Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Hiking Trail recommended route

A budakeszi erdő kilátásai

· 3 reviews · Hiking Trail · Budai-hegység · Open
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Naplemente a Szarvas-árok szikláiról
    / Naplemente a Szarvas-árok szikláiról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenő kilátóhelyére kígyózó ösvény
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csergezán Pál-kilátóban
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tágas rétek övezik a sziklafalat
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rétek szakítják meg az erdő monotonitását
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Nagy-Szénás és a Pilis-tető felé a Nagy-Kopaszról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kopárfásítás fenyvesei állják a sarat a tűző napsütésben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-árok meredélye
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dolomitsziklagyep a Tarnai-pihenőnél
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Séta a tölgyesben
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csergezán Pál-kilátó
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színes társulás a Budai-hegység hátán
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Molyhos-tölgyesben a Nagy-Kopasz felé
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gerecsei távlatok a Nagy-Kopaszról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Tarnai-pihenőre
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A turistaút bevezető szakasza
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Budapest hegyei a Nagy-Kopaszról
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőbe fúródva
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Nagy-Kopaszon
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-árok szikláin
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a hegyháton
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenő
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mária úton ér véget a túra
    Photo: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Budakeszi Erdészeti Arborétum Budakeszi Erdészeti Arborétum Csergezán Pál-kilátó Budakeszi Herbárium … Tanösvény
A fenyvesekkel is foltozott Fekete-hegyek tömbjének egyetlen markáns völgyét kerülve a Budai-hegység legmagasabb pontjára, onnan pedig mellőzött, sziklás kilátóhelyére látogatunk.
Open
easy
Distance 13.3 km
4:00 h
434 m
434 m

Lapos hátú, gyengén tagolt tönk terül el Budakeszitől nyugatra. Markáns csúcsai nincsenek, mégis belőle emelkedik ki a Budai-hegység legmagasabb pontja, az erdővel fedett Nagy-Kopasz. Kilátójából a jól elkülönülő csoportok alkotta hegyvidék és a komplett Dunazug, illetve a Dunántúl középső tájai is megmutatkoznak. Az útvonal által feltárt Fekete-hegyek erdőgazdálkodási nyomokkal sűrűn sebzett tölgyeseinek egyhangúsága csak ritkán mozdul meg, ellensúlyt, egyedi légkört a murvás dolomitfelszíneken terpeszkedő fenyvesek és a napsütötte sziklagyepek balkáni hangulatú foltjai jelentenek csupán.

Kiadós erdei séták könnyű terepére hív túránk, ami a Tarnai-pihenő kopárosát útba ejtve a Budai-hegység „tetejére" vezet. Föntről körbetekintve még nem is mutatja magát a környék egyetlen komolyabb völgye, a Szarvas-árok, melynek oldalát dolomitsziklák pöttyözik. Ezek hátára kerül útvonalunk, majd visszaereszkedünk a Budakeszit Telkivel összekötő út mellé, a büféhez.

Author’s recommendation

  • A túra kezdő- és végpontjánál, az út túloldalán találjuk a Budakeszi Arborétumot, amit végignézni könnyű levezető séta, ha marad még energiánk rá a kirándulás végén.
  • A túrát családdal is bátran végigjárhatjuk.
  • A Szarvas-árok szikláinál legyünk óvatosak, különösen, ha gyerekkel kirándulunk! A sziklafelszín csúszós és kitett.
  • A túra végén egy rövid szakasz forgalmas autóúton vezet, itt legyünk nagyon figyelmesek! Egy jelzetlen ösvény kis kitérővel segít elkerülni ezt az etapot. Utóbbi megtaláláshoz használjuk a Természetjáró appot!
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: December 01, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
Nagy-Kopasz, 559 m
Lowest point
278 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Safety information

  • A Szarvas-árok szikláinál legyünk óvatosak, különösen, ha gyerekkel kirándulunk! A kitett, csúszós sziklafelszínnek nem ajánlott kimenni a szélére.
  • A túra végén egy rövid szakasz forgalmas autóúton vezet, itt legyünk nagyon figyelmesek! Egy jelzetlen ösvény kis kitérővel segít elkerülni ezt az etapot.

Start

Budakeszi, Hidegvölgyi pihenőház buszmegálló (298 m)
Coordinates:
DD
47.529833, 18.868553
DMS
47°31'47.4"N 18°52'06.8"E
UTM
34T 339567 5266246
w3w 
///booster.hurls.achieving

Destination

Budakeszi, Hidegvölgyi pihenőház buszmegálló

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • Az Erzsébet büfétől a Nagy-Kopaszra (a Tarnai-pihenő érintésével) a Z▲ jelzésen kapaszkodunk föl.
  • A Csergezán Pál-kilátótól a Z▲ jeleken indulunk vissza.
  • A Tarnai-pihenő fölött a Z+ jelekre váltunk.
  • A Szarvas-árok szikláira jelzetlen ösvényen teszünk kitérőt.
  • A Z+ jelzésen visszaereszkedünk az országútig.
  • Jobbra térünk a Zᵯ jelzésre, ami csatlakozik a Sisakvirág tanösvénybe.
  • Egy utolsó balkanyarral a Z▲ jelzésre váltunk, ami visszavezet az Erzsébet büféig.

A túra részletes leírása:

Tölgynek való vidék

Az Erzsébet büféhez vezető útról mit sem érzékelni belőle, hogy a Budai-hegység legmagasabb csúcsa alatt utazunk. Az erdőtakaró elegendő hozzá, hogy elfedje a többnyire enyhe lejtők és lapos tönkök jellemezte terepet. Ennek megfelelően az út északi oldalán eloszlik a legyőzendő szint, ezért könnyű kaptatásra, fokozatos emelkedésre készülhetünk. Az út mentén (hétvégén) ételt-italt kínáló büfé található, a túloldalt parkolót alakítottak ki. Ugyanitt látogatható a Budakeszi Erdészeti Arborétum, melyet a 20. század közepén alapítottak kutatási céllal. A Z▲ jelzés egészen a csúcsig fonódik a ZT jelekkel, amik a Sisakvirág tanösvényhez tartoznak - így aztán időnként táblák informálnak a helyszín jellegzetességeiről.

Zárt tölgyesben lendülünk neki, amit hamarosan nyúlánk tisztás nyit fel. A most látott erdők hosszú, fordulatokban gazdag erdőgazdálkodási tevékenység során kerültek ide. A korábbi évszázadok faéhsége, majd az erdőtlenített hegyeken végzett legeltetés és kaszálás tekintélyes kopárjait a 20. században először fenyvesekkel ültették be, hogy a lemosódott felszínek váztalaját „felhizlalják". Csupán ezt követően, a fenyőket lecserélve telepítették újra a délies lejtőket kedvelő, őshonos társulásokat, melyeket a tölgy dominanciája határoz meg. A vontatott emelkedést nem töri meg, hogy szemmel láthatóan egyre meredekebbé válik a lejtő, hiszen az erdészeti út azt keresztezve harántol. Ha a lábunk elé nézük, feltűnhet, hogy lassú változás történik: előbukkan a dolomit fehér murvája. Egy jobbkanyar végében az erdő is eltűnik, és hatalmas, pázsitos tisztás tárul elénk, amit feketefenyves keretez. Megérkeztünk a Tarnai-pihenőhöz, előreugró bércorrának hátára ösvény hívogat. Engedjünk a késztetésnek, és sétáljunk ki a nyúlványra, hiszen pazar kilátásban lesz részünk. Szemben (a Kis-Kopasz fémjelezte) erdős hátak gyönge hullámzása már a Zsámbéki-medence felé jelent kapcsolatot, balra felsejlik a Széchenyi-hegy tömbje, jobbra pedig a Gerecse felé nyílnak távlatok. A helyszín Tarnai László túravezetőről kapta nevét, aki 1991-ben csoporttal utazva, egy ausztriai buszbalesetben vesztette életét.

Mediterrán jövevények

A markáns, kissé mediterrán hangulatú helyszínt pusztuló feketefenyves szegélyezi, gyepéből elő-előbukkan a nyers dolomitfelszín. E jól aprózódó kőzet szőnyege nehezíti a talajképződést, így aztán fák csak elvétve telepedtek meg a lejtőn. Ezért a nyílt dolomitsziklagyepet a lágyszárúak túlsúlya határozza meg - miattuk fontos, hogy az ösvényt ne hagyjuk el, hiszen a laza, szikár talajhártyát lépéseinkkel könnyen elmozdítjuk, ezzel tönkretéve a növényzet élőhelyét. Ezen a mostoha helyszínen olyan ritkaságot is fellelhetünk még, mint a jégkorszak óta kitartó István király szegfű. A kis túlzással Winnetou-filmeket idéző tájkép hangulatfelelősei egyértelműen a kecses megjelenésű feketefenyők, a hajdani dolomitkopárok „kertészei". A faj a mészkő- és dolomitbércek specialistája, kedveli a napfényt, tűri a szárazságot, és zord zugokban is feltalálja magát, ezért esett rá a választás, amikor felmerült, hogy a lemosódott, elenyészett talajt valahogyan újra meg kéne erősíteni. A terv a lecsupaszított hegyek esetében az volt, hogy a gyorsan növekvő tűlevelűek majd segítik a humuszképződést, ezzel előkészítik a talajt az őshonos fajok számára, így aztán második körben elindulhat azok telepítése is. Ennek eredményeképpen sokfelé a feketefenyő eredeti élőhelyi viszonyaihoz hasonlóan ligetes, lombhullatókkal elegyes pagony lakta be a lejtőket. Mára többnyire teljesen lecserélték az átmeneti állapotot, és a procedúra betetőzéseként az eredeti tölgyes társulások hódították vissza a terepet - máshol viszont a gazdasági haszon került előtérbe, és a sebesen felnövekvő fenyvesek „fellazítása", lecserélése nem történhetett meg.

Ahogy tovább lendülünk a széles ívben fölfelé kanyarodó, immár meredekebb úton, jól láthatjuk, hogy a Fekete-hegyek lejtőit fedő (a névért is felelős) tűlevelűek közül sok eldőlve fekszik, jellemzően ligetes foltokban maradt csak meg a fenyves. Az élővilág szempontjából kívánatos is a ritkulás, hiszen ha a feketefenyő túl sűrűn nő, talajszintje elsötétül, és az állatvilág képviselőinek menedéket nyújtó aljnövényzet megritkul, vagy akár el is tűnik. Néhol még ki-kilátunk nyugat felé a fák között, de érdemes a lábunk elé figyelni, hiszen a dolomitmurvás úton jókora árkokat mélyített a lefolyó csapadékvíz. Ami a hegyhát peremét sem kíméli, ezért környezetéhez képest élénk mikrodomborzat fejlődött itt, ahol a tönk pereme lejtőbe hajlik. Kisvártatva elmaradnak a fenyők, és csenevész molyhos-tölgyes sűrűjébe fúródik utunk. Előrébb még keresztezünk egy tisztást, végül egy táblával is jelzett elágazásban balra fordulunk. Alagútként fonódó ágak alatt érkezünk meg az 559 méteres Nagy-Kopaszra, a Budai-hegység legmagasabb pontjára (ami nevével ellentétben csak hajdanán, a legeltetés és kaszálás fénykorában volt fátlan).

A Budai-hegység tetején

Rajta vitorlaként dagad a lécekkel borított, jókora Csergezán Pál-kilátó. (Névadója festőművész, grafikus és vadász volt, aki előszeretettel ábrázolta az erdő vadjait, illusztrációival pedig többek közt Fekete István és Kittenberger Kálmán könyveiben is találkozhatunk.) Kapaszkodjunk fel az emeletek legfelsőbbikére, hogy körbetekinthessünk a fővárost övező tájakon! A panoráma kettős: egyfelől a hegytetőt övező, lapos hát egyhangú domborzata nem sok felfedeznivalót tartogat, másrészről a teljes Budai-hegység megmutatkozik. Az egymástól elkülönülő hegyek gyülekezete félkörben sorakozik: keleten a budapesti magaslatok, a Széchenyi-, a Hárs- és a János-hegy, illetve a Hármashatár-hegy csoportja emelkedik. Rájuk tekintve nehéz elhinni, hogy éppen egy milliós népességű város területét szemléljük. Északon a Nagy-Szénás és a (Nagy-Kopasszal azonos magasságú) Kutya-hegy rétekkel foltozott hullámait látjuk, nyugaton a Zajnát-hegyek sorakoznak. Délen a Zsámbéki-medence terül el, mögötte pedig jelentős távlatok nyílnak: tiszta időben kirajzolódik a Velencei-hegység, felsejlik a Bakony, kéklik a Vértes, és egész közel megfigyelhető a Gerecse. Tovább kémlelve a Nagy-Szénás hátterében a Pilis és a Visegrádi-hegység bércei sorakoznak.

Elbúcsúzva a látványtól, a Z▲ jelzést kövessük visszafelé, egészen a Tarnai-pihenőt övező tisztások láncolatáig. Ezúttal azonban nem mártózunk meg a feketefenyvesek hangulatában, hanem jelzést váltva balra fordulunk, és a Z+ jeleken folytatjuk túránkat. Sűrű tölgyest keresztezünk, különböző időszakokban letermelt erdőrészek táblái cserélődnek utunk mentén, miközben nagyjából szintet tartva kanyargunk. Észrevétlenül kerüljük meg a Szarvas-árok völgyfőjét, és annak túloldalán már fiatalosok foltjait metszve gyalogolunk. Egy zárt, sötét erdőrészt hátrahagyva kis kaptató következik, közben nagy balhurkot írunk le. Ennek végén jelzetlen ösvény invitál jobbra, a fák alá. Váltsunk át rá, mivel métereken belül egy terebélyes, pázsitos tisztásra vezet, mely a lapos hegytetőn napfürdőzik. Kövessük a csapást, hiszen amint szemben is egyre jobban látszik, fennsíkperem felé tartunk, ami kilátást ígér. Hogy a panoráma legjavát élvezhessük ki, ahhoz egy tönkrement betontömböt kell keresnünk, aminél jobb felé ágazik ki a következő erdei ösvény. Ez vezet le a Szarvas-árok szikláihoz.

A Szarvas-árok fölött

Rövid kanyargás, kurta ereszkedés az erdőben, és lépcsőzetesen tagolt sziklafal hátára bukkanunk. A térség egyetlen valamirevaló völgyét, a Szarvas-árkot itt nyers sziklafelszín szegélyezi, előrenyúló, szabdalt párkányai kitett páholyokként kínálják a látványt. Lent az árok erdővel bélelt, egyenes csapású völgye mélyül, melyet rég eltűnt vízfolyás vájhatott egy szerkezeti mélyedésben utat találva. Balra és előre a szomszédos erdős hegyek takarják a közeli medencevidékek nagyját, de felfedezhető azért néhány település is a tájban. A völgy érdekessége, hogy a szemközti oldal falában az '50-es években, uránkutatás közben radioaktív anomáliára akadtak. A fúrások megállapították, hogy az ezt okozó ritkaföldfémek eredete egy apró, mélyben rekedt, eocén kori magmabenyomulás (telér). Ebből persze semmit sem láthatunk, de a sziklás, más nagyvadak számára nehezen járható lejtőn jó eséllyel futhatunk bele muflonokba, ha csendesen mozgunk.

És a Szarvas-árok alatt

Visszakapaszkodva a rétekre, könnyen fellelhetjük az elhagyott turistautat a fákon túl, de dönthetünk úgy is, hogy jobbra, a jelzetlen csapáson szeljük át a sztyeppei hangulatú tisztásláncolatot. Végül a Z+ jelzés is kiér a nyílt, kövekkel pettyezett rétekre, így szemügyre vehetünk néhány fenyőt is, de akár megkereshetjük a fák alatt rejtőző katonasírokat is, melyek a térségen végigsöpört, II. világháborús harcok mementói. Rövidesen újra összeborul fölöttünk a lomb, és határozottan lejtő erdészeti úton veszünk búcsút a fennsíktól. Hosszas baktatással érkezünk le a Budakeszi-Telki-országúthoz, a Szarvas-árok torkolatába, ami válaszút elé állít. Jobbra, a Zᵯ jelzésen zárjuk be a kört - eleinte a forgalmas autóút szélét taposva, majd azzal párhuzamos erdei csapáson. Gyengén hullámzó, semmi izgalmasat nem tartalmazó terepen csatlakozunk vissza a Sisakvirág tanösvénybe, amin balra (a Z▲ és ZT jeleken) megtaláljuk célunkat, az Erzsébet büfét.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • Budakeszi, Hidegvölgyi pihenőház buszmegálló buszmegállótól indul, és oda tér vissza a túra.

Getting there

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállóban van.

Parking

  • A Telkit Budakeszivel összekötő út mentén található Vadászlak parkolóban, az Erzsébet büfénél találni erdei parkolót.

Coordinates

DD
47.529833, 18.868553
DMS
47°31'47.4"N 18°52'06.8"E
UTM
34T 339567 5266246
w3w 
///booster.hurls.achieving
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • A Budai-hegység turistakalauza

Author’s map recommendations

  • Bármely térkép a Budai-hegységről

Book recommendations for this region:

Show more

Equipment

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Basic Equipment for Hiking

  • Sturdy, comfortable and waterproof hiking boots or approach shoes
  • Layered, moisture wicking clothing
  • Hiking socks  
  • Rucksack (with rain cover)
  • Protection against sun, rain and wind (hat, sunscreen, water- and windproof jacket and suitable legwear)
  • Sunglasses
  • Hiking poles
  • Ample supply of drinking water and snacks
  • First aid kit
  • Blister kit
  • Bivy / survival bag  
  • Survival blanket
  • Headlamp
  • Pocket knife
  • Whistle
  • Cell phone
  • Cash
  • Navigation equipment / map and compass
  • Emergency contact details
  • ID
  • The 'basic' and 'technical' equipment lists are generated based on the selected activity. They are not exhaustive and only serve as suggestions for what you should consider packing.
  • For your safety, you should carefully read all instructions on how to properly use and maintain your equipment.
  • Please ensure that the equipment you bring complies with local laws and does not include restricted items.

Questions and answers

Question from Ivett Kulcsar · August 18, 2021 · Community
Sziasztok. Van esetleg kialakított tűzrakóhely az útvonalon?
Show more
Answered by Zoltán Gerdai · September 14, 2021 · Community
Az mindenhol van manapság.

Rating

5.0
(3)
Péter Enyedi
November 08, 2021 · Community
Új kedvenc helyem a Nagy-Kopasz. Gyönyörű a kilátás. Az utolsó szakasz kb. 200 métere (ahogy az a leírásban szerepel) az út szélén halad. Elég forgalmas szakasz és az útpadkán kell menni, nem lehet lejjebb húzódni. Mindenki nagyon figyeljen az autókra ezen a szakaszon!
Show more

Photos from others


Status
Open
Reviews
Difficulty
easy
Distance
13.3 km
Duration
4:00 h
Ascent
434 m
Descent
434 m
Public-transport-friendly Circular route Scenic Refreshment stops available Family-friendly Cultural/historical interest Geological highlights Botanical highlights Insider tip Summit route Healthy climate

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
Duration : h
Distance  km
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp