Share
Bookmark
Print
GPX
KML
Plan a route here Copy route
Embed
Fitness
Hiking Trail

A Budai-hegység felfedezése a budai dűlőkeresztelő nyomában

· 6 reviews · Hiking Trail · Budai-hegyek · open
Responsible for this content
MTSZ - Partner Verified partner  Explorers Choice 
  • A "tündéri" Tündér-szikla, háttérben a Hunyad-orom, a Hűvösvölgy és a "második kerület"
    / A "tündéri" Tündér-szikla, háttérben a Hunyad-orom, a Hűvösvölgy és a "második kerület"
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / A dűlőkeresztelő emléktáblája a Zugligeti Általános Iskola falán
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / A felújított Csanádi-pihenő a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt, háttérben a Pilis hegyláncaival
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Az Apáthy-szikla és a Látó-hegy tömbje a Kis-Hárs-hegy tetejéről
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Kilátópont paddal az Apáthy-szikla mellett, rálátással a János-hegyre
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Az Apáthy-szikla meredek letörése, tetején a bunkerrel
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Nem mindennapi panorámasétány az Apáthy-sziklán, háttérben a Zugligettel és a Széchenyi-heggyel
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Csúcsról csúcsra Budapesten: a főváros legmagasabb pontja, a János-hegy az Apáthy-szikláról
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Kirándulók az Árpád-kilátó alatt
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Az Árpád-kilátóban lábunk alatt hever a főváros
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / A Hármashatár-hegy tömbje a József-hegyi-kilátóból
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / A dunai hidak megunhatatlan panorámája a József-hegyi-kilátóból
    Photo: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
m 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Makovecz Imre-kilátó (Kis-Hárs-hegy) Kaán Károly-kilátó Tündér-szikla Árpád-kilátó Mátyás-hegyi-barlang

Budapest a világ egyik legszebb fekvésű fővárosa, s ez zömében a Dunáig ereszkedő Budai hegyeknek köszönhető. Egy félig városi, félig erdei túra során felfedezzük a zegzugos Budát a reformkor egyik kevésbé ismert eseménye, a budai dűlőkeresztelő nyomában.

open
moderate
18.3 km
8:00 h
618 m
801 m

A reformkor és a nyelvújítás egyik kevésbé ismert vívmánya a helynévújítás volt, ennek pedig emlékezetes eseménye az ún. budai dűlőkeresztelő. Budán többnyire német ajkú lakosság élt ebben az időszakban, ezért minden, a Budai-hegységből jól ismert hely- és helységnév egyöntetűen német volt. Döbrentei Gábor író, szerkesztő és királyi tanácsos 1844-ben a Honderű című újságban tett javaslatot mintegy hatvan budai helységnév magyarosítására. Buda város közgyűlése 1847. június 11-én fogadta el a javaslatot, és 1847. június 19-én történt meg az emlékezetes kirándulás, amikor is egy nagyobb társaság Döbrentei vezetésével felkapaszkodott az akkor még Am Himmelnek, új nevén Tündér-hegynek nevezett magaslatra. Körbenéztek, felolvasták a határozatot, és lezajlott a „dűlőkeresztelő”.

A közepesen nehéz túra során bejárjuk a Budai-hegység Budapesthez tartozó legjellegzetesebb hegyeit a Tündér-sziklától kezdve a János-hegyen és a Nagy-Hárs-hegyen át a Szemlő-hegyig, s megismerjük a Budai-hegység egyedülálló kulturális és természeti értékeit.

Author’s recommendation

  • A túrát egész évben ajánljuk, ugyanakkor ha valahol, ezen a túrán valóban fontos a kilátás, ezért mindenképpen tiszta időben vágjunk neki. Ha a vegetációs időszakon kívül megyünk, akkor jobban kirajzolódnak a várossal benőtt hegyek is, ezért a legjobb választás a túrára egy szép tiszta, késő őszi vagy téli nap.
outdooractive.com User
Author
MTSZ
Updated: March 01, 2019

Difficulty
moderate
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
517 m
Lowest point
112 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Rest Stop

Erzsébet Lookout Tower (János-hegy)

Equipment

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Tips, hints and links

A túrán érintett látnivalók napközben szabadon látogathatók, kivéve a két barlangot:

Start

Zugligeti Általános Iskola (291 m)
Coordinates:
Geographic
47.511050, 18.971787
UTM
34T 347283 5263951

Destination

Frankel Leó út – Kavics utca kereszteződés

Turn-by-turn directions

Itiner:

  • 155-ös busz végállomásától a Zugligeti úton indulunk el a Z+ jelzésen, majd pár száz métert követően a Z jelzésen jobbra fordulunk
  • Az erdőbe beérve a Z▲ jelzésen balra fordulunk, majd érintve a Tündér-sziklát a Libegő alatt felkapaszkodunk a Libegő felső állomásához.
  • A P jelzésen felmegyünk a János-hegyre, majd leereszkedünk a Szépjuhásznéhoz.
  • A S jelzésen felkapaszkodunk a Nagy-Hárs-hegy tetején álló Kaán Károly kilátóba, majd leereszkedünk a Hárs-hegyi nyeregbe.
  • Rövid kitérővel (S▲) felkapaszkodunk a Kis-Hárs-hegy tetejére egy újabb csodás kilátásért.
  • Visszaereszkedve a nyeregbe a Z↺ jelzésre fordulunk jobbra, majd hamarosan a Z+ jelzésre váltunk.
  • A Z jelzést elérve a Szerb Antal utcán balra fordulunk, érintjük a Nyéki királyi vadászkastély romjait, felkapaszkodunk az Apáthy-sziklához, elhaladunk a Kőkapu mellett, végül felérünk az Árpád-kilátóhoz.
  • A kilátóból a K jelzést követjük, majd a Fenyőgyöngye felett jobbra térünk a K+ jelzésen.
  • Keresztezzük a Remete-hegyet és a Mátyás-hegyet, majd leérve a Mátyáshegyi-útra jobbra fordulunk a KΩ jelzésen.
  • Érintve a Pál-völgyi-barlangot, a Szemlő-hegyi-barlang felett átváltunk a ZΩ jelzésre, majd nemsokára balra fodulunk a Z▲ jelzésre.
  • A Szemlő-hegyet érintve ezen ereszkedünk le a Dunához.

A túra részletes leírása

Dűlőkeresztelő a tündéri Tündér-sziklánál

Wolfswiese, Lindenberg, Kammerwald, Krutzenwinkel, Paulithal, Schöntal és Kukuckberg. Nem, ez nem a Bécsi-erdő, hanem a Budai-hegység egyes részeinek az elnevezése a reformkor előtt, amikor is Buda lakossága többnyire német ajkú volt. Miután a város közgyűlése 1847. június 11-én elfogadta Döbrentei Gábor javaslatát, 1847. június 19-én történt meg az emlékezetes kirándulás, amikor is egy nagyobb társaság Döbrentei vezetésével felkapaszkodott az akkor még Am Himmelnek, új nevén Tündér-hegynek nevezett magaslatra. Körbenéztek, felolvasták a határozatot és lezajlott a „dűlőkeresztelő”. Ezt követően pedig a mai Zugligeti Általános Iskola helyén található majorban ünnepelte meg a társaság a dűlőkeresztelőt, amely során számos budai hegy, völgy és forrás kapott új, magyar elnevezést. Hol máshol kezdenénk ezt a mind természeti, mind kultúrtörténeti látnivalókban roppant gazdag túrát, mint a Zugligeti Általános Iskolánál, amelynek falán emléktábla tiszteleg a neves eseményről.

Innen a Z+-Z-Z▲ jelzéseket követve tíz perc alatt a festői Tündér-sziklához érünk, amely nem az ott lakó tündérekről, hanem – minő illúzióvesztés - a tündéri kilátásról kapta a nevét. A 386 méter magas Tündér-hegy gerincéből látványosan kiemelkedő sziklától páratlan panoráma nyílik a környező városrészekre és hegyormokra. Alattunk a Zugligetet övező Hunyad-orom és Fácán-domb, felettünk a János-hegy, és belátjuk egész útvonalunkat is a Nagy-Hárs-hegytől a Hármashatár-hegy csoportjáig. A lépcsők melletti oromról mindent belátunk, a nagy sziklára kimászni viszont szigorúan tilos és életveszélyes. Zugliget régi neve Auwinkel, Ligetzug, még korábban pedig Sauwinkel, Disznózug volt – a név az egykori vadaskert vaddisznóit idézte. Ennek egy része Virányos, Zugliget legvirágosabb része.  

A lépcsősort – és a Tündér-hegy külön nem jelölt csúcsát – megmászva, a Z▲ jelzést követve elhaladunk a Libegő alatt, majd felkapaszkodunk a Libegő felső állomásához, hogy onnan egy utolsó támadással a P jelzésen bevegyük Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (korábban: Johannesberg) és a rajta álló emblematikus kilátót. Az épület a magyarok kedvelt császárnéjáról, Sissiről kapta a nevét, aki többször kirándult erre. Itt teljes körpanoráma tárul elénk, belátjuk a Budai-hegység távolabbi részeit és a Pilist is.

A pálosok nyomában

Leereszkedve a Szépjuhásznéhoz, nekiállunk következő hegycsúcsunk, a Nagy-Hárs-hegy meghódításának (S jelzés). A kifejezetten hangulatos úton nincs nehéz dolgunk a kapaszkodással, a tetőn álló Kaán Károly-kilátó pedig újabb topográfiai kalandozásokra sarkall.

A legjobban a János-hegy impozáns tömbje látszik innen. A helynevek szempontjából a Sváb-hegy a legérdekesebb, amely (Schwabenberg) ugyan egyszerű fordítás, de a név eredetét tekintve már megoszlanak a vélemények. Egyesek Buda 1686. évi visszafoglalását emlegetik, hiszen ekkor a Kis-Sváb-hegyen állították fel a sváb tüzérség ágyúit. A legelfogadottabb magyarázat szerint azonban a 18. században ide költöző, és intenzív szőlőművelést kezdő svábokra utal az elnevezés.

Szintén érdekes a Nagy-Hárs-hegy névadása, hiszen magyarosítása (Bátori-hegy) a dűlőkeresztelő során egyike volt a sikertelen próbálkozásoknak, végül a német megnevezés (Lindenberg) tükörfordítása honosodott meg. A kísérlet ugyanakkor feleleveníti a történelem egy jeles epizódját: a hegy oldalában (Szépjuhászné) található budaszentlőrinci pálos kolostor lakója volt a hegy tetején található barlangban remetéskedő Bátori László. Sőt, magát a magaslatot is Pál-hegynek hívták korábban, ahogyan Pasarétet Pál-völgynek, megemlékezve a híres szerzetesrendről. De látszik innen a Petneházy-rét (Sonnenwithswiesen, Wiesennel) is, amely nevét Petneházy Dániel kuruc kapitányról kapta. Ő a hagyomány szerint hősiesen harcolt 1686-ban, Buda visszafoglalásakor, sőt, az elsők között jutott fel a várfalra, és tűzte ki a magyar zászlót.  Végül, de nem utolsósorban emlékezzünk meg az innen valamennyire látszó Kuruclesről (Krutzenwinkel) is. Ez a történet a Rákóczi-szabadságharcra emlékeztet: állítólag a kurucok innen csaptak be a császár mellett kitartó Buda városába, mert az nem csatlakozott Rákóczi Ferenchez. Kicsit odébb rálátunk az ismert Hűvösvölgyre (Im Kühlental), amely tükörfordítás révén kapta nevét.

Egy csipetnyi kultúra a II. kerületben

A S jelzésen leereszkedünk a Hárs-hegyi-nyeregbe, ahol egy pár perces kitérővel (S▲) mindenképpen ejtsük útba a Kis-Hárs-hegy tetején álló kilátót! Innen már fantasztikus panoráma terül elénk a  dunai hidak irányába is, ugyanakkor utunk következő szakaszát, a Hűvösvölgy túlsó oldalán álló hegyeket vegyük tüzetesebben górcső alá – innen kifejezetten közelinek tűnnek!   

A látványos Apáthy-sziklától a város felé Törökvészt találjuk (Fruchtbare Ried, Ochsen Ried, Rochusberg). A német „Gazdarét", „Ökörrét" és „Rókushegy" kapta ezt a nevet az 1686-os visszafoglalás emlékére. Állítólag sok, az ostromlott török sereg segítségére igyekvő janicsárt és szpáhi csapatot kaszaboltak le itt, ezért nyerte e vészjósló elnevezést. A szintén nem messze elterülő Pasarétnek (Sauwiese) a közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor semmi köze a török pasák táborához. A korábbi Disznórét elnevezést váltotta fel, ami mocsaras legelőre utalt (a pasa szerb szóból és a ried német nádas szóból). 

Visszaereszkedve a nyeregbe a Z↺ jelzésre fordulunk jobbra, majd hamarosan a Z+ útra váltunk. Hamarosan beérünk a házak közé és a Szerb Antal utcában balra fordulunk a Z jelzésen. Kisvártatva érintjük a Nyéki királyi vadászkastély romjait. A Nyék nevet az egykori Leopoldfeld (Lipótmező) szomszédságában álló terület a 16. századig itt álló községről kapta. Elhaladunk a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep mellett, amely a magyar Bauhaus egyik kiemelkedő emléke - érdemes egy rövid kitérővel beszívni ennek az egyedi utcának a hangulatát. Ezt követően, még mindig a Z jelzést követve lépcsőkön kapaszkodunk fel az Apáthy-szikla letöréséhez. A meredek dolomitoldalt nem tudták beépíteni, a mára védett terület így szigetként ékelődik be az Ördög-árok fölé. Tetejéről visszanézhetünk eddigi utunkra, és a meredek kiszögellésről szinte belátunk az alattunk fekvő Lipótmező házaiba.

Tovább haladva érintjük a beszédes nevű Vaskapu-hegyet, amelynek Kőkapuja alatt a vörösre színeződött talaj jelzi, hogy miről kapta a hegy a nevét. A Görgényi-úton átkelve utolsó nagyobb kapaszkodónkat kezdjük meg az Árpád-kilátóhoz.

Csodás-kilátások a Látó-hegyen

Túránk egyik legfontosabb állomása a Látó-hegy oldalában álló, 1929-ben, Glück Frigyes szállodatulajdonos és lelkes természetjáró támogatásával épült Árpád-kilátó, hiszen innen pont rálátunk a hidakkal tarkított Duna kanyargó vonalára, valamint a ma már Budapest szerves részeként álló közeli hegyekre. A kilátó alatt elterülő Csatárka a török időkben vívott harcok emlékére kapta nevét, míg az innen nagyon látványosan kirajzolódó Sashegy (Adlerberg) a hagyomány szerint azért, mert 1686. szeptember 2-án a budai vár visszafoglalása utáni díszszemle alkalmával sasok röppentek fel innen, és a Vár felé repültek. Látszik Rézmál (Kalvarienberg, Kreidenbruch) is, amely a „Kálváriahegy" és a „Krétabánya" német nevek helyett egy korábbi, a 14. században már meglévő elnevezés alapján „kereszteltetett" (a „mál” ugyanis a régi magyar nyelvben délies, napsütötte lejtőt jelentett).

Budapest, a természeti értékekben egyik leggazdagabb főváros

Utunk végső szakasza zömében városi környezetben vezet. Budapesten közel 300 védett természeti érték van, amelyek jelentős része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, de a kisebb, többségében foltszerű, helyi védettséget élvező területeket a Fővárosi Önkormányzat vonta oltalmazása alá az elmúlt évtizedekben. Budapest ezzel a hasonló méretű világvárosokhoz képest nagyon jó helyezést ér el a természeti értékek terén, sőt, a biológiai sokszínűség tekintetében talán a leggazdagabb az európai nagyvárosok között. Mindez annak köszönhető, hogy a Kárpát-medence élővilága is nagyon mozaikos és sokszínű, s ez hatványozottan megmutatkozik a síkság és a középhegységek határán elterülő nagyvárosban.

A kilátóból a K jelzést követjük, majd a Fenyőgyöngyét elhagyva jobbra térünk a K+ jelzésen. Keresztezzük a kilátás szempontjából kevésbé érdekes Remete-hegyet és a Mátyás-hegyet, majd leérve a Mátyáshegyi útra jobbra fordulunk a KΩ jelzésen, és hamarosan megérkezünk a Pál-völgyi-barlanghoz. Kevesen tudják, hogy a főváros talán legnépszerűbb látogatható barlangja egyben az ország leghosszabb barlangja is már. 2011-ben ugyanis a kutatók megtalálták a természetes átjárót a Pál-völgyi-, a Mátyás-hegyi- és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk barlangrendszerei között, így azóta a maga 28,6 km-es hosszúságával a Pál-völgyi-barlangrendszer a fenti cím jogos birtokosa - megelőzve az aggteleki Baradla-Domica-rendszert. A Budai-hegység kétszáznál is több barlangja közül egyébként pont a leghíresebbek találhatók a város közigazgatási határán belül. A Budai-hegység föld alatti üregei hévizes eredetűek, azaz nem a felszíni víz, hanem a mélyről feltörő hévizek alakították ki az itteni mészkőben a többemeletes járathálózatokat. A legtöbb barlang a hegység máig tartó emelkedése miatt „került szárazra”, s mivel a folyamat ma is tart, a nagy mélységből feltörő karsztvizek nemcsak a Felhévízi gyógyfürdőket táplálják ma is, hanem például a Molnár János-forrásbarlangot is alakítják.

Továbbhaladva a KΩ jelzésen pont a Budai-hegység másik látogatható barlangja, a Szemlő-hegyi felett váltunk át a ZΩ jelzésre. Nem sokára balra fordulunk a Z▲ jelzésen, végül rövidesen megérkezünk utunk utolsó, talán legkülönlegesebb panorámapontjához, a József-hegyi-kilátóba. (Alatta a csak engedéllyel látogatható, különösen szép József-hegyi barlang található.) A dűlőkeresztelő alkalmával a korábbi Józsefhegy (Josephberg) azért kapta a Szemlőhegy nevet, mert állítólag Buda visszafoglalásakor itt voltak a tüzérség őrszemei („szemlélői”).

Nagyon látványos innen a Pálvölgy (Paulithal) erős szűkülete (a név egyébként egy pálos kolostor emlékét őrzi), fölötte a Szépvölgy (Schöntal), amelynek elnevezése egyszerű tükörfordítással keletkezett. Még fentebb a Táborhegy (valószínűleg régebben: Lagerberg) látszik, amelynek kersztelése a Buda 1686. évi visszafoglalásakor itt táborozó katonáknak állít emléket. Látszik a nemrég megjárt Mátyáshegy (Matthiasberg) és az eggyel érdekesebb Ferenc-hegy, illetve a Vérhalom (Franzisciberg) városrész. A Franzisciberg nevét – tévesen – azért változtatták meg Vérhalomra, mert a dűlőkeresztelőkor úgy vélték, hogy a mai Vérhalom téren temették el a Martinovics-féle összeesküvés kivégzett áldozatait.

A Szemlő-hegyet elhagyva hangulatos utcákon ereszkedünk le a Dunához, ahol túránk véget ér. Ha végignézzük a budai dűlőkeresztelő neveit és összevetjük azokat a mai turistatérképpel, láthatjuk, hogy az akció (sokszor tükörfordítás, néha visszamagyarosítás vagy új névadás) nagyrészt sikeres volt. A történelmi epizód szép emléke a forradalomban kicsúcsosodó reformkornak, a dülőkeresztelőt bejáró túra pedig kiváló alkalom a természeti- és kulturális értékekben egyedülállóan gazdag Buda megismerésére.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public transport friendly

  • A túra kiindulópontja a Széll Kálmán térről közlekedő 155-ös busz végállomása.
  • A túra végpontjánál, a Frankel Leó úton jobbra fordulva találjuk a 17-es, 19-es és 41-es villamosok Komjádi Béla utca állomását.
  • A túra végpontjáról egyenesen kisétálva az Árpád fejedelem útjára a túloldalon és jobbra találjuk a 9-es és 109-es buszok Császár-Komjádi uszoda megállóját.

Getting there

  • A túra a 155-ös busz végállomásából indul.

Parking

  • A 155-ös busz végállomásának környékén a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk, ez a legegyszerűbb megoldás autónk elhagyására, ha azzal érkeznénk a túrára.
  • Autónkat érdemes a Margit híd budai hídfője környékén vagy a Széll Kálmán tér közelében, hiszen ezekről a pontokról könnyen elérhető a túra mindkét végpontja. A parkolás fizetős, és nem is könnyű szabad helyet találni (a Széll Kálmán téren a bevásárlóközpont alatti mélygarázzsal érdemes próbálkozni).
Arrival by train, car, foot or bike

Book recommendation by the author

  • Budai-hegység turistakalauza

Author’s map recommendations

  • Bármely, Budai-hegységet ábrázoló turistatérkép


Questions & answers

Ask the first question

Got any questions regarding this content? You can ask them here.


Reviews

4.2
(6)
Andris Bednárik
March 15, 2020 · Community
A neve lehetne akar a minden kilatok utja :) Nagyon klassz volt, koszi!
show more
Dávid Putz
October 22, 2019 · Community
Jól hangzik de sok a műút, városon keresztül is kell menni...ennél szebb helyek vannak itt. Nem éri meg az egész napot.
show more
Show all reviews

Photos from others


Status
open
Reviews
Difficulty
moderate
Distance
18.3 km
Duration
8:00h
Ascent
618 m
Descent
801 m
Public transport friendly Round trip Scenic Refreshment stops available Cultural/historical value Geological highlights Botanical highlights Faunistic highlights Insider tip Summit route

Statistics

  • 2D 3D
  • Contents
  • New Point
  • Show images Hide images
: h
 km
 m
 m
 m
 m
For changing the range of view, push the arrows together.