőrös-bérc, a Virágos-sár-hegy és az Istállós-kő is szinte ugyanolyan magas. A jelenlegi technika pontos mérései alapján a térképeken is ritkán szereplő Iker-hegy délnyugati csúcsa, a Szilvási-kő bizonyult évszázados tévhit után a legmagasabbnak, ami egyedüliként haladja meg a 960 métert. A 2010-es évek végén szárnyra kapott elsőség kőhalmot és csúcstáblát, illetve egy rövid életű csúcskeresztet is emelt az addig teljességgel mellőzött hegytetőre. Bár az ösvény még jelzés nélkül vezet a csúcsra, lassan egyre szélesebbé válik. Ennek ellenére még mindig népszerűbb az Istállós-kő, ami hangulatos erdei tisztással csábítja a magasba törő turistákat.

Az Istállós-kő már a régmúltban is népszerű volt, de nem a magassága, hanem a névadó barlangja miatt, ami a Szalajka-patak eredése felett, annak régi bölcsőjeként tekintélyes teremmel nyílik a hegy belsejébe. Istállós-kő volt a hely, mivel a juhászok, kondások ide húzódtak rossz idő esetén állataikkal. Fényes Elek 19. századi híradásából tudjuk, hogy a barlang 1000 sertést is könnyen magába fogadott. De ennél régebben is megfordult erre az ember. A Kyjatice-kultúra népe kétezer éve feltételezhetően rituális szertatásokra használta a barlangot, mivel a tűzhelyekből megpörkölődött emberi csontok tömkelege és kagylóból készült nyakékek kerültek elő.

De ez még mindig csak a felszín: a barlangi rétegek közel 45 ezer év történéseit őrizték meg, így az itt tanyázó kőkorszaki ember tűzhelyét is, amit egyben kiemelve szállítottak a Nemzeti Múzeumba. Innen ismerjük kontinensünk egyik legrégibb bizonyítékát a nyílhasználatra, valamint a legöregebb hangszert. A barlangi üledékből rengeteg apró, kőből pattintott nyílhegy, és barlangi medve lábszárcsontjából kialakított fuvola is előkerült, amin hat hangot is meg lehetett szólaltatni.

Ennek ellenére a túra leglátványosabb része valójában a Szalajka-völgy teteje. A bükki hangulatokat felvonultató körtúrát akár az Őr-kővel megtoldva a K+ és S jelzésekkel visszaereszkedve is érdemes végigjárni. Így a legmélyebbtől a legmagasabbig, a legősibbtől a legújabb látványosságig felfedezhetjük a hegység nyugati végeinek legjeit.

Author’s recommendation

  • A Szalajka-völgy számos természeti és kultúrtörténeti látványossággal bír. Bár a kisvasút remek lehetőség a túra kiindulópontjára jutni és visszavonatozni a faluba (ha gyerekkel vagyunk, ez a lehetőség majdnem kötelező jellegű), visszafelé érdemes lesétálni a Fátyol-vízeséstől a Szalajka-völgyben. Ez a bő két kilométeres séta alkalmat kínál számos tó, a pisztrángtelep, a Szikla-forrás megtekintésére, de útközben található az Erdészeti múzeum és az ingyenes vadaspark is, ami megéri a rövid extra sétát.
  • A kisvasút szilvásváradi végállomása körül rengeteg vendéglő és büfé kínálja enni- és innivalóját a lángostól a sült pisztrángig. Ezek mindegyike jó lehetőség a túra végén megpihenni és felfrissülni. A leghangulatosabb azonban mégis a túra kiindulópontjánál, a Gloriette-tisztásnál piknikezni, ahol kávézót is találunk.
  • Maga a túraútvonal a 2017-es nagy erdődőlés óta kikerüli a Szalajka-forrást, a Bükk egyik legnagyobb hozamú, impozáns környezetben megbúvó karsztforrását, de pár száz méteres kitérővel meglátogathatjuk. Ehhez a patak folyása mentén kell röviden továbbmenni a tározótó felett, ahol a mélyen bevágódó völgy bal oldalán, az út alól tör elő hirtelen a Szalajka-patak.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: February 18, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Istállós-kő, 958 m
Lowest point
443 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • Az ösvény helyenként igen meredek, főleg az Istállós-kőre felvezető szakasz közepénél. Téli és nedves időszakban csúszósak lehetnek az ösvények, ami a meredekségük miatt különösen veszélyessé válhat. Nagy segítséget jelent ilyenkor a túrabot használata.

Start

Fátyol-vízesés kisvasút végállomás (467 m)
Coordinates:
DD
48.075801, 20.413262
DMS
48°04'32.9"N 20°24'47.7"E
UTM
34U 456296 5324891
w3w 
///transpired.blondie.crunched

Destination

Fátyol-vízesés kisvasút végállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Z▲ jelzésen indulunk a Gloriette-tisztásról. 
  • A Szalajka-forráshoz a Felső-tó melletti aszfalton, majd jelzetlen ösvényen teszünk kitérőt.
  • A tó gátjához visszatérve a ZΩ jelzésen indulunk felfelé, ami ismét a Z▲ jelzésbe csatlakozik.
  • Oda-vissza kitérőt teszünk az Istállós-kői-barlanghoz.
  • A Z▲ jelzésen megyünk tovább az Istállós-kő érintésével. A Szilvási-kőhöz a S▲ jelzésen tehetünk kitérőt.
  • A Z jelzésen ereszkedünk vissza a Szalajka-völgybe a Kopasz-réten át.
  • Z▲ jelzés egy rövid szakaszán érünk vissza a Gloriette-tisztáshoz.

A túráról részletesen:

A Szalajka-patak egykor és most

A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút felső végállomásától, a Gloriette-tisztástól indulunk a Z▲ jelzésen. Az egyetlen tömegközlekedés, ami felhoz idáig, maga a kisvasút, bár érdemes a Szalajka-völgyet gyalog is felfedezni, akár felfelé, akár lefelé megtoldva a túrát bő két kilométerrel. A Szalajka-patak a Bükk egyik leghangulatosabb és leglátványosabb vízfolyása mésztufagátakon lebucskázó vízeséseivel, duzzasztott erdei tavacskáival, a vizében élő rengeteg kecses pisztránggal, a patak felé hajoló égerfák árnyékában folyó kristálytiszta vizével. A csapadékra gyorsan reagáló karsztforrás azonban hirtelen drámaian meg tudja változtatni a völgy hangulatát. Így történt, hogy 1976 októberén több mint száz liter víz tört a felszínre másodpercenként a Szalajka-forrásból, ami zavaros áradattá változtatta a patakot, és vitt mindent, ami a Szalajka-völgyben útjában állt.

Hasonló esetek megelőzésére alakították ki a Felső-tavat rögtön a forrás fakadása alatt, amit túránk egyből a vasútvégállomás felett érint is. Régen itt, a tározó felett, a forrás mellett szerpentinezett fel az ösvény az Istállós-kői-barlanghoz - azonban 2017 áprilisában a már lombjukat fakasztott fák ágára tapadt a későn érkezett hó, ami erdőrészleteket döntött ki a viharos széllel karöltve. Utunk folytatásához vissza kell sétálnunk a tározó gátjáig, ahol a ZΩ jelzés felkanyarodik az épen maradt erdőn keresztül a hegyoldalba, és a döntés szélén haladva kapaszkodik fel a Szalajka-forrás felé. Itt egy sziklás kiszögellést kerül az ösvény, ami a meredeken a forráskatlanba szakadó oldal felé fakorláttal támogatott. Nem véletlenül vezet erre a vad vidékre a turistaút, a Szalajka-patak ősi forrása ugyanis itt található, közel 100 méterrel a mai kifolyás felett. A régmúlt lenyomata egy magasabb, kevésbé bevágódott Szalajka-völgyet képvisel. Ez az ősi forrás egy tágas forrásbarlangot vájt a Bükk nyugati letörésébe, amit egy rövid, pár tíz méteres kitérővel meg is tekintünk.

A bozótos sziklataréjok bezáródásánál ugyanis az ösvény még feljebb kapaszkodik az oldalazásból, és egy háromszög alakú szádával a bükki vadonba ásító, tekintélyes sziklakapuval a mélybe nyíló üreg tárul ki előttünk. A természetes menedék a jégkorszakban az ősember lakhelye is volt, de a bükki pásztorok is előszeretettel húzták meg magukat állataikkal a tágas üregben. A felettünk magasodó hegyoldalt erről az üregről nevezték el Istállós-kőnek. A közel 60 méteres csarnok sátortetőt formáló mennyezetén cseppkőlefolyásokat, tábortüzek nyomát is láthatjuk. A legnagyobb nyári melegben is hűvösen marad az üreg, míg a zord téli időjárásban enyhe leheletét eregeti a csarnokba a hegy belseje.

A Nyugati-Bükk bércein

A barlanghoz vezető leágazástól pár métert vissza kell ereszkedni a völgybe, aminek a legalján a görgeteges bevágásba simul az ösvény. A bükki szurdokvölgyek egyik legjellegzetesebb, legvadregényesebb képviselőjében járunk; körülöttünk merész formákkal, tekintélyt parancsolóan tornyosul a Bükk-hegység monumentális tömbje. Az elkeskenyedő Szalajka-völgy egy meredek hegyoldalba fut, ahol az ösvény felkanyarodik balra a barlang feletti gerinc által lekanyarított sekély bevágásban. Itt kezdődik az a közel 400 méter szintet leküzdő meredek kapaszkodás, amit kb. másfél kilométeren teszünk meg - ezzel a hegység egyik legnehezebb útján közelítjük meg a Bükk legmagasabb bérceit.

Ez a szakasz rossz időben csak tapasztalt turistáknak ajánlott: esőben felázott, de különösen havas, jeges felületen veszélyes kicsúszások is történhetnek. Ennek ellenére az útvonal maga szép, igazi hegyi jelleget mutat a sziklás gerincekkel övezett, öreg bükkök között kanyargó vadászösvény.

Az Istállós-kői-barlang feletti sziklás gerinc egy kis előcsúcsban tetőzik, ami egy merész, köves nyerget alkot az Istállós-kő oldalában. Itt egy régi, sziklába vájt úthoz csatlakozunk, ami a sziklás kiszögellést megkerülve oldalaz az irdatlan leszakadás közepén. Innen a túloldalon ismét egy bevágásban kapaszkodunk tovább. Ez a legmeredekebb szakasz, ahol valóban próbára teszi erőnlétünket a hegy. Az ösvény az öreg bükkök gyökerei között kapaszkodik méterről méterre; érdemes kihasználni a természetes, gyökerek alkotta lépcsőfokokat. Bő száz méter szintet teszünk meg itt kétszáz méter távon, azaz a lejtőszög tekintélyes egy turistaúthoz.

Szerencsére egy régi utat keresztezünk itt a legmeredekebb oldalban, ami az Ispán-hegy nyerge és a Nagy-Kopasz között valósággal körbeöleli az Istállós-kő tömbjét. Ezen a pihenő jellegű ösvényen kanyarodunk be a hegy északi oldalába, ahol az utolsó rohamot kell levezényelnünk a hegy bevételéhez. Ez még mindig rendkívül meredek, de már kevésbé megerőltető a középső szakaszhoz képest. Az erdő is fiatalabb, kevésbé látványos, de az északi, északnyugati oldal némi árnyékot adhat a reggeli órákban ezen az izzasztó szakaszon.

A lekerekedő hegytető jelzi, hogy közel vagyunk a csúcshoz, ahol váratlanul toppan elénk a lombsátorral körbevett erdei tisztás, ami a hegy legmagasabb pontja. Itt jobbra egy fakereszt, balra pedig a sziklás csúcs, ahol büszkén áll a hegy tetejét jelző faoszlop. A felírt 959 méteres magasság sokáig a hegység legmagasabb ismert pontja volt, amit azonban a modern, pontos műholdas mérések felülbíráltak. A hegységperemi kiszögellés mögött ugyanis az Istállós-kőtől alig pár száz méterre, a Szilvási-kőnek nevezett erdős hegytető másfél méterrel magasabbnak bizonyult. A tovább vezető utunk is erre halad, az Istállós-kő keleti gerincén, ami egy érdekes, hegytetői, lapos töbröt kerül.

Az Istállós- és Szilvási-kő közötti nyeregbe érkezünk, ahol az eddig követett Z▲ jelzés lekanyarodik a déli oldalon. Ha meg akarjuk nézni a valódi legmagasabb pontot, akkor az északra leágazó S▲ jelzésen kell pár száz métert a nyeregből oldalazni. A kis táblával ellátott leágazásnál egy jelzetlen ösvényen érhetjük el a Szilvási-kő sziklás, fenyves és bükkös határán magasodó csúcsát.

Eredeti útvonalunk azonban az Istállós-kő déli oldalában ereszkedik be a hegy alatti nyeregbe, ahol a Z jelzésen jobbra, nyugat felé ereszkedünk tovább a tekintélyes bükktörzsek csarnokában. Egy kis katlanban megpihen a lejtő, mielőtt valóban betérnénk újra a fennsík nyugati letörésébe.

Ereszkedés vissza a Szalajka-völgybe

Az eddig széles szekérúton haladó Z jelzés a Kis-hegy gerincét megkerülve jobbra levált a kényelmes útról; meredeken ereszkedni kezdünk egy bevágásban. Az ösvény a természetes lejtőt követi, ami a Nagy-Kopasz lekerekedett tömbjétől délre kialakult kúp alakú hegy lábánál. Ezen a szakaszon egy félkört teszünk meg a hegy körül, miközben lassan adagolva veszítjük küzdelmesen megszerzett szintünket.

A bevágás aljánál egy pihenőnél leágazik az eddig hűségesen velünk tartó K+ jelzés, ami az Őr-kő-rétig vezet, egy igen látványos, hegyi réteket felfűző alternatívát kínálva az ereszkedésre. Mi azonban a leghatékonyabb, leggyorsabban visszavezető úton, a Z jelzésen folytatjuk, ami azért mutat nekünk is egy jellegzetes fennsíki rétet. Az elágazás alatt ugyanis kiérünk a Kopasz-rétre, ami tipikus, lapos nyeregben elhelyezkedő hegyi kaszálórét. A harsányzöld fűvel és tarka virágokkal ékes tisztás túlfelén egy furcsa betonépület áll besüllyesztve a rét szintje alá. Itt nyílik ugyanis a Kopasz-réti-barlang, ami az épület mögött egy bokrok között eltűnő sziklás torokkal enged bebocsájtást a barlangászoknak a hegy belsejébe.

A Kopasz-rétnél ideiglenesen megenyhül a lejtő, de amint beérünk a Nagy-Kopasz és a Küllő-hegy közötti bevágásba, a dózerút fokozódó meredekséggel ível alá a fennsík pereméről. A köves hegyoldalak között azonban hamar kiérkezünk a Kis-Kopasz alkotta nyereghez, ahol egy már alig kivehető erdei tisztás bújik meg az öreg bükkösben. A kaszálóhoz vezető dózerúton már enyhe lejtéssel kanyarodunk balra, dél felé, és pár perces, közel szintben haladó szakasz után ismét lekanyarodik a Z jelzés a kényelmes útról egy meredek, köves bevágásba. A fennsík nyugati letörése itt már valóban komolyan beindul, azonban az ösvény okosan kifut egy sziklakiszögellés gerincélére. Ez a váll ideiglenesen enyhít az ösvény meredekségén, azonban a sziklás kiszögelés nyergében, jobb híján bevág a sziklagerinc alatti bevágásba. Ez a rövid, de valóban megerőltető, sziklás, görgeteges szakasz az ereszkedés kulcspontja. A meredek szakasz után egy szerpentinezve haladó ösvényen kanyarodunk be a szikla alá, ahol pár száz méter után megenyhül az egész hegyoldal, így kijutunk a technikás részről. A sziklataréj folytatásaként formálódó gerincet követjük a továbbiakban, amiről jobbra egy erősen benőtt úton elérjük az Ugró-kői bányából érkező, széles dózerútra. Ezen már kényelmesen leérünk a Horotna-völgyben oldalazó erdőgazdasági útra, ami teherautónyi szélességgel vezet vissza a Szalajka-völgy irányába.

Itt pár száz métert követjük csak az utat, amin kényelmesen visszaérhetnénk a kisvasút végállomásához, azonban a Z jelzés lekanyarodik balra a patakhoz. Ez az ösvény elég meredek, a kidőlt fák miatt több szakaszon nehezen is járható, azonban egy hangulatos patakparti sétányon érhetjük el a Szalajka-völgy torkolatánál az erdei múzeumot és a Fátyol-vízesést. Ha nagyon benőtt, vagy sáros, csúszós a patakparti ösvény, a patak duzzasztásánál átsétálhatunk a túloldalt kényelmesen ereszkedő erdei útra. A patakkal karöltve érjük el a hegyi emberek életét, erdei munkáját bemutató szabadtéri kiállítást. A kis tisztáson kialakított, ötletes és szemléletes erdei múzeum végénél, egy nagy fedett pihenőnél betorkollik a Horotna-völgy a Szalajka-völgybe, ahol régi ismerősként ismét üdvözölhetjük a Szalajka-patak sebes folyását. Jobbra tőlünk, a két völgy egyesülése felett található a Fátyol-vízesés, hazánk leglátványosabb mésztufagátrendszere, ahol széles, csillámló függönyeivel bukdácsol lefelé a Szalajka-patak. Itt újra csatlakozunk a Z▲ jelzéshez, ami utunk elején is kísért. A Gloriette-tisztáson keresztülvágva visszaérkezünk a kisvasút végállomásához, bezárul a körtúra.

Ha van még bennünk lelkesedés és felfedező kedv, érdemes az utolsó, rövid szakaszt a Fátyol-vízeséstől Szilvásváradig gyalog megtenni, ugyanis itt a természeti látnivalók, mint árusok a búcsúban, egymást követik a lefelé vezető, alig két kilométeres szakaszon. A sziklából fakadó, vízeséssel kis tóba csobogó Szikla-forrás, a pisztrángkeltető buja növényzettel körbevett medencéi, a Szalajka-patak látványos, kristálytiszta tavai, megannyi pisztránggal és látványos vízi növényzettel, vadaspark, erdészeti múzeum, kisvasút és bazársor, megannyi látnivalót érintve érkezünk vissza a faluba.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Távolsági busszal a Szilvásvárad, Szalajkavölgyi elágazás megállóhoz érkezünk. Innen a Szalajka-völgyi kisvasúttal a Szalajka – Fátyol-vízesés végállomásig utazunk.

Getting there

  • A túra a kisvasút végállomásáról indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Ha nem vesszük igénybe a kisvasutat, akkor három kilométert kell felsétálnunk a Szalakja-völgyben a Z és Z▲ jelzésen.

Parking

  • A Szalajka-völgyi kisvasútállomás mögött a nagy parkolóban tehetjük le az autónkat.

Coordinates

DD
48.075801, 20.413262
DMS
48°04'32.9"N 20°24'47.7"E
UTM
34U 456296 5324891
w3w 
///transpired.blondie.crunched
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.
  • A meredek szakaszok miatt magas szárú bakancs, bordázott talpú túracipő és túrabot ajánlott.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

3.8
(4)
András Katona
April 06, 2022 · Community
Szép, de egyáltalán nem könnyű. Kb. 40 perc kaptatás után vissza kellett fordulni, mert nem akartuk oda vissza sétálni a parkolóig. (15:30 lett volna az utolsó kisvasút)
Show more
Almási Alexandra
September 27, 2021 · Community
Csatlakozom a többiekhez, ennek a túrának az eleje minden, csak nem könnyű 😃 Lefele már könnyen teljesíthető. Illetve nyugodtan lehet 13km-rel számolni, ha valaki nem ül fel a kisvonatra, mivel a túra kezdőpontjat autóval nem lehet megközelíteni, valamint az 1800ft-os parkolási díjjal is számolni kell, ha autóval érkezik az ember. Az első szakasz gyönyörű, enni, inni is lehet, a barlangig nagyon forgalmas, rengeteg ember fordul meg. Utána a többi részt már nem igen teljesítik. A túra utolsó szakasza eléggé elhanyagolt, derékig erő csalán, és alig használt ösvényen vezet. Csaláncsípéssel és zúzódással értünk haza. 😄 A kutyák főleg 😂 Mindettől eltekintve mi nagyon szerettük.
Show more
When did you do this route? September 25, 2021
Krisztina Juhász
September 26, 2021 · Community
A túra eleje nem igazán mondható könnyűnek, sőt iszonyat nehéz kaptató 3 kilométeren keresztül. Az erdő gyönyörűsége, a csodálatos sziklák minden kínlódást megértek.
Show more
When did you do this route? September 26, 2021
Show all reviews

Photos from others


Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
8.3 km
Duration
3:20 h
Ascent
616 m
Descent
616 m
Highest point
958 m
Lowest point
443 m
Public-transport-friendly Circular route Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Summit route Dog-friendly Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp