Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A Bükk belsejének legeldugottabb vidékein

Hiking Trail · Bükkvidék · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Utunk érinti az Őserdő szélét az egykori edészeti vasút nyomvonalánál
    / Utunk érinti az Őserdő szélét az egykori edészeti vasút nyomvonalánál
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vörös-kő-bérc karrmezős letörésénél oldalazunk a fennsík peremén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Déli-Bükkre, az Ódorvártól a Nagy-Egedig a Vörös-kő-bérc oldalából
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szilvási-kő erdős csúcsa a Bükk legmagasabb pontja
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Holló-kő elágazása, a Leány-völgy fokozottan védett szurdokának peremén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükk-fennsík peremének bükkösében kapaszkodunk a Szilvási-kőre
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Tar-kő, mellette a Pes-kő háta, mögöttük a Déli-Bükk (Őr-kő)
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő meghitt tisztása a második legmagasabb pont a Bükkben
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő alatt a Tárkányi-patak völgye és a Bükk Egerig nyújtózó vonulata
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Forrás és pihenő a Tótfalu-völgyben, a fennsíkra igyekvő út mentén
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őr-kő-rét pihenője, a csúcsra igyekvő ösvény elágazásában
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Istállós-kő népszerűsége töretlen, mégha le is szorult az elsőségről
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tótfalu- és a Szalajka-völgy madártávlatból, a Gerennavár csúcsáról
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Gerennavár ligetes tölgyeséből a fennsík nyugati peremére
    Photo: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Cserepes-kői barlangszállás Őr-kő Leány-völgyi kilátóhely Fátyol-vízesés
Túránk a bükki vadon központi részére vezet: a legvadregényesebb tájakra, messze a településektől. Az északnyugati erősségtől, a Gerennavártól egészen a legszélső dél-bükki látókőig, az Őr-kőig sorba járjuk a hegység legeldugottabb vidékeit. Három fokozottan védett területen keresztül kapunk egy jellemző szeletet a Bükkből. A Szalajka-völgy forrásokban és hangulatokban gazdag szurdoka, a Leány-völgy feletti sziklás Gerennavár történelmi kilátópontja és a fennsíkperemi kövek vadregényes vonulata mind elsőrangú túracélpont, amit ezen az útvonalon bejárhatunk.
Open
moderate
Distance 19.1 km
6:40 h
1,091 m
1,000 m
961 m
361 m

Túránk a hegység jellemző tájait, hangulatait fűzi sorra a fennsík nyugati végeit átölelő nyomvonalával. A Szalajka völgyéből indulunk, majd oda is térünk vissza, ám amíg a völgy falu felőli vége a turizmusról és a lipicai lovakról szól, addig a legbelsőbb zugaiban már a geológiai értékeket, a tájat formáló és megélő emberek életét, tárgyi emlékeit láthatjuk. Remek befejezése a túrának a Horotna-völgy torkolatánál kialakított szabadtéri erdei múzeum, de az út során is számtalan helyen detektálhatjuk az erdei élet nyomait, hiszen a hegyen élő és dolgozó emberek számos emlékével találkozunk.

A fennsíkperemi függővölgyek némelyike kerekded, tölcsér alakú boksát rejt, így az Őserdő mellett és az Őr-kő mögött, a Péter út tetején elhaladunk több mészégető boksa maradványa mellett. Általában az erdőn dolgozó emberek maguk eszkábálták össze gallyból, rönkből kunyhójukat, de a hegyen tevékenykedő ember mindig örült a természetes menedéknek. Így az Istállós-kő is az alatta fekvő, juhászok és kondások által előszeretettel használt tágas barlangról, természetes „istállóról” kapta a nevét. A Cserepes-kő is rendelkezik egy barlangi szállással, ahol a régmúltban a betyárok, majd a Kéktúra mozgalom beindulásával a hegyi vándorok használják a természetes menedéket.

Túránk a kirándulók körében népszerű kisvasút állomásánál kezdődik - később a Tótfalu-völgyben és az Őserdő körül érintjük a már felszámolt vonalakat is. A 20. században ugyanis a fennsíki erdők hatékony kitermelése végett a tulajdonos grófi család síneket fektetett a Tótfalu-völgybe, melyek egész a völgyfőig hatoltak, míg a legmeredekebb oldalban egy drótköteles siklópályát alakítottak ki, hogy összekapcsolják a völgyi és a fennsíki vonalakat. A fennsíkon is több vasútvonal üzemelt a „fénykorban”; az egyik Bánkút felé haladt, míg a másik az Őserdő mellett a déli peremre. Bár rengeteg ősi bükkös látta kárát a modernizált fakitermelésnek, a szilvásváradi erdész jóvoltából a ma is tekintélyes bükkfa matuzsálemekkel büszkélkedő Őserdő megmaradt viszonylagos érintetlenségében. Itt mi is láthatjuk, miként kellene megújítani az erdőket: ahogy egy-egy öreg bükkfa térdre rogy, helyén az ugrásra készen álló csemetéi szöknek a magasba az éltető napfényért. Ezt a megújulást kívánják mesterségesen előidézni a modern erdészeti elvek is, így a Szalajka-völgy viszonylag érintetlen égererdőit is lékek vágásával serkentik a hosszú távú megújulásra.

Ez a nehezen megközelíthető, fennsíkperemi vidék megőrizte a vadon viszonylagos érintetlenségét, illetve lehetőséget adott a visszatelepülésére. A 2010-es évek szenzációja volt a farkas állandó jelenléte a fennsíkon, melynek nyomát szerencsés esetben mi is felfedezhetjük. Kevésbé köztudott, hogy kárpáti nagymacskánk, a hiúz is állandó jelleggel jelen van a területen, bár csekély példányszámmal. A hiúzt az erdő szellemeként a szakemberek is csak nyomai alapján tartják számon. A sziklás, zegzugos vidék a hiúz mellett a vadmacskának is kedvelt otthona, és (bár csak látogatóban) a medve is rendszeresen megfordul itt, a bükki vadon legmélyén. A kövek alatti sziklás, görgeteges vidék a korzikai hegyi juh kedvelt élettere, sokszor hallhatjuk is a muflonok bégetését a kövekről. Ősz elején szarvasbőgéstől hangosak a fennsík alatt bevágódó völgyek. Ennek egyik jellemző helyszíne a Cserepes-kői barlangszállás vagy az Őr-kő-ház, ahol egy csillagfényes szeptemberi éjszakát eltöltve biztosan hallhatjuk a szarvasbikák nászénekét.

Author’s recommendation

  • A túra útvonala 'nyitott kör'; bezárásához le kell sétálnunk a Szalajka-völgyön, ami önmagában is egy szép és tartalmas kiegészítése az útvonalnak, de lehetőségünk van a Gloriette tisztásról kisvasúttal is visszaérkezni kiindulópontunkra (ehhez viszont tájékozódjunk jó időben a menetrendről).
  • A Szalajka-völgy elején a bazársoron, de akár a faluszéli éttermekben, sütödékben is ehetünk, ihatunk a túra végeztével egy lángost, gulyást vagy sült pisztrángot. A hosszú túra után jólesik egy kis pihenő, frissítő az autentikus környezetben.
  • A túra hossza feltételezi, hogy jó tempóban járjuk be, vagy a környéken szállunk meg. Érdemes rászánni akár több napot is, hogy felfedezzük ezt a vidéket. A Bükk, de maga Szilvásvárad környéke is rengeteg érdekes és élvezetes helyszínnel, látványossággal kínál lehetőséget a kikapcsolódásra. A lipicai ménes, fogathajtó versenyek, a kulturális, erdészeti és néptörténeti kiállítások, séta a bazársoron, ebéd a pisztrángosban megannyi lehetőség a kikapcsolódásra. Ehhez rengeteg szálláslehetőség közül válogathatunk akár a faluban, akár a Szalajka-völgyben.
  • A túra útvonalán érintjük a Cserepes-kői barlangszállást, ami nem csak a kéktúrázók körében népszerű szálláshely. Ha nyitottak vagyunk a szabadban éjszakázásra egy évszaknak megfelelő hálózsákkal, derékaljjal és megfelelő mennyiségű ennivalóval, itallal felszerelkezve, emlékezetes estét tölthetünk el a Bükk szívében. Ezzel elég időnk is lesz a túra bejárására, a környék hangulatának megélésére és az utazásra is. Érdekes élmény a hegyen, az erdő mélyén megélni az éjszakát, a naplementét és a napfelkeltét, így egészen új perspektívába helyeződik a természetjárás.
  • Lehetőségünk van erdei szálláson is éjszakázni közel a túra nyomvonalához, hiszen a Háromkúti erdészház alig két kilométerre található. Ehhez csak tovább kell menni a S jelzésen Holló-kő elágazásánál a festői Huta-réten keresztül, aminek túloldalán található a négy férőhelyes erdei házikó. Másnap vagy még aznap lehetőségünk van akár egy kis toldással Bánkutat is meglátogatni, vagy akár itt megszállni, de remek alternatívát ad a K+ jelzésen bekapcsolódni a túrába - amivel ugyan kihagyjuk a S▲ jelzést, de a az Istállós-kő dél felől is megközelíthető a Z▲ jelzésen.
Profile picture of Attila Német-Bucsi
Author
Attila Német-Bucsi
Update: October 25, 2021
Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Szilvási-kő, 961 m
Lowest point
361 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Fátyol Vendégház

Safety information

  • Sziklás kilátópontoknál óvatosan közelítsük meg a letörést, lehetőleg a perem mögött maradjunk pár méterrel, ahonnan biztonságban tekinthetjük be a vidéket.
  • Ne szelfizzünk a medvével! :)

Start

Szilvásvárad, Szalajka-Fatelep kisvasút végállomás (361 m)
Coordinates:
DD
48.094961, 20.393705
DMS
48°05'41.9"N 20°23'37.3"E
UTM
34U 454856 5327032
w3w 
///trumpet.hike.solution

Destination

Szilvásvárad, Fátyol-vízesés kisvasút végállomás

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Szilvásváradról a Z jelzésen indulunk.
  • A Tótfalu-völgyben a S jelzésre térünk, ami a Bükk-fennsík peremére vezet.
  • Rövid kitérőt teszünk a SL jelzésen a Gerennavárhoz.
  • A Holló-kő mellől a S▲ jelzésen haladunk tovább a Szilvási-kő, majd a Z▲ jelzésen az Istállós-kő érintésével a Z jelzésig.
  • A Z jelzésen az Őserdőig ereszkedünk, ahonnan a K jelzést követjük.
  • A K jelzésről a Cserepes-kői barlangszálláshoz teszünk pár méter kitérőt a KΩ jelzésen, illetve az Őr-kőhöz a K▲ jelzésen.
  • Az Őr-kő-réttől a P jelzésen ereszkedünk le a katonasírokhoz, ahonnan a Horotna-völgyön keresztül a S jelzéssel érkezünk le a Szalajka-völgybe.
  • A Fátyol-vízesés mellett a Z▲ jelzés mentén fordulunk vissza a Gloriette-tisztáshoz, túránk végpontjához. 

A túráról részletesen:

Tótfaluból a Gerennavárba

A Szalajka-völgy elején, a kisvasút alsó végállomásától indulunk a Z jelzésen. Az első szakaszt aszfaltúton vagyunk kénytelenek megtenni. A völgy látványosságokban gazdag belső vidékeit a könnyebb elérhetőség miatt közúttal látták el, sőt a fennsík peremére, az Olasz-kapuig járható út is itt halad el, ami hétvégéken komoly forgalmat bonyolít le. Az első kilométeren magunk mögött hagyjuk a bazársort, az éttermeket, és az első jelentős elágazásnál balra kanyarodunk a Tótfalu-völgyben a S jelzéssel egyetemben.

A völgy nevét az itt alapított település adta, ugyanis a Nyugati-Bükk erdeinek feldolgozására szláv lakosság települt a völgybe. Tótfalunak ugyanakkor már csak a neve maradt meg, ahogy az ide vezető vasút is már csak a hegyoldalban lankásan emelkedő bevágásként, erdészeti útként maradt fenn. A 20. század közepéig még itt hordták le a Bükk-fennsíkon kivágott erdők faanyagát. A völgy végében ugyanis egy siklópálya üzemelt évtizedekig, amivel a fával teli kocsikat eresztették le. Ezt a siklópályát még láthatjuk a háromkúti erdészről és gyermekének születéséről szóló „Simon Menyhért születése” című filmben.

A völgy lassan emelkedik a patakparti égeresek és a közöttük megbúvó rétek mentén. Egy bő kilométer után kiépített forrás és pihenőhely fogad a patak menti rét szélén, de még igencsak utunk elején járunk a pihenéshez. A rét feletti S-kanyar után azonban elhagyjuk az aszfaltos utat, és a Gerennavár sziklás, görgeteges oldala alatt megkezdjük kapaszkodásunkat az Ivánka-lápán. Ez a meredek völgyszakasz is komoly károkat szenvedett a 2017. évi áprilisi hótól, ami a már lombba borult fákra fagyva egész erdőrészleteket döntött ki a hegységben. A foghíjas bükkösben egyre meredekebben kapaszkodunk a hegység nyugati leszakadásánál, míg a sziklás, görgeteges völgyből ki is kanyarodik az út a meredek déli hegyoldalba, ami szerpentinezve próbálja a meredekséget enyhíteni. Jó pár kanyar és verejtékcsepp után felérkezünk a nemrég elhagyott fennsíkra vezető úthoz, csak már kétszáz méter szinttel feljebb.

A kikeskenyedő gerincélre a Gerennavár tömbje alatti nyeregnél érkezünk, ahol a murvás parkolóból a SL jelzés vezet a középkori vár romjaihoz és kilátópontjához. Ehhez újabb bő ötven méter szintet kell leküzdenünk immár falépcsőkkel támogatva, hogy végre felérjünk a stratégiai hegytetőre. A 14. században épült vár egy ennél is félreesőbb erődítést helyettesített, a szemben lévő gerinc sziklás kiszögelésén álló, Árpád-kori Éles-kő várát. A Gerennavár is csak néhány évszázadig létezett, félreeső pozíciója és kitett fekvése miatt a török időkben elhagyták.

A hegytetőre felérkezve idilli környezet fogad, a meredek oldalakkal határolt lapos platón ugyanis kényelmes, tágas tisztás áll. Öreg fák csoportja között meredek sáncok, sziklás oldalak között vélhetjük felfedezni az egykori őrtornyot és várudvart. A rét túloldalán egy sziklakapun átlépve kiérkezünk a hegytető sziklás letöréséhez, ahonnan remekül rálátunk az alattunk húzódó Tótfalu-völgyre és a szemközti bércek alkotta sávra, ami alatt szédítő mélységbe szakad a Bükk nyugati oromfala. A balra sorakozó hegytetők jelölik ki a tovább vezető utunkat is egészen az Őr-kőig, míg a fennsík utolsó bástyájaként a Bél-kő sziklafala elérhetetlen messzeségben trónol a vidék felett.

A SL jelzésen visszasétálunk a nyereghez, és az aszfaltot keresztezve folytatjuk a kapaszkodást a bükkös erdőt keresztülszelő dózerúton a S jelzésen. A Leány-völgybe rendkívül meredek falakkal letörő gerincen kapaszkodunk a Holló-kő tömbjéig, ahol újra keresztezzük a fennsíkra igyekvő utat, immár utoljára. A S▲ jelzésen ugyanis bekanyarodunk a túloldalt sorakozó fennsíkperem legmagasabb bércei alá, a Kukucsó-lápa függővölgyébe.

Kapaszkodás a Bükk-fennsík nyugati peremén

A Kukucsó-lápa egy régi völgyfelszín lenyomata. A napjainkra magasba emelkedett, fennsíkperemi helyzetében nem mélyíti tovább semmilyen patak, a karsztos felszínről mélybe szivárgó vizek innen a szurdokvölgyek alján fakadó nagy hozamú forrásokban kerülnek ismét a felszínre. Innentől ugyanis belépünk a triász nagyfennsíki mészkő összefüggő tömbjébe, amit majd csak túránk végén, a Horotna-völgy nyergénél hagyunk magunk mögött. Ez a közel ezer méter vastagságú hatalmas tömb alkotja a Bükk-fennsík nagy részét, jellegzetes töbrös, karsztvápás völgyeivel és közel egyforma magasságú csúcsaival. A felettünk sorakozó tetők mindegyike 10-20 méteres eltéréssel ugyanakkora magasságot képvisel. A Kukucsó-hegy és a Vörös-sár-hegy közötti nyeregben kb. 900 méter magasba érkezünk, amit innentől pár kilométeren át meg is őrzünk. Ez a szint egyértelműen hegyvidéki klímát képvisel, az évszakok több hetes eltéréssel érkeznek ide, míg az utóbbi évek hómentes telei itt még nem adták fel a harcot.

A Fa-kút nyaknál kis erdei tisztást keresztezünk, túloldalán felérünk a hegység legmagasabb tömbjére. A lapos bércek között egy meredek falakkal határolt, sekély, sík aljzatú köríves mélyedést, úgynevezett függőtöbröt érintünk, név szerint a Tányéros-töbröt. A mélyedés alján kis tisztás, körülötte sűrű bükkös erdős, melynek magas, oszlopos csarnokában érintjük a Bükk legmagasabb csúcsának oldalát. Ugyanis a hosszú ideig listavezető Istállós-kőről kiderült, hogy pár méterrel alacsonyabb a szomszédos Szilvási-kőnél, így ez utóbbi lépett elő a rangsor élére a 2010-es évektől. Az addig teljesen mellőzött erdős csúcsra kis ösvény vezet fel, táblával jelezve a 961 méteres új rekordert. A sziklás oldalban leérünk a régi és új csúcstartó közötti nyeregbe, az Istállós-kő és a Szilvási-kő közé egy kis paddal, asztallal ellátott pihenőhöz. Innen az Istállós-kő is csak pár száz méter kitérő, érdemes rá felsétálni a S▲ jelzésen, hiszen alig pár méter szinttel van csak a nyereg felett. Érdekes, hogy az Istállós-kő csúcstömbjén is található egy Tányéros-töbörhöz hasonló függőtöbör, amit ugyanúgy megkerül a csúcsra vezető turistaút. Itt a patinás Istállós-kövön már csúcskereszt és csúcstábla is fogad a hegytetői erdei tisztás két szélén.

Bár a nyeregbe ugyanazon az útvonalon megyünk vissza, tartsuk észben, hogy innen már a S▲ jelzéssel együtt haladó Z▲ jelzést kell követnünk. A nyeregtől ugyanis ez vezet le az Istállós-kő tömbjéről déli irányba, a tekintélyes bükkök között kanyargó Z jelzésig, ami átvisz minket a fennsík déli oldalára.

Az Őserdőben és a Cserepes-kövön; keresztül a Központi-Bükk vadonján

Kelet felé, balra követjük a sekély völgyet, ami a Káposztás-kert-lápának fogyatkozó fenyveseihez vezet. Itt keresztezzük a régi, fakitermeléshez létesített vasút nyomvonalát, ami mára már erdészeti útként funkcionál, és a túloldali völgyecskében dél felé folytatjuk utunkat a kényelmes erdei ösvényen. A Virágos-sár-hegy és a Vöröskő-bérc között egyre határozottabban formálódó völgyben bal kéz felől érintjük az Őserdő tekintélyes bükkfáit. A grófi világban vadászterületnek fenntartott erdőben a szilvásváradi erdész felfigyelt az egészségesen, magas átlagéletkorral megmaradt montán bükkösre. A kivágástól megmentve így maradt meg napjainkra ez a jó évszázada érintetlen, 200 éves famatuzsálemekkel és egészséges, természetes csemetéikkel folyamatos körforgásban megújuló rengeteg.

Az Őserdőtől folytatjuk a Virágos-sár egyre mélyülő völgyében az ereszkedést, de már a K jelzésen. Itt sajnos komoly szintet veszítünk, aminek később látjuk majd kárát. Az út a Vörös-kő gerincére ereszkedik alá, bár a fokozottan védett területre turistaút hiányában nem léphetünk be. Vissza is kanyarodik a köves hegyoldalban a K jelzés, és lassú emelkedéssel keresztezzük a sziklás hegyoldalt. Egy szakaszon itt hegyi réten vágunk át a Vörös-kő-bérc déli oldalában, ahonnan pazar kilátás nyílik a Déli-Bükkre. Az alattunk húzódó gerincek és völgyek mind a Felsőtárkányi-medence széles táljába vezetnek. A távolban a Vár-hegy és az Eged-hegy jellegzetes kúpja alatt székel Eger városa, túl a tarka háztetőkön pedig az Alföld laposa vész a messzeségbe.

A rét után kis ereszkedéssel keresztezünk egy épp kialakulóban lévő völgyet, míg a túloldalon jellegzetes karsztvidékre érkezünk a Cserepes-kő fehér tarajos kőhullámai közé. Ez a hegyoldal az ördögszántás iskolapéldája, ahol a felszínre került egységes kőzetfelszínt a csapadékvíz a repedések mentén kioldotta, míg a keményebb tömbök kiállnak a fű és a növényzet közül. Ezen a göröngyös, sziklás felszínen oldalazunk keresztül a hegy túloldalára. Az ösvény néhol tekervényesen keresi a sziklák közötti legkényelmesebb útvonalat, de még így is megerőltető ez a szakasz, főleg télen. A túloldalon tábla hívja fel figyelmünket, hogy a felettünk lévő sziklakiszögellés hazánk egyik patinás barlangszállását rejti. Érdemes itt lekanyarodva beiktatni ezt a pár tíz méteres kitérőt a Cserepes-kői barlangszállásig a KΩ jelzésen. A kéktúrázók körében kedvelt menedék kályhával, fa fekhelyekkel, polccal és némi vésztartalékkal van felszerelve.

A következő közel két kilométeren a vadregényes, sziklás bükki vadon szívében vezet utunk tovább a K jelzésen. A Cserepes-kő-lápa mélyedése után egy újabb lendülettel felkapaszkodjunk a Pes-kő tömbjére. A pazar panorámát adó Pes-kő sajnos nem közelíthető meg turistaúton, de a hegy túloldalának sziklás útvonalán a Pes-kő kapun átjutva egy szűk kilátást nyújtó kiszögelést is érintünk. A dél-bükki látókövek jellegzetes látványa tűnik fel a lombok övezte kilátópontról. Ezen a sziklás vidéken áthaladó turistaút a Bükk, de talán az egész Országos Kéktúra egyik leghangulatosabb szakasza. Jobbra feltűnik a Kocsmáros-rét kerek tisztása, amit a sziklás bükkerdőben épp elkerülünk. Azonban hamarosan kiérkezünk az Őr-kő-rét hangulatos, ligetes erdei tisztására, ahol búcsút intünk a kéktúrázóknak. Előtte még érintjük egy rövid kitérővel a Dél-bükki látókövek impozáns képviselőjét, az Őr-követ.

A fennsík őrbástyáján, az Őr-kövön

Átvágunk a rét túloldalára a K▲ jelzést követő ösvénnyel, és a sziklás bükkösben felkapaszkodunk az sziklás csúcstömbre. Egy jellegzetes sziklakapu szűkületén keresztül érjük el az ördögszántással barázdált csúcsot. A hegytető déli oldalán, egy sziklafal tetején nyílik ki a kőriserdő, jellegzetes dél-bükki kilátással. Nem hiába hívják a hegyet Őr-kőnek: a hegység délnyugati lábára, a Felsőtárkányi-medencén át Eger városáig, az Alföldig pazar panorámát nyújt a sziklatető. Az Őr-kőről nyíló látvány meghatározó eleme a Bükk-fennsík peremén formálódó bálnahátszerű kövek sora, aminek legjellegzetesebb képviselői, a Tar-kő és a Pes-kő tőlünk balra, míg nyugatra az Ördög-hegy, a Sándor-hegy és a Kerek-hegy erdős háta hullámzik. Az alattunk függő, füves párkányokkal szabdalt tekintélyes leszakadás a sziklagyepek egyik legszebb és legjellegzetesebb képviselője a hegységben.

Visszamegyünk a K▲ jelzésen az Őrkő-rétre, majd a P jelzés már érintett elágazásához és az Őr-kőtől északra induló sekély völgyben ereszkedünk le a fennsík és a Kelemen széke közötti nyeregbe. Itt két sír áll, emlékeztetve a világháborúban messzi hazájuktól elesett német katonákra. Valóban stratégiai pont ez a hágó: hat útvonalon öt jelzés ágazik itt el, ahol mi is megválaszthatjuk a céljainknak legmegfelelőbbet. A Z+ jelzés felvisz a Kelemen székének bronzkori erődítményén keresztül a Bácsó-völgybe, a K és a P jelzés a túloldalra, Bálapátfalvára navigál, de mi a S jelzést követjük most, ami a legegyértelműbben és leggyorsabban vezet vissza a Szalajka-völgybe.

Ereszkedés a Szalajka-völgybe

A S jelzés variálás nélkül bevág jobbra az éppen megszülető Horotna-völgybe. Szerencsére egy kényelmes dózerutat követünk majdnem végig, hiszen a S jelzés egész a Z jelzéssel való találkozásig ezt a stratégiai útvonalat követi a völgy jobb oldalán. A Z jelzéssel kiegészült S jelzés bő száz méter után levág balra a patakhoz a széles dózerútról, ami egyébként a kisvasút végállomásához vezet.

A S és Z jelzés által használt ösvény elég meredek, a kidőlt fák miatt több szakaszon nehezen is járható, azonban egy hangulatos patakparti sétányon érhetjük el a Szalajka-völgy torkolatánál az erdei múzeumot és a Fátyol-vízesést. Ha nagyon benőtt, vagy sáros, csúszós a patakparti ösvény, a patak duzzasztásánál átsétálhatunk a túloldalt kényelmesen ereszkedő erdei útra. A patakkal karöltve érjük el a hegyi emberek életét, erdei munkáját bemutató szabadtéri kiállítást. A kis tisztáson kialakított, ötletes és szemléletes erdei múzeum végénél egy nagy, fedett pihenőnél betorkollik a Horotna-völgy a Szalajka-völgybe, ahol régi ismerősként ismét üdvözölhetjük a Szalajka-patak sebes folyását. Jobbra tőlünk, a két völgy egyesülése felett található a Fátyol-vízesés, hazánk leglátványosabb mésztufagátrendszere, ahol széles, csillámló függönyeivel bukdácsol lefelé a Szalajka-patak. Itt csatlakozunk a Z▲ jelzéshez, ami a Gloriette-tisztáson keresztülvágva vezet a kisvasút végállomásához. A vonatra ülve körtúrává zárhatjuk az útvonalat.

Ha van még bennünk lelkesedés és felfedező kedv, érdemes az utolsó, rövid szakaszt a Fátyol-vízeséstől Szilvásváradig a Z jelzésen gyalog megtenni, ugyanis itt a természeti látnivalók, mint árusok a búcsúban, egymást követik a lefelé vezető alig két kilométeres szakaszon. A sziklából fakadó, vízeséssel kis tóba csobogó Szikla-forrás, a pisztrángkeltető buja növényzettel körbevett medencéi, a Szalajka-patak látványos, kristálytiszta tavai megannyi pisztránggal és zöldellő vízi növényzettel, vadaspark, erdészeti múzeum, kisvasút és bazársor megannyi látnivalóját érintve érkezünk vissza a faluba.

Note


all notes on protected areas

Public transport

  • Az Egerből induló buszjáratról a Szilvásvárad, camping megállóban érdemes leszállni.

  • Vonattal a Szilvásvárad-Szalajkavölgy vasúti megállóhelyig utazzunk!

Getting there

  •  A túra kiindulópontja a Szalajka-völgyben felfelé pár száz méterre,  a kisvasút induló állomásán található, ahova a megállóból a Z jelzés vezet.

  • Ha vonattal érkezünk, a megállóhelyről keleti irányba induljunk a kitaposott ösvényen, ami az Egri útba torkollik. A buszmegállótól már a Z jelzések kísérnek minket a túra kezdőpontjára.

  • A túra végpontja a kisvasút felső végállomása, így kézenfekvő a kisvasutat használni a lejutásra - de egyszerűen le is sétálhatunk a Szalajka-völgyön azt a három kilométert a Z jelzésen.

Parking

  • A Szalajka-völgyi kisvasútállomás mögött, a nagy parkolóban érdemes letenni az autót.

Coordinates

DD
48.094961, 20.393705
DMS
48°05'41.9"N 20°23'37.3"E
UTM
34U 454856 5327032
w3w 
///trumpet.hike.solution
Arrival by train, car, foot or bike

Author’s map recommendations

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Kit para bolhas
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Status
Open
Difficulty
moderate
Distance
19.1 km
Duration
6:40 h
Ascent
1,091 m
Descent
1,000 m
Highest point
961 m
Lowest point
361 m
Scenic Refreshment stops available Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Flora and fauna Cableway ascent/descent Insider tip Summit route Healthy climate Dog-friendly Linear route

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp